Évről évre kevesebben emlékeznek 1951. június 18-ra, arra a napra, amikor a bánsági deportáltak első csoportjával megindult a hatvan marhavagonból álló szerelvény a Baragánba. Az ország egyetlen vidékéről sem vittek el annyi ártatlan embert, családot, mint Temes és Krassó-Szörény megyéből. Itt nemcsak az úgynevezett kulákokat – telepítették ki, hanem a földhöz ragadt szegény embert is, akinek a véletlen folytán a határ túl oldalán, Jugoszláviájában rokona volt. Ráadásul a szörnyűséget átélt családok a baragáni kényszerlakhelyek megszüntetése után sem térhettek vissza otthonukba, a saját falujukba, mert továbbra is megbízhatatlannak tartotta őket a rendszer. Idegen településeken, idegen környezetben, idegen emberek között kellett új életet kezdeniük. A Baragánban töltött bizonytalan öt esztendő a legtöbbjüknek egész életre szóló lelki traumát okozott. Az első telet földbe ásott szalmakunyhókban vészelték át a bánsági kitelepítettek. A találkozón Silviu Sarafolean, a Volt Baragáni Deportáltak Egyesületének temesi elnöke elmondta, hogy jelenleg a legfőbb feladatuknak a még létező dokumentumok összegyűjtését tekintik. Levéltár létesítése, és átfogó dokumentumkötet kiadása szerepel a munkaprogramjukban. /(S.): Baragáni deportáltak találkoztak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./
2007. június 26.
Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2007. július 7.
Július 6-án Brassó megyébe indultak az immár hagyományos nyári közösségépítő regionális szórványmisszióba a kolozsvári Protestáns Teológia hallgatói. Ebben az évben kiválasztott területük Fogarasföld, ahol olyan jelentős magyar szigetek és emlékhelyek vannak, mint a Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és Árva Bethlen Kata városa, Fogaras, és a vidék olyan kis közösségei, mint Nagymoha, Kóbor, Dombos, Halmágy, Románújfalu és Sárkány. A tíz napig tartó ifjúsági munka központja Kóbor lesz, ahol a fiatalok közmunkával rendbe teszik a vártemplom környékét. Velük a vidékre látogat a marosvásárhelyi fiatalok Bartha Júlia és Bartha Sándor tanárházaspár által vezetett Habakuk bábcsoportja is. A misszió fontos része lesz Fogaras egyik lakótelepének bejárása és felmérése, a magyarság számbavétele. Július 14-én, Fogarason, az egész vidéket átölelő közösségi találkozó is lesz. Délután közönségtalálkozó lesz a Duna Televízió szerkesztőivel, az igen népszerű Kívánságkosár munkatársaival, Banner Gézával és Horváth Mónikával. A Diaszpóra Alapítvány által szervezett, Vetési László és Sipos-Vizaknai Balázs által vezetett szórványgondozó immár a tizenkettedik ilyen jellegű regionális közösségépítő munka. A fiatalok munkacsoportja az előző években már bejárta Erdély és a Regát szinte valamennyi szórványvidékét: a Barcaság, Bánság, Mezőség, a Kis-Küküllő mente, Fehér, Szeben, Maros, Hunyad megye számtalan régióját, felmérte a legnagyobb veszélynek kitett erdélyi nagyvárosok lakótelepeinek magyarságát, és Bukaresten kívül a Regát kiterjedt területeit is. A teológusok missziója ősszel a Kárpátokon kívüli régiókban, Ploiesti környékén és a Duna mellékén folytatódik. /Fogaras. Kolozsvári teológusok fogarasföldi szórványmisszióban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2007. július 8.
