Az 1600-as évek legelejétől szinte napjainkig, Szenci Molnár Alberttől Tamási Áronig irodalmunk ismert vagy méltánytalanul elfeledett személyiségei köszönnek vissza Kozma Dezső irodalomtörténész legújabb Írók, költők, művek /Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2007/ című kötetéből. Az irodalomtörténet egyfajta keresztmetszete ez a cikkgyűjtemény. Kozma Dezső számára is élményt jelentett az immár legendás hírű aradi magyartanárnak, Ficzay Dénes helytörténésznek a tevékenysége, aki „Arad múltjáról hoz hírt”, s „megkísérel életre kelteni egy elmúlt világot”. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/ című kötetében írt. /Németh Júlia: „Csak egy szabályunk van: igazat kell írni”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2008. február 25.
Aradon a minorita házban ülésezett a Szent Erzsébet Minorita Tartomány káptalanja, amelynek munkálatain részt vettek az Aradon, Miskolcon, Szegeden, valamint Egerben szolgálatot teljesítő minorita testvérek, összesen 13-an. Február 24-én titkos szavazással választottak új tartományfőnököt, páter Kalna Zsolt Miskolcon szolgáló minorita atya személyében. Továbbra is nyitott kérdés marad az aradi rendházfőnöki, illetve plébánosi tisztség, amit októberig a jelenlegi házfőnök és plébános fog ellátni, aki saját kérésére októbertől távozni kíván a tartományból. /Balta János: Az új tartományfőnök Kalna Zsolt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./ Horvát János a jelenlegi aradi rendházfőnök.
2008. február 27.
Még alá sem írták az Arad-Pécs közötti testvérvárosi szerződést, az aradi polgármesteri hivatal és az önkormányzat máris hibát vétett. Nem volt elég, hogy minden előkészítő okmány hamarabb született meg Pécsen, az aradiak két hónapos késéssel, februárban szavazták meg a dokumentumot, „Pécs megyei jogú város” helyett annyit írtak, hogy „Pécs városa”. A pécsiek azonnal, írásban kérték a kiigazítást. Ebben a módosított változatban is, az aradiak kitartóan „Pecs”-nek titulálták a magyar várost. /Irházi János: Pécs kiigazítást kért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2008. február 27.
Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2008. március 1.
Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke elutasította Duka Attila tanácsos módosító indítványát, hogy az Aradi Magyar Napokra szánt 30 ezer lejes támogatásból vegyenek el 15 ezret a román nemzeti ünnep számára. Búza azzal vágott vissza Dukának, hogy miért pont a magyaroktól kell elvenni a 15 ezer lejt, miközben az önkormányzat által finanszírozott 47 program közül csak ez az egy magyar vonatkozású. S ha figyelembe vesszük a magyarság részarányát a megyében, akkor nem nevezhető túlzásnak a 30 ezer lej. „Szégyen, tanácsos úr!”– zárta be mondókáját Búza. Dukán kívül senki nem akarta elvenni az aradi magyarságnak szánt pénz felét. /Irházi János: Duka felezte volna az aradi magyarok pénzét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2008. március 1.
Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2008. március 3.
A közösségszervezői, a nemzetmentő és -védő tevékenység jegyében tartották meg február 29-én Lugoson a református templomban a temesvári egyházmegye idei első presbiteri konferenciáját. Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elmondta, hogy évente két-három alkalommal tartják meg a konferenciát. A mostanin Czernák Ferenc Lajos lippai RMDSZ-elnök, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagja tartott előadást „A világ, ahogy én látom – prózában és versben” címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Presbiteri konferencia Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2008. március 5.
