Május 30. és június 1. között került sor Nagyenyeden a szórványszínjátszó találkozóra, részeként a Bethlen Gábor Kollégium kezdeményezte rendezvénysorozatnak. A megnyitón Demény Piroska szervező és Simon János, a Kollégium igazgatója köszöntötte a tizenkét színjátszó csoport tagjait Arad, Fehér, Hunyad és Temes megyéből. A harmadik alkalommal megrendezett találkozón Arad /két iskola/, Mikelaka, Déva, Felvinc, Temesvár, Bethlenszentmiklós, Magyarlapád, Nagyenyed, Torockó, Igazfalva és Szamosújvár színjátszói léptek fel. /Komádi Sándor: Szórványszínjátszók Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún.5./
2003. június 6.
1956-ban már-már úgy látszott, hogy visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot. Az előkészületekről a Vörös Lobogó aradi napilap 1956. okt. 21-i lapszámának krónikása, Messer Sándor ezt írta: "A Szabadság-szobor visszaállítását az Arad Tartományi Múzeum kezdeményezte, élen Zala Bélával (a múzeum igazgatója - szerk. megj.). A felsőbb szervek kedvezően fogadták javaslataikat, és most ott tartunk, hogy a szobor visszaállítása eldöntött tényként könyvelhető el. A néptanács községgazdálkodási osztálya, Cornel Soriteu alelnök és Varjas Lajos főmérnök vezetésével elkészítette a technikai dokumentációkat, és az alapozási munkálatok is megkezdődtek". Az 1956-os forradalom, a történelem alakulása vétózta meg hosszú időre a szoborcsoport visszaállítását. Farkas Károly építésztechnikusként vett részt a helyreállítási munkálatokban. "Akkoriban mi szállítottuk ki a szoborcsoportot az ARO mozi mögötti raktárból. Még sértetlen volt, semmi se hiányzott, és minden talapzatkő meg volt számozva. Júniusban láttunk hozzá az alapozáshoz az eredeti helyen. Katonák és építők hada segédkezett. Akkor készítettem ezt a fényképet" - mutatta a féltve őrzött dokumentumokat az immár 90 éves férfi. /A talapzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2003. július 10.
A közvélemény még most sem igazán tudja, hogy az 1956-os magyarországi forradalomnak erdélyi mártírjai és áldozatai is vannak. Az 56-os magyarországi forradalommal kapcsolatos egyik legnagyobb romániai koncepciós per színhelye Temesvár volt. Ebben az ügyben 380-420 embert tartóztattak le rendszerellenes fegyveres szervezkedés vádjával, közülük 57-et elítéltek, a lehető legsúlyosabb büntetést szabva ki rájuk: tíz embert kivégeztek, a többiek több mint 1300 börtönévet kaptak. A Szoboszlay nevével fémjelzett kirakatper történelmi értékelése még várat magára, de egyre több írás, könyv, emlékhely jelzi, hogy az utókor végre helyére akarja tenni ezeket a dolgokat is. Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére 1999-ben elkészült az első emlékmű: Fresch Ottó Anya és gyermeke c. alkotásának hátoldalára került az Erdélyben kivégzettek vagy a börtönben elhunytak neve. Az emlékművön 23 név szerepel, közülük 13 a Szoboszlay-per vádlottja. Az erdélyi születésű Erdélyi Zoltán sírköves készítette alkotás felavatására 2003. június 16-án, Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzése évfordulóján került sor. Magyarországon tehát már van emlékhelye az 1956-os erdélyi áldozatoknak, illendő lenne valahol Arad vagy Temes megyében is hasonló emléket állítani. Magánszemélyek részéről kezdeményezés is született erre: az első adományozók egy leendő emlékhelyre Stelcz Gyula, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájának gondnoka, Szoboszlay Alexandra (Szoboszlay Aladár húga) és Péterszabó Ilona, az 56 után 57-en a temesvári perben c. könyv szerzője. /Az 1956-os áldozatok emlékének megörökítésére. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2003. július 11.
Nagyiratos Arad felőli bejáratánál megrongálták a kétnyelvű helységnévtábla feliratait, ezért a polgármesteri hivatal újrafesteti azt. /Felújítják a nagyiratosi helységnévtáblát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2003. július 11.
Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2003. július 16.
Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2003. július 24.
Idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy visszatért Kanadából Aradra, vázolta fel életútját a bel készült interjúban Böszörményi Zoltán. Gyárai, napilapjai vannak. A fegyelmezett munka híve. Öt éve Monacóban él, ahol ingatlanbefektetési sikeresek voltak. Böszörményi beutazta a világot. Otthon ott érzi magát, ahol a könyvei vannak. Könyvtárat gyűjtött magának Torontóban, Monacóban, Budapesten, Bukarestben és Aradon. Sok kudarc érte az életben, de mindig a megoldást kutatta. Sikereit elsősorban a jó Istennek köszönheti. Aztán meg annak, hogy küzdőképes, akaratos ember. Forradalmasította a fényforrásgyártást Romániában. Ma olyan előrehaladott, bonyolult, számítógép-vezérelte, automata gyártóvonalakon folyik bukaresti gyárában a lámpatermelés, amely vetekszik a világ élvonalbeli lámpagyártóinak technológiáival és gyártóberendezéseivel. A közvilágítási szolgáltatások terén gyára, a Luxten világviszonylatban is az első öt cég között található. Temesvári gyárában, az AEM-ben romániai viszonylatban eddig még nem ismert gyors ütemben fejlesztették ki a villany-, gáz-, víz-, hőenergia-fogyasztást mérő műszereket. Mindenben a legjobb, a leghatékonyabb anyagokat használták fel, vagy a legjobb megoldást, gyártóeszközt, technológiát alkalmazták. Böszörményi gyáraiban 2500 család kapja havonta a megérdemelt fizetését. Tizenkét év alatt cégei óramű pontossággal fizették az adót. Bár kanadai állampolgár és monacói lakos, semmiféle adókedvezményben nem részesül. - A Jelen Ház-komplexum Aradon Böszörményi Zoltán névjegykártyája. Felépítése, de működtetése is egy vagyonba kerül(t). Jó barátja, Dick Ottó nagy szerepet vállalt a projekt megvalósításában. Böszörményi Kanadában látta, hogy az ott szórványban élő magyarság házat alapított, hogy legyen egy olyan helye a városban, ahol a közösség tagjai összegyűlhetnek. Ez a példa állott előtte. Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti. Ez a deficit meghaladja az évi 200 ezer dollárt. Böszörményi Zoltán a romániai magyar irodalomban költő, könyvkiadó, lapalapító, főszerkesztő, irodalompolitikus és mecénás. A román nyelvű napilapot csak azért vette meg, hogy bármikor beleszólhassanak a romániai politikai és gazdasági életbe. A politikában való szereplést eddig elkerülte. Az Irodalmi Jelent azért alapította, hogy legyen az öt megye szórványmagyarságának is egy irodalmi lapja. Igaz, eddig a helyi írók és költők csak elvétve szerepeltek benne. Majdnem hatvan év után újra van Aradnak magyar nyelvű könyvkiadója. Az Irodalmi Jelen Könyvek eddig öt kötetet jelentetett meg. A nyomdában van már a következő könyv is, míg előrehaladott szerkesztési stádiumban öt irodalmi, történelmi mű áll. Kudarca viszont az Aradi Magyar Színháza alapítása. Ez nem sikerült olyan jól, mint a többi kezdeményezése. Azonban az Aradi Magyar Színház szeptemberben újra nyitja kapuit. Mint befogadó színház fog működni, amíg nem tudnak egy állandó társulatot leszerződni. A Nyugati Jelent az évek folyamán régiós lappá változtatták, ebben az aradi, temesvári, dévai, enyedi és krassó-szörényi kollégái nagy segítségére voltak. A Nyugati Jelen öt megye szórványmagyarságát szolgálja. Magyar nyelven, anyanyelvén jut az itt élő olvasó napilaphoz. A sajtótörténelemben először vállal Arad ilyen szerepet magára. Ez is premiernek számít. A Nyugati Jelen öt éve olvasható a világhálón. /Hevesi Mónár József: Egy nem sima sikertörténet. Interjú Böszörményi Zoltánnal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./
2003. július 28.
