Az október első vasárnapján hagyományosan megtartott hálaadó ünnep az év valamennyi terményéért szól. Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templomban az istentiszteleten Tóthpál Béla tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik az őszi terményekkel feldíszítették az Úr asztalát, emlékeztetve az ünnep egybeesett az aradi evangélikus-lutheránus templom felszentelésének 100. évfordulójával, s ekkor nyílt meg a közösség művész tagja, Brittich Erzsébet kiállítása, amelyen templomsorozatából mutat be linómetszeteket és diófapác-rajzokat. /(Kiss): Brittich Erzsébet kiállítása a száz éve felszentelt Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2006. október 4.
Aradon Kossuth- és Damjanich-relikviák bemutatását ígérte a múzeum, végül ennél sokkal bővebb látnivaló került az érdeklődők elé. Ezek közül több most először került a nyilvánosság elé. Dr. Peter Hügel múzeumigazgató közölte, a budapesti Hadtörténeti Múzeummal közösen rendezni és restaurálni kívánják azt az anyagot, amelynek most csak töredékét tették ki. Búza Gábor megyei tanácsi alelnök mondott köszönetet azért, hogy bemutatták az évtizedekig elzárt tárgyakat. A tárlók és a képek feliratai kizárólag román nyelvűek – ígéret hangzott ezek kétnyelvűre való bővítésére. /(Kiss): Arad 1848–49 – tárgyakban és képeken. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2006. október 5.
Október 4-én az Aradi Magyar Napok keretében zarándoklatot hirdettek a jelenleg Tribunul Axente nevét viselő utcában lévő Damjanich-házhoz, aztán a minorita templom érintésével a belvárosi református templomhoz. A Damjanich-háznál, majd a református templom előterében, Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú emléktáblája előtt Pávai Gyula tanár tartott rövid történelmi áttekintést az egykori eseményekről, Fekete Károly egyháztanácsi elnök a minoritáknak az 1848–49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, valamint az aradi vértanúk lelki gondozásában és kegyeletük megőrzésében játszott szerepéről beszélt. /(Kiss): Zarándoklat hőseink emlékhelyeihez. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./
2006. október 6.
Aradon a vértanúk között egyetlenegy sem volt, aki kegyelmet kért volna. „Nem vagyunk egyetlen nemzetnél sem elébbre vagy hátrébb valók, és ami most Magyarországon történik, intő példa már a jelenben, s nagyon is az a mostani Európában” – írta Czegő Zoltán. „Arad fölött ezen az őszi napon mindig is kerengtek egyenruhások, civil besúgók nevében a keselyűk, az áldozatra kiéheztetettek.” Most Magyarország erkölcsi válságáról beszélnek megélhetési és sok másmilyen politikusok.” /Czegő Zoltán: Ősz, arados, októberes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2006. október 6.
Az Aradi Napok keretében október 5-én Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Líceum friss címzetes történelemtanára Kiemelkedő aradi személyiségek a XIX. század második felében címmel, dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem professzora az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól tartott előadást az RMDSZ-székház zsúfolásig megtelt üléstermében. /(Kiss): Aradi napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2006. október 6.
Október 6-ra, a 13 aradi vértanúra emlékezett a lap. /Péntek László: Gloria Victis! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2006. október 7.
