Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./
2005. március 1.
Az RMDSZ Oktatási Bizottsága február 28-án véglegesítette az Arad megyei oktatási stratégiatervezetet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban. Csak néhány pedagógust érdekelt az Arad megyei oktatás jövőképe. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint jelenleg 3222 diák tanul magyarul 15 iskolában (I–VIII. osztály), 29 óvodában; öt iskolában fakultatív, öt iskolában pedig vasárnapi iskola típusú oktatás folyik. A magyar nyelven oktató 246 pedagógus közül 230 szakképzett, 16 szakképzetlen, 14 nyugdíjas. Nagy Gizella, az RMDSZ Oktatási Bizottságának elnöke szerint a cél minden magyar gyereket magyar iskolába járatni. A találkozón az országosan is jelentkező problémáról volt szó: gyerekhiány, a szakképzetlen pedagógusok száma, az oktatás minőségének romlása, szociális gondok, a pénzügyi támogatások késése és a pénzhiány. /(nagyálmos): Oktatási stratégia Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2005. március 1.
Február minden hétvégéjére esett felnőttképzési program a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Az Apáczai Közalapítvány által támogatott rendezvénysorozat a munkavállalók munkába állásának segítését célozta: Aradon két, Zsombolyán egy tréning volt, a programot a temesvári Kós Károly Közösségi Központban tartott előadás zárta. Csoportonként 18–22 fiatal vett részt a képzéseken. /P. L. Zs.: Karrierépítésről pályakezdőknek és munkanélkülieknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2005. március 1.
Március 7-én az aradi színházban vendégszerepel a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Martos Ferenc–Huszka Jenő Lili bárónő című háromfelvonásos operettjével. /(Nagyálmos): Lili bárónő az aradi színházban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2005. március 2.
Az Agrofórum záródokumentuma ultimátumot adott az RMDSZ-nek, ennek ellenére a jelen lévő aradi RMGE-küldöttek nem szívesen lépnének ki az RMDSZ-ből. – Antal István képviselő szerint a “mocsok hangvételű” záródokumentumnak semmi köze a szakmához. Kocsik József, az aradi RMGE elnöke szerint Antal Istvánnak semmi köze a mezőgazdasághoz, csak épp őt küldte a fórumra az RMDSZ. Kocsik József nem ért egyet a kilépéssel, inkább arra kell ösztönözni az RMDSZ-t, hogy tegyen valamit a faluért, a gazdákért – magyarázta. Türelemre, tárgyaláskészségre intett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke is. /Irházi János: Kilépéssel fenyegetőznek a magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2005. március 2.
Február 28-án Aradon az RMDSZ Oktatási Bizottsága munkaülésre hívta össze mindazokat, akiket érdekel az oktatás Arad megyei stratégiája. Az ülésen kiderült, stratégia egyelőre nincs, a vitát képező anyag 2004 tavaszán készült el. Nagy István pécskai pedagógus szerint szervezési hiba történt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a rendezvényen. A szervezők arra kérnek minden érintettet, hogy jobbító ötleteit juttassa el az RMDSZ-székházba vagy a tanfelügyelőségre, Matekovits Mihályhoz. /(nagyálmos): Van-e a megyének oktatási stratégiája? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2005. március 2.
Két évtizede hunyt el Ficzay Dénes /1921-1985/, Arad helytörténésze. Iskolája falán emléktábla őrzi a nevét, és sokan a pedagógiai szakkönyvekben ajánlott módszerének köszönhetik, hogy megszerették az olvasást. Híres aradi sétáin beszélt az érdeklődőknek városáról. Akik tanítványai voltak, helytörténeti kutatásra adták fejünket a környéken, valamennyien az ő “köpenyéből” bújtak elő. /Puskel Péter: Húsz év múltán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2005. március 4.
Az aradi Szabadság-szoborcsoport nincs még bekerítve, mint volt eredetileg. A hajdani oszlopok és a kovácsoltvas-kerítés eltűntek. A szoborcsoport talapzatának egy darabja is hiányzott, amit a restaurátorok a csíkszeredai Dóczy András szobrász-kőfaragótól rendeltek meg. Ugyancsak Dóczy vállalta a kerítés oszlopainak elkészítését is. /Ferencz Imre: Kiegészül az aradi vértanúk szobra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2005. március 7.
