Az erdélyi magyaroknak nem örömteli, hogy annak az országnak, melyben élnek, nemzeti ünnepe a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarország feldarabolására emlékeztet. Nincs mentség arra, hogy Szász Jenő, Rácz Károly és Nagy István, a Magyar Polgári Párt elöljáróinak, hogy eleget tettek Traian Basescu államfő meghívásának, s megjelentek Bukarestben az elnöki palota ünnepségén. Emlékeztetni kell 2002. december elsejére, amikor Budapesten a Kempinski Hotelben Adrian Nastase, Medgyessy Péter akkori miniszterelnökök, Verestóy Attila és más RMDSZ-vezetők együtt ünnepeltek. Az erdélyi magyarság azóta sem bocsátott meg egyiküknek sem. /Simó Erzsébet: Ki mit ünnepel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. december 3.
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Kádár Kata balladája nyomán készült Hol jársz, hová mész? című, táncjátékát mutatta be december 1-jén a kolozsvári Magyar Operában. A táncegyüttes erdélyi és magyarországi turnéjának állomásaként, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Budapest és Szatmárnémeti után lépett fel a kincses városban. Az Ivácson László által rendezett és koreografált előadás nagy sikert aratott. /(ferencz): Sikeres táncjáték az operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2009. december 4.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke néhány párttársával együtt részt vett december 1-jén a bukaresti Cotroceni-palotában tartott fogadáson és tárgyalt Traian Basescu román államelnökkel. Történt mindez december elsején, a román nemzeti ünnepen. 2002. december elsején Medgyessy Péter nevezetű titkosszolgálati ügynök, akkor magyar miniszterelnök Budapesten, a Kempinski Hotelben koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, bizonyítva ezáltal, hogy nincs akkora haza, amekkorát egy „magyar” kommunista el ne tudna árulni. Azon a koccintáson részt vettek és ittak az RMDSZ képviselői, Verestóy Attila és Kelemen Atilla is, írta Szondy Zoltán, miközben az utcán felháborodott magyarok tüntettek. Mit tegyenek ezután azok a magyar emberek, akik többek között azért fordultak a Magyar Polgári Párthoz, mert az RMDSZ vigadott december elsején? Már nem arról szól a verseny, ki a magyarabb, hanem arról, hogy ki az aljasabb? Ki tud többet kapni a nemzetárulásért? – állapította meg a cikkíró. /Szondy Zoltán: /A Kempinskitől Bukarestig. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./
2009. december 4.
A mezőgazdasági együttműködési koncepció megvalósításának perspektívái, a 2011-es magyar uniós elnökség kulturális vonatkozásai, valamint a KMKF kultúr- és nyelvpolitikai koncepciójának megalkotása voltak a fő napirendi pontok december 3-án Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Kulturális, Oktatási és Tudományos Albizottsága, valamint Gazdasági Albizottsága együttes ülésén. Az albizottságok záró állásfoglalásukban felkérték a KMKF elnökét, Katona Bélát, kezdeményezze a kormánynál a tudományos felmérés elindítását, a határon túli gazdálkodók támogatása lehetséges módozatainak kidolgozását, különös tekintettel a felsőoktatásra, szakképzésre, valamint a KMKF Állandó Bizottságát, hogy vizsgálja meg a KMKF keretein belül a megvalósításban való részvétel lehetőségét. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Segítik a magyar gazdákat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2009. december 4.
Kelemen Lajosra, Erdély legendás levéltárosára és történészére emlékeztek Kolozsváron november 30-án. Először Kovács Sándor főesperes köszöntötte a jelenlévőket, majd a kolozsvári Magyar Pedagógusok Kórusa lépett fel. Sas Péter budapesti művelődéstörténész előadása révén betekintést nyerhettek a legendás levéltáros és történész munkásságába. Az emlékesten felköszöntötték Egyed Ákos akadémikust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét, aki két héttel ezelőtt ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. /Braica Tünde: Telt házas emlékezés Kelemen Lajosra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 5.
Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Harsányi László, az NKA elnöke. A kezdeményezés nem egyszerűen a könyvtárak támogatásáról szól, inkább egy átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a magyarországi és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. /Januárban indul a Márai Program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2009. december 5.
December 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, Húsz év Temesvár igézetében című konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke kijelentette: Temesvár esete nem csak az erdélyi magyarokhoz és Romániához szólt és szól, hanem az egész Európához. Azt példázza, hogy képesek vagyunk-e egyszer hinni abban, lehet még emberhez méltó, európai jövőnk. A fideszes politikus felidézte a húsz évvel ezelőtt Temesváron történteket. /Konferencia a forradalmár Temesvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Temesváron 1989-ben semlegesítették a kommunista rendszer két eszközét, a félelmet és a megosztást – jelentette ki Emil Constantinescu, Románia volt elnöke a nemzetközi konferencián Budapesten. Constantinescu elmondta, nem tudta volna elképzelni, hogy ennyi ortodox román össze tud fogni egy protestáns lelkipásztorral, Tőkés Lászlóval, aki ma püspök, és tagja az Európai Parlamentnek.,,Románok választották meg, és tisztességgel képviseli Romániát” – tette hozzá. – Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltoztatást – mondta Tőkés László a konferencián. Beszélt arról, hogy Romániában még mindig megvan a társadalmi táptalaja a torz posztkommunista rendszernek. Ugyanakkor ,,Magyarországgal sem dicsekedhetünk”, a lopakodó diktatúra esete áll fenn, egy rendőrállami berendezkedéssel, a hatalmát megőrző rendszerrel van dolgunk – közölte Tőkés László. Orbán Viktor szerint húsz évvel a rendszerváltás után is úgy érezni, nem sikerült élni az akkor megszerzett szabadsággal. Holott – mutatott rá – a jövő legfontosabb kérdése éppen az, tudunk-e élni a szabadság adta lehetőségekkel. Szerinte ez a következő választásokon el fog dőlni. Véleménye szerint az elmúlt két évtized fontos volt mindenki számára, egész Közép-Európa számára, mert nagyon sokat lehetett tanulni belőle. /Húsz év Temesvár igézetében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 5.
Janus Pannoniustól Kondor Béláig hatvannégy híres magyar író, költő, képzőművész, politikus, zenész, színész és tudós életét mutatja meg új kötetében Csiffáry Gabriella /Budapest/ főlevéltáros. A Rejtett arcok – híres magyarok más oldalról /Scolar Kiadó, Budapest/ című kiadványról a szerző elmondta: könyvét elsősorban a fiataloknak szánja, mivel a kötetben szereplő dokumentumok oktatási segédanyagnak, szöveggyűjteménynek is kiválóak. /Hírességek hétköznapjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 6.
Második alkalommal tanácskoztak november 24–25. között a magyarországi és a romániai katolikus egyházi elöljárók. Az első tanácskozásra tavaly Budapesten került sor Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kezdeményezésére. A második találkozónak a jászvásári római katolikus püspökség adott otthont. A házigazda, Petru Gherghel püspök történelmi pillanatnak nevezte az első moldvai találkozót. Erdő Péter bíboros szerint ezeket a találkozókat is rendszeresíteni szeretnék. Erdő Péter elmondta, ilyenkor mindarról szó esik, ami az egyház küldetéséhez tartozik. Ezek között természetesen előkerülnek azok a kérdések is, amelyek a kisebbségi pasztorációt, a különböző nyelvű hívek lelkipásztori ellátását érinti. Téma volt a sokat vitatott kérdés a moldvai egyházmegyében. „Itt, úgy látom, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy találnak megoldásokat. Két pap innen a Kárpátokon kívüli részről jelenleg a mi egyházmegyénkben, Budapesten tanul egyházjogot. Ugyanakkor ők három évet a budapesti pasztorációban is részt vesznek, tehát magyar nyelven. Elsajátítják a liturgikus és a teológiai szakkifejezéseket is magyarul. Ők már érkezésükkor ismerték a magyar nyelvet, de most tökéletesítik. Ez a kezdeményezés részben azt célozza, a püspök úr kifejezett kívánsága szerint, hogy utána itthon a saját környezetükben a hívek rendelkezésére állhatnak” – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. /Csúcs Mária: Püspöki találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 6./
2009. december 7.
