Arad megyei turnéján a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház a Grimm testvérek Holle anyó című meséje után készült népi bábjátékon kívül a V–XII. -eseknek is hoztak egy előadást, Regélő kereplők (A vándorlegény) címmel egy verses összeállítást a XIX. század magyar mű- és népköltészetéből. Február 26-án mindkettőt bemutatták Pécskán, majd az utóbbit Aradon a csikys középiskolásoknak is. Meleg Attila, az együttes vezetője, az előadás összeállítója és rendezője elmondta, 1987-ben keresték fel Bihar megyei magyartanárok, hogy a bábszínházból kinőtt, immár nagyobb diákok számára állítsanak össze egy műsort. A legutóbbi változat idén januárban a magyar kultúra napjára készült el. /(Kiss): A Matyi Műhely turnéja Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2007. március 6.
Március 5-én kezdődött Déván a magyar főtanfelügyelők, illetve -helyettesek kétnapos munkatalálkozója. A beiskolázási kérdés a legfontosabb témája volt a találkozónak, hiszen az erdélyi megyék jó része, és a bukaresti magyar iskola is komoly létszámgondokkal küzd. Fehér, Arad, illetve Temes megyékben azonban egyaránt 5-5 kilencedik osztály beindítását tervezik. A legvakmerőbb Halász Ferenc Temes megyei tanfelügyelő volt, aki 91 nyolcadikos mellett álmodott 4 elméleti és egy ipari kilencedik beindításáról. Hunyad megye a maga három betervezett kilencedik osztályával szintén bátornak mutatkozik, hiszen idén megyei szinten összesen 76 nyolcadikos végez. Az igazi gondok azonban Szeben megyében jelentkeztek, illetve Bukarestben, ahol 4 (!) magyar nyolcadikos végez idén és 11 kisdiák jár az első osztályba. A tanfelügyelők meglátogatták a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot, hogy saját szemükkel lássák, hogyan lehet egészséges szemlélettel gyarapítani a beiskolázási számokat a szórványban. Innen a másik dévai csoda irányába vitt az útjuk: a Téglás Gábor Iskolacsoportba, ahol szintén egy tíz évvel ezelőtt halálra ítélt szórványmegyei tagozat újjáéledését láthatták. /Gáspár-Barra Réka: Tanfelügyelői találkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2007. március 8.
Ebben az esztendőben harmadszor vesznek részt Arad megyei kisiskolások a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Egyesülete által kis matematikusok és kis nyelvészek számára szervezett versenyen. Idén 16 iskola mintegy száz versenyzője fejtette meg a feladatlapokat. A lakiteleki döntőre minden iskolából a legjobbak utazhattak tanítóik kíséretében. Az Arad megyei csapat megismerkedhetett a Lakiteleki Népfőiskolával, közösségi programon vehettek részt. Március 8-án kerül sor a versenyre. /(Kiss): Kis matematikusok és kis nyelvészek versenye. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2007. március 12.
Megjelent a lista arról, hogy idén Arad megye önkormányzata kiket tartott érdemesnek a kulturális kiválósági díjra. A huszonkét fős listán csak egyetlen magyar, mégpedig Kocsis Rudolf képzőművész szerepel. Az újságíró sokadszorra hozza elő: érthetetlen, hogy miért képtelenek elismertetni legalább egy oklevéllel azokat a magyarokat, akik a magyar kultúra túléltetéséért tesznek is valamit. Minden évben elhangzik: teljesen megfeledkeznek a magyarokról, és akkor utolsó pillanatban keresnek valakit. Arad megye népességének tíz százaléka magyar, a díjakból kettő megilleti a magyarokat. Több tucatnyi “névtelen” művelődési harcos dolgozik szép csendben a megyében a magyar közösségért. A hagyományőrző kategóriában egy román népi együttes meg egy szintén román folklórénekesnő kapott elismerést. Nem hallottak magyar népi együttesekről? Tavaly a művelődési kategóriákban egyetlen magyar sem került a listára. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2007. március 24.
