Kiss Sándor maradt a Bihar megyei RMDSZ elnöke, miután a március 28-i választmányi ülésen a résztvevők többsége bizalmat szavazott a vállalkozónak, aki egyedüli jelölt volt. Kiss 262 szavazatot kapott, két voks érvénytelen volt, míg 11-en ellene szavaztak. Újraválasztották a hétvégi választmányi ülésen az RMDSZ Arad megyei elnökét is, Király András így az ötödik mandátumát tölti a szervezet élén. A 62 éves politikus szintén egyedüli jelölt volt, a 191 szavazatból 130-at szerzett meg, 41-en ellene voksoltak, míg 14 szavazat érvénytelennek bizonyult. /Pap Melinda: Régi-új elnök Bihar és Arad megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2009. március 30.
A DKMT régióból meghívott, több mint ötven hazai és magyarországi szülész, illetve nőgyógyász vett részt március 28-án az orvosi tudományos találkozón, amelynek fő témája volt a császármetszés. A szimpóziumra a májusban hivatalosan megnyíló, mikelakai Genesys magánklinikán került sor, az eseményen Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Szeged neves orvosai vettek részt. /Sólya R. Emília: Hazai és magyar nőgyógyászok találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./
2009. március 31.
Horváth Levente, a közelmúltban leváltott aradi alprefektus először a Nyugati Jelennek beszélt az intézményen belüli hangulatról, személycserék hátteréről. Leváltottak 120 magas rangú köztisztviselőt, és ideiglenesen kineveztek a helyükre 120 embert, akiknek lehetőségük van egy éven belül letenni a vizsgákat. Áthelyezni csak akkor lehetne valakit, ha nincs megfelelő képesítése, nem kapott jó minősítést az év végi, kötelező elbíráláson, de szerinte minden magyar prefektus, alprefektus kiváló minősítést kapott. Az aradi prefektúrán Horváth Levente volt az egyetlen magyar, holott a tízszázalékos képviseltség alapján többen kellett volna lenniük. Sértő volt, ahogyan őt eltávolították, ő lesz Arad megye egyetlen kormányzati felügyelője. Az RMDSZ ígérte, hogy segít az elbocsátottakon. Horváth Levente nem kapott semmiféle konkrét felkérést az RMDSZ részéről. /Irházi János: „Nem kaptam semmiféle konkrét felkérést” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2009. április 2.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete választmányi ülést tartott, amelynek legfontosabb napirendi pontja a tisztségviselők megválasztása volt. Meglepetés nem történt, minden tisztség esetében csak egy jelöltnek kellett bizalmat szavazni. A választmány elnöke ismét Bognár Levente lett, az alelnök Albert László, a titkár pedig Búza Gábor. Bognár Levente megköszönte a bizalmat, majd elmondta, stílusváltást, nagyobb nyíltságot szeretne meghonosítani. /Irházi János: Választmányi ülés az aradi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2009. április 2.
Néhány nappal ezelőtt a korábbi aradi alprefektus úgy tudta, kormányfelügyelőként kénytelen lesz Bukarestben lakni, a most megjelent kormányhatározat szerint viszont Horváth Leventét Arad megyéért felelő környezetvédelmi kormányfelügyelőnek nevezték ki. Ezzel megőrizhette magas rangú kormánytisztviselői címét, pontos feladatairól, munkaköri kötelezettségeiről a későbbiekben döntenek. /Irházi János: Horváth Levente mégis Aradon dolgozhat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./
2009. április 7.
Gáti István RMDSZ-es alprefektust is menesztette tisztségéből a kormány, így 12 év után először fordul elő, hogy Szatmár megye magyar kormánybiztosi képviselet nélkül marad. A menesztett alprefektus kormányzati felügyelőként dolgozhat tovább. Tavaly még Beszterce-Naszód, Kovászna és Máramaros megyében magyar prefektusok dolgoztak, a kormányváltás óta azonban egyik sem maradt meg tisztségében. Míg tavaly tizenkét megyében (Arad, Bihar, Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes) összesen tizenhárom magyar alprefektus tevékenykedett, mára csak György Ervin maradt, Kovászna megye egykori magyar prefektusa, aki jelenleg alprefektusi tisztséget tölt be /Végh Balázs: Szatmár: Gátinak is mennie kellett. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 20.
