A Communitas Alapítvány Önt az ArtDeal – Romániai fiatal magyar művészek fesztiválját szervezi meg Bukarestben, nov. 20-28-a között, melynek fő célkitűzése, hogy ízelítőt nyújtson a fiatal romániai magyar művészek tevékenységéből, alkotásaiból. A meghívott művészek alkotásaikkal a színház, a fotó, a zene, a film, valamint a multimédiás művészetek világába engednek betekintést nem konvencionális környezetben, klubokban, kávézókban. /Önt az ArtDeal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2004. november 24.
Nov. 23-án Bukaresten Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Konstantine Sasmatzoglouval, az EPP politikai tanácsadójával, valamint Antonio Costanzóval, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Szövetségének (EUCDA) főtitkárával találkozott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államelnök-jelöltje. /Markó Béla az EPP elnökével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2004. november 25.
Kiegyensúlyozottnak ítélték az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentésének tervezetét az EP külügyi bizottságának tagjai – közölte az MTI-vel Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), aki számos módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez. Az Európai Unió képviselőtestülete várhatóan még a további EU-bővítésről december 17-én állást foglalni kívánó EU-csúcsértekezlet előtt határoz a jelentésről. A tervezet – amelyet a francia szocialista Pierre Moscovici készített – egyetért a csatlakozási tárgyalások lezárásával ez év végén, ugyanakkor fenntartja egy védzáradék alkalmazásának lehetőségét esetlegesen később felmerülő problémák esetére. A tervezet elismeri azokat a lépéseket, amelyeket Bukarest tett a csatlakozás irányában, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra is: megemlíti a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kételyeket, illetve a romák helyzetével összefüggő aggodalmakat. Gál Kinga – a román–EP vegyes bizottság alelnöke –módosító indítványaival kiegészíteni kívánta a parlamenti jelentést a bizottsági jelentés lezárta után történtekkel, például a választásokkal kapcsolatos problémákkal. Szent-Iványi István (SZDSZ) kitért a verespataki beruházás kérdésére, amely megítélése szerint, megvalósulása esetén környezeti katasztrófával fenyeget. /Kiegyensúlyozott az Európai Parlament romániai jelentéstervezete – véli Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Ritka összhangban buzdítják a romániai törvényhozási választásokon való részvételre a romániai magyarságot a legnagyobb magyar pártok, nov. 24-i nyilatkozatuk szerint nagyon fontos, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét Bukarestben. – Nagyon fontosnak tartom, hogy az erdélyi magyarság képes legyen megőrizni parlamenti képviseletét, mivel ez rendkívül fontos eszköze annak, hogy egyrészt folytatódhasson a határokat átívelő nemzetegyesítés Magyarország és az erdélyi magyarság között, beleértve a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését, illetve az autonómia megadása előreléphessen – szögezte le Németh Zsolt (Fidesz). Hangsúlyozta, pártja semmilyen formában nem kíván beleszólni sem a romániai, sem pedig az erdélyi magyarságon belüli vitákba. A romániai belügyekbe az MSZP sem kíván beavatkozni, így a párt nem kívánja megmondani, hogy miként szavazzanak a romániai állampolgárok – hangsúlyozta Hárs Gábor (MSZP). "Természetesen vannak preferenciáink, s ezek között is a legfontosabbak közé tartozik az, hogy az RMDSZ a következő törvényhozási ciklusban is bekerüljön a román parlamentbe. Örömmel vennénk azt is, ha az RMDSZ tagja lenne a kormánykoalíciónak; bár a felmérések azt mutatják, hogy minderre most kevesebb a lehetőség" – mondta. Szintén az RMDSZ-re szavazás mellett érvelt múlt heti nagyváradi látogatása alkalmával Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is. /Ritka összhang a magyarországi pártok között: RMDSZ-t a parlamentbe! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 27.
