Románia azt fontolgatja, hogy a vonatkozó jogszabály módosításával lehetővé teszi súlyosan beteg román gyermekek külföldi örökbefogadását – közölte Adrian Nastase kormányfő júl. 22-én Washingtonban. A törvényhozás múlt hónapban fogadott el egy jogszabályt, amely megtiltotta román gyermekek külföldre történő örökbeadását. Erre a lépésre az Európai Unió (EU) megfogalmazta aggodalmak késztették Bukarestet. /Különleges esetek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./
2004. július 27.
Júl. 23-án Bukarestben, a Victoria kormánypalotában a kormány és az osztrák OMV képviselői aláírták a Petrom állami olajtársaság privatizálásáról szóló szerződést. A szerződés értelmében az OMV 669 millió eurót fizet a Petrom részvényeinek 33,34 százalékáért. Emellett a későbbiek során az osztrákok 723 millió és 860 millió euró közötti összegű tőkeemeléssel 51 százalékos részesedést szerezhetnek a Petromban. A fenti összeg annak függvénye, hogy a Petrom kisrészvényesei mekkora részesedést vásárolnak a vállalatban. Ugyanakkor az OMV a Petrom 292 millió eurós külföldi és 160 millió eurós készpénzadósságát is magára vállalta. Az ügylet összértéke 1,5 milliárd euró körül mozog. A Petromnak Romániában két finomítója és 600 benzinkútja van, de jelentős koncessziókkal rendelkezik a Kaszpi-térségben is. Ezeknek köszönhetően a Petrom a délkelet-európai térség legnagyobb olajtársasága. Az OMV a Petrommal Románia legnagyobb munkaadóját vásárolta meg, amely jelenleg 57 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A nemzeti olajcég megszerzésével az OMV Kelet-Európa legnagyobb olajtársaságává vált. /Az OMV megvette a Petromot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 27.
Az Új Nemzedék Párt elnöke a juhászból milliárdossá lett Gigi Becali. Becali megvásárolta az Új Nemzedék Pártot – valaha a liberálisként Bukarest polgármesteri székébe került Viorel Lis volt az élén. Becali nem titkolta, hogy a Vasgárdával szimpatizál. Alvezérei: a valaha demokratikus érzelmeiről ismert Paul Ghitiu, a volt liberális szenátor Emil Tokaci, tanácsadója pedig Dan Pavel. A pártvezér szórja a pénzt. Az egész Új Nemzedék – éppúgy, mint a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Egységpárt – a jelenlegi kormánypárt találmánya. Ez esetben Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte: kebelbarátja, Gigi Becali álljon élére egy olyan pártnak, amely szavazatokat vesz el az ellenzéktől, egyszersmind fokmérője lehet a külföld tűrőképességének a nacionalizmus iránt. Hrebenciuc másik jó barátját Verestóy Attilának hívják, tette hozzá Román Győző újságíró. /Román Győző: Az Új Nemzedék régi nótája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 27.
Júl. 26-án az együttműködés eddigi eredményeit és a további teendőket tekintette át Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ és Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az e két szervezet között született együttműködési megállapodás teljesítéséért. A PSD és az RMDSZ márc. 9-én írta alá a 2004-es együttműködési megállapodást. Az idei egyezségben az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített keretekkel, például ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti. Az újdonságot az jelenti, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó önálló magyar karok sorsa még mindig rendezetlen. /Átfogó elemzés készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 27.
A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése az idei nyári politikai vitatáborok egyik központi témája volt. Románia esetét véve a Moldova Köztársaság állampolgárai számára alanyi jogon jár a román útlevél, ezért Bukarest nem gördíthet akadályokat az erdélyi magyarok kettős állampolgársága elé sem. Orbán Viktor sincs elsőre elragadtatva az ötlettől, „pedig ő jó ideje a nemzet megmentőjének pózában tetszeleg” – írta Bálint Zsombor. A cikkíró hozzátette: a munkahelyeiket, életszínvonalukat féltő anyaországi átlag állampolgárok nem biztos, hogy lelkesednek az ötletért. Az erdélyiek nem nyernek vele. /Bálint Zsombor: Higgadtan a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2004. július 28.