Erdély-szerte megemlékeztek az 1948–1949-es magyar forradalomról és szabadságharcról. A központi rendezvényeket az idén is Aradon tartották, ezeken részt vett Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is. Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Tamás András honvéd alezredes síremlékét koszorúzták meg, majd a szamosfalvi obeliszknél koszorúztak az RMDSZ megyei szervezetének vezetői. Markó Béla minden olyan kezdeményezést ellenez, amely az aradi Román – Magyar Megbékélés Park nevének vagy rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik. Dorel Caprar, az aradi SZDP elnöke bejelentette: pártja a Román–Magyar Megbékélési Park statútumának megváltoztatására vonatkozó projektet fog javasolni a városi tanácsban. A szociáldemokraták multi-etnikumú parkot akarnak. /Egykor meghaltak szabadságért, egyenlőségért, testvériségért. Kegyeletteljes megemlékezés az aradi vértanúkra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
A történelmi múltra, a szabadságért életüket áldozókra való emlékezés alapvető feltétele annak, hogy a magyarság határoktól függetlenül is megőrizhesse nemzeti önazonosságát és kereszténységét – ezt az alapgondolatot fejtette ki október 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének évfordulóján tartott szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. Idén is nagy tömegben érkeztek a magyar közösség tagjai Erdély különböző helyeiről és Magyarországról is. A szertartáson részt vett Göncz Kinga külügyminiszter és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Jakubinyi György mondanivalójának lényege az volt, hogy csak az a nép, csak az a nemzet képes megtartani önazonosságát, amely nem felejti el történelmi hőseit, azokat, akik életüket adták a szabadságért. Az ünnepség a Megbékélés Parkjában, a két évvel ezelőtt újra köztérre helyezett Szabadság-emlékműnél folytatódott, Göncz Kinga és Markó Béla beszédet mondott. Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza – hangoztatta Göncz Kinga külügyminiszter. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. „Még semmi sincs rendben. Látjuk, mi történik Szlovákiában és mi van Magyarországon, hogy még semmi sincs rendben Európának ebben a részében. Itt, Romániában sem igazán szabad, nem igazán egyenlő, nem igazán testvér még a magyar” – fejtette ki Markó Béla. /A vértanúkra emlékeztek Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2006. október 7.
Kolozsváron az október 6-i megemlékezések az ünnep előestéjén kezdődtek. A hidelvi református egyházközség és a körzeti RMDSZ ökumenikus istentisztelettel és műsorral tisztelgett az aradi vértanúk emléke előtt. Dr. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszédében az aradi vértanúk példamutatását elevenítette fel. Makkai László, a hidelvi RMDSZ elnöke köszönetét fejezte ki a Claudiopolis Egyesületnek, az emlékkiadványért. /N.-H. D.: Október 6. Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
Marosvásárhelyen a magyarság fontos színhelyén, a Székely mártírok emlékművénél emlékeztek az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanúra. Nagy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színésze megjegyezte, „apróra zsugorodott a tömeg, a megemlékezők száma.” Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke az „értékek válságaként” jellemezte a mai társadalomban lezajló eseményeket. /Ferencz Melánia: Megemlékezés a Postaréten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
2006. október 7.
Október 6-án Sepsiszentgyörgyön a park oroszlános emlékművénél, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok hősiessége előtt hajtottak fejet az egybegyűltek. Nem mindannyian voltak magyarok, némelyik a nyelvet sem bírta – figyelmeztetett a bő másfél száz esztendővel ezelőtt történteket felelevenítő beszédében Cserey Zoltán muzeológus -, de a világszabadságot zászlajára tűző magyar forradalmat valamennyien fontosabbnak tartották saját nemzeti küzdelmeiknél. Ünneprontó volt egy tántorgó atyafi bekiabálása, aki azonban a szép számban megjelent szolgálatos rendőröket láthatóan nem zavarta. /(demeter): A szabadságharc mártírjaira emlékeztek (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2006. október 7.
Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./
2006. október 9.
Felháborodott hangú közleményt bocsátott ki az SZDP aradi szervezete: az idei október hatodikai rendezvények “románellenes puccsá” alakultak át, az RMDSZ rendezvényéhez pedig a helyi hatóságok is hozzájárultak. “Miután néhány nappal korábban Románia miniszterelnök-helyettese, szembeszegülve az alkotmánnyal és az állam alapvető elveivel, támogatta Székelyföld autonómiájának eszméjét, visszatért erre Aradon”. A közlemény szerint ez a beszéd az RMDSZ “függetlenségi nyilatkozata”, melyet csak utólagosan és csak részlegesen fordítottak le. “Gavril Popescu a kormány képviselőjeként passzívan asszisztált a románokat ért példátlan sértésekhez, amikor a 13 tábornoknak emelt obeliszknél nem hangzott el Románia himnusza, de Magyarország himnusza, magyar nyelvű hazafias és vallásos énekek hangzottak el” – olvasható a közleményben. Az SZDP aradi szervezete a magyar hivatalos vendégek és az RMDSZ szónoklataiban irredenta hangokat vélt felfedezni, ezért követelte, hogy a kormány büntesse meg Gavril Popescu prefektust, váltsák le Bognár Levente alpolgármestert, s azt is, hogy az RMDSZ kérjen bocsánatot a szervezők nevében a románellenes magatartásért. /(Kilin): Nagy-Romániás hangszerelés az SZDP-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2006. október 9.
