Zsombolyán megkezdte munkálatait a XI. Honismereti Konferencia. A szervező egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nevében Dukrét Géza elnök nyitotta meg a rendezvényt. A konferencia ünnepélyes megnyitóján osztották ki a Fényes Elek-díjakat, amellyel olyan tagokat jutalmaznak, akik műemlékvédelemben, honismereti nevelésben példamutató munkát végeztek. Idén Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad) és Kordics Imre (Nagyvárad) helytörténeti kutatásaival érdemelte ki a kitüntetést. Első alkalommal történt, hogy egyesületen kívüli tagot is jutalmaztak Fényes Elek-díjjal: Balázsi József érsemlyéni polgármestert, a műemlék-állítás és honismereti nevelés terén szerzett érdemeiért. Továbbá díszoklevéllel jutalmazták Halász Pétert, a magyarországi Honismereti Szövetség elnökét, és a területi egyesületvezetőket. Két napon át több mint 20 kutató – Szatmárnémetitől Zsombolyáig – számol be helytörténeti kutatásainak eredményeiről, és öt, idén megjelent könyvet mutatnak be a hallgatóságnak. /(Sz. I.): Zajlik a honismereti tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2005. szeptember 10.
Szeptember 8-án aradi küldöttség vett részt a Határ menti folyamatok jelene és jövője című, Hódmezővásárhelyen tartott konferencián. Az előadások taglalták a DKMT Eurorégió eddigi működésének negatívumait és pozitívumait, továbbá a szegedi és temesvári egyetem közötti, több mint 10 évre visszatekintő együttműködést. /(boros): Határ menti folyamatok jelene és jövője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2005. szeptember 12.
Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2005. szeptember 13.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Szakács Ferenc közölte: két első osztály indult 31 kisdiákkal, az ötödik osztályban 40, a kilencedikben 86, a három szakosztályban 66 diák kezdte el a tanévet. Az aradi magyar iskola 31 osztályában összesen 783 diák tanul. Az iskola tanévnyitóján részt vett Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke is. A belvárosi katolikus templomban a tanévnyitó folytatásaként misét celebrált Horváth János atya, az erdélyi minorita rend tartományfőnöke, jelen volt Baracsi Levente református lelkész, Tóth Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház segédlelkésze, dr. Vass Gergely, a baptista gyülekezet prédikátora. /Nagyálmos Ildikó: Piros betűs hétköznap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. szeptember 13.
Szeptember 11-én Király Árpád aradi római katolikus esperes vezetésével 9 pap vett részt a mezőkovácsházi templombúcsún, ahol a szentmisén közel 20 pap vett részt az országhatár mindkét oldaláról. A két esperesség, püspökség végső célja az emberközi kapcsolatoknak tömegméretűvé történő bővítése. /(b): Arad kerületi papok Mezőkovácsházán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. szeptember 13.
Szeptember 17–18-án harmadszor rendezik meg a Szentleányfalvi Napokat az Arad vonzáskörében élő településen, valamint a községközpont, Fakert szülötteinek, az innen elszármazottaknak a találkozóját. Szentleányfalván az iskolában nemzedékek találkozója lest, ezt követően különböző ügyességi és erőversenyeket, futballmérkőzést, bográcsfőző versenyt szerveznek. A kétnapos rendezvény végén szeretetvendégség lesz az imateremben. /Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. szeptember 13.
Az aradi kulturális szemle, a Szövétnek augusztusi számának vezércikkében Ujj János a magyar nyelvű iskolák diákjainak létszámcsökkenése miatt aggódik, Pávai Gyula Történelmi helyeken című rovatában Magyar szentek, királyok s egy költő című írásában Krakkóba kalauzolja az olvasót. Regéczy Szabina Perle Eszteró István legújabb kötetéről ír. /(nagyálmos): A Szövétnek legújabb számának tartalmából. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./
2005. szeptember 15.
Szeptember 13-án délután tartotta az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülését. Regéczy Szabina Perle Szemek tüzében című naplójegyzetéből olvasott fel részleteket, mely az 1989. október 2. és december 16. közötti élményeit, küzdelmeit, fájdalmait tárgyalta. A szerző ekkor helyettes tanítónőként tevékenykedett Aradon. A továbbiakban a szerző műfordításait Czernák Ferenc mutatta be. /Szemek tüzében 1989-ben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2005. szeptember 16.