Hány áldozata volt Hunyad megyében a kommunista rémuralomnak? Még felbecsülni is nehéz. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége megyei szervezetének kb. 1500 tagja van, mondta Mihai Bucur, a szervezet elnöke. A szám azonban csak töredéke a meghurcoltaknak: sokan nem tértek vissza élve a kommunista lágerekből, mások az ott elszenvedett atrocitások miatt vesztették életüket szabadulásuk után, mások pedig a rendszerváltás után nem iratkoztak be az egykori politikai foglyok egyesületébe. A letartóztatások már 1947-ben megkezdődtek. A legtöbb letartóztatás és elhurcolás azonban az ötvenes években történt. A kommunista diktatúra számtalan társadalmi kategóriát üldözött: politikai pártok tagjait – mindenekelőtt legionáriusokat, parasztpártiakat és nemzeti liberális pártiakat –, egyházi személyiségeket (mindenekelőtt az 1948-ban betiltott) görög katolikus és a római katolikus egyház tagjait üldözték), arisztokratákat, gazdagokat, értelmiségieket, nyugati kapcsolatokkal rendelkezőket, vagy a másként gondolkodókat. A legtöbb áldozat a kollektivizálást el nem fogadó szabad parasztok sorából került ki. A jelenleg Szászvároson szolgáló 91 éves Antal atyát nem Hunyad megyében, hanem Székelyudvarhelyen tartóztatták le. Ferences szerzetes volt s 1948-ban a kommunista hatalom önkényesen feloszlatta az összes szerzetesrendet. Két évig helyben maradtak, nem oszlottak fel, majd 1950. augusztus 20-án letartóztatták őket, majd Arad megyébe, Máriaradnára vitték a szerzeteseket. 120-an voltak a kolostorban, mely kényszerlakhelyül szolgált. 1951-ben a háromszéki Esztelneket jelölték ki kényszerlakhelyként. Közel hat év múlva engedték, hogy visszatérjen az egyházba. A temesvári egyházmegyébe került, ahol 47 évig szolgált magyar és német falvakban, míg 2003-ban Böjte Csaba atya meghívására Szászvárosra jött plébánosnak, a gyermekotthon mellé. Antal atya elmesélte, hogy már 1956-ban megpróbálták beszervezni. Ő azonban mindig ellentmondott nekik. Fenyegetőztek, zaklatták, zsarolták, mindent megpróbáltak. Mihai Bucurt, a volt politikai foglyok megyei szervezetének elnökét 1957-ben tartóztatták le, s az 1964-es nagy amnesztiáig volt börtönben. Politikai foglyokat védett, majd ő került a vádlottak padjára, mert nemcsak védte ügyfeleit, hanem rokonszenvezett is velük. Legnehezebb a magánzárka volt, amikor fél évig más embert nem látott, mint a börtönőröket. Szamosújváron a börtönben gyakoriak voltak a verések, minden politikai foglyot vertek. A brailai szigeten gátat kellett építeniük. Évekig tartó, nehéz fizikai munka volt. Napi 14-16 órát dolgoztatták őket. Aki nem teljesítette a normát, este 25 gumibot-ütést kapott. Két barakk jutott 2400 politikai fogolyra. Fűtés nem volt, télen iszonyú hideg volt. 1963-ig semmilyen hírt nem kaptak családjukról. Körülbelül a foglyok fele nem tért vissza a brailai szigetről. /Chirmiciu András: A kommunizmus rémtettei II. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2009. április 23.
