Hat éve gáncsolja a román állam az árkosi kastély visszaszolgáltatását a család örököseinek, azonban a bukaresti Legfelső Bíróság hamarosan a felpereseknek ad igazat, állítja a Kovászna megyei önkormányzat. Az önkormányzat a kastéllyal, az Európai Tanulmányok Központjával, valamint a hozzá tartozó étkezdével együtt képzel el egy egységes komplexumot. Eddig a román állam a Művelődési Minisztérium révén és az Árkosi Művelődési Központ sorozatosan megfellebbezték az örökösöknek kedvező igazságszolgáltatási ítéleteket. A Szentkereszty-kastély körülbelül 1890-ben épült új barokk stílusban. 1945-től árvaház, mezőgépész-képző iskola, lerakat, majd a mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt. 1968–1982 között az Agronómusok Házaként működött, majd a megyei pártbizottság leltárába került, és protokollvillává alakították Nicolae Ceausescu államfő és pártfőtitkár számára. 1974–1982 között a kastély területén szobrásztábor működött. 1990-ben a bukaresti művelődésügyi tárca átvette az ingatlant. Ettől kezdve a művelődési központ szervez benne kulturális rendezvényeket. /Domokos Péter: Kultúrernyős túlélés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2007. július 3.
Árkoson a falunapon Gelei József portrédomborművel ékített márvány emléktáblát avattak, melyet a Kaán Kálmán Alapítvány és Mezőtúr testvértelepülés önkormányzata helyezett el a tudós nevét viselő iskola homlokzatára, dr. Gelei József (1885–1952) halálának 55. és a testvértelepülési kapcsolat felvételének 15. évfordulóján. A Gelei János-portrédomborművet, akárcsak a kálnoki dr. Bedő Albertét, E. Lakatos Aranka készítette, akinek több mint ötven köztéri szobra áll a Kárpát-medencében, s aki a mezőtúri művészeti telep alapító tagja. Márk Attila gitárművész emelte a bensőséges hangulatú ünnepség színvonalát. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktábla dr. Gelei Józsefnek (Árkos napja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2007. augusztus 20.
A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. szeptember 4.
Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./
2007. október 3.
Az Árkosi Európai Tanulmányi Központ volt a nyitóállomása az október 2-án Erdélyben bemutatkozó Kexport-roadshow nevű magyarországi környezetvédelmi programnak. Dióssy László, Magyarország környezetvédelmi tárcája szakállamtitkára a környezetvédelmi technológiák jelentőségét hangsúlyozta, melyhez ma már Magyarország felzárkózott. /Illyés Judit: „Környezettudat” Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2007. október 6.
Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2007. november 8.
György Ervin, Kovászna megye prefektusa elégedetlen a restitúció ütemével. Ezután hetente nyilvánosságra hozza a megkésett önkormányzatok feketelistáját, és figyelmeztető levelet is küld az érintett polgármestereknek. A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamennyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az első feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. Ha a lista közzétételét követően sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal pénzbírságot szabnak ki, figyelmeztetett György Ervin. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban időigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. Nagyborosnyón nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlókép a helyzet Kovásznán, Rétyen. Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A megyében a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg. /Kovács Zsolt: Bírság a restitúció késlekedéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2007. november 23.
Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, tartanak a választási csalástól, ezért demokrácia-központot hoztak létre. A sepsiszentgyörgyi iroda Kovászna és Hargita megyét szolgálja ki, állandó ügyelet lesz, három telefonszámon jelentheti bárki, ha rendellenességet vagy csalásra utaló jelet észlel. A demokrácia-központot a Sepsi Reform Egyesület működteti, és hatáskörében szerepel, hogy azonnal továbbítja a megyei választási irodának a hozzá beérkező információkat, és ott kötelesek kivizsgálni mindegyiket. A kampány utolsó napjaiban elvadult a plakátháború. Árkoson eltüntették el Tőkés László összes plakátját, másnap Gidófalván és a hozzá tartozó falvakban tépték le a független jelölt falragaszait. Sepsiszentgyörgyön egy háromfős ,,tisztogatóbrigád” dolgozik, saját bevallásuk szerint ,,megbízottként” tépik le Tőkés László plakátjait. /Farkas Réka: Demokrácia-központ működik (Csalásoktól tartanak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./
2007. november 30.