Több magyarországi román fiatal folytatja egyetemi tanulmányait az anyaországban a román állam által biztosított ösztöndíjjal. Idén az ösztöndíjat elnyert 11 fiatal közül heten az aradi Aurel Vlaicu Egyetemet választották. Mind a heten az aradi egyetemmel kitűnő kapcsolatokat ápoló gyulai Nicolae Balcescu Líceum végzettjei. /B. K.: Gyulai fiatalok román ösztöndíjjal Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2005. szeptember 16.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport ezerszámra kénytelen raktározni a használhatatlan tankönyveket. A tavaly megrendelt fizika, történelem, matematika, informatika, földrajz stb. tankönyvek egy része idén márciusban–áprilisban érkezett meg. Ezeket már ki sem osztották, mert a diákok év közben megvásárolták azokat, valamiből tanulniuk kellett – magyarázta Milka Zsuzsa könyvtáros. Hiába tették félre ezt a sok tankönyvet őszre, mert megváltozott a tanterv és a könyvek zöme használhatatlanná vált. Gyakran megtörténik, hogy a tanár kénytelen két-három tankönyvből tanítani. A szakiskolai tárgyakat a tanárok románból tanítják, mert a minisztérium kevés tankönyvet fordíttat le. Amit pedig magyarra ültetnek, az gyakran hibás, használhatatlan. Hiába vannak felkészült pedagógusok, magyar tanárnak tilos magyar nyelvű tankönyvet írnia. A magyar diákok – a magyar és zene tankönyveken kívül – kizárólag a románból fordított könyvekből tanulhatnak. A román tanár gyakran tíz alternatív román tankönyvből is választhat, a magyar pedagógusok általában egyből “választhatnak”. Az utóbbi években nemegyszer megtörtént, hogy mire elkészülnek a magyar fordítások, addigra új tantervet dolgoztak ki. Az eszerint megírt új könyvek fordítása a legjobb esetben is csak december végére készül el. Ez tehát félév tankönyv nélkül. Ebben a helyzetben vannak idén, többek között, a különböző profilú tizedik osztályok, s a késésből adódó hiány közel 15 tantárgyból érinti őket. /Szekernyés Irén: Tankönyvmizéria a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17–én az arad-belvárosi katolikus templomban – 69 év után – újra papszentelés volt. Roos Márton temesvári megyés püspök és kísérete, Horvát János, a Szent Erzsébet minorita rendtartomány főnöke, arad-belvárosi plébános, Király Árpád aradi esperes, további 20 Arad kerületi pap és minorita szerzetes bevonult a templomba. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor a papi hivatásról, a kiválasztottak elhivatottságának a szépségeiről beszélt, majd felszentelte Máthé Zoltánt, Piusz testvért minorita szerzetespapnak. /Balta János: Csodálatos ünnepe az elhivatottságnak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2005. szeptember 21.
Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2005. szeptember 27.
Az egyik aradi napilap címoldalas anyagban intézett támadást Bognár Levente alpolgármester ellen, akiről többek között azt írta: a mikelakaiak a menesztését kérik. Bognár Levente az újságírótól értesült az “ellene feszülő közakaratról”, de senki ez ügyben nem kereste meg. Az elégedetlenség okát annak tulajdonítja, hogy ő is egyik tagja volt annak a földosztó bizottságnak, amelyik néhány évvel ezelőtt a polgármester javaslatára úgy döntött, hogy a mikelakai legelőket az egykori tulajdonosok vagy az örököseik ne a városrendezés szempontjából stratégiai fontosságú eredeti helyen, hanem máshol kapják vissza. E döntések meghozatalánál több szempontot kellett szem előtt tartani, mivel e területeken tömbházak épültek, ipari övezet telepedett ide. /(balta): Hecckampány? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2005. szeptember 30.
Aradon szeptember 29-én megkezdődtek az Alma Mater Napok. A belvárosi református templomban volt a megnyitó ünnepi istentisztelet. A közel egy éve elhunyt Kovách Gézára emlékeztek, aki december 22-én lenne 80 éves. Dr. Kovách Gézáról tanítványa, majd később kollégája, Ujj János “A” Gazsi címmel írt könyvet. Az esten Ujj János dedikálta könyvét. /(Kiss): Megkezdődtek az Alma Mater Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2005. október 3.
