Az Európai Unió tagországainak regionalista szemléletű pártjai által alapított Szabad Európai Szövetség brüsszeli ülésén tagjai közé fogadta a Sabin Gherman vezette, bejegyzés előtt álló Erdély Bánság Ligát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. Takács emlékeztetett: a Nagy-Románia Pártra (NRP) Erdélyben 2,5 millióan szavaztak. Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke leszögezte: Romániában mindig a Bukarest-centrikusság jellemezte a központi hatalmat. A Sabin Gherman által megfogalmazottak lényege: az erdélyi közösség szembenállása a központi végrehajtó hatalommal. Az RMDSZ autonómia tervezete eltér valamelyest a Sabin Gherman által megfogalmazott autonómia képtől és programtól. Az RMDSZ autonómia-elképzelése kétsíkú. Egyik a kulturális vagy személyi elvű autonómia, a másik a területi autonómiák rendszere. Az elmúlt öt évben az RMDSZ programjának ez a része zárójelbe került. /Papp Annamária: Hatékony decentralizációra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2001. december 3.
A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2001. december 4.
Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2001. december 4.
Először vesz részt teljes jogú tagként a Szabad Európai Szövetség kongresszusán az Erdély-Bánság Liga. A dec. 7-10-e között Bilbao-ban megszervezett kongresszuson a bejegyzés előtt álló romániai pártot a tömörülés elnöke, Sabin Gherman képviseli. - A kongresszuson - nyilatkozta a Szabadságnak Gherman - az Európai Uniós tagállamok azon regionális politikai pártjai vesznek részt, amelyeket a Szabad Európai Szövetség tömörít. Ennek teljes jogú tagja november közepétől az Erdély-Bánság Liga. Az értekezlet fő témája az európai kulturális sokszínűség lesz, különös tekintettel ennek gazdasági és közigazgatási vonzataira. /Sz. Cs.: Európai Uniós ernyő alatt az Erdély-Bánság Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2001. december 8.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2001. december 10.
A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
2001. december 14.
Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. december 19.
Elkobzott egyházi ingatlanaik visszaszerzésében való támogatásáról biztosította a görög katolikus egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke. Corneanu felháborítónak nevezte, hogy a görögkeleti egyház nem szolgáltatja vissza az egykori görög katolikus templomokat. A görög katolikus egyház vezetői a kormányhoz eljuttatott nyilatkozatukban az egyházi javak visszaszolgáltatását és a további templomrombolás leállítását követelik. "Több, mint felháborító az, ami Füzesmikolán és más településeken történik, ahol - amellett, hogy nem hajlandók a kommunista rendszer által elkobzott templomokat visszaadni a görög katolikus egyháznak - ma is ugyanúgy folytatják a templomrombolást, mint Ceausescu idején" - áll Coreanu érsek levelében. A görög katolikusok levelükben kifejtették: "A templomok rombolását azok az ortodox papok irányítják, akik a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás helyett jó néhány, több száz éves, egykor görög katolikus templomot lebontottak, helyükbe pedig ortodox egyházi hajlékot építtettek." A görög katolikus hívők a további templomrombolás beszüntetését, valamint az egyházi hajlékok közvetlen szomszédságába helyezett ortodox templomépítések leállítását követelik. Felkérik Románia kormányát, sürgősségi kormányrendelettel oldja meg az egyházi javaknak immár viszállyá fajult kérdését. /Lázár Lehel: Templomrombolás. Saját egyházát vádolja az ortodox érsek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./
2001. december 27.
