A bánsági magyar oktatás problémáiról tanácskoztak pedagógusok, szülők, RMDSZ-politikusok Temesváron, a Bartók Béla Iskolanapok megnyitó ünnepségét követő kerekasztal-beszélgetésen. Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke vitaindítójából kiderült: minden évben visszatérő gond az anyagiak hiánya. A társadalom elszegényedése egyes iskolák és tagozatok puszta létét fenyegeti. Sokkal több a szerény jövedelmű család, mint amennyi ösztöndíj fölött az alapítvány rendelkezik. A bentlakásért 690 ezer lejt kell fizetni személyenként, ami meghaladja szegényebb családok lehetőségét. /Sipos János: Anyanyelvű oktatás szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2001. április 7.
Szász Enikő színművésznő - jelenleg RMDSZ-tanácsos - kezdeményezésére, 1996 márciusában alakult meg a Temesvári Magyar Nőszövetség, amely az RMDSZ mellett működő, önálló jogi státussal rendelkező, apolitikus és nonprofit, ökumenikus nőszervezetként fejti ki tevékenységét. A szervezet fennállásának ötödik évfordulóján szervezett ünnepség alkalmából Szász Enikő, alapító elnök kifejtette, hogy céljuk a bánsági magyarság önazonosság-tudatának a felkeltése, ezt segíti kulturális tevékenységük. Öt év alatt sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit egy kicsit megmozgatni. Lehetőséget teremtettek bánsági magyar művészeknek - színészeknek, zenészeknek, képzőművészeknek - nemzeti hovatartozásuk nyílt felvállalására. Idén hatodszor rendezik meg a Bánsági Magyar Napokat, amely időközben regionális rendezvénnyé nőtte ki magát, megjelennek Csongrád megye, Vajdaság, Bihar, Arad és Krassó-Szörény megye képviselői is. /Pataki Zoltán: Nőszervezet a megmaradásért. "Sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit megmozgatni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2001. április 19.
Április 20-án egy gyulai (Magyarország) esemény nyitja meg a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség. A tíz napig tartó VI. Bánsági Magyar Napok eseményei között van: Székely László emlékkiállítás (Gyulán és Békéscsabán), Mennék haza, de otthon vagyok címmel az újvidéki Színes Szilánkok diákszínpad előadása, Bartók Béla születésének 120 évfordulója tiszteletére rendezett gálaműsor a temesvári Operában, amelynek keretén belül a kolozsvári Magyar Opera bemutatja a Csodálatos mandarin c. balettelőadást, a temesvári főiskolákon tanuló magyar képzőművész fiatalok kiállítása, a nagyváradi Kiss Stúdió Árva Bethlen Kata c. előadása, író-olvasó találkozó, a Hagyománykeresőben folklórest. A rendezvénysorozat célja a bánsági szórványmagyarság azonosság-tudatának erősítése, a feledésbe merült népi hagyományok felkutatása, a DMKT Eurorégió területén élő magyar közösségek közös kulturális értékeinek megismertetése. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2001. április 24.
Dr. Kovách Géza tavaly december óta a Magyar Tudományos Akadémia határon kívüli köztestületének tagja. Az MTA elnöke, Glatz Ferenc kézjegyével ellátott hivatalos értesítést éppen 75. születésnapján kapta kézhez. Az ismert aradi történész Budapesten az Országos Levéltárban és több vidéki város levéltárában búvárkodott. Készülő nagy lélegzetű munkájához - A tiszántúli megyék jobbágyviszonyai a XVIII. század második felében és a XIX. század elején - gyűjti a dokumentumanyagot. Elmondta, hogy az MTA köztestületi tagsága biztosít lehetőséget a kutatás anyagi bázisának fedezésére. Dr. Kovách Géza a levéltárakban lejegyezte Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa egykori megyék Mária Terézia-kori úrbéri tabelláit. Megjegyezte, hogy se a magyar, se a román történetírás nem dolgozta fel ezt a témakört. Valószínűleg azért, mert sziszifuszi munkáról van szó. Az említett megyék úrbéri statisztikájának a feldolgozása azt jelenti, hogy több mint 1000 tabellát böngészett át, s jegyzett le. Mindez a Bánságról szóló munkája folytatása lenne, de másik régióban. /Eltüntetni a "fehér foltokat" A történeti statisztika nem költészet, hanem szigorú tény. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./ Kovách Géza említett könyve: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése - 1716-1848 /Szeged, 1998/
2001. április 25.
