Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület március 17-én Aradon a Jelen Házban Mit kíván(t) a magyar nemzet? címmel tartottak rendezvényt. A hangulatot a Kölcsey Stúdió Sors, nyiss nekem tért című verses összeállítása alapozta meg, majd „A ’48-as követelések mai mérlegen” címen a meghívott előadó, dr. Kulin Ferenc Miklós egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánja azt próbálta összegezni, milyen szellemi és politikai háttér alapozta meg az 1848-as forradalmi célkitűzéseket, s mi valósult meg azokból. /(Kiss): Mit kíván(t) a magyar nemzet? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./
2006. március 18.
2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2006. március 20.
Március 18-án ünnepélyes keretek között indították el Aradon az idei Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozatát, amely egészen az október 6-i zárásig a román–magyar határ mindkét oldalán számos helyszínt foglal magába. A nyitás helyszíne a minorita kultúrház előcsarnoka volt, ott helyezték el ideiglenesen 2004-ben Simonyi óbester emléktábláját. Az ideiglenesség feloldását az aradi várnak a polgári életbe való bekapcsolódásától várják, ott szeretnék ugyanis egy Simonyi-emlékszoba berendezésével együtt elhelyezni majd az emléktáblát is. A régiós együttműködés keretében a simonyifalvi Simonyi-házat berendezték. Haász Tibor, Tőzmiske – ide tartozik Simonyifalva – polgármestere további elképzeléseket vázolt, köztük egy szabadidőközpont létrehozását. A debreceniek több olyan tárgyat – a Pro Patria Alapítvány Simonyi óbesterrel kapcsolatos kitüntetéseit, a Regionális Simonyi Társaság plakátjait, szórólapjait, könyveit, Simonyi-dokumentumok másolatait – mutattak be, amelyeket a majdani várbeli emlékszobába szántak, addig a simonyifalvi Simonyi-házban lesznek. /(Kiss): Regionális Simonyi Napok 2006. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./
2006. március 21.
Templomot építenének Szatmárnémeti történelmi központjában az ortodoxok, miként ezt Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Aradon és máshol tették. Nem tűrhető tovább, hogy a várost továbbra is a magyar történelmi egyházak templomai uralják. Ráadásul olyan patinás műemléképületekkel, mint a klasszicista székesegyház, a neogótikus Kálvária templom, a neobarokk Láncos, vagy az eklektikus Zárda templom. Az ortodoxok rengeteg huzavona után az elmúlt hetekben bírósági végrehajtóval visszaadták a görög katolikusoknak a régi rendszerben tőlük elvett Mihály és Gábor arkangyalok templomát. S bár alig 50 méterre innen van egy ortodox templom, a „kiszorultak” mégsem azt választották, hanem egy közeli udvart. Annak ellenére, hogy Szatmárnémetiben jelenleg hat új ortodox templom épül, ők játsszák az áldozatot, a kitaszítottat. Most őket kell kárpótolni, méghozzá úgy, hogy a közelben, vagyis a főtéri parkban építhessenek templomot. A korábban elfogadott városrendezési terv szerint a történelmi városközpont műemlékjellege miatt védett, ahová semmiféle indokkal nem emelhetnek új épületeket. Másfél év múlva helyhatósági választás lesz, mindent elkövetnek majd, hogy a magyar polgármestert és a magyar többségű tanácsot leváltsák Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Elkezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2006. március 24.
Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2006. március 25.
Vasile Nicolae munkanélküliként Aradon segítséget kért, vonatjegyre. 1974-ben született Ramnicu Valcean. Anyja a szülészeten hagyta őt, ezért árvaházba került Kézdivásárhelyre, majd Székelykeresztúrra, ahol magyarok neveltek, románul nem tanult meg. Szászrégenben kőműves oklevelet szerzett, utána a szakmában dolgozott, később állatgondozóként, majd katonának vitték. Bukarestben szolgált, de semmit sem értett románul, ezért román katonatársai lebozgorozták és verték. Jobban gyűlölték őt, mint a magyar nevűeket. A katonák hátulról leütötték őt. Koponyatöréssel került a kórházba. A baleset következtében epilepsziát kapott, ami asztmával is súlyosbodott. Leszázalékoltak, majd azzal küldték haza, hogy nem jó semmire. Visszament Vargyasra, ahol állatgondozó volt két idős embernél. Visszafogadták és szerették őt. Jól megvoltak négy évig, a gazda meghalt, a gyerekei eladták a házat, neki el kellett mennie. Lépcsőházakban aludt, majd Csíksomlyón a Csibész Alapítvány támogatását élvezte, később Székelyuvarhelyen Kovács Sándor esperes-plébános a helybeli Caritashoz küldte őt. Az ottaniak beajánlották őt egy műhelybe. Egy idő után a vállalatot bővítették, rá már nem volt szükség. Végül egy aradi építkezési vállalkozó hívta állandó munkára. Amikor azonban megtudta, hogy Vasilének epilepsziája van, az állványra nem állhat fel, nem alkalmazták. Vasile Nicolae, azaz Miki az újságírótól kapott pénzen hazautazhatott Székelyudvarhelyre, ahol hajléktalan volta ellenére otthonosan mozog az emberek között, akiknek ismeri a nyelvét, a szokásait, közéjük tartozik. Nem véletlenül vallotta magát székelynek. /Balta János: Egy “székely” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2006. március 25.
