Előadásaikkal párhuzamosan színházi fesztiválokat és a közönség számára is nyitott műhelyeket ígér több erdélyi magyar színház. Áprilisban a legrangosabb európai színházi szövetség, az 1990-ben alakult Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává fogadta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, amely a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválját. A nagyszabású rendezvény november 2. –december 18. között várja az érdeklődőket. A magyar színház társulata a Tompa Gábor rendezte III. Richárddal és a Három nővérrel vesz részt az eseményen, ismét színpadra kerül az Andrei Serban rendezte Ványa bácsi, valamint Silviu Purcarete népszerű operarendezése, a Gianni Schicchi is. A kincses városban jelenleg zajlik a hetedik Johann Strauss Nemzetközi Fesztivál, amelynek idén a Magyar Opera ad otthont. Szép Gyula, az intézmény aligazgatója közölte, élénk érdeklődés kíséri az eseményt. A szeptember 13-áig tartó fesztivál minden napján az ifjabb Johann Strausshoz kötődő hangversenyek, előadások lesznek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évadtervében ősbemutató, országos bemutató és mesejáték is szerepel. Kövesdy István igazgató, művészeti vezető beszámolt arról, hogy szeretnék ismét feléleszteni Vásárhelyen a közönségtalálkozók hagyományát, a másik terv egy drámaíróműhely létrehozása. Fennállásának 60. évfordulóját egy nemzetközi fesztivál megrendezésével ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: márciusban tartják a REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé első kiadását – mondta Bocsárdi László rendező-igazgató. A fesztivál neve a színház tükörtartó szerepére és az azonnali reagálásra utal. Erdélyi magyar és román társulatok részvételével zajló kortárs drámatalálkozóval kívánja emlékezetessé tenni a társulat fennállásának tizedik évfordulóját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Minden bemutatott előadás után közönségtalálkozót tartanak. Az Aradi Kamaraszínház Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című darabját játssza. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két fesztiválra is tesz előkészületeket ebben az évadban: október 3–5. -én szervezik meg a Dance.movement.theatre nevű tánc- és mozgásszínházi fesztivált, a jövő év májusában pedig a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Fesztiválok évada Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./
2008. szeptember 13.
Az Arad RMDSZ-es megyei jelöltek esélyeiről Király András képviselő elmondta, a jelenlegi választási törvény nagyon sok ismeretlen elemet tartalmaz. Ezért el kell hitetni a magyar közösséggel a megyében és országosan, hogy a tét a parlamenti képviselet. /Irházi János: Parlamenti választások 2008 – RMDSZ-jelöltek és -esélyek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2008. szeptember 15.
Lia Ardelean aradi konzervatív képviselőnő levelet írt a belügyminisztériumnak, vizsgálatot kértek, mert szerintük az Erdélyi Magyar Ifjak Arad, Bihar, Szilágy és Szatmár megyék autonómiájára törekszenek. Ennek a szegény magyar ifjúsági szervezetnek fiókja sincs Aradon, Szatmáron vagy Zilahon, a Partiumban csak Nagyváradon léteznek, nem hogy a többségi románlakta megyék autonómiájára törekedjenek, írta Irházi János, a lap munkatársa. /Irházi János: Bebútoroztak a jobbszélen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2008. szeptember 18.
Romániában elsőként az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Az oktató- és diákcsereprogramokra, közös kutató- és tudományos munkára, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. /Kirendeltséget nyitna Romániában a Semmelweis Egyetem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./
2008. szeptember 18.
A START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda október 6-tól újabb tanfolyamot indít Magyar nyelv és kultúra címmel kezdőknek és haladóknak egyaránt Aradon /Pataky Lehel Zsolt: Magyar nyelvórák nem magyaroknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./
2008. szeptember 22.
Az autonómiáról egyeztetne a román államfővel és a politikai pártokkal Tőkés László európai parlamenti képviselő, erről Aradon beszélt a hétvégén. „A román politikusokkal partneri viszonyt kell teremtenünk az autonómia megvalósításához. Ezért az államfőnél kerekasztalt kezdeményeztem az önrendelkezésről” – magyarázta Tőkés. Az EP-képviselő az 1989-ben, Temesváron elkezdődött romániai népfelkelés közelgő 20. évfordulója alkalmából tartandó emlékév nyitórendezvényén, a „Szemben a kommunizmussal” címet viselő konferencián vett részt Aradon. „A szekularizálódó Európában egyre nehezebb a keresztény értékeket felvállalni, Európa mintegy megtagadja gyökereit, elfeledkezik a múltjáról. Ugyanígy Közép-Kelet-Európa azon államai, melyek a szovjet-tömbhöz tartoztak, múltfeledő, önfelmentő módon nem mernek szembenézni közelmúltjukkal, és tapasztalható, hogy a Nyugat sem ítéli el megfelelő mértékben a kommunizmust, márpedig ugyanolyan bűnös rendszer volt, mint a nácizmus” – mutatott rá Tőkés László megnyitójában. /Autonómiáról egyeztetne Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2008. szeptember 22.