Az Aradi Alma Mater Alapítvány közvetítésével az Arad megyei szórványtelepüléseken működő magyar nyelvű fakultatív oktatást a budapesti Márton Áron Szakközépiskola, továbbá a németországi magánszemélyek részesítik anyagi támogatásban. Ujj Ágnes magyartanár, a megyében levő fakultatív oktatás koordinátora eljött Sofronyára, a tanszercsomag átadására. Sofronyán 9 elemis korú tanulóval, az anyanyelvéhez meghatóan ragaszkodó lelkes csapattal Nagy Anikó, idén végzett magyar-néprajz szakos tanár foglalkozik. Sok szabadidejét feláldozza azért, hogy az elemis kisdiákokat is bevezesse az anyanyelv szépségeibe. Tanszercsomagot eddig Simándra, Pankotára, Lippára, Németszentpéterre és Dezsőházára vittek, hátra van még Borosjenő, ahol 36 diák vesz részt az anyanyelvű fakultatív oktatásban. /(balta): Megható vallomások az anyanyelvről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. április 4.
Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 11.
Április 7-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának étkezdéjében tartotta meg az RMDSZ Arad megyei szervezete a hagyományos magányosok húsvétját. Az idei rendezvényen soha nem tapasztalt nagy számban vettek részt a magányosok. A megjelenteket Király András parlamenti képviselő, megyei elnök köszöntötte, aki a magányosok közösségbe vonását, a velük való törődést a szövetség kiemelkedő célkitűzésének minősítette, majd a közelmúltban bejegyzett, a szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin-Ecaterina Egyesület célkitűzéseiről beszélt. /Együtt szebb, meghittebb. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2007. április 11.
Húsvétvasárnap nagy sikerű előadást és bált szerveztek az Arad megyei Kispereg kultúrotthonában, ahol a több mint 200 néző számára a Rózsabimbó néptánc-együttes fellépése teremtette meg a jó hangulatot. A Nagy Izabella tanárnő által betanított felső tagozatos diákok vidám jelenetei következtek, majd az asszonykórus lépett fel. Az utóbbi időben Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő vezetésével a helybeli asszonykórus tagjai vezetik a kisperegi közművelődési életet. /(b): Emlékezetes előadás Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2007. április 13.
Örömteli eseményt ünnepeltek Arad megyében Szentpálon: elvágták az avatószalagot a kiépített vízhálózat fővezetéke mellett. Mintegy 800 szentpáli örülhet az előrelépésnek. A beruházást a falvak vízellátásának korszerűsítésére vonatkozó kormányprogram keretében vitték végbe. /Sólya R. Emília: Több mint nyolcszáz lakos örvendhet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 13./
2007. április 16.
Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2007. április 16.
Országos konferenciát tartott április 14-én Temesváron a romániai szerb közösség. A mintegy 200 küldött mellett számos meghívott – a temesvári szerb főkonzulátus munkatársai, a Temes, Arad, Krassó-Szörény, Mehedinti megyék önkormányzataiban tisztséget betöltő szerb nemzetiségű politikusok, anyaországi küldöttség, a román kormány képviselője stb. – is jelen volt a tanácskozáson. Ezt követően az elnökség ismertette a 2007. évre tervezett kulturális tevékenységet. /(S. J.): Megvitatta közös dolgait a szerb közösség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2007. április 17.
A 82 éves, pirospozsgás, életvidám Mátyás Irén Arad megyében, Kisperegen “nótafa” hírében áll, több mint 100 nótát, népdalt, megzenésített verset ismer, emlékezetből. Kedvenc dalát, a “Volt egy ország, úgy hívták, hogy Magyarország…” kezdetűt gyermekkorában tanulta meg. Fiatal korában élt-halt a táncért, az éneklésért, noha nyilvánosan csak a templomban, a tanító hegedűkísérete mellett énekelt. Makra Lajos szegedi koreográfus, aki a kisperegi néptánc oktatást felvállalta, hangszalagra rögzítette a nótáit, amelyeket a falu monográfiájával együtt kíván majd kiadni. /Balta János: Nótafa Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2007. április 19.
Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő március elején kérdést intézett Mihail Hardau oktatási és kutatási miniszterhez annak kapcsán, hogy a különben is hátrányos helyzetű iskoláknak juttatott iskolabuszok sofőrjeinek fizetésére nincs jogi alap. Az aradi képviselő felvetésére pozitív döntés született: az iskolák alkalmazotti körét gépkocsivezetővel egészítették ki. /K. K. : Király András újabb sikeres közbelépése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./
2007. április 20.
Április 18-án Arad megyében, Lippán a római katolikus parókia hittantermében tartotta soros ülését a Degré Alajos Olvasókör. Bevezetőben Tornátzky Dénes a költészet napja alkalmából tartott előadást József Attila életéről, irodalmi munkásságáról. /(b): A költészet napjára emlékeztek Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./
2007. április 21.
A rendszerváltás előtti, majd utáni magyar-román történészi tanácskozások, összejövetelek révén nem születtek tudományosan is használható eredmények. Ezt próbálta kiküszöbölni az évek óta Arad megyében ásatásokat végző dr. Adrian Andrei Rusu, a kolozsvári Régészeti és Történelmi Intézet történésze, aki azt javasolta: szigorúan körülírt tematikájú tudományos ülésszakok rendezésével – amelyek anyagát kötetbe is lehet rendezni – sokkal hatékonyabb munkát lehetne végezni. Így került sor 2005. október 21–23-án Lippán A XIII. század a románok lakta területeken című tudományos ülésszakra. A résztvevők – köztük Serban Papacostea, a romániai középkorkutatás vezető személyisége, valamint több tanítványa a bukaresti Nicolae Iorga Intézetből, Zsoldos Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa és Szakács Béla Zsolt, a budapesti Közép-Európai Egyetem kutatója, a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem tanára – egy varázslatos századba vetették magukat – állította az ötletgazda Rusu professzor, az ülésszak anyagát összefoglaló kötet /Secolul al XIII-lea pe meleagurile locuite de catre Romani/ április 20-án történt bemutatóján. A bemutatón megjelent Roos Márton temesvári római katolikus megyés püspök is. Az aradi példa követőkre talált, a lippaihoz hasonló, jól körülhatárolt témakörű történésztanácskozásra a jövő héten Besztercén kerül sor. /(Kiss): Román és magyar kutatók a XIII. századról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2007. május 3.
Április 27-én megtartotta alakuló ülését az Arad megyei szociális gondok enyhítésére létrehozott Katalin Egyesület. Az Arad megyei magyar alapító tagok két éves mandátummal véglegesítették az ideiglenes vezetőtanácsot, kidolgozták az egyesület tevékenységi programját. A legsürgősebb teendők között az Arad megyei magyar szociális adatbázis létrehozása, a segítségre szoruló magányos, idős vagy mozgássérült embereknek az otthonukban történő rendszeres meglátogatása, mindennapos gondjaiknak felvállalása, távlati terveik között az idős- és beteggondozás kiszélesítése, idősek otthonának a beindítása, működtetése szerepel. Munkájukhoz segítőkész személyeket várnak. /Katalin Egyesület Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./
2007. május 5.
A Tihany melletti Zamárdiból két irányba induló, és a Kárpát-medence magyarságát felkeresve a csíksomlyói búcsúra érkező csoport déli ága május 3-án Kisiratosra érkezett. A felkeresett települések neveit tartalmazó szalagokkal ékesített jelvényt hozták magukkal. Az érkezőket a kisiratosi csárdától feldíszített hintóval ünnepi menet kísérte a templomba, ahol a vendéglátók részéről Almási Vince polgármester köszöntötte az érkezőket. Zilahi András kisiratosi plébános a csíksomlyói Szűzanya áldását kérte a közel 200 résztvevőre, mindazokra, akik fáradságot nem kímélve hordják körbe a feltámadás, a remény jelét a magyarság körében. Ünnepélyesen a jelvényre kötötték a kisiratosiak szalagját. Kisiratosról elindultak a felszalagozott jelvénnyel, hogy Kürtös, Gyorok, Máriaradna és Lippa katolikus templomainak az érintésével Dévára érkezzenek, ahol a Szent Ferenc kolostorban átadják azt a helybeli katolikus híveknek, akik azt Gyulafehérvárig viszik tovább. /A csíksomlyói feltámadási jelvény Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2007. május 8.
