Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1558 találat lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 1531-1558
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2009. március 31.

Horváth Levente, a közelmúltban leváltott aradi alprefektus először a Nyugati Jelennek beszélt az intézményen belüli hangulatról, személycserék hátteréről. Leváltottak 120 magas rangú köztisztviselőt, és ideiglenesen kineveztek a helyükre 120 embert, akiknek lehetőségük van egy éven belül letenni a vizsgákat. Áthelyezni csak akkor lehetne valakit, ha nincs megfelelő képesítése, nem kapott jó minősítést az év végi, kötelező elbíráláson, de szerinte minden magyar prefektus, alprefektus kiváló minősítést kapott. Az aradi prefektúrán Horváth Levente volt az egyetlen magyar, holott a tízszázalékos képviseltség alapján többen kellett volna lenniük. Sértő volt, ahogyan őt eltávolították, ő lesz Arad megye egyetlen kormányzati felügyelője. Az RMDSZ ígérte, hogy segít az elbocsátottakon. Horváth Levente nem kapott semmiféle konkrét felkérést az RMDSZ részéről. /Irházi János: „Nem kaptam semmiféle konkrét felkérést” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2009. március 31.

Idén is a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont biztosított teret a Corvin Kiadó által immár második alkalommal megrendezett Szuperversenynek. A rendezvény a kiadónál megjelenő gyermeklapok: a Kispajtás, Fürkésző és Szemfüles olvasótáborának szól, azaz 5-14 éves korosztálynak. – Összesen 27 csapatot érkezett Erdély minden csücskéből Árkostól Aradig és Szatmártól Brassóig. A versenyre érkezőket sok meglepetés várta. A házigazda Varga Károly, kiadóigazgató volt, szerkesztők, nyomdászok kalauzolták végig a gyerkőcöket a lapkészítés világában. Ezután színes helytörténeti ismertetés következett Schreiber István megyei EMKE elnök és Kun Gazda Gergely előadásában, akik Déva váráról, illetve a tövében húzódó Bethlen kastélyról meséltek a gyermekeknek. /Gáspár-Barra Réka: II. Szuperverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2009. április 2.

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. április 3.

Magyarországi és romániai kisvállalkozók, illetve szakmai és munkáltatói szervezetek képviselői találkoztak április 2-án Aradon, hogy közösen keressék meg az európai uniós piacra vezető „legrövidebb utat”. A rendezvény része volt annak az EU-s támogatottságú projektnek, melynek részeként a szomszédos magyar–román megyék kis- és középvállalkozásai, valamint a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hivatalai partneri kapcsolatokat alakítanak ki. /Pataky Lehel Zsolt: Összehozzák a magyar és román kisvállalkozókat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2009. április 4.

Április 2-án az aradi Tulipán könyvesboltban mutatták be Pávai Gyula Körforgás /Edy Optic LTT, Arad/ című, rövid prózai írásokat tartalmazó kötetét. Ruzsa Ildikó tanárnő elemezte a novellákat, személyes hangú visszaemlékezéseket tartalmazó kötetet. Befejezésül a szerző beszélt a könyv keletkezésének körülményeiről, s szólt következő könyvéről is, amelynek Aradon éltem én is lesz a címe. /Jámbor Gyula: Pávai Gyula 11. könyve. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2009. április 6.

A Békés Megyei Jókai Színház meghívására Békéscsabán a Rudolf Hess tízparancsolata című előadást játszotta az Aradi Kamaraszínház április 4-én a Jókai Színház stúdiószínpadán, Tapasztó Ernő rendezésében. /Békéscsabán vendégszerepel az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2009. április 20.

Az aradi Belc sofőriskola a megyében elsőként és eddig egyedüliként hirdeti a magyar nyelvű oktatás és vizsga lehetőségét. Februártól kezdve havonta több mint egy tucat tanulójuk van, akik magyar nyelven készülnek, és körülbelül a hatvan százalékuk elsőre átmegy elméletből. Magyar nyelvű vizsgáztató jelenleg nincs a bizottságban, ezért csak az elméleti tesztelés folyik magyarul. A magyar nyelvű vizsgalehetőségről még mindig kevesen tudnak a magyar nemzetiségűek körében. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar nyelvű vizsga a jogsiért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2009. április 24.

Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2009. április 25.

Az RMDSZ és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti feliratvita okoz feszültséget a szövetségnek a kolozsvári Diákművelődési Házban sorra kerülő IX. kongresszusát megelőzően. A városházának nem tetszik, hogy az épületre kifüggesztett feliratok csak magyarul hirdetik az eseményt. Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, hogy rendelkeznek a két pannó kifüggesztésére szóló engedéllyel, ezért nem veszik le azokat. Az RMDSZ kongresszusán a számos romániai és külföldi vendégen kívül részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is, aki a 2003-as szatmárnémeti kongresszus után a szövetség vezetőségéből kiszorult Tőkés László EMNT-elnök levelét tolmácsolja a küldötteknek. Tőkésnek a kongresszuson való „közvetett rézvétele” premiernek számít, és gyakorlatilag következménye az RMDSZ és az EMNT közötti idei megállapodásnak. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete legutóbb 2007-ben ülésezett Aradon, ahol elhatározták, hogy a négyévente megrendezett tisztújító kongresszusok közé beékelik az úgynevezett félidei kongresszusokat. A kongresszuson módosítják az RMDSZ alapszabályzatát és programját is. Az egyik fontos módosító-javaslat szerint az alapszabályzatból nagyrészt törlik azokat a szakaszokat, amelyek a Kulturális Autonómia Tanácsok (KAT) létrehozására vonatkoznak. A KAT intézményének megalapításáról éppen a két évvel ezelőtt megrendezett aradi kongresszuson született határozat. A KAT működését szabályozó cikkelyek nagy részét azért vonják vissza, mert az RMDSZ februárban megállapodott az EMNT-vel, és ennek az egyezségnek a részét képezi az, hogy a tanácsot közösen hozzák létre. /Borbély Tamás: Feszültség az RMDSZ kolozsvári kongresszusának felirata miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. április 25.

A budapesti székhelyű Aradi Alma Mater Alapítvány ebben a tanévben is meghirdette a Kárpát-medencei Márki Sándor Történeti és Hagyományőrző Versenyt. Erre iskolánként egy-egy négyfős, hetedikes-nyolcadikos diákokból álló csapat jelentkezését várták. Az első szakaszt március 28-án és 29-én tartották meg: ez volt a felkészítő, és egyben egy kirándulás Vajdahunyadra, Marosillyére. A második szakaszt április 25-26-án tartják Aradon. A Márki Sándor hagyományőrző versenyt harmadszor rendezik meg, az elsőnek, 2004-ben a kiegyezés utáni kor, a másodiknak 1848 volt a témája. /Pataky Lehel Zsolt: 3. Márki Sándor hagyományőrző verseny. Két napig Aradon a Kárpát-medence központja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2009. április 25.

Az Aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör havi rendszerességgel megtartott jó hangulatú üléseit a tartalmasság, változatosság jellemzik. Április 14-én dr. Brauch Magda ny. magyartanár Móricz Zsigmond novelláiról beszélt. Előadását egy kis verseskötet – Trecerea (Elmúlás) – bemutatása követte. A szerző Bacos Suplacan Mónika, akinek ez már a harmadik kötete, s mindegyiket itt, a Tóth Árpád Irodalmi Körben indították útjára. Az első két kötet versei két nyelven, románul és Regéczy Szabina Perlének, a kör elnökének igényes magyar fordításában jelentek meg. Most a kör elnöke betegsége miatt csak a kötet három versét fordította le. /Balázs Katalin: Román versek az elmúlásról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2009. április 27.

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. április 27.

Miután Basescu államfő szájából is elhangzott a kulturális autonómia-törekvés gondolata, az egyik román tévécsatorna kerekasztal-beszélgetésén román bennfentes szájból elhangzik, miszerint az 1849-es magyar szabadságharc 13 aradi vértanúja közül 7 lengyel volt. Vajon megfordult-e a résztvevők fejében, hogy a román kultúra hány kiválósága, zsenije nem volt román származású? Ugyanakkor nem magyar – német, örmény – származásúak valóban jelentős számban voltak a kivégzettek között. A szokásos manipulációs módszer tartozéka az is, hogy egyetlen magyar szakértőt, személyiséget nem hívnak meg ilyen esetben a képernyő elé. Még javában folyik az RMDSZ-kongresszus, de már ennyiből is lehet látni: milyen jövőt képzelnek el a kívülről irányított kulturális autonómiának. /Lászlóffy Csaba: Még folyik... és ami már csurran-cseppen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2009. május 6.