A VI. Bánsági Magyar Napok keretében történt az ópusztaszeri kirándulás. Ápr. 22-én busz vitte az érdeklődőket a Nemzeti Történeti Emlékparkba, amelynek területén egykoron honfoglaló eleink az ország dolgait rendezték. Az érkezőt elsőnek Árpád vezér emlékműve ragadja meg, majd Feszty Árpád A magyarok bejövetele című híres körképe. - Ópusztaszerre legalább egyszer minden magyarnak el kellene jutnia, jegyzete meg az egyik résztvevő. /VI. Bánsági Magyar Napok. Emlékezetes kirándulás Ópusztaszerre. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
2001. április 27.
A Bánsági Magyar Napok keretében emlékeztek Bartók Béla születésének 120. évfordulójára: a kolozsvári Magyar Opera balettkara bemutatta A csodálatos mandarint. A megnyitó perceiben Bartók Béla édesanyjához írt leveléből idéztek: "Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy eszerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének mineműségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát." Rendszeres gyűjtőtevékenységet folytatott. A Bartók gyűjtötte népdalok számát 8000-re becsülik. Éveken keresztül gyűjtötte Erdélyben a román népzenét is, és lett a román folklór kutatásának egyik első, legkiemelkedőbb képviselője. /VI. Bánsági Magyar Napok. Csodálatos Bartók-est az Operában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2001. április 28.
Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. április 30.
Ápr. 27-én Günter Verheugen EU-bővítésügyi biztos népes európai küldöttség élén érkezett Temesvárra. Verheugen a Continental Szállóban találkozott helyi elöljárókkal, az üzleti élet és a civil társadalom képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy mikor utazhatnak szabadon a román állampolgárok a schengeni térségben, a vendég kijelentette: "A román határok biztonsága közel sem felel meg az EU-s előírásoknak." Előbb meg kell erősíteni a határok védelmét. Günter Verheugen leszögezte: A jelenlegi kormány jelentős lépéseket tehet az elkövetkező három évben az integráció útján. Az EU támogatja a romániai reformokat. /Pataki Zoltán: Nem hagyhatjuk szó nélkül. Verheugen és a "bánsági együttélési modell" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2001. május 2.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2001. május 2.
Magas színvonalú rendezvények jellemezték a VI. Bánsági Magyar Napokat. Sokak számára az utolsó, az ápr. 28-ai program volt a legkedvesebb. Hamvaiból támadt fel a magyar folklór, az ősi viselet és a néptánc, a Csiky Gergely színpadán, Temesváron. Bánsági fiatalok léptek színre, akik ráébredtek a hagyomány őrzésének fontosságára. Az újjászületés kezdeményezői, a Szeged Néptáncegyüttes oktatói segítettek. A szegediek vezetője, Nagy Albert nyilatkozta: "Mondhatnám, Temesváron, Temes megye több településén hazajáró vagyok, rengeteg a barátom, szívesen fogadnak és amikor csak tehetem, jövök. A közönségről pedig csak annyit: az emberek szeméből árad felénk a néptánc iránti szeretet, a biztatás, hogy munkálkodjunk tovább. Külön öröm számomra, hogy itt is, de minden előadásunkon románok is vannak, ismerkednek a táncainkkal, mi pedig az övékkel". A folklór néhány évtized alatt bekövetkezett elsorvadását a modernizáció hozta magával, és természetes folyamat. "A mi feladatunk szembehelyezkedni az árral, hogy a folyamat ne legyen végleges és végzetes. A fiatal korosztálynak tovább kell adnunk apáink kultúráját, és ezt csak akkor lehet eredményesen végezni, ha küldetésnek tekintjük a munkánkat". Temesváron kéthavonként tartanak hétvégi intenzív tanfolyamot. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 2./
2001. május 2.
Közel százan gyűltek össze a nemrég megalakult Szatmárnémeti Katolikus Férfi Szövetség első találkozóján. A Szentlélek plébánia közösségi termében Varga Attila parlamenti képviselő az elvándorlásról mondta el gondolatait. A felmérések szerint a falusiak jobban kötődnek szülőföldjükhöz, mint a városiak, a Bánságból és a Partiumból arányaiban többen telepednek ki, mint Bel-Erdélyből és a Székelyföldről. /(sike): Jobban kötődnek a szülőföldhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2001. május 2.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2001. május 4.