Pappá szentelésének 50. jubileumát ünnepelte június 29-én a nagybecskereki egyházmegye püspöke, Huzsvár László, aki 1988. február 14. óta áll az egyházmegye élén. Az ünnepség a nagybecskereki székesegyházban bemutatott szentmisével kezdődött. A szentmise homíliájában Gyulai Endre nyugalmazott szeged-csanádi és Pénzes János szabadkai püspökök méltatták a papi szolgálatának 50 jubileumát ünneplő főpásztort. Huzsvár Lászlót 1957-ben Szabadkán szentelte pappá Budánovics Lajos püspök, hogy megkezdje lelkipásztori szolgálatát Szelencsán, Topolyán, Szabadkán, Verbászon és Újvidéken. Nevéhez fűződik a Hitélet katolikus folyóirat és a Kincses Kalendárium elindítása, s számos ifjúsági rendezvény, nemzetközi zarándokút szervezése. Püspökké szentelését követően átszervezte az egyházmegye esperességeit, véglegesítette a plébániák és leányegyházak számát, újjászervezte a papi tanácsot, közzétette az Egyházközségek Szabályzata és Ügyrendje rendelkezést, hivatalát teljes mértékben átalakította, templomokat építtetett és újíttatott fel. A főpásztor fél évszázados lelkipásztori szolgálata ideje alatt megfordult Bácska és Bánát szinte minden egyházközségében. XVI. Benedek pápa elfogadta a 75. életévét betöltött Huzsvár László nagybecskereki püspök hivataláról való lemondását. /Huzsvár László püspök aranymiséje. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2007. július 21.
Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./
2007. augusztus 8.
A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2007. augusztus 8.
A magyarlakta régiók közül a Bánságban a legnagyobb a hitelezési kedv, míg a Partiumban a legrosszabb a visszafizetési morál. A bankok hitelcsábításának leginkább a székely megyék állnak ellen, ugyanakkor Háromszéken és a szomszédos megyékben a legalacsonyabb a hátralékkal rendelkező késedelmes fizetések száma is. /Domján Levente: Adósságunk anatómiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2007. augusztus 9.
Egyre többen kérik a Román Ortodox Egyház átvilágítását. Az első bonyodalom éppen a most elhunyt Teoctist pátriárkával kapcsolatos. Teoctist elődei közül az első, Miron Cristea: Eminescu-monográfiát magyarul megjelentető jeles gondolkodó volt, az utána következők is – Nicodim Munteanu, Iustinian Marina, Iustin Moisescu – felvilágosult főpapok. Magas rangú ortodox vezetők korábban elismerték együttműködésüket a Szekuritátéval – Bartolomeu Anania kolozsvári mitropolita, Nicolae Corneanu bánsági mitropolita, Teodosie Tomitanu érsek és mások. Azt is tudni lehet már, hogy a két legfőbb esélyes, Daniel moldovai és bukovinai mitropolita és Teofan olténiai mitropolita (mindketten sokáig működtek külföldön, francia nyelvterületen) dossziéit eleve „nem találják”, tehát nem oszlik el mindenki feje fölül a gyanú. /Ágoston Hugó: A gyónás fokozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2007. augusztus 17.
Magyarokat ért támadások – Szabadkán megjelent falfirkák, s bácskai magyar gyerekek immár rendszeresnek tűnő bántalmazása – miatt tiltakozott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke elmondta, hogy olyan falfirkák bukkantak fel Szabadkán, amelyek a magyarok legyilkolására buzdítanak. Döbbenetesnek nevezte, hogy a szerb kormány vezető ereje, a Demokrata Párt úgy véli, nem kell jelentőséget tulajdonítani a graffitiknak. A politikus felháborítónak minősítette azt is, hogy a bánáti, a Tisza mellett lévő Péterrévén öt-hat suhanc hónapok óta lelkileg és fizikailag bántalmaz magyar fiatalokat. /Magyarellenes támadások miatt tiltakozott a VMSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./
2007. augusztus 20.
Idén is megrendezte a Szent István-napokat Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány. A nonprofit szervezet egyike azon kevés bánsági magyar egyletnek, intézménynek, amelyik az augusztus 20-hoz legközelebb eső hétvégén mindig megemlékezik a magyar államalapítás ünnepéről. A kétnapos honismereti vagy tudományos tanácskozások mindig egy-egy konkrét téma köré épülnek. Idén Regionális kohézió – vizek menti barátság címmel rendeztek konferenciát, abból a megfontolásból, hogy az alapítvány hamarosan egy PHARE-programot fog lebonyolítani a Temes és a Bega mentén található romániai és szerbiai települések magyar közösségeivel együttműködve. “Sok minden más mellett ez a két folyó, ami összeköti ezt a történelmi szempontból egységes, de közigazgatásilag szétszabdalt régiót, ezért is adtuk ezt a címet a projektnek” – magyarázta Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. /P. L. Zs. : Buziásfürdői Szent István-napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./
2007. augusztus 29.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2007. augusztus 30.
