Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2004. április 30.
Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2004. április 30.
Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./
2004. május 3.
Huszonöt európai országból ezer, alvilági hálózatok áldozatává vált gyermeket telepítettek haza Romániába 2003-ban – tűnt ki egy Bukarestben közzétett jelentésből. Olaszországból 296, Franciaországból 96, Belgiumból 77, Németországból 76, Spanyolországból 75 román gyereket küldtek haza a hatóságok. A kiskorúakat nem egy esetben saját szüleik „adták el" az embercsempészeknek, akik prostitúcióra, koldulásra vagy bűnözésre kényszerítették őket. Tavaly 50 ezer fiatalkorú hagyta el kíséret nélkül Romániát, és közülük 21 ezer nem tért vissza. /Ezer román gyereket telepítettek haza 2003-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2004. május 4.
Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
2004. május 4.
A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./
2004. május 5.
Felfoghatatlan, hogy Zágonban az újraindított közbirtokosságot áruba bocsátják. Ezzel nem pusztán a közbirtokosságot, hanem maga a magyar számolja fel lassan, de biztosan önmagát. A bukaresti jogászok, megtalálták a zágoni közbirtokosság szétverésének kiskapuját. /Benkő Levente: Marad-e vándorbotra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 5.
Az MPSZ bukaresti aláírásgyűjtői három eurót kaptak kézjegyenként az Erdélyi Riport hetilap információi szerint. Nevük elhallgatását kérő egyetemisták elmondták a lapnak: valóban kaptak pénzt az aláírásokért, de hogy az összeg honnan származik, arról nincs tudomásuk. Rudolf Pufulete, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy az iskola falai között bármilyen politikai jellegű tevékenységet folytassanak. Erre azért volt szükség, mert kiderült: az iskola egyik tanulója a tizennyolc évet betöltött diáktársaitól gyűjtött aláírásokat az MPSZ támogatására. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke úgy véli, a fővárosban kicsi a magyarok létszáma, ezért az aláírásgyűjtők ügyességén múlott, hogy ki mennyi kézjegyet képes összegyűjteni. /Pénzért gyűjtöttek MPSZ-aláírásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2004. május 6.
A bukaresti bíróság máj. 4-re tűzte ki a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ ellen 2002-ben indított per tárgyalását. A bírónő a büntetőjogi pereket vette előre; végig kellett várni ezeket a pereket. Bombariadó volt, két órát kellett várakozni, végül a szakértők megállapították, hogy nincs veszély. Hat és félóra után került sorra tárgyalása, és – két percet vett igénybe. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elősorolta alkotmányjogi érveit és más, vonatkozó törvényes előírásokat, és ezzel le is zárult a tárgyalás. Az NRP képviselője nem jelent meg. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, hogy rosszhiszeműséget tapasztalt a bírónő részéről, mivel órákon át várakoztatta, holott ismerte az ügyet, és azt is, hogy pár perces tárgyalásról lehet szó, mert a felperes nem jelent meg. A 2002-ben indított perben az NRP alkotmányellenes tevékenység és a nemzeti érdekeket sértő program miatt kérte az RMDSZ betiltását, jogi feloszlatását. Első fokon az RMDSZ megnyerte a pert, de az NRP fellebbezett és ezúttal nekik adtak igazat. Időközben megjelent a politikai pártok törvénye, amely megengedi, hogy kisebbségi szervezetek részt vegyenek a választásokon, és ezek alkotmányosságát nem támadhatja meg bárki, bármikor. Emiatt az NRP keresetét éremben nem is lehetett letárgyalni, hanem – elutasítani. A bírónő jún. 1-jére tűzte ki a per érdembeli tárgyalását. /(Béres Katalin): Törvényszéki tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2004. május 6.
Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2004. május 7.
Máj. 4-én hét Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ tanácstag indítványozta Lokodi Csaba felfüggesztését elnöki funkciójából. Kótai Levente Csaba lett az ideiglenes ügyvivő elnök. Az addigi elnök ekkor Bukarestben tartózkodott, telefonon közölték vele az ítéletet. Megelégelték ugyanis Lokodi Csaba vezetési módszerét. A nem működő állandó munkacsoportok (belügy, külügy, pénzügy, emberi erőforrások, arculatépítés), a döntéshozatal átláthatatlansága, hiányos kommunikáció, egyeduralomra való törekvés voltak az indítványba foglalt tények. Kótai Levente Csaba a május 19-re összehívott rendkívüli közgyűlésig ideiglenes ügyvivő elnökként tevékenykedik. Lokodi Csaba nem tartja etikusnak a döntés közlésének módját. /Lőrincz Edina: Távollétében függesztették fel a KMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 10.