Megkezdődött az 1989-es decemberi temesvári forradalom 20. évfordulójára meghirdetett emlékév. Aradon a belvárosi református egyházközségben szintén egy kerek évfordulóra emlékeztek: húsz éve, szeptember 6-án született meg a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás. Az akkor még Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek többsége folyamodvánnyal fordult az egyház és az állam szocialista vezetőségéhez, kifejtve aggodalmukat és fenntartásaikat a Ceausescu-féle területrendezési terv ellen. A testületi fellépés egyik kezdeményezője Tőkés László akkori temesvári lelkész volt. Az aradi állásfoglalás jelentette az első lépést az 1989-es rendszerváltozáshoz vezető úton, mégis, a romániai és a magyarországi köztudatban ez alig él. Ennek ellensúlyozását szolgálta a konferencia és megemlékezés, melynek címe: Szemben a kommunizmussal. -Bár a falurombolás már a múlté, öröksége ellen még mindig kell küzdeni Romániában – mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő. „Továbbra is sorvadnak falvaink, pusztul a népünk, továbbra is a nacionalista nemzetpolitika érvényesül a kisebbségekkel és különösen a magyarsággal szemben, csupán a kirakat változott – mondta. – „Erdély teljes nemzetiségi egyneműsítésének a folyamata most is tart. Ma is szólnunk kell a jogtalanságok, hatalmi visszaélések ellen, vissza kell utasítanunk a hátrányos megkülönböztetést. ”Arad meghatározó volt a rendszerváltó forradalom kitörésében. Tőkésék az egész református egyházra kiterjesztették az akciót, de mint mondta, az egyik lelkész, akiről tavaly derült ki, hogy a titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt, leleplezte ténykedésüket. Utána kezdődött a leszámolás a temesvári gyülekezettel, és személy szerint Tőkés Lászlóval. Dinu Zamfirescu a külhoni román ellenzék egyik vezetője volt, annak idején Franciaországból emelte fel szavát a falurombolás ellen. „Nem hangsúlyozhatjuk eléggé azoknak a romániai magyar egyházi személyiségeknek a szerepét, akiknek köszönhetően erről a rombolásról hamarabb tudomást szereztek Magyarországon, és amely ellen tiltakoztak a szomszédos országban, majd a határokon túl is. Nicolae Ceausescu bűnös terve az ország városainak és falvainak tönkretétele volt, közigazgatási átszervezésükkel pedig az egyén felügyeletét, az önálló gondolkodás megsemmisítését akarta elérni. 1988. március 3-án jelentette be a falvak úgynevezett szisztematizálását, de a terv már 1974 óta létezett, és 2000-ben kellett volna befejezni. A 9 ezer községből 2 ezret hagyott volna meg, a falvak számát 13 123-ról 9 192-re csökkentette volna, a lakosokat pedig panellakásokba költöztette volna. ”A 20 évvel ezelőtti történteket idézte fel előadásában Molnár János szegedi egyetemi tanár, volt borossebesi lelkipásztor, az állásfoglalás egyik megszövegezője. Zétényi Zsolt magyarországi volt országgyűlési képviselő a falurombolás elleni budapesti 1988. június 27-én rendezett tüntetésről beszélt, Szőcs Géza költő mint a kolozsvári Ellenpontok című szamizdat kiadvány egyik szerkesztője szólt, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök a rendszerváltást közvetlen megelőző magyar–román diplomáciai kapcsolatokról tartott előadást. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke fájlalta, hogy az akkori lelkészek, illetve a maiak közül kevesen jelentek meg a konferencián. Április 20-án, vasárnap Temesváron is megemlékezés volt, Tőkés László részvételével. Az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták néhai Újvárossy Ernő sírját. A presbiter, a Tőkés család barátja a forradalom első mártírja: holttestére 1989 decemberében bukkantak rá, halálának körülményei nem tisztázottak. /Pataky Lehel Zsolt: Húszéves az aradi állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2008. szeptember 22.