Még húsvét előtt vitafórumot szerveztek a Nyugati Jelen honlapján arról, ki, mit javasol az RMDSZ-nek Arad megye magyar közösségével való kapcsolatuk javítására. A vitafórum következtetéseit Király András megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök, Cziszter Kálmán alelnök vonta meg. Király András szerint szükség van arra, hogy megtudják, hogyan képzelnének el a tagok egy jobban működő szervezetet. A 37 hozzászólás egy része kapcsolódik a témához. Elfogadják, hogy kommunikációs problémái vannak a szervezetnek. Ezért hivatalos szóvivőt fognak kinevezni. Ugyancsak fontos a nyitás. A szociális kérdéssel a nagyobb pártok sem tudnak foglalkozni. Elhangzott, hogy az RMDSZ vezetői vidékre csak pénzért mennek ki. Király András ezt visszautasította. Az sem helytálló, hogy csak négyévenként járnak ki, mert évente mennek a szervezetekhez. Cziszter Kálmán szerint a vitakultúra alacsony, az emberek álnevek mögé bújnak. Felmerült több hozzászólásban a fiatalítás igénye. Ez megtörtént. Tóth Csaba szerint fontos a kommunikáció kérdése, az RMDSZ a hétköznapokon elhanyagolja a sajtójelenlétet. /Irházi János: RMDSZ-reagálás a vitafórumra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2009. május 13.
Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2009. május 14.
Egy magyar főtanfelügyelő és két magyar főtanfelügyelő-helyettes maradt állásban a két főtanfelügyelőből és 12 helyettesből az oktatási miniszter által kezdeményezett leváltáshullám után. Az ország egyetlen magyar főtanfelügyelője a Kovászna megyei szakintézmény élén álló Keresztély Irma maradt, akit május 13-án előbb leváltottak, majd visszahelyeztek tisztségébe. Háromszéken ugyanakkor leváltották a főtanfelügyelő magyar helyettesét, Farkas Csabát, akinek helyére a román Ligia Dalila Ghineát nevezték ki. Keresztély Irma úgy tudja, rajta kívül Péter Tünde Kolozs és Pellegrini Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyetteseknek sikerült megmaradniuk tisztségükben. Korábban az államfő és a kormányfő ígéretet tett az RMDSZ-nek arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), ha csak lehet, nem fogja „bántani” a magyar intézményvezetőket. /Kovács Zsolt: Tanügy: három magyar maradt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2009. május 29.
Az elmúlt héten Arad megye több mint tíz magyar általános iskoláját látogatta meg az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége, azzal a szándékkal, hogy a nyolcadikosok pályaválasztását felmérje. A Csiky Gergely Iskolacsoport részéről Szakács Ferenc igazgató a szakokat, Hadnagy Éva tanárnő a bentlakást, Matekovits Mária az iskola arculatát és tevékenységeit vázolta fel. A 93 vidéki nyolcadikosból 53 választotta a Csikyt. Ebben nem szerepelnek a városi iskolák nyolcadikosai. A többiek vagy a közeli román líceumot, esetleg a szalontai, nagyváradi, temesvári líceumokat jelölték meg. /Matekovits Mária, igazgatóhelyettes, Csiky Gergely Iskolacsoport: Középiskolás-toborzó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2009. június 19.
Két éve, 2007 őszétől fejti ki tevékenységét Csíkszeredában két magyarországi piarista, Kállay Emil atya és Sárközi Sándor, akik a Márton Áron Gimnázium lelkészei. A két atya besegít a diákok tanításába, lelki életük ápolásába. Szórakoztató programokat is szerveznek számukra. Az elmúlt évben közel félszáz diák csengetett be az általuk működtetett tanulmányi ház ajtaján. Az idők folyamán hét helységben volt piarista intézet Erdélyben: Beszterce (1717), Nagykároly (1725), Máramarossziget (1730), Szászmedgyes (1741), Szentanna (Arad megye – 1750), Kolozsvár (1776) és Temesvár (1788). Igaz, ezek nem működtek egyszerre, hisz a szentannai iskola átköltözésével nyílt meg a temesvári, a szászmedgyesi pedig 1789-ben megszűnt. /Kemenes Szidónia: Békét, megnyugvást hoznak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. július 4.
Lezárult a középiskolai „felvételi” – a kilencedik osztályba jelentkező diákok számítógépes elosztásának – első szakasza. Arad megyében az egyetlen magyar középiskolai képzést nyújtó iskolában, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban ősszel az eddigi négy helyett öt kilencedik osztály indul. A szakmunkásképző megszűnik – nemcsak itt, hanem országszerte –, helyette létrehozták a technikumot elektronika és automatizálás szakkal. Az már biztos, hogy mind az öt osztály elindul, mert a minimális létszám 15-ot elérték – mondta örömmel Szakács Ferenc iskolaigazgató. /Pataki Lehel Zsolt: Középiskolai felvételi. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./
2009. július 21.
