Ápr. 25-én Aradon újraavatják a Szabadság-szobrot. Erre az alkalomra az RMDSZ könyvet jelentetett meg. A Szepessy László szerkesztette gazdagon illusztrált kiadvány felidézte a hányatott sorsú emlékmű történetét. /Vasárnap délben Aradon újraavatják a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2004. április 26.
Öt nappal Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt, ápr. 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leleplezték az aradi Tűzoltó téren elhelyezett Szabadság-emlékművet, valamint a 48–49-es szabadságharc román hőseinek állítandó emlékmű makettjét. Az eseményre közel 7–8 ezren sereglettek össze, határon innen és túlról egyaránt. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, míg a Nastase-kabinetet Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Jonathan Shelee, az Európai Bizottság romániai küldöttség vezetője, valamint a magyar történelmi egyházak vezetői. A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetséget Martonyi János volt külügyminiszter és Schmitt Pál, a FIDESZ-MPSZ alelnöke képviselte. A méltóságteljes ünnepséget egy kisebb, Románia zászlóját lobogtató csoport próbálta megzavarni, amely az ünnepi beszédek alatt nacionalista jelszavakat skandált, árulónak nevezte mind a magyar, mind a román felszólalókat. A hangulatkeltésen kívül rendbontást nem történt. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A leleplezésre Markó Bélát, Razvan Theodorescut, Medgyessy Pétert, Dorel Popát, Arad polgármesterét, valamint Desewffy Sándort, a tizenhárom aradi vértanú egyik leszármazottját kérték fel. "És íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!" – jelentette ki Markó Béla ünnepi beszédében. Markó elmondta: "a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy ezt hivatalosan is elismerik. Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani, akinek pedig múltja van, jövője is lesz! Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a Szabadság-szobor megszabadított minket a kishitűségtől, reménytelenségtől, beletörődéstől, kiábrándultságtól, csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet", vélte az RMDSZ elnöke. Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter úgy vélte: a román–magyar Megbékélési Park felavatása vonatkozási pont, valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében. "Történelmi pillanat, ha mi, románok meg tudjuk érteni ezt a jövőt, kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nem voltak nekünk, és akiknek nem voltunk mi barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzetközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken", jelentette ki. Medgyessy Péter szerint ez a szobor a szimbólumkódja már nemcsak a múltról szól, amit végre ki kellene beszélnünk magunkból. Rámutatott: mindaz, ami magyarokat és románokat összekötött, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk. "Minél otthonosabban, szabadon érzik magukat itthon az erdélyi magyarok, a székely magyarok, annál nyugodtabb, szabadabb és prosperálóbb ez az ország." – állapította meg Medgyessy Péter. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, akinek köszönhetően a Szabadság-szobor kikerült a várfogságból, beszédében kiemelte: ezen a vasárnapon itt Aradon, Erdélyben és az anyaországban hangsúlyosan érezhette a vigaszt, a büszkeséget, hiszen több évtizedes tetszhalotti állapotából támadott fel a Szabadság-szobor, amely egyben a Kárpát-medencei magyarság feltámadásának jelképe, a közös Szabadságé. A Szabadság-szobor azt üzeni, hogy Trianon sebeire nincs más gyógyszer, mint az Európai Unióhoz való határok nélküli csatlakozás, mondta. /Papp Annamária: Ismét áll Aradon a Szabadság-szobor! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az ünneplők között voltak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek reprezentánsai, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. /Ünnepélyesen felavatták a Szabadság-szobrot. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2004. április 26.
