Április 28-án óvodások csapata lepte el Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport udvarát. A Nyílt nap az elemiben rendezvény keretében a Kincskereső óvoda 39 végzős ovisa járta körbe az osztályokat, játszott el az udvarban az I–IV. osztályos kisdiákokkal, majd ült be új barátaival együtt a kézműves, zene vagy rajz órákra, hogy ismerkedjen az iskolával, amelyet ősszel remélhetőleg minél nagyobb számban választanak. Az első osztályba történő (május 12-én záruló) beiratkozás ideje alatt szeretnék más aradi óvodák magyar gyermekeit is meghívni szüleikkel, óvónőikkel együtt, hogy megmutassák nekik az iskola nyújtotta körülményeket. /(Sinka): Nyílt nap a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2006. április 29.
Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2006. április 29.
Károly Ferenc fémplasztikai rézdomborítású alkotásait tekinthették meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Philothea Klubban. A rézmetszés mára elfelejtett művészeti ággá vált, a képzőművészeti egyetemeken sem tanítják. Pedig remek dolgokat lehet általa alkotni – vallja a művész, aki három évtizede ezen képzőművészeti ág megszállottja. Károly Ferenc kedvelt témája a falu világa, szívesen formál meg mitológiai figurákat, de elkészítette a tizenhárom aradi vértanú portréját is. /Az „elfelejtett” képzőművészeti ág képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. május 3.
Előbb az Irodalmi Jelen látogatott el két alkalommal Makóra, most meg a Marosvidék jött Aradra. A makói Marosvidék Baráti Társaság által kiadott kulturális folyóirat több munkatársa tartalmas műsorban mutatta be, mit is értenek a közösségépítésen. A makóiak koszorúztak a Vesztőhelyen és a Szabadság-szobornál, ellátogattak a Csiky Gergely Iskolacsoportba is. Aradon a Jelen Ház nagytermében művészi produkciókkal bemutatkoztak a Makóról érkezettek. A Marosvidék című időszakos kulturális folyóirat 2000-ben jött létre. Négy éve szerveződött köréje a baráti társaság, amely gondoskodik a kiadásáról. /Kiss Károly: Makóiak előmajálisa Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2006. május 4.
Az Aradon megalakult In memoriam 1956 nevű civil szervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Az 50. évforduló alkalmából emlékművet szeretnének állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akiket a Szoboszlay-per áldozataiként ismert meg a világ. Az alapító tagoknak, számos hozzátartozó nagylelkű anyagi hozzájárulásának köszönhetően már elkészült a részletes urbanisztikai terv az emlékmű felállításának helyszínéről – a Vaslakat-ház melletti tér, jelenleg Plevnei tér. /Jámbor Ilona elnök: Az 1956-os aradi emlékműért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2006. május 6.
Bágyoni Szabó István (Bágyon – Aranyosszék, 1941. június 10.) Elszabadult konténerek című naplóregényét március 22-én mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában. Az estet Kalász Márton, az Írószövetség elnöke nyitotta meg, házigazda Böszörményi Zoltán, az aradi Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban napvilágot látott kötetről Pongrácz P. Mária, a könyv szerkesztője, valamint Csűrös Miklós és Láng Gusztáv irodalomtörténészek beszéltek. Bágyoni Szabó István Erdélyből áttelepült Budapestre, átélte a diktatúrát. Az akkor megtörténtek utóhatásait még máig sem tudta kiheverni a létéért, nemzeti megmaradásáért küzdő értelmiség. Bágyoni Szabó István naplójában szólt azokról az ismert magyar írókról, akik megpróbáltak kiutat keresni. Kenéz Ferenc író sokszor szerepel a könyvben, Kenéz is áttelepült, előzőleg mindketten az Utunknál dolgoztak. Az Utunktól „elmenők” között sorrendben Bágyoni volt az utolsó, Tamás Gáspár Miklós, Csiki László, Kocsis István, Köntös-Szabó Zoltán, Banner Zoltán, Árkossy István és Kenéz Ferenc indult el előtte. A grafikus Árkossy tervezte meg a könyv borítóját, Árkossy Ilona pedig, a színművész