A VIII. Kisiratosi Napok kulturális és hagyományőrző rendezvénysorozat alkalmával a község díszpolgárává avatták Sarusi Mihály magyarországi írót és újságírót, valamint– post mortem – az idén májusban elhunyt dr. Almási Béla orvost, a település és Arad megye magyarságának jeles közszereplőjét. Amíg a Jó Isten engedi, segítek ennek a falunak, mert nagyon sokat jelent nekem – mondta. Békéscsabán született, Balatonalmádiban él, de élhet akárhol, akkor is millió szál köti ehhez a világhoz az ősei, az élményei miatt, hiszen itt nőtt fel a környéken. Sarusi Mihály a kisiratosi szálakat az 1970-es évek derekán kezdte gyűjteni. Édesapja 1940-ben jött át Magyarországra, de az ‘50-es évek óta hazalátogatott. Sarusi több könyvet írt Kisiratos faluról. Kisiratos falurajzának eddig hét kötete jelent meg, a nyolcadikon dolgozik, a kilencediket is tervezi, a tizediknek meg azt szeretné, hogy egy albumot adjanak ki a falu száz évéről, a megmaradt fényképekből. /Pataky Lehel Zsolt: „Élhetek akárhol, millió szál köt Kisiratoshoz. ” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2009. július 23.
Sokkal sikeresebb volt a Bihar megyei tanárok idei versenyvizsgája, mint a 2008-as, igaz, a vizsgázni vágyók is rekordszámban jelentkeztek. A kinevezési vizsgán 2247-en jelentek meg. Tavaly a vizsgázók 30 százaléka ért el átmenő, ötösön felüli jegyet, ez most 1848-nak, nyolcvan százalékuknak sikerült. A főtanfelügyelő azt kérte a minisztériumtól, ne tegye lehetetlenné a tanári állások megszerzését a pályakezdők számára. Jó eredmények születtek a tanári versenyvizsgán Hargita megyében is, ahol a vizsgázók mintegy fele hetesnél nagyobb jegyet szerzett, így címzetes állásra pályázhatnak, jelezte Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében ellenben a vizsgázók egyharmada pályázhat címzetes állásra, a vizsgán megjelent 1900 végzősből csupán 685-en kaptak 7-esen felüli jegyet. Gyengén teljesítettek az Arad megyei vizsgázók is, az 1395 megjelent végzős közül csupán 477-en pályázhatnak a megyében meghirdetett 260 címzetes állásra. /Nagy Orsolya, Pap Melinda: Eltérő eredmények a tanári versenyvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2009. július 27.
A 2009–2010-es tanévben új struktúrában folyik majd a szakmunkásképzés a közoktatásban, tájékoztatott Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettes: a szakmunkásképzés nem szűnik meg, mert megmaradnak például az élelmiszeripari, távközlési, vagy gazdasági líceumok, de megváltozik a formájuk és az elnevezésük azoknak az osztályoknak, amelyekben az elméleti középiskolában folyt valamilyen szakoktatás. Amit eddig művészeti és mesteriskolának neveztek, technikum lesz. Egyenrangú a líceumi osztállyal, de szakirányú oktatással. Változik az időtartam, hiszen négyéves lesz a képzés, és a diák a végén érettségire jelentkezhet. Ez az első lesz a kísérleti év. /Pataky Lehel Zsolt: Kísérletezés a szakmunkásképzéssel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
2009. július 30.