Megsértette a december 5-én reggel 7-kor kezdődő romániai választási kampánycsendet a Duna Televízió. Az Erdélyben is nagy nézettségű, budapesti magyar közszolgálati adó december 5-i esti híradója közölte: az RMDSZ álláspontja az, hogy a romániai magyaroknak Mircea Geoanára, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére kell szavazniuk december 6-án, vasárnap. A bemondó ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álláspontját is, amely szerint a magyaroknak lelkiismeretük szerint kellene szavazniuk. Az összeállításban megszólal Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki szerint „vasárnap a romániaiaknak Traian Basescu, illetve a demokrácia és a jogállam között kell választaniuk”. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint a Duna Televízió kampánycsend-sértést követett el. „Ez ellen azonban mi nem tehetünk semmit, hiszen a román audiovizuális törvény magyarországi licencű adókra nem vonatkozik” – magyarázta. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerint az általa vezetett intézmény „csupán a kötelességét tette”, amikor tudósította nézőit az RMDSZ állásfoglalásairól. /Kampánycsendet sértő Duna. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2009. december 7.
A Budapesten november 21. és 25. között megtartott V. Színváltások Fesztivál a magyarországi egyetemi színpadok hivatalos szemléjévé nőtte ki magát. Kolozsvárnak ismét van egyetemi diákszínjátszó csoportja, ők is felléptek a fesztiválon. /T. Szabó Csaba: „Színház készül, közönség születik” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2009. december 7.
Sebestyén Miklós kolozsvári könyvkereskedőnél fölbecsülhetetlenül több volt, emlékezett az elhunytra Asztalos Lajos. Ha egy frissen megjelent kiadvány felől érdeklődött, Sebestyén Miklós máris a kezébe adta és röviden vázolta a tartalmát. Már ismerte. Ritka, hozzáférhetetlen könyveket lemásoltatott, régen elfogyottakat megszerzett. Nyugdíjazása után sem adta föl könyves tevékenységét. Rendelésre könyveket hozott Budapestről. Odatelepült írókat keresett föl, tőlük dedikált könyveket hozott. Legutóbb, néhány nappal halála előtt, a Mátyás király utcában kínálta könyveit. Élő életrajzi lexikonként minden író, költő, közéleti személy életrajzát részletesen ismerte, s ha valaki szóba került, máris idézte adatait. Az ő életrajzi adatait vajon ki ismeri? /Asztalos Lajos: Egy könyves ember emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2009. december 7.
A Mentor Kiadónál megjelent két könyvet, Konrád Árpád Egy életút – szivárvány, sarki fény, délibáb alatt, valamint Kibédi Varga Sándor Az Üveghegyen túl című kötetét mutatták be december 4-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. Mindkét kötet életutakról szól. Konrád Árpád nem önéletrajzi regényt, hanem emlékiratot írt, ami egyben kultúrtörténet, hadtörténet, jelenkortörténet és szubjektív vallomás. Konrád annak idején Kolozsvárról indult, eljutott a Szovjetunióba, ahol erdőmérnöki szakon végzett, majd hazakerült. A könyv a Kolozsvártól Leningrádig, azaz a mai Szentpétervárig, Moszkváig, Kaukázusig, Szibériáig megjárt út tapasztalatairól szól, fényképekkel illusztrálva. „Konrád Árpád Szolzsenyicinhez hasonlóan azt mondja: abban a világban nemcsak gulág, emberirtás, nemcsak második világháború, atomkísérlet volt, hanem kultúra, tudomány is” – emelte ki Vida Gábor. Kibédi Varga Sándor újságíró kötete a Magyarországra kivándorolt erdélyiekről szól. A szerző marosvásárhelyi származású, most Budapesten él. /Máthé Éva: A Mentor Kiadó két új kötetét mutatták be Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2009. december 8.
