Fundamentalista szekta vagy elhivatott egyház? – a kérdés felmerül, ha Jehova Tanúival kapcsolatban. A legfőképpen ingyen osztogatott színes folyóiratairól ismert gyülekezet legnagyobb ellenfelei éppen a neoprotestánsok. A Jehova Tanúi kerületi kongresszusát Székelyudvarhelyen rendezte, mindhárom napon több mint 2000 tag vett részt Hargita, Kovászna és Brassó megyék 26 magyar gyülekezetéből. Romániában 1911 óta van jelen Jehova Tanúinak vallásszervezete, mely közel negyvenezer lelket számláló felekezet. Hitük szerint nem fognak fegyvert, még gyerekeik számára is megtagadják az életmentő vérátömlesztést. /Bágyi Bencze Jakab, Pásztor Krisztina: Kétezer erdélyi magyar tanú. A többi magyar neoprotestáns egyház is fundamentalistának tartja Jehova Tanúit. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2008. szeptember 27.
Mina László: Úton /Fulgur Kiadó, Brassó–Négyfalu, 2008/ című könyve családregény, életrajzi visszaemlékezés, melyet kordokumentumok szőnek át, s már nemcsak a Minák jelennek meg, hanem az egész Brassó megyei magyarság. Brassóban az 1989-es változások után Mina László többedmagával össze kívánta fogni a megye magyarságát, megalapította az RMDSZ Brassó megyei szervezetét, amelynek előbb alelnöke, majd 1990 nyarától 1996 végéig elnöke volt. Az RMDSZ ekkor még az erdélyi magyarság egységes és átfogó érdekvédelmi szövetsége volt. Tevékenységének egyik csúcspontja 1993-ban az RMDSZ III. kongresszusának megszervezése volt Brassóban. 1996 után az RMDSZ fokozatosan letért arról az útról, amelyet a brassói III. kongresszus előírt számára: az önrendelkezésről, valamint a szervezeti belső választások megszervezésének útjáról, amely az erdélyi magyarság kataszterrendszerén alapult volna. A könyvben közzétett kordokumentumok fontosak, a könyvhöz tartozó DVD 106 mellékletet tartalmaz összesen 610 oldalon, valamint négy filmet. /Dr. Kovács Lehel István: Mina László: Úton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2008. október 10.
Brassó megyében elsőként az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját a november 30-i választásokra – közölte Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke. A megyében nyolc képviselői és négy szenátori egyéni választókerület van. /Megvannak a Brassó megyei jelöltek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2008. október 13.
Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2008. október 22.
Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyáknak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamenti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Lemondott október 20-án szenátori mandátumáról Pete István, mert a Számvevőszék vezető testületébe került. Pete István utódja Szentmiklósi Zoltán agrármérnök lesz, akinek a mandátuma alig másfél hónapig, a választásokig tart. A 2004-es választások után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bálint került más tisztségbe: 2007. június 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe Szabó Ilona lépett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Másodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: bukarestit brüsszelire. A csíkszeredai lelkészt ugyanis európai parlamenti képviselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Ellenőrző Hatóság akkori elnöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frakció összetétele is. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Energiaszabályozási Hatóságot hagyta ott a törvényhozói mandátumért. A politikus Antal Árpád helyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választások után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, akinek helyébe Haszmann Pál lépett. A Brassó Megyei Tanácsba került Kovács Attila képviselő, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádudvary György foglalta el a frakcióban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, de kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő független jelölt lesz a választásokon, az MPP támogatásával. /Cs. P. T. : „Kicserélt” frakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2008. október 24.
Sólyom László hivatalos látogatása során bejárja Székelyföldet, azt a térséget, amelynek etnikai alapon is megvan a maga ,,mássága”, különbözősége, mint az ország többi régiójának, írta Sylvester Lajos. A látogatás nem követi a jelenlegi megyehatárokat, Apáca Brassó megyéhez és e város vonzásköréhez, Gyimesbükk és Sósmező Bákó megyéhez tartozik. E települések felkeresése a magyar együvé tartozás tudatának erősítésén túl jelzésértékűvé válik: ezeket a falvakat és emberi közösségeiket nem lehet és nem kell leválasztani a magyar nemzet testéről. Sólyom László a jelenlegi politikai paletta minden áramlatával és árnyalatával kapcsolatot teremt. Találkozik az RMDSZ, az MPP és az SZNT képviselőivel, egyházi és világi, civil és pártszervezetek vezetőivel. /Sylvester Lajos: Sólyom László Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 27.