Magyarország uniós csatlakozását a határon túliak – a szlovákiai és a szlovéniai magyarok kivételével – Siralmas énekként és nem Örömódaként élték meg, különösen, ha kimerészkedtek a határra, állapította meg Sylvester Lajos. A csernátoniakat szállító kisbusz a határig hajtott, hihetetlennek tűnt, hogy a sepsiszentgyörgyi útlevélosztályon szabályszerűnek és határátkelésre alkalmasnak vélt úti okmányokat ne fogadják el. Mégis így történt. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály tisztviselői a csoportok számára kiállított közös útlevelet szabályosnak tartják, a bukaresti és kolozsvári magyar konzulátus ügyfélszolgálata ideges lesz az érdeklődők okvetetlenkedése miatt, és azt szorgalmazza, hogy mindenkinek legyen személyre szóló úti okmánya. Ha átmehetnek, láthatták volna, hogy a magyar címerrel ékesített piros-fehér-zöld színű országjelző táblát lecserélik magyar oldalon sokcsillagos kékre, az erdélyiek még azt hitték volna, hogy megszűnt Magyarország. – Az útlevél kiváltása is szép összeg, a kiskorú gyermekek esetében a közjegyzői felhatalmazások, a fordítások közjegyzői hitelesítése, az útiköltség, a megemelt gépkocsi-biztosítási díjak, az utánajárások miatti munkahelyi kiesések is bekerülnek a kiadási rovatba. /Sylvester Lajos: Minden nagyon szép, minden nagyon jó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./
2004. május 10.
Máj. 6-án kezdődött Szentegyházán az immár hagyománynak örvendő Filharmónia Napok rendezvénysorozat. Idén bukaresti, sepsiszentgyörgyi és tokaji vendégkórusokat vártak a Haáz Sándor vezette négynapos rendezvényre. Máj. 7-én a Mikes Diákkórus, valamint a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertezett, majd fáklyás körmenetet, illetve utcabált tartottak. Máj. 8-án sakkverseny, majd bicikli- és futóverseny után jött a zenei vetélkedő kerülhetett sorra. /(bb): Filharmónia Napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./
2004. május 12.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, joghallgatókat tömörítő Jurátus Kör 25 tagja Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. Máj. 11-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a joghallgatókat, ismertette a fiatalokkal a szövetség autonómiapolitikáját. Ezután a joghallgatók a képviselőházba látogattak, ahol Varga Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, és Frunda György szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke fogadta őket. Máj. 12-én Kozsokár Gábor alkotmánybíró fogadja a joghallgatókat az Alkotmánybíróságon. /Bukarestben a Jurátus Kör tagjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2004. május 12.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovásznáról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2004. május 13.
A romániai fuvarozók elégedetlenkednek és tiltakoznak a Magyarországon bevezetett új útdíjak ellen, amelyek – képviselőik vélekedése szerint – hátrányos helyzetbe hozzák őket az európai szállítási piacon. A fuvarozók bukaresti székhelyű két érdekképviseleti szervezete, a nemzetközi közúti szállítás romániai egyesülete (ARTRI), illetve a romániai közúti szállítók országos szövetsége (UNTRR) tiltakozó nyilatkozatokban foglaltak állást a Magyarország által május elsejétől a román és más, nem európai uniós tagállamokhoz tartozó kamionosok számára jelentősen megemelt új tranzitdíjak ellen. /Diszkriminatív intézkedés román fuvarozók ellen? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 13.
Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2004. május 14.
Máj. 13-án Bukarestben a szenátus és a képviselőház együttes ülésén elfogadták a Románia védelmét és biztonságát bemutató Fehér könyvet. Az RMDSZ véleményét ez ügyben Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a szenátus honvédelmi bizottságának tagja ismertette: Románia parlamentje első alkalommal fogad el egy alapdokumentumot az ország belbiztonságára és védelmére vonatkozóan. /Belbiztonsági és védelmi dokumentum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
2004. május 15.
Máj. 14-én Aradon Halász János, az ITDH romániai igazgatója, valamint Tokay Ádám, a Regioinvest aradi kirendeltségének vezetője ünnepélyesen megnyitotta a tanácsadó cég itteni irodáját. A Regioinvest kft. száz százalékban magyar tőkével alakult vállalkozás, amely partner kíván lenni a romániai regionális fejlesztési célkitűzések konkrét megvalósításában, elsősorban Románia nyugati határvidékén. A most Aradon is kirendeltséget nyitó, temesvári székhelyű cég többek között ingatlanfejlesztéssel, reklámmenedzseléssel, információs szolgáltatásokkal és szakmai továbbképzésekkel foglalkozik. Területi irodájuk Nagykárolyban és Bukarestben is van. /(i. j.): Iroda a regionális fejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2004. május 15.