Tőkés László püspök bejelentette, a Királyhágómelléki Református Püspökség bojkottálni fogja a nagyszebeni Európai Ökumenikus Gyűlést, többek között azzal, hogy csökkentett számú küldöttséggel vesz részt rajta. Tőkés augusztus 29-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, fel van háborodva ,,az ortodox egyház képviselőinek hozzáállásától, akik mind a református püspökség képviselőit, mind őt magát molesztálták a rendőrségen tett számos feljelentéssel”. Mindezt egy etnikumközi és egyházközi nézeteltérés, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt tették. A püspök bejelentette, folytatja a felvonulások szervezését. Az elsőt szeptember 2-án tartják Nagyváradon, a másodikat szeptember 5-én Nagyszebenben az Európai Ökumenikus Gyűlés ideje alatt. Tőkés a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája körüli feszültség feloldása érdekében Sofronie Drincechez, Nagyvárad ortodox püspökéhez fordult, illetve a Bánság mitropolitájához, Nicolae Corneanuhoz, de egyik estben sem ért el eredményt. /Tőkés László bojkottja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2007. szeptember 2.
Nagyszebenben augusztus 25-én Zarándoklat és egyházi reform a Kárpát-medencében a középkortól napjainkig címmel nemzetközi konferenciát tartottak. A rendezvényen előadást tartott Roos Márton temesvári püspök is, értekezésének témája: Máriaradna – a búcsújárás bánsági központja a 18–19. században. /(Sipos Enikő): Konferencia Nagyszebenben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./
2007. szeptember 5.
Elhunyt Izsák Sámuel (Marosvásárhely, 1915. dec. 15. – Kolozsvár, 2007. szept. 4.) orvos- és gyógyszerészettörténész. Hagyományőrző zsidó családban született, orvosi tanulmányait a Bolognai Egyetemen kezdte el, ahonnan azonban származása miatt időnap haza kellett térnie. Romániában évekre zsidó munkatáborba küldték. Orvosi oklevelét végül a háború után, 1948-ban, Kolozsváron szerezte meg, ahol 1967-ben az orvostudományok doktorává avatták, s ahol az orvostörténeti tanszék tanársegédje lett. Megnősült, felesége, Sára az Egység című kolozsvári zsidó hetilap riportereként és szerkesztőségi titkáraként dolgozott. Későn, 1977-ben kapta meg a professzori és a tanszékvezetői címet. Az erdélyi, a bánsági, a moldvai és a havasalföldi felvilágosodás-kori orvostudomány, a kolozsvári orvosi könyvkiadás, az oktatás- és kórházügy, a magyar–román orvosi kapcsolatok története érdekelték, ezeket kutatta. Cikkeit és tanulmányait magyar, román, francia és angol szaklapok közölték. Neki köszönhető a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése és a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása. /Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 6.
A Román Ortodox Egyházra valóságos össztűz zúdul, olyan, amelyre példát csak a legsötétebb sztálini időkben találni – a Ziua című lap kommentátorának megállapítása visszhangja annak a felháborodásnak, amelyet pár napja kifejezett Bartolomeu Anania erdélyi érsek. Az érsek egyes források szerint szintén együttműködött a Szekuritátéval – annak kapcsán adott ki keményhangú közleményt, hogy az átvilágító bizottság meghallgatásra hívta több egyházi elöljáróval együtt. Egyesek szerint a zsinat választható tagjai közül tizenhat egyházi elöljáró gyaníthatóan együttműködött a Szekuritátéval. Teljes bizonyossággal eddig csupán két emberről derült ki, hogy besúgó volt: a bánsági érsekről – aki közvetlenül a rendszerváltás után nyilvános vallomást tett –, illetve Constantin Balaceanu-Stolnici liberális politikusról, aki a pátriárkaválasztó testület tagja. A meghallgatásra hívott főpapok közül csupán a gyulafehérvári érsek jelent meg az átvilágítók előtt, a többiek elutasították az idézést. A vizsgálódás heves vitát váltott ki a román társadalomban, a lakosság több mint nyolcvan százaléka ortodox vallású, ugyanakkor valamennyi intézmény közül az egyház örvend a legnagyobb bizalomnak. Többek szerint amelyik politikai alakulat „megszerzi” a pátriárka székét, az behozhatatlan előnyt szerez versenytársaival szemben a jövendő választásokon. /Sz. L. : Össztűz az ortodox egyházra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2007. szeptember 6.