Október 25-én, székelyföldi látogatásának harmadik napján Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: maga is és a magyar állam is támogatja az erdélyi, a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Kifejtette: magától értetődik, hogy Európában a kisebbségeknek joguk van az autonómiához, annak különböző – személyi, kulturális vagy területi – formáihoz. Sólyom cáfolta, hogy székelyföldi látogatása romániai magyar választási célokat szolgálna. Leszögezte: az erdélyi magyar politikusokkal – Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Tőkés László püspökkel, illetve a SZNT tagjaival – folytatott megbeszélései kizárólag tájékozódási célokat szolgáltak. Hangsúlyozta: örülne, ha az erdélyi magyarság átlagon felüli számarányban járulna az urnákhoz. A magyar államfő október 25-én Sepsiszentgyörgyön tanácskozott az SZNT vezetőivel és Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Ezt követően Eresztevényben megkoszorúzta Gábor Áron síremlékét, Felsőcsernátonban Rákossy Árpád volt bíró szobrát, s felkereste a felsőcsernátoni Néprajzi és Ipartörténeti Múzeumot, sétát tett Kézdivásárhely főterén, ahol számos helyi lakossal is elbeszélgetett, megkoszorúzta a székely hősök és áldozatok emlékművét, majd Gelencére hajttatott, ahol megtekintette az 1245-ben épült, nemrég restaurált római katolikus templomot. Koszorút helyezett el az ezeréves határ közelében, a Bákó megyei Ojtoztól néhány kilométerre, a Sósmezőn álló, első világháborúban elesett magyar, román és német katonák emlékművénél. Ezt követően Kovászna megye önkormányzati vezetőivel tárgyalt. Délután a Nyerges-tetőn, a szoros védelmében 1849-ben elesett székely hősök emlékművénél és tömegsírjánál helyezett el koszorút, meglátogatta a Csíkszentmártonban levő gyermekközpontot és leányanya otthont. Este Csíkszeredában Sólyom László részt vett a művelődési házban az erdélyi magyar hivatásos néptánc-együttesek gálaelőadásán, amelyen a Háromszék, a Nagyvárad, a székelykeresztúri Pipacsok, a Maros néptánc-együttesek és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes produkcióiban gyönyörködhetett. Az előadás után az elnök beszédet mondott. Rámutatott: nagy öröm számára, hogy Székelyföldre látogathatott, és megismerhette a térség nevezetességeit és embereit. Kijelentette: útja során Hargita és Kovászna megye mellett, Brassó, Bákó és Maros megyébe is ellátogatott, hogy ezzel is jelezze: a történelmi Székelyföldet kívánta felkeresni. Az államfő és kísérete este Gyergyószentmiklósra utazott, ahol Sólyom László tárgyalást folytatott a térség településeinek polgármestereivel. Október 26-án, vasárnap az államfő megtekintette a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az abban működő alkotóközpontot, és megkoszorúzta a madéfalvi veszedelem emlékművét. A koszorúzást követően Sólyom László beszédet intézett az ünneplő székelyekhez. Kijelentette, három napja járja a Székelyföldet, mindenütt találkozott azoknak az áldozatoknak az emlékével, amelyeket a székelyek hoztak a szabadságért. „Azért is jöttem Erdélybe, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” – mondta. Kifejtette, nagy öröm volt számára, hogy Csíkszeredában a román televízió és a világ nyilvánossága előtt elmondhatta: a magyar nemzet egységet alkot, azonos a nyelve, a történelme, az öntudata, és azonos a jövője is. Rámutatott: látogatását nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is figyelemmel kísérik, és ott is belátják, hogy aki Erdélybe jön, nem múzeumba jön, hanem egy élő, hatalmas nemzetrészt látogathat meg. Kevés nép van így szétszóródva, és mégis ennyire egy legyen a nyelve, állapította meg. „Nagyon remélem, hogy Székelyföld ezt a megbonthatatlan egységet, amit ezer éven keresztül meg tudott őrizni, továbbra is megtartja” – fejtette ki. Hozzátette: a román állam számára az volt az üzenete, hogy tekintsék értéknek az itt létező magyar világot, és ne akarják fellazítani. A magyar államfő délután Gyimesközéplokra utazott, ahol a helyi polgármesterrel és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vezetőivel folytatott megbeszélést. Délután