A romániai régiók struktúráját kritizálta Klaus Klipp, az ARE – Európai Régiók Gyűlésének főtitkára Árkoson. „Nem hiszem, hogy valaki, aki Bukarestben ül, jó döntést tud hozni más tartományokra vonatkozóan” – mondta. Románia folyamatosan veszít, és eddig is veszített amiatt, hogy a döntéseket nem azokon a szinteken hozták meg, amelyeken kellett volna. Az árkosi Európai Tanulmányok Központban régiós politikusok és köztisztviselők számára szervezett akadémiai képzés indult, a rendezvény megnyitóján vett részt Klaus Klipp is. Az általa képviselt szervezet – az Európai Régiók Gyűlése – tagjai 33 országból kerülnek ki, az unión kívüli országokban is vannak tagjai. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint fontos, hogy Románia számára is világossá váljon, a jelenlegi berendezkedés több szempontból sem jó: először is lassú, másodsorban nincs döntésképesség – a döntések Bukarestben születnek. Romániában jelenleg nem létezik a megyék szakszerű átvizsgálása. Demeter János elárulta: alávetik magukat az ARE szakemberei átvilágításának. /Illyés Judit: „A régiók okosabbak” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2007. december 3.
Gyergyószárhegyen tartották a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozóját az elmúlt hétvégén. Tárgyaltak a Székelyföld Közművelődési Koncepció tervezetéről, melyet a korábbi, Árkoson tartott ülésen alakult munkacsoport dolgozott ki. Ezt a tervezetet bővítették, hogy olyan koncepció készülhessen, melyre stratégiát lehet építeni. Egyetértettek abban, hogy kulturális termékek adatbázisára van szükség. Döntés született arról, hogy 2008-ban megszervezik a Székely Kultúra Napját, és ennek időpontja Tamási Áron születésnapja, szeptember 20-a lesz. Munkacsoport alakult az ünnep tervének kidolgozására. /Balázs Katalin: Székely kultúra – autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /
2007. december 12.
Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 20.
Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 28.
Sepsiszentgyörgyön hatszáz fogyatékkal élő, köztük sok fiatal él elszigetelten a közösségtől, távol az élet mindennapi történéseitől. Tizenkét sepsiszentgyörgyi fiatalnak sikerült kitörnie ebből a kiszorítottságból, elzártságból, a Keresztyén Diakónia Alapítvány Olt utcai nappali foglalkoztatójában és az ugyanitt működő védett munkahelyen töltik napjaikat. Egy esztendeje új törvény rendelkezik a fogyatékkal élők jogairól, valamint arról, hogy milyen kötelességeik vannak a munkáltatóknak a hátrányos helyzetűek alkalmazása terén. A sepsiszentgyörgyi Keresztyén Diakónia Alapítvány a törvény segítségével hozta létre a Boglárka védett munkahelyet. Két és fél esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, szintén a Diakóniánál, a fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató napközi otthon, melynek indulását hazai intézmények nem támogatták. Makkai Péter árkosi református lelkész, az alapítvány hátrányos helyzetűekért működtetett programjának vezetője rámutatott: hatszáz nyilvántartott felnőtt fogyatékos van Sepsiszentgyörgyön, de nem látják őket. Sok helyen szinte rejtegetik a sérült családtagot. A svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyolcvanszázalékos részfinanszírozással járult hozzá a napközi elindításához, ami fokozatosan csökkent, jelenleg húsz százalék. Most épül a Boglárka műhely mellett az új rész, lesz benne egészségügyi szoba, pihenőhelyiség, mosdó, öltöző és a két szárny között istentisztelet tartására is alkalmas közösségi terem. A németországi és holland alapítványon támogatásával épülő létesítmény s a benne majdan működő multifunkcionális központ és munkahely hiányt pótolna. /Fekete Réka: Élhetőbb világot a fogyatékkal élőknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2008. január 8.
