A román pártok parlamenti jelöltjeinek tettlegességekkel fűszerezett csatározása után az RMDSZ jelöltjeinek kampányát is incidensek árnyékolják be a szavazás előtti héten. November 26-án betörtek Benedek Imre Maros megyei RMDSZ-képviselőjelölt kampányközpontjába, Csuzi István Bihar megyei képviselőjelöltet pedig kifütyölték, mert anyanyelvén szólalt fel egy választási fórumon, ahol a különböző pártok ismertették programjaikat. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester letépette az RMDSZ plakátjait, továbbá a szokottnál korábban kihelyezte a főtérre a karácsonyfát, ami eltakarja a közelben kifüggesztett RMDSZ-es választási plakátot. Megengedhetetlen, hogy polgármesteri rendeletre elvigyék az RMDSZ jelöltjeinek választási plakátjait – nyilatkozta Marosvásárhelyen Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt. /Beárnyékolt RMDSZ-kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2008. november 27.
Provokációgyanús a szlovák kormány „mérgezett” ajándéka – állította Tőkés László EMNT-elnök azzal kapcsolatban, hogy a romániai szlovákok Josef Kozácek volt nagyváradi kanonoknak, a magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon. Állásfoglalásában Tőkés László kifejtette: megütközéssel értesült arról, hogy a néhai nagyváradi kanonok mellszobrát a szlovák állam adományaként, a katolikus püspökség megkerülésével vette át a nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester. A szlovák kormány „mérgezett" ajándéka már önmagában is provokációgyanúsnak tűnik, „és mint ilyen, megalázó a nagyváradi, bihari magyarságra, valamint a római katolikus testvéreinkre nézve” – állította Tőkés. Az EP képviselő szerint a szlovák kormány soviniszta kisebbségellenes politikája már az Európai Unióban is nagy hullámokat vet. Elvárja az önkormányzattól, a szélsőséges nacionalista Matica Slovenská alapító közé tartozó szlovák kanonok szobrának behozatalával és ünneplésével ne importálja Nagyáradra a szlovák idegengyűlöletet. „Erdélyben, Partiumban nincs helye a vallásos köntösbe bújtatott nacionalizmusnak!” – hangsúlyozta Tőkés, egyetértve Tempfli József megyéspüspökkel a szobor egyházi területen való felállításának tilalmát illetően. Tempfli korábban úgy vélekedett: a szoborállítás ötletével nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeresni. /Lázár Lehel: Tőkés: Kozácek szobra mérgezett ajándék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2008. november 27.
Megújult és felszereltebb oktatási intézményekben tanulhatnak a diákok az elmúlt négy év erre fordított beruházásainak nyomán. Amíg 2004-ig 12 magyar iskola kapott elenyésző összeget, több mint 1200 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézmény felújítása, modernizálása valósult meg az elmúlt négy évben, amikor az oktatási intézmények több kormánytámogatásban részesültek, mint a korábbi 15 évben összesen, mutatott rá Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Hozzátette, minden megyében megszázszorozódott az oktatási beruházások összege. Nőtt a tanárok fizetése. Az épületek modernizálása mellett húsz új, magyar érdekeltségű iskola épült, és a magyar nyelvű szakoktatás is biztosított az Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér megyei magyar diákoknak. Nemcsak az oktatás, a művelődés más területein is létesültek új intézmények. A műemléképületek restaurálására az országos restaurálási program keretében közel 2,5 millió lejt utalt ki a kormány, többek között a nagyváradi, a vajdahunyadi várak és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására, valamint templomok renoválására. A magyar nyelvű folyóirat- és könyvkiadásra közel egymillió lej jutott. A színházaknak nyújtott támogatásokban is jelentős a változás, hisz míg 2005-ben közel 14 millió lejt fordítottak erre, 2008-ban az összeg több mint 26 és fél millió lejre emelkedett. Gyarapodott a kisebbségeket kutató és védő szervezetek száma, ugyanakkor a kisebbségekkel foglalkozó intézetek száma is az elmúlt négy évben. 2007 őszén létrejött a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megnyitotta két, újabb területi irodáját Csíkszeredában és Temesváron. /Arányos iskolatámogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2008. november 28.