feleség fellépett az írószövetségi bemutatón. Közösségben gondolkodó íróember számára a szülőföld elhagyása – még ha kényszerű is – nehezen vagy aligha magyarázható, jelentette ki Bágyoni, hozzátéve, a szülőföld hitből és szellemi ragaszkodásból, hagyományból és álmokból is áll, és azt magával hurcolta. Budapesten ha erdélyi költőről van szó, Kányádi Sándort, Lászlóffy Aladár említik, pedig ma már mindketten valamelyik budapesti kerületből indulnak „erdélyi látogatóba”, erdélyiként. Bágyoni Szabó István az Új Magyarország alapító gárdájában volt, de rövid fél év után kivált onnan, a Pest Megyei Hírlap kulturális rovatvezetője lett 1995-ig, amíg a Horn- kormány meg nem szüntette az egyetlen magyar tulajdonban lévő „vidéki lapot”. A Szabad Föld kulturális rovatát irányította négy éven át – egész addig, amíg az újgazdag sajtócápák meg nem vették a lapot a Magyar Nemzettől. Most nyugdíjasként a Polísz című irodalmi folyóirat főmunkatársa. Regénytrilógiájának (Kések ideje, A lovak estére hazaérnek) harmadik darabját, az Erdélyi oltárképek címűt most írja. Tervezi esszéi, tanulmányai, publicisztikai írásai gyűjteményének megjelentetését. /Bölöni Domokos: Honvágy a hazában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2006. május 8.
Hosszú ideig az aradi Szabadság-szobor és a Megbékélés parkja adott okot nacionalista megnyilvánulásokra, most egy újabb szobor ötlete borzolja a kedélyeket. Négy civil szervezet egy, a magyar hadsereg tiszteletére Ópáloson, a Román Katona emlékműve mellé felállítandó szobor javaslatával állt elő. Lia Ardelean konzervatív párti képviselő kijelentette: érthetetlennek tartja a javaslatot, mivel a két hadsereg egymás ellen harcolt. A képviselőnő közölte: levelet küldött a miniszterelnöknek és Markó Béla RMDSZ-elnöknek. Előbbitől a javaslat elutasítását, utóbbitól pedig a magyar–román kapcsolatok javítását elkerülését kéri. Az RMDSZ helyi szervezetét nem kereste meg senki az ötlettel. A Nagy-Románia Párt nyilvánosan elítélte a szobor ötletét. /(Sinka): Újabb magyar–román szoborvita. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. május 8.
Május 5-én Aradon az arad-belvárosi református imateremben az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Szabó Árpád, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományi Karának dékán-helyettese tartott előadást Minőségi felsőoktatás és autonómia Katalóniában címmel. Az egy egyhónapos ösztöndíj keretében folytatott katalóniai tanulmányok tapasztalatait tárta az érdeklődők elé. Az előadásból kövezett, hogy a román politikának tudomásul kellene vennie, hogy a nagyvilágban igenis vannak életképes autonómiaformák, továbbá az autonómiát meg kell alapozni gazdaságilag, s aztán élni kell vele szorgalommal, kitartással, a minőségi oktatásban részesültek vezetésével. A kisebbségi sorsban élő magyarok alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, mint a többségiek. /(Kiss): Tanulságos élménybeszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. május 8.
Május 5-én Aradon az arad-belvárosi református imateremben az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Szabó Árpád, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományi Karának dékán-helyettese tartott előadást Minőségi felsőoktatás és autonómia Katalóniában címmel. Az egy egyhónapos ösztöndíj keretében folytatott katalóniai tanulmányok tapasztalatait tárta az érdeklődők elé. Az előadásból kövezett, hogy a román politikának tudomásul kellene vennie, hogy a nagyvilágban igenis vannak életképes autonómiaformák, továbbá az autonómiát meg kell alapozni gazdaságilag, s aztán élni kell vele szorgalommal, kitartással, a minőségi oktatásban részesültek vezetésével. A kisebbségi sorsban élő magyarok alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, mint a többségiek. /(Kiss): Tanulságos élménybeszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. május 8.