Az 1988. szeptember 6-án megszületett, a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás szövege: A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közösségének folyamodványa A Kolozsvári Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Nagyváradi Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Románia Szocialista Köztársaságban lévő Református Egyház Főtiszteletű Zsinatának. A hazai tájékoztatási eszközök híradása szerint az ország területrendezési terve köztudomásúlag mintegy 8000 falusi települést érint. A családok, a hagyományos falusi közösségek, a népi kultúra tűzhelyei kényszerű átrendeződésnek néznek elébe, melynek nyomán azok részben vagy egészükben megszűnhetnek, mindaz ami bennük érték, elpusztulhat. A tervnek politikai, gazdasági, társadalmi, etnikai vonatkozásai mellett egyházi vetülete is van. A 8000 falu, számításba véve, hogy a helységek legalább felében 2–5 vagy több vallásfelekezet él együtt, legalább kétszer annyi templomot és imaházat jelent. A falvak felszámolása templomok és gyülekezetek ezreinek a felszámolásával jár együtt. A különböző egyházak és vallásfelekezetek számára nem lehet közömbös gyülekezeteiknek, kultuszhelyeiknek jövőbeli sorsa. Ezért javasoljuk a két egyházkerület vezetőinek, a két igazgatótanácsnak, az egyházkerületi közgyűléseknek, illetve a zsinatnak, hogy vegyék fel a kapcsolatot a testvéregyházak, az elismert vallásfelekezetek vezetőségével, s rámutatva a közös érdekekre, hassanak oda, hogy az egyházak közös, külön-külön mindegyik egyház szempontjait figyelembe vevő akcióterv alapján folytassanak párbeszédet a területrendezést előkészítő megfelelő állami szervekkel és személyiségekkel, s jussanak velük egyezségre. Amennyiben a gazdasági-politikai megfontolások nagyobb súllyal esnének latba, mint a felszámolással járó veszteségek anyagiakban, lelkiekben, szellemiekben, s a pusztítás elkerülhetetlen, feltétlenül ragaszkodni kell valamiféle kompromisszumhoz. Az egyházaknak ki kell alakítaniuk a szükséges szempontokat, s azokat érvényesíteniük kell. 1. Elengedhetetlenül ragaszkodni kell ahhoz az elvhez, hogy a területrendezés nyomán kialakított új központok közé számítson minden olyan település, melynek területén muzeális értékű templomok, imaházak, temetők s egyéb történelmi, építészeti, vallásos szempontból értékes épületek (kolostorok, kastélyok, várak stb.) vannak, illetve a román és együtt élő nemzetiségek jelentős kulturális személyiségeinek szülőhelyei. Ha ezeket felszámolják, a múltat semmisítik meg. Bármely nép jelene és jövője talajtalanná, torzzá válik, ha múltját egyszerűen eltörlik a föld színéről. 2. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a gyülekezetek az előző lakhelyükhöz legközelebb eső, újonnan kialakított központban telepedhessenek meg, hogy az elszakadás minél kevesebb szenvedést okozzon a népességnek. 3. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a lerombolt parókiák, templomok helyett az állam építtessen új templomokat és parókiákat. Ha nem is a leromboltak számával azonosat, de megfelelő számút ahhoz, hogy a kultikus tevékenység ne szenvedjen károsodást – például: - 1000 léleknek egy templom és parókia – átlagos létszámhatár; - 500 lélek – minimális létszámhatár (ha több helyről kerülnek össze);- létszámhatár nélküli jog, amennyiben egészében ültetnek át egy önálló gyülekezetet egy másik helyre;- létszámhatár nélküli jog, állami támogatással és jóváhagyással, saját és egyházi alapokból, valahol erre igény van. 4. Általános alapelvként követendő szempont legyen, hogy a lebontással és áttelepítéssel járó veszteségekért az elérhető legnagyobb előnyökkel igyekezzenek kárpótolni a híveket, illetve egyházi közösségeket. Az „előnyösség elve" azt jelenti, hogy semmiképpen ne kerülhessenek a megelőzőnél hátrányosabb helyzetbe, s ezzel együtt az egyetemes egyházi létérdekek se szenvedjenek alapvető károsodást. Így például ragaszkodni kell a pillanatnyi felekezeti