A román lapok kampányára, Funar és a hozzá hasonlók megnyilvánulásaira nem fog a magyar kormány reagálni, válaszolták a Népszabadság kérdésére budapesti illetékesek. /Népszabadság, aug. 13./
1994. augusztus 18.
A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./
1994. augusztus 22.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa Romániából Budapestre érkezett, tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel. A látogatását záró sajtóértekezleten kifejtette, hogy egész Európa élénk érdeklődéssel várja a román-magyar alapszerződés megkötését, ennek minél előbb meg kell lennie. /Magyar Nemzet, aug. 22./
1994. augusztus 22.
Aug. 22-én holtan találták Vass Kiss Elődöt Budapesten, az albérleti lakásban, a fürdőszobában, öngyilkos lett. A fiatalember egyike volt a székelyföldi elítélteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27.,Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./ Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának szóvivője arról tájékoztatott, hogy Vass Kiss Előd előzőleg italozott éjszaka és 50 ezer forint volt nála, amelyet azonban a holttest átkutatásakor nem találtak meg. /Magyar Nemzet, aug. 26./ Katona Ádám helyesbített: nem állította, hogy ötvenezer forint volt a fiatalembernél. /Népszava, aug. 27./
1994. augusztus 23.
A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1994. augusztus 24.
A román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg aug. 24-én Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára - a HTMH koordinálásával - sor kerül az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezet munkatalálkozójára. A kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is tárgyaltak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1994. augusztus 24.
Aug. 1-8-a között rendezték meg az V. Erdélyi Diáktalálkozót, harmadszor Homoródfürdőn. Előadások, zenekarok váltogatták egymást. A budapesti, SZDSZ-hez közel álló Magyar Narancs is bemutatkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 24./
1994. augusztus 26.
Az Ora bukaresti napilap szerint gyakorlatilag lehetetlen az alapszerződés gyors megkötése, ezért "Teodor Melescanunak nagyon hálátlan feladata lesz a szeptember 5-i budapesti látogatása idején. Egyetlen elégtétele lehet, hogy magyar kollégájának százszor kegyetlenebb a küldetése. Gyakorlatilag a magyar kormánynak nem áll módjában kimászni a csávából. Román testvérpártja csúnyán bemártotta." /Népszabadság, aug. 26./
1994. augusztus 27.
Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./
1994. augusztus 29.
Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./
1994. augusztus 29.
Markó Béla budapesti /aug. 29-i/ tárgyalása után nyilatkozott. Melescanu budapesti látogatásakor "nagy nyomatékkal kellene szóba kerülnie a romániai magyarság problémáinak." A Horn-kormány kisebbségi politikája egyik próbakövének tartotta a Határon Túli Magyarok Hivatalának problémáját, ez pozitív módon oldódott meg. A Duna Tv önállóságának meghagyását szintén nagyon fontosnak tartja. /Népszabadság, aug. 31./
1994. augusztus 29.
Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./
1994. augusztus 29.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./
1994. augusztus 31.
Göncz Árpád köztársasági elnök aug. 31-én fogadta a Parlamentben Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét, bukaresti egyetemi rektort, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vett részt. /Népszabadság, szept. 1./
1994. szeptember 1.
Pető Iván, az SZDSZ elnöke szept. 1-jén Budapesten fogadta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a magyar kisebbség jogaival kapcsolatos garanciákkal kell összekapcsolni. Constantinescu Jeszenszky Géza MDF-es képviselővel, volt külügyminiszterrel is eszmecserét folytatott. /Magyar Hírlap, szept. 2./
1994. szeptember 2.
Melescanu külügyminiszter budapesti útja előtt nyilatkozott a Népszabadságnak. nem visz magával szövegváltozatot az alapszerződéshez, mert a román javaslatot néhány hónappal ezelőtt már eljuttatták. Szeretné, ha jövő tavaszra aláírnák az alapszerződést. /Népszabadság, szept. 2./
1994. szeptember 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő szept. 2-án bejelentette, Iliescu elnök felhatalmazta Melescanu külügyminisztert, hogy budapesti tárgyalásán a legnagyobb nyitottságot tanúsítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 2.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./
1994. szeptember 5.
Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 5.