Ferenczes István hosszúverseit tartalmazza legújabb kötete /Minerálnájá pesznyá /Pro-Print, Csíkszereda, 2004/. Ennek egyik darabja, a Didergés, amely a Domonkos István-poéma, a Kormányeltörésben méltó párja, a nyelvében is magányosodó, magukra maradt csángók monológjaiból egyetlen panasszá áll össze: ,,Tatöl nostru / mint vagy a mennyekbe / akképp a fődön es / övéjük az ország / az impöröcia királság / hatalom, dicsőség / Adzsud Isztambul / Budapest Bukarest / mennyei kapuk / nyitatlan nyílanak / mennyei gyortyák / gyújtatlan gyúlanak / münk csak a munka / münk csak nem gondol / eccer se itt / máccor se ott / lett lettem / vót / izé / léleknek lélek / halálnak halál.” A Minerálnájá pesznyá egy romba dőlt világot idéz. Lepusztul a természet, fertőzött víz és levegő. /Bogdán László: ,,…kilöknek egy hazátlan virradatba”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2004. november 29.
Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 30.
Egy bértollnok a romániai magyar baloldali sajtóban újabban az Erdélyi Naplóval kötekedik, írta Nits Árpád. Nevét nem említi, mert meggyőződése, hogy ezek az újságok és munkatársaik annak arányában részesülnek bizonyos alapítványi pénzekből, hogy milyen gyakorisággal “monitorizálják” az egy-két jobboldali lapnál dolgozó két-három, anyagilag független újságírót. Régebben akkor váltunk az RMDSZ-oldali bértollnokok céltáblájává, amikor kiálltak a Bolyai Egyetem újraalapítása, a kettős állampolgárság intézményesítése és az autonómia megteremtése, valamint Tőkés László mellett. Most azon lovagolnak, hogy az Erdélyi Napló egyik munkatársa az egykori bukaresti pártfőiskola végzettje. Róla, Nits Árpádról van szó. „Kíváncsian várjuk, miért fognak belekötni az Erdélyi Naplóba az elkövetkező hetekben.” – írta. /Nits Árpád: Népszavazás káderügyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./ Nits Árpád nem írta ki, de Kuszálik Péternek erre a cikkére célzott: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. december 1.
Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 2.
Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól. A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában. Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 2.
Nov. 23-án a Megyei Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy Marosvásárhelyen nem lehet kitenni a Kossuth Lajos utca névtáblát. Jogilag ez megfellebbezhetetlen határozat, csak Bukarestben, a Legfelsőbb Bíróságon lehet megtámadni. Csegzi Sándor alpolgármester a sajtóból értesült e döntésről. A bíróság döntése azt bizonyítja, hogy nem független a jogszolgálat Romániában – mondotta. Amennyiben valóban megfellebbezhetetlen a határozat, akkor az új tanács ismét napirendre tűzi majd a Kossuth utca ügyét és a működési szabályzatnak megfelelően fele plusz egy szavazattal el tudjuk ismét fogadtatni politikai partnereinkkel – nyilatkozta az alpolgármester. /Vajda György: Függőben a Kossuth utca ügye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2004. december 3.
Öt képviselői és két szenátori mandátummal kevesebb jutott az idén az RMDSZ-nek. A jövőben az RMDSZ-t 22 képviselő és 10 szenátor képviseli. A töredékszavazatok elosztása után a szövetségnek lesz egy Galac megyei képviselője is a következő parlamenti ciklusban. Bihar megyében a harmadik, Hargita megyében az ötödik, Maros megyében a negyedik, Szatmár megyében a harmadik képviselői helytől esett el az RMDSZ, és elvesztette egyetlen Hunyad megyei és bukaresti képviselőjét is. Került azonban egy Galac megyei képviselői mandátum, ezt Székely Levente Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet vezetője tölti be. A vesztesek a Bihar megyei Székely Ervin, a Hunyad megyei Winkler Gyula. A Maros megyei RMDSZ-lista negyedik helyezettje, Benedek István, a Szatmár megyei harmadik, Visnyai Csaba, illetve a bukaresti Ciho Miron új jelöltként pályázott parlamenti mandátumra. Ami a szenátorokat illeti, két mandátumot vesztett az RMDSZ: a második Szatmár megyei szenátort (Kereskényi Sándor), illetve a négy évvel ezelőtti visszaosztáskor elnyert Calarasi szenátori helyet (Vajda Borbála). /Elosztották a mandátumokat. RMDSZ: 22 képviselő, 10 szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
A román külügyminisztérium kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint ma is érvényben van az az 1979-es magyar–román egyezmény, amely nem ismeri el a kettős állampolgárság fogalmát. Catalin Ionita, a külügyi tárca szóvivője szerint „nyilvántartásunkban nem szerepel, hogy bármelyik fél hatálytalanította volna az egyezményt, tehát az ma is érvényben van.” Magyar kollégájához még a hétvégi parlamenti választások előtt írt levelében Mircea Geoana azt bizonygatta: az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Válaszában viszont Somogyi Ferenc külügyminiszter közölte: a román partnere által idézett megállapodást Magyarország 1990-ben hatályon kívül helyezte, az erről hozott döntést törvényben kihirdette, sőt erről annak idején tájékoztatta Bukarestet is. Elítélte Geoana álláspontját Frunda György is. /R. Sz.: Mircea Geoanáék kötik az ebet a karóhoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Magyarellenes megnyilvánulásért ötvenmilliós büntetéssel sújtotta az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) egy bukaresti rádióállomást, az Europa FM rádiót. A rádióban ugyanis az egyik novemberi műsorában a műsorvezető magyarellenes viccet mondott. Magyarellenes megnyilvánulásért ekkora összeggel még senkit nem büntettek Romániában. – A jövőben is így járunk majd el minden esetben, amikor rádiós vagy tévés műsorokban megsértik az audiovizuális törvényt – mondta Gáspárik Attila CNA-alelnök, aki megköszönte a lakossági bejelentést. /Magyarellenességért büntetett a médiatanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 4.