- Az aradi Szabadság-szobor köztérre való visszahelyezésével és ünnepélyes leleplezésével ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ következetes politikája eredményes, s hogy a szemléletváltás lassan Romániában is bekövetkezik – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fél évvel ezelőtt politikai válság alakult ki az RMDSZ és a román kormánypárt között amiatt, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának előkészületeit leállították. A hónapokig húzódó válságot csak az idei márciusi kormányhatározat elfogadása oldotta fel. Markó szerint igazolódott, hogy az RMDSZ ma már ilyen nehéz kérdést is képes megoldani. Lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás. „A szoborvita pontosan arról szólt, hogy ki van otthon Erdélyben, kinek a történelme lehet otthon Erdélyben, s kinek a műalkotásai lehetnek ott erdélyi köztereken. S végül is annak, hogy eljutottunk egy ilyen megbékélési park jellegű megoldáshoz, ahol ott lesz a Szabadság-szobor, de vele szemben a román történelmet megörökítő diadalív is, az az üzenete, hogy egyazon térben, helyen és időben mindkét múlt megfér egymás mellett” – szögezte le. Nastase miniszterelnöknek komoly érdemei vannak abban, hogy a kormányhatározat megszületett. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét nemzet múltja megfér egymás mellett. Markó Béla: lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 26.
A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 27.
- Az európaiság győzedelmeskedett a politikai provincializmus felett azzal, hogy lehetővé vált a Szabadság-emlékmű felavatása – mondta ápr. 25-én Aradon újságírók előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A két politikus az avatási ünnepség után tárgyalt, s az ezt követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért a támogatásért, amelyet a Szabadság-emlékmű kérdésének a megoldásában nyújtott. A megbeszélésen Medgyessy Péter tájékoztatást kapott a romániai magyarság felkészüléséről a nyári helyhatósági választásokra. A felek áttekintették a határon túli magyarságot érintő támogatási rendszer működését, a különböző alapítványok, a kedvezménytörvényre alapozott oktatási támogatás kérdését. Medgyessy kedvezően fogadta azt a javaslatot, hogy a magyar kormány fontolja meg egy európai integrációs támogatási keret létrehozását. Medgyessy Péter szerint az RMDSZ jól képviseli a romániai magyarság érdekeit. Mindenki, aki meg akarja osztani a magyar közösséget Erdélyben, Szlovákiában, a Vajdaságban, vagy bárhol másutt, az ártalmasan cselekszik – mondta. A nemzeti érzésekről nem papolni kell, hanem komolyan venni őket – hangoztatta a magyar miniszterelnök. /Medgyessy Péter és Markó Béla megbeszélései. Ártalmasan cselekszik, aki megosztja a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Ápr. 24-én Aradon több mint százharmincan jöttek el a tizedik székely találkozóra. Az aradi székelyek – Khell Levente és Péter Vilmos kezdeményezésére – 1993 óta tartják meg évente báljukat, ahol lehetőség adódik az ismerkedésre. Az Aradon letelepedett székelyek többsége Udvarhelyszékről, Kápolnásról, Siklódról érkezett, de jócskán vannak Felső-Háromszékről is. Ideiglenes kiállítás is nyílt Csiki Imre Aradon élő székely fafaragómester alkotásaiból. /(nagyálmos): Találkoztak az aradi székelyek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 27.
Ápr. 26-án Aradon a Jelen Házban bemutatták Dinyés László magyarországi szerző Ismeretlen 1848–49-es dokumentumok című könyvét. A munkát a felelős kiadó, Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke mutatta be. Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke kiemelte: a kiadvány Aradhoz, a tábornokokhoz kötődik. “Dinyés Lászlót eddig képzőművészként tiszteltük, aztán kiderült, hogy költő, s most egy dokumentumokat kutató embert is megismerhetünk benne” – mondta. Dinyés László elárulta: további két könyve jelenik meg október 6-ra, amelyeket szintén a Szabadság-szobor Egyesület felkérésére készít el Az aradi rabok, illetve Virág Gedeon őrnagy életrajza címmel. /(nagyálmos): Dinyés ismeretlen dokumentumai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 28.