Adrian Nastase miniszterelnök Oroszországba látogatott, megbeszélést tartott Mihail Fradkov kormányfővel. A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésének pillanatától elmondható, hogy a Moszkva és Bukarest közötti viszony végre normalizálódott, a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba, a fejlődés, a kiteljesedés fázisába léptek, nyilatkozott Adrian Nastase. A vizit alkalmával Nastase és orosz kollégája, Mihail Fradkov kormányfő kicserélte a Románia és az Orosz Föderáció közötti politikai szerződés ratifikációs dokumentumait, ezzel a szerződés gyakorlatilag is életbe lépett. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 2 milliárd dollárt ért el, amiből a román export 52 millió dollár volt, az import pedig 1,92 milliárd. /Életbe lépett a román-orosz alapszerződés. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok felélénkítését tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2004. július 31.
Adorjáni Dezső Zoltán brassói esperest a közelmúltban választották az Erdélyi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökévé. Az új püspök szerint fontos feladat az intenzívebb hitélet kialakítása, a misszió, az evangelizáció és az oktatás megszilárdítása. A brassói egyházmegyében a falusi gyülekezetek földterületeket vásároltak, amelyek megműveléséhez gépparkot szereztek. Az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház 39 egyházközséget, továbbá a 112-120 szórvány közösséget, összesen 35 ezer magyar és szlovák lelket foglal magában. A szlovákok létszáma nagyjából 4 ezer. Bukarestben van egy román nyelvű gyülekezet is, amely a magyartól függetlenül működik, a magyar gyülekezet épületében. 18 egyházi ingatlant igényeltek vissza, ebből 13-at /ezen belül 8-at Nagylakon/ visszaszereztek. Ingatlanjaik visszaszerzésében nagy segítségükre volt Markó Attila helyettes államtitkár. Az egyház külföldi kapcsolatai kiválóak, sok támogatást kaptak tőlük, de elsősorban a saját lábukon akarnak megállni. /Balta János: Dinamikusabb lelki élet, szilárd anyagiak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./
2004. augusztus 3.
Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Moldova szakadár Dnyeszteren túli területén élő román ajkú diákoknak, miután a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai bezáratták a román nyelvű iskolákat, jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter, hozzátéve, hogy már folyamatban vannak a konzultációk e tárgykörben a moldovai hatóságokkal. Másfelől a román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rákényszeríteni a túlnyomórészt orosz nyelvű Dnyeszteren túli terület hatóságait az iskolabezárásokról hozott döntés megmásítására. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. Ezek között szerepelhet a tiraspoli állami vezetők nemkívánatos személlyé nyilvánítása és a terület exportjára kirótt korlátozó intézkedések bevezetése. /Román szankciók Tiraspol ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2004. augusztus 3.
A kormánypárt vereségként élte meg a helyhatósági választások eredményét, a liberális és demokrata szövetség pedig győzelemként. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint valójában annyi történt, hogy módosultak az erőviszonyok, nyíltabbá vált az őszi választási küzdelem. Az RMDSZ kiváló eredmény ért el, ez meglepte az RMDSZ ellenfeleit. Markó hangsúlyozta, hogy a mostani választási eredmények ellenére a kormánypárttal hosszú távon is folytatódhat az együttműködés, de el tud képzelni együttműködést a liberális-demokrata koalícióval is. Makkai János, a Népújság főszerkesztője elítélte Orbán Viktor megállapításait. Markó jelezte, nem kíván polémiába keveredni a Fidesszel, de kijelentette: a Fidesz ellenzékben másfajta retorikát próbál használni. Markó nem ért egyet azzal, hogy valaki kormányon másképpen beszéljen ezekről a kérdésekről, mint ellenzékben. Markó szerint a Fidesz rá fog jönni, hogy nem hoz hasznot számukra, ha megkérdőjelezik az RMDSZ politikáját. Tusnádon elhangzott, hogy az elkövetkező három évben ki kell vívni az autonómiát, és Romániát rá kell kényszeríteni arra, hogy ezt megadja. Markó szerint viszont az integráció fontos, az autonómiát „saját politikai bölcsességünkkel és erőnkkel kell kivívnunk.” Markó Béla úgy gondolja, „a Fidesz fölösen koncepciózus a szóban forgó kérdésekben, a kormányoldal pedig fölösen koncepciótlan. Tehát a Fidesznek van koncepciója, amely időnként valóban egyik vagy másik elemében változik, másrészt sokszor reánk akarják erőltetni a felfogásukat anélkül, hogy megkérdeznének minket.” Az újságíró hozzátette: „szívesen vezetnének bennünket pórázon”, továbbá idézte Csapody Miklóst /Magyar Demokrata Fórum/ az Erdélyi Riport hetilapból: "Hogy van az, hogy egy politikai erő Magyarországon a természetellenes politikai egybetömbösítés élharcosa, Erdélyben pedig a természetes, nemcsak politikai, hanem érdekképviseleti, szervezeti, közületi egység mesterséges szétdarabolója." Makai hozzátette: