Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7941 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 7921-7941
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. február 5.

Dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/ terjedelmes írásában durva kirohanást intézett Szőcs Géza ellen, többek között azt állítva, hogy csak részben számolt el egy 4000 dolláros adománnyal, továbbá Budapest mellett villát építtet, azonkívül felvetette, szükség van-e Szőcs Géza gyakori külföldi utazásaira. /Dr. Kapcza Imre: Egyébként következetesen becsületes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Előzmény: 1072 és 1112. sz. jegyzet.

1991. február 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. február 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. február 13.

Címfogyatkozás a Kriterionnál címmel olvasható Gittai István interjúja Dávid Gyulával, a budapesti Élet és Irodalom hetilapban. Dávid Gyula a nyomda problémájához tért vissza. Ígértek egy korszerű nyomdát, de azt nem kapták meg, egy szerényebb nyomda számára épül munkacsarnok Csíkszeredában. Minimálisan két év kell ahhoz, hogy a Kriterion Kiadónak működőképes nyomdája legyen. A katolikus egyház adományából származó nyomda már működik Kolozsváron, a református egyháznak is van egy szerény könyvnyomdája. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. február 20.

Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. február 24.

Kincses Előd, a Magyarok Világszövetsége új főtitkára nyilatkozott a kolozsvári napilapnak. Kinevezése "azt bizonyítja, hogy már a Magyarok Világszövetsége szintjén is elismerik azt, hogy a magyarság együvé tartozik, az államhatároktól függetlenül." Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Világszövetséghez. Kincses Előd politikai emigránsként él Budapesten, amint lehetővé válik, vissza fog térni Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1991. február 29.

Az Agache-ügyben letartóztatott Orban Danielát kiengedték a fogdából dec. 29-én, aki ezután átjött Magyarországra és nyilatkozott a rádióban. /Kossuth Rádió, 1992. jan. 5, nyomatásban: Ring (Budapest), 1992. jan. 12./

1991. február 30.

Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./

1992. január 1.

Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./

1992. január 8.

A fenyegetéseket úgy megszoktam, mint a jégesőt mondta Tőkés László püspök, akivel legutóbb névtelen levélben tudatták, hogy 150 ezer dollárt kap az, aki megöli Tőkés Lászlót. A püspök elmondta, hogy néhány hónapig fegyveresek álltak őrt lakása előtt, később már csak időnként járőröztek. Ma már állandó randalírozás zavarja nyugalmukat. A házat megrongálták, leverték a vakolatot. A legnagyobb segítség a nyilvánosság, a múltban is így volt. /Váradi fejpénz. = Kurír (Budapest), jan. 8./

1992. január 12.

Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./

1992. január 16.

Seres András /Sepsiszentgyörgy/ néprajzkutató évtizedek óta járja a csángó falvakat. Seres András Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen írt könyve, a moldvai csángó népköltészetből készült gyűjtemény az elmúlt év nagy sikere volt. Czegő Zoltán beszélgetett Seres Andrással, aki elmondta, hogy 1989 után a csángók helyzete nem változott. Nagyon nehéz ráébreszteni a csángókat saját múltjukra, magyar voltukra. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez, azonban annyira hisznek a papoknak, hogy nem lehet elmozdítani őket. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot azután bebörtönözték azzal, hogy ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt? Sok csángó jár Magyarországra dolgozni. A magyar környezetben ráébrednek anyanyelvükre. /Czegő Zoltán: Csángók az emésztő időben. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 16./Az említett könyv: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv, Moldva, 1972-1988. Budapest, Héttorony Kiadó, 1991/.

1992. január 17.

Keresztes K. Sándor magyar és Marcian Bleahu román környezetvédelmi miniszter Budapesten megállapodást kötött a környezetvédelmi együttműködés fejlesztéséről. A tervek szerint még idén megkötik a magyar-román környezetvédelmi egyezményt. /MTI/

1992. január 19.