Ápr. 26-án a szenátusban a Nagy-Románia Párt egyik szenátora intézett kirohanást az aradi Szabadság-szobor felállítása ellen. Razvan Theodorescu akadémikus, történész, művelődésügyi miniszter válaszolt. Leszögezte, hogy az itt elhangzott megnyilatkozás egyáltalán nem jellemző a felvilágosult román személyiségekre. Avram Iancu, Balcescu, C.A. Rosetti a nézetkülönbségek ellenére mindig kiállt a magyarokkal való barátság mellett. Theodorescu hangsúlyozta, a 13 tábornok nem harcolt Erdélyben, tehát nem vétett az erdélyi románság ellen. Akik jelen voltak, azok európaiságról tettek tanúbizonyságot, egyszersmind mélységes román szellemről, hazafias tudatról – szögezte le a miniszter. Hangsúlyozta azt is, hogy a negyvenezer román áldozat hangoztatása aberráció és egy ilyen érvvel való közéleti megnyilatkozás n bűncselekménynek fogható fel. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Aradi visszhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2004. április 28.
Fodor Sándor attól tart, azért indult az egész nemzetközi katonai akció Irak ellen, hogy biztosítsa az Amerikai Egyesült Államok részére az ellenőrzést Irak gazdag kőolajtartalékai fölött. Végre helyére került a Szabadság-szobor Aradon. Az újraavatáson az Európai Unióról szólva egyetlen román szónok se tett említést a határok légiessé válásáról az új államszövetségben. Volt egy jókora csoport, amely a románok gyilkosainak ordította a mártírokat. Ezek „belátható időn belül összekenik-törik-zúzzák a Szabadság-szobrot”. Ez esetben pedig a Szabadság-szobrot a templom udvarán kellene hagyni egyelőre, rács mögött. „Ez egyúttal valós helyzetünket is szimbolizálná.” Fodor rossz jelnek tartja, hogy a Nastase-kormányzat azzal alázta meg a magyar kormányküldöttséget, hogy egyetlen miniszterrel és egy politikussal képviseltette magát. Jó lenne, ha aggályai indokolatlanok lennének. /Fodor Sándor: Arad után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 29.
Az aktuálpolitika fogságába esett az aradi Szabadság-szobor, jelentette ki Tőkés László püspök. A műemlék „kiszabadítására” a református püspök két elképzelést is megfogalmazott: vagy a román kormánynak kellene elállnia a diadalív felállításának ötletétől, vagy pedig a Szabadság-szobrot elköltöztethetnék oda, ahol eredetileg is állt, Arad főterére. Tőkés László kijelentette: rövidesen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson keresztül vagy az egyházi fórumokon elő fog állni javaslataival „Nem az RMDSZ, hanem az Orbán-kormány, közelebbről pedig Dávid Ibolya szabadította ki a szobrot” – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. /Pengő Zoltán: Nem alku tárgya. Tőkés: a politika fogságában az aradi szobor. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2004. április 29.
A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2004. április 29.
Takács Mihály aradi képzőművész megnyitotta a nagyközönség számára a Templom (L. Blaga) utcai galériáját. A falakon most Takács Mihály olajfestményei láthatóak, de elképzeléseik szerint más művészeknek, egyéni vagy közös tárlatoknak is helyet fognak biztosítani. Ez lesz Arad művészi életében az első magángaléria. (Irházi): Megnyílt a Takács Galéria. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2004. április 30.
A Népi Cselekvés (NCS) Kolozs megyei szervezete szerint megengedhetetlen, hogy Adrian Nastase miniszterelnök nem vett részt ápr. 25-én az aradi Szabadság-szobor újrafelavatásának ünnepségén. – Távollétével Nastase bebizonyította, hogy a kormánypártnak csak konjunkturális érdekei fűződnek a román–magyar megbékéléshez – vélekedett Smaranda Enache, az Emil Constantinescu exállamfő által vezetett párt kolozsvári polgármesterjelöltje. Hozzátette: a romániai magyar választóknak ez komoly figyelmeztetés kellene hogy legyen, hiszen a kormánypárt állandóan maga felé csalogatja a választókat azért, hogy támogassák őket a választásokon. /B. T.: Megengedhetetlen Nastase hiányzása Aradról. Smaranda Enache együttműködne az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. április 30.