ebben egy platformon találja magát az RMDSZ és az MDF. Markó Béla helyeselt: „A Magyar Demokrata Fórumhoz érzelmi szálak is fűznek, amelyek még 1989 előttről származnak. Nehéz időkben járták Erdélyt, megkerestek minket, segítettek. Szellemi, lelki támaszt jelentettek sokunk számára. Csapody Miklós például ilyen ember…” Makai idézett Kövér Lászlónak a Krónikának adott interjújából: "Én büszke vagyok arra, hogy Szász Jenő a barátom és nem Verestóy Attila. Markó Béla pedig bizonyára arra büszke, hogy neki újabban Kovács László és Medgyessy Péter a barátja, nem pedig Orbán Viktor." Markó Béla erre megjegyezte: „A barátaimat nem politikai értékválasztás szerint válogatom. Vannak velem sokban egyet nem értő, meg velem egyetértő barátaim egyaránt. A barátságunk alapja az erkölcs.” /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./ Ezt a beszélgetést, ismertették az RMDSZ Tájékoztatóban /RMDSZ Tájékoztató, aug. 3., 2783. sz./, továbbá a következő lapokban: Markó: Autonómia és integráció nem helyezhető szembe egymással. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4., „Ha sokáig lesz közöttünk határ, veszedelmesen megfogyatkozunk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./, Markó Béla szerint Románia esetében nem állítható szembe egymással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./
2004. augusztus 4.
A romániai tanügyi szakszervezetek több tucat tagja összegyűlt aug. 2-án a bukaresti orosz nagykövetség épülete előtt, hogy felkérje a moszkvai hatóságokat, járjanak közbe a román tannyelvű iskolák bezárása miatt bekövetkezett Dnyeszteren túli válság megoldása érdekében. Az anyanyelvű oktatás tiltása a román tanügyi szakszervezetek megítélése szerint "súlyos precedens egy nép kultúrájának és önazonosságának megsemmisítésére". A tiltakozók felhívással fordultak a külügyminisztériumi, illetve az oktatási tárca vezetőihez, járjanak közben az Európai Uniónál. Az Igor Szmirnov vezette tiraszpoli hatóságok július elsejétől elrendelték a latin betűs írásmódot használó valamennyi iskola bezárását. Transznisztriában összesen nyolc, a chisinaui kormánynak alárendelt román iskola működik, melyekben ötezer gyerek tanul. A transznisztriai hatóságok hat tanintézményről tesznek említést, amelyből kettőt már bezártak. Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Dnyeszteren túli területén élő román diákoknak. A román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. /Bukaresti tiltakozás a Dnyeszteren túli román iskolabezárások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2004. augusztus 5.
A románok az Izraelben dolgozó vendégmunkások 16 százalékát adják ki, és ezzel a harmadik helyen állnak, tudósított az Adevarul bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2004. augusztus 9.
Kolozsvár központjában van a magyar főkonzulátus. A konzul bemutatta alapvető tevékenységeiket. A főkonzulátus mint intézmény egyenrangú a nagykövetséggel, tehát nincs alárendeltségi viszonyban vele, mint például a bukaresti konzulátus. Nemcsak magyar nemzetiségűek, hanem egyre nagyobb számban magyarul nem tudó román nemzetiségűek is fordulnak hozzájuk vízumért. Magyarország és Románia között olyan vízumegyezmény van érvényben, hogy bármely román állampolgár félévenként 90 napig, egyben vagy szakaszokban, minden kötöttség, vízumkényszer nélkül, Magyarországon tartózkodhat, és ez érvényes a magyar állampolgárok részére is, itt Romániában. Magyarország nem írja elő a kötelező mennyiségű pénz meglétét. Romániában, viszont előírnak egy minimális összeget, amely nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Uniós övezetbe való belépéshez kötelező. Ez öt napra 500 euró, amennyiben az úti okmányokból (repülő-, vonat- vagy buszjegy) kiderül, hogy huzamosabb ideig akar kint tartózkodni valaki, akkor ennél több összeget is megkövetelhetnek a vámosok. Sajnos ezzel az előírt valutaösszeggel gyakran a szegényebb erdélyiek Magyarországon lakó családtagjainak, barátaiknak a meglátogatását akadályozzák meg. Amennyiben valaki több mint 90 napot akar, illetve kényszerül Magyarországon tölteni, az új kormányrendelet által megengedett 180 napi kereten belül, akkor igényelni kell a D-típusú vízumokat. Van még két fizetési kötelezettsége a Magyarországra utazónak. Az egyik a társadalombiztosítási illeték. Ez, ma már mindenki számára kötelező, a világon bárhol, ha egy másik országba utazik. A Romániából kiutazóknak is ilyen biztosítással kell rendelkezniük. A másik, amely szintén a romániai polgárokat sújtja: a gépjárműbiztosítás. Létezik egy Nemzetközi Biztosító Szövetség, Magyarország ennek tagja, Románia pedig nem, illetve a román biztosítók nem tagjai, és így a Romániában kötött kötelező járműbiztosítás sehol Európában, így Magyarországon sem érvényesíthető, ezért ajánlatos megkötni azt a bizonyos második biztosítást, a CASCO-t. /Farkas E. Zoltán: Fizetési kötelezettségek a román-magyar határ átlépésekor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2004. augusztus 9.
A Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsa közleményében az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény számára is figyelmeztető jelzésként értékelte a Vajdaságban és Transznisztriában a közelmúltban felerősödött kisebbségellenes atrocitásokat és intézkedéseket. "Együtt érzünk és szolidarizálunk az emberi méltóságukban, nemzeti önbecsülésükben megsértett vajdasági magyarokkal és transznisztriai románokkal, és felszólítjuk a budapesti, valamint bukaresti kormányokat, hogy határozottan álljanak ki nemzettársaik védelmében" – áll a közleményben. "Aggodalommal tapasztaljuk, hogy Orbán Viktornak a Bálványosi Szabadegyetem zárónapján elhangzott beszédét mind a romániai, mind a magyarországi kormánypártok rosszindulatúan félremagyarázzák, mondanivalóját elferdítik, nyílt és világos üzenetét szándékosan félreértelmezik. Adrian Nastase mellett Markó Béla és Frunda György is látványosan elhatárolódtak Orbán Viktornak az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit támogató, méltató és bíztató szavaitól. Ezzel a tettével az RMDSZ vezetése továbbra is a román hatalom paktumpolitikáját segíti az erdélyi magyar nemzeti közösség jogos autonómia igényével szemben, ami beláthatatlan károkat okoz közösségünknek. Az őszi parlamenti választásokra készülve, a Magyar Polgári Szövetség a készülő választási törvényt demokrácia- és kisebbségellenesnek tekinti, melynek segítségével a kormánypárt és az RMDSZ újból meg akarja fosztani Románia polgárait a választás szabadságától. Felkérjük a romániai demokratikus politikai erőket, valamint civil szervezeteket, hogy határozottan lépjenek fel a készülő antidemokratikus választási törvény ellen, amely a demokratikus értékeket, a pluralizmust megkérdőjelezve, veszélybe sodorja Románia mindannyiunk által szorgalmazott 2007-es EU-s csatlakozását. Ugyanakkor megismételjük a Magyar Polgári Szövetség ajánlatát az RMDSZ-szel közösen megszervezendő összmagyar előválasztásokra vonatkozóan, mert ez teremt egyedüli lehetőséget arra, hogy az őszi választásokat követően az erdélyi magyarság valós parlamenti képviselettel rendelkezzen" – áll a Magyar Polgári Szövetség vezetőtanácsának közleményében. /A vajdasági magyarokkal szolidarizál az MPSZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./
2004. augusztus 12.