Moldován István, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményi osztályának vezetője szerint a mostanában gyakran emlegetett – nem tudni pontosan, hogy hány, négy- vagy ötmillió dokumentumot tartalmazó – Európai Digitális Könyvtár vagy Europeana állományában jóval kisebb a nyomtatott könyvek, az írott szövegek részaránya. A magyar irodalmat a világhálóra helyező digitalizációs program működik, ez a Digitális Irodalmi Akadémia, egy ideje a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik. A programban alapvetően kortárs magyar szépírók művei kerülnek fel a világhálóra. Az OSZK a közelmúltban alakított ki együttműködést a székelyudvarhelyi és csíkszeredai megyei könyvtárral: az erdélyi műhelyek a saját állományukat digitalizálják és juttatják el az OSZK elektronikus könyvtárába. Olyan kincsek, 18. és 19. századi könyvek is szerepelnek köztük, amelyek nincsenek meg Magyarországon, vagy a magyar nemzeti könyvtár állományában. Néha az is megesik, hogy magyarországi vagy külhoni magyar szépírók juttatják el elektronikus formában a műveiket, kiadványaikat. A budapesti OSZK ügyel arra, hogy ne csak a szűk értelemben vett magyarországi irodalmat terjessze. Az amerikai magyarokkal éppoly jó a kapcsolatuk, mint a hollandiai Mikes Kelemen Körrel. Az OSZK elektronikus könyvtára jelenleg hét és fél ezer dokumentumot tartalmaz, naponta körülbelül 50-60 ezer ember nézi, keresi, látogatja, tölti le. /Gyulay Zoltán: Kellenek-e e-könyvek? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ 16/ A héten Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségének új székházában átadták az idei Székelyföld-díjakat, bemutatták a 2010-es Székelyföld Évkönyvet és létrejött a Romániai Írószövetség Székelyföldi Kirendeltsége, vezetője Ferenczes István költő-főszerkesztő. Az idei Székelyföld-díjasok: Katona Lajos (Kolozsvár), Pécsi Györgyi (Budapest), Vári Attila (Budapest), a Székelyföld Bicskadíjának tulajdonosa Szálinger Balázs. A közel félezer oldalas Székelyföld Évkönyv 2010 (Hargita Kiadó, Csíkszereda, szerkesztette Molnár Vilmos és Lövétei Lázár László) a Székelyek a történelemben témát járja körbe, a kötet huszonnégy tanulmányát tizenhárom év Székelyföld-terméséből válogatták össze, az évkönyv a székelység történetének legújabb kutatásokra alapozott sűrítménye, bekerülhet az iskolai oktatás háttéranyagai közé is. /Sylvester Lajos: Székelyföld üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2009. december 8.
November 29-én Bözödi Györgyre /Bözöd, 1913. márc. 9. – Budapest. 1989. nov. 25./ emlékeztek faluja unitárius templomában. Bözödi György Budapesten halt meg, 1990. január 12-én szülőfalujában, Bözödön temették el. Az emlékezést az egyházzal karöltve szervezte a marosvásárhelyi Sütő András Baráti Egyesület. Nagy Pál irodalomtörténész, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő a költő Régi kertünk című versét adta elő. Cseke Péter egyetemi tanár Bözödi György írói, szociográfusi, történészi és fordítói munkásságáról beszélt. „Mikor elvesztettük a hazánkat, felfedeztük a szülőföldet. Hamis történelemre nem lehet építkezni” – vallotta Bözödi. Mindössze 22 éves volt, amikor megírta főművét, a Székely bánja című faluszociográfiát, amely 1938 után öt alkalommal látott napvilágot. A résztvevők elsétáltak a Bözödi-házhoz. Falára Nagy Pál koszorút helyezett el. /Székely Ferenc: Egy szál gyertya Jakab úr emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2009. december 8.