Arad megyében a kommunista diktatúra alatt egyetlen, hagyományos magyar rendezvénysorozatnak számított a Majláthi vasárnap, ahol felléptek az akkori magyar néptánccsoportok. A szép hagyomány a rendszerváltás után sem szakadt meg, csak éppen a neve változott Majláthfalvi hétvégére. A Majláthfalvi hétvégék sorozata idén a 40. rendezvényéhez érkezett, ezért a Pro Majláth Egyesület és az RMDSZ helybeli szervezete nagyszabású rendezvényt tervezett augusztus 15-ére. Sipos György, megyei tanácsos, a rendezvények egyik fő szervezője elmondta, kiderült, hogy a kultúrotthonban semmit nem szervezhetnek, mivel ott a polgármester szervez másokkal, rászervezésről van szó. A polgármestert nem kedveli Majláthfalvát. Tornaterem épült, de ő be nem tette oda a lábát. Decemberben az építők úgy távoztak, hogy a tornaterem nem lett átadva. Azóta szinte semmi nem történt. Sipos segítséget kért a megyei tanácselnöktől. A tornaterem befejezésére, az udvar rendezésére 100 ezer lejt utaltak ki, de eddig még semmi sem történt. A majláthfalvi kultúrotthon javítására szintén szerzett pénzt, de ott sem indult meg a munka. A megyei tanácselnök felhívta a polgármestert, mégsem mozdult meg semmi. Majáthfalvát minden tekintetben elhanyagolják. Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke is megerősítette, megrendezték volna a falunapot, de Halál Endre, a kinevezett kultúrigazgató maga szervez egy másik ünnepséget. /Balta János: Puskaporos hagyományápolás Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./
2009. július 31.
A közel egyéves adatgyűjtés eredményeinek bemutatására gyűltek össze július 30-án az Arad Megyei Múzeumban a közgyűjtemény és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának muzeológusai, történészei, etnográfusai. Tavaly augusztusban kezdődött az a PHARE-támogatású határon átívelő projekt, amely A román és a magyar falu az európai uniós integráció tükrében címet viselte és amely a falusi élet és háztáji gazdálkodás kutatását, megőrzését tűzte ki célul. Több mint egy tucat romániai és magyarországi határ közeli településen gyűjtöttek adatot. „Nagyon sok a hasonlóság a falusi szokások között, ami nem véletlen, hiszen egykoron ennek a térségnek, Békés megyének is Arad volt a központja – tette hozzá Ando György. A rendezvényen az adatgyűjtés során készített fotókat is kiállították. A projekt zárásaként megjelentettek egy román és magyar nyelvű könyvet is, amely a kutatómunkát foglalja össze helyszíni kisriportokkal, leírásokkal és képekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Aradi és békéscsabai múzeumok adatgyűjtése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./
2009. augusztus 3.
Simonyifalván a szokásos falunapokhoz mindig hozzájött valami jellegzetesen helyi is: a Simonyiak házának vagy a második világháborúban elhurcolt helybeli németek emlékhelyének felavatása, kopjafaállítás stb. – idén az egykori kisvasút emlékhelyének leleplezése. A művelődési otthonban tartott szimpóziumon a felszólalók az Európai Unió összefüggésében értékelték a helyi közösségek, régiók gondjait, megvalósításait. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök azt emelte ki, hogy a Körösközben és a megyében élő és tenni akaró magyar közösségek vannak, amelyeket képviselni kell, hogy megmaradjanak és fejlődjenek. Dancs László, Gyula város volt polgármestere arról szólt, hogy a több száz éve összetartozó természetes régiókban milyen hasznos az újra egymásra találás. A simonyifalvi rendezvények vissza-visszatérő résztvevője, br. Simonyi Imre közéleti szerepéről Dancs László tartott előadást, a nagyszalontai művész, Bagosi Imre Tibor kultúrotthonban kiállított grafikáit és fotóit Miklós János festőművész értékelte. Simonyifalvára 1906-ban érkezett el a Gyuláról a Körösközbe tartó kisvasút. A falu központjában, a kisvasút egykori megállójának helyén felavatták a kisvasútra emlékező emlékművet. A kisvasút 1919-i közlekedett a településen. /Jámbor Gyula: VIII. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./
2009. augusztus 4.
