Aradon január 30-án szűknek bizonyult a Tulipán könyvüzlet: a Kölcsey Egyesület ünnepi műsoros összejövetelét tartotta. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke értékelte az elmúlt évet, majd Horváth Andrea, a Csiky Gergely Iskolacsoport magyartanára értekezett Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett Intelmeiről. Ez alkalommal adták át a 2005-ös Kölcsey-díjakat Ruja Ildikó, a Csiky magyartanárai munkaközösségének vezetőjének és Kett-Groza János képzőművésznek. Az esten nem hiányozhattak a szép magyar versek sem, a Kölcsey Stúdió tagjai tolmácsolásában. /(Kiss): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2006. február 4.
Az UNICEF nyilvánosságra hozott felmérése szerint a Romániában édesanyjuk által évente elhagyott, öt éven aluli gyerekek száma megközelíti a kilencezret. Az elhagyott csecsemők többségét a szülészeten “felejtik”. Aradon a kórházban tavaly 24 csecsemőt hagyott magára az édesanyja, nem sokkal világra jötte után. Amíg nem sikerül megtalálni és rábírni a családot, hogy hazavigye a gyereket, vagy nevelőt találni melléje, a gyermek a kórházban marad. /Sinka Pál: Fő ok a szegénység és az iskolázatlanság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2006. február 6.
Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2006. február 8.
Ismételten szűknek bizonyult február 7-én Aradon a Jelen Ház nagyterme, ahol az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete előadást szervezett a helyi temetők helyzetéről-üzenetéről. Ujj János helytörténész összefoglalója a XI. századtól napjainkig nyújtott történelmi áttekintést az Aradon eltemettettek általános magyar történeti vonatkozásairól. Erkölcsi felelősség a síremlékek megőrzése, hangzott el. /(Kiss): Kirándulás a múltba. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ Aradon a közönség megdöbbenéssel hallgatta Ujj János előadását a temetők állapotáról. Ujj János kutatómunkájának eredményeként nyomdakész állapotban lévő új kötetéből mondott el részleteket. Megvizsgálta, milyen állapotban vannak, ha még egyáltalán léteznek az aradi magyar közösséghez kötődő személyiségek sírhelyei, síremlékei. A sírok nagy része eltűnt, illetve siralmas állapota. Szintén testközelből érzékelhető ebben egyfajta hivatalos tendencia is immár több mint nyolc évtizede. Megkérdezték a jelen lévő Bognár Levente aradi alpolgármestert: mit tesz a hatóság? A válasz túlságosan általános volt. /Kiss Károly: Aradi sírkertek. Marad a siránkozó tehetetlenség? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2006. február 8.
Január végén szervezte meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség Nagyváradon a Diákújságírók Országos Találkozóját. Mivel az 1992-ben létrejött egyesület, a DUMA 2000-ben megszűnt – ezzel együtt számos képzési lehetőség is –, az NMD vezetősége úgy döntött, itt az ideje, hogy újból felkarolják a romániai magyar egyetemi és iskolai lapokat. Minden diáklap képviselője bemutatta újságját. Ferencz Csaba Levente Krónika-szerkesztő az erdélyi diáklapok történetéről beszélt. Kilenc város (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Máramarossziget, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Beszterce, Debrecen) diáklapjai részéről több mint 80 fiatal gyűlt össze. A képviselők többsége arról számolt be, hogy újságuk nem jelenik meg rendszeresen a pénzhiány miatt. /Sütő-Udvari Tekla: Diákok a sajtóban. Egyetemi és iskolai lapszerkesztők találkozója Váradon.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2006. február 8.
Érdekes tanulmánykötetet mutattak be Aradon. Az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Arad Megyei Múzeum együttműködésében elkészült kiadvány a vegyes házasságokkal foglalkozik. Ioan Bolovan pankotai származású kolozsvári egyetemi előadótanár, valamint aradi kollégája, Corneliu Padurean végezték a munka irányítását. Rámutattak, hogy napjainkban már nem beszélhetünk multikulturalitásról, sokkal inkább interkulturalitásról, az egymás iránti tiszteletre van szükség. /(Kiss): Vegyes házasságok Erdélyben.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2006. február 13.