egyensúly fenntartásához, az egyházkerületek, egyházmegyék, régi és új gyülekezetek szervezeti épségéhez, illetve ezeknek az egyház számára lehető legelőnyösebb átalakításához. Közelebbről: - az egyes vallási közösségek (gyülekezetek) teljes épségükben kerüljenek át új lakóhelyükre (ne osszák szét őket); - a gyülekezetek száma és a lélekszám adott egyház közigazgatási területen (egyházmegyében) ne csökkenjen, illetve az egyes egyházak területi-történelmi folytonossága fenntartassék; - a gyülekezetek száma abszolút értékben se csökkenjen, a felszámolandók helyett újak alakuljanak, minimális és indokolt eseteket kivéve; - a lelkipásztorok, egyházi szolgák létszáma legalábbis a jelenlegi szinten tartassék; - az új gyülekezetek létrehozása járjon a megerősödés előnyével, így például a szórványok, leányegyházak teljes értékű, önálló gyülekezetekké szerveződjenek; - tiszteletben kell tartani a hívek és egyházi közösségek akaratát, kívánságát, követeléseit; - a rendezés, átszervezés során – alternatív – választási lehetőségeket kell biztosítani az egyes települések lakosságának, vallási közösségeinek. Mindezen túl, az egyházak egyenként és együttesen, részletekbe menően dolgozzák ki a létérdekeiknek megfelelő, az „előnyösség elvén” alapuló követelményeiket, hogy ezáltal is elejét vegyék a területi átrendezések reájuk nézve esetleg katasztrofális következményeinek. 5. Ki kell dolgozni a gyülekezetek átmentésének komplex programját (létszám, hova, hogyan; tervszerűség, egyeztetés, koncepció stb.). 6. A területrendezés folyamán, amikor a gyakorlati lépésekre kerül sor, de már a tervezés stádiumában is, jelöljenek ki az egyházak részéről biztosokat, akiknek jog- és hatáskörük legyen arra, hogy megakadályozhassák az esetleges visszaéléseket, melyek ilyen nagyléptékű változások alkalmával óhatatlanul kitermelődnek. Arad, 1988. szeptember 6. A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közössége. FÜGGELÉK: A jelen folyamodványt elfogadó lelkészi gyűlést követően folytatódó csoportos megbeszélések során az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a leírottakat a következőkkel szükséges kiegészíteni: 1. A lelkipásztorok tudomására hozzák egyházi vezetőiknek és vezető testületeiknek, hogy gyülekezetük körében, híveik között lépten-nyomon szembetalálkoznak a felvetett kérdéssel, illetve annak számtalan vonatkozásával, melyek megválaszolása elől tiszta lelkiismerettel és hitelveszteség nélkül nem tudnak kitérni. Jelen folyamodásukban következésképpen nemcsak saját aggodalmaiknak és véleményüknek adnak kifejezést, hanem gyülekezetük tagjai iránti kötelességüknek is eleget kívánnak tenni. 2. Másfelől a lelkipásztorok tájékozatlannak érzik magukat az úgynevezett területrendezéssel kapcsolatban általában, annak egyházi vonatkozásaival kapcsolatosan pedig különösképpen. Ennek következtében mértékadó – központi – egyházi tájékoztatást kívánnak az ügyben. Arad, 1988. szeptember 6./Erdely. ma, szept. 21. 21,23./
2008. szeptember 23.
Aradon bemutatták a Horia Truta–Dan Demsea szerzőpáros Arad megyei szobrokról, műemlékekről és emlékművekről, köztéri díszítményekről, parkokról és ligetekről készült román nyelvű könyvét (Monumente de for public, însemne memoriale, constructii decorative si parcuri din Arad). A válogatás-katalógus több mint 600 szócikket tartalmaz, az emlékművek, szobrok, sírkertek egy részéről fénykép is található benne. Már nem létező, csak régi fotográfiákon látható műemlékek is szerepelnek benne, mint például a néhai aradi Kossuth-szobor, azonban a város legjellegzetesebb műalkotásáról, a Szabadság-szoborról szóló szócikkhez nincs fotó, de a „társalkotásról”, az ún. Megbékélés Parkja másik sarkában álló Román diadalívről van. Magyarázatként azt mondta Truta, hogy nem volt minden emlékműről képük… /Pataky Lehel Zsolt: Emlékmű-katalógus román módra. Nem volt képük a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2008. szeptember 24.