A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2007. szeptember 13.
Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. szeptember 14.
Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2007. szeptember 25.
Szeptember 24-én emlékeznek meg Szent Gellértről Nagycsanádon a templomban, a kőkoporsó köré gyűlve papok és hívők. Az egykori csanádi római katolikus egyházmegye alapításának 977., és első püspöke, Szent Gellért halálának 961. évfordulóján zarándokoltak ide a temesvári és szeged-csanádi egyházmegyei plébániák papjai és hívei, Temesvártól Apátfalváig, Makótól Aradig s a bánsági hegyvidékig. Minden évben szeptember 24-én gyűlnek Szent Gellért kőkoporsója köré, hogy megemlékezzenek a mártírhalált halt főpásztorról. A szertartást Roos Márton temesvári megyés püspök vezette, koncelebrált Gyulay Endre nyugalmazott szeged–csanádi püspök. A német, magyar és román nyelvű prédikációt Kovács István buziásfürdői plébános mondta. Az ősi egyházmegye története majdnem ezeréves, de egy emberöltő óta háromfelé szakadt, Magyarország, Szerbia és Románia mai területén terül el. “Hitben azonban egységes maradt. A kapcsolat nagyon jó a három egyházmegye között, ráadásul most a határok sem olyan »gorombák«, mint régebben, s ez megkönnyíti a kapcsolattartást. Lélekben és szellemiségben Szent Gellért összeköt bennünket” – mondta a Nyugati Jelennek Gyulay Endre. /Pataky Lehel Zsolt: Az őscsanádi egyházmegye és első főpásztorának ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2007. október 3.
Külföldön dolgozó szüleik távollétében kénytelen felnőni a romániai általános iskolások 18 százaléka, mintegy 170 ezer diák, miközben országszerte közel 300 ezerre rúg a vendégmunkások által hátrahagyott kiskorúak száma – derül ki a romániai Gallup Intézet tanulmányából. A felmérés rácáfol a román hatóságok által az elmúlt időszakban közzétett, 82 ezer „kényszerű árváról” szóló adatokra. A vendégmunkás szüleik hiányában felnövő gyermekeknek rosszabb a tanulmányi átlaguk, sőt depresszióra is hajlamosabbak. A 170 ezer kisdiák 27 százaléka a bánsági, partiumi és észak-erdélyi megyékben él, negyede pedig Moldvában. A kényszerű árvák körében nagyobb azoknak az aránya, akik dohányoztak, alkoholt fogyasztottak vagy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. /Rostás Szabolcs: Árvahagyó szülők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2007. október 6.
Helyi közösségeket és népeket összekötő Bega címmel szervezett október 5-én helytörténeti konferenciát a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány. Előkészületben áll Jancsó Árpád temesvári mérnöknek, helytörténésznek az “elkényeztetett folyó”, a szabályozott medrű Bega történetével foglalkozó könyve. A Szórvány Alapítvány PHARE-támogatást nyert egy, a csatorna mentén élő romániai és szerbiai települések közösségeit érintő projekthez. “Azért is fontos és kedves számunkra ez a folyó, mert a Bánságnak mind a romániai, mind a szerbiai részén élő nemzetiségek kötődnek valamilyen módon hozzá” – mondta Bodó Barna alapítványi elnök a megnyitón. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke egy másik folyóról értekezett: a Duna szerepéről, mítoszáról a magyar irodalomtörténetben, Vekov Károly történész (kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem) a folyók és térségek történelmének összefonódásáról beszélt, Jancsó Árpád a Bega történetéről szólt, Kiss Ferenc temesvári földrajztanár képes vetítéssel egybekötve mutatta be a Begát, /P. L. Zs. : Bega menti helytörténet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2007. október 9.
A vasúti közlekedés történetének, a Temesvár–Nagykikinda–Szeged nyomvonal átadása 150. évfordulójának szentelték a szerkesztők a Szórvány Alapítvány kiadásában Temesváron megjelenő Régi(j)óvilág regionális honismereti szemle idei második számát. A vasút megjelenéséről, az indóházak és állomások építéséről, a régió vasúti hídjairól, a bánsági helyi érdekű járatokról Jancsó Árpád és Kiss Ferenc, az aradi állomás, valamint az arad-hegyaljai motorvonat történetét Ujj János, illetve Puskel Péter írta meg. /“Száz vasútat, ezeret!” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2007. október 10.
