Június 17-én Aradon Jelen Ház nagytermében bemutatták Puskel Péter Nyakig a pácban /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című anekdotagyűjteményét. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője az utóbbi évek aradi könyvkiadási fellendülését említve, gratulált a szerző újabb könyvéhez. /Kiss Károly: Puskel Péter anekdotagyűjteménye. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./
2008. június 19.
Huszadik, jubileumi évéhez érkezett a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiválja, mely idén június 19-én kezdődik, és június 28-ig tart. A találkozó valóságos színházi ünneppé nőtte ki magát. A határon túli társulatok legjobb előadásai mutatkoznak be. Kisvárdáról díjat hozni rangot jelent. A jubileumi rendezvénysorozatra az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági színházak, társulatok viszik el a Szűcs Katalin kritikus és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, szakíró, a fesztivál művészeti tanácsadói által válogatott és legjobbnak ítélt produkcióikat. Az idei fesztiválon bemutatkozik az Aradi Kamaraszínház és a sepsiszentgyörgyi alternatív társulat, az M Stúdió is, továbbá ismertetik Darvay legújabb, az évfordulóra megjelent kötetét, amelynek Kisvárdai fesztivál a címe. Ebben a szakíró a rendezvénysorozat utóbbi tíz évét összegzi. Szintén a fesztiválon mutatják be Köllő Katalin Csíky András kolozsvári színművésszel készített interjúkötetét. /Simon Judit: Indul a kisvárdai fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2008. június 21.
Aradon 23 tagú önkormányzat alakuló ülésén bejelentették, hogy a PD-L 15 és az RMDSZ két tagjából közös frakció alakult. Bognár Leventét alpolgármesternek választották. A testületben Pénzes Gyula és Bognár Levente képviselik az RMDSZ-t. /Irházi János: PD-L–RMDSZ-uralom az aradi önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2008. június 24.
Június 23-án megnyílt a VII. Apáczai Anyanyelvi Tábor, amelyet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete rendez olyan elemi és általános iskolásoknak, akik fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet. Vannak, akik harmadik-negyedik alkalommal jöttek, mondta Kiss Anna tanító, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője. Tizenöt harmadik–nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a táborban. A „főhadiszállás” Aradon a Csiky bentlakása, onnan indulnak a különböző programokra: Arad városával ismerkednek, a dévai és a vajdahunyadi várat látogatják meg Kiss Anna és Ujj János kíséretében. /Pataky Lehel Zsolt: Anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./
2008. június 25.
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban 170-en iratkoztak érettségi vizsgákra, a magyar iskola végzősei mellett itt vizsgáztak az aradi német líceum, az Adam Müller Guttenbrunn diákjai is. Egy diák nem jelent meg, így végül 169-en vizsgáztak, és mind átmentek a román szóbelin. /A Csikyben mindenki átment a román szóbelin. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2008. június 26.
Emlékezetes üléssel zárta június 24-én évadját az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Bemutatták Suplacan Nagy Mónika második, Intrebari fara raspuns – Kérdések válasz nélkül /Gutenberg Univers Kiadó, Arad/ című verseskötetét. Akárcsak az első kötet – Greeri in noapte – Ciripelők az éjszakában – verseit, a mostaniéit is Regéczy Szabina Perle körelnök ültette át magyar nyelvre. A könyvbemutatót a szerző román, Hevesi József, Katona Béla és Regéczy Éva körtagok magyar nyelvű felolvasása zárta. /Kiss Károly: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2008. június 28.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület június 27-én Aradon megtartott, gazdasági témájú konferenciára invitálta tagjait, Romániában befektető magyar üzletembereket, helyi vállalkozókat és civil szervezetek képviselőit. A mintegy 70 résztvevőt Pánczél Zoltán, a Fornetti cég elnöke, RMÜE alelnök köszöntötte. Erdély István, a Temes Megyei Munkaerő–foglalkoztató Ügynökség igazgatója a munkavállalók és a munkaadók kötelezettségeit ismertette. Bojtos Tünde, a P&Bert tanácsadó cég munkatársa a romániai munkaerőpiac válságos helyzetéről beszélt. /Pataki Zoltán: RMÜE konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./
2008. július 2.