felkereste a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumot, a gyimesközéploki csángó értékmegőrző tábort, és a Rákóczi-vár romjainak közelében, az ezeréves határon álló, nemrég felújított vasúti őrházat. Sólyom László csángó gyermekekkel és szülőkkel találkozott, s a helyi elöljárókkal is elbeszélgetett. Kovászna megyei látogatása során az államelnököt a hivatalos kísérete mellett Tamás Sándor megyei tanácselnök kísérte végig, a Hargita megyei látogatás helyszínein pedig Borboly Csaba megyei tanácselnök kalauzolta. /Tibori Szabó Zoltán: ”Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek a magyar nép egységéről” Sólyom Lászlónak természetes az erdélyi, a székelyföldi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Székelyföldi látogatása az ’56-os évforduló jegyében zajlik, mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom kifejtette: szívmelegítő érzés volt olyan székelyföldi falvakon átutazni, amelyek nevét, és amelyek szülötteit egész Magyarország ismeri. A köztársasági elnök ideutazását nagy érdeklődés fogadták Gyergyószentmiklóson, őt megelőzően utoljára 1940-ben járt Gyergyóban magyar közjogi méltóság, amikor Horthy Miklós a honvédség élén végigvonult Székelyföldön. /Székelyföld Sólyom-szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ „Látogatásomnak legfontosabb célja az 1956-os forradalomnak a megünneplése. Tegnap is mondtam, a forradalom nemzeti egységet teremtett a magyarok között, és egységet az akkori, szabadságra vágyó más népekkel is. Ezért hangsúlyozom mindig, mennyi román résztvevője volt az akkori eseményeknek, sőt nagyon sok román áldozata is volt” – mondta. „Látogatásom másik célja az itteni magyarságnak szól. A magyar alkotmánynak és az én személyes meggyőződésemnek is az az alapja, hogy a magyar nemzet kulturális egységet képez. A kulturális nemzet fogalmát igyekszem mindenhol elfogadtatni Európában” – nyilatkozta Sólyom. Romániában „külön magyar világ” létezik, érték Románia számára, mint ahogy Magyarországnak is az ottani román, szlovák és más nemzetiségű világ– fejtette ki. Csíkszerdában az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége és a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért szervezet vezetői várták az államfőt. „Szívmelengető élmény találkozni székelyföldi nagycsaládosokkal, hiszen ők igazán tudják: ahhoz, hogy a magyarság fennmaradjon, az kell, hogy szülessenek magyar gyerekek” – mondta a vendég. Meglátogatta a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai fiókintézményét is, ahol dicsérően nyilatkozott az intézményről, annak kiadványairól, az akkreditációs folyamat előrehaladásáról. Később Tőkés László EP-képviselővel tanácskozott zárt ajtók mögött. Sólyom László jelenlétében Baróton október 25-én két emlékművet is avattak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, egyszersmind a Nagy Imre-perben, a Szoboszlai-perben, valamint az érmihályfalvi perben halálra ítéltek kivégzésének 50. évfordulójára emlékeztek. A baróti iskola udvarán a világon egyedülálló emlékművet lepleztek le, mely az 1968. évi prágai tavasz vérbe fojtását követő szovjet megszállás elleni tiltakozásaként önmagát felgyújtó cseh egyetemista, Jan Palachnak (1948–1969), a Magyarország szovjet megszállása elleni kiállásaként önmagát lángba borító budapesti Bauer Sándor (1952–1969), valamint a diktatúra miatt a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó Moyses Márton volt egyetemi hallgató (1941–1970) arcképét és emlékét őrzi. „Nagyon nagy szó, hogy a mai fiatalok ezt megismerhetik, és az is nagyon nagy szó, hogy ők már szabadon élhetnek és gondolkodhatnak” – mondta Barót főtere szomszédságában felállított 1956-feliratú emlékmű avatóján Sólyom László, majd megkoszorúzta az Élthes Barna szobrász alkotta emlékmű talapzatát. A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban Kassay Péter, a kulturális és művészeti központ igazgatója házigazdaként köszöntötte Sólyom Lászlót, és az alkotóközpont tevékenységét ismertette. /Sólyom: külön magyar világ Romániában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./
2008. november 5.