Év végi gyűlést tartott a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület december 3-án. A közel egy éve bejegyzett egyesület tudatosította jelenlétét a marosvásárhelyi magyar kulturális életben. Az esten Puskás Attila, a MÖMKE elnöke összefoglalta az egyesület tevékenységét. Októberben szervezték az Örmény kincsek Erdélyben című rendezvénysorozatot. Bemutatták Nagy Attila legutóbbi kötetét, a Gazdátlan sorokat. Nagy Attila költő, az egyesület alelnöke elmondta, ez a nyolcadik kötete. A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesületet 2008. december 12-én alapították, ötven bejegyzett tagjuk van. Az Erdélyi Örmény Gyökerek című budapesti kiadású lapban egyre több helyet foglalnak el a vásárhelyi rendezvények. /Nb. : Örmény–magyar múlt és jövő. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2009. december 8.
Megjelent Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint szerkesztésében A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig című kötet a budapesti Magyar Nemzeti Filmarchívum és a kolozsvári Filmtett Egyesület gondozásában. A könyv kitért Janovics Jenő, a kolozsvári filmgyártás atyja, egyben a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója és a francia Pathé filmgyár együttműködésére is. A nyolc év alatt készített mintegy hetven film közül mindössze négy maradt fenn napjainkra. A kötet főként az elveszett filmekről szól. /Ferencz Zsolt: Megelevenedik a Szamos-parti Hollywood. A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2009. december 9.
1989-ben egy fiatal lelkipásztor Temesváron, Romániában elkezdte bontani a ,,hallgatás falát”. Erre a történelmi pillanatra emlékeztek 2009. december 4-én a Húsz év Temesvár igézetében című nemzetközi konferencián Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. 1989 decemberében volt egy igaz ember Temesváron, és egy igaz ember elég a jó döntéshez – mondta köszöntőbeszédében Balog Zoltán, az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. Van-e remény, hogy Európa Temesvár Európája legyen? – tette fel a kérdést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő, kijelentetve: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja, egyetemalapító, egyház-újraszervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, jelenleg európai parlamenti képviselő, Temesvár hőse, aki áttörte a hallgatás falát. Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke beszédében Tőkés Lászlót a következőképp méltatta: A szabadság csak az erőseké és bátraké, akik kiállnak érte. Tőkés László egymaga szállt szembe az elnyomó rezsimmel, annak titkosszolgálatával és hadseregével. Megmutatta, hogy egyetlen ember erősebb lehet egy egész elnyomó rendszernél. Ez az erő változtatta meg Közép-Európát! Tőkés László hozzászólásában hangsúlyozta: Folytatni kell a húsz évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltozást, nem merülhetünk ki a múlt felidézésében! Nehogy felülkerekedjen a Múlt Jövendőnk felett! Véleménye szerint a szekuritáté még mindig szolgálatban van, a diktatúra pedig lopakodva kísért. A nemzetközi konferencián felszólalt Lee Edwards, a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány elnöke, aki idén nyáron kuratóriumi társaival együtt Tőkés Lászlónak ítélte a Truman–Reagan Szabadság-díjat, valamint Emil Constantinescu, Románia volt elnöke. /Frigyesy Ágnes: Tőkés László a közép-kelet-európai rendszerváltás utolsó aktív mohikánja (Húsz év Temesvár igézetében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
2009. december 9.
Miközben Soros György milliókat pumpál különböző alapítványokba és olyan oktatási intézményekbe, mint például a budapesti Közép-európai Egyetem, gátlás nélkül a magyarországi vállalkozások, sőt a nemzeti valuta ellen spekulál. 2008. október 9-én a Soros Alapítvány állítólag átfogó támadást indított a legnagyobb magyar bank, a romániai bankszektorban is jelen levő OTP ellen: közvetlenül a budapesti tőzsde zárása előtt háromszázkilencvenezer részvényt dobott a piacra. Az akció két, hosszan tartó következménnyel járt. Egyrészt a korábban hatezer és hétezer forint közötti OTP-árfolyam még azon a napon huszonkilenc százalékot veszített az értékéből, heteken keresztül nem volt képes túllépni a háromezer forintos küszöböt, és máig nem érte el a korábbi szintet. Soros (illetve alapítványa) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számításai szerint hatszázhetvenötezer dolláros haszonra tett szert, ezért a felügyelet márciusban 489 millió forint büntetést szabott ki. Soros György a napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, mélységesen sajnálja a történteket. /Gyulay Zoltán: Soros kontra OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2009. december 9.