1990-ben nagy lendülettel kezdődött el az erdélyi magyarság szimbolikus rehabilitációja. Kezdetét vette az „intézményalapítási” munkaverseny is, ilyen volt például a színházalapítási láz. Mindezek az önmagukban véve igen fontos intézmények a különböző térségek, székek egymással szembeni elkeseredett küzdelmének voltak eszközei, írta Csutak István miniszteri tanácsos. A cikkíró szerint kiderült: székelyföldi színházi élet nincs. Még a szomszédba sem igen mozdulhatnak ki. Magára valamit is adó székely (kis)város egyetemmel is büszkélkedik. Mire akkreditálják őket, alaposan megcsappan a diáklétszám. Valójában még a frissen végzettek elhelyezkedése sem könnyű. A számtalan egyetemecske nem alakult át szellemi műhelyek hatékony hálózatává. A csíkszeredai Régizene fesztivált sikerült a teljes jelentéktelenségbe süllyeszteni. A kovásznaiak Árkoson létrehozták az „Európai Tanulmányok Központját”. Csíkszeredában is rittyentettek egy „Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökséget”, biztosítva, hogy középtávon Székelyföld fejlesztési koncepciójával foglalkozó intézet Székelyföldön ne lehessen. Egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Az egyetemet végzettek közül egyre kevesebben akarnak visszatérni szűkebb pátriájukba. Beszélni kell a székelyföldi elit felelősségéről. Alternatívákat kellene megfogalmazni. Mik legyenek a célok? Milyen időzítéssel? Az öt (mellesleg „székelymagyar”) városi önkormányzat által megvalósítható regionális ivóvíz szolgáltató terve megbukott. Pedig EU-s pénz lett volna rá. Nem kellett, mert a helyi (törzs)főnökök nem tudtak megegyezni, hangsúlyozta Csutak István. A székek marakodása a megyék szintjén reprodukálódik. A székely székek közigazgatási struktúrája elavult. A 18 évvel ezelőtt feltámasztott „törzsi széki” berendezkedés a politikailag Európához csatlakoztatott térségben teljességgel kontraproduktív. Anakronisztikus a székek tradícióira intézményeket alapítani és működtetni. Leszámolni ezzel a berendezkedéssel és egy korszerű, életképes rendszerrel helyettesíteni azt, az elit felelőssége. Létezik egy modernizációs kényszer, Székelyföldnek egységes és következetes jövőkép kell. /Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., Népújság (Marosvásárhely), jan. 11. . Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2008. március 31.
Az alsó-háromszéki RMDSZ előválasztásokon beigazolódott: ott volt nagyobb jelenlét, ahol több polgármesterjelölt közül kellett választaniuk a szavazóknak. A falvak többsége tartotta a 2004-es jelenléti szintet, néhány helyen, Málnáson, Nagybaconban, Nagyajtán, Árkoson majdnem kétszer annyian vettek részt a szavazáson, mint négy éve. Gyengén szerepelt Sepsiszentgyörgy. 2004-ben 5416-an szavaztak az előválasztásokon, most csak 2610-en. Az állóurnás előválasztásokon Sepsiszéken összesen 5189-en szavaztak, 2004-ben ugyanezeken a településeken 8590-en nyilvánítottak véleményt. Erdővidéken nagyobb volt az érdeklődés, mint négy esztendeje. /Farkas Réka: Falvakon nagyobb, a megyeszékhelyen gyenge volt a jelenlét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2008. április 29.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) első közös rendezvénye zajlott a hét végén Árkoson az Európai Tanulmányi Központban. A téma az ifjúsági alapok felhasználása volt, érintették azonban a fiatalok közéleti szerepvállalását is. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester örvendetesnek nevezte, hogy a fiatalok nem utasítják el a közéleti szerepvállalást, Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi szervezetének elnöke a szervezett ifjúsági élet fontosságát hangsúlyozta. /Farcádi Botond: Hagyományteremtés a cél (Ifjúsági konferencia Árkoson). = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2008. május 15.
Az Új Magyar Szó és az RMDSZ közös konferenciát szervezett a román sajtó képviselői számára a gazdasági régiók újrafelosztásának RMDSZ-es javaslatáról. „A média pozitív viszonyulása nélkül egyetlen párt sem fogja támogatni az RMDSZ régiófelosztási javaslatát” – hangsúlyozta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hét végi árkosi konferencia célját. A rendezvényen jelen lesznek előadóként többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő. Az eseményre több rangos román sajtóorgánum is bejelentette részvételét. Csutak István különböző szempontok alapján kidolgozott egy új, lehetséges régiós felosztást. A felosztás 15 régiót képzel el, ezek egyike Kovászna, Hargita és Maros megye. /Isán István Csongor: Regionalizálás kommunikációval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2008. május 17.