Aradon a megyei múzeumban bemutatták a múzeum 610 darabos – zömmel magyar nyelvű – kéziratgyűjteményéből kiválogatott 60-at a tárlókban. Máthé-Takács Mónika, a kiállítás létrehozásának egyik alapembere tartott előadást. Ezután a közönség átvonult ugyanannak az épületnek a szépművészeti részlegére, ahol a múzeum magyar festménygyűjteményében található alkotásokból kiválasztott 21 festményt mutattak be. /Kéziratok hét nyelven. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2005. október 3.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a „Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként idén is meghirdette az 1848–49-es magyar szabadságharc hősei tiszteletére rendezett „Arad a magyar Golgota” elnevezésű régiós versmondó versenyt, amely október 2-án zajlott le a Jelen Házban. A verseny sikeréhez hozzájárultak a társszervezők, az aradi Kölcsey Egyesület és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület is. /(Kiss): Arad a magyar Golgota – régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2005. október 3.
Október 1-jén zárultak az Aradi Magyar Napok keretébe illeszkedő Alma Mater Napok rendezvényei. Aradon a Ioan Slavici Színházban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Barta Lajos Zsuzsi című színművét mutatta be Kovács Levente rendezésében telt ház előtt, szép sikerrel. Másnap a minorita templomban ökumenikus hálaadó istentiszteletre került sor. Az Alma Mater Alapítvány véndiák-találkozója két helyszínen folytatódott: a volt Zárdában és a Csiky Gergely Iskolaközpontban. A volt Zárdában Matekovits Mária, az 1-es iskola egykori aligazgatója köszöntötte a megjelenteket, akik nagy tapssal fogadták Pintér Olgát, a hajdani Aradi Magyar Pedagógiai Középiskola első igazgatóját. A Csiky Gergely Iskolacsoportban dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke nyitotta meg a véndiák-találkozót, majd az iskola diákjai Valami nincs sehol címmel mutattak be zenés-verses összeállítást. /Az örök diák. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2005. október 3.
Aradon a belvárosi református templom imaterme adott otthont október 1-jén a Szövétnek folyóirat délutánjának, amelynek témája az Erkölcsi nevelés tegnap és ma (?) volt. A házigazda Ilona János, a Szövétnek főszerkesztője, a vitaindítót mondó Szilvágyi Zsolt római katolikus egyházmegyei ifjúsági lelkész és Baracsi Levente arad-belvárosi református lelkipásztor után a résztvevők közül igen sokan fejtették ki véleményüket. /Kiss Károly: Csak hitelesen! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2005. október 4.
Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata keretében október 3-án a Jelen Házban, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Borbély Zsolt Attila beszélgetett Vincze Gábor szegedi történésszel, aki az október 6-i megemlékezésekről értekezett a magyar–román államközi kapcsolatok tükrében, 1956-tól indulva. Az est második felében Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es huszártiszt, az utolsó aradi rab élete című könyvét mutatta be dr. Bona Gábor budapesti hadtörténész. /(Kiss): Aradi Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2005. október 5.
Október 4-én Aradon Jelen Házban előadás hangzott el az 1848–49-es magyar szabadságharcról, illetve annak történelmi utózengéiről, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete rendezésében. A téma a minorita összeesküvés volt, s a meghívott előadó, az Aradon már jól ismert dr. Zakar Péter szegedi történész egy olyan történelmi epizódra világított rá, amelynek részletei többnyire ismeretlenek a nyilvánosság előtt. Az előadó frissen előkerült dokumentumok fényében ismertetett egy tragikus kísérletet, ami egy újabb, akár az egész Európára kiterjedő forradalom csírája lehetett volna. /(Kiss): Aradi Magyar Napok. Minorita összeesküvés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./
2005. október 5.