Amit az RMDSZ parlamenti képviselői kiharcoltak (anyanyelvhasználat a közigazgatásban, bíróságokon stb.), nem gyakorolják, írta a Postafiók rovatban Tapody Lukács Ottó. Az RMDSZ a „békesség kedvéért" legtöbbször hallgat. Megalakult az Magyar Polgári Szövetség, alternatívaként jelent meg az RMDSZ-szel szemben. Az elgondolás nem lenne rossz, de „nagyon kevesen vagyunk” -írta. Kihasználta ezt az RMDSZ és kígyót-békát kiáltott az „újra", ebbe alaposan besegítettek „a jobbakra balos szócsöveik is. Émelyítő cikkek jelentek meg még az RMSZ hasábjain is.” Le kell váltani az RMDSZ éléről a nem odavaló személyeket. Dehát – „bebetonozták" magunkat a vezetők, ebben is van némi igazság. Tapody Lukács Ottó jelezte, nem volt hajlandó az MPSZ soraiba állni, viszont nagy politikai melléfogásnak tartja Tőkés László kizárását a tiszteletbeli elnökségről és az RMDSZ közreműködését az MPSZ helyhatósági választásokban való részvételének meggátolásában. Tapody Lukács Ottó szerint szövetségre kellene lépni az MPSZ-szel és fékezni kellene a balos sajtóorgánumokat. „Ne ócsárolják az anyaországi ellenzéki politikusokat, mert valószínűleg 2006-ban ők kerülnek hatalomra és „elszakad a mézesmadzag".” /Tapody Lukács Ottó, Tasnád: Hogyan tovább? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Tapody Lukács Ottó írása után közölték a Postafiók rovatban Malaies Mihály levelét. A levélíró a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Szabadegyetem programjáról írt fölényes elutasítással. Kövér Lászlót uszítónak mondta. A levélíró szerint Orbán Viktor elfeledi, hogy ő nem a jó Isten. /Malaies Mihály, Élesd: Aki nem tudja, az tanítja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2004. augusztus 13.
A román oktatási tárca elfogadta a holokauszt története tanításához szükséges tantervet. Ezt a középiskolákban választható tantárgyként tanítják majd. Bukarestben, Bákóban, Kolozsváron és Krajován már dolgoznak olyan történelemtanárok, akik a holokauszt oktatását nemzetközi felkészítőkön sajátították el. Néhány hét múlva további 23 középiskolai tanár vesz rész a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet képzésén. /Ősztől tanítják a holokauszt történetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2004. augusztus 13.
Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2004. augusztus 16.
Orbán Viktor saját kampánycéljaira használja fel a romániai magyarságot – fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök a bukaresti közszolgálati rádió aug. 14-i hírműsorának adott nyilatkozatában. A rádió riportere a volt magyar miniszterelnöknek, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a közelmúltban Romániában tett megnyilatkozásairól kérdezte a bukaresti kormány álláspontját. Nastase kifejtette: az oly annyira "légiesített" határok miatt Orbán Viktor nem vette észre, hogy kilépett Magyarországról, és belépett Romániába, azt hitte, hogy Romániában is folytathatja választási kampányát. Nastase leszögezte: a romániai magyarokkal és az RMDSZ képviselőivel együtt Bukarest elutasítja, hogy Orbán a romániai magyarok és románok rovására folytasson kicsinyes politikai játékokat. A miniszterelnök megállapította, hogy az RMDSZ és a román kormány közötti rendkívül hasznos együttműködés tette lehetővé a bejutást a NATO-ba, adott támogatást az európai uniós csatlakozáshoz, a vízummentesség bevezetéséhez. /Adrian Nastase ismét bírálja Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2004. augusztus 17.
Nits Árpád a leghatározottabban tiltakozott a székelyudvarhelyi szoborpark feljelentése ellen. A feljelentőt azonnal ki kellene rúgni az RMDSZ-ből. Az RMDSZ vezetősége bukaresti, budapesti, strasbourgi és más befolyásos ismeretségi köreiben lobbizva érje el a szoborpark elleni per elvesztését, hogy senki se nyúljon a szobrokhoz. Ez a mostani feljelentés a magyarság érdekében kifejtett tevékenység ellen irányult, és ezért “sikerének” nagy az esélye. /Nits Árpád: Az igazi feljelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 17./
2004. augusztus 18.
A Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Karának keretében működő Hungarológia Tanszéken a 2004-2005-ös egyetemi tanévre 30 hely (15 ingyenes és 15 fizetéses) áll az érdeklődők rendelkezésére, tájékoztatott dr. Zsigmond Győző egyetemi előadótanár, tanszékvezető. A magyar főszakkal társítva többek között angol, francia, német, orosz, olasz, spanyol és román mellékszakon végezhetők el a tanulmányok. A Hungarológiai Tanszék együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának két magyar tanszékével, illetve Magyarország több felsőoktatási intézményével. A Hungarológia Tanszéken idén ősszel ismét indul mesterképző (magiszteri) évfolyam, egyéves időtartammal. /Szonda Szabolcs: Új tanévre készül a bukaresti Hungarológia Tanszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2004. augusztus 20.