Nagy sikere volt a február 11-én, szombaton megtartott aradi farsangi bálnak, az utóbbi évtizedekben ekkora tömeget télidőben megmozgató magyar mulatságra nem volt példa: csaknem 800 magyar jött össze. Khell Levente és Homolka Ervin, a két (örökös) főszervező hetekig tartó munkával készítették elő a nagyon jól sikerült mulatságot. A műsort Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze indította, majd két csikys diák, népi tánca következett. /J. Gy.: Reggelig állt a megabál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2006. február 14.
Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román–magyar határon – közölte február 13-án Borbély László, területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter, miután Budapesten a magyar kormány több tagjával találkozott. A politikus megbeszélést folytatott Lamperth Mónika belügyminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. A szakértők februárban Aradon találkoznak, hogy véglegesítsék az elképzelés gyakorlatba ültetéséhez szükséges eljárásokat. /Megállás nélkül a román–magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2006. február 14.
Az ország nyugati térségének minden részéből – ahol egykor németek laktak, esetleg még laknak is – érkeztek népviseletet bemutató együttesek Temesvárra, a gálára. Bemutatták Arad, Boksa, Lugos, Nándorhegy, Resica, Nagyszentmiklós, Karánsebes, Steierdorf-Anina és környéke népviseletét, a táncaikat és jellegzetes zenéjüket. A nagyszabású gálát szervező Német Fórum elnöke, Karl Singer megnyitó beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a síksági települések, és a hegyvidéki falvak népviseletében mutatkozó különbözőségekre. /(S.): A német népviselet gálája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2006. február 18.
A Magyar Újságírók Szövetsége az idei Aranytoll díjának egyik határon túli kitüntetettje az aradi születésű Csép Sándor, a Nyugati Jelen külső munkatársa. Az Aranytoll amolyan életműdíjnak is felfogható, odaítélésének egyik feltétele, hogy a kitüntetett betöltse 62. életévét. Csép Sándor több évtizedes pályafutása során (dolgozott a Kolozsvári Rádiónál, a Bukaresti Televízió magyar adásánál, a Korunknál, főszerkesztője volt a Kolozsvári TV-nek, emellett évekig a Romániai Magyar Újságírók Szövetségének elnöke) mindenütt kiemelkedőt alkotott. Elég Egyetlenem (1975, 1979, 1992) c. dokumentumfilm-sorozatára, a Rhapsodia Demographicára (1996) és az Áldás népesség c. filmjeire gondolni. Írt két kiváló drámát – az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelentek meg. /Csép Sándor Aranytollas! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 18.
A kecskeméti székhelyű MATEGYE (Matematikában Tehetséges Gyermekekért) Alapítvány minden esztendő februárjának utolsó péntekén rendezi meg a III–VIII. osztályos tanulók részére a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Idén február 24-én az Arad és Hunyad megyei versenyzők az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a temesvári Bartók Béla Líceumban indulhatnak a helyi versenyen, a legjobbak jutnak tovább. /Zrínyisek figyelmébe! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 20.
Február 18-án Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskolában tartotta hagyományos farsangi mulatságát az Aradi és a Vingai Katolikus Esperesség fiatalsága. A helybeliek mellett, papjaik vezetésével szép számban érkeztek Kisjenőről, Lippáról, Nagyiratosról, Vingáról, a környékbeli falvakból, sőt Temesvárról is. /(balta): Katolikus mulatság Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./
2006. február 21.
Az “elemezzük, megbeszéljük” szavakat ismételgette konkrét válaszok helyett Böcskei László, a temesvári római katolikus püspökség vikáriusa, valamint Bognár Levente alpolgármester, miután Aradon meglátogatta azt a négy oktatási intézményt – A. M. Guttenbrunn iskola, két újaradi óvoda, az Eminescu Általános Iskola (egykori Zárda), valamint a Csiky Gergely Iskolacsoport –, amelyet a restitúciós törvény alapján kaptak vissza.– Még tárgyalunk a stratégiáról, de részünkről nagy megértésre és nyitottságra számíthatnak – vázolta Böcskei László a püspökség elképzeléseit. A leltár szerinti átadás-átvétel után fogják előkészíteni a bérleti szerződéseket. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója feltette a kérdéseket: most ezentúl két főnöke lesz? /Irházi János: A vikárius végiglátogatta az ingatlanokat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2006. február 21.