Március 14-én avatták fel Szolnokon, a Damjanich János Múzeum belső udvarán a kézdivásárhelyi Vetró András szobrászművész Damjanich János-domborművét. Az ünnepségen a művész is jelen volt. Elmondása szerint a plakettet eredetileg Aradra szánta, arra a házra, ahová Damjanich özvegye a hős tábornok holttestét a kivégzés után vitte. Aradon a tervet nem sikerült megvalósítania. Vetró a tizenhárom aradi vértanú közül eddig nyolcnak készített domborművet. – Magyarországon a Damjanich-dombormű a tizennyolcadik Vetró-alkotás, melyet lelepleztek. /(Iochom): Vetró-dombormű Szolnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2006. március 27.
Március 25-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör egyik alapító tagjára, Maresch Béla színművészre emlékezett, aki éveken át volt a kör szavalója, előadója. Sírjának megkoszorúzása a Felsőtemetőben halálának első évfordulóján történt. A megemlékezés a Bálint család jóvoltából a Tulipán könyvesboltban folytatódott, ahol az irodalmi kör tagjai irodalmi-zenés összeállítást mutattak be hazai és külföldi költők verseiből. /R. Sz. P.: In memoriam Maresch Béla. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2006. március 28.
Nagy szeretettel fogadta március 22-én Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában Kalász Márton írószövetségi elnök és a Bajza utcai székházban összegyűlt sok-sok író és irodalombarát az Irodalmi Jelen és az Irodalmi Jelen Könyvek küldöttségét Aradról (Böszörményi Zoltán főszerkesztőt, Szőke L. Mária igazgatónőt és Pongrácz P. Máriát). Az alkalom Bágyoni Szabó István: Elszabadult konténerek naplóregényének bemutatása volt, amely irodalmi estté alakult. A meghívott előadók, Láng Gusztáv és Csűrös Miklós hangsúlyozták, hogy Bágyoni naplóregénye újdonságot jelent az erdélyi magyar prózában. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent könyvet méltatva vetült a fény az aradi magyar könyvkiadóra. /Pongrácz P. Mária: Erdélyi ünnep a Bajza utcában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./
2006. március 29.
A csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szinte teljes szerkesztősége jött el március 28-án Aradra. Magyarországi – békéscsabai és gyulai – bemutatkozás után aradi találkozóra is sor került, a Jelen Házban, a társszervező: Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete volt. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölte a székelyföldi író-költő kollégákat és méltatta a századik számához, tizedik évfolyamához érkezett Székelyföldet. Ferences István költő, főszerkesztő elmondta: élete legboldogabb tíz évének könyveli el az utóbbi, a folyóirat szerkesztésével eltöltött évtizedet: a Székelyföld ma 2000 példányszámban, jelenik meg, 1300 előfizetőhöz jut el és interneten is elérhető. /-r –a: A Székelyföld Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2006. április 4.
A magyar Országos Mentőszolgálat (OMSZ) újabb 15, a mentésből már kivont, de üzemképes Mercedes 210 típusú mentőautót adományozott Erdélynek. A kocsikat Püspökladányban az egészségügyi miniszter jelenlétében vették át az aradi népegészségügyi szolgálat és a szatmárnémeti mentőszolgálat képviselői. Az átadáson Rácz Jenő egészségügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy korábban Magyarország Svédországtól és Németországtól kapott hasonló segítséget, amikor a rendkívül elavult gépparkját nem tudta lecserélni. /OMSZ-adomány Erdélynek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4
2006. április 4.