Aradon bemutatták az aradi származású, jelenleg Németországban élő dr. Otto Grefner nyugalmazott egyetemi tanár legújabb, Secretele tragediilor uitate (Elfeledett tragédiák titkai) című könyvét. Egykori kollégák, barátok, ismerősök jöttek el a Grefner-kötet bemutatójára. A második világháború utolsó hónapjainak elfeledett tragédiáiról szól, friss kutatások alapján. Stelean Ioan Boia történész, a Goldis Egyetem lektora a bemutatott könyv kettős – történészi és irodalmi, azaz olvasmányos – minőségére utalva kifejtette: ebből is kiderül, hogy a második világháború mennyi titkot rejteget még. A szerző elvetette az egyoldalú történelemszemléletet, miszerint mindig a győzteseknek van igazuk. A nürnbergi per a győztesek szája íze szerint zajlott le, miközben teljesen elhallgatták azokat a bűntetteket, amelyeket, például, a szovjet hadsereg hajtott végre a megszállásuk alá került területeken a civil lakosság ellen. Annak a több mint 18 millió német ajkú civil lakosnak a tragédiájáról nem is beszélve, akiket a második világháború után telepítettek ki önkényesen a lakóhelyükről. Otto Grefner mások számára elérhetetlen katonai levéltári iratokat tanulmányozhatott nemcsak Münchenben, hanem Londonban is, és ezekből a megszokottól eltérő következtetésekre jutott. A németországi magánkiadónál román nyelven megjelent tanulmánykötet komoly hozzájárulást jelent a második világháború végkifejlete jobb megismeréséhez. /Kiss Károly: Otto Grefner legújabb könyvének bemutatója. Kiegyensúlyozott történelemszemléletet! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./
2008. július 9.
Egy héten belül elkezdődhet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának építése. A bővítés során dísztermet kap az iskola, emellett egy közösségi teremmel, könyvtárhelyiséggel, a két felső szinten három-három tanteremmel, a beépített tetőtérben tanári szobákkal és módszertani kabinetekkel gazdagodik majd az intézmény. A terv Sándor István műépítész munkája. Matekovits Mária, az iskola aligazgatója bizakodó a költségek előteremtését illetően. Az új tantermek létesítésével megszűnik a délutáni tanítás. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítik a Csiky Gergely Iskolacsoport épületét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./
2008. július 12.
A Temesváron élő neves orvosnak, a Romániai Máltai Segélyszolgálat országos alelnökének, Bárányi Ferencnek a Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című új regényét mutatták be július 10-én Nagyváradon. A szerző mesélt életútjáról, első regényéről, az Égig érő kockakövekről. Az Égig érő kockakövekben kimondott jó néhány igazságot a közelmúlt történéseivel, az 1956-os eseményekkel kapcsolatban, amelyek Marosvásárhelyen, az Orvostudományi Egyetemen zajlottak. A forradalom Budapesten tört ki, de akár Marosvásárhelyen is lehetett volna. Bárányi doktor elmondta, kölyökkorában bízott a kommunizmusban. Azonban 1956-ban ráeszmélt: a kommunizmus nem ideológia, hanem betegség, mint a rák. Első regényében leírta, milyen szörnyűségek történtek 1956-1959 között, s hogy mennyit szenvedett a proligyerek az emberellenes proletárdiktatúrában. Az 1974-ben megjelent regényt 12 nap alatt szétkapkodták, aztán illegális lett, bezúzták. Feketén árusították a könyvet, ronggyá olvasták. Később, amikor már lehetett, kiadták még egyszer. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszterként is tevékenykedett: az ebben az időszakban született egészségügyi törvények a legnagyobb szociális hatású fordulatokat hozták. Új orvosregénye szociális regénynek is nevezhető, amely egyúttal roppant olvasmányos, érdekes irodalmi mű. A két főszereplőt politikai okokból kizárják az egyetemről. A két főhős küzd, dolgozik, hogy bizonyítsa: becsületes, és hagyják őket gyógyítani. A regény az ország két pólusát is bemutatja. Az egyik hely Moldva, a szovjet határ mellett, ahol nagyon nagy a nyomor. A másik a szerb határ mellett, ahol magas az életszínvonal, kemény, büszke emberek lakják a települést. /Tóth Hajnal: Boldogság délibábja. A kommunizmus olyan, mint egy betegség. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 12./
2008. július 15.