Torockó község jövője elsősorban azon múlik, mennyire tudja kiaknázni az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket – derült ki azon a tanácskozáson, amelyet a helyi RMDSZ szervezett az országos ügyvezető elnökség gazdasági főosztályának bevonásával. Torockó és Torockószentgyörgy csak a vállalkozó kedvű vendégek számára hozzáférhető, a szinte járhatatlan utak megközelíthetetlenné teszik a két falut. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnökségének szórványkérdésekkel foglalkozó alelnöke jelezte, a központi, bukaresti alapokból próbál támogatást szerezni. /Sz. K.: Fehér megye. Gadasági tanácskozás Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2004. május 17.
A keresztény tanítás, a hitélet, valamint a modern kor és a piacgazdaság viszonyairól zajlott máj. 14-15-én kétnapos szakmai konferencia a Bihar megyei Fugyivásárhelyen. A hittudományi műhely előadás-sorozatán az ökuménia jegyében számos római katolikus, református és evangélikus egyházi vezető, teológus vett részt, de immár hagyományosan jelen voltak az RMDSZ vezető személyiségei is, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint a szövetség több szenátora és képviselője. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök is. /Az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel rendezte a fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány nemzetközi konferenciát, melynek vezetője Kállay László fugyivásárhelyi lelkész. /Balla Tünde: Piacgazdaság és keresztény erkölcs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ A Tőkés László ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) szervezte a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban a konferenciát.
2004. május 18.
Diplomáciai botrány fenyeget Bukarest és Kijev között annak következtében, hogy az ukránok a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő hajózható csatornát építenek a Duna-deltában. A gátépítést gazdasági tényezők indokolják, ugyanis az ukránok jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna Sulina ágán tudnak hajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. A román külügyminisztérium a napokban nemzetközi fórumoknál jelentette fel Kijevet, azzal a váddal, hogy a csatorna megépítésével súlyosan veszélyezteti a Duna-delta élővilágát. /Rostás Szabolcs: Ukrán–román viszály van kialakulóban a Duna-delta miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 18.
Székelyföldön gyakorlatilag ellenfél nélkül maradt az RMDSZ, hosszas utánajárással sikerült elérni, hogy megmaradjon a párt egyeduralma, írta Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnöke. Az MPSZ 54 000 álírást gyűjtött a helyhatósági választásokra Erdélyben, ám Bukarestben – az RMDSZ képviselője közbenjárására – a választási iroda megtagadta a szervezet bejegyzését. Ezt követően Hargita megyében a Német Demokrata Fórum szervezete ajánlotta fel a listáin való indulás lehetőségét. Az RMDSZ vezetői a Német Demokrata Fórum országos vezetőire gyakoroltak nyomást és listákat megóvták. Az RMDSZ vezetői azt állították, hogy az 54 000 aláírót az MPSZ félrevezette. Ennyire bolondnak néznek több mint ötvenezer erdélyi magyart, az RMDSZ álláspontja szerint ennyi ember nem tudja, mit ír alá, tette hozzá Szondy. Az RMDSZ állította, nem ők óvtak, hanem a Német Demokrata Fórum. A valóság: Csíkszeredában az egyik óvó Hajdú Áron volt, a városi RMDSZ elnöke. A listákat érintő perekben az egyik oldalon – az MPSZ mellett – Nagy Mária, született Göther, a Német Demokrata Fórum udvarhelyi titkára állt. A másik oldalon: ifjabb Hajdu Gábor, az RMDSZ csíkszeredai tanácsosjelöltje; mellette Bíró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi listáján tanácsosjelölt. Az RMDSZ félt megméretkezni a választásokon, ezt a diktatúrát a gyávaság szülte, fejezte be sorait az újságíró. /Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnök: Gyávaság szülte diktatúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./
2004. május 20.
Az egyház szerepe a közéletben volt a fő témája a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye közgyűlésének, amelyet máj. 19-én tartottak meg a türkösi evangélikus-lutheránus templomban. A közgyűlésen jelen volt meghívott előadóként Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Varga Attila RMDSZ-képviselő, valamint Markó Attila, az Országos Restitúciós Bizottság alelnöke. – Elsősorban autonóm, gazdaságilag is erős egyházra van szükségünk, melynek működéséhez azonban nélkülözhetetlen a jogi keretek megteremtése: az RMDSZ immár 14 éve dolgozik ennek érdekében, és most is folyamatosan munkálkodik rajta – hangsúlyozta Markó Béla. Az elmúlt évek jelentős eredményének számít, hogy az egyházaktól elvett föld- és erdőtulajdon egy részét sikerült visszaszerezni, és most folyik az államosított épületek visszaszolgáltatása is. – Az egyháznak az egységes politikai képviselet eszméjét kell támogatnia, és segítenie kell abban, hogy az erdélyi magyar közösségen belül ne érvényesüljenek a megosztási kísérletek – szögezte le az RMDSZ elnöke. /Eszmecsere az egyházak közéleti szerepvállalásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2004. május 20.
Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az apparátus legfelkészültebb tagja, ugyanis tizenkét éve a megyei tanács vezetőségének tagja. Két ciklusban alelnökként, a legutóbbi négy évben pedig elnökként tevékenykedett. Elmondta, hogy a legutóbbi négy évben, a bukaresti pénzelosztás után Szatmár megye mindig körülbelül a 25. helyre került. Négy év alatt 21 községbe vezették be a vizet, és ezeknek a hetven százaléka magyar település. Évtizedek óta először fordult elő, hogy a magyar nemzetiségű árva gyerekek magyarul tanulhattak az iskolákban, nevelőik magyarul beszéltek velük. Több száz kilométernyi utat aszfaltoztak le és újítottak fel, pályázatokkal vissza nem térítendő hitelekhez juttatták a megyét és a különböző településeket. Legfontosabb terveik között szerepel a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti gyorsforgalmi út elkészítése, szeretnék beindítani a vonatközlekedést Nagykároly és Nyírbátor között. /Simon Levente: Az RMDSZ jelenléte a megyei tanácsban lehet a legrövidebb út Európához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./
2004. május 20.
Máj. 13-15. tartották Bukarestben a Lingua Pax Egyesület által szervezett Többnyelvűség, multikulturalizmus címet viselő konferenciát. A konferenciát megnyitó dr. Murvai Olga, a Bukaresti Tudományegyetem Idegen Nyelvek Kara Hungarológia Tanszékének nyelvésze, a Lingua Pax Egyesület elnöke elmondta: az első konferencia 1997-ben volt, a második 2000-ben, mindkettőnek anyaga kötetben is olvasható (Bilingvismul, Kriterion, Bukarest, 1998; Lingua Pax, I-II., Cavaliotti, Bukarest). Dr. Murvai Olgát elmondta, az első konferenciát azért szervezte, mert úgy gondolta, aktuális lenne a kétnyelvűségről ilyen szinten is szót ejteni, hiszen Romániában van húsz kisebbség, melyből tizennégynek a nyelvén oktatás is folyik náluk, a karon. /Gáspár Hajnal: Lingua Pax – Többnyelvűség, multikulturalizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2004. május 20.
Magyarország, a romániai magyarság és az Európai Unió a fő témája az idei Bukaresti Magyar Napoknak. A május 17–23. közötti programsorozat fő szervezője az RMDSZ bukaresti területi szervezete. Az esemény eddigi politikai rendezvényei között szerepelt Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a bukaresti Calvineumban tartott előadása Romániai magyarság és az Európai Unió címmel, míg Íjgyártó István, a bukaresti magyar nagykövet máj. 20-án Magyarország az Európai Unióban címmel tart beszámolót. Számos kulturális és szórakoztató program várja az érdeklődőket. /Bukaresti Magyar Napok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2004. május 20.
Tudományos kutatómunkája elismeréseként a kulturális érdemrend tisztikeresztjét adományozta Iliescu államfő Cserey Zoltán muzeológusnak. Bordi Zsigmond Loránd, szintén a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, kultúrafejlesztésért harmadosztályú kulturális érdemrendet kapott. A díjakat Iliescu jelenlétében Razvan Theodorescu tárcavezető adta át Bukarestben. /Szekeres Attila: Tisztikereszt Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2004. május 21.
Oktatási megállapodás írt alá Budapesten Magyar Bálint oktatási miniszter és Calin Fabian román nagykövet. A megállapodásban külön fejezet rendelkezik a nemzetiségi oktatással összefüggő kérdésekről. A közlemény szerint az együttműködési megállapodás kölcsönösen lehetőséget nyújt számos ösztöndíjra, többek között hungarológiai tanulmányok folytatására, teljes nappali tagozatos alapképzésre, ezen belül 2 román nemzetiségű magyar hallgatónak tanulmányok folytatására Romániában, PhD és kutatói ösztöndíjakra, nyári egyetemi programokon való részvételre, valamint 30 magyar nemzetiségű romániai pedagógus és 30 román nemzetiségű magyarországi pedagógus 1-2 hetes tanulmányútjára. A megállapodás alapján a következő tanévtől lehetőség nyílik 3 román lektor fogadására az ELTÉ-n, a Szegedi Egyetemen és a Tessedik Sámuel Főiskolán, 3 magyar lektort pedig a bukaresti, a kolozsvári Babes-Bolyai, és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen fogadnak. /Magyar-román oktatási megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2004. május 21.
A romániai magyarság és az Európai Unió tematikával tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök máj. 18-án a bukaresti Kálvineumban. Hangsúlyozta: fontos, hogy a romániai magyar közösség minél hamarabb házon belül, azaz az Európai Unió tagja legyen. /Hogyan lehetünk az integráció nyertesei? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