Hosszú évek óta pereskedik a premontrei rend, hogy visszaszerezze két, 1948-ban államosított Bihar megyei templomának a tulajdonjogát. Kevéssé ismert az a tény, hogy a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok között templomok is voltak. Ezek közé tartozik a premontrei rend nagyváradi, illetve váradszentmártoni temploma. A két templom azért került 1948-ban állami tulajdonba, mert ugyanazon telekkönyvi parcellán szerepelt a nagyváradi, valamint a váradszentmártoni rendházzal – magyarázta Fejes Rudolf Anzelm főapát, váradhegyfoki prépost. A kisajátítás ellenére a kommunizmus évtizedei alatt nem sérült a római katolikus egyház élvezeti joga. Az újjáalakult premontrei rend visszaigényelte Bihar megyei templomait, sikertelenül. A restitúciós törvény szerint nem szolgáltatható vissza egykori tulajdonosának olyan ingatlan, amelyben egyházi szertartás folyik. A premontreieket tehát egy olyan törvényi kitétel akadályozza meg abban, hogy jogilag is birtokba vegyék templomaikat, amely eredetileg a görög katolikus egyház ellen irányult. Mivel a templomok visszaszolgáltatására vonatkozó igényt valamennyi romániai bírósági fórum elutasította, a premontrei rend a strasbourgi Emberjogi Bíróságon keresi az igazát. /Pengő Zoltán: Strasbourgban kérik a templomokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2008. december 2.
Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 2.
Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2008. december 2.
Brutálisan bántalmazták az RMDSZ egyik margittai önkéntesét – tájékoztatott Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Tőtős Norbertet, a margittai Octavian Goga Líceum XII. osztályos diákját plakátolás közben verték meg, aki ezáltal súlyos testi sérüléseket szenvedett. A 18 éves fiatalt Timar Iulius, az aradi Vasile Goldis Egyetem margittai kihelyezett karán oktató tanár bántalmazta, aki a Szociáldemokrata Párt helyi jelöltjének kampányolt. /Magyarverés Margittán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2008. december 3.
Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert jelöltek: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 3.
A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 3.
Bihar megyében községi rangot kap Szentjobb, miután Berettyócsohaj község lakosainak többsége a november 30-án tartott népszavazáson úgy döntött, ez a település legyen ezentúl a Bihar megyei község központja. Zatykó István polgármester elmondta, az RMDSZ-nek régi célkitűzése, hogy a nagy múltú magyarlakta település legyen a községközpont. Nyolc évvel ezelőtti megválasztása óta többször is tettek már kísérletet erre, azonban eddig az RMDSZ-nek nem volt kellő számú képviselője a helyi tanácsban. Most azért sikerült, mert júniusban megszerezték a mandátumok kétharmadát. A Berettyócsohaj, Berettyófarnas, Berettyócsanálos és Szentjobb alkotta községben a lakosság 56 százaléka magyar, 42 százaléka román, a többi pedig más nemzetiségű. Szentjobbon a község lakosságának 55 százaléka él. „Az aktuálpolitikai jelentősége mellett ez a magyarság számára erkölcsi kérdés is, hiszen az lenne a természetes, ha az a település lenne a község legfejlettebb települése, ahol 400 évig Szent István király jobbját őrizték” – fogalmazott az elöljáró. /Pap Melinda: Szentjobb lesz a községközpont. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 4.
A töredékszavazatok visszaosztásának köszönhetően 2004-től két képviselőasszony, Pető Csilla (Bihar megye) és Farkas Anna Lili (Brassó megye) is tagja lesz RMDSZ alsóházi csoportjának. Pető Csilla 15 évig a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő volt. Tanügyigazgatásban, felnőttképzésben, alternatív oktatásban, a közoktatás különböző területein szerzett képesítést. Farkas Anna Lili végzettségét tekintve matematika szakos tanár, 1997-től 2008-ig Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes volt. /SZ. K. : Két hölgy az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2008. december 5.
Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2008. december 10.
A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2008. december 10.