Július 14-én tartották a Bolyai Nyári Akadémia megnyitó ünnepségét Csíkszeredán, melyet tizenhatodszor rendeztek meg. A magyar tagozaton oktató pedagógusok szakmai továbbképzésén idén 27 tanfolyamot indítanak kilenc erdélyi helyszínen, köztük Szovátán, Csíkszeredán, Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron. Ebben az évben a román minisztérium három tanfolyamot finanszírozott, tájékoztatott Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. Közel kilencszázan vesznek részt a képzésen, melyek előadói neves hazai és határon túli egyetemi tanárok. A díszünnepséget Burus Siklódi Botond Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ főtitkár nyitotta meg. /Mayla Júlia: Pedagógus-akadémia. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2008. július 19.
Az Erdélyi Unitárius Egyház Kolozs-Tordai köre közgyűlésének első ízben biztosított teret a frissen felújított lupényi unitárius templom. Lupény 220 lelket számláló unitárius közössége nagy szeretettel fogadta a lelkészeket, gondnokokat. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a köri közgyűlés értékeli az egyházközségek életét. Az unitárius a viszonylag a kisebb egyházak közé tartozik Erdélyben, 125 egyházközségük van, továbbá harminc szórványközösségük, melyek egyenként tíztől, harminc, negyven, legtöbb ötven lelket számlálnak. Mindezek összesen 6 egyházkörbe csoportosulnak. /Kolozs-Torda, Maros-Küküllő, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Háromszék, Felső-Fehér/. Még a legkisebb gyülekezetekbe is lelkészt küldenek, az egyház a központi költségvetéséből áldoz arra, hogy a kis gyülekezeteket szolgáló lelkészek is megkapják az állami fizetést kiegészítő egyházi juttatást. Lelkészhiány nincs, mert 1989 óta az egyház határozhatja meg a teológián meghirdetett helyek számát. Egész Dél-Erdélyben és a Bánságban szórványosnak mondható az unitárius jelenét. Déván elkezdték a templomépítést, hogy szórványközpontot alakítsanak ki, amelyhez hozzátartozik majd Arad és Temesvár is, melyek jelenleg a nagyváradi egyházközség gondozásában vannak. Valószínűleg ebben az évben elkészül a templom. Idén ünnepli az unitárius egyház fennállásának 440. évfordulóját, és mivel Dávid Ferenc emléke is Dévához kötődik, szép lenne a templom felszentelésével megünnepelni ezt az évfordulót. /Gáspár-Barra Réka: A 440. évfordulóra készülve – beszélgetés dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./
2008. július 22.
Aradon volt a következő állomása az EU által támogatott „Út a demokrácia felé” nevű ifjúsági projektet bemutató karavánnak, amelyen román, vajdasági, illetve magyarországi fiatalok találkoztak egymással, illetve az aradi önkormányzati vezetőkkel. A DKMT (Duna-Körös-Maros-Tisza) Eurorégión belül zajló programról a városháza dísztermében beszélgettek, a vendégeket Bognár Levente alpolgármester köszöntötte. Rajta kívül, az aradi ifjúsági problémákat felkaroló Albert László, az Arad Megyei Ifjúsági Igazgatóság elnöke, Szabó Mihály, az AMISZ vezetője, illetve Tóth Csaba, megyei önkormányzati tanácsos is jelen volt. /Sólya R. Emília: Eurorégiós találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2008. július 25.