A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2008. november 5.
Kovászna és Brassó megye elöljáróinak évek óta fennálló problémája a háromszéki Bölön és a Brassó megyei Szászmagyarós közötti területen, a két megye határán évek óta élő romák helyzete. A mintegy hatszáz fős roma közösség jobbára engedély nélkül épített házakban él. A romák személyazonossági igazolványaik szerint Brassó megyei, szászmagyarósi lakosok, de házaik Kovászna megyei köz- és magánterületeken állnak, törvénytelenül. Most azt találták ki az elöljárók, hogy medermódosítással eltérítenek egy patakot, ezzel pedig a romák lakhelye fizikailag is Brassó megyébe kerül át. Jóval egyszerűbb egy patakot eltéríteni, mint egy eszmei jellegű megyehatárt módosítani. Kovászna megye pedig nem veszít területéből, mert odébb visszakanyarítanak egy ugyanakkora területet Brassó megyéből. /Fall Sándor: Hidrodemográfia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2008. november 13.
Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2008. november 26.
November elején mutatkozott be Csíksomlyón az a térségfejlesztési hálózat, amely Esztergomban négy pontban foglalta össze céljait: közös tudásbázis kialakítása, kölcsönös használata; szakmai hálózat létrehozása, ennek segítségével közös projektek megvalósítása; közös szakmai fórum működtetése (képzések, konferenciák, tapasztalatcsere stb.); internetes felület létrehozása. A munkálatokban részt vettek a sepsiszentgyörgyi Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet Kovászna és Brassó megyei referensei is több más háromszéki és Hargita megyei térségfejlesztő szakemberrel együtt. A kezdeményezést felkarolta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai államtitkársága, amely a csíkszeredai műhelyben társrendezői szerepkörben is megjelenik. Törzsök Erika, a MeH főigazgatója a térségfejlesztési alapú nemzetpolitikáról tartott előadást. Szintén ő mutatta be az államtitkárság fejlesztéseként létrehozott www.regions.hu adatbázist. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, Bandi István és Bárdi Nándor a Kárpát-medencei magyar kutatási adatbázist és az erdélyi magyar adatbankot, Konkoly László, a somorjai Fórum Intézet részlegigazgatója pedig a szlovákiai magyar adatbankot mutatta be. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanról beszélt. A szakmai program részeként műhelymunkák keretében vitatták meg a jelenlévők a 2009. évi munkatervet. /Dénes Judit: Magyar térségfejlesztői műhely Csíksomlyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2008. november 27.
Megújult és felszereltebb oktatási intézményekben tanulhatnak a diákok az elmúlt négy év erre fordított beruházásainak nyomán. Amíg 2004-ig 12 magyar iskola kapott elenyésző összeget, több mint 1200 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézmény felújítása, modernizálása valósult meg az elmúlt négy évben, amikor az oktatási intézmények több kormánytámogatásban részesültek, mint a korábbi 15 évben összesen, mutatott rá Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Hozzátette, minden megyében megszázszorozódott az oktatási beruházások összege. Nőtt a tanárok fizetése. Az épületek modernizálása mellett húsz új, magyar érdekeltségű iskola épült, és a magyar nyelvű szakoktatás is biztosított az Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér megyei magyar diákoknak. Nemcsak az oktatás, a művelődés más területein is létesültek új intézmények. A műemléképületek restaurálására az országos restaurálási program keretében közel 2,5 millió lejt utalt ki a kormány, többek között a nagyváradi, a vajdahunyadi várak és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására, valamint templomok renoválására. A magyar nyelvű folyóirat- és könyvkiadásra közel egymillió lej jutott. A színházaknak nyújtott támogatásokban is jelentős a változás, hisz míg 2005-ben közel 14 millió lejt fordítottak erre, 2008-ban az összeg több mint 26 és fél millió lejre emelkedett. Gyarapodott a kisebbségeket kutató és védő szervezetek száma, ugyanakkor a kisebbségekkel foglalkozó intézetek száma is az elmúlt négy évben. 2007 őszén létrejött a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megnyitotta két, újabb területi irodáját Csíkszeredában és Temesváron. /Arányos iskolatámogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2008. november 27.