Február 20-án Aradon, a Tulipán könyvüzletben Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Pávai Gyula legújabb kisregényét /Zakariás megújulása/. A tanárnő nem utalt rá, de a főhős kivonulása az emberi társadalomból felidézte a gyermekolvasmányok Robinsonját. /Kiss Károly: Pávai Gyula új kötete… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2006. február 24.
Február 22-én Lippán a Degré Alajos Olvasókör az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kört látta vendégül. Meghallgatták az aradi Szűcs Éva verseit, Szűcs Noémi dalait, Szűcs Sándor pedig grafikáit mutatta be. A helyiek közül Baróti Rozália, Baróti István és természetesen a körelnök Czernák Ferenc működött közre. /Degré Alajos–Tóth Árpád találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2006. február 24.
Dr. Szabó József János ezredes, hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára olyan témáról beszélt február 23-án az arad-belvárosi református egyházközség zsúfolásig megtelt imatermében, amiről a második világháború történetében többé-kevésbé jártas emberek is csak nagyon keveset tudhatnak – ha csak nem olvasták el az előadó Az Árpád vonal című könyvét. A hadtörténész azt taglalta, hogyan történhetett az meg, hogy a Keleti-Kárpátokban a magyar hadsereg 1944 augusztusától meg tudta akadályozni a hatalmas túlerőben lévő szovjet hadsereg áttörését, hogyan tudták három hét alatt egy szakaszon 48-szor (!) visszaverni az ellenség támadását. A lényeg: egy olyan új koncepciójú erődrendszer és védekezési-ellentámadási mód, amilyent addig még nem ismert a hadtörténet. /A székelyekről s az Árpád-vonalról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2006. február 27.
Február 25-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megyei szakaszát. A versenyzők a megye minden részéből érkeztek, tájékoztatott Mikes Sára, a magyartanárok megyei körvezetője. /K. K.: A magyar tantárgyverseny megyei szakasza. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2006. február 27.
Február 25-én Aradon 1973 óta megszakítás nélkül 34. alkalommal rendezték meg a magyarok farsangi mulatságát, amelyet a rendszerváltás óta az EMKE szervez, rendszeresen a Central Szálló éttermében. A szervező Matekovits házaspár gazdag programot állított össze, többek között a Csiky mini-mazsorett táncának tapsolhatott a több mint 160 tagú közönség. Szponzorok jóvoltából közel 100 értékes nyeremény talált gazdára. /(balta): 34. farsangi bál Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2006. március 6.
Aradon a Szövétnek folyóirat elérkezett az 50. számához. 1997 decembere óta folyamatosan megjelenik a túlnyomó többségében nem hivatásos tollforgatók által írott és szerkesztett kulturális szemle. A Szövétnek mögött a hazai olvasókon kívül felsorakoztak az Alma Mater kölni és a budapesti tagjai, támogatói, a külföldön élő egykori aradiak. A Szövétnek külső munkatársait nem illeti meg honorárium. Munkájuk egyfajta szolgálat. /Puskel Péter: A Szövétnek 50. száma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2006. március 7.
Két füzetet adott ki Arad Művelődési Háza, az egyik az egész idei évre szóló kulturális műsorkínálat, a másik a március havi műsorelőzetes. Ezúttal is szinte nagyítóval kell keresni a magyar rendezvényeket – szerepel a farsangi megabál, lesz Kölcsey-rendezvény és Aradi Magyar Sajtónap, lesznek Aradi Magyar Napok. /Kiss Károly: Évi műsorajánlat és havi műsorelőzetes. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2006. március 7.