A Szabadság-szobor Egyesület /Arad/ teljesítette legfőbb feladatát, a szobor újraállítását tavaly április 25-én. A Szabadság-szobor Egyesület közgyűlésén Király András elnök emlékeztetett rá, az egyesület akkor jött létre, amikor szükség mutatkozott az újraállítás végrehajtását felvállaló civil szervezetre. Hosszú volt az út, egy adott pillanatban – 2003. szeptember 5-én, a talapzatépítés leállításakor – egyesek a reményt is elvesztették. De végül sikerült. A közgyűlésen az egyesület további terveit, feladatait is taglalták. Az alapszabály szerint ugyanis az egyesület céljai között szerepel az aradi vértanúk emlékének ápolása, kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése stb. A közgyűlés megválasztotta a Szabadság-szobor Egyesület új vezetőségét. /Jámbor Gyula: Szabadság-szobor Egyesület évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2005. március 8.
Film készült a Szabadság-szobor újraállításáról, melyet most a Szabadság-szobor Egyesület tagjainak többsége láthatott Aradon. Puskel Tünde Emese a film készítője, Puskel Péter az irodalmi igényű szövegkönyv írója (a felolvasó Meleg Vilmos színművész). Több esztendő hatalmas filmanyagának összevágásából született meg a végső változat, amely kronologikus sorrendben követi nyomon a Szabadság-szobor történetének főleg utóbbi éveit az aradi várból történt 1999. október elsejei kihozatalától a 2004. április 25-i másodszori felavatásig.. /J. Gy.: Film a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2005. március 8.
Steinhübel Zoltán aradi képzőművész 1980-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia és üvegtervező szakán. 2000-től az aradi Művészeti Líceumban kerámia és rajz szakon tanít, folyamatosan részt vesz az aradi képzőművészek közös tárlatain Aradon és külföldön egyaránt. Használati és dísztárgyakat, kisplasztikákat és figurális tárgyakat egyaránt készít, grafikával, tűzzománccal is foglalkozik. /Nagyálmos Ildikó: A művészet játék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2005. március 10.
Zsúfolásig megtelt Aradon a színház 450 férőhelyes nagyterme a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékán. Kiéhezve már az aradi magyar közönség egy magyar nyelvű színházi előadásra, ennek is nagy része volt a Huszka Jenő-operett óriási közönségsikerében. Az előadás végi negyedórás vastapssal a közönség elsősorban nem a produkciót jutalmazta, hanem a nagyváradi színészek visszatérését ünnepelte. /(Balázs): Negyedórás vastaps a nagyváradi színészeknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 12.
A pécskai magyar fiataloknak szükségük van egy olyan szervezetre, amely megpróbálja összefogni őket, fogalmazta meg a pécskai Magyar Kulturális Ifjúsági Szervezet, az M-KIDSZ célkitűzéseit Kocsik Imre elnök, aki a többi alapító taggal együtt úgy érzi: ha a pécskai magyar fiatalok szórakozni akarnak, kénytelenek elmenni Kisiratosra, Nagylakra vagy Aradra. Elkészítették a Pécskai Magyar Újság első számát, amely várhatóan a jövő héten jelenik meg. /(Irházi): Szerveződnek a pécskai magyar fiatalok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2005. március 15.
Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2005. március 17.
Aradon március 15-én a Szabadság-szobor megkoszorúzásánál csupán egyetlen magyar zászló volt, az is a hivatalos, közös talapzatban a román és az uniós lobogóval. Idén nem osztogattak kokárdát a megemlékezésen részt vevő embereknek. A jelen lévő magyar vezetők, tisztségviselők egy része nem tűzte ki a kabátjára a kokárdát. A Gyurcsány-üzenet felolvasását kísérő fütyülés okozott szemmel látható feszengést a magyar hivatalosságokban, nem pedig az, hogy nem hangzott el egyetlen Petőfi-vers sem. A korábban önmagukat fennhangon Arad barátainak tituláló odaáti politikusok most féltek megjelenni a Szabadság-szobor előtt, írta Irházi János. /Irházi János: Érzések és pofonok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2005. március 17.
Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2005. március 17.
Megjelent Sarusi Mihály: Szalbek-Iratos /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ Hatvan év a magyar–román mezsgyén alcímmel a magát kisiratosi születésű édesapja és rokonai révén félig idevalósinak valló magyarországi szerző munkája. Szociográfia, dokumentum, szépirodalom keveréke a nagyon sok kisiratosi (szalbek-iratosi) embert név szerint is szerepeltető alkotás. /Az Irodalmi Jelen Könyvek legújabb kiadványa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2005. március 21.
Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 21.
A zsúfolásig megtelt arad-belvárosi katolikus templomban március 16-án Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke által celebrált szentmise után megtartott előadása a krisztusi szeretetről szólt. Bevezetőjében elmondta: a teológiára való jelentkezését egyetlen aggodalma árnyékolta be, hogy nem lehetnek gyermekei. Ez a tudat alatti apaösztön, no meg az Erdély-szerte tapasztalt szomorú tény ötvözetéből – nagyon sok magyar gyermeket dobnak el maguktól a szüleik vagy a szegénység miatt elkallódnak, a társadalom perifériájára kerülnek –hajtott ki a gyermekotthonok létrehozásának az ötlete. Sok történetet mondott el, például azt, amikor a züllött szülők a gyermekük sanyarú sorsa miatti fájdalmuk, továbbá az Istenhez vezető út meglelése folytán megjavultak, újra összetartó, megtartó erővé vált a családi kötelék. Két évvel ezelőtt levelet kapott egy kilátástalan nyomorban élő kisleánytól, aki végső elkeseredésében így fejezte be sorait: “Pap bácsi, vigyen el engem innen, mert meghalok!” Azóta Kovács Helénke a gyermekotthon nagy családjában él, Aradra is elkísérte az atyát, szavalt is. Az egyik hallgató megkérdezte az atyát, mit érez azok iránt, akik a múlt rezsimben az apját eltették láb alól? Meghökkentő választ kapott: előbb gyűlöletet, majd bosszúvágyat. Aminek a levezetésére nincs hatékonyabb a krisztusi szeretetnél: a butaság, a rosszindulat fölött csakis szeretettel, jótettel lehet úrrá lenni. /Balta János: Bosszú, szeretettel. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 21.
Március 19-én Aradon a belvárosi római katolikus templomban több mint 20 pap, minorita testvér és egyházi méltóság jelenlétében Roos Márton temesvári megyés püspök diakónussá szentelte Máthé Zoltánt, azaz Piusz testvért, aki előzőleg Rómában tanult, a noviciátust Lengyelországban és Magyarországon végezte. /Piusz testvért diakónussá szentelték. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 24.
Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetségének regionális elnöke Aradon tartott előadásán kijelentette, hogy egyetlen magyarországi párt sem képviseli igazán a nemzet érdekeit. Ezt azzal indokolta, hogy az MVSZ 1996 óta tizenkétszer kezdeményezte a külhoni magyar állampolgárság megszerzésének a gyakorlatba ültetését, amire választ sem kapott. Megszületett ugyan a kedvezménytörvény, de az sérülékenységénél fogva nem érte el az elvárt eredményt. Sárközy szerint a határon túliaknak magyarságtudatunkkal misszionáriusi munkát kellene végeznünk az anyaországban, újra kellene magyarosítaniuk a magyarokat. /Balta János: Újramagyarosítás? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2005. március 25.
Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. március 25.