Júl. 26-án ünnepelni gyűltek össze Arad egyik külvárosában, Szilvástelepen a katolikus hívek. Ez alkalommal ünnepelték a templom külső tatarozási munkálatainak befejezését. Az ünnepi szentmisét Böcskei László, a temesvári egyházmegye vikáriusa koncelebrálta. A külső tatarozás után belátható időn belül megvalósulhat a belső is. /Kiss Károly: A kis templom szép templommá változott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./
2003. augusztus 8.
Közösségünk tükre" elnevezéssel az RMDSZ Arad városi szervezete a város magyar közösségének feltérképezése céljából programot indított, amely egy kerületek és utcák szerinti felmérést foglal magában. A program megvalósításával átfogó kép alakulna ki Arad város magyar családjainak szociális helyzetéről, végzettségi szintjéről, a szülők elképzeléseiről a gyerekek tanulását, továbbtanulását illetően, nem utolsó sorban az RMDSZ-szel való kapcsolatukról, a felnőtt lakosság választásokon való részvételéről. A begyűjtött adatok alapján reális adatbázisra épülő szórvány- és oktatási stratégia dolgozható ki, megismerhetők a választási preferenciák, feltérképezhető az aradi magyarság szociális helyzete. Első lépésben, a Communitas Alapítványnál elnyert pályázat alapján, elvégezhető egy kerület felmérése, Pernyáva és a Konfekciógyár környéke. A munkacsoport létrehozásához elsősorban egyetemisták, pedagógusok, aktív nyugdíjasok segítségét kéri Lészay Ildikó programfelelős. /Lészay Ildikó programfelelős: "Közösségünk tükre". Felmérés az aradi magyarság helyzetéről. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./
2003. augusztus 25.
A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Norbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./
2003. szeptember 13.
Szórványtanácskozást tartott szept. 12-én Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén létrehozott Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály. A főosztály első ülésén részt vettek az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének (ÜE) tagjai, a szórványban működő területi szervezetek vezetői, valamint a Communitas Alapítvány Szórvány Szakbizottságának tagjai. Porcsalmi Bálint, a főosztály vezetője vázolta az általa vezetett részleg munkatervét. Kötő József, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetője kifejtette: az alelnökség konkrét cselekvési stratégiát dolgozott ki, eddig már elkészítették tíz megyében az iskolahálózat pontos felmérését, kivéve Temes megyét, ott ugyanis határozott és aktív szórványtevékenység folyik, így erről is pontos kimutatással szolgáltak. Az iskolahálózat feltérképezésével egy időben a magyar lakosság arányát is bejegyezték, a 2002-es népszámlálási adatok nyomán. A második számú stratégia a szórványkollégiumi rendszer kialakítása, hiszen rövidesen megindul az új körzetesítés, így biztosítani kell a magyar nyelven való iskoláztatást. Ebben a tervben prioritást élvez a dévai szórványközpont. A második központ Nagysármáson lenne, két megye - Maros és Kolozs - vonzáskörzetében. A körzetesítés utáni másik fontos központ Petrozsény és környéke, majd következik a máramarosszigeti szórványközpont. Beszterce megye is a figyelem központjában áll, akárcsak Nagybánya és Nagyenyed, valamint Arad és Temes megye. Niculescu Tóni, az Integrációs Főosztály vezetője kéréssel fordult a szórványvidékek képviselőihez: minél hamarabb nyújtsák be igényeiket, elképzeléseiket, valamint a személyi állományt, ugyanis csak ezek ismeretében tudják felvenni a kapcsolatot azokkal, akik a rövid- illetve hosszú távú képzésekben segítséget nyújthatnak. Kovács Péter, az ÜE Ifjúsági alelnöke négy pontban foglalta össze az általa vezetett főosztály szórványstratégiáját: az ifjúsági szervezeteknek az országos forgalomba való bekapcsolása, képzés, mediatizálás, valamint az anyagi háttér biztosítása. A tanácskozáson szó esett a település-felmérő adatlapok elkészítéséről, valamint megegyezés született arról is, hogy november tájékán megszervezik az Őszi Szórványkonferenciát. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szórványmegyék képviselőivel. Bemutatkozott az új RMDSZ-főosztály. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2003. szeptember 15.