A Népújság munkatársa, Mózes Edith elképedve olvasta: Tőkés László püspök azt állítja, hogy az aradi Szabadság-szoborcsoportot "ki kell szabadítani a politika fogságából", mert az RMDSZ "politikai alku" tárgyává tette a Szabadság-szobrot. Mózes Edith szerint Tőkés Lászlónak és körének semmi sem jó. /Mózes Edith: Savanyú a szőlő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./
2004. május 4.
Ápr. 30-án zajlott le Aradon az Aradi Gyermekpalota és a Pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett partnervárosok vetélkedőjének második fordulója. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Borostyán csapata végzett az első helyen. /(Sólya): A csikysek taroltak a partnervárosok vetélkedőjén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2004. május 5.
Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2004. május 12.
Dr. Brauch Magda ny. magyartanár, nyelvművelő a vele készült beszélgetésben először dr. Ficzay Dénesre, Arad művelődési életének meghatározó személyisége emlékezett, aki Aradra vonatkozóan két lábon járó lexikon volt. Arad művelődési élete – Böszörményi Zoltán költő és sikeres vállalkozó bőkezű támogatása révén – nagymértékben fellendült. Ő alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns Jelen Ház komplexumot. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedők, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi. Az aradi magyar művelődési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzők munkáiból válogatott antológiákat adtak ki. – Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde nem kedvező, ezen Brauch Magda két kötete és tizenkét éve rendszeresen megjelenő nyelvművelő sorozata sem változtatott. A Tóth Árpád Irodalmi Kör keretében Beszélni nehéz! kör működött sokáig. A diákoknak évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenő városban hét esztendeje minden májusban sorra kerülő szórvány-szavalóverseny. /Bölöni Domokos: Munka után szeretek nyugodtan aludni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. május 12.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovásznáról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2004. május 14.
Máj. 13-án Aradon megkezdődött a hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. Ez alkalommal Együttélés vagy együttlét? témakörrel foglalkoznak, németországi, szlovákiai, magyarországi, szerbia-montenegrói és hazai kutatók részvételével. Az előadások után a Magyarországi Románok Kutatóintézete, majd a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadványait, végül Elena Rodica Colta aradi muzeológus Repere pentru o mitologie a romanilor din Ungaria című könyvét mutatták be. / (Kiss): VI. nemzetközi kulturális antropológiai szimpózium. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2004. május 15.
A helyhatósági választások előtti helyzet feltérképezése a célja Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus erdélyi körútjának – mondotta máj. 13-i nagyváradi sajtótájékoztatóján. Szerinte a román–magyar kapcsolatok fejlődtek az utóbbi hónapokban, az aradi Szabadság-szobor felállítása a megbékélés üzenetét hordozza. Az SZDSZ-es politikus ellenzi a romániai magyar közösségen belüli egységbontást. Dr. Csőzik László, az SZDSZ ifjúsági mozgalmának /Új Generáció/ elnöke elmondta: keresik a kapcsolatot az erdélyi magyar ifjúsági szervezetekkel, a MIÉRT-tel már hosszabb ideje együttműködnek, készek kibővíteni e palettát és összehangolni a magyar–magyar ifjúság politikát, és a határon túl célirányos támogatásokat az itt élők igénye szerint alakítani. E folyamat részeként a MIÉRT vezetői nemrég egyeztettek Kovács Kálmán informatikai és Magyar Bálint oktatási miniszterrel. /(Balla Tünde): /Szent-Iványi szerint: fejlődtek a magyar–román kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2004. május 15.