Szept. 5-én, mialatt Melescanu Budapesten tárgyalt, Funar nyílt levelet írt Emil Constantinescunak, a Demokratikus Konvenció elnökének /aki ekkor szintén Budapesten volt/, arra kérve az ellenzék vezetőjét, hogy közösen lépjenek fel az RMDSZ betiltását. Funar levelét a bukaresti rádió szept. 5-én ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 5.
A román politika kulcskérdéseit vizsgálták meg Budapesten, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjában. Románia középhatalmi státuszra törekszik. Két irányzat csapott össze: az egyik Moldova visszaszerzésére, balkáni regionális dominanciára törekvés, Európától elzárkózás, a másik az Európához fölzárkózás, amely a Nagy-Románia törekvéseknek visszafogottabb színezetet kíván adni. Melescanu vezetésével az "európaibb" irányzat került fölül. Nagy-Románia megteremtésének szándéka változatlan, de átmenetileg a külpolitika második vonalába került. Magyarország gazdasági megerősödésétől félnek, mert attól tartanak, hogy Erdély védtelen lesz a magyar tőke behatolásától. Románia gazdasági kettészakadásától is félnek, mert a Kárpátoktól délre eső részen a török és görög tőke dominanciája kezd kialakulni. Az MDF-kormány a magyar kisebbség radikális szárnyát bátorította. A kormányváltozással megszűnt a radikálisok kisebbségi bátorítása, első helyre az államközi kapcsolatok javítása került. Mintha visszakerülne Tőkés László a képbe. Ennek az az oka, hogy a radikálisokon kívül nincs más partner Budapest számára. - Az erdélyi 4. hadsereget megerősítették. Az államközi kapcsolatok enyhülhetnek, a két nemzet közötti viszony nem. /Magyar Hírlap, szept. 5./
1994. szeptember 7.
Teodor Melescanu semmitmondó budapesti látogatásával nyilván visszatérítette a földre a szocialista-liberális kormányt, vélte Kis Tibor. Jó lecke a magyar diplomáciának a közép-európai realitások tantárgyból. Most majd kevesebb szó esik történelmi megbékélésről. Egy szép, de rövidke álom véget ért. Baj lenne, ha a kormány a visszautasító gesztusokat, a pofonokat figyelmen kívül hagyná. - Nyugat-Európa szerződéseket akar, meghatározott időn belül. /Népszabadság, szept. 7./
1994. szeptember 7.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1994. szeptember 9.
A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap szept. 9-i száma először kommnetálta Melescanu külügyminiszter budapesti látogatását. A vezércikk szerint a kapcsolatok normalizálásának útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. /Népszava, szept. 10./
1994. szeptember 13.
Több mint 700 erdélyi hallgatója van a magyarországi egyetemek erdélyi városokban történt távoktatásának. A költségeket a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány fedezte Soros György és a magyarországi egyetemek támogatásából. Soros György bejelentette, hogy támogatását beszünteti. Mégis indítanak új évfolyamot, a költségeket tandíjból fedezik, a magyarországi tartózkodás költségeit az egyetem állja. Kolozsváron ősztől önköltséges informatika szak indul budapesti egyetemi távoktatásával, azonban ez nagyon drága, keveseknek elérhető. /Új Magyarország, szept. 13./
1994. szeptember 14.
A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1994. szeptember 14.
A harmadik gyermekotthonát építi Romániában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesülete. A Csíkszentmártonban létesülő otthonban 130 csecsemőt látnak el. László Ottó, a szolgálat budapesti irodájának munkatársa elmondta, hogy a szükséges forrásokat cégek adományai fedezik. /Magyar Nemzet, szept. 15./
1994. szeptember 21.
Zalakaroson befejeződött a külhoni magyar sajtótalálkozó. A résztvevők megalakították a Külhoni Magyar Média Társaságot, budapesti székhellyel. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a kormány fenn kívánja tartani a Duna Televízió önállóságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25./
1994. szeptember 22.
Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1994. szeptember 24.
A The Independent tudósítója Kolozsváron felkereste Funar polgármestert, akinek kijelentetéseit idézte: "Romániában nincsenek magyarok. Itt csak román állampolgárok élnek, és ők ugyanazokat a törvényes jogokat élvezik." Funar kifakadt az RMDSZ ellen, az autonómiaköveteléseket Budapest ösztönzésének tulajdonította. Az újságíró szerint Funar fecsegése nem sokat számít. /Népszabadság, szept. 24./