Lehoczky Attila gyakorló tanárként és az anyanyelvi oktatás iránt érdeklődőként jól tudja, milyen nehéz a szórványban kisebbségi tannyelvű iskolákat fenntartani. A mostani országos szintű középiskolai beiskolázási problémák megdöbbentőek. A tömbmagyar régiókban is gondok merülnek fel egy-egy osztály beindulásával, akkor a szórvány elvárásai sem lehetnek túl nagyok. Van olyan középiskola Erdélyben, ahol a meghirdetett osztályokból elméletileg egy sem indulhat a jelentkezők alacsony száma miatt! A számok szerint országos szinten a szakoktatásban jelentkezett a nagyobb gond. Legtöbben azt mondják, hogy a „nemzetietlen” magyar szülők többségi iskolákba küldik gyerekeiket. Mások a demográfiai hullámra céloznak. A harmadik csoport szerint a probléma alapja az ország gazdaságában keresendő. Egy kis szervezéssel, utánajárással sokat lehetne pótolni, az iskolákban is van őszi iratkozás... Aradon is, Temesváron is gondok voltak, a Gerhardinumban nem indult osztály, a temesvári Bartók Béla összehozta, amit szeretett volna, a dévai Téglás Gábornak sikerült beiskoláznia két osztályt, az aradi Csiky Gergely talán beindít négy elméleti és egy szakosztályt, bár ebben az évben közel 30%-kal kevesebb magyar nyolcadikos volt, mint tavaly. Arad megyében lehet az egyetlen nyereség, ha sikerül Kisjenőn a magyar tannyelvű kilencediket elindítani. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Megteremtjük... ? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 25.
Arad önkormányzatánál elkészült az Aradi Napok keretében majd augusztusban átnyújtandó kitüntetettek névsora, s ezen, korábbi esztendő keserű tapasztalatával ellentétben most magyar nevek is szerepelnek. A kezdeményezők – akik között ott van Bognár Levente alpolgármester is – többek között Ujj János helytörténész-újságírót, Kett-Groza János festőművészt, Sorin Haiduc matematika tanárt, a Tichindeal igazgatóját jelölték a kiválósági díjra. Post mortem Pro Urbe díjat kap Pecsovszky József, Eugen Roman és Monica Antoci. /Irházi János: Ujj és Kett-Groza is kiválósági díjat kap. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2008. július 26.
Éjjel ismeretlen tettesek festékszóróval összefirkálták Aradon a Szabadság-szobrot. Bognár Levente alpolgármester értesítette a rendőrséget és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Sándor István műépítész elmondta, két napja letörték a kardhegyet – a haldokló katona kardjáról van szó –, melyet a későbbiekben majd visszatesznek /Irházi János: Festékkel összefirkálták a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2008. július 29.
