Október 29-én Budapesten a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban Csányi Tamás karnagy szervezésében, a Magyar Katolikus Rádió támogatásával hangversenyre került sor a „Házsongárdi temető síremlékeinek megújításáért”. A fővédnökséget Tőkés László püspök vállalta, bevezető szavaiban szólt a temető jelentőségéről és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkásságáról. A népes közönség soraiban megjelent Mádl Ferencné Dalma asszony is. A jótékonysági előadást a baróti Transylmania együttes rekesztette be. Az együttes részt vett az előző napi, erdélyi árvízkárosultak javára rendezett Papp László Sportcsarnok-beli nagyszabású koncerten is. /Hangverseny a Házsongárd Alapítvány támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 11.
Zsigmond László olvasói levelében jelezte, nagy hatással volt rá Zágoni István Székelyek ítéletidőben című könyve. Annak hatására három éve mozgalmat indított a Székely Hadosztály erdővidéki hőseinek felkutatására s egy baróti emlékmű állítására. Öt középiskola igazgatóságához – Kézdivásárhelytől Barótig – körlevelet küldött, kérve közreműködésüket, majd Erdővidék tizennégy tantestületéhez intézett hasonló tartalmú kérést, hogy kutatnának tanítványaik, valamint a szülők bevonásával a volt székely önkéntesek után, akik Zágoni István és Bíró Tibor hívására önként sorakoztak zászlójuk alá. Egyetlenegy magyar tanár vagy tanító sem érdemesítette válaszra. Ennek ellenére Zsigmond László sok nevet összegyűjtött, a jó szándékú olvasók segítségét kéri. /Zsigmond László, Málnásfürdő: Akikről senki sem emlékezett meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2005. november 18.
Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./
2005. november 18.
Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./
2005. november 22.
Baróton a művelődési ház és a Boralt Egyesület szervezésében másodszor rendezték meg az Erdővidéki Tehetségpártoló Napokat. A Baróti Szabó Dávid emlékének ajánlott kétnapos rendezvényen 77-en verset, 26-an pedig népdalt adtak elő. A rendezvény megnyitóján a római katolikus templomban Tóth József plébános Baróti Szabó Dávid jelentőségét méltatta. Ezt követően Barót nagy szülöttjének szobránál a kegyelet virágait helyezték el. A versek és a népdalok előadása után az oktatás és közművelődési tevékenységek támogatására frissen létrehozott Boralt Egyesület elnöke, Kékesi-Keresztes Lujza kifejtette: Baróti Szabó Dávid szerepe időszerűbb példa, mint valaha, hiszen a szüntelenül fejlődő tudományoknak köszönhetően újabb nyelvújítási korszak előtt állunk. /(hecser): Tehetség – korhatár nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./
2005. november 23.
Az Erdővidék Kultúrájáért-díjas Bodosi Dániel baróti festőművész kiállításának megnyitójával megkezdődtek a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok. A főszervező Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László az egyesület tizenöt évének sikereiről, kudarcairól vallott, majd átadta a szót Rácz Magda rajztanár-képzőművésznek, aki Bodosi Dániel munkásságát méltatta. Gaál Mózes ébresztése címmel tartott előadásában Hegedűs Imre János az erdővidéki pedagógus, író és művelődésszervező munkásságáról szólt. Gaál Mózest, az ifjúsági irodalom újra fel kell fedeznünk – hangsúlyozta. A háromszéki származású kutató, Hegedűs János Benedek Elek korszerűségéről szólt az egybegyűlteknek. /(hecser): Tárlatnyitó és előadások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./
2005. november 26.
Változatos a XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok programja, de az eseményeken kevesen jelentek meg. Baróton a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum két részlegvezetője tartott előadást a világháborúról. Illésfalvi Péter az 1940. szeptemberi erdélyi bevonulás fogadtatását, illetve Horthy Miklós kormányzó kolozsvári díszbevonulásának momentumait idézte fel korabeli sajtófotók segítségével. Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke megköszönte az Erdővidék Múzeum létrehozását támogatók áldozatkészségét. A rendezvény kihelyezett programjainak keretében Nagyajtán, Nagybaconban, Köpecen, Kisbaconban, Vargyason, Bibarcfalván is elhangzottak előadások. /(hecser): Kevesen, de lelkesen (XIII. Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2005. november 28.
Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ünnepi közgyűlésén szó esett a tizenöt éves múlttal rendelkező intézmény tevékenységéről, majd a kilencvenkét éves Bodosi Dániel festőművésznek ünnepélyesen átadták az első alkalommal odaítélt Erdővidék Kultúrájáért díjat. Az egyesület alapító elnöke, dr. Demeter János további munkára serkentő üdvözlőbeszédét a tisztséget jelenlegi ellátó Demeter László olvasta fel, majd beszédében örömét fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült az Erdővidéki Közművelődési Napokat a régió egyik fontos kulturális eseményévé fejleszteni. Demeter sikerként értékelte, hogy a Barót 770, majd 775 éves írásos említésének megünneplését kezdeményezésükre szervezte meg a város, hogy évek óta megjelennek az Erdővidéki Lapok és az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár, gyakorta frissíteni tudják az erdovidek.ro honlapot, hogy az egyesület szárnyai alatt működik a Kájoni Consort régizeneegyüttes, a gyermekverseket megszólaltató Kelekótya együttes s a közelmúltig a Rozmaring kórus is. Dr. Egyed Ákos, az egyesület tiszteletbeli elnöke beszédében a helyi értékek megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. /(hecser): Átadták az Erdővidék Kultúrájáért díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2005. november 30.
A Vályi Gyula Matematikai Társaság november 25–26-án Marosvásárhelyen rendezte meg a magyar középiskolások számára a XII. Vályi Gyula Emlékversenyt. (Vályi Gyula neves matematikatudós és professzor 150 éve született Marosvásárhelyen. A Református Kollégiumban tanult, majd Kolozsvárra költözött, ahol az egyetemen tanított és nevelt. A házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.) Az emlékversenyre 75 résztvevő gyűlt össze, Barótról, Bethlenből, Brassóból, Csíkszeredából, Kecskemétről, Kolozsvárról, Medgyesről, Nagyváradról, Szatmárnémetiből és Marosvásárhelyről. Mind a négy kolozsvári diák (valamennyien a Báthory Líceumból) díjazásban részesült. /Báthorys matematikai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. december 19.
Fehér János, Albert Egon és Bardocz Zoltán egyetemisták három esztendeje saját erejükből kezdték el az Erdővidéki Tudományos Konferencia szervezését, s kitartásuknak köszönhetően azóta is rendszeresen sikerült összefogni a régió fiatal értelmiségét. December 18-án Baróton kilencen mutatták be más-más témakört érintő dolgozataikat. /(hecser): Tudományról Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2005. december 21.
December 20-án volt Baróton a Művelődési Házban az Összefogás Napja rendezvénysorozat kezdő előadása. A hatéves, leukémiában szenvedő Bocz-Zoltán Imola megsegítéséért óvodástársai, ismerősök és idegenek fogtak össze, akik az egész napos rendezvény bevételét ajánlották fel a kislány életének megmentését jelentő műtét magas költségeihez. Először a sepsiszentgyörgyi Fabatka zenekar óvodásoknak tartott műsora hangzott el. A rendezvényen fellépett zenekarok és előadók között szerepeltek magyarországiak és sepsiszentgyörgyiek is. Orbán Ferenc és Porzsolt Erzsébet előadásában megzenésített verseket, meséket hallhattak a résztvevők. Az Erdővidék Néptáncegyüttes előadása után a baróti katolikus ifjak csoportjának BAKI együttese koncertezett, majd a baróti katolikusok Csillagösvény együttese szórakoztatta a közönséget. Az előadássorozatot a baróti Transylmania etno-rock zenekar zárta. /Ilyés Piroska Összefogás napja Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2006. január 4.
Derzsi Sámuel vállalkozó üzletember Erdőfüléről származik, Dobó ennek a településnek a határában van. Derzsi a múlt rendszerben elindította több társával Baróton a Benedek Elek Irodalmi Kört. Az 1989-es változás után pedig egyedül indított egy újságot, az Erdővidéki Hirdetőt. Azután nyomdához került, ott a tulajdonossal együtt indították el 1997-ben a jelenlegi Erdővidék című lapot Baróton. Úgy érezte, valamit tenni kell a közért is. Árva vagy anyagilag kevésbé tehetős szülők gyermekeinek az egyetemi tanulmányait támogatta. Négy évig támogatott két fiatalt, ők már végeztek. Most elindított másik kettőt. Nem tartott közvetlen kapcsolatot velük, azért, hogy ne kelljen hálálkodniuk. A fiatalok jó eredményeket értek el az egyetemen. Derzsi egy alkalommal találkozott Egyed Ákos professzorral, és megkérdezte, segítene-e abban, hogy ásatásokat kezdjenek az egykori Dobó falu helyén? Derzsi Sámuel vállalná annak finanszírozását. Így indult el az első ásatás. Közben kerültek lelkes emberek, akik szintén vállalták az ügy támogatását. A kiásott leletekből régészeti kiállítást szerveztek. Nyomtattak magyar és román nyelven egy kis füzetet, egy ismertetőt. Tervezik tudományos értekezletet, régészeti konferencia rendezését is. Derzsi most egy szálloda építésébe kezdett Baróton. A szállodának Főnix lesz a neve. Erdővidék alámerült, tönkrement, újra szárnyra kell kelteni. Erdővidékre turistákat kell hozni. Derzsi Demeter László történészt felkérte a Dobó-Valál Egyesület vezetésére. Az Egyesület tagjai vállalkozók. Ők támogatják a kutatásokat, s a kutatási eredmények népszerűsítését. Az ásatás során megtalálták a dobói templomromot, megtalálták a középkori faluhelyet, s ugyanott egy bronzkori település nyomait. Megtalálták a dobói kápolnát. Az ásatásokat a Rikában folytatják, ugyancsak szakemberek bevonásával. /Sylvester Lajos: Akinek áldás van a munkáján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./
2006. január 5.
