Immár nyolcvanadik alkalommal rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet, mely Európa legnagyobb hagyományra visszatekintő ilyen rendezvénye. A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős könyvanyaggal vesznek részt a könyvhéten az erdélyi magyar kiadók. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó főleg szépirodalmi köteteket visz a könyvhétre. Az újdonságok mellett a nyolcvan éve született marosvásárhelyi drámaíró, Székely János három színművét gyűjtötték egybe: a Protestánsok, a Caligula helytartója és a Mórok című drámákat. Bajor Andor paródiáit, szatíráit a Füstöl az acélkalapács című kötetben adták ki. Az idén hetvenéves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár című kötete közel 150 verset tartalmaz, ott lesz Egyed Emese Szabadító versek című versgyűjteménye is. Magyar Zoltán, az MTA néprajzkutató intézetének munkatársa, Szilágysági dekameron címmel egy szilágysámsoni térfás, népi elbeszéléseket tartalmazó kötetet állított össze. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Balla Zsófia, Kenéz Ferenc, Kozma Mária, Pomogáts Béla és Sarány István köteteivel lesz jelen, továbbá a Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási dosszié. 1987–1989 című kötetével, Ambrus Imre Színek és helyszínek Alfalutól Budapestig, Hegedűs Imre-János: Benedek Elek (monográfia), valamint Molnár Gusztáv Volt Európának egy különös tartománya című munkájával. A Korunk – Komp-Press Kiadó kínálatában van Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyve, a kiadó Ariadné Könyvek című sorozatának ötvenedik darabja Visky András Megváltozhat-e egy ember című könyve. A kolozsvári Koinónia Kiadó széles kínálattal érkezett a könyvhétre, a már ismert szerzőik mellett első kötetes munkatársaikat is bemutatják. Máté Angi első kötetes szerző Mamó című könyvével „berobbant az irodalmi életbe”. A szintén kolozsvári Polis Könyvkiadó könyvújdonságként közös dobozban, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva, két kis Reményik-kötetet ajánl: a Sóhaj a mindenségért címet viselő versválogatást és a Vércsöppek a hóban című, eddig meg nem jelent prózai alkotásokat tartalmazó könyvet. Emellett a kiadó régebbi könyvei közül is többet megtalálhatnak majd az érdeklődők, úgy mint Gaal Görgy Képes Kolozsvár című könyvét, valamint Murádin Jenő művészettörténész A kolozsvári Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvének fotókkal gazdagított újrakiadását. A Benkő Levente gondozásában megjelent Az őszinteség két napja című könyv az 1956. szeptember 29–30-i kolozsvári gyűléssorozat jegyzőkönyveit tartalmazza. A könyvhéten két standon szerepel az erdélyi kínálat, az egyiken a Gokart, a Komp-Press, a Pro-Print és a Mentor állít ki, a másikon pedig a Kriterion, a Koinónia és a Polis könyvei szerepelnek. /Erdélyi kiadók a magyarországi könyvhéten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./
2009. június 6.
