Márc. 19-én tizennégy éve történtek Marosvásárhelyen azok az események, amelyeket "fekete március" néven emlegetnek. Akkor gyűlölködés, intolerancia vitte az utcára a vasvillával, botokkal felfegyverzett és a háttérből manipulált embereket, hogy aztán a város főterét vérbe borítsák. Valódi megbékélésről nem lehet beszélni, de az bizonyos, hogy a véres események megismétlődése ma már elképzelhetetlen. Azonban nem lehet állítani, hogy toleranciában, a másság elfogadásában Marosvásárhelyen vagy máshol gyökeres fordulat állt volna be, írta Mózes Edit újságíró. Szerinte azóta az egymást követő kormányzatok elfogadták, hogy a "magyar kártya", az "etnikai kártya" nem lehet célravezető. Mózes Edit sorolta: maholnap áll az aradi Szabadság-szobor, használható az anyanyelv a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, folyik az elkobzott földek és erdők, egyházi ingatlanok visszaadása. Azonban a magyarellenes megnyilvánulások még mindig fellelhetők, állapította meg. /Mózes Edith: Márciusi számvetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. március 20.
Újabb döntés született az aradi Szabadság-szobor ügyében: a szoborcsoportot ápr. 18-án avatják fel az aradi Tűzoltó-téren – jelentette be Markó Béla. Az időpontot a kormánnyal folytatott egyeztetést követően rögzítették. /Április 18-án avatják fel az aradi Szabadság-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2004. március 20.
Márc. 19-én Corneliu Vadim Tudor kijelentette: pártja, a Nagy-Románia Párt ellenzi “az aradi úgynevezett Román–Magyar Megbékélési Park létrehozását”, mivel szerinte a románok egyáltalán nem állnak konfliktusban a magyarokkal. “A tizenhárom magyar gyilkos szobrának felállítása a román Arad városában egyenértékű azzal, mintha Jeruzsálemben felállítanák Hitler, Himmler, Göring, Göbbels, Heydrich, Mengele, Ribbentrop, Bormann, Rosenberg és Eichmann szobrát – állította sajtótájékoztatóján a Vezér. /Uszítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2004. március 22.
Amennyiben Dorel Popa, Arad polgármestere, illetve a PSD polgármesterjelöltje teljesíti a magyar közösséggel szemben fölvállalt kötelezettségeit, a szobor felállítását, akkor a helyi RMDSZ szövetség saját jelölt indítása helyett a kormánypárt jelöltjét támogatja a helyhatósági választásokon. Mindezt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ politikai szakbizottságának elnöke a Markó Béla szövetségi elnök aradi villámlátogatását követően megtartott Arad városi jelöltállító küldöttgyűlésen jelentette ki. /Gujdár Gabriella: A PSD-t támogatnák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2004. március 22.
Márc. 20-án tartották az RMDSZ Arad városi szervezetének jelöltállító küldöttgyűlését, amelyen a 83 küldött közül 70 jelent meg. A jelöltek bemutatkoztak, ismertették tevékenységüket. Végül Bognár Levente kapta a legtöbb szavazatot. /Balta János: Listavezető Bognár Levente. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2004. március 26.
A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/
2004. március 26.
Léphaft Pál karikaturista, újságíró 1952-ben született Nagybecskereken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Dolgozott az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőjeként, a Magyar Szó című napilap újságírójaként, majd szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztőjeként, több mint egy évtizede a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. 1989-ben egyik alapítója a Telepi Rádió nevű politikai kabarénak, amely a délvidéki magyarság életében hiánypótló szerepet vállalt. 1998-tól a verbális humor színpadi elemekkel gazdagított változatának, a LUK TV-nek az állandó tagja, ahol elsősorban a kabaré vizuális megformálása a feladata, de szövegíró is, és előadóművészként is sikerrel szerepelt. Kiállítása ápr. 1-jén nyílik Aradon, a Jelen Házban. /A ,,Háborúk után, csaták előtt...” sorozat részeként: Léphaft Pál karikatúrái a Jelen Házban! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2004. március 26.