Sylvester Lajost Keresztvárra invitálták könyvbemutatóra. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője azért gondolt őrá, mert a könyv szerzője, Fekete Lajos a 27. Székely Honvéd Gyalogezredben teljesített frontszolgálatot, s a 90-es éveiben járó, hatvan esztendeje Keresztváron élő férfi egyik koronatanúja és résztvevője a 2. világháború sokáig elhallgatott eseményeinek. Sylvester Lajos publicisztikában, könyvben, filmben is többször körbejárta ezt a témát. Keresztvár – az egykori Nyén, 1903 óta viseli mai nevét – Brassó megyei nagyközség. Háromszék megyétől 1926-ban csatolták Brassó megyéhez. 1900-ban 1434 magyar és 1030 román, 195 cigány lakosa volt, 2002-ben 3710 lakosából 2750 román és 956 a magyarok száma. Fekete Lajos ezredírnokként a fronton nyomon követte az ezred életének minden mozzanatát, köztük az 1944 őszi összeomlást is. Dalból van a lelkem című emlékező könyvének ezek az emlékei a legizgalmasabbak. Annak ellenére, hogy Fekete Lajos dalszerzői, karmesteri életútja az egész könyvet átszövi, a legmaradandóbb élményei a katonaélethez kötődnek. Fekete Lajos könyve nem jutott volna nyomdafestékhez, ha Bartha Albert, a szerző régi barátja, a Brassói Lapok volt szerkesztője fel nem fedezi a kézirat irodalmi mércét is ütő kvalitásait. /Sylvester Lajos: Nótás kedvű Fekete Lajos a templomban dedikál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2008. december 3.
Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert jelöltek: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2008. december 4.
A töredékszavazatok visszaosztásának köszönhetően 2004-től két képviselőasszony, Pető Csilla (Bihar megye) és Farkas Anna Lili (Brassó megye) is tagja lesz RMDSZ alsóházi csoportjának. Pető Csilla 15 évig a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő volt. Tanügyigazgatásban, felnőttképzésben, alternatív oktatásban, a közoktatás különböző területein szerzett képesítést. Farkas Anna Lili végzettségét tekintve matematika szakos tanár, 1997-től 2008-ig Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes volt. /SZ. K. : Két hölgy az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2008. december 4.
A töredékszavazatok visszaosztásának köszönhetően 2004-től két képviselőasszony, Pető Csilla (Bihar megye) és Farkas Anna Lili (Brassó megye) is tagja lesz RMDSZ alsóházi csoportjának. Pető Csilla 15 évig a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő volt. Tanügyigazgatásban, felnőttképzésben, alternatív oktatásban, a közoktatás különböző területein szerzett képesítést. Farkas Anna Lili végzettségét tekintve matematika szakos tanár, 1997-től 2008-ig Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes volt. /SZ. K. : Két hölgy az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2008. december 5.
Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2008. december 15.
Sepiszentgyörgyön megalakult az első faipari klaszter, az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Szövetsége kezdeményezte egyesület a Kovászna és Brassó megyei faipari vállalkozókat tömöríti. Erre azért volt szükség, hogy a fafeldolgozók intenzíven együtt tudjanak működni a kutatószférával, vagyis alkalmazni tudják a termelésben a technológiai találmányokat. A Pro Wood elnevezésű klaszter megalakításának minden költségét az Európai Bizottság finanszírozza. /Bíró Blanka: Faipari érdekvédelem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./
2008. december 16.