Király András aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő fontos törvénytervezetét szavazta meg nemrég a képviselőház. A képviselő által kidolgozott javaslat szerint az eddigi, megszabott számú ingyenes utazások helyett a kötelező oktatásban résztvevő diákok teljesen bérmentve utazhatnak, valahányszor igényük van rá, bármely tömegközlekedési eszközön. A törvény másik pontja az ingázó diákok utaztatását biztosító pénzekről szól. Eddig a helyi polgármesteri hivatalokra nehezedett ez a feladat, Király András meggyőzte a kormányt, hogy ezentúl vállalja át ezeket a költségeket. Mi több, az ingázó tanárok utazási költségeit sem kell majd a helyi önkormányzatoknak állniuk. /Sinka Pál: Ingyen utazhatnak a diákok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2006. május 9.
Aradon egy magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező iskolában valóságos hisztériát váltott ki az a hír, hogy a korábbi igazgató mandátumának lejártával egy magyar pedagógus – mellesleg városi tanácsos az RMDSZ színeiben – is jelentkezett az intézmény vezetői tisztségébe, aki aligazgatóként tevékenykedett jó pár éve. Az ellentábor mindent megmozdított, a tanulókat, a szülőket is igyekezett befolyásolni. A versenyvizsga semmit sem oldott meg. A korábbi igazgató nem érte el a szükséges pontszámot, az ellenjelölt pedig nem jelent meg a vizsgán, hogy ezzel elejét vegye a további konfliktusoknak. /Puskel Péter: Igazgatóválság... etnikai színezettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2006. május 9.
Május 5-én a Temesvári Állami Csiky Gergely Színház művészei Aradon mutatták be Szép Ernő: Lila ákác című darabját. /(balta): Aradon láttuk a Lila ákácot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9
2006. május 9.
Történelmi családokról sok tanulmány, könyv jelent meg az utóbbi években. Aradon a vártnál többen jöttek el a Tulipán könyvesboltba, hogy találkozzanak a Maderspach ükunokákkal. Egy jelenleg Szegeden és Budapesten élő, ám erőteljes aradi és bánsági gyökerű polgárcsaládról van szó, amelynek felmenői sokat tettek a hazai iparfejlődés érdekében. A szabadságharc iránti közismert elkötelezettségük 1849-ben tragédiába torkollott: Maderspachné Buchwald Franciskát Ruszkabánya határában Haynau nyilvánosan megvesszőztette, férje, Károly, kora egyik legjelesebb hídmérnöke és a ruszkabányai (Krassó-Szörény megye) vasgyár létrehozója pedig a nejét ért megaláztatás miatt öngyilkos lett. A családtörténet mai kutatói szerint ez az önfeláldozás mentette meg a pusztulástól a vasművet. Az esemény emlékére két évvel ezelőtt emléktáblát helyeztek el a ruszkabányai házon. Más kiválóságai is voltak a házasság révén összekapcsolódó Buchwaldoknak, Maderspachoknak, Edelspachereknek. Elég az aradi Felső temetőben nyugvó koleragyógyító Buchwald József doktort említeni, vagy fiát, Gyulát, aki a hideg priznic néven ismert lázcsillapító borogatás első alkalmazója volt a Kárpát-medencében. Az Edelspacherek pedig Gyorok, Simánd, Mácsa és több környékbeli település felemelkedéséért fáradoztak eredményesen. Mindezekről szó esett a könyvbemutatón, amelyre eljött a Buchwald család néhány tagja, akik elhozták a család történetéről írt könyveiket: Maderspach Franciska németből lefordított visszaemlékezését (Maderspach Kinga Emlékirat töredék, illetve Maderspach Livius Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez címmel. Maderspach Kinga a Csikyben rendhagyó történelemórát tartott. Levetítették az általa rendezett családtörténeti dokumentumfilmet. /Puskel Péter: Egy rendhagyó könyvbemutató kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./
2006. május 10.
Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2006. május 10.
Jobb infrastruktúra és több magyar összejövetel, esemény a kerületekben – ezt szeretnék az Aradon élő magyarok. Az elmúlt hetekben az RMDSZ valamennyi aradi kerületi szervezete gyűlést tartott, ahol megbeszélték a legégetőbb gondokat. /(Sinka): Keveslik a magyar eseményeket. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2006. május 12.
