Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1558 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 1531-1558
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. december 29.

Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2005. január 6.

Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2005. január 11.

Az ötvenéves Takács Mihály tavaly márciusban nyitotta meg Aradon a Takács Galériát a Lucian Blaga (Templom) utcában. Elmondta, a galéria azzal a céllal jött létre, hogy olyan fiatal képzőművészeket támogasson, akik tehetségesek, de nincs lehetőségük egyetemet elvégezni. Takács Mihály festményeit általában aradiak vásárolják. /Nagyálmos Ildikó: Műterem-látogatás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2005. január 11.

Aradról a hetvenes évek derekán költözött Németországba Hollai Hehs Ottó, akinek írói kvalitásaira a ’90-es években figyeltek fel Erdélyben, amikor érdekes és eredeti politikai kommentárokat közölt a Romániai Magyar Szóban a kelet-európai változásokról. A magyarországi Kapu Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című könyve. Napvilágot látott új könyve, ebben a magyar szellem 101 kiválóságának életrajzát gyűjtötte össze Szent Istvántól Polgár Juditig. A könyvet Aradon nyomtatták, a történelmi részt Ujj János ellenőrizte, a grafikai munka Brittich Erzsébeté. /Puskel Péter: Németországban élő földink könyve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2005. január 14.

Zsúfolt programra hivatkozva az aradi színház vezetősége rendre elutasítja a nagyváradi magyar társulat vendégszereplési kérelmeit. Szép lassan elmaradtak a magyar színházak – elsősorban a temesvári és a nagyváradi – rendszeres aradi vendégjátékai. A vendégjátékoknak helyet biztosító Ioan Slavici Állami Színház ideiglenes igazgatója, Stefan Iordanescu úgy tett, mintha nem tudná, mi történik. Nem emlékszi, hogy Nagyvárad kért volna előadásnapot – jelentette ki a Nyugati Jelennek. Ellenben Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészeti igazgatója másképp emlékszik: tavaly ősszel kétszer akartak jönni, de zsúfolt programra hivatkozva egyszer nem kaptak előadásnapot. Bognár Levente, Arad alpolgármestere szerint a társulatok elég nehéz anyagi helyzetben vannak, s ezért nem éri meg nekik a kiszállás. – Az egyedüli kiút, ha egy aradi civil szervezet, vagy mások, a helyi önkormányzatnál megpályázzák a vendégszereplések költségeit – jelentette ki a Nyugati Jelennek Demeter András, a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Elmondta, hogy a csekély érdeklődés miatt esetenként mikrobusszal hozzák át az aradiakat a temesvári előadásokra. /Irházi János: Miért nem jönnek magyar társulatok Aradra? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2005. január 14.

Kovách Géza aradi történész alapos és sokoldalú kutatómunkája nyomán fontos és hézagpótló munka született Arad megye helyneveinek évszázados alakulásáról, különösen tekintettel az eltűnt településekre: Eltűnt települések Arad megyében /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/. /Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2005. január 15.

Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke a közelmúltban járt Aradon, ahol részt vett a 230 baptista gyülekezetet tömörítő három missziókerület közül a partiuminak az értekezletén. A 8500 tagot és 4500 hozzátartozót számláló szövetség elnöke a baptista szövetség jövőjét tekintve derűlátó, mivel áldozatkész, összetartó közösséget tudhat maga mögött. Borzási István elmondta, hogy tíz éve alakult baptisták lelkipásztor-képző teológiája, de nincs megfelelő épületük. Kolozsváron fogják elkezdeni a magyar baptista teológia otthonának a megépítését. /Balta János: Megtartó erő a gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./

2005. január 17.

Január 22-én nyílik Aradon, a Jelen Házban Deák Árpád kiállítása. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. Deák Árpád kiállítása elé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2005. január 19.

A Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumának néptánccsoportja folytatja működését. A 12 tagú tánccsoport Bori Claudia tizedikes és Gáll Attila kilencedikes bentlakók vezetésével többször is fellépett a bentlakás által szervezett ünnepségeken. Arad megyében számos magyar néptánccsoport működik, mondhatni minden magyarlakta településnek megvan a maga együttese, de Aradon ez az egyetlen csoport, amely magyar néptáncot táncol. Produkcióikkal még nem érik utol a simonyifalvi Pitypangot, a pécskai Búzavirágot, a kisiratosi Gyöngyvirágot, de bíznak benne, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. /Szepesi Bea: Egyetlen Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

2005. január 21.