Farkas Anna Lili újdonsült Brassó megyei képviselőt „veterán” kollegái kalauzolták a véget nem érő folyosókon az új összetételű képviselőház első ülésére. Az újonnan megválasztott Arad megyei képviselő, Faragó Péter elmondta: „Megpróbálom átérezni annak súlyát, hogy az ország törvényhozó házában vagyok, hogy az itt zajló munkának súlya van, amiben én magam is részt fogok venni. ” Markó Béla szövetségi elnököt választotta meg frakcióvezetőnek az RMDSZ szenátusi csoportja. „A jelenlegi, politikailag kényes helyzetben a legjobb és indokolt döntést hozta meg a frakció” – nyilatkozta Verestóy Attila leköszönő frakcióelnök. /O. M. : „Zöldfülűek” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2008. december 24.
Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2009. január 21.
Felújítják a Brassó megyében található erődtemplomokat, templomokat és útszéli kereszteket. Elsőként a 18. századi falfestményekkel díszített bodolai és ohábai ortodox templomot újítanák fel, de a brassói és bolgárszegi útszéli kereszteket is korszerűsítik. Idén újulna meg a kissinki, nagysinki és szászbudai erődtemplom is. /Felújítják az erődtemplomokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2009. január 26.
Miközben a kormányváltás miatt a magyar vezetőket politikai okokból leválthatják, addig az egyik ilyen hivatal élén magyar vette át a stafétabotot magyartól: a Köztisztviselők Országos Ügynökségénél Birtalan József elnök helyére Szakál András Zsolt, Brassó megye eddigi alprefektusa került. Az államtitkári rangú tisztség új birtokosa elmondta, hogy erről konzultált Markó Béla RMDSZ-elnökkel. Szakál egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint beiratkozott volna a Demokrata–Liberális Pártba; elmondása szerint jó kapcsolatokat ápol a helyi román politikai pártok vezetőivel. Szakál nem RMDSZ-tag. A többi kormányzati alárendeltségű intézmény magyar vezetőinek többsége bizonytalan. Lukács Vilmos, az Országos Befektetési Társaság volt vezérigazgatója múlt héttől vezérigazgató-helyettesi tisztséget tölt be. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangoztatta: „Végre el kellene jutni oda, hogy Romániában magyar szakemberek is kerüljenek vezető pozícióba, függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon van-e, vagy sem. /Magyar váltott magyart. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2009. január 30.
Ismeretlen tettesek felgyújtották Gábor Imre brassói RMDSZ-es önkormányzati képviselő gépkocsiját január 27-én, lakása előtt. A gépkocsi tulajdonosa az incidenst követő percekben megpróbálta eltávolítani a gépkocsi ülésére dobott égő Molotov-koktélt, de közben kigyulladt a ruhája. Gábor Imrét harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba. Az esetről eddig egyetlen rendőrségi sajtóközlemény sem számolt be. A Katasztrófa-elhárító Felügyelőség (ISU) képviselője szerint gyújtogatásról van szó, a megyei rendőrség sajtószóvivője szerint viszont lehet, hogy Gábor Imre gépkocsija rövidzárlat miatt gyulladt ki. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. Annyit mondott: „mindenkinek vannak haragosai, főleg a politikusoknak, de fölösleges találgatni, úgyis kiderül. ” Brassóban nem ez volt az első eset, amikor ismeretlen tettesek gépkocsit gyújtogattak: a helyi napilap szerint január első két hetében négy gépkocsit gyújtottak fel. /Gyergyai Csaba: Molotov-koktélos támadás egy RMDSZ-tanácsos ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2009. március 6.
Demeter Jánosnak, a Kovászna megyei tanács korábbi elnökének kell kifizetnie azt a 8 238 lejt, amibe a Kovászna és Brassó megye határánál 2007-ben felállított Székelyföld-tábla került – döntött a számvevőszék. Kovászna és Brassó megye határán 2007 augusztusában, az RMDSZ vezető politikusainak jelenlétében avatták fel a közel 18 négyzetméteres táblát. Néhány nap múlva az akkori közlekedési miniszter utasítására az országos útügyi hatóság leszereltette a táblát arra hivatkozva, hogy az túl közel áll az úttesthez. A tábla ellen tiltakoztak a háromszéki román civil szervezetek és politikusok. /A korábbi tanácselnökkel fizettetik meg a Székelyföld-táblát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./
2009. március 9.