Több mint két és fél évtizedes kutatómunka eredményeként ősszel megjelenik Ujj János legújabb könyve, amely az aradi temetők történetét foglalja össze, és egyben a bennük nyugvó jeles aradi magyar személyiségek sírjainak gyűjteménye. Előző munkája: Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében. Ujj János elmondta, hogy az aradi Alsótemetőben a magyar hősök sírját, százvalahány sírt felszámoltak. Az 1980-as években buldózerrel kiforgatták a csontokat. 1999-ben a váradi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadott egy könyvet, a Partiumi temetőket, amelyben Pávay Gyula tanulmányt tett közzé az Aradi Panteon címmel, a Felsőtemető sírjaira hívta fel a figyelmet. Ujj János döbbenten látta, hogy annyi idő alatt, amíg megírta, az alatt is tűntek el a sírok közül. Könyvének mottójában szerepel Reményik Sándor két sora: „Itt áll a temető tanúnak / Fejfáin magyar még a szó”. Eltűnnek a sírok, felszámolják őket. Eldugják a sírokat, aztán amikor eladják a helyeket, a sírkövekről a régi feliratokat lecsiszoltatják. Salacz Gyula 1875 és 1901 között volt Arad polgármestere, már nem tudják, hol a sírja. Elsősorban Salacz idejében alakult ki a modern városkép. Az úgynevezett törzskönyvek eltűntek a temetőkből. Amikor Bognár Levente jelenlegi alpolgármestert kinevezték alprefektusnak, elmentek a Felsőtemetőbe, Az akkori gondnokkal megjelöltek 26 sírt. Négy hónap múlva az egyik megjelölt sírra rátemettek. Sokan már nem tudják, hogy 1948-ig Aradon magyar színház létezett. Valamennyi jeles színész sírja eltűnt. 2008-ban is eltűnt két jelentős sír. Szőllőssy István harmincvalahány éven keresztül volt a Kölcsey Egyesület titkára, jeles aradi pedagógus. Egyetlen sikeres mentőakció volt: az 1990-ben alakult Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Barabás Péternek – a legnagyobb aradi magyarnak tartott, a magyar, majd román országgyűlési képviselőnek tizenhétszer megválasztott Barabás Béla apjának – az emlékművét megtalálta kidobva, és felállíttatta a fia síremléke mellé. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelenés előtt Ujj János Aradi temetők című könyve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2009. augusztus 17.
Máriaradnán az idei Nagyboldogasszony napi, augusztus 15-i templombúcsú azon ritka ünnepségsorozatok egyike volt, amelyiken más-más nap két megyés püspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Augusztus 14-én Böcskei László nagyváradi megyés püspök az Arad, Bihar, Szilágy és Temes megyékből érkezett szlovák hívek számára, míg 15-én Roos Márton temesvári megyés püspök magyarul, románul és németül celebrálta az ünnepi szentmisét. /Balta János: Nagyboldogasszony ünnepe Máriaradnán. Két megyés püspök a templombúcsún. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2009. augusztus 17.
Szinte nyomtalanul múlt el egy emléknap. Majdnem úgy átsiklottak a világosi fegyverletétel napja felett, mint egy közönséges hétköznapon. Pedig akadt figyelmeztető! Puskel Péter nemrég megjelent egyik jegyzetében az 1849-es megtorlás közelgő 160. évfordulója kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy lassan eltűnnek a ‘48-as forradalomra és szabadságharcra emlékeztető emlékek. Valaki szerette volna megnézni a világosi Bohus-kastélyt. Zárva volt, bemenni nem lehetett, de Ujj János elmondta, az egyetlen politúrozott kerek asztalon kívül nem látott volna semmilyen, a magyar történelemre vonatkozó tárgyat. Egy Németországban élő, most itthon tartózkodó történésznek sikerült egy német tévéadót rávennie, hogy megörökítsék az 1849-es világosi fegyverletétellel kapcsolatos emlékeket Aradon és a megyében. Megdöbbenve tapasztalta: a megyei múzeumban az 1848–49-es eseményeket bemutató teremben alig pár tárgy utal az egész magyar forradalomra, a világosi fegyverletételre, majd az azt követő véres megtorlásra. Felháborodva kérdezte: még most, Románia európai uniós csatlakozását követően is a Ceausescu-féle nacionalista szemlélet uralkodik itt? Erre csak igennel lehetett válaszolni. Közben az ereklyemúzeum számunkra felbecsülhetetlen értékű tárgyainak ezrei porosodnak elzárva. /Ujj János: Augusztus 13. ürügyén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2009. augusztus 21.
