Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-422
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. január 19.

A múlt héten, öt Beszterce-Naszód megyei község polgármesteri hivatala felháborító hangnemű, levelet kapott a Suceava megyei, Poiana Stampei község polgármesteri hivatalától. Alsóborgó, Borgóprund, Monor, Kissajó és Nemegye községek önkormányzata több éve pereskedik ugyanis a suceavai községgel, erdeik visszaszolgáltatása ügyében. A levélben Elisei Todasca polgármester azt állította, hogy a monarchia alatt a beszterceiek meggyalázták, kirabolták és legyilkolták a moldvaiakat, most pedig el kell kerülni az újabb vérontást. /!//Kresz Béla: Tovább tart az erdőháború. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2004. január 24.

Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

A Beszterce megyei Bethlen a mezőségi szórvány pereme, ahol a lakosság 17 százaléka magyar. Lassan semmi jel sem utal arra, hogy városkát magyarok is lakják. A 3500 magyar között az értelmiségiek száma alig 35-40-re tehető, s közülük is csak tucatnyian azok, akik tettek, tesznek valamit a magyarságtudat továbbéltetéséért. A 89-es fordulat utáni években felfutott a kisváros magyar művelődési élete: csoportok alakultak, tevékenykedtek, utaztak. Aztán az akkori fiatalok felnőttek, az utánpótlás elmaradozott. Maroknyi lelkes ember, Borsos K. László tanító vezetésével létrehozta a Bethlen Egyesületet, mely 2000 óta pályázatok írásával, számos rendezvény lebonyolításával igyekszik élőbbé tenni az itteni művelődési életet. Kialakult egy csapat, számos rendezvény megszervezését vállalják. A Bethlen Egyesület Kékestől Vicéig, Berétéig mindenkinek segített, aki tenni akart a magyar közművelődésért, ugyanakkor jó, partnerkapcsolatot alakított ki az RMDSZ-szel és a Beszterce AlapítvánnyalKrizbai Rózsika óvónő – az almásmálomi Almavirág hagyományőrző együttes vezetője, Kerekes Jolánnal együtt az egyesület kultúrfelelőse. A város magyarságának nagy szüksége van az egyesületre. A városi művelődési házban, a könyvtárban nincs magyar alkalmazott. /Ferencz L. Imre: Művelődési élet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. február 2.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ felügyelő testülete január 27-i tanácskozásán a tájékoztató iroda tevékenységét, valamint a módosított kedvezménytörvény végrehajtási rendeleteit elemezték. A tájékoztató iroda két év alatt a besztercei és a bethleni irodában 6.469 magyar igazolvány, 193 diákigazolvány és 35 pedagógus-igazolvány iránti kérelmet fogadott. Az igénylések – jóval a 29,15%-os országos átlag fölött – a megye magyar lakossága 35,16%-ától származnak. Döntöttek a nevelési-oktatási támogatások igénylése megszervezéséről. Az adatok szerint a megyében 1.254 diák jogosult a támogatásra. Szó esett az akadozó fakultatív magyar oktatásról is. /A lakosság 35,16%-a. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 7.

Nem fordítanak európai uniós támogatást Erdély középső részének infra-strukturális felújítására. Az országutak és vasutak, légi- és folyami kikötők 2015-ig történő fejlesztési tervezetében egyetlen tétellel sem szerepel Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita és Kovászna megye. Önkormányzati elöljárók szerint az érintett térség így nehezen tud lépést tartani az autópályák megépítése révén új fejlődési lehetőséghez jutó régiókkal. /Benkő Levente: Közép-Erdély kimaradt a fejlesztési tervekből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2004. február 14.

Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2004. február 21.

Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy tenni kell a magyar iskolák lassú megszűnése ellen. Felmérni, összeírni, nyilvántartásba venni, megnyerni a bizalmat, ez a feladat. A Beszterce-Naszód megyei magyar szórványvidék különös gonddal figyel az oktatás fennmaradására és minőségének javítására. Bethlenben például a magyar tagozat létszámcsökkenéssel küzd. Mi a teendő? A válasz első hallásra egyszerű: a Bethlen környéki magyarlakta településekről kell becsalogatni a magyar gyermekeket. Kérdés viszont, hogy mi lesz ennek a következménye. Az, hogy a környező a településeken felszámolják az összevont elemit, mert ott is 1-2 tanulón múlik a megmaradás. Kisrégiókban gondolkoznak a felső tagozatos magyar oktatás ügyében. Jelenleg a bethleni román szak-oktatásban és elméleti líceumokban több mint száz magyar anyanyelvű diák van. Ezért meg kell teremteni a magyar nyelvű szakoktatás alapjait. /Szabó Csaba: Idézetvilág és megmaradás matematika. Magyar jelenléttervezés Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2004. február 25.

Annak ellenére, hogy a szenátus már elfogadta a helyhatósági választásokat szabályozó törvénytervezetet, amely a parlamenti választásokhoz hasonlóan 5 százalékos bejutási küszöböt határoz meg a megyei és helyi tanácsosi listákat állító pártok számára, Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök indítványozta, hogy az 5 százalékot 3-ra csökkentsék. Az RMDSZ számára a küszöb csökkentése lehetővé tenné, hogy azokban a megyei és helyi tanácsokban is legyen képviselet, ahol különben a küszöb bevezetése miatt már le is mondtak a bejutásról (Fehér vagy Beszterce megye, illetve azon kisvárosok, ahol a tanácsosok száma több mint húsz, a magyarság számaránya viszont 5 százalék körül van.) /Sz. K.: Csökkentik a küszöböt a helyhatósági választásokon? Az RMDSZ számára előnyös az indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2004. február 25.

Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2004. március 31.

Új község született a napokban Beszterce-Naszód megye déli részén, ugyanis a hét végi referendumon a Petru Rares nevet viselő nagyközség öt települése – Retteg, Baca, Csicsómihályfalva, Lábfalva és Csicsóújfalu – úgy döntött, hogy az utóbbi három kiválik, és Csicsómihályfalva néven önálló községként fog a továbbiakban létezni. Kocsis András megyei tanácsos szerint a különválás új lehetőségeket villanthat fel. Ezzel a magyarok arányszáma 19,5 százalékról mintegy 30%-ra fog emelkedni, így Baca mellett Rettegnek is meglesz a kétnyelvű helységnévtáblája. /Beszterce-Naszód megye. Új község született! Együtt maradtak a magyarlakta falvak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2004. április 6.

Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2004. április 23.

Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. április 27.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet küldötteinek tanácsa Besztercén ápr. 24-én döntött a megyei tanácsjelöltek rangsorolásáról. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke, aki a szavazás nyomán kialakult rangsor második helyére került Kocsis Andrással holtversenyben, és lemondott utóbbi javára, azt nyilatkozta, a szabályzatmódosítás nem történt az előírások szerint. /(Kresz Béla): Meg kell ismételni a rangsorolást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2004. április 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2004. május 18.

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. május 21.

Beszterce-Naszód megyében Sajószentandráson eltüntették a magyar feliratot. /Sajószentandráson is lefestették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2004. május 21.

1992-ben Fehér megyében 24 765 magyar élt, tíz évre rá, a 2002-es népszámlálás szerint 20 684-an (mínusz 4081 lélek); Beszterce-Naszódban 21 098 volt 1992-ben, most 18 349-en vannak (mínusz 2749); Szeben megyében a csökkenés 3965 lélek. Más a számok, és más a közösség nyelve, állapította meg Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeki RMDSZ-elnök. Elmagyarázta: X településen hiába jelzik a számok, hogy 50 magyar van, ha egymáshoz öten-hatan szólnak magyarul, akkor is csak abban az esetben, ha más nemzetiségű nincs a közelben. Hiába van 50 magyar a faluban, ha évtizedek óta nem járt magyar újság, a magyar iskola már csak emlék. – Egyszer majd el kellene készíteni Erdély "közösségnyelvi" térképét is, írta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: Számok és közösségek nyelve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2004. június 9.