Március 4-én ünnepelte az arad-belvárosi református parókia imatermében 10. születésnapját a Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztősége és olvasótábora. Ujj János főszerkesztő köszönetet mondott a jelen volt alapító főszerkesztőnek, Réhon József ny. tanárnak. Ugyancsak elismerés jár Ilona János tanárnak, aki 5 évig vitte, szerkesztette a lapot becsülettel. A Szövétnek aradi sajtótörténetet írt: a kulturális folyóiratok közül a Vasárnap mellett egyedül a Szövétnek jelent meg folyamatosan egy évtizedig, a többi hasonló kiadvány alig 1-2 évig élt. Köszöntötte a főszerkesztő a legfrissebb szám, a Csongrád–Arad lapszám három, az eseményen megjelent szegedi szerkesztőjét is. A Szövétnek a legutóbbi lapszámban szegediek által feldolgozott, aradi vonatkozású anyagokat közöltek, dr. Zakar Péter az utóbbi években sokat tett a közeledésért. Ujj Ágnes a Wieser Tibor Alap kuratóriuma nevében az Aradon végzett folyamatos közösségépítő munkájának elismeréseként Wieser Tibor Emlékplakettet adott át Zakar Péter egyetemi tanárnak. A Szövétnek kiadója nevében a szerkesztőket köszöntötte dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriumának elnöke. /Balta János: Tízéves a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2008. március 11.
Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2008. március 12.
Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2008. március 13.
Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2008. március 13.
A magyar identitásvesztés leghangsúlyosabb a szórványfalvakban és nagyvárosokban. Enyhítése érdekében perspektívabővítésre lenne szükség a szórványpolitikában – mutatott rá Kiss Tamás szociológus. A Fehér megyei Tür nevű falucskában a lakók családneve: Szabó, Tarkó, Nemes, de a magyarul elhangzó köszönést románul viszonozzák. Ádámos az utolsó település, amelynek a neve magyarul is szerepel a helységnévtáblán. Tür falucska még jelzőtáblával sincs ellátva: se magyarul, se románul. Kémenes Lóránt gyergyószentmiklósi római katolikus plébános, amikor tavaly megkapta kihelyezését az érsekségtől, nehezen akadt a falura. Magyarul beszélők alig vannak. A plébános két nyelven prédikál. Türben már régen nincs magyar iskola. Balázsfalván is csak nehezen lehetett megmenteni az iskola magyar tagozatát: Kémenes plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását, hogy megmenthessék az iskolát. A balázsfalvi általános iskola magyar tagozatán jelenleg I–IV. osztályba nyolc gyerek jár, az általános iskolába összesen 28. „Leginkább románul beszélünk már a családban és a barátaimmal is. Az iskolában jó, mert gyakrabban hallom a magyart, mint otthon” – mondja az egyik gyerek. „Minden évben újra kell vívni a harcot a magyar oktatásért” – vallja a tanító néni, Marginean Adél. Balázsfalva 13 ezer lakosának öt százaléka magyar, legtöbbjük vegyes házasságban él. Az asszimiláció súlypontjai nem a dél-erdélyi szórványfalvak, hanem a nagyvárosok, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár vagy Nagyvárad lakótelepei – magyarázta Kiss Tamás. /Barabás Márti: Az asszimiláció színterei. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2008. március 15.
Március 14-én az aradi Ioan Slavici Színházban kissé foghíjas nézőtér előtt került sor a március 15-i ünnepi előadásra. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd meleg szavakkal ecsetelte az évfordulót, az összefogás fontosságát. Szavalatok és énekszámok mellett a kivetítőn Latinovits Zoltán szavalatait láthatták a megjelentek, majd szegedi és békéscsabai művészek léptek fel. A szervező, az RMDSZ Arad megyei szervezete a résztvevőket állófogadáson látta vendégül. /Balta János: Ünnepi előadás Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. március 15.