A magyarországi VÁTI közhasznú társaság megkezdte a Románia–Magyarország határain átnyúló PHARE–CBC többéves műszaki tanácsadás projektjét. Román részről Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék érintettek, a projekt bővítése érdekében a felsorolt megyék székhelyein szemináriumokat szerveznek a civilszervezetek képviselőinek egy lehetséges jövőbeli együttműködés érdekében. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a határ menti együttműködésekre, 1996-tól évente 5 millió eurónyi támogatást kapott a négy romániai megye; részben ilyen pénzekből építették fel a Temesvári Regionális Üzletkötő Központ és az Aradi Nemzetközi Kiállítási Csarnok is. /László Árpád: Román–magyar határ menti PHARE–CBC együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2006. május 15.
Május 13-án tartotta Aradon, a Kultúrpalotában megyei küldöttgyűlését az RMDSZ Arad megyei szervezete. A 259 meghívott közül jelen volt 190 küldöttet Bognár Levente választmányi elnök köszöntötte. Király András megyei elnök, parlamenti képviselő beszámolójában elhangzott: az érdekvédelem hatékony működéséhez megteremtődtek a szükséges struktúrák. A megyei magyarság számarányának megfelelően képviselteti magát a főbb állami intézmények vezetőségében. A megyében létrejött 23 magyar civilszervezet ellátja a közösségépítés feladatait. A megye 43 RMDSZ tagszervezetében a közelmúltban lezajlott jelöltállító közgyűlések alkalmával megmutatkoztak a problémák: 3 szervezetben nincsenek fizető tagok, 5 esetben érdektelenség miatt nem lehetett közgyűlést tartani. Jó lenne, ha ne ismétlődjék meg az elmúlt helyhatósági választások esete, amikor a megyében 105 magyar indult más pártok listáin. Búza Gábor, az önkormányzati konferencia elnöke elsőrendű feladatként említette az önkormányzati tisztségviselők megfelelő képzését. Tavaly 484-en igényeltek magyar igazolványt a megyében (az előző időkben 17 298-an). Mosonyi János a kisjenői koalíció működésképtelenségét, a helybeli anyanyelvű oktatás visszásságait, illetve a szervezet magára hagyatottságát tette szóvá. /Balta János: Jobbító szándékkal az érdekképviselet javításáért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2006. május 18.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör munkaülésén Regéczy Éva Ezüst köd című lélektani novelláját olvasta fel, majd Berzsenyi Dánielre emlékeztek a költő születésének 210., halálának 150. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. /Regéczy Szabina Perle: Berzsenyi-est a megyei könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
2006. május 19.
Aradon csak május 18-án került sor – számos romániai és magyarországi bemutató után – Böszörményi Zoltán Vanda örök című, a budapesti Ulpius-ház Kiadónál 2005-ben megjelent és immáron harmadik kiadásánál tartó nagy sikerű regényének bemutatójára. A Jelen Ház nagytermében több mint százfőnyi közönség előtt a szerző részletesen beszélt első regényének keletkezéstörténetéről. A szerző elmondta: szeptember végén megjelenik egy rangos kanadai kiadónál a Vanda örök angol változata, de elkészült a könyv orosz, német, francia és román fordítása is, ami egy nem egészen másfél éve megjelent könyv esetében már önmagában is sokatmondó. /A Vanda örök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2006. május 20.
Az aradi Info TV magyar adásának felfüggesztése tulajdonképpen nem az RMDSZ ügye, hisz a tévétársaság semmiféle szerződést nem kötött velünk – nyilatkozta Király András képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az aradi magyar adást ugyanis öt hete hiába várják az érdeklődők, a csatorna tulajdonosa anyagi okokra hivatkozva levette a műsorról. Lazar Faur főszerkesztő kijelentette, hogy nem mond le a magyar adásról, az egyébként szakmailag is színvonalas műsorokat készítő Pálfy Kinga szerkesztőnő tevékenységével elégedett. Körülbelül havi 20 millió régi lejről van szó. Felvették a kapcsolatot az RMDSZ-szel, de megkeresésükre az RMDSZ nem reagált. /(Irházi): Továbbra is levegőben az Info Tv magyar adása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. május 20.
Aradon az idei Underground fesztivál keretében egyetlen magyar nyelvű előadásra került sor, május 18-án a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye hozta el a Free című előadást, amely Friedrich Dürrenmatt A baleset című novellája alapján készült. A magas színvonalú, sajátos mozgáskultúrájú előadást kevés aradi magyar nézte meg. /(Kiss): Csalóka szabadság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. május 20.