A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./
2006. október 9.
Az idén másodszor tető alá hozott Aradi Napok elnevezésű rendezvénysorozat az október 7-én, szombaton tartott egyházkerületi református ifjúsági találkozóval, illetve vasárnap az aradi evangélikus templomban ért véget. A Királyhágómelléki Egyházkerületi Református Ifjúsági Találkozó hangulata kicsit kesernyés volt, hiszen a nyolc egyházmegye közül csupán négy – az aradi, a nagybányai, a szilágysomlyói és a temesvári – képviseltette magát, jelezte Módi József egyházmegyei ifjúsági előadó, a rendezvény főszervezője. Ecsedi Árpád, a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet elnöke a fiatalság szerepét hangsúlyozta az élet minden területén, a stafétabotot a fiatalságnak kell átvennie az előző nemzedéktől. Olasz Angéla, a Csiky Gergely Iskolacsoport történelemtanára öt évszázadon – az 1456-os nándorfehérvári diadaltól az 1956-os magyar forradalomig– átnyúló időutazását hallgathatták a résztvevők. A Kölcsey Stúdió tagjainak összeállítása után Bognár Levente aradi alpolgármester, majd Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. /Kiss Károly: Mécsesfények az Aradi Napok végén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2006. október 10.
Hagyományos vendége Aradnak október 6. táján a Csiky Gergely Iskolacsoport budapesti testvériskolája, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum küldöttsége. Idén dr. Horváth László igazgató vezetésével a tantestület 26 tagja, valamint 12 diák érkezett a magyar fővárosból Aradra. 6-án rész vettek az emlékünnepségeken, megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, majd Nagyszalontára és Nagyváradra látogattak, végül Ujj János idegenvezetésével Arad-Hegyalját, az ottani 1848–49-es emlékhelyeket keresték fel. Dr. Horváth László elmondta, hogy eddig tankönyvekkel és laboratóriumi felszerelésekkel segítették az aradi Csikyt. /(Kiss): Testvériskolai kapcsolat – uniós távlatban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2006. október 13.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban negyvenórás továbbképzés kezdődött a tanintézet 30 pedagógusa számára a budapesti 2P Bt. két munkatársa közreműködésével. A tanárok elméleti megközelítéssel és interaktív foglalkozással igyekeznek megtanulni a személyiségfejlesztés és a drogprevenció legkorszerűbb módozatait. /(Kiss): Körbe ültek, hogy lássák egymást... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2006. október 14.
Telefonon közölték: technikai okok miatt nem tartanak igényt az október 6-i megemlékezésen Aradon a Kisiratosi Férfikórus szolgálatára. Nem esett jól nekik, mert a kórus másfél hónapja erre a fellépésre készült. A kórus a nyár folyamán ellenszolgáltatás nélkül tett eleget a megye számos magyarlakta településéről érkezett meghívásnak, itthon minden rendezvényen felléptek, hogy a fogyatkozó magyarságot ezzel is próbálják összefogni. /Halai János: Tüske a férfikórus szívében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2006. október 14.
Megyesi József nyugalmazott baptista lelkipásztort legendaként emlegették Aradon, a közelmúltban megtartott világtalálkozó alkalmával, 80. évén túl is együtt él a gyülekezeteivel. Aradon kezdte el a szolgálatot 1952-ben. 1967-ben a nagyváradi dr. Barnabás lelkész halála után egy évvel elvállalta az ottani magyar gyülekezet lelki gondozását. Aradon 120 tagú gyülekezetet hagyott, új szolgálati helyén több mint 450 hívő várt rá. Az erőltetett iparosítással párhuzamosan elindult a hívek faluról történő bevándorlása, így 1985-re, amikor a gyülekezet 100 éves jubileumát ünnepelték, a nagyváradi gyülekezet 1000 fősre bővült. 1992 januárjában innen vonul nyugdíjba, de manapság is ott lakik velük. Önéletrajzom az Ige tükrében címmel megírta élete történetét. /Balta János: Örökszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2006. október 17.