A közeljövőben az Aradról érkező egyetemi tanárok képezik tovább a magyarországi iskolákban román nyelven tanító pedagógusokat Gyulán – közölte a Magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke. Az országos önkormányzat a közelmúltban több mint 1,2 millió forintot nyert a magyar Oktatási Minisztériumtól, hogy lehetőség nyíljon a Magyarországon román nyelven tanító pedagógusok továbbképzésére – mondta Kreszta Traján. /Aradi tanárok képzik tovább a magyarországi román pedagógusokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2005. január 24.

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. január 24.

Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ kiadásában látott napvilágot Árpási Zoltán Gyula, az elkésett város című könyve, amelyet január 21-én mutattak be Gyulán. /(nagyálmos): Irodalmi Jelen Könyv bemutatója Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2005. január 24.

Aradon, a Jelen Ház kávézójában képzőművészeti kiállítás nyílt a marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász-grafikus, Deák Árpád munkáiból. A Regionális Simonyi Társaság szervezésben létrejött rendezvény egy kiállítás-sorozat része: két éve rendszeresen tartanak képzőművészeti kiállításokat a Jelen Házban. Szekernyés János temesvári művészettörténész a kiállított munkákról, a grafikákról és plakettekről beszélt. /(nagyálmos): Deák Árpád kiállítása a Jelen Ház kávézójában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2005. január 24.

Január 21-én Aradon a Tulipán könyvesboltban átadták a Kölcsey-díjakat. A Cziszter Kálmán által felajánlott díjakat Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke nyújtotta át Szűcs Sándor grafikusnak, többek közt a Szövétnek és számos fecskés könyv illusztrátorának a regionális magyar irodalmi kiadványokat segítő munkásságáért, és Ujj János történésznek várostörténeti kutatásaiért, amelyekkel Arad számos, eddig ismeretlen oldalát tárta fel olvasói előtt. /Dittrich Dorian: Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2005. január 31.

Adorjáni Dezső Zoltán 2004 nyarától a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke. A vele készített interjúban elmondta, szeretné az egyház életét felrázni, elsősorban az egyház missziói munkáját szeretné javítani, továbbá a fiatalokkal, gyermekekkel való foglalkozást. Az értelmiséggel való kapcsolatot szolgálja a Reményik Galéria /Kolozsvár/, amely a képzőművészetnek ad otthont, de szervezik a Járossy Andor keresztényi értelmiségi műhelyt is. A kommunizmus alatt az egyházat visszaszorították az elefántcsonttoronyba, nehéz onnan kitörni. Brassó vidékén alkotják az evangélikusok a tömböt, de szép számban vannak jelen Arad környékén és a Bánságban is. Ez a három vidék képezi az erdélyi evangélikus egyház alapját. 1990-ben a romániai szászok létszáma még meghaladta a 100 ezret, ma azonban már csak 20 ezer német és 32 ezer magyar evangélikus él. A kolozsvári evangélikus gyülekezet létszáma ma 700 fő körül van. /Borbély Tamás: Fel kell nőnie egy új nemzedéknek, amely másképp szemléli a világot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2005. február 3.

Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2005. február 4.

Mióta a Romtelecom megszüntette Aradon az információs szolgálatot, s azt Temesváron összpontosította, alig múlik el nap kellemetlen közjáték, incidens nélkül. Az egyik magyar anyanyelvű tévesen betűzte a kért aradi előfizetői számot. A kisasszony közölte: megérti, hogy az érdeklődő az együtt élő nemzeti kisebbséghez tartozik, de ő akkor sem tanulna meg magyarul, ha kétszáz évig élne! Erre az olvasó az információ vezetőjénél kívánt panaszt tenni. A főnökasszony “eltekintett” a panasz feljegyzésétől, ehelyett korrekt betűzésre biztatta a felháborodott klienst. /Balázs Katalin: “Magyarul, ha kétszáz évig élnék, akkor sem” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2005. február 5.

Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

2005. február 7.

Szépen hangzik, hogy “határokon átnyúló projektek”, vagy “a két megye közötti kapcsolatok szorosabbá tétele”, “közös EU-pályázatok benyújtása”. Minderre szükség van, csak meg kellene tölteni tartalommal. Az évi egy-két közös tárlat, egy kétnyelvű könyv mellett semmi sem érezhető. A tanácsosok utazgatásánál fontosabb lenne például az, hogy a békéscsabai Jókai Színház vendégszerepelne Aradon, a magyarlakta falvakban, vagy szponzorokat keresnének az aradi tánccsoportoknak, színjátszóknak, a lepusztult magyar iskoláknak. /Irházi János: Szokáshatalmak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2005. február 7.