Az eddig kéthavonként rendszeresen megjelenő aradi kulturális szemle, a Szövétnek februári számának nyomdába kerülése alaposan megkésett. A szerkesztők ezért úgy határoztak, hogy azt az áprilisi számmal összevonva adják ki. /Szövétnek, február-április/. Többek között a szegedi dr. Zakar Péter a 48–49-es szabadságharc lelkészeiről írt, a budapesti Dinyés László folytatta a szabadságharc eseménynaptárát. Csanádi János az elhunyt Adorjáni Nagy Arankát búcsúztatta. /Megjelent a Szövétnek új száma. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2009. május 8.

Május 8-án kezdődik Szilágycsehben az RMDSZ partiumi önkormányzati konferenciája. A szövetség Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Temes megyei elöljárói, az érdekképviseleti szervezet vezetői vesznek részt a megbeszélésen. Előadást tart többek között Török László nagyszalontai polgármester Összpontosító központosítók, avagy az önkormányzatok nehézségei napjainkban címmel, Bátori Géza, Bors község polgármestere pedig az ottani ipari park beruházási lehetőségeiről tájékoztatja az egybegyűlteket. /Partiumi önkormányzati tanácskozás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

2009. május 9.

Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2009. május 12.

Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2009. május 13.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház/Urbán András Társulata, az Aradi Kamaraszínház, és a Szegedi Focus Műhely szerepelnek Aradon a nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Undergorund Nemzetközi Színházi Fesztiválon. A tíz napig tartó seregszemlére negyvenöt romániai és külföldi társulat kapott meghívást. Május 15-én 18 órától a Kosztolányi Dezső Színház/Urbán András Társulata az Urbi et Orbi című, számos fesztiválon díjazott verbálisan textuális oralitását mutatja be. Május 16-án az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Hetek Csoportja Rudolf Hess tízparancsolata című előadását románul feliratozzák. Május 17-én a Szegedi Focus Műhely a LightMagyarMix című, „mocskosul szelíd magyarság-paródiáját” mutatja be. /Három magyar nyelvű előadás az aradi Underground Fesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2009. május 16.

A 90 éves aradi román közigazgatás megünneplése visszahozta Aradra a kommunista szellemet! A városháza előtt felállított tribün azokat a letűnt időket idézi, amikor a kommunista vezetők integettek róla a felvonulóknak. Erről a tribünről ma a jelenlegi helyi előkelőségek fogják végignézni a felvonulást. Egy műveletlen illető a plakátszövegben úgy fogalmazott, hogy „90 év adminisztráció Aradon”. Tulajdonképpen 90 év román adminisztrációról van szó! Sokan nem ismerik a helyi történelmet, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az idők velük kezdődnek és végződnek. Két évszázaddal ezelőtt Arad már az Osztrák–Magyar Monarchia egyik lendületesen fejlődő központja volt, 1834 augusztusában megkapta a szabad királyi város címet. /Andó András: Egy szellem járja be Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

2009. május 18.

Idén is sikeres volt az aradi magyar majális, melyet az RMDSZ szervezett május 16-án, szombaton. Déli 12-kor már 35 felállított bográcsot lehetett összeszámolni. A szükséges tüzelőt a város biztosította, mint ahogy a nap ellen védő pavilonokat is. Sok anyaországi eljött, a tiszafürediek, akik már tavaly is itt voltak, három tűzhelyen háromféle ételt készítettek. /Berki Fláviusz, Jámbor Gyula: Hiányozna, ha nem lenne. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

2009. május 21.

Tavaly július elején a régi műhelyek lebontásával készítették elő a terepet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának az építéséhez. Ma már tető alatt van a kétemeletes épület. Bognár Levente alpolgármester elmondta, ez egy hároméves beruházás, aminek a kétharmada már kész van. 2011-ben kell átadni, de Bognár reméli, hogy az idei tanévkezdésre kész lesz. A tantermeken kívül egy nagy dísz- és közösségi terem is lesz a földszinten. Így felszabadulnak a régi épületben a laboratóriumok, amiket osztálytermekké alakíthatnak át. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky Gergely Iskolacsoport bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2009. május 25.