Sas Péter budapesti művelődéstörténésznek a Szent Mihály-templomról készült könyvét /A kolozsvári Szent Mihály-templom és gyűjteménye, Gloria, Kolozsvár/ mutatták be december 7-én Kolozsváron. Beszédében Kovács Sándor főesperes utalt arra, hogy a gyulafehérvári egyházmegye idén ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, illetve 660 évvel ezelőtt bocsátották ki Avignonban azt a búcsúengedélyt, amellyel elkezdődött a Szent Mihály-templom építése. „A XXI. században egyre fontosabb, hogy megismerjük jelképeinket, és közös erővel óvjuk meg ezeket” összegzett Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. /Nagy-Hintós Diana: Új könyv a Szent Mihály-templomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2009. december 10.
Szilágyi István írót, a Helikon főszerkesztőjét Alföld-díjjal tüntették ki a november 5-7-e között megrendezett Debreceni Irodalmi Napok keretében. Alföld-díjat kapott továbbá Gömöri György költő, műfordító és Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus. Nagy Koppány Zsolttal találkozhattak az érdeklődők a Magyar Írószövetség Csikófogat rendezvénysorozatának keretében, november 4-én, Budapesten, az írószövetség székházában. Kőrösi Zoltán próza- és drámaíró, a litera.hu internetes portál főszerkesztője volt a Várad folyóirat Törzsasztal-sorozatának vendége november 13-án, Nagyváradon. /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./
2009. december 11.
A közösségépítés az egyházak legfontosabb társadalmi szerepe, ami főleg a határon túli magyarok esetében fontos – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Budapesten, a magyarországi és határon túli magyar egyházi vezetők való találkozón. Az advent alkalmából immár ötödik éve rendezett találkozón az államfő megjegyezte: a határon túli egyházi közösségek nagyon fontosak „a nyelv megtartása, a nemzet megtartása szempontjából”. A vallási közösségek erősítik a hitet, ami „a személyiség tartóoszlopa” – mutatott rá. Sólyom László hangsúlyozta, az egyházi fenntartású oktatási intézmények nagyon szilárd értékrendet képviselnek, tevékenységük éppen ezért eredményes. A karitatív egyházi intézményeket is kiemelte az államfő, hozzáfűzve, hogy munkájuk nélkülözhetetlen az állam számára. A találkozó az államfő bevezetője után zárt körben folytatódott. A megbeszélésen részt vettek a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, az unitárius és a baptista felekezetek vezetői. Elsősorban a kárpátaljai iskolák helyzetéről ejtettek szót, ott „gyakorlatilag magániskolákká degradálták” a magyar nyelvű iskolákat és nem segítik a magyarországi tankönyvek használatát sem. Az államfő jelezte, hogy a találkozón az egyház-finanszírozásról is szó lesz. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: „nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar”. Minden évben újra és újra problémák vannak az „amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül” – mondta. Hozzátette: ez gyöngíti a határon túli magyar egyházi közösségek helyzetét is. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke utalt arra: „sajnálatos módon elmaradt” a kormányzati kommunikáció az egyházakkal. /Magyarországi és határon túli egyházi vezetőkkel találkozott Sólyom László. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 11.
Az ÚMSZ átvette a budapesti kormánypárti 168 Óra hetilapból Mester Ákos Bajnai Gordon miniszterelnököt dicsérő cikkét. Bajnai a Corvinus Egyetemen tartott előadást. Bajnai „idegenkedik a handabandázó kampánybeszédtől”, van koncepciója, világosan fogalmaz, elmondta, hogy a nemzetközi gazdasági szakértők elismeréssel szólnak Magyarországról. „Bajnai őszintén és komolyan beszél. Kiegyensúlyozott”, dicsérte tovább a cikkíró. /Mester Ákos: Bravó, Bajnai! Az egyensúly keresése, 168 Óra (Budapest). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2009. december 11.