A régió nagyjai iránti kegyelet kérdése, Aradon ez fájó sebe a város magyarságának. Kriptáikat, sírkertjeiket jobbik esetben csak a gaz lepi be. Dr. Kovách Géza, a jeles történész-tanár négy éve még élt /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22- Arad, 2004. okt. 10./, de sírhelyét már csak néhány beavatott találja meg. Rosszabbik esetben – és ez a gyakoribb – gazdát cserélnek; a régi nagy neveket letörlik, obeliszkjeikre a mai újgazdagok nevét vésetik. A város évek óta tervezgeti a védettnek nyilvánítandó sírok megvételét, de erre nem jut pénz. Ezzel szemben például Nagybányán valóságos műgonddal ápolják a város hírnevét öregbítő festőiskola jeleseinek temetői parcelláját. Thorma János, Mikola András, Krizsán János, Balla József, Ziffer Sándor és társaik friss virágokkal borított sírját a „Panteon” jelzéssel látták el. Máramaros egyik idegenforgalmi nevezetessége a szaploncai vidám temető. A ’80-as évek elején még láthatók voltak a kézzel festett kék keresztek naiv piktúrára emlékeztető illusztrációk, a tréfás kísérő szövegek. A világörökség része lett a szaploncai temető. A cikkíró most hiába kereste a negyedszázaddal ezelőtti frappáns szövegeket, csak elvétve talált belőlük néhányat. Az egyik temetői közalkalmazott elmondta, a Ceausescu-kor tombolásának idején átfestettek jó néhány fejfát, átszövegezték a dehonesztálónak vélt sírfeliratokat. De ez is kisebb bűn annál, mint az, amit azokban az években az egykori aradi városvezetés művelt: megszüntette és bedózerolta a műemlékekkel teli mikelakai katonai temetőt. /Puskel Péter: Panteonok, sírkertek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./
2008. augusztus 1.
Húsz éve, 1988. augusztus 28-án munkatalálkozót tartott Aradon Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. júniusi debreceni–nagyváradi megbeszélése óta 11 évnek kellett eltelnie az újabb kétoldalú magyar–román csúcstalálkozóig. Az összességében nyolcórányi tárgyalásokat a felek pozitívan értékelték, a „kölcsönös megértés” jelentőségét hangsúlyozták. A találkozót a közvélemény utólag a magyar fél diplomáciai vereségeként értékelte. 1988 nyarán hangvételében is szokatlan, ingerült vita zajlott a szocialista tábor két országa között, amihez az alapot a romániai magyar nemzetiség helyzetéről érkező aggasztó hírek szolgáltatták, nem utolsó sorban a romániai falurombolás kapcsán. A terv elleni több tízezres budapesti tiltakozó tüntetés június végén, majd erre válaszul a kolozsvári magyar főkonzulátus Bukarest általi bezáratása a helyzet elmérgesedését jelezte. Az MSZMP Politikai Bizottsága a megbeszélésekre 10 pontos javaslattal készült, köztük szerepelt a politikai kapcsolatok hiánya, a lakossági kapcsolatok akadályozása, a menekülők problémája, a kolozsvári főkonzulátus bezárása és a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitása. A tárgyalásokon Grósz 25 perces beszédben ismertette a magyar álláspontot, válaszul Ceausescu két és fél órás expozét tartott. A négyszemközti találkozón csak a hivatalos román tolmács vett részt, a magyar delegáció tagjai nem is tudták meg, hogy ott mi hangzott el. A PB álláspontjával ellentétben Grósz elfogadta, hogy falurombolás nincs, és válaszra sem méltatta, amikor Ceausescu közölte: a kolozsvári főkonzulátus kiutasított diplomatáit tulajdonképpen le kellett volna tartóztatni. A Grósz jóváhagyásával kiadott közös közlemény teljesen a román fél álláspontját érvényesítette. 1991-ben a Társadalmi Szemle című folyóiratnak adott interjújában Grósz Károly így nyilatkozott: a Ceausescu által a tárgyalások megkezdésére kijelölt határidő rövidsége, valamint a helyszínekre vonatkozó javaslat lényegében csapda volt a magyar delegáció számára. Minden azt tükrözte, hogy a Ceausescu a találkozót saját céljaira akarja felhasználni. /Húsz éve történt: Rendszerváltás Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30., folyt. aug. 1./
2008. augusztus 4.