Ki mennyire elégedett az iskolai vallásoktatással, erre keresték a választ a riportban. Arad megyében különösebb gondok, panaszok nincsenek a vallásoktatásra, legalábbis hozzánk nem érkeztek el – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte nem fogadható el, hogy a vallásoktatás tantárgyszerűen folyik. A megye magyar nyelven (is) oktató iskoláiban a diákok általában református, katolikus vagy evangélikus vallási nevelésben részesülnek, attól függően, hogy az illető településen milyen felekezet erősebb, melyiknek van több híve. Az aradi magyar baptisták még nem próbálkoztak hitoktatással az iskolákban. A szórványban más a helyzet. Erre jellemzőbb példa Borossebes, ahol évtizedekkel ezelőtt sokkal erősebb, nagyobb létszámú katolikus és református közösség élt, mára viszont szinte teljesen elfogytak a hívek. A borossebesi magyar gyerekek ma már kénytelenek román iskolába járni, így a vallásoktatás kérdése is megpecsételődött. Sajgó Katalin egy ideig még az iskolában tartotta egy szűk csoportnak a vallásórákat, ma viszont már saját otthonában gyűlnek össze a megmaradt katolikus vallású diákok. A reformátusoknál rosszabb a helyzet. Balla Sándor lelkész elmondta, felkereste a három református gyermek szüleit, hogy az iskolában, vagy nála, a parókián szívesen oktatná őket, de a szülők elzárkóztak, mondván, hogy nem engedik egyedül el csemetéiket. Inkább ortodox vallásórára járnak. Temes megyében kiemelten vallásos nevelést biztosít a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, a megye valamennyi iskolájában folyik hitoktatás. Valamennyi felekezethez tartozó gyereknek van rá lehetősége, hogy az iskolában vagy a templomban, anyanyelvén vallásos nevelésben részesüljön. Temes megyében a katolikus hitoktatás hét nyelven folyik: magyarul, németül, románul, horvátul, bolgárul, szlovákul és csehül is. Fazakas Csaba református esperes elmondta: megyeszerte minden református felekezethez tartozó gyereknek biztosítják a lehetőséget, hogy anyanyelvén részesüljön vallásos nevelésben. A vallásoktatás kérdése Fehér megyében a magyar nyelvű iskolákban, nem szült vitákat. Magyarlapádon iskolában a gyerekek egytől egyig reformátusok. Hunyad megyében akad néhány olyan gond, ami sokakat érint, de kevesen beszélnek róla nyíltan. A szórványközösségekben a szülők nyíltan nem vállalják, hogy ellenszegüljenek az iskolai vallásoktatásnak. Jelenleg a többségi, ortodox vallású diákok mellett saját vallásoktatókkal rendelkeznek a római katolikus, református, baptista és pünkösdi vallású gyermekek. A vallásoktatónak számtalan kritériumnak kell megfelelnie. Rendelkeznie kell megfelelő iskolai (teológiai vagy vallástanári) végzettséggel. A szórványvidéken kevés a magyar gyermek, a legtöbb tagozatos iskolában a vallástanórákat nem lehet kellőképpen megfizetni. Ezért kevés a szakképzett vallástanár is, szakképzetlen személy végzi az oktatást, vagy az ezerféle gyülekezeti gonddal leterhelt lelkipásztor. /Irházi János, Pataki Zoltán, Szakács Bálint, Gáspár-Barra Réka: Vallásoktatás az iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. március 15.
Román-magyar kriminalisztikai megbeszélésre utaztak át Magyarországra az aradi rendőrök, akik Békés megyei kollégáikkal találkoztak. Mindkét fél bemutatta kriminalisztikai felszerelését és a nyomozások alatt használt technikáit. A jövőben együttműködnek a nyomozások, bűncselekmények területén. /Sólya R. Emília: Magyar-román kriminalisztikai találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. március 17.
Ez a Demszky Gábor peches ember, március 15-én dupla kordont vontak köré, félszáz méterre volt legközelebbi alattvalójától, mégis eltalálták egy tojással. Ha már ennyire élvezi fújjogó, hurrogó tömeg előtt szónokolni, Irházi János újságíró javasolta neki, jövőre jöjjön Aradra, mondja el a Szabadság-szobornál a szövegét. Itt nem lát majd rohamrendőröket, nem lesz vaskerítés, kordon, motozás, szelektív közönségválogatás, pocskondiázó baráti társaság. Beszédét zavartalanul végigmondhatja. Ott feszít mellette majd az RMDSZ vezetése. A koszorúzás után nem kell görcsbe szorult gyomorral elfutnia, hanem mosolyogva indulhat ebédelni az aradiakkal. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 17.