Február 4-e és 7-e között rendezték meg a 20 órás tanfolyamot, amelyet a temesvári Szórvány Alapítvány szervezett tizenkettedikes, végzős diákoknak Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bodó Barna, az alapítvány elnöke elmondta: az Apáczai Közalapítvány olyan felnőttképzést hirdetett meg, amely többek között a munkanélkülieket avagy a munkahelykeresőket felkészítő programokat támogat. A Szórvány Alapítvány három programmal akart indulni: az egyik a pályakezdők, a másik a felnőttek munkahelykeresésével kapcsolatos, de az iskolából kimaradtakat is szerették volna megkeresni. A támogatás azonban csak két program támogatását teszi lehetővé, ezért úgy döntöttek, hogy az iskolából kimaradtakat kihagyják a programból. Aradon és Temesváron két-két előadássorozatot tartanak. A programot Erdei Ildikó temesvári pszichológus tervezte. /(nagyálmos): Pályaválasztás, azaz ismerd meg önmagad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2005. február 7.

Február 5-én Aradon 33. alkalommal rendezték meg a hagyományos magyar bált, amely a múlt rezsimben (népi hagyományok ápolása címen) az aradi magyarság egyetlen nagyszabású rendezvénye lehetett évente. A mulatságot a főszervezők, Matekovits Mihály és Mária nyitották meg, a Hosszu Gábor és Axente Valentina gyermek táncos-duó és a Csiky Gergely Iskolacsoport mazsorettjei sikert arattak. Köszönetet érdemel a harmincnál több szponzor. /(balta): Magyar bál harmincharmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2005. február 8.

Az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi melléklete, az Irodalmi Jelen /IJ/ havonta megjelenő lap az erdélyi, illetve határon túli irodalomról is hírt ad, ugyanakkor kulturális eseményekről számol be, és nem utolsósorban recenziókat, kritikákat közöl. A folyóirat februári számában Parti-Nagy Lajossal készített interjú szerepel, Sarusi Mihály az új magyar irodalom nélküli könyvtárakra hívta fel a figyelmet. Az IJ és az E-MIL közös novellapályázata két különdíjasának – Balogh Róbert és Cseh Katalin – írását, valamint Pongrácz P. Mária novelláját közölte a mostani szám. A lapszámot Ferenczy József (1866–1925) marosvásárhelyi festőművész képeivel illusztrálták. /(bb): Egy irodalmi mellékletről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./

2005. február 9.

Február 9-én a bukaresti Antena 1 kereskedelmi tévéadó bemutatja a Trianon című magyar filmet, utána meghívottak mondanak véleményt a látottakról. Gheorghe Funar, a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára február 1-jén a szenátus ülésén a magyar irredentizmus fasiszta megnyilvánulásaként emlegette a filmet, majd február 4-én a Flacara lui Adrian Paunescu hetilapban kifejtette, jó, hogy a televízió bemutatja a Trianont, mert ennek hatására a románok felébrednek fásultságukból, és tisztán látják majd, hogy tizenöt éve „ördögi akció folyik azzal a céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolja.” A magyargyűlölő Raoul Sorban századik életéve küszöbén még mindig hazudik, hamisít. Sorban a Flacara 4-es számában azt állította, hogy Göncz Árpád „körülbelül tíz évvel ezelőtt” közzétette: a magyar nemzet bármely pillanatban kész fegyvert ragadni történelmi jogaiért, a harcban akár életét is feláldozza, mert Erdély nélkül nem létezhet magyar állam, magyar küldetés, magyar élet. Hogy hol mikor jelentek meg ezek a sorok, nem derül ki. Sorban az RMDSZ-t és Markó Bélát is támadta, mert a választási kampányban jelképnek használta az aradi Szabadság-szobrot és „Matia Corvinul” király kolozsvári emlékművét. /Barabás István: A TRIANON házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. február 15.

Szükség van egy Trianon-filmre, de nem ilyenre, mint amilyet a napokban vetítettek. A film azt szeretné elhitetni a nézővel, hogy Trianont döntő részben a nemzeti öntudatot romboló liberális és kozmopolita értelmiség idézte elő. „Az ömlengő és felesleges hazafias versek helyett ismertetni lehetett volna az Osztrák-Magyar Monarchiát feszegető nemzeti ellentéteket”, írta Csoma Botond. Az első világháború után a győztes hatalmak igencsak szelektíven alkalmazták az önrendelkezési elvet. Az 1918 decemberében összehívott gyulafehérvári román nemzeti nagygyűlés deklarálta Erdély egyesülését Romániával, és amely úgy vonult be a román köztudatba, mint az önrendelkezési jog természetes gyakorlása. Sem a román történetírás, sem a Koltay-film nem említtette viszont azt a tényt, hogy 1918 novemberében, az erdélyi, bánsági és partiumi magyarság küldöttei összegyűltek Marosvásárhelyen és tiltakoztak Erdély esetleges elcsatolása ellen. A hiteles megoldás egy népszavazás kiírása lett volna. Franciaország 1916-ban aláírt egy titkos egyezményt Romániával, amelyben a franciák arra kötelezték magukat, hogy amennyiben győztesként kerülnek ki a háborúból, támogatják a románok területi követeléseit az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben. Lehetett volna beszélni arról is, hogy a határvonalak meghúzásánál az Antant-hatalmak sok esetben megsértették az általuk fennen hangoztatott etnikai elvet is. Így kerültek zömében magyarlakta terültek – a Csallóköz, Csehszlovákia, a Szatmár, Nagykároly, Várad, Arad vonal pedig Románia fennhatósága alá. /Csoma Botond: Múlt és jelen között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2005. február 16.