Az utóbbi esztendőkben szokássá kezd válni, hogy egyre többen vesznek részt egy-egy kulturális rendezvényen. Székelyudvarhely kórusai, a Székely Dalegylet, az Alla Breve és a Balázs Ferenc Vegyeskar felléptek más városokban és nem ritkán kicsi falvakban is. A Székely Dalegylet és az Alla Breve májusban rendezte meg a Székelyudvarhelyen működő felnőtt kórusok seregszemléjét – jelen volt a Camerata leánykórus, a szombatfalvi református egyházközség, a belvárosi református egyházközség, a Bethlen-negyedi református egyházközség, a Szent Miklós-hegyi plébánia, a NYÖP, az unitárius egyházközség kórusai. A legsikeresebb tavalyi eseménynek a minősítő koncert volt, mely Székely Dalegyletnek és az Alla Breve Vegyeskarnak „Aranykoszorús hangversenykórus” – minősítést eredményezett. A dalegylet júniusban részt vett a Baróton megrendezett kórustalálkozón, augusztusban pedig II. Nemzetközi Férfikórusok Találkozóján, Gyergyószentmiklóson. /Gellért Géza, elnök: Eseményekben gazdag év van mögöttünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./
2006. január 9.
Kézdivásárhelyen az anyakönyvi hivatalban 2005-ben 572 újszülöttet, 138 házasságkötést és 222 elhalálozást jegyeztek be. A születések száma azért ilyen magas, mert az egész Kézdiszéken világra jött csecsemőket itt veszik nyilvántartásba. Az arány ötven-ötven százalékos a város és a vidék között. 2003-ban 463-an, 2004-ben 520-an születtek, tehát a születéseknél a mérleg pozitív, miközben 2003-ban 231-en, 2004-ben pedig 210-en hunytak el. Kovásznán 2005-ben 266 születési bizonyítványt állítottak ki, 76-tal kevesebbet, mint 2004-ben. A házasságkötések száma is csökkent, míg egy évvel korábban 79 polgári esküvő volt, tavaly csak 66, azaz 13-mal kevesebb. Az elhalálozások száma csökkent, 2005-ben 122 fő volt, 11-gyel kevesebb, mint 2004-ben, mégsem jók a demográfiai mutatók. Kovásznán a nagy munkanélküliség miatt apad a város lakosainak száma, egyes becslések szerint a város mintegy 11 ezer lakosa közül kb. 1000–1500-an külföldön (Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban) dolgoznak. A külföldön dolgozók között jelentős azok száma, akik nem szándékoznak hazatérni, vannak azonban olyanok is, akik az idegenben keresett és megspórolt pénzt itthoni jövőépítésre fordítják. Utóbbiak között kevés a magyar, inkább a vajnafalvi románok vásárolnak magyaroktól erdőt, mezőt és ingatlant. Baróton 2005-ben 135 születést és 101 elhalálozást jegyeztek, illetve 48 házasságot kötöttek. Bár a tavaly Baróton 135 csecsemő jött a világra, s ez enyhe emelkedést jelent 2004-hez viszonyítva (132), alapjában véve a gyermekvállalási kedv inkább csökkenő tendenciát mutat, hiszen 2003-ban még 176, 2002-ben pedig 204 születést jegyeztek. A 135 születésből 58 Barót közigazgatási területének, 78 pedig Erdővidék egyéb településeinek a népességét gyarapítja. Baróton az elhalálozások száma keveset csökkent: 2005: 101, 2004: 113, 2003: 111, 2002: 107), a tavaly elhunyt 101 személyből 92-en barótiak vagy a környező falvak lakói voltak. /Több születés, kevesebb elhalálozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./
2006. január 19.