Arad képzőművészeti életéről már jelennek meg munkák. Tavaly ősszel napvilágot látott az Alaszu Pál-katalógus. Teljes életművet bemutató kritikai monográfia a 2001-ben elhunyt neves aradi szobrászművészről, Vitroel Emilről /Csermő, 1929. júl. 8. – Arad, 2001/ született. Az igényes kivitelezésű, román, angol és magyar nyelvű könyvet Horia Medeleanu aradi művészettörténész írta. Vitroel több mint negyedszázadon át volt az aradi képzőművészek elnöke, külföldön többször, Aradon 45 év alatt egyszer sem rendezett egyéni kiállítást. Pedig alkotásainak java itthon, ligeti műtermében készült, és Aradon és környékén maradt. Emlékének ápolására özvegye létrehozta a Vitroel Emil Alapítványt és -díjat. Ez utóbbival évente egy-egy tehetséges fiatal szobrászt jutalmaznak. A 72 éves korában, közvetlenül az orosházi kiállítása után elhunyt művész szobrai egy hónapig Aradon, a Művészeti Múzeum termében tekinthetők meg. /Puskel Péter: Vitroel Emil-díj a fiatal szobrászoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2004. március 27.
Medgyessy Péter miniszterelnök márc. 25-én Brüsszelben arra kérte román kollegáját, vizsgálja meg a Romániába irányuló magyar sertéshús-exportra kivetett pótvámok ügyét. Adrian Nastase megígérte, hogy hamarosan javaslatot tesz a probléma rendezésére. A két miniszterelnök néhány órával az EU-tagállamok és a csatlakozó országok csúcsértekezletének kezdete előtt találkozott. Megbeszélésükön a kétoldalú kapcsolatok valamennyi fontosabb kérdését érintették, és foglalkoztak Románia EU-csatlakozásának folyamatával is. Medgyessy Péter köszönetet mondott Nastasénak azért a támogatásért, amelyet a román kormány az aradi Szabadság-emlékmű helyreállításához adott. "Számunkra ez nagyon fontos gesztus volt" – mondta, hozzáfűzve, hogy mindketten szeretnének személyesen részt venni az avatáson. Nastase közölte, hogy a tervek szerint júniusban kezdődik az észak-erdélyi autópálya építése, amelyet az első időkben a román állam fog finanszírozni, az amerikai Exim Bank által nyújtandó hitelekből. /Medgyessy-Nastase megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
2004. március 29.
A vállalkozásfejlesztés új lehetőségeiről volt szó márc. 27-én Temesváron az üzletember-találkozón, melyet a Regió Invest Kft., a befektetők és vállalkozók bánsági irodája, , az ITDH, a magyarországi üzletemberek romániai tanácsadói hivatala és az Aradi Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szervezett. A rendezvény meghívottja Németh Attila, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatója az alapítvány támogatási rendszerét ismertette a térség magyar vállalkozóival. Németh Attila visszatekintett az elmúlt tizenkét év (1992–2004) támogatási rendszerére. A magyar adófizetők pénzéből származó erőforrásaikat célszerűen használják fel, ezért április elsejétől egységesítik a pályázatok nyilvántartását, hogy kiszűrhessék azokat, akik ugyanarra a projektre több alapítványnál is pályáznak. A kisvállalkozásokat fejlesztő kölcsönöket Romániában a Bethlen Gábor Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján ítélik oda. A vállalkozók pályázhatnak 5-7 százalékos hiteltámogatásra, megfelelő ingatlan garanciákkal. Honlapjukról – www.ukka.hu pályázati űrlapok is letölthetők. /Szekernyés Irén: A nyugati régió magyar üzletembereinek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2004. március 30.
Magyar–román és román–magyar irodalmi antológia született aradi és gyulai szerzők együttműködésével. A “Ponton” című könyv a két testvérváros román, illetve magyar íróinak közös munkája; bemutatója ápr. 2-án lesz Aradon. Az aradi műveket Vasile Dan, a Romániai Írók Egyesülete aradi fiókjának elnöke, a gyulai műveket pedig Gaál Áron gyulai költő válogatta és szerkesztette. /(Sólya): Irodalmi antológia aradi és gyulai szerzőktől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./
2004. április 1.