Szatmár megye mellett Hargita, Kovászna, Maros és Bihar megyei tanácsaiban is az RMDSZ szerezte a legtöbb mandátumot. Hargita megyében az RMDSZ 22, a PSD 3, az AP 3, a PD 2 jelöltet juttatott be, és egy független is helyet kapott a megyei tanácsba. Kovászna megyében 25 RMDSZ–es, 4 szociáldemokrata és 2 demokrata párti megyei tanácsos lesz. A Maros megyei tanácsban 15 RMDSZ–es kap helyet, a kormánypárt 7, a PRM és a PUNR 4–4, a PNL 3, a PD 2 jelöltet juttatott be. Bihar megyében az RMDSZ 10 képviselője mellett 9 PD–s, 7–7 PNL–s és PSD–s és 2 PRM–s került a megyei tanácsba. – Szilágy megyében 8, Máramarosban és Brassóban 3, Beszterce–Naszód megyében két RMDSZ–es lehet a megyei önkormányzatban. Ami az országos adatokat illeti, a kormánypárt összesen 12 839 helyet szerzett a helyi tanácsokban, a PNL 5923–at, a PD 5165–öt, a PRM 2493–at, az RMDSZ 2223–at, a PUR pedig 2.120–at. /(S.L.): Öt megyei tanácsban első az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. június 9.

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ jelöltjei 36 helyi tanácsosi mandátumot szereztek, az eddigi 32-vel szemben. Minden helységben, ahol eddig tanácsosai voltak az RMDSZ-nek, újra képviselethez jutott a szervezet. Három helység, ahol eddig nem volt magyar tanácsos: Óradna, Zselyk és Nagysajó egy-egy jelöltet juttatott be a helyi tanácsba. Besztercén a magyarság két tanácsost juttatott be a városi tanácsba, Gönczi Irénke és dr. Illyés István személyében. Megyei szinten a szavazatok 5,4 %–át érte el az RMDSZ. Így megmarad a két tanácsos a megyei tanácsban. /Hat tanácsossal több. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2004. június 16.

A besztercei Andrei Muresanu Kollégium magyar tagozatán idén két magyar nyolcadik osztály végzett. Beszterce-Naszód megyében az Andrei Muresanu Kollégium az egyetlen, magyar tagozattal rendelkező középiskola. /Évzáró az Andrei Muresanu Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2004. június 18.

Jún. 20-án, vasárnap összesen 1843 településen kerül sor második fordulóra. Az első fordulóban országszerte 1294 polgármestert választottak meg a 3137-ből. Ebből 900 mandátumot a kormánypárt /SZDP-jelölt/, 148-at az RMDSZ, 107-et az NLP, 71-et a DP, 12-t a Román Humanista Párt, 7-et a Nagy-Románia Párt, 5-öt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje nyert el, a többi különböző kis pártok, kisebbségi szervezetek között oszlott meg. Független jelöltet 32 településen választottak. A második fordulóban az RMDSZ további 80 polgármesterjelöltje méretkezik meg, a szövetség számításai szerint közülük legalább 15-en biztos győztesként kerülnek majd ki a küzdelemből. Az erdélyi nagyvárosok közül 3-ban jutott tovább RMDSZ-jelölt. Nagyváradon Biró Rozália a demokrata Petru Filippel "mérkőzik" – kevés eséllyel. Szatmáron Illyés Gyula ellenfele Radu Bud (NLP). Bár alig néhány százalékon múlott, hogy az RMDSZ jelöltje már az első fordulóban győzzön, az eddigi tapasztalatok szerint második fordulóban a román pártok támogatói sikeresen összefognak a magyar jelölt ellen. Sepsiszentgyörgyön a magyarok számaránya 76 százalék, az RMDSZ jelöltjének, Albert Álmos polgármesternek azonban nem sikerült az első fordulóban nyerni, ezért június 20-án Rétyi Ödönnel, az SZDP jelöltjével verseng a városvezetői tisztségért. Szilágy megyében 39, Beszterce-Naszód megyében 1, Fehér megyében pedig 1 RMDSZ-es polgármesterjelölttől vár jó eredményt a szövetség. /Sz. K.: Vasárnap következik a második forduló. A legnagyobb "meccs" Kolozsváron várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2004. június 25.