Dabas, az anyaországi testvérváros Kancsár Krisztián személyében januártól új ifjúsági nagykövetet nevezett ki Barótra. A 25 esztendős, történelem szakot végzett fiatal erdővidéki megbízását megelőzően a szlovákiai Besztercebányán teljesített három hónapos szolgálatot, s mint mondja, az alapprogramnak számító intézményekkel és a civil szférával való kapcsolattartáson kívül leginkább azt szeretné elérni, hogy a két település ifjai között természetes, határokon átívelő barátságok épüljenek ki. Az ősz folyamán megtartott versenyvizsgát követően, idén év elejétől a középiskolát tavaly elvégző Tőkés Lehel képviseli Barót város érdekeit Dabason. A testvértelepülések által tavaly nyáron aláírt szerződés értelmében a baróti ifjúsági nagykövet költségeit teljes egészében a dabasi önkormányzat fedezi. /(hecser): Dabas és Barót ifjúsági nagykövetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2006. január 24.
Marosludason a művelődési házban a magyar kultúra napján tizenegy énekkar sereglett össze. A rendezvényt a Romániai Magyar Dalosszövetség és a helyi református egyházközség szervezte. Czirmay Levente református lelkipásztor köszöntője után Guttman Mihály, a Dalosszövetség elnöke adott hangot örömének azért, hogy végre ezt az ünnepet Erdélyben megünnepelhetik, majd felkérte a közönséget, hogy Czirmay Izabella Mária, a marosludasi énekkar vezetője vezényletével közösen énekeljék el a Himnuszt. Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelőtt Kodályt is felkérték, írjon új himnuszt, amire ő azt válaszolta: ennél szebbet nem lehet írni. Az énekkari hangversenyt a helybeli református egyházközség vegyes kara kezdte. Fellépett az aranyosegerbegyi református énekkart, a nagyenyedi református egyházközségi énekkar. Külön élmény volt a népviseletbe öltözött magyarfenesiek fellépése. Bemutatkozott még a mérai kórus, a baróti kórus, akik székely ruhában léptek közönség elé, a kolozsvári belvárosi református egyházközség Kálvin énekkara és Dávid ifjúsági kórus, a marosújvári vegyes kar és a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes kara. Marosludas önkormányzata nem volt hajlandó áldozni, a helyi költségvetésből magyar vonatkozású ünnepélyre. /Mezey Sarolta: Énekkari hangverseny Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24., Jenei Mária: Tizenegy kórus énekelte a Himnuszt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2006. január 31.
Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2006. február 2.
A civil szervezetek helyi önkormányzatokkal való kapcsolatáról, közösségre gyakorolt hatásukról tárgyaltak Kisbaconban a Demokratikus Állampolgárság című program keretében. A megyei tanács művelődési, sport-, ifjúsági és egyházügyi osztályának vezetője, Ördög Gyárfás Lajos becslése szerint (hivatalos statisztikai adatok nincsenek) az országban mintegy negyvenezer egyesület, alapítvány vagy más nem kormányzati szervezetnek tekinthető intézmény működik, ebből mintegy 2500–3000 magyar érdeket vállal fel. Háromszéken a már meglévő 350 magyar szervezet mellé az elmúlt év folyamán továbbiak sorakoztak fel, de érdekes lenne megvizsgálni, hány működik folyamatosan. A megyei tanács pályáztatási rendszeréről szólva elmondta, hogy eddig közel 625 programot támogattak, s az összeg évről évre nő, de a jelenleg elosztásra váró 250 000 lej mégsem elég. Az adóalapból felajánlható egy százalékból 76 665 lej jutott Kovászna megyének, s ezzel országos szinten a tizenötödik helyen állnak. A Civitas Alapítványt képviselő székelyudvarhelyi Csáki Rozália az önkormányzatokon belül létrehozott helyi fejlesztési ügynökségek fontosságát hangsúlyozta. Benedek Márta, a Bodvaj Ifjúsági Egyesület elnöke szerint az egyesületeknek azon feladatokat kellene átvállalniuk, amelyekre az önkormányzatoknak nincs megfelelő szakemberük, szervezési kapacitásuk, idejük és energiájuk. Farkas Vilmos kisbaconi lelkész szerint az egyház közösségben játszott szerepe folytonosan csökken. Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ honlapját (www.erdovidek.ro) mutatta be. A Dobó-Valál Egyesület /Barót/ elnöke, Derzsi Sámuel a szervezetek erőösszevonásában, Hoffmann Edit pedig az egymás közötti kommunikációban és együttműködésben látja a jövőt. /(hecser): Együtt gondolkodnak a civil szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./
2006. február 3.
Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést. A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2006. február 9.
Háromszéken naponta ötezer diák kel útra egyik településről a másikra, hogy eljusson az iskolába. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő riasztónak tartja, hogy 540 1-8. osztályos és 4380 felső tagozatos diák ingázik. Az ingázás rányomja bélyegét a gyerekek teljesítményére, az elvesztegetett órák miatt kevesebb idejük jut a tanulásra. A főtanfelügyelő jobbnak találná, ha a diákok hét közben a bentlakásban laknának. Kovászna megyében jelenleg 8 iskolai kollégium működik, öt Sepsiszentgyörgyön, kettő Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán. Baróton és Bodzafordulón, ahol a környékbeli gyerekek 83 százaléka ingázik, nincs bentlakás. A tanfelügyelőség ezért kezdeményezte, hogy az Oktatási Minisztérium campusépítési programjának keretében már ebben az évben lássanak hozzá a két településen új bentlakások építéséhez. A háromszéki bentlakásokban jelenleg 883 hely áll a diákok rendelkezésére, de ezek kihasználtsága mindössze 57,7 százalékos. A kisiskolások szülei több okból sem engedik gyerekeiket bentlakásba. Egyrészt elégedetlenek a körülményekkel, de sokan nem tudnák fizetni a költségeket sem. Az illyefalvi KIDA Alapítvány két évvel ezelőtt indított programja is a vidéki, továbbtanulni vágyó 9-10. osztályos háromszéki fiatalokat segíti a bentlakási költségek átvállalásával. A KIDA-konferencia-központ vezetője elmondta, a havi másfél millió lejes támogatást 125 diáknak folyósítják, és bár több gyereket is tudnának segíteni, csak ennyien nyújtottak be pályázatot. /Balogh Levente: A háromszéki diákok közel egynyolcada ingázik az iskolába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2006. február 14.
Megnyílt Varga Béla baróti fotóművész tárlata Nagybaconban, bemutatták a helyi Benedek Elek Művelődési Egyesület által útjára bocsátott Nagybacon képekben című füzetecskét. A régi és mai Nagybacont tükörbe állító füzet megjelentetését kezdeményező Dimény Olga tanárnő régi fényképeket és levelezőlapokat gyűjtött össze. A füzet másik szerkesztője, Bardocz Réka. /(hecser): Nagybacon képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2006. február 17.
A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedéves helytörténeti, helyrajzi és néprajzi kiadványa, az Erdővidéki Lapok a magyar államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben jelent meg először. A szerkesztők Erdővidék történetének, hagyományainak megismertetését, népszerűsítését tűzték ki célul. Egy ideig megkéstek a kiadással, ezt próbálják most bepótolni, nemrég jelent meg a 2005. júniusi szám, a huszadik, a szeptemberi a nyomdában van. A lap körül egy kis műhely alakult ki, továbbá Egyed Ákos, Egyed Emese és Illésfalvi Péter is közölt a kiadványban, mondta el Demeter László főszerkesztő. Az idei szeptemberi lapszám lenne a 25., amelyet ünnepélyesen szeretnének bemutatni a megyében több helyen is. /Havelka Ferenc-Attila: Évfordulót ünnepel az Erdővidéki Lapok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 17./
2006. február 22.
Közveszélyes, időzített bombának minősítette a Barót városi vízüzemet és szennyvízderítő állomást Hobincu Zoltán, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mindkét létesítmény közegészségügyi, valamint környezetvédelmi engedély nélkül működik. A vízüzemet tápláló Kormos patak három falu szennyvizét veszi fel útközben, és a víz tisztítatlanul jut el az egykori bányaváros vízvezeték-hálózatába. A helybeliek főként a közeli bibarcfalvi ásványvízforrások vizét isszák, s a hálózatit forralják. Hasonlóan elavult a város szennyvízderítő állomása is. Nagy István baróti polgármester szerint a helyzetért a Goscom Rt. közüzemeket terheli a felelősség /Domokos Péter: Ökobomba Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2006. március 9.