A Maszk Egyesület meghívására szeptember 21-én és 22-én Szegeden vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház a Rudolf Hess tízparancsolata című produkcióval. Az előadás, amelyet az Aradi Kamarszínház és a Szegedi Hetek Csoportja két egymást követő estén játszotta a 2008-as szegedi Thealter fesztivál egyik legjobb előadásának választották. A Maszk Egyesület nonprofit szervezet. Az 1991-es alapítás óta céljuk a kísérletező, innovatív alkotóközösségek bemutatása és segítése volt. /(Szoboszlai Annamária): Szegeden vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./
2008. szeptember 24.
Szőcs István 80 – Album Amicorum címmel tartottak születésnapi rendezvényt szeptember 22-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, bemutatták az ugyanezzel a címmel megjelent, 16 szerzős születésnapi kötet is. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet szerzői (köztük Bogdán László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István) „beszélnek” a publicista, irodalom- és színikritikushoz fűződő kapcsolatukról, köszöntik a nyolcvanadik életévét betöltő Szőcs Istvánt. A könyvbemutatón Kötő József színháztörténész beszélt Szőcs István színikritikusi pályájáról, kiemelve, hogy az ő színikritikusi működése egybeesett a ’60-as–’70-es évek színházi szemléletváltásával, a naturalista színjátszásról a stilizált színház irányába. Szőcs István e korszakban született kritikái meglehetősen szkeptikus álláspontot képviseltek az új színházi „stílust” illetően. Szőcs István a kultúra szentségét védő, következetes és határozott színikritikus volt mindig. A „színházkritika-írás Lucifere”-ként (Kötő József) jellemzett Szőcs István úgy vélte, hogy a kritikus feladata élénkséget és mozgást kelteni a színházi életben, még akkor is, ha ez éles vitákhoz vezet. Dávid Gyula irodalomtörténész méltatásában kitért az ünnepelt irodalomkritikusi munkásságára. A könyvbemutató zárásaként, kötetlenebb beszélgetésre került sor: Köllő Katalin kérdezte Szőcs Istvánt Kolozsvárhoz fűződő viszonyáról, városbeli sétáiról, észlelésekről és nem utolsó sorban kritikusi életművéről. Szőcs István elmondta, hogy Marosvásárhely után második „szerelme” Kolozsvár, ahol némi bukaresti kitérő után, 54 éve él. /Musca Szabolcs: Szőcs István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2008. szeptember 26.
Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg szeptember 24-én Aradon a Delta Galériában Pásztor Gyöngyi Utak és Steinhübel Zoltán Rétegződések című kiállítását. A két aradi képzőművész közül előbbi textilművészeti munkákkal és térplasztikákkal jelentkezett, utóbbi kerámia-, fa-, fém- és papírkreációkkal állt a közönség elé. A tárlatot a Romániai Képzőművészek Szövetségének aradi szervezete rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: Kettős kiállítás a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2008. szeptember 27.
Nem sikerült megrendezni az Aradi Magyar Napok nyitórendezvényeként a helyi magyar színjátszás múltjának szentelt konferenciát. A számbelileg erősen fogyatkozó és széthúzó aradi magyarság számára tanulságos lett volna ez a visszapillantás. Nem hiányozhatott volna belőle a 60 esztendeje felszámolt hivatásos színtársulat históriája, illetve a „rendes föltámadást” ígérő kamaraszínház most kezdődő harmadik évadja. Az első világháborúig a vidék egyik legjobbjának tartott és operatársulattal is rendelkező Aradi Nemzeti Színház az impériumváltozás utáni új körülmények között kemény harcot vívott fennmaradásáért. Az állami támogatás fokozatos megszüntetésével meg kellett találnia az önfenntartás lehetőségeit. Évadról évadra változó összetételű társulatokkal működtek. A művészi mércét a koncessziót megszerző mindenkori direktorok (Hetényi Elemér, Róna Dezső, Fekete Mihály és hosszú ideig Szendrey Mihály) hol a társulat erejénél magasabbra, máskor pedig alacsonyra állították. A korábban tehetős közönség egy része is egzisztenciális gondokkal küszködött. Változott a város etnikai összetétele is. Az 1930-as évek elején Erdélyben válságmenedzseléssel próbálkoztak. Öt várost kiszolgáló erős társulatot verbuváltak Janovics Jenő, a kitűnő kolozsvári színházi és filmszakember vezetésével. Azonban ez sem vált be. A következő évadokban Aradon, Temesváron tartottak előadássorozatokat. Az Aradon 1939-ben megalakuló, maroknyi színészből álló Erdélyi Magyar Kamaraszínpad a Központi Szálló csarnokában tartotta előadásait. A második bécsi döntés után Dél-Erdélyben betiltották a hivatásos magyar színjátszást. A társulat szétszéledt. A háború utáni években Jódy Károly csak népszínházi szinten szervezhette újra a társulatot. 1948 megszületett a döntés: Aradon csak az 1945-ben létrehozott román népszínházi társulatból lesz államilag szubvencionált hivatásos társulat. A magyar társulatot felszámolták. Ezzel a döntéssel Arad akkor 130 éves magyar színházi múltjának zárult le egy szakasza. /Puskel Péter: Az aradi magyar színtársulat felszámolása. Már 60 éve! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2008. szeptember 29.
