A temesvári római katolikus egyházmegye tavalyi tevékenységét összefoglaló ismertető szerint a még 2003-ban felterjesztett 146 visszaigénylési kérvényből eddig 63-ra született határozat. A visszaszolgáltatott egyházi épületek nagy részében – több mint 30 ingatlanban – oktatási intézmény, óvoda vagy iskola működik. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy kevés kivétellel, mindegyik óvoda, iskola esetében létrejött az egyház és a bérlő közötti öt évre szóló szerződés. A visszaszolgáltatási határozat ellen csak néhány esetben nyújtott be fellebbezést az épületet használó oktatási intézmény vezetősége. Van olyan eset is – Perjámos –, ahol az eddigi bérlő kiköltözött, felszabadította az ingatlant. Az egyház nem kíván semmilyen nehézséget gördíteni az oktatás, a jövő generáció felkészítésének útjába. Az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont épületét az egyház negyvenkilenc esztendőre díjmentesen a tanintézet használatára bocsátotta. A megállapodásnak megfelelően az ingatlant kizárólag magyar tannyelvű oktatási intézmény használhatja, továbbá az iskola közigazgatási tanácsának állandó tagja a mindenkori arad-belvárosi plébános és a mindenkori marosi főesperes. /Sipos Enikő: Útkeresés. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 11./
2007. február 12.
Komoly változások várhatók az erdélyi magyarság életében, politikai, oktatási, közösségi önszervezése terén, tömbvidéken és szórványban, hangzott el a Jelen és jövő Hunyad megyében elnevezésű február 10-i, szombati dévai szórványkonferencián. A gondok feltérképezése került előtérbe. A soron következő aradi kongresszus célja az RMDSZ hatékonyabbá tétele, mindenekelőtt a számonkérés kidolgozása révén, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A Hunyad megyei magyarság messze legjelentősebb megvalósítása, a Téglás Gábor Iskola a szórványoktatás koronája. Létszám-gondok miatt azonban a megyében 4 magyar iskolai tagozat került a felszámolás szélére. Hosszas ellenségeskedés után a vulkáni 5–8. osztályok egyesülnek a szomszédos Lupénnyal, szögezte le Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Petrozsényban és mindenekelőtt Vajdahunyadon fel kell tölteni a létszámot. Magyar gyerekek ugyanis vannak még, csak a magyar iskolák felé kell irányítani őket. Amennyiben segítségre van szükség, számíthatnak a Geszthy Ferenc Társaságra, szögezte le Varga Károly elnök. Valamennyi Hunyad megyei magyar iskolai tagozat megerősítése a cél. Darvas Kozma József, a gyulafehérvári érsekség szórvány-bizottságának elnöke népfőiskolák létesítését javasolta, amelyek a székelyföldi példa szerint hozzájárulhatnak a szülők nemzeti öntudatának erősítéséhez, s közvetve gyerekeik magyar iskolába irányításához. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórvány-felelőse pedig az úgynevezett lámpástervet javasolta: olyan szórvány településeken, ahol egyáltalán nincs magyar iskola, a parókián történjen a nemzeti kultúra ápolása. A lámpásprogram már be is indult Hunyad megyében, leglátványosabban Rákosdon. /Chirmiciu András: Gyökeres változások előszele? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. február 12.
Az aradi magyarság mindeddig megtartott legnagyobb táncmulatságát előzőleg nem hirdették meg az újságban, a szervezők nem akarták kitenni magukat a visszautasítással járó kellemetlenségnek. Az farsangi bálnak nagy sikere volt. A közel hétszáz (!?) főre rúgó közönség szórakoztatását szolgálta a pécskai Búzavirág több néptánccal fellépő együttese és a fiatal lányokból álló, nagy sikerű cigánytáncot előadó csoport is. /Jámbor Gyula: Megabál Bach-hal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. február 13.