Évente október első szombatján rendezik meg Kide falunapját. Idén 15. alkalommal szervezte meg a Kide Egyesület. A délelőtt hagyományosan a fiatalok aradi vértanúkra emlékező versműsorával és a Himnusz éneklésével ért véget. A legények, népviseletbe öltözött csőszök szekereken, a csőszleányokkal és a zenészekkel együtt énekszóval hívogatták a közönséget a tájház udvarára. Eljött a 80. életévéhez közeledő Kovács András budapesti filmrendező, Kide szülötte is. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke mondott beszédet. /Lukács Éva: Örömteli ünneplés Kidén a falunapok alkalmával. Tizenötödik alkalommal szervezték meg a rendezvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 6.
A tizenhárom aradi vértanú tábornok október 6-i kivégzésére emlékeztek október 5-én a Temesvári Magyar Nőszövetség és a megyei RMDSZ szervezésében Temesváron, Klapka György honvédtábornok szülőházán álló emléktáblánál. “Klapka a bizakodást képviselte, még tizenöt évvel a forradalom leverése után is bízott a függetlenségben, amit ha nem a harctéren, akkor országgyűlési képviselőként próbált meg kivívni” – fogalmazott Halász Ferenc RMDSZ-elnök. Szász Enikő, a nőszövetség elnöke arról beszélt: a minap a temesvári Nyugati Egyetem aulájában magyar diákokra szóltak rá, hogy Romániában románul beszéljenek. Lehőcz Zsuzsa, a Bartók-gimnázium Diákönkormányzatának elnöke azzal “mentette ki” az ifjúságot a gyér jelenlét miatt, hogy “van, akinek már az forradalom, hogy naponta magyarul szólal meg, és talán máshol, másképp, de emlékeznek október 6-ra”. Az ünnepség végén az emléktáblán elhelyezték az RMDSZ, a nőszövetség, a Civil Tanács, a Bartók Béla Gimnázium és a Diákönkormányzat koszorúit. /P. L. Zs.: Egyenjogúságunkért ma is meg kell küzdenünk. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 6.
Az aradi RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület szervezésében október 5-én emlékezetes emlékhangverseny színhelye volt a Kultúrpalota az aradi vértanúk tiszteletére. Közreműködött a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő debreceni Kodály Zoltán Kórus. A megjelenteket Horváth Levente alprefektus köszöntötte, kiemelve az október 6-án záruló Aradi Magyar Napok rendezésének közös jellegét. A hangversenyen megjelent, többek között, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, valamint dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /(Kiss): Emlékhangverseny vértanúink tiszteletére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 6.
A már hagyományossá vált Nyílt történelemóra rendezvény keretében idén hatodszor Arad város VI. osztályosai végigjárták azokat a tájakat, ahol 1849. augusztusának szomorú eseményei zajlottak, s amelyek az október 6-i végkifejlethez vezettek. A világosi Bohus-kastélyt – ma Slavici Múzeum – övező parkban a ház egykori úrnője, Bohusné Szögyény Antónia szobrának megtekintése után indultak a világosi vár romjai felé. Innen a szőllősi malomhoz mentek, ahol Farkas Réka tanárnő beszélt a 33 ezer fős honvédsereg fegyverletételéről. Két kerületi iskola – diákhiány miatt – idén nem képviseltette magát. /Homolka Ervin: Nyílt történelemóra – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 6.
Október 4-én a képviselőházban dr. Garda Dezső emlékezett meg a 13 aradi vértanúról, kivégzésük 156. évfordulója alkalmával. Október 6-án tisztelgünk a magyar forradalmi hadsereg 13 tábornokának emléke előtt. Ezek a személyiségek az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméiért áldozták életüket, a testvériségért, egyenlőségért és a szabadságért folytatott harcukban az önkényuralmi rendszer ellen. A magyar forradalom a feudális viszonyok gyökeres felszámolását, a társadalom demokratizálódását tűzte ki célul. A kolozsvári programtervezetek és a marosvásárhelyi mozgalmak kezdetben az erdélyi eseményeknek békés jellegét igazolták. A május 29-i kolozsvári országgyűlésen nemcsak a magyar, hanem a román nép előrehaladása szempontjából is fontos törvényeket fogadtak el, úgymint egyenlő közteherviselés, a románság polgári és vallási jogainak biztosítása, szólás- és sajtószabadság. Mindezek ellenére a bécsi császári udvar megosztó politikájának eredményeképpen a két nép közötti polgárháború elkerülhetetlenné vált. Bár a magyar forradalmi had a több mint másfél évig tartó küzdelemsorozatban többször legyőzte a Habsburg-seregeket, a cári beavatkozás megváltoztatta a katonai erőviszonyokat, ami a magyar forradalom bukásához vezetett. Ennek ellenére a magyar forradalom és szabadságharc megnyitotta az utat a polgári fejlődés előtt a Kárpát–Duna-medencében. A magyar forradalom és a 13 tábornok emlékének tiszteletére a XIX. század végén Aradon felállították a Szabadság-szoborcsoportot, mely nemcsak a magyar nép számára jelent jelképet, hanem a román nemzetnek is, mivel a magyar forradalmi hadseregben, a 13 tábornok vezetése alatt több mint 30 000 román is harcolt. A 13 tábornok emlékét jelző Szabadság-szoborcsoportnak Arad közterületére történő visszahelyezése jelentős módon hozzájárulhat a történelmi események helyes értelmezéséhez és a magyar–román megbékéléshez. /Tisztelgés a hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2005. október 6.