Románia örül Magyarország EU-csatlakozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-taggá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett – mondta Mircea Geoana román külügyminiszter márc. 30-án Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partnerével, Kovács Lászlóval tárgyalt. A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyitott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Kovács László erről kifejtette: Magyarország kész hozzájárulni egy Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) emléktábla felállításához, illetve felajánlja, hogy az alapítvány helyiséget béreljen a budapesti Gozsdu udvarban. "A román igény az, hogy az alapítvány fizikailag is kapcsolódjon a budapesti Guzsdu udvar épületkomplexumhoz, ám az nem állami tulajdon, így egyelőre nincs lehetőség a román tulajdonszerzésre, csak egy későbbi időben lehet majd" – mondta Kovács László. Mircea Geoana az emléktábla mellett az ortodox kápolna felújítását is szorgalmazta a Gozsdu udvarban. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye a megoldás útján halad. Kijelentette, a csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi felállítását az EU-csatlakozás miatt, a zökkenőmentes vízumkiadás érdekében szorgalmazza Magyarország. Mindkét külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulása kapcsán. A kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke 2003-ban elérte a másfél milliárd dollárt, kölcsönösek a befektetések. Kovács László közölte, úgy tekinti az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás megőrzésének legátfogóbb formáját, "de kizárólag békés úton, tárgyalásokkal, többség és kisebbség megegyezésével lehet létrehozni". Mircea Geoana kitért arra, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírót február végén. Kovács László ezzel kapcsolatban elmondta: "a tűzzel játszik" az a magyar politikus vagy újságíró, "aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak érvényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült állapotban hagyva az erdélyi magyarokat". /Geoana: A NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./
2004. április 2.
Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2004. április 5.
Ápr. 3-én megérkezett Magyarországról Aradra az a két daru, amely majd elforgatja a Szabadság-szobor talapzatát. A próbaemelésen kiderült, hogy a talapzat nehezebb, mint gondolták, 350 tonna helyett körülbelül 390 tonna a súlya. A darusok és a megbízók egyetértettek abban, hogy egyetlen megoldás van: le kell törni a betontalapzatból a súlyfölösleget. A talapzat karcsúsítását megkezdik. /Karácsonyi Zsolt: Karcsúsítani kell a talapzatot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 5.
Második alkalommal rendezte meg a Geml József Társaskör a Várostörténeti Napokat, amelynek témája a száz évvel ezelőtti Temesvár volt. Jelen volt dr. Nádai Csaba, a Nagyszebeni Együttélés Baráti Társaság elnöke is. A vendégeket Marossy Zoltán elnök köszöntötte. Első ízben emlékeztek meg Temesváron Sailer Antalról, akinek köztéri szobrát emberemlékezet óta senki sem koszorúzta meg. Sailer Antal (1820–1904) húszéves korában érkezett Aradról Temesvárra, kereskedősegédből a város leggazdagabb polgárainak egyike lett és vagyonának tetemes részét művelődési és jótékonysági célokra fordította. /Várostörténeti Napok 2004. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. április 9.
A fiatalítási stratégia meghozta a várt eredményeket: az eddigi 50–60 bejutó helyett jelenleg több mint száz fiatal van az RMDSZ előválasztásai nyomán kialakult jelöltlistán, vagyis megkétszereződött a magyarság érdekképviseletében aktív szerepet vállaló fiatalok száma – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ ápr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy április 25-én ünnepélyes keretek között sor kerülhet az aradi Szabadság-szobor leleplezésére. Hasznosnak bizonyult a magyar és a román felek közötti együttműködés és párbeszéd. Markó kifejtette, hogy a nemrégiben kezdeményezett, Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatra Tőkés László is meghívást kapott, mint püspök és mint az EMNT elnöke. A Kiss Kálmán által írt, Markó Béla vagyoni helyzetét firtató nyílt levéllel kapcsolatban elmondta: örül ennek a nyílt támadásnak, mert egyértelművé vált mindenki számára, hogy honnan erednek azok a napokban sajtónyilvánosságot látott támadások, amelyek a Communitas Alapítvány becsületét próbálják aláásni. – Ezt a pártocskát, amelynek Kiss Kálmán az elnöke, amely megalakulása óta minden választási évben felbukkan, és megpróbálja megbontani a szövetséget, éppen azok az emberek alapították, akiket az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel vádolnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /A fiatalítási stratégia meghozza a várt eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2004. április 14.