Valentin napra különkiadással rukkolt elő a Csiky Gergely Líceum /Arad/ diáklapja, a Csiky-Csuky, azaz Mészáros Róbert és Ciocan Pál András. Az első oldalon kezdődik az az ankét, amelyben a diákok olyan kérdésekre válaszolnak, hogy hiszel-e a szerelemben?, vagy tervezel-e valamit Valentin-napra? stb. Az újságból megtudható, hogy első alkalommal állítottak fel az iskolában üzenőfalat. “Minden egyes vallomást megszámolunk, majd kihirdetjük a legtöbb üzenetet küldő osztályt, amely meglepetésben részesül sulinapkor.” A diáklap nem rossz, de a helyesírásra jobban kellene figyelnie. /Megjelent a Csiky-Csuky. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./

2005. február 17.

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör február 15-i ülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek a költő születésének 120. évfordulója kapcsán. Hábel Géza ny. főkönyvtáros felvázolta a költő életútját, majd Maresch Béla ny. színművész előadásában hallgathattak meg a jelenlévők néhány Kosztolányi-verset. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az irodalombarátok. /Regéczy Szabina Perle: Kosztolányira emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. február 19.

Az előzetes elképzelések alapján a pártvezetőknek február 18-án kellett volna eldönteniük, végül hány aradi közintézmény első vagy második székébe kerül magyar vezető, a koalíciós keretegyezmény megszületése miatt azonban a kinevezésekre még várni kell, jelezte Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ elnök. Aradon 47 közintézmény működik, s élükre az RMDSZ szeretne három-négy első, és ugyanennyi második embert kineveztetni. A koalíciós partnerek Bukarestben osztják el a helyeket, Király András nem tudja, melyik intézményeket kaphatják, ezért – Matekovits Mihályon kívül, aki főtanfelügyelő akar lenni – neveket nem mondott. /Irházi János: Bukarestben döntik el, hány helyet kap az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2005. február 19.

“Fokozottabb felelősséggel kell viszonyulnunk a határon túli magyarság gondjaihoz!” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök néhány napja az Országgyűlésben elhangzott “nemzetmegmentő” programjában. – Két értelmiségi fiatalembert két évvel ezelőtt “felkarolási szándékkal” meghívtak egy MSZP-s ifjúsági táborba, ahol egyhetes közös programot biztosítottak a határon túli, illetve a pártbéli ifjúság számára. A vendéglátók egy része lefitymálta a jövevényeket, akiket lerománoztak. Az aradi fiatalemberek a hét derekán felháborodásukban hazautaztak. Nem kértek tovább a dédelgetésből. Az elszakított területek magyarsága nem kér abból a dédelgetésből, melynek folytán megnyirbálták a támogatni hivatott alapítványi pénzeket és a magyar igazolványból kitépték a lényeget, a munkavállalási kedvezményt tartalmazó lapokat. /Balta János: Demagógia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2005. február 22.

Móré-Sághi Annamária képzőművész Aradon a Városi Kultúrház keretében működő Régi Színháznál dolgozik. Az elmúlt hónapokban Villon- és József Attila-illusztrációkat készített, Tapasztó Ernő József Attila- és Villon-műsora mellé készültek a rajzok. Móré-Sághi Annamária képeslapokat, könyvjelzőket is készít. /Nagyálmos Ildikó: “Állandóan rajzolok”. Beszélgetés Móré-Sághi Annamária képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2005. február 28.

Őszig elköltözhet a katonaság az aradi várból, így lehetővé válik annak turisztikai értékesítése. A városi tanács szeretné elérni, hogy fölkerüljön az UNESCO világörökség-listájára az épségben megmaradt erődítmény. /Látogatható lesz az aradi vár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./


lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 1531-1558




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998