Zsúfolt programmal – többek közt négy rangos kiállítással – várja látogatóit ebben a hónapban a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján táblakép-tárlat nyílik meg: Somogyi Győző festőművész magyar hősöket megjelenítő arcképcsarnoka hadvezéreket, királyokat, katonatiszteket vonultat fel Attilától Maléter Pálig. A múzeumalapító Tarisznyás Márton halálának 25. évfordulójára október 12-én emlékeznek, olvasószobát avatnak, amelyben az alapító könyveit, írásait állítják ki.. Október 15-én „A magyar alföld a századfordulón” címmel képeslaptárlat nyílik. A hónap utolsó nagyszabású rendezvénye a Csíki Székely Múzeum vendégkiállítása lesz, amelyen restaurált fegyvereket lehet majd megtekinteni. /Gergely Imre: Látványos október a Tarisznyás-múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 6.
A nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház e heti Arad megyei turnéján Nagyzerind, Simonyifalva, Ágya után és Pécska, Kispereg, valamint Majláthfalva előtt október 5-én Aradon – a 10-es iskolában, a minorita kultúrházban és a 18-as óvodában – szerzett örömet sok-sok gyereknek a Zenés meseváros című interaktív verses, mesés, zenés vidám műsorával. /(Kiss): Zenés meseváros. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2005. október 7.
Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./
2005. október 7.
Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatában elítélte, hogy Aradon a belvárosi református a püspöki helynök szép igehirdetése után a Magyar Ifjúsági Tanács nevében Sándor Krisztina Aradon megleckéztette a helybeli közösséget. Aradon, ahol a város lakosságának 14%-a magyar, a beszédben „olyanokat kellett hallanunk, hogy árulók vagyunk, meggyaláztuk a szabadságot, meggyaláztuk az emlékművet.” Király András Baracsi Levente lelkészt is hibáztatta, amiért helyt adott „egy ilyen felforgató beszédnek. Nem lehet tudni, kikből áll a szervezet, hányan állnak mögötte. Csak annyit tudunk, hogy Tőkés László küldte őket Aradra.” Az incidens nyomán „az RMDSZ-tisztségviselők és egy tucatnyi ember tiltakozásként kivonult a templomból.” /“Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2005. október 7.
Az aradi minorita plébániatemplomban hagyományos október 6-i gyászmisét celebráltak az aradi vértanúk emlékére. Helybeli és temesvári római katolikus papok, minorita testvérek, református és evangélikus-lutheránus tiszteletesek vettek részt az istentiszteleten, amelyen jelen volt többek között, Cristian Stragea Arad megyei prefektus, Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök, Bognár Levente aradi alpolgármester, Király András RMDSZ-es parlamenti képviselő, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes szentbeszédében Krisztus személyes példamutatásával szólított fel arra, hogy ne térjünk le a szeretet útjáról. A gyűlölet mindenkit vesztessé tesz, így 1849. október 6-án senki sem volt győztes! Krisztus nem legyőzte ellenfeleit, hanem társult velük. Fényt kell gyújtani magunkban és az emberek szívében a gyűlölet, a fegyverek, a gyilkosság ellen. /(Kiss): Gyászmise a vértanúk emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