A Szabadság-szobor felállítását elvető bizalmatlansági indítványt kezdett tárgyalni ápr. 13-án a szenátus. A „Nincs mit keresnie Románia területén a 40 ezer románt lemészároló tizenhárom aradi tábornok szobrának” című, 39 nagy-romániás honatya által kezdeményezett indítványban azt kérték a kormánytól, hogy állítsanak le minden munkálatot a Tűzoltó téren. A Nagy-Románia Párt népszavazást szeretne tartani az emlékmű újraállítása kapcsán. Elképzeléseik szerint Arad lakosságának kellene döntenie a szobor újraállításáról. Amennyiben a lakosság nem ért egyet az újraállítás tervével, a Nastase-kabinetnek kötelessége lenne a magyar kormánynak adnia a hamisan Szabadság-szobornak elnevezett emlékművet – áll az indítványban. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter felszólalásában arra kérte a szenátust, vesse el a bizalmatlansági indítványt. /Nagy-romániás hangulatkeltés. Theodorescu a bizalmatlansági indítvány elvetését kérte. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 15.
A szenátus ápr. 13-án elvetette a Nagy-Románia Párt (NRP) által benyújtott határozati javaslatot, amely az aradi Szabadság-emlékmű felállítását elrendelő kormányhatározat érvénytelenítését kérte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ egyedül maradt a vitában, mivel a mérsékelt ellenzéket alkotó Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) a végszavazásnál az NRP mellé állt. Az SZDP és az RMDSZ együttes parlamenti többségének köszönhetően azonban az indítvány nem ment át, hetven szenátor ellene voksolt, negyvenhat mellette szavazott, ketten pedig tartózkodtak. /Leszavazták az NRP Szabadság-emlékmű elleni indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2004. április 16.
Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2004. április 17.
Markó Attila szerint a kétnyelvű feliratok megjelenésekor a többségi sajtó hazaárulással vádolta a kormányzatot, ma már senkit nem zavar a kétnyelvű tábla. Hazaárulás a nagyváradi barokk palota visszaadása, Ion Caramitru akkori művelődési miniszter kijelentette, hogy „majd csak a holttestén át…" Ma már maga a Kőrösvidéki Múzeum igazgatója nyilatkozta azt, hogy a római katolikus egyház az épület jogos tulajdonosa. És az aradi Szabadság-szobor már ott áll, és várja, hogy „Európa két nemzete fejet hajtson előtte”. Markó Attila biztos abban, hogy „ilymódon lassan nemcsak a Bolyai Egyetem két kara, de az önálló állami magyar egyetem sem lesz puszta vágyálom, az autonómia sem lesz hordószónoki fogás...” /Markó Attila: Megbékélő szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2004. április 19.
Az előkészített talapzathoz szállították át az aradi Szabadság-emlékmű elemeit ápr. 18-án a helyi minorita templom udvarából, hogy egy hét múlva fel lehessen avatni a tizenhárom vértanú tábornok emlékét őrző szoborcsoportot. Horváth Levente, a Szabadságszobor Egyesület alelnöke elmondta: az átszállítást, amelyre a polgárőrség és a rendőrség felügyelete mellett került sor, nem zavarta meg semmiféle incidens. A szoborcsoportot 1925-ben távolították el a helyéről, újbóli felállítása csak az elmúlt években került napirendre az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közötti megállapodás értelmében. /Ismét köztéren a Szabadság-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2004. április 19.
Ápr. 17-én Aradon mondott beszédet Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke. Kíséretében a PRM több megyéből származó képviselői, szenátorai is eljöttek. Vadim a Szabadság-szobor újrafelállítását aljasságnak és a román nemzetet megbecstelenítő tettnek titulálta. “A tizenhárom gyilkos emlékművének felállítása az SZDP–RMDSZ közötti gyalázatos protokollum következménye. Ha győzünk, száz emelődaruval romboltatom le. Ez lesz a legrövidebb életű szobor az ország történelmében; felőlem átvihetik Magyarországra, a Marosba is dobhatják, be is olvaszthatják” – mondta. Beszédének szüneteiben hívei “Le a magyarok szobrával! Téged akarunk elnöknek, Vadim!” mondatokat kiabáltak. Mintegy 1200-1300-an gyűltek össze. /(Sólya): Vadim száz daruval rombolná le a szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
2004. április 21.
Aradon ápr. 20-án helyére került a Szabadság-szoborcsoport valamennyi alakja, sőt néhány vértanú tábornok képmása is. /K. ZS.: Helyére került minden szobor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2004. április 21.