A Temesváron élő Tácsi László vallja, hogy aradinak tartja magát, annak ellenére, hogy tizenhét éves volt, amikor elkerült otthonról. Ott él az öccse a családjával, sok barátja, mindenre odafigyel, ami Araddal kapcsolatos. Felesége, Tácsi Erika fiatal korában versenyszerűen atletizált. Tácsi Erika Temesváron a Magyar Tannyelvű Líceum igazgatói székébe került (később 2-es számú Matematika–Fizika Líceum, jelenleg Bartók Béla Elméleti Líceum), ezeket az éveket (1971–1987) így jellemezheti: kemény korszak volt. Keserves, embert próbáló évek. Most is tanít, már negyvenötödik éve. Magyar–német szakos tanárként Tácsi Erika oktatott általános iskolásokat, gimnazistákat, főiskolásokat Aradon és Temesváron. /“Végig kell futni a távot!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 15.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör február 13-án tartott ülésén József Attilára emlékeztek, halálának 70. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda tartott előadást. Bemutatkozott a kör “alkotóműhelye”. Szűcs Éva A talány című novellája nagy sikert aratott. Szűcs Noémi egyetemi hallgató Händel két rövid áriáját énekelte el, majd Szűcs Sándor grafikáit tekinthették meg. A kör tagjai Bokor Ellát, a rangidős költőnőt köszöntötték névnapja alkalmából. /Regéczy Szabina Perle: József Attila-est a Tóth Árpád Körben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./
2007. február 15.
Február 14-én Aradon bemutatták a tizenötödik Fecskés Könyvet, az evangélikus imateremben. A tágas termet szinte teljes egészében betöltő érdeklődő közönségnek Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke és Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Tóth Zoltán Csaba Egyperces megváltás című kötetét, a Kölcsey Stúdió tagjai az abban megjelent költeményekből szavaltak. Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész tavaly őszig Aradon szolgált, jelenleg a Beszterce melletti Zselyk evangélikus megbízott lelkésze. A verseskötet szerzője 1999-ben érettségizett Aradon, a Csikyben. /(Kiss): Egyperces megváltás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./
2007. február 16.
Március 2-án tartja az RMDSZ kongresszusát Aradon. Az eseményre 28 megyei szervezet, 10 platform, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet küld képviselőket. A kongresszuson összesen 556 szavazójoggal rendelkező küldött vesz részt, közülük 315-ön választottak, 241-en pedig úgynevezett normatív mandátummal rendelkeznek (mivel központi, megyei vagy helyi tisztséget töltenek be). Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter beszámolt arról, hogy a kormányfő kezdeményezésére a parlamenti pártok megvitatták Románia csatlakozás utáni stratégiáját. Az RMDSZ-t ezen a megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselte. Borbély kifejtette: fontosnak tartja azt, hogy a jelenlegi szétzilált politikai helyzetben legalább ebben a kérdésben a parlamenti pártok egyetértenek, a megfogalmazott okmányt mindannyian aláírták. Az európarlamenti választásokkal kapcsolatosan a miniszter kifejtette: a szövetség nem ért egyet azokkal, akik elhalasztanák a voksolást. /E. -R. F. : Kongresszus előtt, EP-kampányban az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2007. február 16.
Cseke Gábor legújabb verseskötetében /Lírai tőzsde, Fontos versek. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006./ többnyire kortárs magyar költő pályatársaival mérkőzik, s írja meg magára szabott változatait. /Kristó Tibor: Cseke Gábor lírai tőzsdéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
2007. február 18.
Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./
2007. február 19.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete február 17-én a belvárosi római katolikus templomban szentmisével egybekötött előadással emlékezett arra az évfordulóra, hogy Márton Áront 1939. február 12-én szentelték fel gyulafehérvári püspöknek. A szentmisét Horvát János minorita tartományfőnök-plébánossal, Király Árpád marosi főesperessel és több paptárssal együtt dr. Marton József nagyprépost, a Babes–Bolyai TE teológia tanára, a Római Katolikus Tanárképző dékánja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelde egyháztörténet és patrológia tanára koncelebrálta, aki ezt követően bemutatta Márton Áron életútját 1896-tól, a csíkszentdomokosi szülőháztól egészen az 1980-ban bekövetkezett haláláig. /Áron, Erdély püspöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2007. február 19.
Február 17-én az aradi Central Szálló éttermében 34. alkalommal került sor arra a hagyományos “magyar bálra”, amely a rendszerváltás előtt az Arad megyei magyarság egyetlen közösségi találkozója volt évente, az utóbbi 17 évben EMKE-bálként folytatódott. Köszöntőjében Matekovits Mihály visszaemlékezett a hosszú sorozatra. Az Aradi Filharmónia művészei, a Szenes házaspár (Andrea hegedűn, András szintetizátoron) is felléptek. /(balta): Aradi magyar bál, harmincnegyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2007. február 21.