Jövő év márciusban Romániában népszámlálást rendeznek. Egyesek - köztük Gheorghe Funar, - máris az erdélyi magyarság látványos csökkenését jósolják. Tibori Szabó Zoltán az adatok tükrében a romániai magyarság kivándorlását vizsgálta. A Népszabadság kolozsvári tudósítója megfogalmazta következtetését: az erdélyi magyarság soraiban a kivándorlási szándék annak ellenére növekvőben van, hogy a magyar kormány a státustörvénytől éppen a fordított hatást várta. A magyar nyilvántartások azt mutatják, hogy Erdélyből évről évre többen vándorolnak ki Magyarországra. Az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon, ez összesen 59 708 személyt tett ki. Mintegy tízezerre tehető azon (esetleg már magyar állampolgársággal is rendelkező) állandó magyarországi lakhellyel rendelkező román állampolgárok száma, akik a román hatóságoktól hivatalosan soha nem kérték kitelepedésüket, s így mindkét országban állandó lakhellyel, személyigazolvánnyal és szavazati joggal rendelkeznek. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, még mindig nem magas azoknak a romániai magyaroknak a száma, akik Magyarországra települnek át. Alföldi főkonzul elismerte: a világ összes magyar külképviselete közül a kolozsvári főkonzulátus vízumforgalma a második legnagyobb. 2000-ben egyedül Isztambul előzte meg, vélhetően a törökökkel szemben alkalmazott vízumkényszer okán: ott 18 ezer vízumot bocsátottak ki a kolozsvári 15 ezerrel szemben. A kolozsvári főkonzulátus körzete nem foglalja magába a Székelyföldet, ehhez a számhoz hozzá kell adni a bukaresti főkonzulátuson kibocsátott vízumok számát is. A kettő együtt mintegy 30 ezerre emelheti az idén kiadott vízumok számát. A húszezres kolozsvári szám Alföldi László szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg ennyien mennek Magyarországra hivatalosan munkát vállalni: ez a családtagokkal együtt legalább százezres tömeg egzisztenciáját érinti. Végh Zsuzsanna, a belügyminisztérium főigazgatója szerint Magyarországon jelenleg több mint 80 ezer bevándorló él, s ezek közül 37 750 román állampolgár. Az idei első félévben 2568 román állampolgár kért magyar állampolgárságot, ennél nyilván nagyobb azok száma, akik tartózkodási és munkavállalási engedélyért folyamodtak a magyar hatóságokhoz. A különböző országokban ösztöndíjjal tanuló magyar fiatalok oroszlánrésze tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. - A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja. A kivándorlási kedv a Bánságban a legmagasabb, de egy év leforgása alatt a Partiumban és Közép-Erdélyben is jelentősen növekedett. /Tibori Szabó Zoltán: "A kínlódásba keseredtünk bele" Az erdélyi magyarság és a kivándorlás gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2001. december 27.
Temesvári tartózkodása során Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa látogatást tett a Római Katolikus Püspökségen, ahol Roos Márton megyés püspök tájékoztatta a vendéget az intézménynek a Bánság felemelkedésében játszott szerepéről és gondjairól. A megbeszélésen jelen volt Hildegard Puwak miniszter asszony, Horia Ciocarlie prefektus és több más magas rangú hivatalos személy. A püspöki tájékoztató kitért az egyházi ingatlanok kérdésére. Böcskei László püspöki helynök a Nyugati Jelen tudósítójának nyilatkozott: a közvélemény úgy tudja, hogy több fontos ingatlant visszakaptak. Köztük az Aradi úti egykori zárda épületét, a Piarista Főgimnázium tömbjét, a volt Ifjúsági Központ székházát. Valójában csak papíron kapták vissza, de a valóság egészen más. Az érintett intézmények, amelyek az épületeket eddig használták, különböző jogcímeken pert indítottak a visszaadás késleltetésére. A perek húzódnak, az ingatlanokat senki nem gondozza, minden tönkremegy. A püspök úr éppen a peres ügyek miatt tárta az európai biztos elé a valóságos helyzetet. Verheugen a hallottak alapján észrevételeket tesz a kormány felé, és ezek orvoslása fontos követelmény az EU-hoz való közeledésben. /Sipos János: Günther Verheugen nagyra értékelte a katolikus püspökség szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2001. december 27.
Pécskán rendezvényekben gazdag volt a december vége. Dec. 22-én a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének munkatársa bemutatta az érdeklődőknek annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet bánsági települések interetnikus kapcsolatairól készítettek 1998-tól kezdődően. Dec. 23-án, az iskola magyar tagozatának diákjai karácsonyi előadását láthatta a közönség. A 24-ei éjféli mise előtt a Búzavirág táncosai ezúttal prózai előadással rukkoltak elő, és Fridrik Rozália egyesületi elnök irányításával betlehemest adtak elő. /Nagy István: Pécskai karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2002. július 3.
Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2002. július 15.