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén az Arad megyei RMDSZ – immár hagyományosan – meghívta tagjait, szimpatizánsait, hogy együtt ünnepeljenek. Az ünnepi összejövetelt Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke és Bognár Levente megyei választmányi elnök, alpolgármester nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a magyarság első királyát, első szent királyát, államalapítóját ünnepeljük, és jó lenne, ha ezt még legalább ezer évig megtehetnénk itt, Aradon is. Király Árpád marosi főesperes annak a reményének adott hangot, hogy ez a nap közösségformáló alkalom. /Kiss Károly: István-napi összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./
2009. augusztus 31.
Az erdészeti hivatalok (Romsilva) vagy minimalizálják, vagy nem is mondanak konkrétumokat a szemmel láthatóan ipari méretekben történő falopásokról. S ha a Romsilva-rendőrség közös ellenőrzései során el is csípnek néhány tolvajt, azok megússzák pénzbírsággal. * Arad megye: A Romsilva Rt. aradi erdészeti hivatala semmit nem akart mondani a falopásokról. Szerintük a lopások 300 köbmétert tettek ki. Ez nevetséges, ha csupán az aradi nagypiac környékén strázsáló, fával megpakolt kisteherautókat vesszük figyelembe. Arad megyében körülbelül 207 ezer hektárnyi erdő van, ennek a felét birtokolja a Romsilva, a másik fele magánkézben van. Teherautókkal, szereken hozzák a fát, számlát nem adnak, de alkudni lehet. A Romsilva aradi vezetői hangoztatták, hogy a Hargita, Kovászna vagy Suceava megyékben tapasztalható erdőirtás, falopás itt sokkal kisebb méretekben folyik. * Hunyad megye: Hunyad megyében az illegális fakivágás nem ölt akkora méretet, mint ahogy erdővel borított területe nagysága alapján elvárható lenne. 310 000 hektárnyi erdővel Hunyad megye az elsők között van Erdélyben, az illegális fakivágás mégis kevesebb, mint más, hasonló adottságú megyékben. A Hunyad megyei erdők körülbelül fele került vissza a jogos tulajdonosokhoz, a fele maradt állami kézben. A Romsilva csupán az állami erdők védelmét biztosítja, a magánerdőket csak szerződés alapján. * Temes megye: A megyében az erdőkerülőségektől lehet hivatalosan tűzifát vásárolni. Temes megyében nem annyira jellemzőek a törvénytelen erdőirtások, mint más megyékben. /Pataki Zoltán, Chrimiciu András, Irházi János: Falopás. Vágják a tőkét és eladják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2009. szeptember 1.
Szeptember 1-jétől Király András történelemtanár és Hadnagy Éva kémiatanár személyében új igazgatója, illetve aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A döntést szeptember 1-jén közlik az iskola tantestületével, akkor iktatják be az új vezetőket – nyilatkozta Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az eddigi igazgató, Szakács Ferenc összesen hét évig vezette az aradi önálló magyar tannyelvű iskolát, megbízatása most járt le; a volt aligazgató, Matekovits Mária júniusban nyugdíjba vonult. /Új vezetőség a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2009. szeptember 4.
Szeptember elsejétől Király András Arad megyei RMDSZ elnöke, volt parlamenti képviselő, történelemtanár személyében új igazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A Csiky az aradi magyarság egyik fontos szellemi intézménye, az egyetlen olyan önálló iskola a megyében, amelyikben első osztálytól az érettségiig magyarul tanulhatnak a magyar gyerekek. Király András elmondta, minisztériumi döntés alapján Arad megyében körülbelül hétszáz állást kell megszűntetni. Az iskoláknak le kell faragniuk az állományukból bizonyos normaszámot, ez a Csiky esetében kilenc normát jelent. Nincs meghatározva, hogy pedagógus, tanügyi kisegítő, vagy nem tanítói személyzet. Közben az órákat meg kell tartani, és ki kell fizetni. Király András szeretné, ha a Csiky módszertani központja lenne az Arad megyei magyar oktatásnak. Királynak szememre vetették, hogy politikusként érte ezt el az igazgatói tisztséget, de ő azzal érvelt, hogy szívügye a Csiky. Arra a kérdésre, RMDSZ-elnökként hogy fog dönteni, ha életbe lép a tanügyi törvény reformja, mely szerint az iskolaigazgatók és -aligazgatók nem lehetnek párttagok, Király kitérően felelt: „Látta valaki a tervezetet? Ha életbe lép, akkor majd meglátjuk. Különben az RMDSZ nem párt. ” /Pataky Lehel Zsolt: Interjú Király Andrással. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2009. szeptember 8.