Az Udvarszék Kulturális Egyesület Gondolkodó magyarok elnevezéssel könyvsorozatot indított. Első kötetüket, az aradi Kövér Gábor Eretnek mesék a világról című könyvét február 19-én mutatták be Aradon, a Szövétnek kulturális folyóirat szervezésében. A 97. életévében járó Kövér Gábor elsősorban műszaki emberként ismert, ezért meglepetés első kötete, amely – Ujj János házigazda megfogalmazása szerint – egy teljes filozófiai rendszert megteremtő munka, a világot, a természetet, a társadalmat és az embert vizsgálja összefüggéseiben. A Bálint Mózes gondozásában Székelyudvarhelyen kiadott kötet figyelmes olvasást és gondolkodást igényel. Nem könnyű olvasmány, közel száz év élettapasztalatát sűríti megállapításokba és megválaszolatlan, nyitott kérdések özönébe. /Kiss Károly: Gondolkodó magyarok (I.) = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2007. február 23.
Az Avantaje si Avon Cosmetics Romania folyóirat immáron kilencedik alkalommal rendezte meg az Év asszonya versenyt. A fődíjon kívül a folyóirat kiosztott még hat kiválósági – excellencia – díjat is olyan személyiségeknek, akik kitartóan és eredményesen küzdenek a nők és a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogainak érvényesítéséért. A 2006-os évi hat excellencia-díjas egyike aradi, Jäger Katalin, az aradi székhelyű Romániai Mozgássérültek Egyesületének vezetőségi tagja, az aradi fiókegyesület alelnöke, aki immáron 16 éve küzd a tolókocsihoz kötött nők, a fogyatékkal élő személyek jogaiért. /Balázs Katalin: Jäger Katalin excellencia-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2007. február 24.
Aradon az önkormányzat megszavazta Arad és Békés megyék közötti újabb együttműködési szerződés szövegét. Szerződések eddig is voltak, csak nem sikerült ezeket tartalommal megtölteni. A szerződés újrafogalmazását már tavaly ősszel kezdték tárgyalni. Csongrád és Arad között nyolc éve köttetett az együttműködési szerződés, ezt akarjuk most életre kelteni, mondta az aradi tanácsosoknak Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes elnöke. /(irházi): Felmelegítenék az Arad–Békés együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2007. február 24.
Február 22-én Aradon a Tulipán könyvesboltban tartotta meg előadását Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának őre. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének meghívására érkezett előadó kitért a múzeum és a könyvtár alapításának a körülményeire, annak a 8300 régi könyvnek az ismertetésére, amelyeket Erdély minden vidékéről adományoztak kötetenként vagy egész magánkönyvtár anyagaként. A könyvtár anyagát az 1960-as években Jakó Zsigmond kolozsvári egyetemi tanár diákjainak közreműködésével rendszerezte. Az előadó beszélt az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezése nyomán született digitális, integrált könyvtári feldolgozó rendszerről. Létrehozták a Magyar Elektronikus Könyvtárat, amelybe bevonták az Erdélyi Közös Katalóguson szereplő valamennyi könyvtár anyagát, így a székelyudvarhelyit is. Az előadás után Róth András Lajos bemutatta Született nyelvünk című gyűjteményes kötetét. /(balta): Hagyományos és elektronikus könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./
2007. február 27.