Az aradi In memoriam 1956 nevű civilszervezet célja az 1956-os magyarországi forradalom romániai áldozatai és meghurcoltjai emlékének ápolása. Idén méltó emlékművet állíttatni annak az 57, zömében Arad és Temes megyei személynek, akiket a Szoboszlay-per áldozataiként ismert meg a világ (közülük tíz embert kivégeztek). Ismert képzőművészek több emlékmű-tervet készítettek, és még május folyamán eldől, melyiket választják. Felajánlást várnak, továbbá kérik, támogassák adójuk 2 százalékával a nemes kezdeményezést. /In memoriam 1956. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./
2007. május 11.
Digitális Románia-térképpel bővült egyebek mellett az Adatbank.ro. Több mint 300 romániai település utcaneveire, valamint házszámaira lehet rátalálni az Utcakeresővel – www.utcakereso.ro. A térképet folyamatosan frissítik, a közeljövőben Kolozs, Szilágy, Arad, Szatmár, Kovászna, valamint Bihar megye összes települése térképét is feltöltik. Az Utcakeresőben a települések román és magyar neve is szerepel. Az eligazodást egy beépített helységnévkereső is segíti, amely a Szabó M. Attila által összeállított, Erdélyi és moldvai helységnévtár digitalizált változatában keres. A multimédiatár térképtárában 28 erdélyi város térképét lehet továbbá megtalálni, de megtekinthető az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának részletes térképe, Erdély nemzetiségi térképe is. Szintén az Adatbankban található a 150 legnagyobb magyar lélekszámmal bíró település adatlapja (https://150. adatbank.ro). A 150 településkartoték többek között ismerteti az egyes települések helységnévváltozásait, népszámlálási adatait, felekezeti és etnikai statisztikáját, 2004-es választási adatsorait, valamint a kapcsolódó közoktatási és politikai kataszteradatokat. Az Erdélyi Magyar Adatbank a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex internetes portál közös digitalizálási projektje, amely lényegében egy Erdélyre összpontosító, természettudományi alapkönyvtárat is tartalmazó széles multimédiatár. /Bálint B. Eszter: Internetes utcakereső indult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2007. május 16.
A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
2007. május 17.
Már nemcsak Bihar és Arad megyével szomszédos magyarországi területeken, hanem a szatmári régióban is egyre több román állampolgár vásárol ingatlant Magyarországon. A térségben az iramot és vele az árakat Szatmárnémeti diktálja. A román állampolgárok Csenger környékét részesítik előnyben, Szatmárnémetiben és környékén pedig többnyire németek, osztrákok, olaszok, spanyolok, magyarországiak keresik fel az ingatlanügynökségeket. Csengerben dr. Komlódy Miklós alpolgármester becslése szerint mostanában a korábbinál érzékelhetően több házat és telket adnak el román állampolgároknak, mint a múlt év hasonló időszakában. A vevők fele-fele arányban románok és romániai magyarok. Szatmárnémeti fejlődése meglódult, a városban egyre feljebb szöknek az ingatlanárak, egy jobb helyen lévő egyszobás blokklakásért (garzonért) 20-25 ezer, a kétszobásért 30-40 ezer eurót is elkérnek, mely összeg feléből az alig 10-15 km-re lévő magyarországi falvakban már kertes – többnyire közművesített – házat lehet vásárolni, sőt 15-20 ezer euróért szép nagy portákat. Legtöbben befektetési céllal vásárolnak, hogy pár év múlva nagy haszonnal továbbadják. Az ötezer lakosú Csenger csöndes kisváros a tőle tíz kilométerre lévő 125 ezer lakosú Szatmárnémetihez viszonyítva. Szatmárnémetiben a magyarországiak elsősorban kisebb ingatlanokat vesznek, bérelnek, üzletnek, lerakatnak, a németek, olaszok és spanyolok viszont nagyobb ingatlanokat és földterületeket keresnek. /Sike Lajos: Virágzó ingatlanpiac a nyugati határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2007. május 19.