Sokáig úgy volt, hogy a 156 éves nagyenyedi, középfokú óvó- és tanítóképzést idén véglegesen elbúcsúztatják, helyét teljes egészében a főiskola veszi át. Mégsem ez történt. Az új miniszter új rendelkezést hozott: az országban néhány helyen megtartják a középfokú képzést. Nagyenyedre ősztől a magyar nyelvű óvóképzés feladata hárul. Érdemes az erdélyi, és benne az enyedi óvodatörténetre visszatekinteni. Szabó K. Attila székelyudvarhelyi pedagógia tanár szerkesztésében megjelent hatalmas munka, Az erdélyi tanító és óvóképzés történetéből (Mentor, Marosvásárhely, 2006) foglalkozik a kérdéssel. A helyi vonatkozásokat Fari P. Ilona, a nagyenyedi kollégium gyakorló óvodájának nyugalmazott óvónője tárta fel és ismertette a Közoktatásban megjelent cikkében. Gáspár János (1816–1892), a nagyenyedi tanítóképző első kinevezett igazgatója, tanára Csemegék című könyvében műfordításokat, verseket közölt a legkisebb korosztálynak, ezzel kibontakoztatta a magyar gyermekirodalmat. Az első óvodát Nagyenyeden 1865. április 24-én nyitották meg. Az első magyar kisdedóvóképzőt 1837-ben létesítették, Festesics Leó tolnai házában. London után ez volt a világ második ilyen intézménye. Három évtized múlva, 1873-ban egyszerre Kolozsváron és Budapesten nyitottak meg óvóképző intézeteket. 1918-ban már 15 kisdedóvóképző működött magyar nyelven. 1853-tól Nagyenyeden magyar nyelvű református felekezeti tanítóképzés folyt. Az 1948-as tanügyi reformmal ezeket az intézményeket (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Brassó, Kézdivásárhely) államosították, de megmaradhattak. 1957-től váratlanul beindult az óvónőképzés, amely a tanítóképző enyedi hagyományaira épített, hamarosan kialakította sajátos profilját, óvodai gyakorlatait. 1969-ben hároméves érettségi utáni szakképzés indult, majd 1970-ben összevonták a tanító és óvóképzést. 1979-ben megszüntették a nagyenyedi pedagógiai líceumot, majd 1990-ben, szemléletváltással egybekötve, újraindították Bethlen Gábor Kollégiumot. 2001-ben az 5 éves helyett bevezették a kettős szakosítást nyújtó 4 éves képzést. /B. B. : Nagyenyed. Újraindul az óvóképzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2009. június 6.
Lengyel József-megemlékezésnek tartottak május 5-én a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban. Az ünnepségen Schönberger Jenő püspök köszöntőbeszéde után dr. Bura László ismertetette Lengyel Józsefről szóló értekezését, Fancsali József pedig bemutatta az író Három színmű című kötetét. Lengyel József /1868-1933/ Szinérváralján született katolikus pap, drámaíró és neves tanító volt. A Budapesten megjelenő bölcseleti folyóiratban közölte munkáit. Történelmi drámáját – Valkó vára vagy A vihartépte sziklafészek Szinérváralján 1927-ben adta ki. /Lengyel József irodalmár papra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./
2009. június 6.
2008. június 9. és 15. között játszották le Budapesten a Centrális Galériában a Nagy Imre-per teljes, ötvenkét órás hanganyagát, amelynek keretében az érdeklődők először ismerhették meg a népbírósági koncepciós eljárás minden részletét; a hanganyagot a per ötvenedik évfordulóján tették közzé, pontosan azokon a napokon és ugyanabban az időbeosztásban, ahogy az fél évszázada megtörtént. A Szabadság sorozatban közölte a per nyilvánosságra került anyagát, továbbá az üggyel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat. Vida Ferenc, a Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót halálra ítélő népbírósági tanács elnöke a rendszerváltás után, halála előtt közvetlenül sem bánta meg döntését. Vida Ferenc /sz. Csongrád, 1911/ részt vett a cionista mozgalomban 1932–1933-ban, közben elvégezte a jogi akadémiát, majd 1934-ben Tel-Avivba ment, ahol részt vett az ottani munkáspárt megalapításában. Magyarországon 1936-tól ügyvédjelölt volt, emellett az illegális kommunista mozgalomban is dolgozott. 1942-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték illegális kommunista szervezkedésért. Vida Ferenc nevéhez fűződik többek között Déry Tibor és társai, Erdős Péter, Haraszti Sándor és társai, Kardos László és társai, Lőcsei Pál, Mérei Ferenc és társai, Zsámboki Zoltán és társai, a Corvin közi felkelők fegyveres parancsnoka, Iván Kovács László és társai, a csepeli felkelők, Szente Károly és társai ellen lefolytatott per. Összesen húsz embert végeztetett ki 1956-os tevékenység miatt. Vida Ferenc 1990. november 7-én halt meg. 1957. április 9-én hoztak párthatározatot Nagy Imréék letartóztatásáról, amelyre április 14-én került sor a romániai Snagovban, ahol addig házi őrizetben voltak. A börtönben fűtetlen magánzárkákban laktak, betegségükre nem kaptak orvosi ellátást, ami miatt kiújultak Nagy Imre szívpanaszai. Összeállt a lista, hogy kiket miért vonnak vád alá, és milyen ítéletet szabnak ki rájuk. Ezt a listát a moszkvai pártvezetéssel 1957 őszén Biszku Béla, a Kádár-kormány belügyminisztere hagyatta jóvá. /Nagy Imre-per, 1958. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2009. június 9.