Zsuzsi kisasszony – azaz Kálmán Imre–Martos Ferenc–Bródy Miksa operettje – április 11-én Aradon mutatkozik be. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata vendégszerepel, az operett rendezője és díszlettervezője Meleg Vilmos. /Zsuzsi kisasszony Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. április 4.
Aradon a Szépművészeti Múzeumban látható a Krassó keresztjei című tárlat, a pancsovai Dimitrije Madas szerb archeológus fotóiból mutat be válogatást, amelyek a Krassó folyó romániai forrásától a vajdasági torkolatáig fellelhető út menti, útkereszteződésekben, templomudvarokban, köztereken elhelyezett kereszteket mutat be. /(Kiss): Krassó keresztjei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. április 4.
Makón Szilágyi Rózsa, a makói Marosvidék kulturális folyóirat főszerkesztője meghívására Aradtól Szabadkáig három ország magyar nyelvű kiadványai mutatkoztak be élőszóban. A makói Harmónia kamarakórus és a temesvári Mátray László színművész műsorát a szabadkai Gyurkovics Hunor képzőművész mini-tárlata egészítette ki. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) olvasta fel jegyzetét Makó szellemi örökségéről és jelenéről, majd az Irodalmi Jelen (Arad) mutatkozott be, az IJK /Irodalmi Jelen Könyvek/ könyvekből kiállítás nyílt, végül a Szabadkán megjelenő közéleti folyóirat, az Aracs népes csoportjában Vajda Gábor irodalomtörténész, felelős szerkesztő, Gubás Jenő orvos, az Aracs Társadalmi Szervezet elnöke, Gubás Ágota lektor, Gyurkovics Hunor képzőművész-szerkesztő, Tari István költő, Matuska Márton újságíró és Mirnics Károly tudományos kutató szerepelt. A délvidéki magyarság helyzetéről, valós gondjairól is szó esett őszinte beszámolóikban. /Pongrácz P. Mária: Határtalan irodalom. Az Irodalmi Jelen szerkesztői Makón. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. április 4.
Nem mindennapi jelenség, hogy valaki túl a kilencedik X-en adjon ki első kötetet. S talán még ritkább, ha az verseskönyv, mert a vers, mondják, az ifjak műfaja. Mézesné Kovács Eta, a Dérütötte avaron szerzője korán kezdte a versírást: a kötetbe felvett első 1926-ból való. Hosszú életében hű maradt a költészethez: a tavalyi évszámmal megjelent kötetben 2005-ben keletkezett vers is olvasható. A sok-sok évtized alatt keletkezett költeményeket Csanádi János ny. magyartanár és Mézes László, az unoka szerkesztette kötetté. Ezt mutatták be a hét végén három helyszínen. Az első Borosjenő, a születés, a gyermek- és ifjúkor helyszíne. A következő Arad, az arad-belvárosi református templom, ahol a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola tanulói énekeltek, majd a Körösmente Irodalmi Kör három szavalója Mézesné Kovács Eta verseit adta elő – ugyanúgy, mint a harmadik helyen, Kisjenőn. Ez a három város volt az, amely meghatározta az egész életében verselő Mézesné Kovács Eta költészetét. /Jámbor Gyula: Három nap, három könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. április 4.
Nem mindennapi jelenség, hogy valaki túl a kilencedik X-en adjon ki első kötetet. S talán még ritkább, ha az verseskönyv, mert a vers, mondják, az ifjak műfaja. Mézesné Kovács Eta, a Dérütötte avaron szerzője korán kezdte a versírást: a kötetbe felvett első 1926-ból való. Hosszú életében hű maradt a költészethez: a tavalyi évszámmal megjelent kötetben 2005-ben keletkezett vers is olvasható. A sok-sok évtized alatt keletkezett költeményeket Csanádi János ny. magyartanár és Mézes László, az unoka szerkesztette kötetté. Ezt mutatták be a hét végén három helyszínen. Az első Borosjenő, a születés, a gyermek- és ifjúkor helyszíne. A következő Arad, az arad-belvárosi református templom, ahol a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola tanulói énekeltek, majd a Körösmente Irodalmi Kör három szavalója Mézesné Kovács Eta verseit adta elő – ugyanúgy, mint a harmadik helyen, Kisjenőn. Ez a három város volt az, amely meghatározta az egész életében verselő Mézesné Kovács Eta költészetét. /Jámbor Gyula: Három nap, három könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2006. április 7.