Az Aradon 1997 végétől megjelenő, 10. évfolyamába lépett Szövétnek folyóirat szerkesztői, támogatói ünnepséget rendeztek az 50. szám megjelenése kapcsán. Az arad-belvárosi református templom imaterme zsúfolásig megtelt, ez igazolja az Alma Mater Alapítvány folyóirata iránti elismerést. Ilona János tanár, a folyóirat főszerkesztője, mindenese számos adatot említett a lappal kapcsolatban, vetítettképes összeállításban ismertette az eddigi félszáz számban feldolgozott témákat, szerzőket, a Szövétnek rendezvényeit. Hatalmas munkát végzett ő és az előző szerkesztő, Réhon József tanár. /Ünnepelt a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2006. március 8.
Ifjúsági klub részére különítettek el egy nagyobb termet Bélzerinden az iskola hátulsó részében. A helyiséget a fiatalok kimeszelték, a hiányzó ablaküvegeket bevágatták, a parkettát, az ajtót megjavították. Egyik végében pingpongasztal, középen néhány szék, a bejárat felőli végében egy kisebb vaskályha, egy CD-lejátszó, két hangszóró meg egy sakktábla jelenti a teljes felszerelést. Must Attila és Gyarmati János mondta el: esténként, miután bezár a közeli butik, 8-10 fiatal ebben a teremben gyülekezik. Szombatonként, amikor Aradról, Kisjenőről hazalátogatnak a bentlakásbeli diákok, többen egybegyűlnek, diszkót azonban ritkán, jobbára nagy ünnepeken szerveznek. /(balta): Kié a bélzerindi ifjúsági klub? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2006. március 9.
Március 6-án ünnepelte Aradon a Kölcsey Színpad és Stúdió tizenöt éves fennállását. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke, a Kölcsey Színpad és Stúdió vezetője meghatottan tapasztalhatta a közönség szeretetét a fellépő mai és korábbi társulati tagok műsora után. Pávai Gyula bejelentette: visszavonul mind az egyesületi, mind színházi munkától, hadd jöjjenek a fiatalok. /Kiss Károly: Nagy sikerű előadással ünnepelt a Kölcsey. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2006. március 9.
A nemzetközi nőnap előestéjén az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör rendezvényén a hagyományoknak megfelelően idén is a kör női alkotói álltak a hallgatóság elé. A rangidős költőnő, Bokor Ella, majd Fiegel Erzsébet versei után Brittich Erzsébet novelláját olvasta fel, Szép Mária Terézia és Szűcs Éva versei következtek, Regéczy Éva tárcájával, Regéczy Szabina Perle pedig román költők átültetésével volt jelen. /R. Sz. P.: Nőnap a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2006. március 10.
Hetek óta készíti az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) saját internetes oldalát. Két-három hét múlva információkat lehet szerezni az aradi magyar fiatalokról, közölte Szabó Mihály AMISZ-elnök. /S. P.: Készül az AMISZ honlapja. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2006. március 10.
1958. február 24-én Marosvásárhely magyarsága nem azért vonult ki az állomástól a főtérig terjedő egykori Sándor János utcára, mert kíváncsi volt a Kádár János vezette párt- és állami küldöttségre, az erdélyi magyarság egészét eláruló kijelentéseire, hanem azért, mert tizenkét évi tiltás után magyar zászlócskát foghatott a kezében! Velitsek András agrármérnököt és a székelykeresztúri származású Nagy Samut azért ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, mert Kádár János és kísérete marosvásárhelyi látogatásakor a főtéri Rózsa cukrászdában úgy kérték a féldeci italt: ,,Kérek egy karabélyt, hogy lőjem le ezt a marhát!” (Mármint Kádár Jánost.) A ,,véletlenül” jelen lévő szekus nem tréfaként, hanem hatóság elleni támadásként fogta fel a kijelentést. Jóformán el sem hagyták a cukrászdát, fékezett mellettük a hírhedt fekete kocsi, s az egész asztaltársaságot azonnal letartóztatták. Vaszkó András és Halábory Zsolt azzal menekült meg, hogy azt állították: annyira részegek voltak, hogy semmire nem emlékeznek. A sepsiszentgyörgyi Hubbes Mártont kétévi szigorított börtönbüntetésre és négyévi, a baragáni pusztaságban eltöltött kényszerlakhelye ítélték. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság bukaresti levéltárában, illetve a marosvásárhelyi levéltárban őrzik azt a periratot, amely szerint a magyar forradalom leverése után Hubbes Márton az első erdélyi áldozatok egyike volt: ,,Mi, Bihari Imre (Emeric) százados, a marosvásárhelyi 0421. számú belügyi katonai alakulatnál a Szekuritáté bűnügyi nyomozója, elemezve a Hubbes Mártonra vonatkozó ügyirat dokumentumait…”, megállapította, hogy Hubbes Márton (Hubbes Martin) 1956. november 8-án a lakásából kivette a magyar háromszínű, még a horthysta időkből (,,regimul hortist”) megőrzött lobogót, azzal a céllal ment ki vele az utcára, hogy a lakosságot a Magyarországon történtekhez hasonlókra uszítsa. „Ezért a tettéért 1956. november 10-én elkezdtük a nyomozást.” Hubbes Márton /sz. Sepsiszentgyörgy, 1906. jan. 14./ német nemzetiségű. Sepsiszentgyörgyön könyvelő. A magyar zászlóval az utcára ment, később a sógora és egy másik állampolgár megállította, és hazavitték a lakására. Ezért Hubbes Mártont november 10-én letartóztatták. Bihari Imre kegyetlenségéről és mérhetetlen szadizmusáról volt ,,híres”, ő vallatta Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspököt is. Hubbest kétévi börtönbüntetésre ítélték. Akkor még viszonylag kisebb büntetésekkel sújtották mindazokat, akik valamilyen formában kijelentették: Magyarországon nem ellenforradalom, hanem forradalom volt. Sem a magyar, sem a román történetírás, diplomácia nem említi, hogy az 1956-os magyar forradalom a román–magyar kapcsolattörténetben is kivételes pillanat. A román falvakban ma is úgy emlékeznek vissza, hogy a kötelező beszolgáltatást a magyar forradalom hatására törölték el. Nemcsak a temesvári, zömmel román egyetemi hallgatók tüntettek és csaptak össze 1956. október 30-án a karhatalommal, hanem bukaresti, jászvásári, brassói diákok kaptak súlyos börtönbüntetést azért, mert együtt éreztek a magyar forradalommal. 1956-nak két román mártírja is van: Alexandru Fintinaru aradi ügyvéd, akit a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett monstre-perben ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén, és Teodor Margineanu tüzér hadnagy, aki az alakulatát próbálta fellázítani, ki akarta szabadítani a szamosújvári politikai foglyokat. Őt 1957. június 27-én kivégezték a szamosújvári börtönben. Hubbes Márton szabadulás újabb, talán még nyomasztóbb börtönt jelentett. A baragani Olaruba, a kijelölt kényszerlakhelyre vitték. Itt négy éven át másodmagával, egy öreg csíki székellyel bútor nélküli vályogkunyhóban, a legembertelenebb körülmények között, mezőgazdasági napszámosként tengette életét. Az olarui tábornak valóságos irodalma van. Az ország minden részéből ide deportálták a politikai elítéltek családtagjait, az ,,osztályellenség” végsőkig megalázott képviselőit. A hét gyermekével ide hurcolt Visky Ferencné feljegyzéseiből, az 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégzett Sass Kálmán özvegyének és négy gyerekének a visszaemlékezéseiből rekonstruálható az az ,,életmód”, amelyet a fizikai megsemmisítésre ítélt kényszerlakhelyeseknek szántak. Nemcsak a bútorzat, az ágy hiányzott a földbe ásott vályogkunyhókból, hanem a legelemibb higiénai feltételeket sem biztosították. Emellett arra kényszerítették őket, hogy mindennap jelentkezzenek a milícián. A lánya közel egy év múlva, 1959 augusztusában látogathatta meg. Hubbes Márton arra kérte gyerekeit, hogy ezentúl csak levélben keressék meg. A nagyobbik fia havonta, a kisebbik fiáról gondoskodó lánya, amikor csak tehette, csomagokkal segítette túlélni a kényszerlakhely megpróbáltatásait. Hubbes 1962-ben szabadult. Hazatérése után Sepsiszentgyörgyön nem kapott munkahelyet. A kőhalmi Apemin vállalat ágostonfalvi részlegénél munkásfizetéssel könyvelőként dolgozott 1966. január végéig, amikor hatvanévesen nyugdíjazták. Egészségi állapota megromlott, tüdőasztmát kapott. Ettől szenvedett 1976. február 7-én bekövetkezett haláláig. Arról nagyon keveset tudnak, hogy a hozzátartozók, a családtagok is megszenvedték az apa, anya vagy testvér politikai meghurcolását. Nemcsak Hubbes Mártont, hanem a nagyobbik fiát is már az 50-es évektől állandó megfigyelés alatt tartották, a rendes sorkatonai szolgálat helyett munkaszolgálatra vitték el. A lányát, Hubbes Évát 1959-ben a székelyudvarhelyi rajoni múzeumtól áthelyezték a bögözi általános iskolához. Kisebbik fia, az akkor tizennégy éves Hubbes Alfréd elemi iskolai tanulmányait sem folytathatta Sepsiszentgyörgyön! Akárcsak bátyját, őt is munkaszolgálatra vitték. /Tófalvi Zoltán: Hubbes Márton magányos forradalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8., folyt.: márc. 9., 10./
2006. március 15.