A gyergyószentmiklósi Objektív Televízió adását, az audiovizuális törvény előírásait megszegve, a TVS Holding olyan magas frekvenciájú sávra helyezte, hogy a város tévénézőinek csak 20%-a foghatja készülékén. A képviselőház visszaéléseket kivizsgáló bizottsága meghallgatásra hívta Bukarestbe Csata Orsolyát, az Objektív Televízió igazgatónőjét. A meghallgatáson jelen volt Gáspárik Attila az Audiovizuális Tanács részéről. Ezen a meghallgatáson Zamfirescu ígéretet tett, hogy amennyiben az Objektív televízió 2500 aláírást mellékel a kéréshez, visszahelyezik a tévéadót egy mindenki által fogható sávra. Az Objektív televízió 4000 lakossági aláírást gyűjtött össze, de az illetékesek nem voltak hajlandóak átvenni az aláírásokat, hiába vitték Bukarestbe, Zamfirescu igazgatóhoz. Iktatni sem voltak hajlandók. Gyergyószentmiklósnak összesen 20 ezer lakója van, ami mintegy 5000 családból áll össze, tehát a 4000 aláírás a lakosság döntő többségét jelenti. A 90%-ban magyarlakta város lakossága fenti sérelmének orvoslása érdekében miért nem tesz az RMDSZ semmit (kivéve dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt, aki a lakosság kérelme mellé állt)? Vajon miért van a tanácsban Gáspárik Attila, miért nem tett semmit az Objektív Televíziót és Gyergyószentmiklós lakosságát ért diszkrimináció ellen? /Gál Éva Emese: Lesöpörhető-e az asztalról négyezer lakossági aláírás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Ugyanebben a számban Gáspárik Attila válaszolt. Elutasított minden kritikát, mondván, nem az Audiovizuális Tanács feladata a műsorrács meghatározása. Bármilyen beleszólás a kábelprogramok összetételébe a Tanács részéről cenzúrának minősül. /Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke: Tisztelt Romániai Magyar Szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20.
2004. augusztus 23.
Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2004. augusztus 24.
Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./
2004. augusztus 24.
Tőkés László püspök nyilatkozatában sajnálatának adott hangot, hogy a júl. 24-i, tusnádfürdői beszéde miatt Orbán Viktort, a Fidesz – MPSZ elnökét "nemtelen támadások érték" mind a magyar, mind a román kormány részéről. "Az előbbieknél is fájdalmasabb azonban, hogy a román nacionál-kommunisták autonómiaellenes kirohanásaihoz felemás magatartásával az RMDSZ hivatalos vezetősége, nevezetesen Markó Béla pártelnök is készséggel asszisztál. Budapest, Bukarest és az RMDSZ eme hármas együttállása a kommunista internacionalizmus alapvető nemzeti érdekeinket sértő, szégyenteljes korszakát juttatja eszünkbe" – áll a nyilatkozatban. "Markó Béla pártelnök szerint az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor. A magyar nemzeti erők is támogatják Románia integrációját, viszont ennek demokratikus előfeltételéül szabják az erdélyi magyarság autonómiához való közösségi jogának a biztosítását. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ-nek el kellene ítélnie a román miniszterelnök Orbán Viktort kárhoztató autonómiaellenes kirohanásait" – folytatja Tőkés. Az idei parlamenti választások programtervezetére vonatkozóan Markó Béla kijelentette: a következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét. "Ez az ígéret merő kampányfogásnak tűnik, amennyiben az RMDSZ vezetősége nem utasítja vissza Adrian Nastase nyilatkozatát" – vélekedett Tőkés László. /Tőkés: Az RMDSZ-nek vissza kell utasítania Nastase kormányfő Orbán-ellenes kirohanásait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2004. augusztus 25.