Felállva, hosszú percekig ünnepelt Aradon a közönség október 15-én, vasárnap a színházban, a Pécsi Balett előadásának végén: A notre-dame-i toronyőr című Victor Hugo-mű “táncos elbeszélése” mindenki tetszését elnyerte. Bognár Levente aradi alpolgármester, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója és Ovidiu Cornea, az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház irodalmi titkára a két, művelődési partnerségi kapcsolatban lévő város színházainak kibontakozódó együttműködéséről beszélt. /(Kiss): Fergeteges előadással zárt a klasszikusdráma-fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./
2006. október 18.
Az SZDP Arad municípiumi szervezete visszatért az október 6-i megemlékezések kapcsán kibocsátott magyarellenes vádjaira. Dorel Caprarral, a szervezet elnökével az élen a román népet sértő, megalázó ünnepségnek titulálták az aradi október 6-i megemlékezést. Sérelmezték, hogy Gavril Popescu prefektus nem válaszolt kérésükre, miszerint váltassa le Bognár Levente alpolgármestert. Azzal indokolják, hogy Bognár alpolgármester nem tévedett, hanem s szándékosan nem hordta a háromszínű szalagot. Bognár Levente mindezekre a következőt nyilatkozta a Nyugati Jelennek: “Egyértelműen politikai támadást intéztek ellenem, és ezt, sajnos, épp az integráció küszöbén, egy olyan kérdésben, mely jelen pillanatban nem a város legfontosabb problémája”. /Sólya R. Emília: Bognár alpolgármester nacionalista támadásnak véli. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./
2006. október 19.
Október 18-án Aradon, az RMDSZ székházában találkoztak az Arad és Békés megyei vállalkozók, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és az RMDSZ gazdasági szakbizottsága szervezésében. Bognár Levente alpolgármester felvázolta a megyeszékhely ipari övezeteit, majd emlékeztetett: a két testvérmegye közötti kapcsolatokat már tizenhat éve építik. /(ij): Arad–Békés üzleti találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2006. október 19.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör október 17-i ülésén dr. Brauch Magda Beszélni kell, avagy használjuk anyanyelvünket (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2006) című, nemrég megjelent harmadik nyelvművelő kötetét Regéczy Szabina Perle, a kör elnöke méltatta. A rendezvény második részében Faludy Györgyre emlékeztek, legszebb verseiből és műfordításaiból készült válogatással. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2006. október 19.
Péterfy Irén nyugalmazott magyartanár /sz. 1938/ 1956-ban felvételizett a Bolyai Egyetem magyar szakára. A magyarországi ’56-os események következményeként 1958 őszén rendszerellenes tevékenység miatt letartóztatták, 1959 februárjában pedig a Kolozsvári Katonai Törvényszék tíz esztendő javítóbörtönre ítélte. Péterfy Irén 1963 szeptemberében szabadult. Az egyetemen lelkesedéssel fogadták 1956-ban a forradalom hírét. Az idősebb professzorok nem mertek reagálni. Nagy István író összehívta a bölcsészeket, akkor már a Kádár-kormány volt hatalmon. Nagy István elmondta: ő kezességet vállal azért, hogy a Kádár-kormány csak a javát akarja a magyar nemzetnek. Ez nagy visszatetszést keltett, mert Kádárt egyöntetűen árulónak tartották. Előzőleg az egyetemisták halottak napján kimentek a Házsongárdi temetőbe, néhány tanársegédek is velük volt. Elénekelték a Székely Himnuszt, versek is elhangzottak. Azután következett november 4-e, a nemzeti gyásznap, és akkor oda jött Péterfy Irénhez valaki, jogász lehetett az illető, s azt mondta: úgy döntöttek, hogy fekete szalagot fognak viselni. Kérte, ossza ki a szalagot évfolyamtársai között. Péterfy Irén ekkoriban kapta kézhez a forradalom alatt megjelent Irodalmi Újságot, benne volt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse és Benjámin László verse, mindkettőt lemásolta magának. Ezt később megtalálták nála, a versek bűnjelként szerepeltek ügyében. Egyenként behívták az egyetemen őket, KISZ (Kommunista Ifjak Szövetsége, akkoriban Ifjúmunkás Szövetség, azaz INSZ) vezetőségi tagokat. Előtte