Sikeresen zárult a Fazekasvarsándi Magyarok Találkozója. Manguci Erzsébet főszervezésében augusztus 2-án istentiszteleten áldották meg a helység magyarjait. A helybeli közösséget erős széthúzás jellemzi, pedig a szórványban kellene együttműködni. Közeleg a templom száz éves évfordulója, Bodonyi Erzsébet felolvasta a történetét, a helybeli magyar iskolások pedig néhány verset szavaltak. Matekovits Mihály emlékezett, 1968 szeptember elsején került Fazekasvarsándra; a magyar tagozat matematika tanáraként helyezték ide. Akkor 22-en voltak pedagógusok. Jelenleg 12 I-IV. osztályos tanulója van a magyar tagozatnak. Fazekasvarsándról évente csupán 1-2 gyermek jön Aradra, a Csikybe, a gimnáziumba. /Sólya T. Emília: Fazekasvarsándi Magyarok Találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2008. augusztus 7.
Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak olyan ügyek, amelyekhez több év kell. Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. Az első román–magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz. /Együtt tervezik a jövőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2008. augusztus 12.
Az utóbbi hónapokban is folyamatosan emelkedő romániai bérek megközelítették azt a szintet, amelytől kezdve a korábban nyugati országokban munkát vállaló román állampolgároknak érdemessé válik visszatérni, és szülőföldjükön dolgozni. Romániában krónikussá vált a munkaerőhiány, az elmúlt időszakban Nyugat-Európa több államában nőtt a románellenesség. Olaszországban jelenleg közel egymillió román állampolgár tartózkodik, de ezeknek csak mintegy a fele törvényes munkavállaló. Hiába támogatta az Olaszországban működő Román Identitás Pártja az ismét hatalomra került Silvio Berlusconit, Gianni Alemanno római polgármester ádáz harcot hirdetett a bevándorlók ellen, és mások mellett a románok kitoloncolását is kilátásba helyezte. Spanyolországban is közel egymillió román él, akiknek jelentős része megbecsült munkavállaló, így az ottani románok helyzete biztonságosabbnak látszik. A romániai bevándorlók Spanyolország legnagyobb ingatlanvásárlói közé tartoznak, s ezáltal életben tartják a gondokkal küszködő építkezési ágazatot. Nagy-Britanniában kedvezőtlenebb a gazdasági élet, s ennek nyomán a kelet-európai bevándorlók mintegy fele hagyta el az országot. Hasonló a helyzet a Magyarországon munkát vállaló román állampolgárokkal is. Az elmúlt hónapokban több erdélyi magyar család döntött a hazatelepülés mellett, mások viszont Nyugat-Európába költöztek. Románia vonzza a munkaerőt – Magyarországról is. A román munkaügyi hatóságok a határ mentén munkaerő-közvetítő irodákat működtetnek. Magyarország keleti térségéből már jó ideje átjárnak a munkavállalók Arad, Nagyszalonta, Nagyvárad és Szatmárnémeti környékére dolgozni. Románia 21,4 millió állampolgára közül csaknem 9 millió aktív, de ezek közül a foglalkoztatottak lélekszáma mindössze 4,7 milliónyi. Majdnem 5,5 millióan nyugellátmányból élnek, további legalább 2,5-3 millió pedig Nyugat-Európában dolgozik. /T. SZ. Z. : Hazatérnek az elmúlt években eltávozott vendégmunkások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 18.
Az Aradi Napok egyhetes programsorozatában még mutatóban sincs magyar rendezvény. Az újságíró ezt minden évben megírja, de nincs változás, nem lép az RMDSZ, de a magyar civil szervezetek sem. Az Aradi Napokon legalább azért kell kitenni valami apró kis magyar programot, mert a rendezvénysorozatot a románság a magyar hagyományra építi. A program Arad szabad királyi város titulus 1834-es megszerzéséhez kötődik. Volt némi közünk hozzá. Minimum egy múzeumi, könyvtári időszakos kiállítás, előadás-sorozat elvárható lett volna. Az aradi önkormányzatban a PD-L–RMDSZ frakciónak kétharmados többsége van. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2008. augusztus 18.