Március 8-án a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban huszadik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harminchárom művész vett részt. /Iochom István: Március 15-ét köszöntő tárlat nyílt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2009. április 1.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) javára döntött a Brassó megyei Táblabíróság a Tamás Sándor háromszéki tanácselnök által indított perben. Tamás Sándor a bíróságon fellebbezte meg a CNCD decemberi döntését, amelyben a testület elmarasztalta, amiért a megyei könyvtár igazgatói állásának meghirdetésekor a magyar nyelv ismeretét is kérte a jelentkezőktől. A tárgyaláson a jogász végzettségű Tamás Sándor személyesen képviselte álláspontját, többek között a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentumra, valamint a könyvtárak működéséről szóló, 334-es számú törvényre hivatkozva. Kovászna megye lakosságának 74 százaléka magyar anyanyelvű és ez az arány a könyvtár olvasóinak számában is tükröződik, a könyvtárigazgató hetente két alkalommal fogadóórát tart, tehát találkozik az olvasóközönséggel, érvelt a megyei elöljáró. A bíróság azonban nem adott helyet keresetének, és megerősítette a CNCD döntését. /Bíró Blanka: Diszkriminált Tamás Sándor? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2009. április 22.
Az ország közepén fekvő megyék között Maros megye vezet, ami az írni-olvasni nem tudó lakosok számát illeti. Míg Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékben az analfabéták száma nem éri el a tíz-ezret, Maros megyében a legutóbbi népszámláláskor 13. 657 személy vallotta magáról, hogy nem tud írni és olvasni. A legutóbbi, 2002-es hivatalos statisztika szerint Romániában több mint 500 ezer személy írástudatlan. Etnikumok szerint: a magyarok 1,4 százaléka, a románok 2,1 százaléka, míg a romák 23,7 százaléka analfabéta. A Maros megyei városok vonatkozásában Marosvásárhely vezet 3133 lakossal, Dicsőszentmárton következik 1390 személlyel, majd Szászrégen (1129) és Nagysármás folytatja a sort. A Maros megyei munkanélküliek 19%-a írástudatlan. Országos adatok szerint évente négy százalékkal nő az iskolát abbahagyó diákok száma. /Menyhárt Borbála: Dicstelen első hely. Nő az analfabéták száma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./
2009. június 12.
Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2009. június 17.
A hallgatók miatt lassan haladt át Háromszéken a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőiből és technikusaiból álló csapat. A Gurul a rádió elnevezésű kerékpáros karaván ezekben a napokban kilencedik alkalommal halad át a Marosvásárhelyi Rádió adáskörzetének Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei településein. A rádió lelkes hallgatói egyrészt a települések határában várták biciklikkel, mások pedig a kapuk elé állva állították meg kedvenceiket, hogy megkínálják őket házilag készített étkekkel, illetve italokkal. Kádár Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió sportszerkesztője, a túra kezdeményezője szerint a karaván elsődleges célja a rádió és a kerékpározás népszerűsítése, illetve, hogy a szerkesztők megismerkedjenek a hallgatók elvárásaival. /Kovács Zsolt: Még mindig gurul a rádió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. július 20.
Székelyföld nem képes összehangoltan érvényesíteni a térség érdekeit az állammal szemben – nyilatkozta László János, az Arkum cégcsoport elnöke. – A székely megyéket is magában foglaló központi régió (Maros, Szeben, Fehér, Hargita, Kovászna és Brassó megye) rendre kimarad a turisztikai támogatásokból. Hargita és Kovászna megye egyetlen közös programot bonyolított le az utóbbi időben, a Borvíz útja című rendezvényt, amely a gyógyturizmust kívánta fellendíteni. Több hasonló kezdeményezést kellene indítani. László János szerint a krumplitermelést a pálinkáéhoz hasonlóan székelyföldi márkanévvé lehetne fejleszteni. Fel kellene éleszteni a régi székely gyümölcsféléket, a helyi szilvafajtákat, a jonatán és a batul alma termesztését. /Nagy Vajda Zsuzsa: Gyengélkedik a székely lobbi. László János szerint a tanácsok feladata lenne népszerűsíteni a turizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