Elhunyt az 57 esztendős Mészáros István, a torontálkeresztesi RMDSZ-elnök, aki elhivatottságból egyfajta falugazdaként minden igyekezetével települése érdekében, felvirágzásán, szebbé tételén dolgozott, szem előtt tartva a helyi magyarság érdekeit. Mindenki előtt nyitva állt a háza. Azon kevesek közé tartozott, akik a nagyvárost hátrahagyva a szülőfaluba költöztek vissza. A 2005-ös szörnyű bánsági árvíz idején segített a védekezésben, a mentésben, a segélyek elosztásában. Az újjáépítés során azon volt, hogy a falu iskoláját, a rendelőintézetet is felújítsák. Húzóember volt, vezető egyéniség. Halálával egy tettre kész személyt veszített a falu, a keresztesi és a temesközi magyarság. /Pataky Lehel Zsolt: Veszteség érte a keresztesi magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2007. október 11.
A Magyar Tudományos Akadémia első határon kívüli területi szervezete, a Kolozsvári Területi Bizottság létrehozása után megalakult ennek bánsági munkacsoportja is. Október 9-én a temesvári magyar egyetemi oktatókat és kutatókat tömörítő Techné Egyesület égisze alatt ültek össze a professzorok, tudományos fokozattal rendelkező kutatók, hogy lerakják a testület alapjait. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság /KAB/ megalakulásáról Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja és Preitl István szabályozástechnikai professzor, az MTA köztestületi tagja számolt be. A bánsági munkacsoport célja összefogni a tudományosságot, az MTA elveit alkalmazni és pályázatokban részt venni (körülbelül 30 köztestületi tagja van az MTA-nak a térségben). Elnöke – mint egyedüli akadémikus – Toró Tibor, társelnöke Preitl István, az ügyvezetői teendőket Jánosi Endre, a Techné elnöke látja el. Terveik között szerepel egy Bolyai János-emlékszoba kialakítása, amelyhez az anyag nagy részét Toró magángyűjteményéből szolgáltatná, és néhai I. Tóth Zoltán történésznek, akadémikusnak, egykori temesvári piarista diáknak, az 1956-os budapesti forradalom mártírjának is állítanának egy mellszobrot a katolikus középiskolában. /P. L. Zs. : Bánsági akadémiai munkacsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2007. október 16.
Október 13-án mutatta be Pécsett a Marmeladov című egyéni előadóestjét Kocsárdi Levente, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze. Az egyszemélyes darabra a bánsági közönség is emlékezhet, hiszen néhány évadon át a teátrum repertoárjában is szerepelt. Kocsárdi Levente utolsó éves színjátszó egyetemistaként határozta el, hogy átdolgozza Dosztojevszkij regényét monodrámává. /P. L. Zs. : Kocsárdi Levente pécsi vendégjátéka. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2007. október 18.
Egyre több román állampolgár vásárol Magyarországon, ahol 50 százalékkal is olcsóbbak egyes élelmiszerek, ráadásul a választék is nagyobb, mint a hazai üzletekben. Az Evenimentul Zilei című napilap szerint évekkel ezelőtt a magyarországiaknak érte meg itt bevásárolni, most fordult a kocka. Szegedre főleg bánságiak utaznak. A partiumiak és a kolozsváriak hasonlóan Debrecenbe utaznak bevásárolni. /Olcsóbb az élelmiszer Magyarországon. Egyre többen ruccannak át a szomszédba bevásárolni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2007. november 21.