Adrian Nastase miniszterelnök továbbra is ellenzi a kettős állampolgárság megadását. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a román külügyi szaktárcánál nincs feljegyzés a kettős állampolgárság kizárásáról szóló, 1979-ben aláírt egyezmény felmondásáról – tájékoztatott Polgár Viktor, a tárca szóvivője. A magyar fél a román külügyminisztérium álláspontjára reagált, miszerint az egyezmény ma is érvényben van, mert a bukaresti minisztériumban nyoma sincs a felmondásról szóló dokumentumnak. Nastase dec. 3-án Kolozsváron is kifejtette, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, de ez nem jelenti azt, hogy a romániai magyarok nem kérhetik akár most is ezt a státust. Nastase emlékeztetett, hogy a magyar kormány sem támogatja a kérdésben kiírt népszavazást. Az RMDSZ-szel folytatott kormányalakítási tárgyalások kapcsán a SZDP elnöke elmondta: nem hiszi, hogy a két politikai alakulat viszonyában a kettős állampolgárság kérdése gondot okozna. Az autonómiával kapcsolatban Nastase újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ő is a közigazgatási decentralizáció híve. Ez azt foglalja magába, hogy bizonyos jogokat a helyi hatóságokra ruháznak át, de semmiféleképpen nem jelent etnikai autonómiát. /Borbély Tamás: Nastase a kettős állampolgárságról és az autonómiáról beszélt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
A temesvári püspökség és a Püspöki Levéltár szervezésében november 28–30. között első alkalommal került sor a római katolikus és görög katolikus egyházmegyék levéltárosainak országos találkozójára. Az értekezlet Roos Márton megyés püspök kezdeményezésére jött létre, a résztvevők a gyulafehérvári, a bukaresti, a iasi-i, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a lugosi, a kolozsvár-szamosújvári, a máramarosi, valamint a temesvári egyházmegyét képviselték. A rendezvény célja az egyes archívumok tevékenységének bemutatása, egy állandó konferencia létrehozása és a működési statútum kidolgozása volt. A tanácskozáson a javasolt témák mellett szó esett a levéltári értekezlet egyházmegyei szinten történő összehívásáról, a levéltári javak megfelelő kezeléséről, az állami levéltárral létrejött kapcsolat ápolásáról, továbbá a görög katolikus egyház hajdan elkobzott irattárának visszaszolgáltatása érdekében tett lépésekről. A temesvári Püspöki Levéltár tevékenységét dr. Franz von Klimstein mutatta be. /Sipos Enikő: Archiváriusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 6.