A határon túli és az erdélyi magyar gazdák közötti együttműködés, a kölcsönös tapasztalatcsere és az Európai Unióhoz való csatlakozás eszményében tartották meg szept. 13-án Aradon a Határon Átnyúló Gazda-Gazda Együttműködés Konferenciát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezésében, többek között, az RMGE országos elnöke és Bognár Levente, Arad alpolgármestere a román-magyar agrárkapcsolatokban, családi gazdaságokban és uniós szabályozásokban jártas magyar szakemberekkel találkozott. /Sólya Emília: Összefogás a magyar gazdák jövőjéért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2003. szeptember 19.
A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2003. szeptember 23.
Szept. 22-én vitafórumot szerveztek a minorita kultúrház nagytermében, ahol a száznál több egybegyűlt előtt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, Tokay György parlamenti képviselő, Horváth Levente, az Egyesület gazdasági megbízottja és Bognár Levente, Arad alpolgármestere számoltak be a Szabadság-szobor felállításának vonatkozásairól. Király András a helyszínről beszélt Markó Bélával, aki a Szabadság-szoborral kapcsolatos kormányvitáról tájékoztatott: a kormány állítólag hajlandó elfogadni a Tűzoltó teret a megbékélési park színhelyéül, a szobor felállítási munkálatainak folytatását azonban nem támogatja a térnek parkká történő átalakítási tervének az elkészültéig. Tokay György nyugtázta: megsértettek bennünket a jog alapjain álló, abban hívő becsületes állampolgárokként, magyarként és jó ízléssel rendelkező emberekként. Ennek azonban csak fokoznia kell az eltökéltségünket és küzdelmünket az igazunkért. /(Balta): Vitafórum a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2003. szeptember 30.
Szept. 26-án Békés városában kiáltották ki a Magyar-Román Diákuniót, a békési Németh László Kollégium és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákképviselete részvételével. Éltek a kistérségi PHARE CBC pályázati lehetőségekkel. A Magyar-Román Diákunió felépítésének mintája az Európai Unió leegyszerűsített modellje. Alapvető eszméi a szabadság és sokféleség. Az Uniónak saját alkotmánya és törvényei vannak. Szervezeti felépítésében döntő szerv az Unió Parlamentje, továbbá van elnökség, elnök, vannak állandó bizottságok, diákbíróság, ombudsman tanács és alkalmi bizottságok. A most megalakult Uniónak 15 csikys és 15 békési tagja van. A Magyar-Román Diákunió kikiáltásának színhelye Magyarország, Békés város Művelődési Háza volt. A rendezvényt megtisztelte több magyarországi parlamenti képviselő, megyei tanácsos, polgármester, Aradról Bognár Levente, Arad város polgármester-helyettese, Rotaru Zoea, főtanfelügyelő, Herlo Rodica, megyei tanácsos, Matekovits Mihály, főtanfelügyelő-helyettes, a két intézmény igazgatói, aligazgatói. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgató-helyettese: Megalakult a Magyar-Román Diákunió. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2003. október 2.
Aradon az okt. 6-i rendezvények bevezető ünnepségeként, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és a Reform RMDSZ platform egykori tagjai szavalóversenyt rendeztek okt. 1-jén a Jelen Házban. Az "Arad a magyar Golgota" című versmondó versenyt többek között a Kölcsey Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport, az Erdélyi Magyar Könyvklub és Bognár Levente alpolgármester támogatta, a 39 versenyzőt tizenöt tanár készítette fel. /(Sólya): Tehetséges diákok léptek a színpadra. Arad a magyar Golgota. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2003. október 11.
Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2003. október 20.
A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2003. október 21.
Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2003. október 22.
Tapasztalatot cserélt Arad és Gyula városrendezési bizottsága. Az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését tartják a legjobb megoldásnak a gyulai városrendezési bizottság szakemberei. A testvérváros küldöttsége és az aradi urbanisztikai szakértők okt. 21-én közös együttműködésük kiterjesztéséről tárgyaltak. /Gujdár Gabriella: Köztérre kívánják Zala alkotását. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
2003. október 22.