A bihari magyarság fejlődése érdekében Hajdú-Bihar és Bihar megye, valamint Debrecen és Nagyvárad önkormányzatai közös projektek megvalósítását tervezik – hangzott el Biró Rozáliának, Várad alpolgármesterének sajtótájékoztatóján. Az elmúlt időszakban a nagyváradi és Bihar megyei elöljáróság többször találkozott a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni vezetőséggel. A megbeszélések eredményeként több pályázati dokumentációt állítottak össze, melyeket 2009. január 30-áig kell leadniuk. A projekteket 2 százalékos önrésszel részben európai uniós alapokból, részben kormánytámogatásból finanszíroznák. Többek között szeretnének létrehozni egy közös digitális adattárat, amit a debreceni és a nagyváradi levéltár anyagaiból állítanának össze. /Létai Tibor: Bihar és Hajdú-Bihar. Kölcsönös nyelvtanításra, közös hírügynökségre kérnek pénzt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 10./
2008. december 19.
Nem érintik a nagyváradi Micula testvérek által birtokolt National Media sajtótröszt magyar kiadványát, a Reggeli Újság Bihar megyei napilapot a trösztön belüli leépítések – szögezte le Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. Cáfolta azt a híresztelést, miszerint az ásványvíz- és üdítőital-palackozó cégcsoportjáról ismert üzletember-testvérpár bezárni készülne a magyar lapot. /Nem szűnik meg Miculáék magyar lapja. Cáfolja a Reggeli Újság főszerkesztője a leépítési szándékokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2008. december 20.
A tiltakozó akció befejezése előtt tejet öntöttek ki az úttestre a nagylaki határátkelő közelében tüntető szarvasmarha-tenyésztők. A gazdák már harmadik napja tüntettek az Arad megyei Nagylak közelében. „A román tejnek semmi értéke nincs már, kiönthetjük, mivel úgyis csak import tejet iszunk. A kormánynak szégyenkeznie kellene a romániai állattenyésztés helyzete miatt” – jelentette ki Costel Caras, a Romániai Szarvasmarha-tenyésztők Szakszervezetének elnöke. A nagylaki tüntetésekkel párhuzamosan a Bihar megyei borsi és a Szatmár megyei petei határátkelő közelében is hasonló tiltakozó akciók folytak. /Tejet öntöttek az úttestre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2008. december 23.
Már csomagolnak az RMDSZ kormányzati tisztségviselői. „Napokon belül bekövetkezik a váltás” – mondta Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) elnöke. Ő egyike annak a mintegy ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek, akinek a szövetség ellenzékbe vonulásával meg kell válnia munkahelyétől. Egy részük a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozik, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe. „Az utóbbiak szerződése tulajdonképpen meghatározatlan időre szól, és törvényesen nehéz őket elmozdítani, de nem lehetetlen” – magyarázta Kovács. Az RMDSZ szerint a szakértői gárda sorsának nem kellene kormányoktól függnie, és figyelembe kellene venni az etnikai arányokat. A kormányváltás által érintett ezer személyből körülbelül százhetvenen dolgoznak Bukarestben, a többiek megyei intézményeknél tevékenykednek. /Benedek Sándor: RMDSZ-telenítés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Tárcavezetőket, államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, illetve a miniszteri és államtitkári kabinetek szakértőit is beleszámítva közel százhetven munkatársat foglalkoztatott a központi kormányhivatalokban az RMDSZ. Közülük egyelőre mintegy húsznak a tisztségét érinti a kormányváltás. A távozó tisztségviselők egy része visszatér korábbi munkahelyére, mások új foglalkozás után néznek. Kovács Péter is érintett, az általa vezetett intézmény beleolvad a leendő ifjúsági és sportminisztériumba, 2009. januárjában tehát a Kovács Péter ANT-elnöki mandátuma megszűnik. „Az RMDSZ országos ügyvezető elnökségén betöltött, területi szervezetekért felelős alelnöki tisztségemet a központi megbízatás idejére sem adtam fel, úgyhogy Kolozsvárra visszatérve azt a munkát folytatom tovább” – mondta Kovács Péter. Horváth Anna, a Középítkezési, Területfejlesztési és Lakásügyi Minisztérium államtitkára a családdal szembeni adósságainak törlesztését tartja az elkövetkező hetek legfontosabb teendőinek. Horváth Anna december 22-én nyújtotta be tisztségéről való lemondását, ezzel egyidejűleg viszont aktiválódott a kormány főtitkársága keretén belül működő kisebbségvédelmi hivatalban tíz éve versenyvizsgával elnyert állása. A közlekedési minisztérium leköszönt államtitkára, Tánczos Barna közgazdászként magánvállalkozóként fog dolgozni. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár eredeti munkahelyére tér vissza. A magyar nyelv és irodalom szakos tanár a magyar, illetve roma oktatásért felelős tanfelügyelőként a Bihar megyei tanfelügyelőségen fog újra dolgozni. Székely Ervin egészségügyi államtitkár újságíróként folytatná. A Bihar megyei politikus az 1989-es rendszerváltozás az Ifjúmunkás című hetilap rovatvezetője, majd ennek jogutódja, a Fiatal Fórum, illetve az Ifi Fórum főszerkesztő-helyettese volt. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint a most hazatérők teljes mértékben számíthatnak a szövetség támogatására. Borbély László szerint küzdeni kell az RMDSZ-tisztségviselőkért, mivel nagy többségük a román közvélemény előtt is bebizonyította szakmai hozzáértését. „Paktumot kell kötni a románsággal, hogy a többségiek is értsék meg: ezeknek az embereknek nem azért kell funkcióban maradniuk, mert az RMDSZ tette oda őket, hanem azért, mert valóban jók” – hangsúlyozta. Frunda György kifejtette, hogy a cél eléréséért mindent be kell vetni a parlamenti felszólalásoktól, a lobbimunkán keresztül egészen a személyes kapcsolatok kiaknázásáig. Verestóy Attila megígérte: mindenütt, ahol csak lehet, szavát emeli a magyar tisztségviselők érdekében. Eltérő Eckstein-Kovács Péter álláspontja, kijelentette, hogy „nem hullat könnyeket azokért, akik havi három órás tevékenységért annyit kerestek, mint más egy egész hónapos munkájáért”. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a Liberális Demokrata Párt országos vezetőségi tagja egyetért azzal, hogy a magyaroknak helye van a megyei intézmények vezetőségében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem feltétlenül „az RMDSZ által odatett” személyekre gondol. Marosvásárhelyen ki fog nevezni tisztségekbe magyarokat, de olyanokat, akiket ő tart megfelelőnek, szögezte le Florea. /Szucher Ervin, Benkő Levente: Csomagol az RMDSZ-es tisztségviselők egy része. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./
2008. december 24.
Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2008. december 30.
A Bihar megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET) az év utolsó heteiben sem lazított, rövid idő alatt négy megyei szintű programot szervezett. December 14-én az I. Megyei Gólyabált rendezték meg a bábszínházban, 19-én az ún. téli bált tartották meg az Ady-gimnáziumban. Az évértékelő MAKET-gyűlést másnap tartották, ezen Szabó Csengét a MAKET ideiglenes nagyszalontai alelnökévé és Barta Imrét a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Bihar megyei regionális koordinátorává választották. December 21-én Bélfenyérre látogatott el a MAKET, hogy átadhassa az Egy szebb karácsonyért program keretében gyűjtött játékokat, ajándékokat az itteni árvaház húsz kis lakójának. /A MAKET megmutatta. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./
2009. január 7.
Rengeteg vendég látogatta meg a szeretetotthont, a bélfenyéri Szent Márton Gyermekotthont. Szentestén a falubeli fiatalok karácsonyi színdarabot mutattak be. Kiss Márton, a település plébánosa, az otthon vezetője arról is mesélt: sok látogatójuk (magyarországiak és Bihar megyeiek egyaránt) volt az ünnepek idején. Ajándékokat is kaptak az otthonban nevelkedő gyerekek. /Tóth Hajnal: Tenni valamit a közösségért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7.
2009. január 13.
A hetvenötödik életévüket betöltő megyéspüspökök kötelesek benyújtani hivatalból való lemondásukat a pápának – aki ügyükben az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ezt tette Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./, az 1990-ben újrainduló nagyváradi római katolikus egyházmegye első megyéspüspöke is. Tudomásul véve lemondását, az Apostoli Szentszék felkérte feladatköre további betöltésére az új főpásztor kinevezéséig. XVI. Benedek pápa a temesvári egyházmegye általános püspöki helynökét, Böcskei László pápai prelátust, székeskáptalani kanonokot nevezte ki nagyváradi megyéspüspöknek. Böcskei László a romániai katolikus püspöki kar legfiatalabb tagja, 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Temesváron szentelték pappá, 1990. június 24-én. Előbb Temesváron volt segédlelkész, majd 1991 elején Kräuter Sebestyén megyéspüspök titkára lett. Roos Márton, a jelenlegi temesvári főpásztor közvetlenül püspökké szentelése után, 1999. augusztus 28-án, Böcskei Lászlót általános helynökévé és irodai igazgatóvá nevezte ki. Feladatait hűségesen, nagy hozzáértéssel, odaadással, pontossággal és hűségesen végezte – hangsúlyozta a kinevezett püspök jellemzésében eddigi főpásztora, Roos Márton. A Szent István király alapította bihari (nagyváradi) egyházmegye történelmi sorrendben 82. püspökét 2009. március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi székesegyházban. /Fodor György piarista confrater: XVI. Benedek pápa kinevezte az új nagyváradi megyéspüspököt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2009. január 14.