Neményi József Nándor közel tíz éve a Versenytanács tagja Bukarestben. A romániai magyar gazdasági újságírás nagyon nehéz helyzetben van, mert nincs magyar gazdasági hetilap. A Pulzus című hetilap három éve megszűnt, ennek több évig Neményi volt az állandó munkatársa. A magyar szakírás iránt továbbra sincs megfelelő érdeklődés. Neményi József Nándor elmondta, hogy lassan születtek meg az alapvető gazdasági jogszabályok, az igazi gondok azonban az alkalmazással voltak. Alapvető törvény a versenytörvény, az állami támogatások törvénye és a tisztességtelen verseny tiltásáról szóló jogszabály. A harmadikat alig alkalmazzák, mert nincs eldöntve, hogy melyik hivatal hatáskörébe tartozik. Az első két törvény napirenden van: két éven át, EU-integrációért felelős államtitkári minőségben ezek végrehajtásáért Neményi felelt. Hetente készített jelentést ezek végrehajtásáról a kormánynak. Azt látja, hogy nem fejezték be a privatizációt, nem működik olajozottan a piacgazdaság, ezeket a törvényeket sem lehet hatékonyan alkalmazni. Romániában visszatérő jelenség, hogy a privatizáció nem oldja meg a gondokat. Legalább hatszáz nagy, és további kétezer kis és közepes cég vár eladásra, ugyanakkor legalább ötezer per van folyamatban a rosszul sikerült privatizáció miatt. – Romániában az aktív lakosság 28,5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, míg a bruttó nemzeti termékből a mezőgazdaság részaránya 11 százalék. A mezőgazdaság 95 százaléka privatizálva van, ez azonban a gondokat nem oldotta meg. Jelentős segítséget jelenthet az EU hárommilliárd eurós támogatása a román agrárágazat számára, ebből azonban zömmel csak piacra termelő nagyüzemeket lehet támogatni. Több mint kétmillió romániai munkavállaló dolgozik külföldön, zömmel fiatalok. A román munkaerőpiac nem vonzó. /Makkay József: Gyors reformok nélkül nincs fellendülés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2004. augusztus 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2004. augusztus 27.
Ukrajna az amerikai és román környezetvédelmi aggályok ellenére aug. 26-án felavatta a Duna-delta rezervátumán áthaladó Bisztroje-csatornát. Az avatóünnepségen személyesen részt vett Leonyid Kucsma ukrán elnök, aki szerint a csatorna elleni bírálatok "nem környezetvédelmi, hanem politikai és gazdasági jellegűek". Románia a csatorna miatt pert indít Ukrajna ellen a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A perben Bukarest nem csupán a csatorna, hanem a Kígyók-szigete kontinentális talapzata kijelölésének kérdését is megpróbálja rendezni. /Ukrajna a tiltakozások ellenére felavatta a Bisztroje-csatornát. Bukarest berendelte az ukrán nagykövetet, és pert indít. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2004. augusztus 27.
Lakatos István /Sárvásár, 1904. szeptember 14. –Kolozsvár, 1993. szeptember 3./ a romániai magyarság jelentős közéleti személyisége, politikusa volt. 1950. febr. 17-én letartóztatták, 25 év kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult tizenöt év börtön letöltése után. A demokráciáról, a nemzetiségi jogok maradéktalan megvalósításáról – bár tettek neki ajánlatokat – a legsúlyosabb börtönkörülmények között sem alkudozott. Ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben Márton Áron püspököt, akihez személyes barátság is fűzte, Kurkó Gyárfást, Venczel József professzort és másokat elítéltek. Az volt a bűnük, hogy védelmezték a romániai magyarság saját gazdasági alapjait jelentő szövetkezeti hálózatot, a közbirtokossági javakat, az egyházi iskolákat és egyházi javakat, teljes magyar állami egyetemi és főiskolai hálózatot követeltek. Lakatos István, Márton Áron, Venczel József professzor és mások az 1946 évi párizsi béketárgyalások előtt alapos dokumentációt készítettek a romániai magyarság demográfiai, iskoláztatási, vallási és gazdasági állapotáról és intézményeiről, és ennek megfelelő javaslatokat tettek a határok méltányos megállapításáért. Lakatos István a kolozsvári Lepage nyomdába szegődött nyomdásztanulónak, és elvégezte a nyomdaipari szakiskolát. 1933-ban megírta a nyomdász szakszervezet történetét. 1934-től az Előre című hetilap főszerkesztője és ugyancsak főszerkesztője a három nyelven (románul, magyarul és németül) megjelenő Tipograph című hetilapnak. A Romániai Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának országos titkára, majd elnöke. 1938-tól a gróf Bánffy Miklós vezetésével létrehozott Magyar Népközösség alelnöke. A bécsi döntés után – 1940 őszén – Bukarestből hazaköltözött Kolozsvárra, a Minerva nyomda mestere lett és a budapesti Népszava munkatársa. Később a református egyházi részvénytöbbségű Minerva nyomda igazgatója. 1946-tól országgyűlési képviselő. A romániai magyar szövetkezeti mozgalom vezetője közel egy évtizeden át. Alapítója és irányítója a Kolozsváron szerkesztett Erdély című szociáldemokrata országos napilapnak és elnöke a Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának. Következetes ellenzője a kommunista és a szociáldemokrata pártok egyesítésének. Börtönéveinek megrázó történetét egy hatalmas, több száz oldalas emlékiratban, a Szekuritáté elől rejtegetve megírta és sikerrel külföldre juttatta. Az emlékirat nyomdakész állapotban van. /Dáné Tibor: Egy igazi demokrata emlékezete. Lakatos István (Sárvásár 1904. szeptember 14–Kolozsvár 1993. szeptember 3.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
2004. szeptember 3.