Június 4-én, a trianoni békeszerződés napján felavatták a Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát a Budapest melletti Pomáz Teleki-Wattay kastélyparkjában. Az avatóbeszédet Turcsány Péter helyi önkormányzati képviselő tartotta. /Bálint Károly szobra Pomázon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2009. június 10.
A IX. Alfalvi Falunapok rendezvénysorozat keretében zajló eseményen a gyergyószentmiklósi Kartoon Bábszínház /Selyem András néprajzkutató, az egyszemélyes Kartoon Bábszínháza/ két előadással lepte meg a gyergyóalfalvi óvodásokat és kisiskolásokat. Selyem András hordozható bábszínházával pótolja, hogy azt, hogy szülővárosának, Gyergyószentmiklós nincs bábszínháza. Elmondta, hogy budapesti diákévei alatt részt vett egy egyéves stúdióbábszínész képzésen. Az egyszemélyes bábszínház minden kelléke házi készítésű. Selyem András előadásainak helyszínei többnyire kis eldugott falvak óvodái, osztálytermek, dísztermek. Oda megy, ahová senki más nem menne. /Jánossy Alíz: Selyem András néprajzkutató egyszemélyes bábszínháza. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2009. június 11.
Budapesti kormányzati illetékesek rosszallóan, a kolozsvári BBTE magyar tanszékeinek vezetői megütközve fogadták azt a hírt, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem magyar irodalom és nyelv szakot készül beindítani. A kolozsváriak bevallják, hogy intézményi konkurenciáról is szó van, de a szakmai képzést is féltik. Horváth Gizella, a PKE rektora nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” –jelentette ki Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. /Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda, Totka László: Öngyilkos kettőzés? A kolozsvári BBTE mellett a nagyváradi PKE-n is indulna magyartanár-képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2009. június 11.
A nyárádszeredai kertészmérnöki képzés népszerű, Erdély számos magyarlakta településéről vannak hallgatóik. Idén is 50 helyre lehet pályázni, tájékoztatott dr. Jakab Sámuel tagozatvezető. Nyárádszeredában 1993 óta működik a kertészmérnöki képzés, a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának kihelyezett tagozataként. Évente 50-60 hallgatót vesznek fel, a képzés Nyárádszeredában zajlik, félévenként pedig egy hetet Budapesten töltenek a hallgatók, ahol gyakorlaton vesznek részt. A képzés kertészmérnöki képzés alapfokon, ugyanolyan, mint a Sapientián vagy a kolozsvári, bukaresti, iasi-i, temesvári kertészeti szakokon. A marosvásárhelyi Sapientián is van kertészmérnöki képzés. Ennek ellenére sokan mégis Nyárádszereda mellett döntenek, itt ugyanis az oktatás kéthetente hét végén zajlik. Ide főleg olyanok jönnek, akik nappali oktatásban nem vehetnek részt. Nincs korhatár, a hallgatók nagy része 30-40 éves, de akadnak ötvenévesek is. /Menyhárt Borbála: Szakszerűen kertészkedni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./
2009. június 12.
Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át január 11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az idei kitüntetettek között van Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin elmondta, hogy ő egy csángó gyermek keresztanyja, akinek így segíthet tanulmányaiban. Az elismeréseket – amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök adta át. Az EMNT elnöke beszédében rámutatott: 90 éve, éppen a díjátadás napján a románok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, 50 éve a román Babes Egyetembe olvasztották a Bolyai Tudományegyetemet, és éppen tíz éve létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet. /K. Gy. : Báthory-díj Szilinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2009. június 13.