Tőkés László püspök jan. 19-én Budapesten részt vett az ökumenikus imahét megnyitásán. Beszédében kérte, hogy a Kossuth Rádióban sugározzák a vallási műsorokat. Beszédének ezt a részét a televízió is közvetítette.A Magyar Rádió új műsorrendje szerint ugyanis 1992-től csak az urh-adásban sugározzák a vallási műsorokat.

1992. január 27.

Budapesten megkezdődött a magyar-román alapszerződés szövegezésével kapcsolatos szakértői szintű megbeszélés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

1992. január 31.

Változatlanul sok magyarellenes, továbbá antiszemita uszító cikk jelenik meg a szélsőséges román lapokban, elsősorban a Romania Mare hetilapban. Ez utóbbiban Corneliu Vadim Tudor a román diplomácia történelmi tévedései közé sorolta Horvátország és Szlovénia elismerését. A függetlenség időszakát követően, melyet Ceausescu teremtett meg, ismét cselédekké lettünk, írta. Lelkesen magyarázta, milyen régi a román-szerb testvériség. Ezután következett a tőle megszokott kirohanás Magyarország, "Európa gyilkosa" ellen, szerinte ugyanis Magyarország a felelős a jugoszláviai testvérgyilkos háborúért. Tudor a szokott durva stílusában vagdalkozott, kiért arra, hogy az RMDSZ állam az államban és arcátlan közleményeket tett közzé. Tudor hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek tudnia kell, mi történik: "Románia méltatlan behódolása a zsidóknak és a szabadkőműveseknek, akik a Nyugatot irányítják." Románia "szintén a zsidók és a szabadkőművesek vezetése alatt áll". /Corneliu Vadim Tudor: A román diplomácia történelmi tévedése. = Romania Mare (Bukarest), jan. 31., a cikk magyar fordítása: Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), 10. sz./

1992. február 1.

Jan. 30-án Budapesten befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott tárgyalások első fordulója. Ion Diaconu külügyminisztériumi igazgató, a román küldöttség vezetője a három napon át folyó tárgyalás légkörét pozitívnak mondta. /Román-magyar összhang Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1992. február 2.

Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Domokos Pál Péter nyitotta meg Csoma Gergely fotókiállítását. A képek a moldvai csángók életét mutatták be. A fényképek egy része már megjelent könyvalakban. Csoma Gergely több mint egy évtizede fényképez Moldvában, hogy ne semmisüljön meg véglegesen az a páratlan kincs, amelyet a csángó kultúra, nyelv, és egyáltalán a csángók létezése jelent a magyarság, sőt az egyetemes kultúra számára, állapította meg találóan a kiállításról beszámoló P. Szabó Ernő. /P. Szabó Ernő: Vendégkönyv helyett. Csángó, magyar, európai. = Új Magyarország, febr. 2./ Csoma Gergely 1977-ben vetődött el először a moldvai csángók közé. Elkezdte a néprajzi gyűjtést és a fényképezést. A nyolcvanas években, a diktatúra idején mindez életveszélyes vállalkozás volt egy budapesti számára. Csoma Gergely mindezt vállalta. /(bán): Kiállítási kalauz. Érzékeny utazás Moldvában. = Népszava, febr. 14./

1992. február 5.

Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ országos választmánya Kolozsvárott ülésezett. A Szabad Föld /Budapest/ hetilap szerkesztőségi küldöttsége beszámolt arról, hogy alapítványi segítséggel lehetővé tették, hogy erdélyiek ingyenesen megrendelhetik a hetilapot egy évre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1992. február 6.

Jan. 21-én érkezett haza Magyarországról dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos, a Független Magyar Párt elnöke. Távcsövet hozott a koltói Petőfi Múzeumnak, mellékelve a hivatalos ajándékozó okiratot. A távcsövet a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándéka volt. A román határőrök azt mondták, hogy tüzérségi távcső, fegyvernek minősül, ennek behozatala tilos. A távcsövet elvették, nem adtak róla elismervényt, kijött a rendőrség és Sófalvi Györgyöt délután 13 órától majdnem éjfélig nem engedték tovább. A román sajtóban később rosszhiszeműen szellőztették ezt az ügyet, nem írták meg az igazságot. /Sike Lajos: Ha a hatalom akarja, a távcső is elsül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. február 11.

Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. február 14.

Az 1910-es népszámlálás szerint Erdélyben 5,2 millió ember élt, közülük magyarnak 1 662 ezer /32 %/, románnak 2 829 ezer /54 %/, 565 ezer németnek /11 %/ vallotta magát. Az 1977-es hivatalos népszámlálás szerint Erdély összlakossága 7,5 millió volt. Ebből magyar 1 651 ezer /22 %/, román 5 321 ezer /71 %/, német 323 ezer /4 %/. A változás 77 év alatt: a magyarok száma 11 ezerrel, a németek száma 242 ezerrel csökkent, a románoké 2 492 ezerrel nőtt. A mostani népszámlálás során a nyomtatványokat ravaszabbul szerkesztették meg, mint ahogyan erről a közönség értesült. A románokat is hat megnevezéssel jelölték és két kategóriába sorolták: román, isztoromán, meglenoromán, vlach, cici ? kódszáma 10, arománok ? kódszáma 32. A magyarok számára négy megjelölést és három besorolási lehetőséget biztosítottak: magyar /maghiar, ungur/ ? kódszáma 11, székely ? kódszáma 33, csángó ? kódszáma 35. Ezzel a külföld előtt mutatták a népszámlálás "mélységesen demokratikus" voltát. Azt már nem tudják külföldön, hogy isztoromán, meglenoromán, vlach, cici egy szál sincs Romániában. Ezek a népek Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek, s a szerbiai vlachok kivételével eltűntek, mivel asszimilálták őket. A népszámlálásnál vegyes nemzetiségű vidéken ügyeltek arra, hogy a népszámláló biztosok lehetőleg románok legyenek és utasították őket arra, hogy a nemzetiség és anyanyelv jelölésére használt kódszámokat ne írják be. /Takács Ferenc: Nemzetiség, anyanyelv és kódszámok. = Heti Magyarország (Budapest), febr. 14./

1992. február 15.

Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./

1992. február 16.

Az RMDSZ elnöksége febr. 15-16-án ülésezett Brassóban. Az RMDSZ a választásokon részvétele elmaradt a várakozástól, de így is az ország második legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezet. Az RMDSZ nem tartja igazságosnak a választási törvény azon rendelkezését, hogy az utolsó pillanatban is átvezényelhető katonaság is helyben szavazhat, mert így felboríthatja az egyensúlyt. Ez a helyzet Nagyváradon és Kolozsváron is. /MTI/ Az RMDSZ vezetőségének brassói üléséről kiadott közleménye foglalkozott a választásokkal, az elnökség javasolta, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát ápr. 24-26-án Brassóban tartsák meg. A román parlamentben elfogadott Hargita-Kovászna jelentést magyarellenesnek és alkotmányellenesnek tartják. Az RMDSZ levélben fordult a Magyarok Világszövetségéhez, ebben kifejezték a szervezethez való csatlakozási szándékukat - bizonyos feltételek egyeztetése esetén. Ideiglenesen megbízták dr. Csapó József elnökségi tagot a szóvivői szereppel. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 19./ Ugyanezen ülésről kiadott Állásfoglalás elítélte Pokorny László Marosvásárhelyen megválasztott polgármester jelöléséhez szükséges aláírások gyűjtése során elkövetett szabálytalanságokat, ugyanakkor megerősítette, hogy szándékos jogsértés nem történt. A brassói elnökségi ülésen üzenettel fordultak a román közvéleményhez /Baráti üzenet román választókhoz/, ebben hangsúlyozták, hogy szélsőséges nacionalista pártok, a frontos erők egy része és a régi rezsim hívei offenzívát indítottak a magyarság és demokrata konvencióbeli szövetségesei ellen. Gyalázkodó választási propagandájuk lényege a magyarellenesség és mindenkit, akik velük szövetkeznek, a román nép ellenségeinek neveznek. Az RMDSZ nem ellensége a román népnek, Romániát közös hazának tekinti. A román ellenzéktől a bizalmatlanság leküzdését kérik. Az első fordulóban az RMDSZ mintegy félmillió szavazattal járult hozzá a Konvenció - többnyire román nemzetiségű - jelöltjeinek sikeréhez. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 20./

1992. február 18.