„Egy magyar tanácsos szavazatán múlt, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanácsnak nem lett magyar alelnöke” – foglalta össze a tanács alakuló ülésének eseményeit Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szántó Árpádot ezért kizárták a szövetségből. Szilágyi szerint Szántó Árpád, aki az elmúlt négy évben a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke volt, a PRM által javasolt Constantin Pamfiloiura szavazott, és nem az RMDSZ jelöltjére, Kocsis Andrásra. Pamfiloiu 16-15 arányban nyert. “Szavazatával Szántó Árpád ma beiratkozott a nagy-romániásokhoz, többé nincs mit keresnie az RMDSZ-ben. Ezentúl már csak egy emberünk van a megyei tanácsban” – mondta Szilágyi. Szántó Árpád tagadta a vádakat. Kizárásával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, már megszokta a megyei elnök vádjait. /Herédi Zsolt: Szántót kizárták az RMDSZ-ből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2004. június 28.

Kizárta soraiból az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Szántó Árpád megyei önkormányzati képviselőt. Szántó ugyanis az RMDSZ alelnöki tisztségre javasolt jelöltje helyett a Román Humanista Párt (RHP) emberére szavazott. Ezzel a Nagy-Románia Párttal szövetséget kötő kormánypárt jelöltjét támogatta. A Ziua című ellenzéki napilap szerint Szántó azért támogatta a kormánypárt jelöltjét, hogy a hatóságok engedjék szabadon az előzetes letartóztatásban lévő sógorát, Reman Domocost, a csúszópénz elfogadásával vádolt egykori igazgatót. /Borbély Tamás: Kizárták az RMDSZ-ből Szántó Árpádot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Nehéz elhinni Szántónak Árpádnak, hogy nem kapott semmit a kormánypárttól azért a szavazatért, amelynek köszönhetően ma PSD-s elnöke és PRM-s alelnöke van a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak. Lassan mindenki árulónak nevezi az RMDSZ-t. A magyar szavazókkal is kötött egy paktumot az RMDSZ, még a választások előtt. És ha egyszer ők is árulást kiáltanak? /Lukács János: Paktumok és árulások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2004. június 30.

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. július 14.

246 alpolgármester képviseli a RMDSZ-t az elkövetkező négy esztendőben, a helyi önkormányzatokban. Ez jelentős növekedést mutat 2000-hez viszonyítva, akkor ugyanis az RMDSZ 206 alpolgármestere nyert mandátumot. Arad megyében 7, Beszterce-Naszód megyében 4, Bihar megyében 28, Brassó megyében 6, Fehér megyében 4 alpolgármestere van a Szövetségnek. Hargita megyében 70, ebből: Csík területen 25, Gyergyó területen 12, Udvarhelyszéken 23 alpolgármester nyert mandátumot. Kovászna megyében 30, ebből: Felsőháromszéken 10, Háromszéken 20 alpolgármester képviseli az RMDSZ-t Kolozs megyében 19, Máramaros megyében 4, ebből Történelmi Máramaros területen 1, és Nagybánya területen 3 alpolgármestere van a Szövetségnek. Maros megyében 45, Szatmár megyében 20, Szilágy megyében 15, Temes megyében 4 alpolgármester szerzett mandátumot a Szövetség színeiben. Az RMDSZ alpolgármestereinek teljes névjegyzéke megtalálható a www. rmdsz.ro internetes oldalon. /Több alpolgármester mint 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2004. július 14.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ minden politikai tisztségtől megfosztotta Szántó Árpád megyei tanácstagot, és kéri menesztését a megyei tanácsból, mivel ,,súlyosan megszegte a szövetség működési szabályzatát”. Szántó Árpád megtagadta a megyei szervezet egyik határozatának tiszteletben tartását, miszerint az RMDSZ egyetlen megyei tanácstagja sem támogatja szavazatával azt a pártot, amely megállapodást köt a Nagy-Románia Párttal. Szántó Árpád kijelentette, a megyei operatív tanács döntése szabálytalan, és óvást nyújt be ellene. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2004. július 19.