Százharminc éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárott Szabó Dezső író, publicista, a két világháború közötti szellemi élet egyik legvitatottabb alakja. A kolozsvári református gimnáziumban, majd a budapesti egyetem magyar-francia szakán tanult, az Eötvös Kollégium ösztöndíjasa volt. 1908-tól Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron és Lőcsén is tanított, s mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. A Nyugat és a Huszadik Század című folyóiratok körébe került, de Az individualizmus csődje című tanulmánya körül támadt vita után szakított a liberális, polgári beállítottságú lapokkal. Az 1918-as őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását is üdvözölte, de a lelkesedést hamarosan mély kiábrándultság követte, s a proletárdiktatúra elől vidékre menekült. 1918-ban fejezte be legismertebb művét, Az elsodort falut. A magyarságról, a népről vallott nézeteivel a népi mozgalom előfutárává, eszmei úttörőjévé vált. 1925-ös Segítség! című pamfletregényében a kor szellemi-erkölcsi romlottságát támadta, az 1930-as évektől kezdve a német befolyás erősödésének veszélyeire figyelmeztetett. 1934-ben indította el a Ludas Mátyás Füzetek című egyszemélyes folyóiratát, melynek 1942-ig nyolcvan száma jelent meg. Életének utolsó éveiben az Életeim című önéletrajzi kötetének megírása foglalta le minden idejét, a mű majd csak 1965-ben jelenhetett meg /cenzúrázva/. Budapest ostroma idején magányosan, az állandó nélkülözéstől legyengülve halt meg 1945. január 13-án. /130 éve született Szabó Dezső. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
2009. június 13.
Százharminc éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárott Szabó Dezső író, publicista, a két világháború közötti szellemi élet egyik legvitatottabb alakja. A kolozsvári református gimnáziumban, majd a budapesti egyetem magyar-francia szakán tanult, az Eötvös Kollégium ösztöndíjasa volt. 1908-tól Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron és Lőcsén is tanított, s mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. A Nyugat és a Huszadik Század című folyóiratok körébe került, de Az individualizmus csődje című tanulmánya körül támadt vita után szakított a liberális, polgári beállítottságú lapokkal. Az 1918-as őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását is üdvözölte, de a lelkesedést hamarosan mély kiábrándultság követte, s a proletárdiktatúra elől vidékre menekült. 1918-ban fejezte be legismertebb művét, Az elsodort falut. A magyarságról, a népről vallott nézeteivel a népi mozgalom előfutárává, eszmei úttörőjévé vált. 1925-ös Segítség! című pamfletregényében a kor szellemi-erkölcsi romlottságát támadta, az 1930-as évektől kezdve a német befolyás erősödésének veszélyeire figyelmeztetett. 1934-ben indította el a Ludas Mátyás Füzetek című egyszemélyes folyóiratát, melynek 1942-ig nyolcvan száma jelent meg. Életének utolsó éveiben az Életeim című önéletrajzi kötetének megírása foglalta le minden idejét, a mű majd csak 1965-ben jelenhetett meg /cenzúrázva/. Budapest ostroma idején magányosan, az állandó nélkülözéstől legyengülve halt meg 1945. január 13-án. /130 éve született Szabó Dezső. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
2009. június 15.
Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort, valamint ismételten bizalmat szavaztak a Fidesz négy jelenlegi alelnökének is június 13-án Budapesten, a párt XXIII. Kongresszusán. Orbán Viktor megválasztása után arról beszélt: nincs kiegyezés a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal, amely megkezdte saját maga átmentését. A Fidesz elnöke 1216 érvényes szavazatból 1211 igen szavazatot kapott. A határon túli magyarok képviseletében felszólaló Tőkés Lászlót vastapssal fogadták. Az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselő a Kárpát-medencei magyarok közös európai képviseletét szorgalmazta. /Újraválasztották Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
2009. június 15.
Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van – mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán június 13-án Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér. A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják” – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége. /Kovács Miklós: bénultság Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2009. június 15.
Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./
2009. június 15.
Kolozsváron a Korunk szerkesztősége, Marosvásárhelyen pedig a Látó Irodalmi Kör látta vendégül a budapesti József Attila Kör (JAK) tagjait: Csobánka Zsuzsát, Csehy Zoltánt és Király Leventét. Marosvásárhelyen a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba volt a felolvasóest házigazdája június 13-án G. Pont Caféban, a fiatal magyarországi írók felolvasóestjén. A Látó Irodalmi Színpad évadot zárt a József Attila Kör tagjainak felolvasóestjével. /Máthé Éva: Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak a József Attila Kör tagjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./
2009. június 15.