Minek Aradnak Gyula testvérváros, amikor húsz évvel a rendszerváltás után sunyin tekint az Európai-hírű fürdővárosra? Aradnak magyar testvérváros csak azért kell, mert beírva a magyar felet, pénzt lehet kisajtolni az Európai Unióból. A két város, városvezetés között jobbára csak protokolláris kapcsolat él. Május 22-én Gheorghe Falca aradi polgármester megtiltotta a csikys mazsoretteknek /aradi Csiky Gergely Iskolacsoport/, hogy az új, fehér, piros és zöld színekből álló ruhájukban lépjenek fel a Szupermaraton befutóján. Az utolsó pillanatban kellett előkaparni egy régi felszerelést, amelynek színösszetétele már nem zavarta a polgármestert. Beszélnek „békésen egymás mellett élő többnemzetiségek”-ről, „többnyelvűségről”-ről, „vallásközi egyetértésről”. Egyetértés csak addig van, amíg mi, magyarok teljes mértékben meghunyászkodunk, várjuk a kegyelemmorzsákat, szolgai alázattal toljuk a román vezetés székpárnája alá a gyulai, pécsi hódmezővásárhelyi ingyenzabászatokat, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Színundor. Minek Aradnak magyar testvérváros? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2009. május 25.

Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2009. május 27.

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2009. május 27.

Félidejéhez érkezett a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó), amely a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A DKMT- (Duna–Körös–Maros–Tisza) eurorégióban – de nemcsak– működő tíz színtársulat tizenhat produkcióját láthatja négy nyelven (magyar, román, német, szerb) május 22–29. között a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) közönsége. A színházi seregszemle céljai között szerepel a sokszínű bánsági régió kulturális egységének a felmutatása, a szervezők ezért bővítették a fesztivál programját román, szerb és német nyelvű előadásokkal. Balázs Attila fesztiváligazgató szerint a harmadszor megszervezett eurorégiós színházi találkozó még nem verseny, de a régió színházi produkcióinak legjavát igyekszik felvonultatni. A temesvári Csiky Gergely Társulat Katona Gábor rendezte Prométheuszával indult a fesztivál. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Brecht – The Hardcore Machine című előadását hozta el. A temesvári német társulat az Alexandru Dabija rendezte Ionesco Kopasz énekesnőjével lépett közönség elé, az aradi Ioan Slavici Társulat Dekalog című előadásával. További előadások: Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli (Békés megyei Jókai Színház) és Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap (Szabadkai Népszínház). /Pataki Zoltán: A közönség TESZT-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2009. május 28.

Az 1989-es romániai rendszerváltás temesvári eseményeinek huszadik évfordulójához közeledve jelent meg Mandics György A manipulált forradalom /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című könyve (az eredeti trilógia szerkesztett változata). Aradon mutatták be az érdeklődőknek a könyvet a temesvári születésű, de Magyarországon élő matematikus-író és ufó-kutató szerző jelenlétében. A dokumentum- és a történelmi regény műfajának jegyeit viseli magán az alkotás, hiszen valós történeten alapszik, és reálisak a szereplők is, viszont olyan párbeszédek és monológok kerültek bele, amelyek fikciók – magyarázta Jámbor Gyula. A szerző matematikai elmélettel vezette le, hogy miért tört ki a népfelkelés Romániában, és miért pont Temesváron. „Mindegyik forradalom története zűrzavar, akik írják, elkötelezettek” – mondta Mandics. A szerző beszélt a Securitatéhoz fűződött kapcsolatáról, az iliescui palotaforradalomról, a rendszerváltó mozgalomban betöltött saját helyéről. A manipulált forradalom című kötetet május 28-án Temesváron, 29-én pedig Zsombolyán mutatják be. /Pataki Lehel Zsolt: Betekintés a rendszerváltás kulisszái mögé. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./ Első kiadás: Temesvári Golgota /Püski Könyvkiadó – Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1991/ Regénytrilógia. I. kötet: Megfeszítés sortűzzel. II. kötet: Harmadnapon feltámada. III. kötet: Júdáscsók a forradalomnak.