Az Arad megyei magyartanárok módszertani tevékenységük keretében hagyományosan megrendezik a Tóth Árpád-szavalóversenyt. Idén erre május 18-án került sor a minorita kultúrház nagytermében. A legtöbben a Csikyből jöttek el, de a szép magyar szó barátai megtalálhatók az aradi 10-es, a pécskai 2-es számú, a simonyifalvi Simonyi Imre és a zimándújfalui általános iskolában is. /(Kiss): Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2007. május 21.
A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2007. május 22.
Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2007. május 23.
„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2007. május 25.
Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2007. május 25.
Május 24-én Kisiratoson a kultúrotthonban tartották A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című oktatási fórumsorozat legújabb rendezvényét, amelyen jelen volt a kezdeményező Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A megjelent közel 40 iskolaigazgató, aligazgató és pedagógus számára Matekovits Mihály, tanügyminisztériumi vezérigazgató A magyar oktatás helyzete Romániában; Lezsák Sándor A magyar oktatás helyzete a Kárpát-medencében; Csíkos Sándor bácskai iskolaigazgató Magyar nyelvű oktatás a Délvidéken; Tamás Eszter felvidéki aligazgató Magyar nyelvű oktatás a Felvidéken; Pálinkó Gyuláné Bács-Kiskun megyéből Kisiskolák Magyarországon címmel tartott vászonra vetített adatokkal alátámasztott előadást. Ebéd után Pellegrini Miklós, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő A szórványosodó kisiskolák kilátásairól értekezett, majd iskolafórumon vitatták meg, elemezték az elhangzottakat. /(b): Lezsák Sándor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2007. június 4.
Nem az erdélyi magyarok tolonganak magyarországi munkahelyekért, hanem egyre több magyar állampolgár próbál szerencsét elsősorban a Partiumban – derül ki a budapesti Népszabadság riportjából, amelyet a Gandul bukaresti lap is átvett. Az év első harmadában 12. 600 munkavállalási kérvényt iktattak, ami 4000-rel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ezek közül mindössze 4. 520 a romániai kérvényező, ami fele annyi, mint a 2006-os év ezen periódusában. Arad és Temes megyében ma gyakorlatilag munkaerőhiány van, annyi külföldi befektető települt be, hogy a regisztrált munkanélküliség két százalékra süllyedt. Közben Battonyán például ma is 22 százalék körül van a munkanélküliségi ráta, csaknem ötszázan kapnak rendszeresen szociális segélyt. A pécskai ipari park Battonyától 11-12 kilométerre van. /Csökkent az érdeklődés a magyarországi munkahelyek iránt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2007. június 4.
Arad megyében az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából első falunapját szervezte meg Szentpál lakossága. A Veres Teréz által betanított, magyar ruhába öltözött óvodások, majd Nagy Franciska tanítványai, szintén nemzeti viseletben kisiskolások előadását megtapsolták a résztvevők. Endreffy Lajos, a néhai Szentpáli Általános Iskola utolsó igazgatója 1970–75 között, a felszámolásig igazgatója volt az intézménynek. A pedagógusok gyalog, kerékpárral ingáztak. /Balta János: Nagy sikerű falunap Szentpálon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2007. június 4.
Arad megyében Zimándújfalun a Borostyán Egyesület jóvoltából néhány évvel ezelőtt, míg a községhez tartozó Zimándközön az elmúlt évben indult be a közművelődési élet, az Ezüstkalász Egyesületük bejegyeztetése megtörtént. Mindkét helyen falunapot szerveztek. Probszt Ferenc községi tanácsos, a Borostyán Egyesület elnöke megérdeklődte az elkülönített pénzalap, illetve a pályázás feltételeit, ugyanis szigorúbb lett a pályázás feltétele. /(b): Pénz van, de… = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