Febr. 18-án elhunyt Domokos Pál Péter, a moldvai csángók népzenéjének, történelmének, művészetének feltárója. 1929-ben indult el, hogy összegyűjtse a moldvai magyarság ősi dallamait, népzenéjét, miután Bartók Béla könyvében olvasta, hogy a moldvai magyarság népdalkincsét még nem gyűjtötték össze. 1931-ben tette közzé A moldvai magyarság című munkáját. /Szilágyság (Zilah), márc. 13./ Domokos Pál Péter /Csíkvárdotfalva, 1901. jún. 28. - Budapest, 1992. febr. 18./ A moldvai magyarság című könyvét bővítetten újra kiadta 1941-ben és 1942-ben Kolozsváron, 1987-ben pedig Budapesten.

1992. február 18.

A Romania Libera román napilap közölte Kincses Előd Marosvásárhelyről elüldözött politikus /jelenleg a Magyarok Világszövetségének főtitkára/ cikkét. A cikket /A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje/ magyarul közölte a Népszabadság. 1989. dec. 21-én Marosvásárhelyen a hadsereg, a milícia és a Securitate egyesített erői belelőttek a tüntető tömegbe, hat fiatalt agyonlőttek. Senkit sem állítottak bíróság elé ezekért a gyilkosságokért. A Maros megyei milícia parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 19-én a rendőrtisztek videofelvételek által megörökített kézfogással üdvözölték a helyi lakosság megtámadására érkezőket. Ez alkalommal Sütő András gyilkossági kísérlet áldozatává vált. A tetteseket nem tudták azonosítani a rendőrök. A Maros megyei rendőrkapitányság parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 20-án Gheorghe Gambra ezredes parancsot kapott az akkori belügyminisztertől, hogy akadályozza meg a Marosvásárhelyre való újabb beözönlést és az etnikai összecsapásokat. Azt, hogy miként hajtotta végre a kapott parancsot, az világszerte közismert. Gheorghe Gambra már nem ezredes, előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokává. /Kincses Előd cikke a Romania Libera-ban. A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje. = Népszabadság (Budapest), febr. 18./

1992. február 20.

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1992. február 25.

Romulus Vulpescu szenátor febr. 25-én a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit és immár másodszor a szenátus ülésén követelte, hogy a drasztikus intézkedéseket kell hozni a magyarok ellen: le kell zárni a határokat, a magyarországi turistákat haza kell küldeni és magyarok számára internáló táborok létrehozását sürgette: a "közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell". Volt már ilyenre példa, Churchill a maga idejében internálta az összes, angol földön élő németet. Ugyanígy kell semlegesíteni - állította Vulpescu ? "a mai neohorthysta ügynöket". Vulpescu tehát a magyarok számára Gulág létrehozását látja szükségesnek. Mindezt elmondta és nem akadt a szenátusban egyetlen ember sem, aki ellentmondott volna. /Román Győző: Gulág, csak magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 19./

1992. február 27.

Febr. 27-én Budapesten Katona Tamás külügyi államtitkár és Simion Pop budapesti román nagykövet kicserélték a Nyitott égbolt-rendszer létrehozásáról szóló, Bukarestben 1991. máj. 11-én aláírt megállapodás megerősítő okiratait. Ezzel hatályba lépett Magyarország és Románia között az európai bizalom- és biztonságerősítő törekvéseihez kapcsolódó megállapodás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 7921-7941




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998