A szeptemberben 95. életévét töltő Faludy György írót üdvözölhette március 24-én Aradon a közönség a Jelen Házban. A találkozóra Böszörményi Zoltán házigazda, Márkus Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész mellett eljött Anavi Ádám temesvári költő is, akinek 96. születésnapját februárban ünnepelték. A közel egy évszázadot át- és megélt Faludy mind az öt kontinensen megfordult, találkozott Einsteinnel unokatestvére, Szilárd Leó Nobel-díjas fizikus révén, együtt sörözött Karinthy Frigyessel, barátja volt Kassák Lajosnak és Márai Sándornak, sőt Picassóval is megismerkedett. Faludy a recski kényszermunkatábor borzalmairól is beszélt. 1941-ben érkezett Amerikába, másodszorra 1989-ben tért haza. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője ajándékkal lepte meg a költőt: a Korunkban 1930–40. között közölt Faludy-verseket és -fordításokat lefénymásolta és 64 oldalas kötet formájában átnyújtotta. /(nagyálmos): A Mester Aradon, először. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2005. március 31.
A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2005. április 2.
Balla József festőművész /Arad, 1910- Nagybánya, 1991. szept. 5./ Nagybányán alkotott. Őt sosem kényeztette el a romániai művészetpolitika, kimaradt a díjazottak közül. Nagyszerű képeket festett, munkái közül rengeteg magánlakásokba került. Balla József a romániai magyarság n jelentős festője volt. A történelmi nagybányai festőiskola méltó folytatója. /Takács Tibor: Balla József nagybányai festőművész. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 1./
2005. április 4.
Kevés irodalmi lap büszkélkedhet azzal, hogy egy hónap alatt 14 helyszínen tart bemutatkozót. Az Irodalmi Jelen /Arad/ számos magyarországi településre látogatott el, a közönség mindenhol örömmel fogadta a lap munkatársait. Március 29-én Szolnokon mutatkozott be Böszörményi Zoltán főszerkesztő, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes és Szőcs Géza. Kisújszálláson az Arany János Városi Könyvtárban még aznap várták a szerzőket. Március 30-án Debrecenben a Benedek Elek Városi Könyvtár adott helyet a rendezvénynek, aznap Berettyóújfalu következett. Március 31-én a Nyíregyházi Főiskolán, másnap Mátészalkán, a könyvtárban léptek a közönség elé. A 2001-ben alakult Irodalmi Jelenben eddig több mint 250 szerző közölte írásait, s több mint fél éve nem a Nyugati Jelen mellékleteként, hanem különálló irodalmi lapként jelenik meg, a 15 ezer példányból Magyarországon 5 ezer kerül a standokra. /(NI): Sikeres turnézárás Észak-Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2005. április 6.
Románia első Interregionális Fejlesztési Irodáját avatták fel április 4-én Nagyváradon. Mostanáig Bihar megyének az európai uniós pénzalapok elosztásában vajmi kevés szerep jutott. Aradi irodán keresztül folynak a nyugati határövezet megyéinek PHARE-CBC pályázatai, a szatmáriak a SAPARD-pénzek elosztásában érdekeltek, így az Interreg-iroda nagyváradi megnyitását fontos mérföldkőnek nevezte Kiss Sándor, Bihar megyei tanácselnök. Megjelent Csutak István, az integrációs tárca államtitkára, aki a decentralizáció és a helyi érdekek érvényesülésének fontos fázisaként értékelte az iroda megnyitását. /Lakatos Balla Tünde: A régiók önállósodása elkezdődött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2005. április 6.
Április 5-én az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Zakar Péter szegedi egyetemi tanár A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848–49-ben címen tartott előadást. Baracsi Levente lelkipásztor és Ujj János házigazda köszöntötte az előadót. /(NI): Tábori lelkészek a hadseregben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./
2005. április 6.
Április 3-án a Benedek-rendi apátság napját ünnepelték Pankotán. A Csiky Gergely Egyesület /Arad/ által szervezett műsoron a katolikus templomban Ciuraru János római katolikus plébános köszöntötte az ünneplőket. Pankotán már a XII. században létezett egy Benedek-rendi apátság (1177), melyet a törökök visszavonulásukkor leromboltak 1685-ben. A hely jelentőségéről, a pankotai lakosok felelősségéről beszélt Kondor Endre református lelkész. Fellépett a pankota-galsai vegyeskórus, a fakultatív magyar oktatásban résztvevő gyermekek szavaltak. Az ilyen rendezvények segíthetnek a szórványban élő kis közösségeknek az anyanyelv megtartásában. /A pankotai Benedek-rendi apátság napja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./