Aradon a Jelen Házban tartotta nagy sikerű koncertjét a TransylMania etno-rock együttes. Az El ne add az ősi házat című új lemezük bemutatókörútjának egyik állomásaként érkeztek a városba. Cseresznyés Szilamér, az együttes alapító tagja és vezetője elmondta, Aradra mindig szívesen jönnek. Székelyföldön és Magyarországon kívül a szórványokba is el akarnak jutni. Népdalfeldolgozáson alapuló zenéjükkel a hagyományok ápolását, továbbvitelét, a nemzeti öntudat megerősítését kívánják szolgálni. /(Kiss): El ne add az ősi házat! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2006. március 16.
Aradon március 15-én a Megbékélési parkban Bölöni György, az Arad Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadság-szobor talapzatáról üdvözölte az ünnepség közel ezer résztvevőjét. Takács Csaba, az RMDSZ országos ügyvezető elnöke, dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és az RMDSZ megyei vezetése mellett ott volt Arad megye és város legfontosabb intézményeinek valamennyi vezetője (Stragea prefektust kivéve): Ila Carmen és Horváth Levente alprefektusok, Iosif Matula megyei tanácsi elnök, Gavril Popescu és Búza Gábor alelnökök, Gheorghe Falca aradi polgármester, Tiberiu Dekany és Bognár Levente alpolgármesterek. A kétnyelvű ünnepségen felolvasták Traian Basescu államfő, Calin Popescu-Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökök március 15-i üzenetét, majd az ünnepi szónokok következtek. /Főhajtás két forradalom hősei előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2006. március 16.
Március 15-én Aradon a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére emléktáblát lepleztek le Damjanich János honvéd tábornok, a legendás vörös sipkások vezére, aradi vértanú tiszteletére az egykori Csernovits-házon. A fekete márványtáblára helyezett bronz dombormű Brittich Erzsébet munkája. A házat Csernovits Emília hozományként vitte a Damjanich Jánossal kötött házasságba. Az avatáson Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta, Bognár Levente aradi alpolgármester pedig a civilszervezetek kezdeményezéseit. Az In memoriam Damjanich feliratú emléktáblát Kádár Pál, az arad-belvárosi római katolikus templom diakónusa szentelte fel. /(Kiss): Damjanich-emléktáblát avattak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2006. március 16.
Március 15-én Aradon a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére emléktáblát lepleztek le Damjanich János honvéd tábornok, a legendás vörös sipkások vezére, aradi vértanú tiszteletére az egykori Csernovits-házon. A fekete márványtáblára helyezett bronz dombormű Brittich Erzsébet munkája. A házat Csernovits Emília hozományként vitte a Damjanich Jánossal kötött házasságba. Az avatáson Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta, Bognár Levente aradi alpolgármester pedig a civilszervezetek kezdeményezéseit. Az In memoriam Damjanich feliratú emléktáblát Kádár Pál, az arad-belvárosi római katolikus templom diakónusa szentelte fel. /(Kiss): Damjanich-emléktáblát avattak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