Május 19-én tartották meg Aradon a minorita kultúrházban a hagyományos Szántó György prózamondó versenyt, melyre több mint húsz Arad megyei magyar diák nevezett be. Az Arad Megyei Magyartanárok Pedagógiai Köre és a Gyöngyház Egyesület évente megszervez egy-egy irodalmi vetélkedőt, egyik évben a Tóth Árpád szavaló-, idén pedig a fent említett prózamondó versenyt. /Sólya R. Emília: A kisebbek szorgalmasabbak voltak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. május 23.
Aradon a magyar emlékművek valóságos reneszánszát éljük – olvasható a polgármesteri hivatalhoz benyújtott tavalyi nagy-romániás tiltakozásban. A tiltakozás nem volt eredményes, a 40 éve a minorita templomban őrzött Szentháromság-szobor visszaállítását megszavazta a városi tanács. Most Menyházán mondta az egyik román, hogy a magyaroknak sikerült kiharcolniuk a jeles természetjáró, Czárán Gyula márványtáblájának a visszaállítását. Az itt élő románság a sajátjának tartja és Iuliu Taranunak is nevezte a románul is jól beszélő, egyébként örmény származású természetbúvárt, érvelt Puskel Péter, aki szerint egyre több a beidegződésein felülkerekedő ember, aki belátja: a múlt ismerete nélkül nincsen jövő. Egy város, egy tájegység történelmének évszázadain nem lehet egyszerűen keresztülugrani, s ami volt letagadni, eltüntetni. Ezt példázza a nemrég elhelyezett Damjanich-emléktábla is. /Puskel Péter: Emléktáblák, relikviák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Nagyszerű műsort láthattak, akik Aradon a minorita kultúrotthonban megnézték május 21-én, vasárnap a Csiky Gergely Iskolacsoportban működő Százszorszép Gyermekszínpad előadását. Az Ujj Ágnes tanárnő által vezetett tizenöt tagú csoport Z. Németh István Hócompóc bohócai c. musicaljét vitte színpadra. Az ötödikeseknek nem volt könnyű megtanulni a koreográfiát. A Százszorszép nyolc éve született Ujj Ágnes kezdeményezésére. A tanárnő nyugdíjba vonulása után továbbra is a gyermekeknek szenteli életét és szabadidejét. A mostani előadás koreográfiája is az ő munkája. Sok segítséget kapott, a bohócmaskarákat az egyik szülő varrta stb. /Sólya R. Emília: “Életünk már nem szól emberi dolgokról”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2006. május 24.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban Jancsó Miklós színművésznek egyszerre két újonnan megjelent kötetét is bemutatták. Az igényes tanulmány Csiky Gergely színpadi világa /Sapientia Kiadó/ címet viseli, és a szerző doktori értekezését foglalja magában. Ilyen átfogó módon még nem írtak sem Csiky Gergelyről, sem a XIX. századi magyar színjátszásról. A Kandi kamera /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötet válogatás Jancsó Miklós eddig megjelent rövidprózájából, humoreszkjeiből. /Ö. I. B.: Két új Jancsó-kötet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2006. május 26.