A magyarországi román kisebbség képviselői szerint visszafordíthatatlannak tűnik a közösséget sújtó asszimiláció, amellyel az egyház és az iskola is nehezen képes felvenni a küzdelmet. Közösségük lassú, de biztos beolvadására hívták fel a figyelmet a magyarországi románok képviselői a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai civil szervezet által a Bánságban és Magyarországon élő kisebbségek helyzetét taglaló konferencián. A magyarországi román vezetők arra panaszkodtak, hogy a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. Magyarországon 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Manuila gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. /Rostás Szabolcs: Otthon sem beszélnek románul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2008. szeptember 29.
Szeptember 27-én Aradon az RMDSZ székházában a Máltai Szeretetszolgálat aradi vezetői meghitt hangulatú összejövetelt szerveztek támogatóik, együttműködő partnereik és önkénteseik számára. A Máltai nap elnevezésű baráti találkozóval az Aradi magyar napok rendezvénysorozatot nyitották meg, Farkas Viktória, a segélyszervezet aradi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy jelenleg nyolcvanöt taggal dolgoznak. /Sólya R. Emília: Máltai nap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2008. szeptember 29.
A testvérvárosi hagyományok elmélyítése céljából szeptember 27-én Pécsett ülésezett a Pécs–Arad kultúrbizottság. Az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Megbeszélték a pécsiekkel a 2008-as programok tapasztalatait, egyeztették a még hátralevő közös események napirendjét, taglalták a 2009-es tervezetet is. A pécsiek által koordinált Zala György kiállítás október 4-én nyílik Aradon, miután Lendván és Zalaegerszegen már megtekinthette a nagyközönség. /Irházi János: Pécs–Arad kultúrbizottságainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2008. szeptember 29.
A Szabadkai Népszínház Szomorú vasárnap című előadásával nyitotta meg a hét végén 2008-as őszi évadját az Aradi Kamaraszínház. Az Aradi Kamaraszínház főként befogadó színházként működik, így biztosítva a közönség számára a romániai és magyarországi színházi élet minél szélesebb körű bemutatását. Az őszi évad vendégei többek között Eszenyi Enikő, Jordán Tamás, Mácsai Pál, a temesvári Csiki Gergely Színház, a Békés Megyei Jókai Színház, a Szegedi Árnyszínház és a Gyulai Várszínház lesz. /Évadnyitó az Aradi Kamaraszínházban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2008. szeptember 29.
Vetési Nándor színinövendék jó ideje járja pódiumműsorával a szórványvidéket, ezért nevezte őt Baracsi Levente a szórvány apostolának az arad-belvárosi református egyház gyülekezeti termében, ahol most Vetési Nándor fellépett. Vetési saját útját járja, Ifjú szívekben élek című összeállítása a 21. század emberének gondolati és érzelmi világához szól. Ady költeményeinek gazdag skáláját vonultatja fel. /Puskel Péter: A „szórvány apostola” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2008. szeptember 30.
Az RMDSZ aradi székházában szeptember 27-én a máltaiak napjával kezdődtek az Aradi Magyar Napok. Ennek keretében az Aradi Kamaraszínház tartott évadnyitó előadást Müller Péter – Seress Rezső Szomorú vasárnap című darabjával. Szeptember 28-án, vasárnap ünnepi istentisztelet volt az aradi belvárosi református templomban, azt követően az Aradon és több erdélyi városban is már megfordult Vetési Nándor színinövendék Ady Endre verseiből és publicisztikáiból ihletődött összeállítását hallhatták a jelenlevők. /Sinka Pál: Elkezdődtek az Aradi Magyar Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2008. szeptember 30.