A romániai magyar tanfelügyelők, módszertani szakfelügyelők országos tanácskozása kezdődött meg szeptember 7-én Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Az iskolakezdés előtt az érintettek számba veszik az anyanyelvű oktatás helyzetét, kitérve a diáklétszám, a kinevezések, a tanszerek és az infrastrukturális beruházások körüli problémákra. A több mint ötven részvevőt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának (nyugdíjazás előtt álló) vezérigazgató-helyettese köszöntötte, majd Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a megye magyar oktatásának – főleg a diák- és tanárhiány miatt nem túl rózsás – helyzetét, végül a házigazda Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója beszélt az aradi magyar oktatás, közelebbről a mostani magyar iskola történetéről. Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója elismerően szólt az aradi magyar pedagógustársadalom és a magyar közösség vezetőiről. Néhány jelenlévő elpanaszolta, hogy sok helyütt a román főtanfelügyelők, iskolaigazgatók még mindig próbálják akadályozni a magyar oktatást. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar pedagógusok országos tanácskozása Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./
2009. szeptember 11.
Jankó András, aradi Kölcsey Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy folytatni kívánják a Kölcsey Diákszínpad tevékenységét, aminek az eddigi hozadéka – figyelembe véve a rendszerváltás óta innen kinőtt színművészek számát – túlnő minden Arad megyében szervezett közművelődési rendezvény eredményén. A Diákszínpad munkájának a folytatását a pénzhiány veszélyezteti. Az aradi Havi Szemle rendszeres kiadása is anyagi gondokba ütközik, akárcsak a könyvkiadás, amire szintén nincs pénz, ezért az utóbbi időben kiadott köteteket csupán 50-100 példányban tudták kinyomtatni. Például most Pávai Gyula kiadta Kulcsár Sándor és Horváth Imre aradi emlékei című kötetét. Idén öt pályázatot írtak különféle alapítványokhoz, támogatást azonban sehonnan sem kaptak. /Balta János: Magasztos célokért munkálkodni. Támogassuk a Kölcsey Egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./
2009. szeptember 26.
Alapos, tanulmánynak beillő összegzés olvasható a Magyar iskoláink sorvadása címmel. Ebben Ujj János Arad megye helyzetét mutatja be, Chirmiciu András és Szekernyés Irén pedig Hunyad és Temes megyét. /Chirmiciu András, Szekernyés Irén, Ujj János: Magyar iskoláink sorvadása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2009. szeptember 30.
Szeptember 13-án a templombúcsú alkalmával szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson a római katolikus templom kertjében, októberben pedig a helyi általános iskola veszi fel a néhai jezsuita szerzetes nevét. Hadnagy Dénes iskolaigazgató elmondta, példaértékű Godó Mihály kiállása az igazságért. A szerzetes Kisiratoson végezte az elemi és általános iskolát. A kommunista rendszerben kiállt a magyar katolikus papság mellett, és egyenessége, határozottsága irányadó a jövő nemzedéknek. Október 23-ára tűzték ki a névadó ünnepséget, ez találó az egybeesés az 1956-os forradalom évfordulójával. Kisiratos Arad megye egyik legmagyarabb települése. Az iskolában megvan a szükséges létszám, nincsenek összevont osztályok. Ebben nagy segítségükre van a Szent Ferenc Alapítvány és az Ír Ház is. Összesen 137 gyerek van az iskolában, az óvodában pedig 48./Pataky Lehel Zsolt: Iskolanévadó ünnepségre készülnek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./ Godó Mihály /Kisiratos, 1913. szept. 25. -Kisiratos, 1996. szept. 22./