Aradon az egyetlen értékes köztéri alkotás a Szabadság-szobor. A románságnak egyelőre nem sikerült egyetlen, igazi művészi alkotással sem előrukkolnia, elsősorban azért, mert egyetlen nagy, történelmi személyiségük sem kötődik ide. A Szabadság-szobor felállításának kálváriája ismeretes. Hátra van még a Szentháromság-szobor megfelelő elhelyezése, visszakerül majd a színház elé. Magát a szobrot a katolikus templomban óvják, a köveket is behozták már Szentpálról – meglétük Sándor Tivadar plébánosnak köszönhető. A kövek hiányosak, ezeket pótolni, az alkotást pedig restaurálni kell. Nepomuki Szent Jánosnak Takács Mihály által újrafaragott, gyönyörű szobra a Püspökség (Episcopiei) utcában a közelmúltban méltó díszkivilágítást kapott. A románság „kétezer éves erdélyi múltját” bizonyítandó: Déva két teljes alakú Decebal-szoborral büszkélkedhet, egyik lovon, másik a Bethlen-kúria szomszédságában állva hirdeti a dákok hősiességét. Mindkettő a XX. század alkotása. Azért, hogy a városban ne legyen egyoldalú a dák uralom, 1999-ben a régi főtéren felállították Traianus szobrát is. A római császár dr. Petru Groza volt román miniszterelnök (1945–1952) helyét vette át, kinek szobrát 1989 decembere után ledöntötték, és azóta is a vármegyeház belső udvarán “tárolják”. A kommunizmus ellen küzdők emlékére állított szobrot május 26-án leplezik le, de erről sem városrendészeti, sem anyagi szempontból nem született döntés a tanácsban. Déván nincs köztéri magyar szobor, Hunyad megyében magyar köztéri szobor egyáltalán nincs, hacsak nem számítjuk annak Oláh Miklós nagy humanista szászvárosi mellszobrát, akinek azonban a románok éppoly hálásak lehetnek, mint az erdélyi magyarság. Ő fordította le számukra először anyanyelvükre a Bibliát. Sok történelmi esemény és neves történelmi személyiség kötődik e megyéhez –Bethlen Gábor, Hunyadi János, Dávid Ferenc –, de nincs szobruk. Még Kun Kocsárd és Kun Géza szobrát is eltávolították az általuk alapított szászvárosi kollégium elől és a település két meghatározó közéleti személyisége a református templom előterébe szorult. Akárcsak a másik két újabb keletű magyar vonatkozású mellszobor, Tordai Sándor András első hitvalló erdélyi református püspöké, illetve a vajdahunyadi Petőfi-szobor. Mindkettő civil kezdeményezésre készült el, alapítványi, egyházi támogatással. Felállítói úgy vélik, jobb is a szobroknak a templomudvaron, hiszen itt legalább nem rongálják őket. Talán ideje lenne vállalni, kiharcolni szobraink köztéri felállítását! – írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. /Gáspár-Barra Réka: Szobrok, műemlékek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2006. május 29.
Az Arad Megyei Múzeum, az Aradi Polgármesteri Hivatal és az aradi Művelődési Ház negyedik alkalommal rendezte meg a kézművesek vásárát. Több megyéből érkeztek, köztük Hargita megyéből is. Nagy volt az érdeklődés a korondiak sátra előtt. A székelyudvarhelyi Varga Géza most jött el először Aradra mézeskalácsot árulni. /(Kiss): IV. Kézművesek vására. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2006. május 30.
HÁLÓ-találkozót rendeztek Aradon: a belvárosi plébánián mintegy 120 partiumi (nagyváradi, nagyszalontai, máramarosszigeti, nagybányai, Arad megyei) és anyaországi HÁLÓ-tag hallgatta meg az évtizedekig Japánban élt dr. Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes előadását. Ez volt Aradon a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek (HÁLÓ) hatodik találkozója. /HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2006. május 31.
Május 30-án tanácskoztak Aradon az Arad megyei magyar gazdák képviselői magyarországi agrárszakemberekkel, hasznos tanácsokat kapván az Európai Unióba való belépés utáni teendőkkel kapcsolatban. Kocsik József, az RMGE Arad megyei szervezetének elnöke közölte, mintegy 70 gazda érkezett a megyéből. A magyarországi minisztérium és az Új Kézfogás Közalapítvány közös “Gazdaképzés a Kárpát-medencében” elnevezésű programja keretében agrárszakemberek Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja és Horvátország magyarlakta vidékein nyújtanak felvilágosítást a gazdák képviselőinek. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Máramarossziget és Bors után az RMGE aradi szervezete megyénkben is megszervezte a hasznos találkozót. A magyarországi szakemberek hasznos, praktikus tanácsokkal jöttek Aradra. /Sinka Pál: Magyarországi gazdák tanácsai romániai kollégáknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
2006. május 31.
Az Arad és Pécs közötti kulturális partnerség újabb epizódjára került sor: a bábszínházban: a pécsi Bóbita Bábszínház Diótörő című előadását hozta el Aradra. Nem először léptek fel Aradon, ősszel az aradiak viszonozzák a látogatást. /(Kiss): Izmosodó kulturális kapcsolatok Arad és Pécs között. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