A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2009. június 16.
Megjelent a Szövétnek, az Aradi Alma Mater Alapítvány kulturális szemléje. A júniusi szám átfogó képet nyújt az utóbbi hetek jelentős, magyar vonatkozású aradi eseményeiről. Baracsiné Dávid Zsuzsanna arad-belvárosi református lelkész a Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatáról számolt be. Zakar Péter szegedi történész folytatja az Egyháziak az 1848/49-es szabadságharcban című sorozatát, Dinyés László budapesti költő-szobrászművész centenáriumi Eseménynaptára az 1849. július–augusztusi végnapok történéseit foglalta össze. /Kiss Károly: Megjelent a Szövétnek júniusi száma! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./
2009. június 16.
Emléktábla hirdeti június 14-e, vasárnap óta a biharfélegyházi református templom oldalán, hogy az utókor mennyire hálás Jakó Zsigmond /1916- 2008/ történész akadémikusnak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke mint szervező köszöntötte Jakó Zsigmond testvérét és lányát, a kolozsvári egyetemi küldöttséget, valamint a többi jelenlévőt. Beszédében kifejtette, hogy a Biharfélegyházához tartozó egykori Ágostmajoron született Jakó Zsigmond, a helytörténészek példaképe korunk egyik legnagyobb tudósának tekinthető. Egyed Ákos történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) elnöke, Jakó egykori munkatársa kifejtette reményét, mely szerint a félegyházi emléktábla a magyarországi, a partiumi és az erdélyi tudományos élet összekötő kapcsává válhat. Beszédében méltatta a tavaly elhunyt Jakót. Külön kiemelte, hogy mekkora szerencse érte az erdélyi tudományosságot, amikor Félegyháza nagy szülötte Budapestről visszatelepedett. Mesélt arról, hogy az igen nehéz helyzet közepette is példaértékűt alkotott az akadémikus történész a kommunizmus évtizedei alatt. Ünnepélyesen felavatták a templom oldalán elhelyezett emléktáblát. /(megyeri): Az akadémikus történész tisztelete Félegyházán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 16./
2009. június 17.
Újabb ünnepet kellett kordonok között tölteniük a megemlékezőknek Budapesten: június 16-án emlékeztek meg a fővárosban Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetésének 20. évfordulóján a kivégzett kormányfőről és az 1956-os forradalom és szabadságharc többi mártírjáról. Az ünnepség Nagy Imre Vértanúk terén lévő szobrának megkoszorúzásával kezdődött. A megemlékezés idejére a Vértanúk terét minden irányból kordonokkal és kötelekkel zárták le. A koszorúzás helyszínére a meghívottakon és az előzetesen regisztrált újságírókon kívül mást nem engedtek be. /Ünnep kordonok között – Nagy Imrére emlékeztek Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./ A megemlékezés a Hősök terén folytatódott. Az előzetesen regisztrált újságírókon és a meghívottakon kívül senki nem mehetett a térre, amit ezúttal kordon helyett „csak” kötéllel, valamint rendőrsorfallal vettek körül. Kommandósokat voltak a Szépművészeti Múzeum tetején. /Kánya Gyöngyvér: Ötvenhat mártírjaira emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 17.
Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 19.
Terrorcselekményre való felbujtás, robbanóanyaggal való visszaélés és kétrendbeli emberölés előkészülete miatt vették őrizetbe Budapesten Budaházy Györgyöt, az elmúlt években tartott több kormányellenes és radikális megmozdulás szervezőjét. A gyanú szerint Budaházy György utasítására hajtotta végre az egyik bűntársa a Hiller István családi háza elleni lőfegyveres támadást, illetve az ő utasítására dobtak Kóka János épülő házára Molotov-koktélt 2007. decemberében. Toroczkai László, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom /HVIM/ tiszteletbeli elnöke szerint „koncepciógyanús, politikai háttérjátszmák” miatt vették őrizetbe „harcostársukat”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Őrizetbe vették Budaházyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2009. június 19.