Sabin Gherman máj. 3-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be az általa gondozott Luxushaza című könyvet, mely egy hatvan éven át tiltott és titokban tartott dokumentum kiadása. II. Károly királynak 1938. dec. 15-én felterjesztett memorandumról van szó, szerzője Iuliu Maniu, és kereken ötven erdélyi román értelmiségi írta alá. A könyv mottójául Ion Antonescu marsalltól idézett Gherman: "Így nevelkedtem, a törökökkel, zsidókkal és magyarokkal szembeni gyűlöletben. Ezt az utálatot a végsőkig kell vinni. Vállalom ennek felelősségét." (1941) Az előszó mottója Nicolae Iorga történésztől, miniszterelnöktől származik: "Egy bukaresti poros utcácska többet ér, mint Erdély és Bánság összes vára, városa." (1931) Nos, ez a két ember - egyikük háborús bűnös - egyáltalán nem érdemel szobrot, s a mai Romániában mégis megörökítették őket - állapította meg Gherman. Iuliu Maniu memoranduma az idézetekkel ellentétes. A könyv szerint nem egyesülésről volt szó, hanem Erdély katonai megszállásáról, kiszipolyozásáról. A helyzet a két világháború közötti idők óta alig változott - fűzte hozzá Gherman. Erdély luxushaza, amelyet Bukarest a mai napig kifoszt, az itt megtermelt értékeket a Kárpátokon túlra irányítják. /Szekeres Attila: Sabin Gherman Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2001. május 18.
Máj. 26-án leplezik le a bánsági Buziásfürdőn Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását, Trefort Ágoston bronz mellszobrát. Az esemény meghívottjai között van Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára is. Az ünnepség alkalmából a helyi református imaházban Tőkés László püspök hirdet igét. Ugyanaznap Trefort Ágoston egykori kultuszminiszter és akadémikus életművének szentelt tudományos ülésszakot tartanak Buziásfürdőn. A bánsági fürdőváros polgárai - közadakozásból - még életében, 1881-ben szobrot állítottak Trefort Ágoston tiszteletére. Az emlékművet Trianon után ledöntötték. Az 1989-es rendszerváltás után eltűnt a helyéről Deák Ferenc több tonnás kőpadja. A veszteséget "pótlandó", a román irodalom nagyjai közül jónéhánynak állítottak egy-egy mellszobrot Buziásfürdőn... /Trefort Ágoston szoboravató Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2001. május 18.
Temesváron a Bánát Múzeum etnográfiai részlegén máj. 15-én megnyílt fotó-kiállítás bemutatja a Romániában élő 18 nemzeti közösség jellegzetességeit, mindennapi életét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány finanszírozta program olyan elszigetelt, falusi környezetben élő nemzeti közösségek bemutatását célozta, melyek többé-kevésbé még őrzik az ősi hagyományokat. /(Pataki Zoltán): ALTER - IMAGE avagy jelenetek a nemzeti kisebbségek életéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2001. május 21.
Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2001. május 22.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadásában jelent meg a Partiumi Füzetek 16. száma, amely különböző települések monográfiáját tartalmazza. A legutóbbi István király Szent Jobbját, valamint a Berettyó jobb partján található Szentjobb község történetét mutatja be. A szerző, Csilik József nyugalmazott mérnök. /Megjelent a Partiumi füzetek 16. száma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2001. május 23.
Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2001. május 26.
Az Eötvös Kollégiumhoz hasonló diákközpont létesítését tervezi a Szórvány Alapítvány, és ehhez szeretné megnyerni a Sapientia Alapítvány támogatását. Amint Bodó Barna elnök a Szórvány évi közgyűlésén elmondta: "A kollégium magja is lehetne a Tudományegyetem Temesvárra kihelyezett tagozatainak, amelyet a Sapientia szintén fontolóra vesz". - A nyelvek éve elnevezésű program keretében az Interkulturális Központtal, a Német Fórummal és a helyi roma szervezettel közösen a Bánság legszínesebb nemzetiségi összetételű községének, Temesrékásnak a szociográfiai feltérképezését tervezik. - Bodó jelezte, hogy néhány hónap múlva elkészül a Romániai Magyar Évkönyv legújabb száma, és kilátásban van egy szórványkötet megjelentetése is. /Gurzó K. Enikő: Eötvös-féle kollégiumot tervez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. május 29.
Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2001. június 13.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület bánsági osztályának alakuló ülésére május 18-án került sor Temesváron, a Bartók Béla Líceumban, 48 résztvevővel. Erre az alkalomra eljött Máthé Gyula, az országos vezetőtanács elnöke Kolozsvárról és Dukrét Lajos műszaki alelnök Sepsiszentgyörgyről. A vendégek röviden ismertették az EKE 110 éves történetét, az utóbbi 10 évben elért eredményeit, jövőbeni terveit. A megalakult civil szervezetet dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Tehné elnöke köszöntötte, majd megválasztották a vezetőtanács tagjait. Elnök Szabó László közgazdász, alelnökök Urai Miklós hidrobiológus és Bálint István földrajztanár, titkár Illés Mihály mérnök, könyvelő, Sörös László közgazdász. Az összejöveteleket minden szerdán a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében fogják tartani. /Útra készen az EKE bánsági osztálya. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./
2001. június 18.
Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./
2001. június 19.
Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2001. június 20.
Végváron az I-VIII. osztályos általános iskolában minden évfolyamon van magyar és román tagozatú osztály, a román osztályokban szép számmal akad magyar nevű gyermek. Végvár nemrég még színmagyar, református településnek számított. Az elmúlt tanévben 205 tanulója volt az iskolának, ebből 86-an jártak a magyar tagozatra. A magyar többségű településen román tagozatra most többen járnak. - Végváron biztosan lesz hatása a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatásnak. Nagy a szegénység, sokan meggondolják majd, hogy hova íratják be gyerekeiket. /Pataki Zoltán: A bánsági végeken lesz hatása a státustörvénynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2001. június 24.
Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség havonta megjelenő folyóirata. A folyóiratban a resicai születésű, Kolozsváron egyetemi hallgató Varga Attila a Bánság történelméről írt, az arad-gáji jubileumi zászlóavatást verssel köszöntötte páter Bíró. A folyóiratot Resicán szerkesztik a Havas Boldogasszony plébánián, Pál József-Csaba plébános irányításával. /Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./
2001. június 26.
A temesvári Francia Kulturális Központ is bekapcsolódna a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belüli együttműködés építésébe. Ezt jelezte François Benoit igazgató kezdeményezése, aki jún. 27-re kerekasztal-beszélgetésre hívta a régiót alkotó három ország helyi adminisztrációinak kultúrfelelőseit. A megbeszélés témája: Temesvár szerepe a Bánság, s az ország nyugati régiójának fejlődésében; A megye és székvárosának kulturális stratégiája az európai integrálódás folyamatában.. Benoit javasolta: a résztvevő kulturális megbízottak terjesszék javaslat formájában az illetékes miniszterek elé a tervet, hogy idén ősszel tartsanak francia közreműködéssel miniszteri szintű megbeszélést a most felvetett témákról. /Román-magyar-jugoszláv kerekasztal az együttműködésről. Francia kezdeményezés a kultúrkapcsolatok erősítésére. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2001. június 29.
Nem kell költöznie a temesvári Magyar Házból a Bánság magyar nyelvű hetilapjának és az irodáiba befogadott magyar intézményeknek. A Temesvári Táblabíróság jogerős ítéletben utasította el az épület tulajdonosaként fellépő Timpress Rt. keresetét a kilakoltatási perben, amelyet a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. ellen indított. A magyar lap kiadója és szerkesztősége még nem nyugodhatott meg végképp. A ki nem fizetett közköltségek miatt és amiatt, a Reflex Kft.-nek közel 80 millió lejt kell fizetnie. Az ítéletet elfogadták, és a szerkesztőség emeletén működő RMDSZ-szel már meg is állapodtak arról, hogy fele-fele arányban fizetnek. A bánsági magyarság közadakozásából 1930-ban felépített, majd államosított Magyar Házat jogi ügyeskedések útján szerezte meg a Josif Constantin Dragan Olaszországban élő milliomos temesvári sajtócége. 1997-ben kormányrendelet mondta ki az épület visszaadását. A bánsági magyarság mégsem kapta vissza épületét, mert a Magyar Ház Rt. minden szinten elveszítette a pert, a kormányhatározatot pedig az Alkotmánybíróság hatálytalanította. /Maradnak a Magyar Házban. Nem kell kiköltöznie a Heti Új Szónak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2001. június 29.
Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./
2001. július 2.
Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2001. július 3.
A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