Magyarországon választások lesznek. Kinek drukkol vasárnap? – kérdezték a lap munkatársai. Király András aradi képviselő, a megyei RMDSZ elnöke a magyar népnek drukkol, személyes szimpátiáitól parlamenti képviselőként nem nyilatkozhat. Az 1990-es rendszerváltás után mindegyik magyar kormány a saját programjának megfelelően próbált segíteni. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint az anyaországi támogatás a kisebbségi közösség esetében roppant érzékeny kérdés. Az a jó, ha a támogatáspolitika világos és egyértelmű. Az utóbbi időben a határon túlra irányuló budapesti támogatáspolitika megbicsaklott. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke: Az RMDSZ-nek továbbra is függetlenül kell politizálnia. – Az anyaországi politikai elit még mindig képtelen közös nevezőre jutni a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyban. Túsz Ferenc aradi tanácsos Orbán Viktornak drukkol. Szerinte az erdélyi magyarság kilencven százaléka Orbánnak és a Fidesz győzelmének szurkol. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ elnöke: A Fidesz kormányzása alatt a megígért segítségnyújtás biztos volt, lehetett előre tervezni. A szocialista érában viszont mindez bizonytalanná vált, az előre megígért támogatásokban sem lehetett bízni. A legnagyobb érvágást a Bartók Alapítvány számára az Apáczai Közalapítvány oktatási támogatásának a megszűntetése jelentette, és ez a veszteség az Arad, Hunyad és más erdélyi megyékben működő szórványközpontokat érintette. Horváth Zoltán, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos: Kedvence az MDF. Ha nem a Fidesz nyer, katasztrófa lenne az anyaországnak és az erdélyi magyarságnak is. Cziszter Kálmán aradi tanácsos: bárki kerül hatalomra, érdemben foglalkozzon a határon túli magyarság problémáival. Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa: azokat az erőket pártolja, amelyek képesek nemzeti programot kidolgozni. Az erdélyi magyarság számára azoknak a győzelme lenne kedvezőbb, amelyek fokozzák a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatást. /Választások Magyarországon. Kinek drukkol vasárnap? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./
2006. április 7.
Április 6-án Aradon a világot járt Stefan Masu egyetemi tanárt, a romániai York rítusú szabadkőműves rend nagymesterét avatták díszdoktorrá az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen. A laudáció szerint a kitüntetett rendkívül sokat tett a román szellemiség, intelligencia világszintű meg- és elismertetése érdekében. Stefan Masu, aki, többek között, a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára, a Romániai Marketing Társaság titkára, a Nemzetközi Marketing Szövetség kelet-európai tanácsadója, számos tanulmány és monográfia szerzője, székfoglaló előadásában azt taglalta, hogy a vallások közötti konfliktusok elvezetnek-e a kultúrák közti háborúig? Elmondta, hogy a megelőzés egyetlen módja az ökumenizmus, a vallások között párbeszéd. Megjegyezte: erre az eddig egyedüli jó példát a szabadkőművesség mutatta. /(Kiss): Közgazdász szabadkőműves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./
2006. április 8.
Első sajtóértekezletét tartotta új székhelyén az Arad megyei RMDSZ. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselők. Kifogásolta, hogy a koalíció megyei kapcsolattartása ritka, tavaly volt a legutóbbi magas szintű tanácskozás a négy partner között. Az RMDSZ az emberek mindennapos érdekeit szolgáló intézkedésekért áll ki. Ilyenek az útadó, a tulajdon-visszaszolgáltatások, a kárpótlások vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát szorgalmazó indítványok. Bognár Levente aradi alpolgármester, a megyei RMDSZ-választmány elnöke kifejtette, az RMDSZ prioritásai az infrastrukturális beruházások, Arad városának gondozása, a lerobbant városrészek sorsának eldöntése, a Megbékélés parkja környezetének rendezése. /Kiss Károly: RMDSZ-sajtóértekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2006. április 8.
Dr. Dénes Zoltán debreceni egyetemi tanár tartott előadást Aradon a Partiumról. Átfogó, néprajzi indíttatású eszmefuttatásában a távoli és a közelebbi múltból kiindulva, távlatokat is felmutatott az európai uniós közös létben. A Partium fogalma és léte többször is változott a történelem folyamán. A Partium akkor fejlődött a legtöbbet a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor a helybeliekre alapoztak. Erre lehet csak az Európai Unióban is alapozni, amelyben nemcsak a határok tűnnek el, hanem maga a Partium fogalma is megszűnik, de az etnikai alapot meg kell őrizni. Az előadást az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte. /(Kiss): Előadás a Partiumról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2006. április 8.
Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Idén az 50. évforduló alkalmából méltó emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akik a Szoboszlay-per áldozataiként lettek ismertek (összesen több mint 1300 évnyi börtönbüntetést kaptak és tíz embert végeztek ki). Ismert képzőművészek készítik a tervet, és szakértőkből álló bizottság fog dönteni. Hozzájárulást, illetve az adó 2 százalékának felajánlását kéri a szervezet. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2006. április 13.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör április 11-i ülésén dr. Brauch Magda Németh Lászlóra emlékezett, az író születésének 105. évfordulója alkalmából. Czernák Ferenc Pótvizsga című költészetnapi versösszeállítása következett. Brittich Erzsébet művészeket, írókat, tudósokat ábrázoló bronzplakettjeit, Kolumbán Zsolt posztimpresszionista képeit, Szép Mária portréit, Szép Zoltán akvarelljeit, Szűcs Sándor grafikáit tárta közönség elé. /Regéczy Szabina Perle: A költészet napján. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./
2006. április 14.
Április 13-án ötödik alkalommal került sor a Tóth Árpád költeményeiből rendezett szavalóversenyre. A megmérettetést évente felváltva rendezi az aradi Kölcsey Egyesület és a debreceni Kölcsey Ferenc Gimnázium, amelynek szavalói most nem jöttek el Aradra. Eljöttek azonban a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai. Mindenki kapott részvételi oklevelet és a Fecske-könyvek sorozatban megjelent Ficzay Dénes Válogatott írásai című kötetből egy-egy példányt. /Kiss Károly: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2006. április 14.
Máramarossziget történelme elevenedik meg a most kiadott könyvben, sorakoznak benne a város eltűnt és ma is létező vallási, közéleti, és sajátos építészeti stílusjegyeket hordozó magánépületei. Zolopcsuk P. Róbert a szerző, a művész az első világháború előtti időket kívánja felidézni könyvében, gyakorlatilag a XIX-XX. századforduló jelentette Máramarossziget fénykorát. Akkor emelték a város legjelentősebb középületeit is. Évszázadokon át vármegyeközpont volt. Az első világháború után bekövetkezett változások ország-peremi városkává züllesztették az egykori fontos tranzitközpontot. „Tizenöt év alatt készítettem e könyvben látható rajzokat és gyűjtöttem hozzá hiteles adatokat” – írta könyve bevezetőjében Zolopcsuk P. Róbert. Neve nem található a lexikonokban, újabban kiadott életrajzi gyűjteményekben. Az internet már több adatot szolgáltat. Ő az egyik szerzője a Máramaros képekben honlapnak, a Tisza-parti város történelmi, művészettörténeti szempontból jelentős épületeiről készült rajzait több kiadvány is közölte. Zolopcsuk Aradon végzett az egyetem képzőművészeti szakán. Jelenleg Máramarosszigeten a művészeti iskolában rajzot tanít. A mindössze 250 példányban megjelent könyvnek sikere van, valószínűleg lesz újabb kiadása. /Klacsmányi Sándor: Szép könyv. Egy város története képekben ápr. 14./
2006. április 15.
Orosházán három album bemutatásával zárult a Művészet határtalanul elnevezésű PHARE–CBC-program, amelyet az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete nyert el a Romániai Képzőművészek Szövetsége Aradi Fiókja partnerségével. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke vetített képes előadásában nemcsak a 2005 őszétől 2006 tavaszáig tartó második rendezvénysorozat eseményeit foglalta össze, kitért a 2004-ben megvalósított első próbálkozásra is. Míg 2004-ben 23-23 aradi, illetve orosházi képzőművész alkotásait láthatta a két város műértő közönsége, a most záruló projektben 26 aradi és 28 orosházi kötődésű képzőművész vett részt, az együttműködés kibővült a fotóművészekkel is, továbbá aradi és orosházi gyermekek a tornyai és a battonyai határátkelőn állították ki rajzaikat. Gonda Géza a jövőben a munkába belevonná a vajdasági szabadkai, sőt a hamarosan Orosházán kiállító nagy-britanniai brightoni fotósokat is. A programzáró három albumot azok főszerkesztője, Olasz Sándor, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be. A program tárlatain kiállító aradi és az Orosházához kötődő képző- és fotóművészeket portréval, rövid életrajzzal bemutató három – magyar, román és angol – nyelvű, valamint a konferenciákon elhangzott előadásokat egybefoglaló magyar nyelvű kiadványokról van szó. Az Arad városát képviselők között volt Kocsis Rudolf, a temesvári egyetem adjunktusa /egyben az albumok társszerkesztője/, Kett-Groza János, az aradi fiók vezetőségi tagja és Szekernyés János művészettörténész, a képzőművész szövetség temesvári fiókjának elnöke is. /Kiss Károly: Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2006. április 19.