Liane Lane fiatal, magát művésznek tartó angol nő, aki újraértelmez bizonyos köztereket, és erről fényképeket készít. Az átértelmezés azt jelenti, hogy műanyag emberi testrészeket helyez el bizonyos szobrokon. Legutóbb Budapesten a számos ideológiai-politikai vita homlokterébe került budai turulszobrot úgy fényképezte le, hogy egy műkezet rakott a csőrébe. A rendőrök igazoltatták, de békén s hagyták, merthogy a szoborban nem esett kár. Azonban más nemzet jelképeinek „átértelmezése” nem kulturált dolog. Valakik válaszul disznólábakat raktak a Duna-parti holokauszt-emlékmű fémcipőibe, amelyeket a ‘44-ben a folyóba lőtt zsidók emlékére helyeztek el a rakparton. A két akció közé nem lehet egyenlőségjelet tenni: Liane Lane egyszerűen ostoba, de a másik csoport tagjai egy fokkal sem jobbak, mint azok a szlovák nácik, akik felgyújtották a felvidéki Attila fejedelemszobrot. /Balogh Levente: Gyalázók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 20.
Napvilágot látott András Ferenc legújabb verskötete: Sötét tus, néma tinta. (Vázlatkönyv, 2002-2009), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2009. A kötetben nem a nyelvi játékairól, szerepjátszó énjeiről jól ismert és közkedvelt KAF jelentkezik, noha ezek is fellelhetők, hanem a lét kérdésein töprengő lírikus. /N. M. K. : Sötét tus, néma tinta. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2009. június 20.
Földhöz vert csoda címmel jelentette meg 2007-ben a marosvásárhelyi születésű, Gyergyóban élő Rafi Lajos verseit a budapesti L’Harmattan Kiadó. Ötven sóhajtás, cigány dal, helyzetállapot, körkép. A kötetet méltató Kemény István szavai szerint: ,,Rafi Lajos verseit Budapesten olvasni mégiscsak időutazás. Mintha a romantika korába mennénk vissza. A Rafi-versekre úgy (is) kell nézni, mintha Berzsenyi, Petőfi, Vörösmarty kortársát olvasnánk. Mintha egy régi magyar költőt fedeznénk fel – aki történetesen ma él. ” Rafi Lajos 1970-ben Marosvásárhelyen született. /(józsa): Időutazás – versekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./
2009. június 22.
A színház és a halál a témája a június 20-án kezdődött zágrábi EUROKAZ színházi fesztiválnak, amelyet 1987 óta rendeznek meg, és melyen idén hét ország, köztük Magyarország művészei lépnek föl. A rendezvényen Najmányi László író, színházművész Az ember, aki színház volt címmel tart előadást és videoprojektet vetít Halász Péterről, a világszerte ismert független magyar színházművészről, avantgárd íróról. Halász Péter 1969-ben saját színházat alapított Kassák Ház Stúdió néven. 1972-ben A skanzen gyilkosai című előadásukat betiltották, a színház működési engedélyét megvonták, így csak titokban működhetett tovább. Az együttes tagjai emigráltak, majd Squat Színház néven Nyugat-Európa számos városában játszottak, később New Yorkban telepedtek le. A Squat Theatre-t az 1980-as években New York 10 legfontosabb kulturális intézménye egyikeként tartották számon. Halász 1991-ben visszatért Magyarországra, a budapesti Katona József Színházban és más színházakban is rendezett. Halász Péter három évvel ezelőtt New Yorkban meghalt. /Halász Péter emlékezete Zágrábban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2009. június 23.