A román politikum jelenlegi merev elzárkózása ellenére a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése előbb-utóbb megvalósítható lesz, mivel ezek a régiók mesterségesek, kialakításuk során nem vették figyelembe a hagyományos régiók szellemi, gazdasági és területi kohézióját, és emiatt képtelenek fenntartható fejlesztési stratégiák kidolgozására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Árkoson, ahol közel ötven szakértő, RMDSZ-politikus, magyar és román nemzetiségű újságíró vitázott a jelenlegi régiós felosztás átszervezésének lehetőségeiről. Markó Orbán Viktor FIDESZ-elnök erdélyi látogatásával kapcsolatosan – amely során Orbán az MPP jelöltjeit több székelyföldi településre elkíséri – kijelentette: a magyarországi pártoknak meg kell érteniük, hogy nem a magyarországi, hanem a romániai pártok vannak választási kampányban, ezért ne próbálják befolyásolni az itteni választókat. Ugyanakkor azt tanácsolta az MPP-nek, hogy kampánya során a programjaira fektesse a hangsúlyt, és ne RMDSZ-ellenes támadásokra. /Markó: el kell kezdeni a társadalmi vitát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2008. május 17.
Nem érte el a várt eredményt a megyei önkormányzat és a bukaresti magyar sajtó közös kezdeményezése. Román vezető újságíróknak, véleményformálóknak szerették volna bemutatni az RMDSZ Románia regionális átszervezéséről szóló tervezetét, de a központi sajtó elsősorban helyi tudósítóit küldte el a rendezvényre. A bukaresti lapok vezetői sorra mondták le részvételüket. Valószínű, más formát, időpontot kell találnunk – nyilatkozta Árkoson a szervezést felvállaló Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A román politikusok négyszemközt elismerik ugyan, hogy fontos és szükséges lenne az átszervezés, de hivatalosan agyonhallgatják vagy ellenzik – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Winkler Gyula, aki az EP-ben is felvállalta a regionális átszervezés ügyének képviseletét, konkrét érvekkel támasztotta alá ennek szükségességét. Az árkosi találkozó második részében Csutak István mutatta be az RMDSZ regionális átszervezési javaslatát, majd szakemberek /Telegdy Balázs a Sapientia Egyetemről és Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett szakának igazgatója/ beszéltek az új felosztás előnyeiről. Román újságírók hiányában a lényegre törő kérdések elmaradtak. /Farkas Réka: Sikertelen próbálkozás (Egyoldalú párbeszéd a regionális átszervezésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2008. május 19.
Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. május 20.
Május 17-én Sepsiszentgyörgyön első alkalommal szerveztek Turul Hagyományőrző Napot. Az árkosi múzeum anyagából kiállítást lehetett látogatni, népdalt tanultak, kézműves-foglalkozásokkal ismerkedtek meg, de volt gólyaláb-vetélkedő és táncház is Az eseménynek a Turlulmadár Ifjúsági Iroda adott otthont, a résztvevőket Kovács István unitárius lelkész köszöntötte. Furus Levente szervező elmondta: ezentúl minden évben megszervezik a rendezvényt, céljuk, hogy a gyerekek és az ifjak megismerkedjenek múltunkkal, kultúránkkal, a kézművesmesterségekkel. Nemes Előd, az EMI háromszéki vezetője szerint a három ifjúsági szervezet – a cserkészek, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet ― közötti együttműködés is jobbá válik hasonló rendezvények következtében. /Farcádi Botond: Jókedvű ismerkedés (Turul Hagyományőrző Nap) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2008. május 20.