Balla Zsófia első kincses városbeli önálló szerzői estjére került sor december 10-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A költővel Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Demény Péter író, szerkesztő, a meghívott munkásságának egyik legjobb ismerője beszélgetett. A rendezvény keretében Balla Zsófia a pozsonyi Kalligram Kiadónál idén megjelent A nyár barlangja című kötetéből olvasott fel verseket. A szerző Budapesten élő kolozsvárinak vallja magát. /Ferencz Zsolt: Szülővárosába érkezett Balla Zsófia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 12.
Folyamatosan feltöltötték a Szabadságot a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF – www.hhrf.org) weboldalára. Az induláskor és az azóta fontos szerepet játszott Latkóczy Emese, a HHRF igazgatója, Zagyva Natália webszerkesztő, Józsa Péter, a szervezet budapesti irodavezetője, Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője és korántsem utolsósorban Schwartz Róbert, a szervezet kolozsvári irodavezetője. Utóbbi jelenleg is a lap tartalmának internetre történő feltöltésével foglalkozik. Az 1995. március 15. –2007. november 5. időszakban HTML-formátumban, 2007 novemberétől mindmáig pedig hírportálszerűen jelenik meg a lap tartalma, amelyhez hozzáadódik az egyre nagyobb mértékű online tartalom. 1995 márciusában a Szabadság volt az első romániai napilap, amely felkerült az internetre, világviszonylatban pedig az első magyar nyelvű napilap a világhálón. /Megelőzte a magyarországi napilapokat. / Saját fejlesztésű honlap lévén, az első hónapokban (azaz a 2007. november–2008. március időszakban) rengeteg problémával szembesültek. Idővel a szinte kizárólag gyorshírekből álló webes tartalom jelentősen bővült. Bevezették a kommentálható cikkek rendszerét. Valamennyi anyag olvasottságát mérő rendszer segíti a szerkesztőket abban, hogy lássák: mi iránt van nagyobb érdeklődés. 2008 nyarán beindították a Szabadság videó-portálját: video.szabadsag.ro. A 2007 novemberétől működő új, hírportálszerű weboldal látogatottsága folyamatosan nő. Tavaly novemberben 22 085, idén pedig 31 203 egyéni felhasználó volt kíváncsi a www.szabadsag.ro tartalmára. Átlagos napon 2200–2500 egyéni felhasználó látogat a WebSzabadságra. További terveik: webrádió és webtelevízió. /Kiss Olivér: Évforduló. Szabadság a világhálón: 12 évig a lap internetes tükre, 2 éve hírportál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2009. december 12.
Czakó Gábor immár több mint 12 éve tartja BEAVATÁS-os nemzeti lelkigyakorlatait a Duna tévében. Idén karácsonykor lesz a 300. adása. Czakó Gábor elkötelezettsége és tartása a megélt és megvallott evangélium. Legújabban nyelvrégészként kelt feltűnést nemcsak „szakmai körökben”, hanem a „gyalogmagyarokban” is, akikből az elmúlt jó pár évtized kilúgozta a hitet és a tartást. Egyik nyelvi leleménye a gazdaságkor. Ezzel a szóval jellemzi korunk politikai – gazdasági, szellemi – lelki folyamatait. Gazdaságkorban az isteni és a természeti törvények visszájukra fordulnak, „azt adják a császárnak, ami Istené, a búzát eldobják, és a pelyvát dagasztják. ” A fő elv a látszat, miközben a szellemi – lelki létminimum alatt tartott tömegeket a giccstörvény cirkusza és kenyere élteti. Amikor a szerző a Magyar–magyar nagyszótárt, voltaképpen mint enciklopédiát készít, azzal a szándékkal teszi, hogy a gazdaságkor hazugságaival szembesítsen. /Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár, harmadik, játszva bővített kiadás, Budapest, 2009./ Ezzel a szótárral Czakó Gábor nemcsak nyelvészeti munkát végzett, hanem még inkább felvilágosítót, ha úgy tetszik, missziós feladatra vállalkozott. A szavakon túl belesűrítette ennek a kornak a hitvilágát, nyelvtanát, gondolkodásmódját is. Ahogyan ő maga fogalmaz: „a Magyar–magyar nagyszótár bevezet a kor vallásába, nyelvészetébe, megmutatja, miért nem érti magyar a magyart, ugyanakkor segít eltévedni lelkünk meghitt, belső zűrzavarában is”… /Sebestyén Péter: Gazdaságkor szavai. Czakó Gábor: Magyar–magyar nagyszótár c. könyvéhez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2009. december 14.