Aradon a Szabadság-szobor előtt mintegy 300-400 ember volt jelen a két nyelven, magyarul és románul zajló ünnepségen, amelyet Matekovits Mihály tanár, minisztériumi vezérigazgató vezetett le. Horváth Levente alprefektus tolmácsolta a román kormánynak a romániai magyarokhoz intézett üzenetét, Szentpétery István, a kolozsvári főkonzulátus konzulja pedig a magyar kormány üzenetét olvasta fel. Az aradi ünnepség szónoka, Király András, a megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő beszédében emlékeztetett, választási évben vagyunk. Emlékeztetett a közelmúlt eredményeire. Eljött az ideje annak, hogy a közösség új elképzeléseket fogalmazzon meg, új terveket készítsen, új feladatokkal bízza meg azokat, akik a következő négyéves mandátum alatt a helyhatóságokban képviselik majd az RMDSZ-t. /Jámbor Gyula: A múlt iránti tisztelet, a jövőbe vetett hit jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 17.
Nyugodt légkörben ünnepeltek március 15-én a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyarok. Hosszú évek különünneplései után a vajdasági magyar politikai erők zöme ismét együtt emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. A hagyományoknak megfelelően a délelőtt a bánáti Magyarittebén, délután pedig az észak-bácskai Bácskossuthfalván tartottak nagy ünnepséget – azokon a településeken, amelyeken Vajdaság két Kossuth-szobra található. Mindkét helyen a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a megemlékezés, ezt követték a Kossuth-szobroknál előadott ünnepi műsorok, beszédek, az emlékművek megkoszorúzása. Kárpátalja magyarsága méltó módon emlékezett, a központi ünnepséget Beregszászon tartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében. A magyar többségű város központjában álló Petőfi-szobor körüli teret megtöltő tömeg előtt Gajdos István, Beregszász polgármestere, UMDSZ-elnök mondott beszédet. Ünnepi megemlékezés volt Munkácson is, a podheringi emlékműnél, amelyet a szabadságharc győztes csatájának emlékére emeltek. Nagyszőlős magyarsága Perényi Zsigmond, a szabadságharc mártírjának szobránál tartott ünnepséget. Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében ünnepelt a város magyarsága a Petőfi-szobornál. A felvidéki magyarlakta településeken március 14-én elkezdődtek az ünnepségek. Dunaszerdahelyen mintegy félezer ember volt jelen a város központjában álló emlékműnél rendezett ünnepségen, Pozsonyban pedig március 15-én megkoszorúzták Petőfi Sándor új, immár harmadik helyén álló szobrát, amelyet Trianon után a csehek lebontottak, majd a múlt század ötvenes éveiben olyan elhagyott helyen állítottak fel, ahol az évtizedek során számtalanszor meggyalázták, összetörték, lefestették. Révkomáromban, ahol a várvédő Klapka György tábornoknak és az ott született Jókai Mórnak szobra, Széchenyi Istvánnak és számos jeles magyarnak emléktáblája, az aradi vértanúknak emlékműve van, mintegy másfélezer ember ünnepelt és koszorúzott a város jeles helyein. Rimaszombatban Petőfi és Tompa szobránál, Nagysallón az obeliszknél, Pereden a honvédemlékműnél, Rozsnyón a néhány éve újra felállított, időközben szlovák neonácik által leköpködött Kossuth-szobornál ünnepeltek. /Zavartalanul ünnepeltek a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./
2008. március 18.
Mitica Purcaru, az Arad Megyei Rendőrség épületében működő, külföldiekkel foglalkozó iroda vezetője elmondta: most már pénzbírságot kaphatnak azok a külföldi állampolgárok, akik a törvényben közölt határidőn belül nem jelentkeznek náluk. A kormányrendelet értelmében a nem EU tagállamokból Aradra érkező külföldieknek 3 nap után jelentkezniük kell a rendőrségen. Ellenkező esetben 100-500 lej közötti büntetést fizethetnek. Az uniós államok polgárainak csak 15 nap után kell ezt megtenniük. /Sólya R. Emília: Most már komolyan veszik. Be kell jelenteni a külföldi látogatókat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2008. március 18.
Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2008. március 19.
A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2008. március 19.
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport szervezésében 30 pedagógus érdekes műhelymunkára került sor a hét végén: az Énünk alapjai akkreditált program. Csendes Éva előadó Budapestről érkezett, beszélt az önismeretről, a mások megismeréséről, kapcsolataink működéséről, kommunikációs készségfejlesztésről és konfliktuskezelésről. /Matekovits Mária: Mindenki másképp egyforma. Énünk alapjai. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2008. március 22.