Az amerikai Bechtel útépítő vállalat 2300 alkalmazottat készül elbocsátani, a munkaközvetítő igazgatója, Daniel Don szerint ez törvénytelen, ezért megbeszélést kezdeményezett. A találkozóra azonban a Bechteltől csupán egy levél érkezett, amelyben felsorolták a távolmaradás indokait. A cég jelenleg beszüntette a tevékenységet, még Bihar megyében is. -Kolozs megye országosan a második helyet foglalja el a munkaszerződés felbontások tekintetében. /Kétezernél több alkalmazottjától készül megválni a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2009. január 14.
Megerősíti Bihar megyei koalícióját az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ennek értelmében közös megegyezéssel fogadják majd el a határozatokat a váradi és a megyei önkormányzatban – áll abban a közleményben, amelyet Kiss Sándor, az RMDSZ, és Cornel Popa, a PNL megyei elnöke írt alá. A két párt lobbicsoportot hív életre, amely a kormánynál jár majd közben a Bihar megyét érintő projektek támogatásáért. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-PNL lobbicsoport alakul Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2009. január 14.
Veszélyezteti a magyar nyelv oktatását Bihar megyében a kormány azon rendelete, miszerint a nyugállományban lévő, de tovább dolgozó pedagógusoknak választaniuk kell, hogy a nyugdíjat vagy a bért igénylik-e – figyelmeztetett Pető Csilla Bihar megyei képviselő. Bihar megyében a magyartanárok több mint 60 százaléka nyugalmazott pedagógus. A képviselő a pedagógusok bérezésére is kitért, kifejtette, szerinte az 50 százalékos fizetésemelésre nem kerül sor, hisz Ecaterina Andronescu miniszter szerint ez csak „pillanatnyi ígéret volt”. /Pap Melinda: Nagyvárad: veszélyben az oktatás? = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2009. január 22.
Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2009. január 22.
Az erdélyi magyar kulturális folyóiratok sikeres évként könyvelték el a 2008-as esztendőt: műfordítói műhely, kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, szabadegyetemi előadássorozat, könyv- és folyóirat-bemutatók, közönségtalálkozók szerveződnek a lapok védnöksége alatt, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kiadványok weboldalai is. Az 1990-ben átalakult Utunk volt a közvetlen előzménye a Kolozsváron szerkesztett Helikon című lapnak, de az irodalmi folyóirat múltja még régebbre nyúlik vissza, így nem véletlen, hogy a lap nevében az Erdélyi Helikonra is történik utalás – mondta el Karácsonyi Zsolt költő, a lap főszerkesztő-helyettese. „Megpróbáljuk ébren tartani az irodalmi emlékezetet különböző, nem is olyan rég még kortárs szerzőkről szóló tanulmányok, összeállítások és visszaemlékezések révén” – ismertette a Szilágyi István főszerkesztésében megjelenő lap szerkesztési elveit Karácsonyi. A helikon.ro weboldalon olvashatók a nyomtatásban megjelent szövegek, lehet, hogy a közeljövőben itt önálló rovatok is indulnak majd. Tavalyi két új szerkesztő, Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt került a laphoz, és nekik köszönhetően állandósult a film- és az interjúrovat, ugyanakkor megerősödött a kritikarovat is. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője beszámolója szerint a folyóirat 1200–1500-as példányszámban jelenik meg havonta, de a www.korunk.org címen elérhető honlap olvasóinak száma havonta közel tízszerese a nyomtatott példányok számának. A Korunk a teljes kultúráról tájékoztatást kíván nyújtani, legfontosabb műfajuk tanulmány. Minden lapszámunkban van egy-egy tematikus összeállítás, ez jó lehetőséget biztosít, hogy nyitottak maradjanak több kultúra, több tudományág felé. A Korunk nem csupán folyóirat, hanem komplex intézményhálózat. A Korunk Akadémián kreatív írásműhely, folyóirat- és könyvszerkesztői képzés, műfordítói műhely, szabadegyetemi előadássorozat működik. A Korunk Galéria 1973 óta szervez kiállításokat. Tizenöt éve működik könyvkiadójuk, a Komp-Press, amelyik a tudományos és művészeti könyvek piacán az egyik legjelentősebb kiadó Erdélyben, évente mintegy tíz könyvcímet jelentet meg. 2008-ban a Korunk bekerült a magyarországi országos lapterjesztői hálózatba. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 1989 decemberében jött létre, az akkori Igaz Szó-s szerkesztők kezdeményezésére – emlékeztetett Szabó Róbert Csaba, a folyóirat főszerkesztő-helyettese. A főszerkesztő Kovács András Ferenc költő. A lato. ro címen a nyomtatott lap teljes anyaga hozzáférhető a világhálón. A folyóirat legfőbb műhelye a Látó Irodalmi Színpad. Hatvanadik születésnapját ünnepelte tavaly a kolozsvári Művelődés című közművelődési folyóirat, amely 1956-tól a Művelődési Minisztérium lapja volt – akkor Művelődési Útmutató címen Bukarestben szerkesztették –, a lap a nyolcvanas évekbeli rövid kényszerszünet után 1990-ben indult újra Kolozsváron – mondta el Szabó Zsolt egyetemi tanár, aki immár tizennyolcadik éve tölti be a Művelődés főszerkesztői tisztét. A havonta ezerkétszáz példányban megjelenő folyóirat kezdetben a kultúra és a tudomány minden területével foglalkozott, majd a helytörténeti témák és tudománynépszerűsítés felé fordultak, foglalkoznak faluszociológiával, falufejlesztéssel és az ezzel kapcsolatos társadalmi együttműködés gyakorlati kérdéseivel is. A folyóirat rendszeresen szervez kiállításokat és találkozókat. A folyóirat digitalizálása folyamatban van, egyelőre a 2005-ös és az azt követő évfolyamok érhetők el a www.muvelodes.ro weboldalon. „A legnagyobb eredmény az, hogy sikerült talpon maradni” – vonta meg a hatvanadik év mérlegét a főszerkesztő. A csíkszeredai Székelyföld kulturális havilap létrejöttét a Hargita Megyei Önkormányzat kezdeményezte, élén az akkori polgármesterrel, Kolumbán Gáborral –1997-ben indult Ferenczes István főszerkesztő vezetésével a folyóirat, amely köré tömörültek az 1990-es évek elején és derekán feltűnt fiatal alkotók: Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. „Úgyszólván előzmény nélküli volt a lap, hiszen a Székelyföldnek mindent a nulláról kellett kezdenie: megteremteni az infrastruktúrát, kialakítani a klientúrát, olvasótábort, terjesztőhálózatot” – ismertette a kezdeteket Fekete Vince költő, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Átlagosan kétezres példányszámban jelenik meg a lap, de volt olyan számuk is, amelyből utána kellett nyomtatni, és több mint ezer előfizetőjük van nemcsak Erdélyből, hanem szinte a világ minden részéről, a www.hargitakiado.ro weboldalon pedig teljes terjedelmében olvasható a Székelyföld. A folyóirat terjedelmének nem egészen egyharmadát a szépirodalom teszi ki, emellett különféle rovataik vannak, mint az Academica Transsylvanica, Ujjlenyomat, Ködoszlás, Aranyág, Kelet Népe, Scripta Mundi, Literata Hungarica, Műteremtés, amelyekben portréinterjúkat, kordokumentumokat, oral-historyt, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat, néprajzi írásokat, a csángókkal foglalkozó munkákat, magyar és világirodalmi figyelőt, színházi rovatot, politikai vagy képzőművészeti írásokat találhat az olvasó. A Székelyföld több könyvbemutatót és folyóirat-bemutatót is tervez 2009-re. A Várad című, Nagyváradon megjelenő, irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi folyóiratot 2002-ben alapította meg a Nagyváradi Ady Társaság, 2006 elején pedig a lap komolyabb anyagi támogatás reményében átkerült a Bihar Megyei Tanács kiadásába – foglalta össze röviden a Várad történetét Szűcs László főszerkesztő. A havi 300–500 példányban megjelenő folyóiratnak erdélyi és magyarországi előfizetői is vannak. A www.varad.ro weboldalt a közelmúltban átalakították, mert a partiumi régió kulturális portáljává kívánják fejleszteni azt, a nyomtatott folyóirat tartamát pedig a www.varadlap.ro oldalon találhatják meg az érdeklődők. A folyóirathoz kötődő legsikeresebb rendezvény, a havonta sorra kerülő, immár harmadik évadát élő Törzsasztal-beszélgetéssorozat, amelynek közismert, többnyire Magyarországon élő írók a meghívottjai. /Kultúra papíron és a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./
2009. január 23.
Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2009. január 23.
Amikor a Traian Basescu leváltására 2007-ben kiírt népszavazás RMDSZ-szempontból katasztrofális eredménye után Eckstein-Kovács Péter akkori szenátor arra szólította fel a felelősöket, hogy lépjenek egy lépést hátra. Ismert, hogy Eckstein mindig is önjáró volt. Beilleszkedett ugyan az RMDSZ hierarchiájába, végrehajtotta a rá osztott feladatokat, de a döntések meghozatala előtt nem simult a tájba, rendszerint karakteres véleményt képviselt. Állásfoglalásai következetesek voltak. Azon viszont sokan meglepődhettek, hogy most a Bihar megyei RMDSZ-elnök szólította fel távozásra Markó Bélát. Kiss Sándor mostani megnyilvánulásának ugyanis nem volt előzménye. Az RMDSZ bihari vezetői hajlamosabbak voltak ugyan megegyezni a magyar ellenzékkel, mint az országos vezetés, de e mögött inkább egy konfliktuskerülő attitűdöt, mintsem kiszámított politikai stratégiát sejthetett a megfigyelő. Kiss Sándor a Markó–Verestóy–Frunda– Borbély vonal egyik leghűségesebb, legmegbízhatóbb támasza volt. Markó tehát olyan irányból kapott ütést, ahonnan aligha számított rá. Baj van Kiss érvelésével is, mert egyfelől azt rója fel az RMDSZ elnökének, hogy nem volt hűséges a liberálisokhoz, másfelől viszont azt is sérelmezi, hogy kiszorult a szövetség a bukaresti végrehajtó hatalom második vonalából. Az erdélyi magyar társadalomban érezhetően növekszik azoknak a tábora, akik a lejárt szavatosságú vezetők miatt tartják magukat távol a szövetségtől vagy általában a politikától. /Gazda Árpád: A vezetők szavatossága. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
2009. január 26.
A kilencvenes évek elején Budapesten Torgyán József, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt elnöke demagóg, populista, felszólalásai többnyire derűt fakasztottak. Rendszerint napirend előtti felszólalásait szabolcsi hangsúlyozással így fejezte be: „Tisztelt miniszterelnök úr, kedves Gyula, monnyál le!” Évtized múltán riválisa akadt. „Markó Béla monnyon le!” – mondta Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és egyben a megyei tanács alelnöke. Ezt azzal indokolta, hogy Markó „eljátszotta az RMDSZ becsületét”. Székely Ervin államtitkár megvédte Markót, mondván, Markó Béla a romániai magyar közösségnek tartozik elszámolással, a közösség elsöprő többsége azt akarta, hogy az RMDSZ továbbra is maradjon kormányon. Kiss Sándor néhány évvel ezelőtt a leglelkesebb szószólója volt annak, hogy az RMDSZ – legalábbis helyi szinten – a Demokrata Párttal működjék együtt. Kiss Sándor érdeke az, hogy ne távolodjon el azoktól, akik a helyi kérdésekben döntenek, osztják a pénzt. /Székely Ervin: Monnyon le! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2009. január 26.
„Tisztázó jellegű” találkozó jött létre Markó Béla szövetségi elnök és a Bihar megyei RMDSZ vezetői között – jelezte, Biró Rozália. A találkozót azután tartották, hogy a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor lemondásra kérte fel Markó Bélát. A nagyváradi találkozón Kiss Sándor is részt vett. /Kiss–Markó tisztázó találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