Véget ért az illyefalvi Transsylvania Nyári Egyetem, melyen az európai regionalizmusról tanácskoztak. A négynapos rendezvényt a Pro Europa Liga szervezte, résztvevői román és magyar diákok voltak. A politikai transzilvanizmusról Molnár Gusztáv politológus, a Provincia folyóirat főszerkesztője, Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valamint Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum (NDF) elnöke tartott megbeszélést. Az elhangzott előadások a Pro Europa Liga folyóirata, az Altera következő számában látnak napvilágot. /Nemzeteket felölelő politikai közösség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./
2002. július 16.
A 2004-es helyhatósági választásokra tartja elképzelhetőnek az Erdély-Bánság Liga, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt koalícióját Molnár Gusztáv politológus. Az Erdély-Bánság Ligában senki nem utasítja el a hasonló nézeteket valló pártokkal történő koalíció gondolatát, bár mindeddig egyetlen politikai alakulat sem vállalta fel nyíltan a regionalizmust - jelentette ki a Krónikának Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke. Ioan Avram Muresan, a Parasztpárt erdélyi alelnöke elmondta, hogy a Parasztpárt jelenleg készíti elő saját regionális programját. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint akkor van igazán esélye a regionalizmusnak, ha a központi akarat és a helyi regionális politikai akarat találkozik. Toró szerint a Reform Tömörülés egyelőre nem gondol az RMDSZ-ből való kiválásra: "Mindaddig, amíg látunk mozgásteret magunk számára, megpróbáljuk a kihasználatlan lehetőségeket érvényesíteni, és az RMDSZ-t mozdítani afelé, hogy hangsúlyosan képviselje a regionalizmust. Tudatában vagyunk, hogy egy egységes szövetség sokkal hangsúlyosabban tudja képviselni még a regionális politikát is, mint egy megosztott érdekképviselet" - fejtette ki az RT elnöke. /Salamon Márton László: Koalíció az erdélyi regionalizmusért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2002. július 19.
Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is.
2002. július 20.
Az illyefalvi nyári szabadegyetemen egy ún. intellektuális játék keretében felmerült a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-ből való kiválásának lehetősége is. Sabin Gherman, az az Erdély-Bánság Liga elnöke elmondta: román nemzetiségűként nem tudja érdemben kommentálni az RT függetlenedési törekvéseinek újabb megnyilvánulását. - Én nem akarom felrobbantani az RMDSZ-t - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Gherman nem akarja felrobbantani az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2002. július 23.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság júl.20-án emlékülést tartott 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum címmel Nagyváradon, a Református Püspöki Palota dísztermében. Neves magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között a magyar muzeológia kezdeteiről, a néprajzi múzeumok történetéről, a Szatmár megyei muzeográfia múltjáról és jelenéről, múzeumalapítási törekvésekről, továbbá az aradi és a nagyváradi múzeum történetéről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./ Megemlékeztek a 130 éve alakult első Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egyletről is. Portik Imre helytörténész a város első múzeumáról beszélt. A történelmi Magyarország múzeumi áttekintőjét tartotta meg dr. Bodó Sándor, a budapesti Történelmi Múzeum főigazgatója. Külön beszélt az erdélyi múzeumokról, amint kifejtette 1914-re már majdnem 100 bejegyzett múzeumuk volt. A szilágysági muzeológia múltját és jelenét a Zilahról érkező Hegyi Éva, hasonlóképpen a Szatmár megyeit Németi János Nagykárolyból. /Emlékülés a magyar muzeológia tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2002. augusztus 6.
Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
2002. augusztus 21.
Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2002. augusztus 23.
A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
2002. szeptember 2.
Szép hagyománya Végvár község magyarságának az évről évre ismétlődő falunap. Az Aradi Magyar Színház társulatának tagjai megzenésített verseket adtak elő gitárkísérettel a végvári református templomban. Toró T. Tibor parlamenti képviselő áttekintette a magyarság helyzetét a 2002. évi népszámlálás adatainak tükrében. Mint megállapította, csökkent a magyarság lélekszáma, Végvár is mintegy hetven magyarral fogyatkozott. Hangsúlyozta: a megfogyatkozás nem ad okot semmiféle pesszimista közgondolkozásra. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke kiemelte az örvendetes tényt, hogy Végváron egyre több szülő íratja magyar tagozatra a gyermekét, évről évre erősödik a magyar oktatás a községben. Végvár példaképe a bánsági magyarságnak. A falunapon a főzőverseny és a tűzoltók vetélkedője is sikeres volt. /Sipos János: Főzőverseny és tűzoltó-vetélkedő. Végvár hagyományos ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2002. szeptember 7.
Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2002. szeptember 11.
Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2002. szeptember 20.
Juhász Miklós tanár Réven a helyi amatőr színjátszást is évtizedeken át vezette, néhány napja 75. születésnapját töltötte be. Megjelent munkája, Rév monográfiája, amelyet feleségével, Juhászné Ort Ibolyával állítottak össze. Szept. 13-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatta be a monográfiát, amely méltatója Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke szerint, rendkívül alapossággal megírt helytörténeti, művelődéstörténeti és turisztikai kötet. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta a könyv megjelenését. /Megjelent a Rév-monográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
2002. szeptember 30.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2002. október 15.
Temesváron Millenniumi templom főoltárát magyar szentjeink - István, Imre, László - szobrai díszítik, az oltárképen a Szűzanya alakja a Kisdeddel. Fején ékes korona, kezében országalma és jogar - koronázási jelvényeink -, ahogyan a népét oltalmazó és segítő királynőt, Patrona Hungariaet látta és örökítette meg egykor a művész, Vastagh György. Magát a hajlékot a honfoglalás ezeréves évfordulójára építették és a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlották. A Millenniumi templomot Temesvár legmagyarabb templomaként tartják számon. Okt. 13-án, vasárnap a hajlék százegy évvel ezelőtti felszentelésére emlékeztek. Tamáskó Péter Pál kanonok, Marosi főesperes, a templom plébánosa üdvözölte a résztvevő paptársakat, Augustinov György kanonokot, Temesvár esperesét és a többieket. - Háborúk, idegen elnyomás, beolvasztási kísérlet - csak néhány a magyarságot eddig ért sebekből. Jelenlegi helyzetképünk is szomorú: alkoholizmus, prostitúció, szétesett családok, kábítószerező, céltalanul lézengő fiatalok, gyermekükre időt ritkán fordító szülők, az anyagi jólét és az élvezetek hajhászásában élő felnőttek. Ugyanolyan veszteséget idéznek elő sorainkban, mint a kívülről érkező ártó szándék. Segítséget kitől várhatunk? Önmagunktól - és a Szűzanyától, aki oltalmaz, mutatott rá beszédében Tamáskó Péter Pál plébános. /Bánsági Csilla: "...melyhez minden szent nevet/ Egy ezredév csatolt" A Millenniumi templom búcsúünnepén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2002. október 28.
Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 29.
Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./
2002. november 4.
Gyertyámoson 1897-ben emlékművet emeltek az 1848. nov. 3-án lezajlott ütközet színhelyén, melyre felvésték a tizenkilenc hősi halott honvéd nevét. Idővel megrongálódott az emlékmű. Az RMDSZ helyi szervezete, Ordódi Árpád elnök kezdeményezte a helyreállítást Gyertyámos kis számú magyarsága - 150 lélek - felsorakozott a nemes cél mögé. Az évfordulóra elkészült az emlékmű, újraírták a neveket. Nov. 3-án az újjáépített emlékművet Nagy Károly zsombolyai plébános szentelte fel. - Gyertyámos magyar közössége példát mutat abból, hogyan kell egy kisebbségi közösségnek önazonosságát védenie, ápolnia, gazdagítania - kezdte beszédét Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Ez az emléknap üzenete, amelyet a Bánság többi településéről jött vendég hazavihet és elmondhatja másoknak is, hogy mi, magyarok, itt a Bánságban hosszú távra tervezünk, tette hozzá. /Sipos János: Újra felavatták a gyertyámosi honvédemlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2002. november 11.
Nov. 9-én az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ-platformja tartott közönségtalálkozót Csíkszeredán. Katona Ádám, a platform elnöke vázolta az elmúlt 12 év autonómia-törekvéseinek kérdéskörét. Véleménye szerint az EU- csatlakozás előtt újra aktuálissá vált a problémakör. Az RMDSZ feladata lett volna, hogy tiltakozzon Románia régiós felosztása ellen. Katona szerint a stratégiákban szereplő hét régió nem felel meg a romániai magyarság érdekeinek, épp ezért most jött el annak az ideje, hogy a történelmi régiók: Székelyföld, Partium és Bánság is harcoljanak érdekeinek megjelenítéséért. /(Daczó Dénes): Az autonómia kérdésköréről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