Slágerek és örökzöld dalok hangzottak el szeptember 27-én a Szabadkai Népszínház vendégelőadásában, ami az Aradi Kamaraszínház évadnyitója is volt egyben. /Pataky Lehel Zsolt: Vidám szombat este. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2008. október 2.
Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2008. október 3.
Az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár idén is folytatja Aradi személyiségek elnevezésű sorozatát. Október 3-án Baranyai Ferenc aradi festőművész lesz a rendezvény vendége, aki a Moise Nicoara Főgimnázium és a Sabin Dragoi Művészeti Líceum diákjai, valamint az érdeklődő közönség előtt vall nagy szerelméről, a festészetről. /Kiss Károly: Aradi személyiség: Baranyai Ferenc. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2008. október 4.
Az Aradi Magyar Napok keretében tartották meg az idei Márki Sándor-díjkiosztó ünnepséget október 2-án. A kitüntetéssel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok munkásságát ismerik el, egyúttal emléket állítanak annak a jeles történésznek, aki Arad vármegye és Arad történetét oly kiválóan megírta, Márki Sándornak (1853–1925) – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöke, a minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős vezérigazgatója. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
Magyarország ezeréves története teli van fejetlen, akasztott, főbe lőtt, meggyilkolt árnyakkal. Az aradi kivégzésekhez hasonlító esemény, hogy egy hadsereg tizenhárom elfogott tábornokát, mint lótolvajokat lógatták fel és lőtték főbe, még a véres magyar történetben is egyedülálló. Az orosz hadvezetés csak Görgey Artúr főparancsnok életét tudta biztosítani, ez volt sokak szemében Görgey árulásának döntő bizonyítéka. A tizenhárom tábornok, majd még néhány főtiszt: Kazinczy Lajos tábornok, Peter Giron, a német légió parancsnoka, Woronieczki Mieczyslaw herceg, honvédezredes és Abancourt Károly honvédszázados, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése ébren tartotta a világba kiáramló honvédtisztekben és honvédekben s az itthon maradottakban a lázadás szellemét. /Bogdán László: A magyar panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Aradon az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár kiállítást rendezett az Orczyak könyvtáráról. Dr. Szörényi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, a régi könyvek kiváló ismerője bevallotta: régen szerette volna látni az Orczyak könyvtárát, de mindeddig nem nyílt rá lehetősége. Nem is nyílhatott, mert az Aradon Orczy–Vásárhelyi alap néven ismert gyűjtemény a raktárakban áll, feldolgozása még tart, noha a mostani kiállítás szervezője, Kakucska Hartmann Magda budapesti kutató hosszú évek óta rendszeresen jár Aradra, tanulmányozza, osztályozza az Orczyak egykori könyvtárát. Az Orczy család a XVIII–XIX. században jelentős szerepet játszott a magyar közéletben, 1736-ban bárói rangot kapott a család, s több tagja korában kiemelkedőn értékesnek számító könyvtárat gyűjtött. Ez a könyvtár (vagy annak része) került Orczy II Lőrinc révén Aradra: az ő főispánsága (1830–1837) idején lett Arad szabad királyi város (1834), s ekkor ajándékozta a városnak könyveit, amely 1913-ban része lett az első városi könyvtárnak, mely végül a megyei könyvtárba került. Kakucska Hartmann Magdának eddig mintegy félezer kötetet sikerült azonosítania a 8000 körülire becsült állományból, de a munkának közel sincs vége: az egykori gyűjtemény ugyanis nem maradt meg egy tömbben, elkülönítve, s ma már nem tudni, hogy megvannak-e maradéktalanul az egykori listákon szereplő alkotások, hol kell keresni őket a könyvtár raktárában. /Jámbor Gyula: Az Orczyak Arad történelmében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 6.
Október 5-én, vasárnap megemlékeztek az aradi vértanúkról Vajdahunyadon a Vértanúk üzenete című összeállítással. Más erdélyi településeken október 6-án tartanak megemlékezéseket: bemutatják a szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok című előadását. /Vértanúk Napja Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2008. október 6.