Aradon ápr. 24-én rendezik meg a X. Aradi Székely Találkozót. Fall Ilona és Márton Gyöngyi színművészek, valamint a simonyifalvi Leveles népi táncegyüttes szólistái lépnek fel. /(s): X. Aradi Székely Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2004. április 21.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete ápr. 20-án a Jelen Házban Balassi Bálint-estet szervezett a “Tisztelt múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként. Dinnyés József magyarországi daltulajdonos után Ujj János aradi történelemtanár a törökkor 150 évét foglalta össze. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke a költő életéről beszélt. /(nagyálmos): Balassi-est a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2004. április 22.
Adrian Nastase miniszterelnök nem vesz részt az aradi Szabadság-szobor helyreállítása alkalmából tartott ápr. 25-i ünnepségen, mert azzal egyidőben Magyarországon a gyulai román kisebbség képviselőivel találkozik. Medgyessy Péter kormányfő viszont jelen lesz az aradi megemlékezésen. A két politikus találkozójára "útközben" kerülne sor. /Medgyessy–Nastase találkozó vasárnap? A kormányfő nem lesz jelen az aradi ünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Elmarad Nastase tervezett magyarországi útja is, így nem folytat majd megbeszélést Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Nastase a hét végén hivatalos úton Berlinben és Brüsszelben lesz, nyilatkozta Despina Neagoe román kormányszóvivő. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vesz és beszédet mond az aradi szoboravatáson. Medgyessy fontosnak tartotta, hogy személyesen kezdeményezze Dávid Ibolya MDF-elnök részvételét a Szabadság-szobor leleplezésén, mivel „ő az a politikus, aki a legtöbbet tette azért, hogy a szobor újra álljon”. /Rostás Szabolcs: Nastase nem utazik Aradra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. április 22.
A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2004. április 22.
Ápr. 21-én ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A választópolgárok nagy számban vettek részt az előválasztásokon – mondotta Takács Csaba a TEKT ülésén. Markó Béla szövetségi elnök szerint a szövetségnek sikerült megmozgatnia a közösséget, ez bizonyítja, hogy az RMDSZ a választópolgárok nagy többségének bizalmát élvezi. Markó Béla elmondta, nem áll érdekünkben negatív kampányt folytatni. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy márc. 13-án Sinaián, az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete által rendezett szemináriumon a Szociáldemokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Népi Akció, a Román Humanista Párt és a Szociáldemokrata Romapárt közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elismerik a kisebbség és a többség békés kapcsolatának és együttélésének érdekében folyatott együttműködés szükségességét. Ígérték: a választási kampány során nem alkalmazzák a nacionalista retorikát. A szenátusban a Nagy-Románia Párt által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyben az aláírók az aradi Megbékélési Park létrehozására vonatkozó döntést tartalmazó kormányhatározat visszavonását kérték, a 13 Aradon kivégzett tábornokot pedig 40 ezer román meggyilkolásával vádolják – az elmúlt időszak egyik legkeményebb politikai vitája volt. Markó szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy az indítvány szavazása során a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt az indítványt támogatta, ugyanakkor értékelte azt, hogy a kormánypárt szenátorai kiálltak az indítvány elvetése, és az RMDSZ mellett. /Sikeresnek értékelte az előválasztásokat az RMDSZ. Ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. április 22.
Ápr. 22-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a jelentősebb erdélyi kiadók is részt vesznek. A Kriterion, Koinónia, Mentor, Pro Print, az aradi Irodalmi Jelen, a sepsiszentgyörgyi Charta, a kolozsvári Kalota és Tinivár, valamint a nagyváradi Literátor Kiadó, a kolozsvári Polis, illetve a csíkszeredai Pallas–Akadémia is. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. A legjobb periódus 1999–2000-re tehető, amikor nagyon sok könyv fogyott. A 2003-as vásáron viszont visszaesést tapasztaltak. Több erdélyi író is jelen lesz a vásáron, köztük Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Anavi Ádám, Ferencz Zsuzsanna és Szőcs Géza. /A nagyobb erdélyi kiadók is bemutatkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2004. április 23.
Ápr. 21-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Reviczky Gyuláról emlékeztek meg a költő halálának 115. évfordulóján. Dr. Libus Endre dettai szülész-nőgyógyász a költő életéről, koráról, Regéczy Szabina Perle tanárnő verseiről és műfordításairól beszélt. A műsor végén a közönség megtekinthette a költő és Bakálovich Emma múzsájának értékes tárgyaiból rendezett kiállítást. /R. P.: Reviczky Gyula-emlékműsor. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