Az aradi tévések egy kis csoportja évente házi ünnepségen emlékezik meg arról a napról, amikor először látták viszont műsorukat a képernyőn. „Ennek éppen tizenhat éve – mesélte Puskel Tünde Emese, a magyar adás elindítója és első felelős szerkesztője, az RTV és a Duna TV aradi tudósítója. Kezdetben mindössze egy bérelt kamerájuk és egy videómagnójuk volt. Menet közben tanulták meg a tévézést. A magyar adás munkatársai négy évig fizetés nélkül, társadalmi munkában dolgoztak. Rövid időre többször is szünetelt a heti egyórás magyar jelentkezés, de mindig újból indultak. Tavaly ősz óta a szociológus végzettségű Pálfi Kinga a stúdió szerkesztő-riportere. /P. P.: „Menet közbeni” tévéábécé. Tizenhat éves az aradi magyar műsorkészítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2006. április 22.
Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2006. április 22.
A Klorofilm BT. és a kolozsvári Filmtett folyóirat hagyományteremtő szándékkal elhozta Aradra is – Zilahon, Nagyszalontán és Besztercén kívül – a Magyar film napját. Bemutatkozott a Filmtett Zágoni Balázs főszerkesztő, Buzogány Klára szerkesztő és Tóth Orsolya lapterjesztő részvételével. /(Kiss): A Magyar film napja Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2006. április 22.
Elkészült a leendő kolozsvári 1956-os emlékmű városházi engedélyeztetéséhez szükséges dokumentáció, a látványterv, beindult az a meglehetősen hosszú engedélyeztetési folyamat, hogy a Sétatéren felállíthassák a pályázatnyertes Szakáts Béla temesvári szobrászművész alkotását. A Kolozsvár Társaság (KT) reprezentatív köztéri szobor felállításával kíván az 1956-os magyar forradalomra emlékezni. A KT reményei szerint a szobrot idén október 23-án, a forradalom kezdetének 60. évfordulóján sikerül majd felavatni. 1956-ban Kolozsváron zajlottak azok a diákmegmozdulások, amelyek után a Bolyai Tudományegyetemről 15, a Képzőművészeti Főiskoláról 3, a Protestáns Teológiáról 20 diákot és tanárt ítéltek el. És Kolozsváron került sor az 1956. november 1-jei Házsongárdi temetői tüntetésre, és ugyanitt működött a Kolozsvári Területi Katonai Bíróság, amely székhelyén és kihelyezett tárgyalások során egész Erdély területén, az 1956-hoz kötött perekben több, mint húsz halálos ítéletet hozott. Ezeket az ítéleteket később Szamosújváron, Aradon és Jilaván hajtották végre. Ugyanakkor Kolozsvár a román megmozdulások színhelye is volt, hiszen a magyar forradalommal rokonszenvező román diákokat ítéltek el a Babes Egyetemről, köztük a Volcinschi-csoport 12 tagját. /Tibori Szabó Zoltán: Közös ügy az 56-os szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2006. április 27.
Nem először jár Arad megyében a marosvásárhelyi Tamacisza magán színtársulat, amely hivatásául választotta eljuttatni a klasszikus magyar irodalmat a legeldugottabb helyekre is, elsősorban a legkisebb korosztályhoz. Ezúttal az Ugrabugra Ákombákom című vidám verses, zenés, játékos előadással jöttek el, és négy nap alatt Majláthfalvától Ágyán át Nagyzerindig viszik el Móra Ferenc, Kányádi Sándor, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Weöres Sándor hangulatos költeményeit. Az előadást színpadra állította és rendezte Kozsik József. Aradon az előadásra zsúfolásig megtelt a minorita kultúrház nagyterme. /(Kiss): Sikeres TAMACISZA-turné. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