Érvénytelen volt a népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárság kedvezményes megadásáról a határon túli magyaroknak, mivel mintegy 40 százalékos részvétel mellett az igen szavazatok aránya csak néhány százalékkal volt több. Nem gyűlt össze az egyik válasz érvényességéhez szükséges kétmillió voks. A határon túli magyar vezetők kudarcnak minősítették a népszavazást, és a kormányoldalra hárították felelősséget. Markó Béla RMDSZ-elnök a Duna Televíziónak kifejtette: le kell vonni a tanulságokat. „A pártpolitikai érdekek miatt kudarcot vallott egy fontos nemzetpolitikai konszenzus, és ez a kormány felelőssége is. Az igen szavazatok többsége ugyan erkölcsi győzelem, de az érvénytelen szavazás rendkívül rossz hatással lesz az erdélyi magyarság lelkivilágára. Nagyon hamar tovább kell folytatni a vitát a kettős állampolgárságról” – jelentette ki Markó. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai bizottságának elnöke fontos eredménynek tartotta, hogy ha csak hajszálnyival is, az igen szavazatok voltak túlsúlyban, úgy vélte, az alacsony részvételi arány azt jelzi, hatott a kormány és a kormányoldal elbizonytalanító kampánya. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az eredmény megrázó. „A referendum arra azért jó volt, hogy ezek után ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell, és a kormányoldalnak megoldást kell nyújtania. Nem szoktam sokat dicsérni Romániát, de meg kell tennem, hiszen Bukarestben és bárhol máshol a világon népszavazás nélkül megoldották a kérdést.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a nemzet szenvedett vereséget most, így az ügy lezárult. A végleges eredményt az Országos Választási Bizottság (OVB) azt követően állapítja meg, hogy a külképviseletekről megérkeznek a szavazóurnák. /K. Cs.: Érvénytelen volt a referendum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
Renate Weber, a bukaresti Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke kijelentette: a kettős állampolgárság megadása annak az államnak az előjoga, amely ezt a státust meg kívánja adni külhoni nemzettársai számára, ez nem tartozik arra az országra, ahonnan az érintett személyek származnak. Románia egyébként elismeri a kettős állampolgárság intézményét. Ilyen körülmények között Romániának nincs semmilyen oka felróni a kettős állampolgárságot megadó másik államnak ezt az esetleges szándékát. Adrian Nastase azért kifogásolja a kettős állampolgárságot a romániai magyarok esetében, mert ez utóbbiak szerinte „etnikai elvű" meggondolásból részesülnének ebben. Weber szerint „mi, románok is etnikai alapon adjuk meg ezt a státust a moldovai állampolgároknak". /Renate Weber szerint: Az anyaország előjoga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 6.
A Krónikának nyilatkozó Adrian Nastase szerint nem lesz akadályozó tényező a PSD és az RMDSZ között folytatandó koalíciós tárgyalásokon az a tény, hogy a magyar érdekvédelmi szövetség kiállt a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság mellett. Mint mondotta, a magyar státustörvény azon kitételeit, amelyeket a román kormány is racionálisnak talált, Bukarest végül elfogadta. Nastase, a kormánypárt, a PSD államfőjelöltje kijelentette, hogy a romániai magyarok kettős állampolgársága méltánytalanul megkülönböztetné őket Románia többi állampolgárától. /Cs. P. T.: Adrian Nastase: nem akadály, hogy az RMDSZ pártolja a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 6.
November végén adventista imaházat avattak Gyergyószentmiklóson. Topor Gyula gyergyószentmiklósi adventista lelkipásztor elmondta, hogy az adventista egyháznak Gyergyószentmiklóson mintegy 200 tagja van, Erdélyben 30–40 ezer, Romániában körülbelül 120 ezer. Erdélyben három adventista egyházkerület van, a gyergyószentmiklósi egyházközség Marosvásárhelyhez tartozik, míg az egyház országos központja Bukaresten található. – Az imaház a helybeli tagok hozzájárulásával és a marosvásárhelyi egyházkerület adományaiból épült. Kaptak segítséget csíkszeredai, gyergyótölgyesi testvérközösségeiktől és Magyarországról is. /Gál Éva Emese: Adventista imaházat avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. dec. 6./
2004. december 6.
Megjelent a Közoktatás /Bukarest/ novemberi száma. Gergely László főszerkesztő ismertette a leköszönő oktatási miniszter, Alexandru Athanasiu sajtókonferenciáját, aki nagyon jónak értékelte saját munkáját. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 7.
Kákonyi Csilla festőművész kiállítása nyílt Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Azokat a munkáit mutatta be, melyek még nem szerepeltek Jánosházy György róla szóló monográfiájában (Kákonyi Csilla. Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1999.). /Barabás István: Titkok nyomában. Kákonyi Csilla bukaresti kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2004. december 8.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2004. december 8.