2009. június 4.

Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2009. június 9.

„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2009. június 12.

Aradi román mutatta büszkén a Magyarországon megvett kertes házának fényképét. Mi az a félórányi út? Most már útlevél sem kell, akármikor mehetnek palántákat locsolni, gyomlálni. Itthon nem tudtak volna lakást venni, Magyarországon viszont kettőezer ötszáz euróért vettek. Másik román barátjuk mindössze ezerötszáz euróért. A fél falut meg lehet venni a határ túlsó oldalán. /Benkő Levente: Rendezik (végre) közös dolgainkat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2009. június 13.

Aradon a korabeli civilszervezetek, mindenekelőtt a Kölcsey Egyesület, a Honvédegylet, a Kossuth és az Asztalos Asztaltársaság, a Színügyi kiharcolták a hármas célt, amellyel méltó emléket állítottak az 1849. október 6-án a várban és a közeli mezőn kivégzett 13 honvédtábornoknak: a vesztőhelyi obeliszket, a Szabadság-szobrot és a ‘48-as ereklyemúzeumot. A vesztőhelyi obeliszk, a Szabadság-szobor túl nagy szálka volt Ferenc József szemében. Az aradi szoboravatásról 1890. október 6-án –óvatosságból – testületileg hiányoztak a politikusok. Voltak Arad város, a megye egykori szellemi nagyságaira utaló táblák is: Munkácsy Mihály aradi éveit megörökítő, illetve a Fábián Gábor-házon elhelyezett tábla Aradon. Radnán Kossuth utolsó hazai földön eltöltött éjszakájának emlékére vagy Majláthfalván az iskolaalapítók tiszteletére elhelyezett tábla, többek között. Arad műszaki nagyjairól nem emlékeztek meg eleink. Boros Béniről, a zseniális vasútépítő mérnökről teret neveztek el ugyan, de az ACSEV-palota fala, ahol élt és alkotott, azóta is üresen maradt. Weitzer Jánosnak is volt egy kis mellszobra a gyárudvaron, akárcsak az élesztő- és szeszgyárat alapító Neuman fívérek közül Edének, de ezekről csak a gyár dolgozói tudtak. A két világháború közötti időszak első felében eltüntették a magyar vonatkozású szobrokat, táblákat a város köztereiről, parkjaiból és a házfalakról. A ‘70-es évek derekán emléktáblák tűntek fel a munkásmozgalom különböző mozzanatairól (Ujj János könyvében megtalálható a teljes ”választék.) 1989 után elsőként egy román és egy magyar nyelvű emléktábla jelent meg Tóth Sándor, a forradalomban Aradon hősi halált halt hódmezővásárhelyi magyar sofőr mementójaként. Aztán a minorita kultúrház előcsarnokának falán helyezhették el a hálás utókor apró jeleit: Tóth Árpád Aradon született költő, Lóczi Lajos geológus földrajztudós, Znorovszky Attila népművelő, majd Simonyi Imre ezredes, az aradi vár egykori rabja kapott emléktáblát. A református templomban Fábián Gábor polihisztorról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a templom egyik alapítójáról és Kazinczy Lajosról emlékeztek meg táblaavatással, a minorita templomban a másik három ‘48-as aradi mártír – Ormai Auffenberg Norbert, Lenkey János és Hauck Alajos – kapott közös emléktáblát. Később sikerült felállítani az első utcai táblát Damjanich tábornok emlékére. Következett Rozsnyay Mátyás, a tudós gyógyszerész. Közben szaporodtak román részről is a megjelölésre érdemes épületek. Bukaresti sugallatra hatalmas csúsztatással szövegezték meg a pályaudvar peronján elhelyezett táblát az aradi vasút 150 évéről: Romániának az akkori eseményekhez semmi köze nem volt. Se Arad, se Kürtös nem tartozott oda. Sőt még Románia se volt, csak különálló fejedelemségek. /Puskel Péter: Emléktáblák a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./


lapozás: 1-30 ... 1381-1410 | 1411-1440 | 1441-1470 ... 1531-1558




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998