November 16–18-a között negyedik alkalommal gyűltek össze Magyarországon, Jánoshalmán a DKMT eurorégió Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló) képviselői. Mindhárom régió (romániai Bánság, szerbiai Délvidék, a magyarországi Dél-Alföld) képviseltette magát. A résztvevők elemezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a mozgalom befejezte az alapozást és a jövőben az építkezésre összpontosít. Jelenleg a KITTI Háló szálai több mint 100 településre eljutottak a DKMT-ben. A programok között szerepel 2008-ban a dél-alföldi régióban a Guruló Kistérség program, mely lehetőséget teremt a KITTI Háló mind a 24 kistérségben való eljutására. Délvidéken Zomborban február végén első alkalommal szemináriumot szerveznek, ahol kidolgozzák a kistérségi stratégiát. A Bánságban február elején anyanyelvápoló tábort szerveznek resicabányai, gátaljai, verseci fiatalok részére, május 1–4. között Hunyad megyében egy DKMT eurorégiós szeminárium lesz. Folytatják a képzési sorozatokat. Márciusban tervezik a középiskolák közötti színjátszó csoportok seregszemléjét. /Bajkó Károly: Négyéves a KITTI Háló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./
2007. november 21.
December 15-én, Bolyai János születésének 205. évfordulóján a temesvári Magyar Ház Civil termében nyitják meg a Bolyai-emlékszobát, ahol Bolyai-emlékeket, a híres temesvári levél falméretűre kinagyított képét, Bolyairól szóló színházi előadások plakátjait, Babits Bolyai-szonettjének fordításait fogják kiállítani – jelezte Toró Tibor, az MTA külső tagja a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Bánsági Munkacsoportja és a Szórvány Alapítvány által november 19-én a temesvári Magyar Házban rendezett, A magyar tudomány ünnepe a Bánságban című megemlékezésen. Toró Tibor előadásában megemlékezett Bolyai János főműve, az Appendix megjelenésének 175. évfordulójáról is, amely apja, Bolyai Farkas Tentamen című művének függelékeként jelent meg 1832-ben. Toró professzor bemutatta az Appendix különböző nyelveken, világhírű tudósok gondozásában megjelent fordításait. /Pataki Zoltán: Bolyai-múzeum Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2007. november 22.
Felhívást intézett az összes Temes megyei honatyához Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Niculaie Mircovici, a Bánsági Bolgárok Szövetségének parlamenti képviselője, hogy közösen nyújtsanak be törvénytervezetet: az állam hivatalosan ismerje el Tőkés László református püspöknek az 1989-es rendszerváltó forradalomban szerzett érdemeit. Az előzmény: áprilisban, a III. Európai Ökumenikus Találkozót előkészítő temesvári tanácskozáson részvevő bánsági egyházi méltóságok (református, római és görög katolikus, evangélikus, ortodox, baptista és izraelita elöljárók) beadványt fogalmaztak meg, amelyben megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy Tőkés László nem szerepel a hivatalosan elismert forradalmárok között, és nem élvezi az ezzel járó kedvezményeket. Egyúttal azt kérték, hogy a volt temesvári lelkész, jelenleg püspök és családja hivatalból kapja meg a forradalmár-státust. A levélre azt válaszolta a Forradalmárokkal Foglalkozó Kormányfőtitkárság, hogy erre nincs mód, mert forradalmárnak azt nyilvánították, aki 1997 végéig kérte azt. A felhívást intéző két honatya szerint a választottaknak, parlamenti képviselőknek és szenátoroknak kötelességük olyan törvényt kidolgozniuk, amely jogi és erkölcsi elégtételt nyújt a mulasztásért, történelmi igazságtételt jelent, és elismeri Tőkésnek a kommunista rendszer megdöntésében szerzett érdemeit. /(pataky): Történelmi elégtételt kérnek Tőkésnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2007. november 22.
A Bánságban élő arománok és megleniták közösségi ünnepét tartják november 23-án. A Romániai Aromán Közösség Egyesülete bánsági szervezetének vezetői a Temes megyei Zsombolya művelődési házát választották helyszínül, ahol a népcsoportot képviselő hazai, szerbiai, albániai, macedóniai, görögországi együttesek, énekesek lépnek fel. A románság egyik ősi Balkán-félszigeti népcsoportjának tagjai, az arománok idén tavasztól nevezik magukat hivatalosan arman-nak (megtartva az aroman elnevezést is), a megleniták (románul: meglenit/megleniti) pedig szintén arománok, akik főleg a Vardar mentén, a mai Macedóniában élnek. “Miként a magyarok közt vannak székelyek, a németek közt svábok vagy szászok, köztünk is vannak megleniták” – magyarázta a bánsági aromán egyesület elnöke, Stelian Toza. /P. L. Zs. : Arománok és megleniták ünnepe Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