Június elején fennállásának tízéves évfordulóját ünnepli az árkosi tájmúzeum. Bár a Kovászna megyei település csak négy éve lett önálló község, már egy évtizede saját tájmúzeummal büszkélkedhet, melyben mára több mint hatezer darabos gyűjtemény várja a látogatókat. Az ötletgazda és alapító Bálinth Zoltán, a falu szülötte. A fiatalember egyedül gyűjtötte össze a kincseket. A gyűjtemény büszkesége egy 1782-ben kiadott Biblia, és az 1741-ből való Nádudvari Péter Uramnak Predikatzioi című patinás kötet, amit Bethlen Kata adatott ki. Minden évben megnyitnak néhány időszakos és tematikus kiállítást is: kályhákat, hímes tojást, a mindennapi munka szerszámait mutatja be a tájmúzeum. /K. Zs. : Kincsek a templombástyában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2008. június 17.
Jónak könyvelhető el az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredménye – jelentette ki Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. Alsó-Háromszéken huszonnyolc településen versenyeztek jelöltjeik, húsz polgármesteri széket szereztek meg, és a 334 tanácsi mandátumból 171 helyre az RMDSZ jelöltjei jutottak be. Az eredmények kicsit gyengébbek, mint négy esztendővel ezelőtt, de akkor nem volt magyar ellenfél – fejtette ki Albert Álmos.,,Ez reális megmérettetés volt, azt mutatja, az emberek bíznak az RMDSZ-ben, hiteles képviseletnek tartják, és elvárják, a jövőben is gondoskodjék a települések egységes fejlesztéséről” – fejtette ki. Barótot nem sikerült megszerezniük, Sepsiszentgyörgyön, Árkoson és Nagybaconban azonban győzött az RMDSZ-es jelölt, Előpatakon csak alpolgármesteri tisztségben reménykedhetnek. /Farkas Réka: Eredményes volt a szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2008. augusztus 2.
Székelyföld számára önálló fejlesztési modell kidolgozását vállalták csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi szakemberek, a múlt héten Árkoson megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a követendő útról zajlott a vita. Bíró A. Zoltán társadalomkutató, a Székelyföldi Fejlesztési Intézet szakmai vezetője dolgozatban összegezte eddigi kutatásaik következtetéseit. Székelyföldre időnként kívülről modernizációs hullámok érkeztek. Ez a régió zárt, igyekszik megszelídíteni a modernizációs kísérleteket. A társadalmi szerkezet egésze védekezik. A gyengén fejlett térségekben egyes ágazatok fölfutnak, ilyen Székelyföldön az erdőkitermelés vagy a fafeldolgozás. Erős a külső tényezőktől való függés. Minden gazdasági fejlődés területi egyenetlenségeket termel. A térségi önállóság kiépítése integrált szocio-ökonomikus feladat, és jelentős mértékben függ a regionális öntudat erősödésétől. Ezt az önállóságot ki kell építeni, ez folyamat. Szükséges a térségi, mikroregionális identitás erősítése, kooperációs formák, hálózatszervezés, vállalati és intézményi kultúrafejlesztés, innovációs programok, kreatív turisztikai ötletek és a decentralizáció. /Farkas Réka: Székelyföldi fejlesztési elképzelések (Bíró A. Zoltán helyzetképe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2008. augusztus 2.
A Mandala Ifjúsági Kulturális Egyesület évi alkotótáborainak sorát folytatta idén is, Árkoson a Szentkereszty-kastélyban és parkjában kilenc napon át több művészeti ágba kóstoltak bele vagy fejlesztették tovább tudásukat a résztvevők az összművészeti táborban. A színházi műhely szabadtéri előadással készült, a filmesek és a fotósok alkotásaikat a község művelődési házában mutatták be, csakúgy a táncosok. Összességében érdekes táborképet mutatott az idei Arte Diem. /Váry O. Péter: Összművészeti tábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2008. augusztus 15.