Centralizációs törekvést látnak a bírálók az RMDSZ alapszabályzat-módosításában. Míg Seres Dénes képviselő, az alapszabályzat-módosító bizottság elnöke a döntéshozatal mobilitásának növelését, illetve a felelősségre vonás keretének kidolgozását tartja a tervezett módosítások legfőbb következményeinek, az RMDSZ belső ellenzéke a centralizálási törekvést lát benne. A szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a politikai bizalommegvonást. Megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács, helyét a Kulturális Autonómia Tanács /KAT/ foglalja el. A KAT létrehozását eredetileg Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője javasolta. Székely tervezete szerint a kulturális tanács magában foglalta volna az RMDSZ ügyvezető elnökségének művelődési és oktatási főosztályait is, a szakmai szervezetek és az egyházak képviselőit is bevonta volna. Az Aradon előterjesztendő alapszabályt módosító tervezetben azonban a KAT gyakorlatilag azonos hatáskörrel rendelkezik, mint elődje, a SZET. A SZET és a KAT közötti különbség, hogy a különböző kulturális, tudományos, oktatási szervezetek, valamint az egyházak képviselői mellett a KAT-ban helyet kap 75 megyei vagy területi szervezetek által megválasztott képviselő. A tervezett módosítások szerint a jövőben „nem lehet RMDSZ-jelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon”. Ugyancsak tiltják az RMDSZ-jelöltként való indulást a választásokon azon szövetségi színekben megválasztott tisztségviselőknek, akiktől az RMDSZ az elmúlt nyolc évben megvonta a politikai bizalmat. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjaként számon tartott politikus élesen bírálta az alapszabály-tervezetet. /Farcádi Botond: Reform helyett szigor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2007. február 27.
Arad megyei turnéján a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház a Grimm testvérek Holle anyó című meséje után készült népi bábjátékon kívül a V–XII. -eseknek is hoztak egy előadást, Regélő kereplők (A vándorlegény) címmel egy verses összeállítást a XIX. század magyar mű- és népköltészetéből. Február 26-án mindkettőt bemutatták Pécskán, majd az utóbbit Aradon a csikys középiskolásoknak is. Meleg Attila, az együttes vezetője, az előadás összeállítója és rendezője elmondta, 1987-ben keresték fel Bihar megyei magyartanárok, hogy a bábszínházból kinőtt, immár nagyobb diákok számára állítsanak össze egy műsort. A legutóbbi változat idén januárban a magyar kultúra napjára készült el. /(Kiss): A Matyi Műhely turnéja Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2007. február 28.
Tőkés László püspök a március 2–3-án Aradon tartandó kongresszus előtt ironikusan gratulált Markó Bélának újraválasztásához. “Az RMDSZ egészséges elveket valló tagjainak semmi esélyük nem lesz, hogy a kongresszust jó irányban befolyásolják, így már a választás előtt gratulálok Markó Béla RMDSZ-elnöknek az új mandátumhoz” – mondta Tőkés László sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Tőkés László kampányfőnöke szintén “gratulált”. “A kongresszusnak nincs tétje, az EP-választási listát pedig már meghatározta egy szűk kör, az RMDSZ-tagokat nem kérdezték meg, kiket szeretnének a listára” – mondta Szilágyi. /Tőkés “gratulált” Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2007. március 1.
Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 2.
Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának az európai integráció modern követelményeihez való módosítása lesz a fő témája az RMDSZ nyolcadik kongresszusának, amely március 2-3-án ülésezik Aradon. Az érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó fóruma elnököt is választ, a tisztségre Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke az egyetlen jelölt. A kongresszus szlogenje „Szövetség az Unióban!”, központi alakja pedig a város egyik történelmi jelképe, a Szabadság-szobor. Az eseményre összesen 554 küldöttet, körülbelül 130 meghívottat és 150 újságírót várnak. /Ma kezdődik Aradon az RMDSZ kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Több pontban is módosul az RMDSZ felépítése, működési elve az aradi kongresszus után, ha a küldöttek elfogadják az alapszabályzat-módosító bizottság javaslatait. A korábbi Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) átalakult Szövetségi Állandó Tanáccsá (SZOT). A testület havonta legalább egyszer ülésezik. A SZÁT irányítja az RMDSZ folyamatos tevékenységét, politikailag irányítja a szenátusi és képviselőházi frakciókat. A SZÁT kétharmadának támogatásával – konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elő a frakciótagok számára. A Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) átalakul a Kulturális Autonómia Tanácsává (KAT). Bevezetik az elszámoltatás intézményét is. A választott tisztségviselőknek negyedévente beszámolót kell írniuk a tevékenységükről. /Cs. P. T. : Operatív döntéshozatal, szigorú számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2007. március 2.
Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platformvezetője szerint a most kezdődő aradi kongresszuson azok a fazonigazítások fognak megtörténni, amelyre a szűkebb vezetőség már rábólintott. A Szabadelvű Kör azt javasolta, hogy az RMDSZ készítsen új programot, középtávú célkitűzésnek a közigazgatási régiók, ezen belül a Székelyföld régió létrehozását jelölje meg. Másrészt javasolták, hogy az RMDSZ tekintse egyik távlati céljának Románia föderalizálásának tervét a történelmi régiók mentén. Markó Bélának nincs ellenjelöltje, a csúcsvezetés vigyázott az elmúlt évtizedben arra, nehogy valaki olyan tapasztalatokra tegyen szert, hogy eséllyel meg tudjon küzdeni az elnökségért – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. /Fazonigazítások várhatók csupán – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Míg Szatmárnémetiben még az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete próbálta számba venni teendőit, ma Aradon – jóllehet a legnagyobb befolyással rendelkező, de mégiscsak – az egyik tábor gyülekezik. A tábornak ráadásul a másik táborral való választási mérkőzésre kell készülnie. Ezért az aradi tanácskozásnak vívmánykongresszusnak, kampánykongresszusnak kell lennie. A kampányszempontokat szolgálja a helyszínválasztás is. Az RMDSZ az elmúlt három évben az aradi Szabadság-szoborcsoport nőalakjával, Hungáriával hirdette magát. /Gazda Árpád: A szobor árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2007. március 2.
Március 1-jén Aradon a határon túli magyar szervezetek vezetői megbeszélést tartottak. A kongresszusra érkezett vendégek közül Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei, Labda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek képviselője és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vett részt. A sajtó kizárásával megtartott tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök összegezte a tárgyaláson elhangzottakat: “Kihasználva a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kongresszusunkon való részvételét, rögtönzött megbeszélést szerveztünk, amely azonban nem az úgynevezett kis MÁÉRT, mivel ilyen tanácskozást nem készítettünk elő. Megegyeztünk, hogy a határon túli magyar szervezetek hivatalos fórumára Szlovákiában, május 19-én fog sor kerülni. A jelenlévőket tájékoztattuk a Szülőföld Alappal történt egyeztetés eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a májusi találkozón kialakítunk egy állandó konzultációs kapcsolatot a különböző magyar szervezetek között, amelyek közül egyesek EU-tagállamban működnek, mások nem. ” /Határon túli magyar vezetők kongresszus előtti találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 3.
Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. március 5.
Március 3-án kora délután Aradon véget ért az RMDSZ nyolcadik kongresszusa. Módosították az RMDSZ alapszabályzatát, elfogadták a szövetség európai parlamenti választási programját, és határozatokat fogadtak el a jövő prioritásairól. Ötödszörre választották újra a szövetség elnökévé Markó Bélát, aki immár tizennégy éve tölti be ezt a tisztet. A szövetség programjába beiktatták a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Az alapszabályzat tekintetében az RMDSZ vezetői fontosnak ítélték, hogy a szervezet megőrizte szövetség jellegét, nem alakították az RMDSZ-t párttá. Javaslatok születtek az önkormányzatiság, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében. A bizottság elnöke, Kötő József elmondta: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Az alapszabály-módosító javaslatokat Seres Dénes szenátor ismertette. A legfontosabb módosítások: a szövetség kongresszusa ezentúl kétévente ülésezik, s minden második kongresszuson történik majd tisztújítás; megszűnik az értelmiségieket, egyházi és civil társadalmi vezetőket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) foglalja el, amelynek kibővítették hatáskörét; megmarad a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelyben nagyobb súllyal lehetnek jelen a különböző platformok; a platformok létrehozásához 750 tagra van szükség, úgy, hogy legalább három megyében 150-150 taggal legyen az illető platform képviselve; aki a szövetség ellen, más szervezet képviseletében választásokon vesz részt, négy évig nem lehet az RMDSZ színeiben jelölt a választásokon; akitől a szövetség megvonta a bizalmat nyolc évig nem vehet részt az RMDSZ nevében a választásokon; megszűntették az Operatív Tanácsot (OT), s helyette – két SZKT-ülés között – a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg a szükséges döntéseket; megyei szinten is állandó tanácsokat hoznak létre. Bodó Barna úgy vélte, a szövetség vezetőinek be kellett volna vallaniuk, hogy a SZET működése ellehetetlenült, a KAT viszont nem felel meg a civil szervezetek által támasztott követelményeknek. Nagy Zsolt kifejtette: versenyképes magyarság nem képzelhető el egységes, megreformált RMDSZ nélkül, amelyben számonkérés is működik. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a szakemberek által készített demográfiai elemzésre. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségnek kell maradnia. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra a szövetség elnökévé Markó Bélát. Markó Béla „Új Erdélyt, új magyarságot” című programbeszédében kifejtette: a romániai magyarság sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától, a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. Hozzáfűzve, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túlra szakadt magyarokról sem feledkezhet el. „Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem” – fejtette ki Markó. Azonban „népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem” – mondta. A leadott 479 szavazatból 478 volt érvényes és egy érvénytelen. Markó Bélát 436 szavazattal és 42 ellenszavazattal választották meg újabb négy évre a szövetség elnökévé. Elsőként Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke gratulált Markó Bélának újraválasztásához. A választás eredményének közzététele után Markó Béla régi-új elnök úgy vélte, soha nem volt olyan egységes az erdélyi magyarság, mint 1989-ben, és ezt az egységet feltétlenül meg kell őrizni. Ebben a pillanatban nincs alternatíva a szövetségben, és amit eddig cselekedtek alapvetően helyes volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. Az RMDSZ határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómia megvalósításáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról, illetve a kongresszus azzal a felhívással fordult a romániai magyar választópolgárokhoz, hogy az EP-választásokon szavazatukkal támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla: Erdély legyen a Keleti Svájc! Egységes, következetes és fegyelmezett szövetséget ígért a régi-új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 5.
A jól végzett munka kényelmes, de néha csalóka nyugalma lengte be az RMDSZ aradi kongresszusát, értékelte Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője. A megkérdőjelezhetetlen fölény tudata hatalmas toleranciával töltötte el a többséget. Markó Bélának a román politikai partnerekhez intézett üzenete az óvatos keménykedés iskolapéldája volt: ha nem tetszik a velünk való párbeszéd, akkor vessétek tekintetetek a kolozsvári egyetemvitára. A magyar–magyar kommunikációban egyelőre nem érhető tetten váltás. /Csinta Samu: Béke, majd csend. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2007. március 5.
Tovább növekvő önbizalommal távozhatott Markó Béla az RMDSZ aradi kongresszusáról, elfogadták új jövőt, új lehetőségeket ígérő programját. Azonban a fegyelmezetten szavazó testület gondosan összeválogatott küldöttekből állt. A néhány más véleményt két-három szenátor, képviselő fogalmazta meg, a többség hozzászólása kimerült az elnök beszédének felerősítésében. Kicsit a rossz emlékű idők pártkongresszusait idézték az Aradon történtek: mindenki egyetértett szinte mindennel, amit a csúcson kitaláltak, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. A kongresszus jó alkalom lehetett volna szembenézni néhány nagy gonddal. Elhangzott támogató taps kíséretében, hogy Tőkés Lászlónak nincs esélye, de ettől még nem biztos, hogy a valóságban is így van ez. Az RMDSZ a szembesülés helyett az erődemonstráció stratégiáját választotta. Megtörténhet, hogy az EP-választásokat még meg lehet nyerni erőből, de utána mi lesz? Az RMDSZ szétesése nemcsak Markó és társai bukását jelentheti majd, hanem az erdélyi magyar politizálás teljes felszámolását is. /Farkas Réka: A pillanatnyi győzelem ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./
2007. március 5.
Az aradi RMDSZ zökkenőmentesen szervezte meg a kongresszust. A lebonyolítás nem szült kérdőjelet, annál többet maga a kongresszus, melynek céljai a laza, fieszta-hangulat megőrzése, az egység kifele való mutogatása és nem utolsósorban a korporatív vezetési stílus megőrzése. A küldöttek zöme rendre csépelte Tőkés László püspök megosztó magatartását. Az újságíró számára a legizgalmasabb problémát Takács Csaba ügyvezető elnök fogalmazta meg, mi lesz a szövetséggel, ha kikerülnek a kormányból? Nagy Zsolt miniszter pedig új arcokat akar látni a szövetségben, mert jó néhányan már belefáradtak az RMDSZ-be, és kemény, mindennapi munka helyett csak éldegélnek a dicső múltból. Markó Béla mivel minden áron az egységet, az egységes véleményt akarta kifele közvetíteni. Nem ártana, ha az RMDSZ két kongresszus között alkalmat találna a gyakorlati kérdések tárgyalására. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