Okt. 21-án Aradon negyedik alkalommal találkoztak a testvérvárosok /Gyula, Békéscsaba/ építészei, hogy megvitassák és véleményt cseréljenek szakterületük legfontosabb kérdéseiről. A központi téma az önkormányzatok szerepét taglalta a városkép kialakításában.- Arad városa 106 nemzeti kincsnek számító műemlék-épülettel rendelkezik, amelyből három - a vártemplom, a régi színház és a Preparandia - bármelyik pillanatban összeomolhat - jelezte Darida János tanácsos. Késik a főút műemlék-épületeinek teljes rehabilitációja, tette hozzá. /Irházi János:Arad-Gyula-Békéscsaba építésztanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2003. november 11.
Októberben megjelent Arad kulturális szemléje, a Szövétnek 7. évfolyamának 4. száma. Egyik fő témája természetesen október 6-a, a tizenhárom vértanú és a szoborbotrány. Fekete Károly az aradi katolicizmus történetéből adott ízelítőt, Pálfi Sándor a helyi magyar kollégium újjáépítéséről írt. László Lajos a kisiratosi képzőművészeti táborról, Ruja Ildikó az új színházi évadról számolt be. Erdősné Veress Zsuzsanna Gyorokot mutatja be. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./
2003. december 9.
A napokban egy felhívás járta végig a román parlament két házát, amelyben Adrian Severin, jelenlegi kormánypárti képviselő arra kérte a honatyákat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez, és véglegesen döntsék el: az aradi Szabadság-szobrot ne az egykori Attila téren állítsák fel, ha egyáltalán erre sor kerül, mert ez csak a magyar irredenták találkozóhelyéül szolgálna. Severin eddig magyarbarátságáról volt ismert, a Tusványosokon is nem egy alkalommal maximális toleranciáját villogtatta. A románok nem akarnak emlékezni arra, hogy ezer éven át Erdélyben és a Bánságban a történelmi események főszereplői nem ők, hanem a magyarok és a szászok meg svábok voltak. Aradot például 1880-ban 44 320 fő lakta, ebből 21 148 volt magyar, tehát az összlakosság 47,7 százaléka, 10 770 fő volt német, és csak az összlakosság 21,3 százaléka román (9440 fő). 1910-ben a magyarság a városban az összlakosság 63,4, míg a románság 19,1 százalékát tette ki. Mára már Arad lakosainak döntő többsége román, a magyarság létszáma évről évre fogy. És az újonnan betelepedtek nem akarnak emlékezni arra az időkre, amikor Erdély és a Bánság városaiban a magyarság volt többségben. Mert amint Severin az említett felhívásában említi is: élénken él bennük 1940, amikor is Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és érdekes módon a különböző etnikumok nagyvárosokbeli aránya is hirtelen megváltozott. Kolozsváron például a magyarság létszáma az 1930-beli 53,3 százalékról 1941-ben 87,1 százalékra nőtt, míg a románságé 35,6 százalékról 10 százalékra csökkent, Nagyváradon pedig ugyanebben az évben a magyarok részaránya a 67,8 százalékról 92,1 százalékra emelkedett, míg a románságé 24,5 százalékról 5,2 százalékra csökkent. Kolozsváron például ma már állítólag a 20 százalékot sem éri el a magyarok száma. És ugyanilyen változás ment végbe a többi nagyvárosban is. Még a többségben magyarok lakta székelyföldi megyékben is folyamatosan növekszik a románság részaránya. A kérdés csak az: Severin "mikor őszinte, amikor Tusnádfürdőn mosolyog ránk, vagy amikor Bukarestben ágál ellenünk?" - kérdezte cikkében Román Győző. /Román Győző: Te is fiam, Severin?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./
2003. december 9.
Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2003. december 19.