December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2009. december 14.
Néhány nappal születésnapja előtt Bolyai Jánosra, az 1802. december 15-én született világhírű magyar matematikusra, a nem euklideszi geometria megteremtőjére emlékeztek. Ez az avatás mintegy megelőlegezte a jövő évieket, amikor – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése értelmében – Bolyai-évet tartanak Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából. December 12-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a Bolyai-emléktábla-avatáson jelen volt Toró Tibor temesvári atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja is, aki ez alkalommal egy könyvritkaságot ajándékozott a Csikynek, amely a Babits Mihály Bolyai című szonettjének 30 nyelven megjelent 36 változatát tartalmazza, ehhez csatolta a híres temesvári Bolyai-levél fakszimile változatát, amelyben János megírta édesapjának, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az emléktáblát a Csiky bejárati lépcsőházában helyezték el. Az adományozó Bolyai János Honvéd Alapítvány elnöke, Poroszlai Ákos jelezte, hagyományőrző szervezetük már számos Bolyai-emlékhelyet jelölt meg szoborral és emléktáblával, Aradon is a várban elhelyezendő szoborban gondolkodtak, de amíg az katonai terület, le kellett mondaniuk a tervről, és megelégedtek a mostani emléktáblával, melynek szövege: „Bolyai János 1802-1860 A világhírű matematikus emlékére, aki 1826-1830 között az aradi várban teljesített szolgálatot, mint kiváló hadmérnök 2009 Bolyai János Honvéd Alapítvány” A mostani megemlékezés alkalmából a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum nemcsak tartalmas könyvadománnyal lepte meg a Csiky Gergely Iskolacsoportot, hanem elhozzak egy asztalmodellt is, amellyel el szeretnék látni az új iskolaszárny két osztálytermét. / Kiss Károly: 2010 – Bolyai-év. Emléktáblát avattak a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./
2009. december 14.
A magyarországi kisebbségek kultúrájáért folytatott kiemelkedő munkáért idén nyolc kitüntetett vehette át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat a kisebbségek napja alkalmából rendezett V. Nemzetiségi Gálán december 13-án Budapesten. Berényi Mária, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének elnöke, a román nemzeti kisebbség érdekében végzett tevékenységéért vehette át az emlékplakettel és díszoklevéllel járó elismerést. Berényi Mária egyetemi tanulmányai befejezése óta foglalkozik a magyarországi románok művelődéstörténetének kutatásával, eddigi eredményeit hat könyvben és több mint száz tanulmányban foglalta össze. Költői tevékenységét négy megjelent verseskötete jelzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díjazták a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2009. december 15.
Duray Miklós ügyvédje útján megóvta egy pozsonyi bíróság döntését, amely végrehajtási utasítást adott ki ellene amiatt, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke magyarul kért bocsánatot a Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), amiért egy budapesti rádióműsorban sértőnek minősített kijelentést tett rá. A bíróságnak két hónapja van arra, hogy döntsön az óvásról. A magyar politikus már korábban leszögezte: „Ha szükséges lesz, akár Strasbourgba is elmegyek!” A per tárgyát Duray Miklósnak a budapesti Inforádióban 2006 júliusában elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A bíróság az ügyben bocsánatkérésre kötelezte Durayt, aki ennek magyarul tett eleget. Ján Slota pártját ez nem elégítette ki, szlovák nyelvű bocsánatkérést követel, s ezért végrehajtó útján akar elégtételt kapni. Amennyiben Duray nem tesz eleget a végrehajtó felhívásának, akár 30 ezer euró kifizetésére is kötelezhetik. /Duray megóvta a végrehajtási utasítást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