Máj. 14-én Déván szórványkonferenciát tartottak, melyen Hunyad megye magyar civil szervezeteinek jelentős hányada képviseltette magát. Winkler Gyula parlamenti képviselő, Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója és Gáll László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tanfelügyelője vitaindító előadásait követően a szórványban élő Hunyad megyei magyar kisközösségek képviselői számos helyi gondot vetettek fel, kezdve a csernakeresztúri Tájház elé állítandó székely kapuhoz szükséges anyagi támogatás hiányától a megyei érdekeltségű oktatási és kulturális központ kialakításáig. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója megfogalmazta: egy közösség sorvadása akkor kezdődik, amikor az iskolája tagozattá válik. A tagozatokon tanuló diákoknak nem csupán számuk csökken, hanem lelki struktúrájukban is visszafejlődés tapasztalható, kisebbségi gátlások alakulnak ki és elvesztik identitástudatukat. Ezért nagyon fontos az önálló intézmények megtartása, illetve megteremtése. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság /Déva/ elnöke a dévai oktatási és művelődési központ kialakításáról beszélt. /Gáspár-Barra Réka: Helytállás a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./ Átfogó szórványstratégiát kívántak kialakítani a Déván rendezett szórványkonferencián jelen lévő civil szervezetek és az RMDSZ képviselői. „Szórványvidéknek tekinthető Romániában minden olyan régió, ahol a magyarság számaránya nem éri el a tíz százalékot” – szögezte le Murvai László. Ide tartozik a Hunyad megyei magyarság is, amelynek egy része a szociális gondokkal küzdő Zsil völgyében él. /Lepedus Péter: Anyanyelv és ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2004. május 15.
Máj. 14-én Aradon Halász János, az ITDH romániai igazgatója, valamint Tokay Ádám, a Regioinvest aradi kirendeltségének vezetője ünnepélyesen megnyitotta a tanácsadó cég itteni irodáját. A Regioinvest kft. száz százalékban magyar tőkével alakult vállalkozás, amely partner kíván lenni a romániai regionális fejlesztési célkitűzések konkrét megvalósításában, elsősorban Románia nyugati határvidékén. A most Aradon is kirendeltséget nyitó, temesvári székhelyű cég többek között ingatlanfejlesztéssel, reklámmenedzseléssel, információs szolgáltatásokkal és szakmai továbbképzésekkel foglalkozik. Területi irodájuk Nagykárolyban és Bukarestben is van. /(i. j.): Iroda a regionális fejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2004. május 16.
A budapesti Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek egy csoportja ápr. 28. és máj. 2. között a temesvári püspökség vendége volt. A budapesti tanintézet elsődleges célja a történelmi Magyarország területén élő, magyar anyanyelvű, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő kispapok továbbtaníttatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, különböző tudományos fokozatok elérése céljából. A szeminárium növendékei tehát anyaországi valamint erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai görög és római katolikus vallású elhivatott fiatalok. A szemináriumban jelenleg 28 fiatal tanul. A nagyobb kirándulások szervezése évek óta hagyomány, egyik célja ápolni a testvéri kapcsolatot a határokon túli egyházmegyékkel. A vendégek jártak a temesvári székesegyházban, a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ellátogattak Máriaradnára, a bazilikába, majd Arad város nevezetességeivel ismerkedtek. /Sipos Enikő: Budapesti vendégek a temesvári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./
2004. május 17.
A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. május 20.
Máj. 25-én Aradon bemutatják Pávai Gyula Kovács Samu utca 63 című könyvét. Témája egy gyermek felnőtté válása a második világháborút követő években, 1956-ig. A regény hőse, Zsé egy erdélyi kisvárosban él, de emlékeiben él a régi utca, a ház, a környék. /Kedden könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2004. május 21.
Tokay György, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Király András és Bognár Levente építő szellemben vitázott máj. 20-án Aradon, a Jelen Házban. A vitaestet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte. Az autonómia hirdetőit Toró T. Tibor temesvári parlamenti képviselő, Borbély Zsolt politológus képviselte Murvai mellett, a mérsékelt szárny elitjét pedig Tokay György aradi parlamenti képviselő, valamint Király András RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester. /(ks): Nem kaptak hajba a vitázók. Civilizáltan az autonómiáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