Egyes információk szerint a helyi, pécskai ortodox parókia kapott egy körlevelet az aradi püspökségtől, miszerint az ortodox pap semmiféle ünnepen, szertartáson nem állhat ki más felekezet képviselőivel: ezek csak külön áldhatnak–ünnepelhetnek. Ez érthetetlenséget keltett a szervezőkben, precedens nélküli eset, s meg is lett az „eredmény”: Czeglédi Ferenc római katolikus plébános, az előző évek gyakorlatával ellentétben, nem vett részt az ünnepségen. Pécskán a felállított színpadon került sor az új kenyér megszentelésére, néhány rövid beszédre, az RMDSZ nevében Bölöni György megyei tanácsos szólt. /Irházi János: Morzsák közti botrány Pécskán az Új Kenyér Ünnepén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2008. augusztus 19.
A nem aradi magyar középiskolások bentlakási költségeinek enyhítésére, az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága bővítené a „keresztülői” támogatási rendszert, vagyis azt a mozgalmat, amely révén vállalkozók és tehetős magánszemélyek magukra vállalják egy-egy diák iskoláztatási költségeinek egy részét. Az ötletet Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vetette fel a bizottság legutóbbi ülésén. Ilyen mozgalom indult Magyarországon a csángóföldi magyar gyerekek megsegítése érdekében, illetve az aradi magyar oktatást támogató Alma Mater Alapítvány is kezdeményezett hasonlót. A magyar családok leggyakrabban azért nem íratták gyereküket magyar középiskolába, hogy drága a gyerek kollégiumi elhelyezése Aradon (a megyében máshol nincs magyar nyelvű középiskolai képzés). Az illetékesek még tanulmányozzák a „keresztszülői” támogatási rendszer bevezetésének jogi formáját. /Pataki Lehel Zsolt: Újabb „keresztszülőket” keresnek a magyar iskolásoknak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2008. augusztus 20.
Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 21.
Azzal kapcsolatban, hogy az idén augusztus 18–24. között szervezett Aradi Napokon egyetlen magyar rendezvény sincs, Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentette: „Lehetett volna egy–két magyar program is, ám hogy ez nincs, a szervezők figyelmetlensége, ugyanakkor a magyar tanácsosok hibája is”. /Irházi János: Aradi Napok csak román programmal. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./
2008. augusztus 21.
Kedvező fogadtatásban részesült Takács Mihály festőművész javaslata, hogy az Aradi Napok idei rendezvénysorozata keretében hozzanak össze egy szabadtéri festőműhelyt is. Augusztus 23-án már mintegy 25 profi és amatőr képzőművész, valamint művészeti líceumos diák lát neki a munkának. Az alkotáshoz szükséges eszközöket a szervezők biztosították. /Kiss Károly: Szabadtéri festőműhely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./
2008. augusztus 23.
Az Aradi Napok alkalmával augusztus 23-án a városháza dísztermében átadták a Pro Urbe, a kiválósági díjakat és a díszokleveleket. Bevezetőjében Gheorghe Falca polgármester megemlítette, a szabad királyi város titulus megszerzése indította el Aradot a fejlődés útján. A kitüntettek között volt Ujj János, aki helytörténeti munkáiért, kutatásaiért kiválósági díjat kapott. Hasonló elismerésben részesült Kett-Groza János képzőművész is. /Irházi János: Aradi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./
2008. szeptember 2.
Megjelent Aradon Hevesi József (Hevesi Mónár József) válogatott verseinek kötete, A feledés foltjain (versek, variák, variánsok), az Occident Media Kft., a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a szegedi „Szép Nap Könyvek” támogatásával. Tetszetős, szép könyvet vehet kezébe az olvasó. A szerző a kísérletező szabad vers szerelmese. Hevesi jó öt évtizede több-kevesebb hévvel, több-kevesebb kihagyással versel. A most kötetben közölt alkotások nagy része folyóiratokban, antológiákban már napvilágot látott. Hevesi József első verseskötetével jelentkezett. /Jámbor Gyula: Új aradi verseskötet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2008. szeptember 2.
Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