beszélgettek barátaikkal – többek között Szilágyi Domokos is ott volt – arról, hogy mi lesz. Próbálták meggyőzni őt, hogy ne mondja el a véleményét, mert nincs semmi értelme. Azonban ő képtelen volt erre. Kijelentette, hogy ez nem ellenforradalom volt, hanem forradalom. Hozzátette, hogyha bebizonyítják az ellenkezőjét, akkor elfogadja. Úgy emlékszik, nem is válaszoltak. Volt egy olyan gyűlés is, ahol el kellett volna ítélni a történteket, de az egyetemisták nem ítélték el. –1957 tavaszán letartóztattak három tanársegédet (Varró Jánost, Lakó Elemért és Dávid Gyulát), azután Koczka György, Kelemen Kálmán, Várhegyi István és Nagy Benedek hallgatót, ez nagy megdöbbenést váltott ki. Akkor még úgy gondolták, hogy ezeket most egy kicsit megijesztik, aztán kiengedik őket. El is mentek a tárgyalásra. Váratlanul, minden indoklás nélkül megvonták Péterfy Irén ösztöndíját. Ebben az időben a legszűkebb baráti köréhez tartozott Szilágyi Domokos, Páll Lajos és Váradi Emese. 1958 őszén az egyetemen rendeztek egy gyűlést, hogy a plénum előtt elrettentő példát statuáljanak. Egyenként ki kellett állni a színpadra, tömve volt az aula. Péterfy Irénen iszonyú reszketés vett erőt, alig tudott beszélni. Azt kérdezték, hogy 1956-ban forradalom vagy ellenforradalom volt? Nem tudott egyértelműen válaszolni. Valami olyasmit mondott, hogy iszonyú vérontás volt, ahol nagyon sok ártatlan és nem ártatlan ember meghalt. Ilyen kitérő választ adott. Vastag Lajostól azt kérdezték, mit csinált volna ’56-ban, kire lőtt volna? Mire ő azt mondta: öngyilkos lettem volna. Ez hatalmas tapsot váltott ki. /Később ő is börtönbe került./ Péterfy Irént kizártak az egyetemről, megbélyegezték őt, majd 1958. október 31-én letartóztatták. Egyértelmű volt számára, hogy fel akarják használni a három letartóztatott tanársegéd ellen. Állandó félelemben tartották, fenyegették. Nehezen ment a román nyelvű kihallgatás, mert ő nehezebben tudta magát kifejezni románul. 1959. február 13-án volt a tárgyalás Kolozsváron. Ott tudta meg, hogy egy ügyben tárgyalják az ő esetét Vastag Lajossal, Páll Lajossal, Varró Jánossal és Lakó Elemérrel. Öten voltak. Péterfy Irén ellen a vád volt: gyászszalag viselés, Magyarországon megjelent ellenforradalmi versek lemásolása, temetői részvétel, rendszerellenes tüntetés. A peren a tanúk közül Varga László református lelkészre emlékezett, mivel rendkívüli hatást tett rá. Varga Lászlót akkor már elítélték, rabruhában hozták a tárgyalásra. Azt akarták, hogy barátjára, Vargát Jánosra tegyen terhelő vallomást. Varga László kijelentette: „Én azt a vallomást, ami önöknél van, fizikai kényszer hatására írtam alá, és most nem vagyok hajlandó elismerni”. Ez olyan volt, amilyent csak filmekben lehet látni. Péterfy Irén tudta, hogy mi vár Varga Lászlóra ezután. Az utolsó szó jogán Péterfy Irén nem mondta, hogy megbánta tetteit. Tíz évre ítélték. Az ő perében Varró János 16, és Lakó Elemér 15, Vastag Lajos 8 és Páll Lajos 6 évet kapott. Péterfy Irént Csíkszeredába vitték, 1960-ban Aradra, onnan Nagyváradra, majd 1963. szeptember 19-én szabadult. Öt évet töltött börtönben. A női börtön enyhébb volt, a férfiakéhoz képest. Csíkszeredában még nem, de Aradon és Váradon már dolgozott, örültek, hogy dolgozhattak. Kosárfonás volt a munkájuk. – A női börtönökben rengetegen voltak, akik rendszerellenes viccet mondtak vagy hallgattak, akik szökevényeket rejtegettek vagy nekik segítettek. Voltak bent katolikus apácák, akik Rómával kapcsolatot tartottak, őket hazaárulással vádolták. Csíkszeredában nagy szigorúság uralkodott. Nagy hálókban szállásoltak el őket, lehettek olyan harmincan, negyvenen. Egymástól verseket is tanultak. Nyitrai Bertus néni magyar irodalomból, történelemből tartott előadásokat. Később a börtönben kaptak könyveket, de csak román nyelvűeket. – A besúgók a börtönben is jelen voltak. /Gagyi-Balla István: 1956. Tíz év börtön „rendszerellenesség” miatt. Beszélgetés Péterfy Irén nyugalmazott magyartanárral. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13., folyt.: 14., 19./
2006. október 19.