A Székely Nemzeti Tanács vezetői feljelentést tettek a rendőrségen, miután néhány Kovászna megyei városban őket gyalázó plakátok jelentek meg. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök, valamint Gazda Zoltán, az SZNT titkára március 7-én ellenük, és Szász Jenő MPSZ-elnök elleni üzeneteket tartalmazó plakátokat fedeztek fel tömbházaik lépcsőházában. Néhány plakátot Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Kovásznán az emberek postaládáiba tettek és porták kapuira ragasztottak, több plakát pedig az MPSZ és az SZNT sepsiszentgyörgyi székházába is eljutott. Az egyik lapon Tamás Sándor RMDSZ-képviselő képe és a következő felirat látható: „A kézdivásárhelyi rendezvényen való részvétellel nemzeti egységünket bizonyíthatjuk. Tiltakozunk az ellen, hogy a székely udvarhelyi rendezvényt választási kampánnyá alakítsák”. Egy másik plakáton az SZNT és az MPSZ vezetőinek fotója látható, némelyikük ellen vádak is szerepelnek. Gazda Zoltánról azt állítják, hogy ezer euróért táncolta a hórát, Tulit Attiláról azt, hogy 60 ezer euróért szabotálta az MPSZ-t, míg Szász Jenőt azzal vádolják, hogy bizonyos, az erdélyi magyar közösségnek szánt pénzeket, illetve árvízsegélyeket tulajdonított el. Tulit Attila szerint „az akció a Székely Nagygyűlés szervezői ellen irányul”. Szerinte arra bíztatják a lakosságot, hogy Kézdivásárhelyre menjenek, ahol az RMDSZ tartja az idén a március 15-i központi ünnepséget. Tamás Sándor képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke szintén a rendőrséghez fordul az ügy kapcsán, szerinte diverziókeltésről van szó. Az udvarhelyi rendezvény kapcsán sms-diverziót is folytattak a napokban. Többen Székelyföldön olyan helytelen magyarsággal megírt üzeneteket kaptak, miszerint Szász Jenő menekült, anélkül, hogy engedélyezte volna a székely nagygyűlést. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az udvarhelyi rendezvényt az RMDSZ is elítéli. Az EMNT-elnök szerint egy nagygyűlés teljes mértékben beilleszkedik a demokratikus politikai eszköztárba. /Diverzió-sorozat a székely nagygyűlés kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 10.
A szervezett diverzió legjobb ellenszere, ha minél többen részt veszünk nemzeti ünnepünkön, és ha a megemlékezés ugyanolyan méltóságos lesz, mint az elmúlt tizenhat évben minden alkalommal – hangsúlyozta Tamás Sándor képviselő azt követően, hogy feljelentést tett a Kovászna megyei rendőrségen az egy nappal korábban megjelent szórólapokkal kapcsolatban. A szórólapok terjesztése egyértelműen szervezett akció volt, Kézdivásárhelyen egyetlen helyen, Fekete Károly lakásánál találtak ilyet, Sepsiszentgyörgyön elsősorban Gazda Zoltán, Tulit Attila és Ferencz Csaba lakása környékén, Kónya Ádám postaládájában, az MPSZ székházánál bukkantak nyomtatványokra, Kovásznán Gazda József kapujára ragasztották fel, Baróton pedig nagyon sok helyen megjelentek a nyomtatványok. – Valaki megtervezte, kijelölte a helyszíneket, elkészítette a fénymásolatokat, jelezte Tamás Sándor. Véleménye szerint a tervezett diverzió elsődleges célja egymásnak ugrasztani a különböző március 15-i rendezvények szervezőit, másodlagos célja pedig a magyar nemzeti ünnep megzavarása. /Farkas Réka: Minél többen vegyünk részt nemzeti ünnepünkön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2006. március 15.
Március 13-ról 14-re virradó éjjel a véczeri (köpeci–baróti) 1848–49-es csata emlékére 1973-ban állított kőtömbös emlékműről ismeretlen tettesek lefeszegették a nagyméretű bronztáblát, és magukkal vitték. A mostani emlékmű elődjét 1901-ben közadakozásból állították. Az emlékművet először Valer Bidu prefektus ökrökkel romboltatta le 1934-ben. 1973-ban a baróti és köpeci leszármazottak, valamint a magyar forradalom és szabadságharc eszméit vállaló erdővidékiek és Sylvester Lajos közreműködésével visszaállították az egykori obeliszket. Ezt C. S. megyei propagandatitkár éjszaka buldózerrel romboltatta le. Akkor Sylvester Lajost, később a baróti kezdeményezőket állásaikból eltávolították. A közfelháborodás mérséklése új emlékmű felállítását engedélyezték. Így került sor Tornay Endre szobrászművész alkotásának, a törött kardmarkolatot és egy kereszt torzóját szimbolizáló kőtömbös emlékművének a felállítására. Az emlékműre nagyméretű, kétnyelvű bronztáblát öntettek, melyet most, március 15. előtt vittek el ismeretlen helyre a meggyalázók. A köpeci–baróti emlékmű minden március 15-én az egyik leglátogatottabb erdővidéki kegyhellyé vált, ahol a helyiek mellett a Kárpát-medence magyarságának kiemelkedő személyiségei szólottak az egybegyűltekhez. /Sylvester Lajos: Ismét baj van Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2006. március 16.