A román–magyar kulturális kapcsolatok ápolásának terén végzett tevékenységének elismeréseként Kulturális Érdemérem Nagytiszti Fokozata kitüntetést adományozott dec. 6-án Beke Mihály Andrásnak, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet (MKI) igazgatójának Ion Iliescu elnök. /Román kulturális érdemérmet kapott Beke Mihály András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 9.
Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, a Romániai Magyar Szó és a Bukaresti Rádió munkatársa egyike, akik Nagyszeben kulturális életének alakításában jelentős szerepet vállaltak. Az idén 80 éves Kalmár Zoltánt EMKE-díjjal tüntették ki, eddigi munkásságának elismeréseként. Nagyszeben mindig kultúrváros volt, mesélte Kalmár Zoltán. 1837-ben egyesült a Magyar Társas Olvasóegyesület és a Polgári Kör, létrejött a Nagyszebeni Magyar Társas Polgári Olvasóegyesület, amely az 1800-as évek végén nevet változtatott, és ettől kezdve beszélünk Magyar Polgári Egyesületről, amely egészen 1944-ig működött. 1990 után Kalmár feleségével megpróbálták feléleszteni a nagyszebeni művelődési életet, színdarabokat adtak elő, kabarékat, népszínműveket. 1993-ban újraalakították a Magyar Polgári Kört. Újra szeretnék indítani a megszűnt színjátszó csoportot. A kulturális élet szervezéséhez hiányoznak a fiatalok, megcsappant az itteni magyarság is, a közhangulat megváltozott, és felerősödött az emigráció. /Fám Erika: Értékeink szolgálatában. Beszélgetés az EMKE-díjas Kalmár Zoltánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2004. december 11.
Jövő februárban Bukarestben folytatják azokat a magyar–román szakértői tárgyalásokat, amelyeken a szociális biztonságról kötendő kétoldalú egyezményt készítik elő. A tervezett egyezmény az áttelepülők nyugdíjának folyósítását érinti. A jelenleg érvényes, 1961-ben kötött szociálpolitikai egyezmény szerint a Romániából Magyarországra áttelepültek nyugdíja a magyar társadalombiztosítást terheli. Az új egyezmény alapján a nyugdíjnak a Romániában ledolgozott évek arányában járó részét Románia lesz köteles kifizetni. /Februárban folytatják a tárgyalásokat a magyar–román szociális egyezményről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2004. december 11.
Régi ígéretét teljesítette Razvan Theodorescu román művelődési miniszter, amikor aláírta azt a rendeletet, amely 19 festménynek a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeumba való visszakerülését teszi lehetővé. A műalkotások között találhatók Jan van Eyck, Hans Memling, Lorenzo Lotto, Alessandro Magnasco egyes festményei is. A festményeket 1948-ban kölcsönadta a Brukenthal Múzeum vezetősége a bukaresti székhelyű Román Népköztársaság Művészeti Múzeumának, amelyet akkoriban frissen létesítettek, és amely szerette volna egybegyűjteni az országban található legértékesebb műtárgyakat. A képek azóta sem kerültek vissza Nagyszebenbe, az ötvenes években egy művelődési miniszteri határozat kimondta az alkotásoknak a bukaresti múzeum tulajdonába való átkerülését. A Brukenthal Múzeum igazgatósága a kilencvenes évek elején benyújtotta kérelmét a műalkotások hazaszállítására. /Fám Erika: Minisztériumi döntés a Brukenthal-hagyatékról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2004. december 14.
Traian Basescu 1951. nov. 4-én született a Konstanca megyei Basarabiban. A Norvég Akadémián is folytatott tanulmányokat. Hajóskapitány volt, 1987–89 között a Navrom tengerhajózási vállalat antwerpeni hivatalát vezette, 1989–90-ben a Közlekedési Minisztérium tengerhajózási felügyeletének volt az igazgatója. 1990–91-ben államtitkár-helyettes a Közlekedési Minisztériumban, 1991-1992-ben, majd 1996–2000 között ő volt a közlekedési miniszter. 2000-ben Bukarest főpolgármesterének választották. Basescu a Demokrata Párt (PD) tagja, 2001. máj. 19-ig alelnöke, attól kezdve a párt elnöke. 1992–2000 között parlamenti képviselőként dolgozott. Idén nyáron az ügyészség csaknem egy év vizsgálódás után vádat emelt ellene és további 79 személy ellen 16 hajó eladásának ügyében, hatalommal való visszaélés miatt. /Basescu elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