Zsúfolásig megtelt október 5-én a vajdahunyadi magyar ház a helyi 6-os számú általános iskola, valamint a dévai Téglás Gábor Iskola vajdahunyadi diákjainak ünnepi megemlékezésén. Október 6. nem ünnep, hanem megemlékezés a magyarság számára. Megemlékezés azokra a hősökre, akik életüket adták a magyar szabadságért. Üzenetük most is aktuális, aktuális valamennyi nemzedéknek, hangsúlyozta felszólalásában Doboly Beatrix tanárnő. Winkler Gyula Európa-parlamenti képviselő elmondta, a vajdahunyadi megemlékezés, valamint a másnapi dévai rendezvény része a mai nagy aradi ünnepi megemlékezésnek, mert az emlékezés nem lehet teljes a Hunyad megyei szórvány-magyarok nélkül. Winkler Gyula felhívást intézett az erdélyi magyarság többi részéről, főként a szórványról megfeledkezni hajlamos székelyeknek: „Ébresztő, Székelyföld”, a magyar nemzet az összefogással erős, míg egyes csoportok saját céljaik önző hajhásza meggyengítik a nemzetet. /Chirimiciu András: A vértanúk üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
Október 6-án Arad zarándokhely. Erdély helységeiből, még a határon túli településekről is érkeznek csoportok, személygépkocsival vagy autóbusszal, hogy megemlékezzenek a magyar forradalom és szabadságharc leveréséről, és a vértanúkról. Sok múlik azon, hogy mit tanítanak az iskolákban, illetve mit akarnak megtanulni a diákok. Romániában a VIII. és a XII. osztályosoknak még mindig kötelezően az állam nyelvén kell tanulják Románia történelmét és földrajzát. Arad egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, a Csiky Gergely Iskolacsoportban Lehoczky Attila történelemtanár a következőket mondta az 1848–1849-es eseményekkel kapcsolatos tantervről: „A tízedikes tananyag tartalmaz előírásokat. Ám nem veszi külön a francia, az olasz, vagy a német forradalmat, hanem európai viszonylatban tárgyalja. A magyar forradalmat is belehelyezi a román országok forradalmairól való tárgyalás mellé, és természetesen a hivatalos román álláspontból. Én nem követem százszázalékosan ezt a tantervet: leadom, amit a könyv kér, de megpróbálok disztingválni, például a francia forradalomtól. Magyar iskolában a magyar az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról külön beszélek. ” Az iskolában minden évben tartanak egy megemlékező műsort október 6-ra, azonkívül a diákok viszonylag nagy számban megjelennek a vesztőhelyen és a Szabadságszobornál is. Az újságíró aradi diákokat kérdezett. Sokan bizonytalanok abban, hogy mi is volt október 6-án. Van olyan tanuló, aki nem tanult semmit az iskolában 1848-ról. Alternatív oktatási-ismeretterjesztési forma a világosi emléktúra, amelyen az aradi hatodik osztályos magyar gyerekek vesznek részt. Idén volt a kilencedik emléktúra. /Pataky Lehel Zsolt: Októberi ifjak. Mit jelent a megemlékezés? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
A vártnál többet gyűltek össze Klapka György honvédtábornok szülőháza előtt, ahol a Temes megyei RMDSZ szervezésében a temesvári magyarság az 1849 október 6-án kivégzett 13 aradi vértanúra emlékezett. Szász Enikő, a Temes megyei RMDSZ alelnök vezetette a műsort. Vicze Károly, nyugalmazott történelem tanár olvasta fel az aradi vértanúk neveit. Vicze Károly, Temesvár történésze emlékeztetett: „Az augusztus 13-i világos fegyverletétel után, az a tábornok, akinek a szülőháza előtt állunk, Klapka György még szeptember 27-ig védte Komárom várát, és csak olyan körülmények között adta fel, hogy Haynau tábornok, ígéretet tett arról: a harmincezer védő szabadon elvonulhat a várból, mindez csak október 4-én történhetett meg. Október 6-án Haynau kivégeztette a 13 tábornokot. Klapka később visszajött Temesvárra, és kétszer is képviselte a várost a magyar parlamentben. Amikor Klapka 1892-ben Budapesten meghalt harmincezer komáromi védő énekelte a sírjánál a Klapka-indulót, amelyet Egressy Béni komáromi katona írt Klapka tábornok tiszteletére”. /László Árpád: Temesváron is az aradi vértanúkra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
Október 5-án, vasárnap az aradi vértanúkra emlékező istentiszteleten az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban házigazdaként Tóthpál Béla parókus lelkész üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Csepregi András lelkész, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője hirdetett igét. Tóthpál Béla átnyújtott Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, illetve dr. Csepregi Andrásnak egy-egy kötetet Ficzay Dénes: A vértanúk sírja című, a gyülekezet által kiadott könyvből. /Balta János: Emlékező istentisztelet a vértanúkra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