Románia gyenge vásárlóerővel rendelkező sajtópiaca magyar szemmel nézve irdatlan mennyiségű rádió- és tv-állomást, napilapot tart el. A paradox helyzet kulcsa, hogy a médiumok fenntartása politikusok, illetve üzletemberek érdekeinek az érvényesítését szolgálja, mutatott rá bukaresti keltezésű elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A romániai magántelevíziók száma 173 (!). Kereskedelmi rádióból 300, kábeltelevízió társaságból 250 működik az országban, a napilapok száma pedig több százra rúg. Egyedül Bukarestben 18 jelenik meg, és szinte minden nagyobb város 3-4 helyi újsággal büszkélkedhet. A politikai befolyásolás végzetes következményekkel jár Románia sajtókultúrájára. Újságok leplezetlenül, pénzért kínálják fel szerkesztőségi cikkeiket bőkezű megrendelőknek. A független újságírást segítő bukaresti központ adatai szerint tavaly Romániában legalább 16 romániai újságírót ért fizikai bántalmazás. 2002-ben nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas temesvári újságíró, aki a román titkosszolgálatról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket. Holttestének darabjait egy évvel később egy vasúti töltésen találták meg. /A FAZ a romániai "szabad sajtóról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
2004. szeptember 3.
A választási törvény tervezete csak a bukaresti választópolgároknak adja meg a lehetőséget, hogy akár független képviselőt is juttathassanak a parlamentbe. Szilágyi Zsolt képviselő szerint ezt azért foglalták törvénybe, hogy a Magyar Polgári Szövetség független jelölteket se állíthasson a választásokon. A Pro Democratia Egyesület levélben fordult a honatyákhoz, amelyben kifogásolták, hogy a tervezet eltérő bánásmódban részesíti a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve a törvényhozáson kívül rekedt nemzeti kisebbségi szervezeteket. /A Pro Democratia is tiltakozik a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2004. szeptember 3.
Gál Éva Emesének az RMDSZ Etikai Bizottsághoz címzett levelére nem Melles Elődnek kellett volna válaszolnia, hanem az érintetteknek. Időközben Markó Béla is megígérte, hogy közbenjár az RMDSZ erkölcsi tisztaságát felügyelő szervezet tagjainál a válasz elküldése érdekében. Melles Előd éveken át akadályozta az erdők visszaadását és Gál Éva Emese ellen csak azért indított pert, mert az újságírónő vállalta a tények megírását, szögezte le Garda Dezső. Az RMDSZ által kiharcolt erdővisszaadási törvényt még most is „rossznak és vitathatónak" nevezte akkor, amikor az ő magatartásának köszönhetően a gyergyói emberek százai erdő helyett csutakost kaptak vissza, mivel ő és munkatársai 30 évre előre kitermelték a vágási lehetőségeket a Gyergyói-medencében. Melles Előd „beteges, közönséges jelentgetőnek" nevezte Garda Dezsőt, aki a parlament korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként vállalta a famaffia elleni küzdelmet. Melles Elődöt visszaélése miatt leváltották a Gyergyói Erdőgondnokság vezető tisztségéből, sőt ügyészségi kivizsgálást kértek Melles Előd és egyes munkatársai ellen. Mindezek ellenére Melles Előd 2004-ben is különleges védettséget élvez Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök részéről. Kik támogathatják Melles Elődöt az RMDSZ részéről a háttérből? /Dr. Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalék az Etikai Bizottsághoz benyújtott Gál Éva Emese-levélhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Garda Dezső mellékelt egy rendőrségi iratot, mely szerint nyomozást kezdtek Melles Előd, Csibi Ferenc, Györfi Dénes és Incze József ellen az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt: „hivatali visszaélés személyek érdekei ellen" és „okirathamisítás saját aláírással". Továbbá Melles Előd, Ferencz Károly és Ferencz Dénes ellen a következő bűncselekmények elkövetése miatt: „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen", valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen". Mindezek után áll a főszerkesztő megjegyzése: a lap az elkövetkezőkben a kérdéssel csakis a hivatalos információk közlésének szintjén foglalkozik, az egymással vitatkozó feleknek, még a replika szintjén sem biztosít teret. /Gyarmath János főszerkesztő: Ha már kár a Magyar Szóért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