Készül a vádirat a Mezőgazdasági Minisztérium igazgatója, Réman Domokos megvesztegetési ügyében. Az igazgató az első romániai magyar kormánytisztviselő, aki ellen korrupció gyanújával indítottak vizsgálatot. A nyomozók azzal gyanúsítják, hogy 2000 decemberében és 2001 januárjában 200 ezer dollár kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy kereskedelmi társaság nagy mennyiségű takarmánykukorica behozatalára kapjon minisztériumi engedélyt. Alapos a gyanúja annak, hogy az igazgató két másik ügyben is eljárt ugyanannak a cégnek az érdekében. Réman Domokost előzetes letartóztatásba helyezték. Június végén a hatóságok kénytelenek voltak szabadlábra bocsátani a volt igazgatót. Szabadulását az tette lehetővé, hogy Romániában törvény biztosítja a gyanúsítottak védelemhez való jogát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) besztercei szervezete politikai játék elemeit vélte felfedezni a furcsa véletlenek mögött. Réman szabadulása ugyanis éppen abban az időszakban történt, amikor a Beszterce megyei tanácsban az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett Szántó Árpád a szövetség korábbi döntését megszegvén a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt mellé állt. Az ő szavazatán múlott, hogy Beszterce megyében nem ellenzéki, hanem kormánypárti politikus kerülhetett a megyei önkormányzat élére. A PNL úgy vélte, Szántó a PSD jelöltjét tisztségbe juttató szavazattal tulajdonképpen sógora, Réman Domokos szabadon bocsátását hálálta meg a kormánypártnak. Réman Domokos kinevezésére az RMDSZ Beszterce megyei szervezete tett javaslatot. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a szövetség a Nastase-kormányzás idején már nem tett javaslatot a kormányzati tisztségek betöltésére. Markó kijelentette, az RMDSZ is lépni fog, hiszen a szövetség következetesen eljár azokkal szemben, akikre korrupció, vagy az egykori Szekuritátéval való kollaborálás árnyéka vetül. /Gazda Árpád: Az első korrupt RMDSZ-es közhivatalnok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2004. augusztus 23.

Tomboló vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyékben aug. 21-én, az ítéletidő a legnagyobb kárt Tordán, illetve a besztercei falvakban okozta. Ilyen erejű vihar emberemlékezet óta nem pusztított a városban. A szélvihar nagy kárt tett a villamoshálózatban. Hasonló hírek érkeztek Maros, Arad, Neamt és Suceava megyékből is. /Árvizek és kánikulák között. Vihar pusztított Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2004. augusztus 23.

Harmadszor rendezték meg a Beszterce-Naszód megyei Zselyken, Erdély egyetlen színmagyar, lutheránus vallású településén a falunapokat. A többször is halálra ítélt Zselyk 1944 óta – különböző elnyomó politikai rendszerek hatása alatt – valójában már csak a helybéliek szinte természetfölötti kitartásának és vallásosságának köszönhetően maradt meg. Az istentiszteletet a helyi 125 éves (!) fúvószenekar bekapcsolódása tette felemelővé. A zselyki születésű Borsos K. László volt a rendezvény lelke. /Szabó Csaba: Üzenet a templommá vált faluból. Zselyki Napok a világ végén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2004. szeptember 8.

Szept. 5-én tartották meg a dési református egyházmegye gyülekezeteinek kórustalálkozóját a Beszterce-Naszód megyei Rettegen. A megnyitó ünnepi istentiszteleten igét hirdetett András Péter besztercei református lelkipásztor, majd Bányai Csaba helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett Beszterce-Naszód megyéből Baca, Felőr, Magyarberéte, Magyarnemegye, Retteg, Tacs kórusa; Kolozs megyéből Désakna, Déscichegy, Ördöngősfüzes, illetve Szentmargita kórusa. Ezelőtt öt évvel csak 6 dalárda volt jelen, tehát igény van rá, hogy tovább fejlődjön ez a mozgalom. /Egyházi kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998