Autonómiát a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – zengte március 15-én a Székelyudvarhelyre összehívott Székely Nagygyűlésen résztvevő közel húszezres gyülekezet azt követően, hogy Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felolvasta kiáltványát. A jelenlévők közfelkiáltással erősítették meg a román államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez intézett dokumentumot. Traian Basescu államfő nem jelent meg az ünnepségen. Székelyudvarhely központjában, a Márton Áron téren már a délelőtti órákban népes gyülekezet gyűlt össze, Székelyföld minden részéről érkeztek az emberek, de jöttek gyimesiek és kolozsváriak is. A kezdési időpontig a baróti Transylmania etno-rock együttes szórakoztatta a közönséget, miközben a felvonulók zászlókat, magyar és angol nyelvű transzparenseket lobogtatattak, ilyen feliratokkal, mint „Őshonos népként jogunk az önrendelkezés”, „Szép szabad Erdélyországot”, „Területi autonómiát a székelyeknek”, „Justice for Transylvania”. A rendőrök többször is megállították a Székelyudvarhely felé tartó autóbuszokat, de a névsor ellenőrzésén túl nem akadékoskodtak. Az ünnepség a huszárok látványos lovas felvonulásával kezdődött, majd elsőként Szász Jenő, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. A romániai magyarok sem többet, sem kevesebbet nem akarnak, mint ami a kisebbségben élő európai sorstársaikat megilleti, illetve amit a román nép ünnepélyesen megígért 1918. december 1-jén, jelentette ki, majd hozzáfűzte: „Hiszünk abban, hogy ami jó Európának, az jó Romániának is, ezért olyan autonómiát akarunk az erdélyi magyarságnak, mint például Dél-Tirolban és Katalóniában.” Hangsúlyozta: Székelyföld területi autonómiájának demokratikus igényéről akarnak hitet tenni békés módon a közvetlen demokrácia lehetőségeivel élve. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke magyarul és románul köszöntötte a jelenlévőket. Szégyenletesnek tartja az RMDSZ legfelső vezetésének vádját, hogy az SZNT-t és Székelyudvarhely önkormányzata önös politikai célokra használja fel március 15-ét. Ezért a székely nagygyűlés követeli: az RMDSZ vezetői kérjenek bocsánatot e durva sértegetésért, továbbá javasolják: az RMDSZ vizsgálja felül elhibázott álláspontját, és a nemzeti közösség érdekében vállaljon párbeszédet a kistársadalom többi közszereplőivel, támogassa az SZNT és EMNT autonómiára irányuló törvénykezdeményezéseit, és közös összefogással harcolják ki az önrendelkezési jogot. A püspök kifejtette, álláspontja egybeesik Traian Basescu államfőével, aki Koszovónak autonómiát kívánna adni, hasonlóképpen biztosítsanak autonómiát Székelyföldnek is. Fontosnak tartja, hogy alakuljon ki magyar–magyar párbeszéd. Szerinte példát kellene venni Traian Basescutól, aki Szász Jenővel szóba állt, míg az RMDSZ vezetői elutasították a párbeszédet. Ugyanilyen lényeges a magyar–román párbeszéd is, de nem RMDSZ–román párbeszéd. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki magának a magyarság közképviseletét, ebbe a román–magyar politikába be kell vonni a magyar polgári és egyházi élet képviselőit is”, fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak is támogatnia kellene küzdelmüket, szakítani kellene a kádári nemtörödőmséggel és a grósz károlyi politikai diskurzussal. Magyarországról Raffay Ernő történész szólalt fel, aki az autonómia különböző formáinak történetét tekintette át, hangsúlyozva, hogy most éles fordulópont elé érkezett az erdélyi magyarság. Ezután Csapó I. József felolvasta a székely nagygyűlés kiáltványát, amelyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ebben hangsúlyozzák, hogy a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követelik: Autonómiát a Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek, tartsák tiszteletben az 1918. december 1-i gyulafehérvári határozatban tett ígéreteket, Románia parlamentje és kormánya tartsa tiszteletben a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes s tényleges egyenlőséget. Románia parlamentje hagyja jóvá Székelyföld autonómia statútumát, töröljék az alkotmányból a nemzetállam kifejezést, az Európai Unió tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását, az ENSZ gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett. Az ünnepség áldással, a himnusz, székely himnusz eléneklésével fejeződött be. /Több mint húszezer ember tett hitet az autonómia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. március 17.