Tizennégy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön és nyomtatásban is megjelenhessen a szekus tisztek korántsem teljes névsora. Az Academia Catavencu immár második hete közli azoknak a felsorolásával, akik szerepelnek a lakosság által áttanulmányozott szekus-dossziékban. 1989-ben tizenegyezer aktív szekus tiszt volt. Nyilvánosságra hozott dokumentumként viszont a lista - eddig A-tól F-ig jutottak közlésével, 171 valódi szekus nevét tartalmazza. Például Ion Bodunescu volt szekus ezredes pillanatnyilag a herkulesfürdői Dacia Egyetem Jogi Karának dékánja. Ennek az egyetemecskének még 2001-ben bevonták a működési engedélyét. Ennek ellenére folytatja tovább tevékenységét, ugyanis egy Ureche nevezetű még híresebb szekus támogatását élvezi, aki ez év nyaráig az Igazságügyi Minisztérium információs osztályát vezette. Ott újságírói közbenjárásra kegyvesztetté vált ugyan, herkulesfürdői részvényei birtokában azonban jól érzi magát. Mindez nem zavarja például a nagy-romániás vezér, Corneliu Vadim Tudort abban, hogy megpályázza az államelnöki széket. Sőt, attól sem riad vissza, hogy célja elérésére éppen azzal az izraeli céggel, nevezetesen az Arad Communication-nel kössön szerződést, amely 2001-ben magának az elnöknek, Ariel Sharonnak a kampányát irányította. A zsidóellenes kirohanásairól, hírhedt antiszemita megnyilvánulásairól ismert politikus a Ziua című fővárosi lap értesülései szerint előszerződés formájában megállapodást kötött az izraeli cég bukaresti képviselőjével, Nati Meir-rel, akit ki is nevezett pártja külpolitikai tanácsadójának. A folyamatban levő megállapodás zsidó körökben szerte a világon heves tiltakozást váltott ki. Nati Meir már imázsjavító munkába lendült, és a Ziua riportereit arról igyekezett meggyőzni, hogy Vadim Tudort igazságtalanul támadja a sajtó. Fennen bizonygatta: protezsáltja megváltozott, mindenkivel békében szeretne élni. /Németh Júlia: Szekus névsorolvasás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2003. december 22.
Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2003. december 23.
Hat éve lobbant fel kezdetleges fáklyánk, a Szövétnek" - ezzel a mondattal kezdődik a Szövétnek idei hatodik, karácsonyi száma. Az Aradon megjelenő folyóiratban Ujj János a magyar oktatás még megmenthető végvárairól írt, M. Sághi Annamária pedig az Aradon megnyílt magyar vonatkozású októberi tárlatokról. A helytörténet rovatban Fischer Aladárra emlékeztek, a Művészet, irodalom rovatban Dinyés László Arad XIX. századi képzőművészetéről szóló írásának második részét közölték. /K. Zs.: Szövétnek - a legújabb. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
1997. október 12.
A negyedik alkalommal szervezett Kézfogások magyar-román baráti találkozó okt. 11-én Aradon kezdődött és másnap Gyulán folytatódott. Rövidesen megjelenik a két megye, Arad és Békés íróinak és költőinek kétnyelvű antológiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1997. november 21.
Nov. 21-én Szegeden aláírták a Duna-Maros-Tisza Eurorégió alapító okmányát. Az alapító tagok magyar részről Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, Jugoszláviából a Vajdaság, román részről Arad és Temes megyék. Krassó-Szörény és Hunyad megyék is csatlakozni szeretnének. Az együttműködés a helyi önkormányzatok között, illetve a gazdasági, kulturális és tudományos terülten bővül. Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára levélben üdvözölte az új régió megalakulását. A térség gazdasági-kulturális és turisztikai együttműködését előmozdítani hivatott eurorégió fontosságáról beszédesen vall két számszerű adat: a régió területe 77.243 négyzetkilométer, összlakossága pedig megközelíti a hatmilliót. Az eseményen a román kormány nevében Remus Opris kormányfőtitkár mondott köszöntőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
2002. február 1.
Arad és Gyula testvérvárosok. Az Aradon és Gyulán évek óta megrendezett Kézfogások rendezvény idei témája: Önkormányzatok az Európa Uniós integrációs folyamatban. A mindkét városban sorra kerülő találkozón műemlékvédelem, építkezési, tájrendezési, környezetesztétikai témákról lesz szó.A szegedi színházzal már megbeszéltek egy aradi vendégjátékot. Eurorégiós szinten az önkormányzatok együttműködése szükséges. Ezért a három testvérváros, Gyula, Nagybecskerek és Arad közös pályázatot nyújtott be A civil szféra bevonása a döntéshozatalba címmel. /(Németh): Működő Arad—testvérvárosok kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