Március 21-én ünnepélyes keretek között aláírták Pécs és Arad testvérvárosi megállapodását az aradi városháza dísztermében. Arad és Pécs között mintegy öt éve kezdődött az együttműködés. A közös projektek, kulturális programok, érdekeltségek sikerei nyomán az illetékesek döntöttek a testvérvárosi szerződésről. /Sólya R. Emília: Aláírták Arad-Pécs testvérvárosi szerződését. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2008. március 22.
Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2008. március 26.
Kikerült a nyomdából Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetének német nyelvű fordítása Porträt mit Schmetterlingen címmel. A szerző a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa, a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete elnökségi tagja. Könyve magyarul 2005-ben jelent meg Aradon az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban, a német változatot a temesvári Cosmoplitan Art Kiadó adta ki. A fordítás a dettai származású, Németországban élő írónő, Schiff Júlia munkája. /Pataky Lehel Zsolt: Pongrácz P. Mária kötete németül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2008. március 28.
Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2008. március 28.
Átadhatná az immár kilencven esztendeje tartó kesergésnek a tapasztalatait, amelyet a magyarság a trianoni országcsonkítást követően begyűjtött, írta Tibori Szabó Zoltán, de nem teheti meg, mert akkor azonnal irredentának minősülne, szemben Basescu államfővel, akinek Besszarábia fáj. Az új Európában lehetőség nyílik arra, hogy a vegyes lakosságú vagy pedig közigazgatásilag más államhoz tartozó területek azoké legyenek, akik az adott térségben élnek vagy pedig ott kívánnak a jövőben élni. Ma már magyarországi munkások ingáznak át naponta Aradra meg a Partiumba dolgozni, határ menti román családok Magyarországon vásárolnak maguknak vidéki ingatlanokat, az évtizedekkel ezelőtt távozott családok visszatelepülnek Erdélybe. Azonban a román Új Jobboldal irredenta alkalommá változtatja Besszarábia Romániával történő 1918-as egyesülésének március 27-i évfordulóját, legionárius szimbólumokat támaszt fel. Az újságíró szerint az állami vezetőknek nem az lenne a kötelességük, hogy a Besszarábia-emlékünnepélyeken vagy pedig a trianonozásos alkalmakon „megjelenjenek, és ott olyan fájdalmakról beszéljenek, amelyeket a történelem már rég túlhaladott, hanem elsősorban az, hogy népeik figyelmét a megoldásokra, a jövőbe vezető utakra felhívják. ” A fájdalom megőrzéséhez joguk van ugyan, de „ne mérgezzék azokkal újabb generációk lelkét”. /Tibori Szabó Zoltán: Fájó Besszarábia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2008. március 28.
Aradra ingáztatja munkásait az a magyarországi útépítő cég, amely az aradi polgármesteri hivatal által kiírt közbeszerzési pályázat nyomán kapott megbízást útjavítási munka elvégzésére. /Aradra ingáznak a magyar munkások. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2008. március 31.
Teljes őrségváltás lesz az RMDSZ Arad városi önkormányzati frakciójában, mert a hivatalból első helyre rangsorolt Bognár Leventén kívül egyetlen jelenlegi tanácsosnak sem sikerült bejutó helyre kerülnie. Bognár Levente tartotta a város önkormányzati csoportjának beszámolóját. Nem minden esetben sikerült pénzt szerezni a magyarság identitásának megőrzése. „A négy éve kitűzött célokat nagyjából megvalósítottuk, de van még mit tenni a következő négy évben is” – sommázott. Király András képviselő, megyei elnök szerint „sokkal többet tett ez a csapat, mint amennyi most elhangzott”. A küldöttek szavaztak, ennek eredménye teljes gárdacserét hozott. Itt a listavezető hivatalból Bognár Levente, őt követi Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Tusz Ferenc Jelenleg Bognár alpolgármester mellett három RMDSZ-es tanácsos (Cziszter, Nagy, Tusz) ül az önkormányzatban, őket a szavazás eredményeképpen várhatóan a Tóth–Pénzes–Faragó trió válthatja. /Irházi János: RMDSZ rangsorolás a városi önkormányzatba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2008. április 1.
Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