Szőcs Géza Liberté 1956 című drámája (Irodalmi Jelen-könyvek, Arad, 2006) a forradalom ötvenedik évfordulójára íródó művek közül is kiemelkedik. Bemutatója október 23-án lesz a debreceni színházban, ugyanakkor a műből film is készül. Szőcs drámája középpontjában egy Bécsben tanuló, de a forradalom hírére Budapestre utazó angol lány és egy, a felkelők oldalára átálló szovjet tiszt szerelme áll. Pável volt bajtársaival való összecsapásban veszíti életét a magyar szabadságért, a lány elmenekül, s néhány esztendővel később Londonban fiatal angol diákokkal játszatja el a forradalmi eseményeket. Szőcs Géza kötetének második részében közölte Szovjet katonák a magyarok oldalán 1956-ban című oknyomozó tanulmányát. ,,Hogy a szovjet hadseregből álltak-e át a magyar felkelők oldalára katonák – oroszok vagy más nemzetiségűek -, ez olyan kérdés, mely tudományos szakszerűséggel máig sincs feldogozva” – írta. A lap részletet közölt Szőcs Géza könyvéből. Egyes orosz katonák átállásával kapcsolatban idézhető Pongrátz Gergely Corvin köz, 1956 című könyvének több passzusa, emlékeztetett Szőcs Géza. A Corvin köziek egy csoport foglyul ejtett szovjet katonát és tisztet szabadon engedtek október 27-én. Az egyik orosz katona azt mondta, inkább lőjék agyon, de nem megy vissza a csapattestéhez. Ez az orosz katona Viktor volt, aki elmondta, hogy több bajtársát politikai tisztjeik agyonlőtték azért, mert nem akartak lőni a magyar forradalmárokra. A 20 éves Viktor beállt a forradalmárok közé, és a Rákóczi téren, a magyar nemzet szabadságáért áldozta életét. „A mi hősi halottunk lett” – írta Pongrátz Gergely. /Bogdán László: Ezerkilencszázötvenhat: A szabadság igézete és mámora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2006. október 21.
Október 20-án Aradon mutatták be Réhon József A Tanár úr című, Fábián Györgyre emlékező kötetét. Az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadásában megjelent kötetről Ráduly Csaba fizikus, egykori Fábián-diák, a Temesvári Egyetem előadótanára beszélt. A könyv zárófejezete Ujj János Az aradi magyar középfokú oktatás 1918–1941 között című monográfiája. /Kiss Károly: A Tanár úr megjött, és... elfogyott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./
2006. október 25.
Három ország, egy történelmi térség magyar fiataljai találkoztak. A Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló), amely a Dél-Alföldet, a Bánságot és a Délvidéket foglalja magába, a magyarországi Jánoshalmán tartotta legutóbbi gyűlését. Romániából négy megye érintett (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes); a találkozó során a részvevőket munkacsoportokra osztották, melyeknek megoldást kellett találniuk az ifjúság főbb problémaira, összefogására, a jellemző passzivitás leküzdésére. Aradot az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet öt tagja képviselte, köztük Szabó Mihály elnök és Albert László gazdasági alelnök. /(Sinka): Eurorégiós hálózat tagja lett az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2006. október 27.
Aradon október 23-án Erdély ’56 címmel emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke előadást tartott a forradalom romániai, ezen belül erdélyi következményeiről, megemlítve a Szoboszlay-pert, majd levetítették az említett perrel kapcsolatos, Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című dokumentumfilmet. Ezután néhány nappal sokan voltak kíváncsiak dr. Vekov Károly, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom című előadására. Vekov professzor sok újdonságot tartalmazó értekezést tartott. /Kiss Károly: Szoboszlay Aladár és az ’56-os magyar forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./
2006. október 28.
Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2006. október 30.
Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./