Bogdán Tibor aggodalommal írt arról, hogy kétes értékű „modernizációs törekvések” áldozatává válhat a Főtér (Főtéri bársonyos pogrom, június 17.), már ennyiért is „nemzeti paranoiával”, „Kolozsvárért szenvedő” sirámmal vádol meg őt Czika Tihamér (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, június 20.) holott éppen ő riogatott azzal, hogy a „zöld köntösbe bújtatott nemzetféltő vélemények”, „a nosztalgiák”, „a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség” nyomán „az útjavítás is magyarellenes tevékenységgé válik”. Bizony Romániában akár az útjavításnak-építésnek is lehet magyarellenes éle, amikor a hivatalos román politika a Brassó–Budapest észak-erdélyi autópálya helyett a Marosvásárhely–Iasi sztráda építését szorgalmazza, jegyezte meg Bogdán Tibor. Czika szerint Bogdánnak nem a nyilvános rendezvények és a nyomukban maradó szeméthalmaz, hanem a rock műfaja ellen van kifogása. Czika a rendezési terv általános elfogadottságáról beszélt, holott többszáz látogató írta be a véleményező könyvbe, hogy nem ért egyet a tervezett átalakítással. /Bogdán Tibor: Multikulturális Főtér-temetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2009. június 23.
Wagner Péter Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár az erdélyi tájak szerelmese. Évtizedek óta tanulmányozza és örökíti meg rajzaiban a népi építészet apró remekeit. Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításán láthatók grafikái. Mostani tárlata újabb tájegység, a Szilágyság felfedezése, értékeinek bemutatása. Wagner Péter az eddigi fekete-fehér ábrázolás után pasztelljeivel jelentkezett. Szőke Anna, a Szilágy Megyei Hagyományőrző Művelődési Központ kisebbségi referense, a zilahi Művelődési Ház vezetője által összeállított művészi műsor a megnyitón nagy sikert aratott. /Németh Júlia: Budapesti művész a Szilágyságról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2009. június 24.
A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2009. június 26.
Újabb rendkívüli évadot zár a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mondta el sajtótájékoztatóján Tompa Gábor, az intézmény igazgatója. Megszervezték az Európai Színházi Unió fesztiválját. Tompa Gábor igazgató-főrendező, valamint Visky András művészeti aligazgató beszélt a 2008/2009-es évad előadásairól, illetve az elért sikerekről, felvázolták a következő évad terveit. Ebben az évadban hét bemutatót tartott a színház, ugyanakkor a társulat idén kapta a legtöbb jelölést, a Román Színházi Szövetség (UNITER) a Három nővért hét kategóriában jelölte díjra, ebből két kategóriában nyert: Legjobb előadás (a 2008-as évben) és Legjobb rendezés (Tompa Gábor). A gazdasági válság miatt a színház néhány terve bizonytalannak látszik. Július 7. és 31. között a színház részt vesz az Avignoni Színházi Fesztiválon. Avignon után Gdanskba utazik a társulat, ahol a III. Richárddal részt vesznek az ottani Shakespeare Fesztiválon, majd szeptemberben a Pilseni Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében mutatják be a Visszaszületést. A Vendégségben Budapesten program keretében három előadás látható majd: III. Richárd, Három nővér, illetve az Alkoholisták. A bukaresti Nemzeti Színházi Fesztiválon két előadás vendégszerepel, a Három nővér és a Danton halála. A színház szeptember 19-én Visky András Alkoholisták című darabjának bemutatásával nyitja a 2009/2010-es évadot, Tompa Gábor rendezésében. Visky András felvázolta a színház stúdiótermébe tervezett programokat. /Köllő Katalin: Évadzárás és tervek a magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2009. június 26.
Az 1848–49-es szabadságharcos halálának 160. évfordulója alkalmából sorra kerülő rendezvénysorozat június 28-án, vasárnap veszi kezdetét Budapesten a Pestszentimrei Református Egyházközség szervezésében, Vasvári kopjafaavatással és koszorúzási ünnepséggel. A rendezvénysorozat következő helyszíne július 2-án Tiszavasvári, ahol a helyi önkormányzat, a Vasvári Pál Társaság és a Vasvári Pál Múzeum szervezésében tudományos előadásokra, a Vasvári-szobor koszorúzási ünnepségére és a Vasvári Emlékszoba megnyitójára látogathatnak el az érdeklődők. Július 4-én Kőrösfőn a Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete emlékezik meg Vasvári Pálról. Július 5-én emléktáblát avatnak Hegyesi Márton Vasvári-kutató tiszteletére a kőrösfői Vasvári Pál Emlékháznál. /Kőrösfő. Vasvári Pálra emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