Árkosra költözik az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ hagyományosan Zetelakán megrendezett írótábora, amely idén a kritika és az irodalmi forgatókönyv műfajait járja körül. Király Zoltán költő, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a rendezvény ideális helyszíne az E-MIL saját – még csak tervezett – fordítóháza lenne. Idén tartják az E-MIL hetedik táborát, augusztus 21–24. között Árkoson. Szakmai fórum, ahol évente egyszer beszélgetni lehet a fontosnak tartott kérdésekről. Tavaly szó esett a könyvterjesztés hiányosságairól, az irodalmi szervezetek pályázati lehetőségeiről, az irodalmi folyóiratok támogatási rendszeréről, ezek olyan témák, amelyek érdeklik az E-MIL több mint 150 fős tagságát. Az új helyszín, az árkosi Európai Tanulmányi Központ sokkal megfelelőbb egy ilyen jellegű rendezvénynek. /Bonczidai Éva: Ki, kit, miért kritizál? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2008. augusztus 22.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 21–24-e között Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban szervezi, témája: mai magyar irodalomkritika. Az irodalomkritikáról tart előadást Pécsi György, Páll Zita, Fried István, Fekete Vince és Elek Tibor, az irodalmi forgatókönyvekről beszél Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmrendező, esténként filmvetítésekre kerül sor, és ezúttal az E-MIL megtartja közgyűlését. /Váry O. Péter: Írótábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2008. szeptember 26.
Még év végéig sem adják át az első olyan háromszéki létesítményt, melyben fogyatékkal élő felnőtteknek biztosítanak védett munkahelyeket, és oktató-, illetve terápiás központként is felszereli. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány (DKA) által indított beruházás azért maradt félbe, mert az országos szakhatóság eddig egy lejt sem utalt át a februárban elnyert pályázati pénzből. Háromszéken több száz fogyatékkal élő fiatal várja a lehetőséget, hogy dolgozhasson, tanulhasson. Makkai Péter árkosi református lelkész, a már működő kis létszámú védett munkahely irányítója több ízben fordult segítségért RMDSZ-képviselőkhöz, hogy járjanak közben a pályázati pénz ütemterv szerinti folyósításához, mindeddig eredménytelenül. /Fekete Réka: Leállt egy hiánypótló szociális beruházás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2008. szeptember 29.
Isten szép ajándékai a feladatok, azokat megoldani pedig annyit jelent, mint minden körülmény között szembenézni az élet nagy kihívásaival – ezeket a gondolatokat értelmezte életre, cselekedetre ösztönzően Sepsiszentgyörgyön Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. Ez a szociális alapítvány jelenleg mintegy másfél ezer erdélyi árva, nehéz sorsú gyermek neveléséről gondoskodik, Háromszéken is több településen /Kovásznán, Árkoson, Esztelneken és Sepsibükszádon/ tevékenykednek. A szeptember 27-i közönségtalálkozón zsúfolásig telt a Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme. Böjte Csaba vallja, ,,nagyon nehéz azt mondani, hogy engem nem érdekel", s mivel Dél-Erdély szórványvidékein, a Zsíl völgyében nagyon sok teljesen magára maradt, székely származású család került felfoghatatlanul nehéz helyzetbe, támogatásukra mindig nagy szükség van. Böjte Csaba hisz abban, hogy a gyermek nem más, mint ,,Isten szép csodája", kik között nem lehet selejt, lehajol az apróságokhoz, és azt mondja nekik: én vagyok az edző, akarsz te bajnok lenni? A szó legnemesebb értelmében készítik fel őket az életre, az általuk nevelt árvák 60–70 százaléka főiskolára kerül. Ugyanaznap este Bardócz Csaba református lelkész ismertette az általuk kezdeményezett, Áldás népesség nevű mozgalmat. /Mózes László: Aki bajnokokat nevel (Böjte Csaba Sepsiszentgyörgyön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2008. október 18.
Mezőtúr város önkormányzata emléktáblát helyezett el Árkoson a községháza homlokzatán Benkő Gyula (1888–1958) természet- és földrajztanár, természetbúvár, közéleti személyiség születésének 120., halálának 50. évfordulóján. A népes ünneplő seregben jelen volt a dombormű alkotója, Győrfi Sándor szobrászművész is. Az árkosi emléktábla hasonmását Mezőtúron avatják fel október 22-én. Árkosi Benkő Gyula édesapja református lelkész volt. Mivel apja korán meghalt, elemi iskoláit Budapesten végezte, Marosvásárhelyen érettségizett. Földrajzból, természetrajzból és kémiából szerzett tanári képesítést a budapesti egyetemen. Tanárként dolgozott Budapesten, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Erzsébetvárosban, Nagyenyeden, Kolozsváron, majd nyugalomba vonulásáig Mezőtúron. /Kisgyörgy Zoltán: Emléktáblát avattak Árkoson (Benkő Gyula hazaérkezett). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