Székelyföld autonómiát akar! – derült ki a március 15-i ünnepségeken nemcsak Székelyudvarhelyen, de Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton vagy Kovásznán is. Markó Béla szövetségi elnök tőle szokatlan, radikális hangot ütött meg. Kiderült, Traian Basescu elnök lelkiismeretfurdalás nélkül hagyja cserben vélt vagy valós szövetségeseit, köt új látszatszövetséget, hogy céljait elérje. Azzal, hogy március 15-e előtt néhány nappal Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, az MPSZ elnökét fogadta, zavart és bizonytalanságot keltett az RMDSZ-ben. Vadim Tudorék és a sajtó megszelídítése elárulta: bizonyos politikai erők, a titkosszolgálatok egyetlen beintéssel az egekig tudják korbácsolni a magyarellenes hangulatot, majd ugyanazon kar egyetlen mozdulata le is tudja állítani őket, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, Traian Basescu azért fogadta Szász Jenőt, hogy megregulázza az RMDSZ-t és Markó Bélát. Ugyancsak az államelnök tiltotta meg Vadimnak, hogy Udvarhelyre menjen, és ő kényszerítette rá politikusait, például Emil Bocot Kolozsvárott, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken. /Simó Erzsébet: Vezet-e út az egység felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2006. március 21.
Baróton az RMDSZ és a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület március idusán Tornai Endre monumentális térplasztikai alkotásával, a Véceri Emlékművel átellenben kopjafával jelölték meg azt a helyet, ahol az 1901-ben állított, több ízben is lerombolt eredeti obeliszk állt. Incze István és Dimény János kezdeményezése a térség rendezésének, emlékparkká alakításának lehetőségét is előrevetíti. 1973-ban az akkori megyei vezetés néhány embere eltávolította a köpeciek és barótiak által visszaállított obeliszket. Akkor a visszaállított véceri obeliszk lerombolása politikai botránnyá dagadt, s a nemzetközi megbélyegzéstől félve elhatározták, hogy új emlékművet emelnek. Ezt az emlékművet ismeretlenek mostanában megrongálták. Most az egykori véceri obeliszk helyének kopjafás megjelölése szükséges cselekedet volt. Jó lenne, ha a kopjafa első fecske lenne. Melléje újak, sőt, kőtömbös kegyeleti jelek is odakerülhetnének. A köpeci-véceri csata áldozatainak azonosítása javarészben már megtörtént. A kopjafa köré falvankénti, akár személyekre utaló jeleket lehetne elhelyezni úgy, ahogy ez ma a Nyergestető esetében történik. A területrendezést egybe kellene kötni a Brassó–Barót–Oklánd–Székelyudvarhely útszakasz megépítésével. /Sylvester Lajos: Véceri (Erdővidéki?) Emlékpark. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2006. március 21.
Baróton az RMDSZ és a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület március idusán Tornai Endre monumentális térplasztikai alkotásával, a Véceri Emlékművel átellenben kopjafával jelölték meg azt a helyet, ahol az 1901-ben állított, több ízben is lerombolt eredeti obeliszk állt. Incze István és Dimény János kezdeményezése a térség rendezésének, emlékparkká alakításának lehetőségét is előrevetíti. 1973-ban az akkori megyei vezetés néhány embere eltávolította a köpeciek és barótiak által visszaállított obeliszket. Akkor a visszaállított véceri obeliszk lerombolása politikai botránnyá dagadt, s a nemzetközi megbélyegzéstől félve elhatározták, hogy új emlékművet emelnek. Ezt az emlékművet ismeretlenek mostanában megrongálták. Most az egykori véceri obeliszk helyének kopjafás megjelölése szükséges cselekedet volt. Jó lenne, ha a kopjafa első fecske lenne. Melléje újak, sőt, kőtömbös kegyeleti jelek is odakerülhetnének. A köpeci-véceri csata áldozatainak azonosítása javarészben már megtörtént. A kopjafa köré falvankénti, akár személyekre utaló jeleket lehetne elhelyezni úgy, ahogy ez ma a Nyergestető esetében történik. A területrendezést egybe kellene kötni a Brassó–Barót–Oklánd–Székelyudvarhely útszakasz megépítésével. /Sylvester Lajos: Véceri (Erdővidéki?) Emlékpark. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
