A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./
2005. május 6.
Május 5-én Bukarestben megkezdte munkálatait az Európai Népcsoportok Föderális Uniója és a FUEN Küldöttek Gyűlésének 50. jubileumi kongresszusa. A rendezvény házigazdája az RMDSZ. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az RMDSZ már több mint egy évtizede tagja a FUEN-nek. Ez az egyetlen európai kisebbségi szövetség, jó lenne, ha a jövőben nagyobb súllyal lehetne jelen például az EU-ban, az európai normarendszer kidolgozásában, mint eddig. kongresszus első napján a jelenlévőket Romedi Arquin, a FUEN elnöke köszöntötte. Renata Weber, az államelnök tanácsosa méltatta a FUEN szerepét abban, hogy az évtizedek során konstruktív párbeszédet alakított ki a többség és kisebbség között. Szólt arról, hogy a FUEN fölemelte szavát a szeparatizmus és a határok erőszakos megváltoztatása ellen. 1990 után Romániában – néha buktatókkal ugyan – méltányos kisebbségpolitika bontakozott ki. Jelentős eredményként értékelte, a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatának jogi szavatolását. Markó Béla elmondotta: kettős minőségében köszönti a kongresszus résztvevőit, az RMDSZ elnökeként és a román kormány miniszterelnök-helyetteseként. Ez „bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdés tekintetében az elmúlt években Romániában is jelentős szemléletváltás ment végbe.” 1996-tól kezdődően, amikor az RMDSZ koalíciós szerepet vállalt, új folyamatot indítottak el a törvényhozásában. Módosították a tanügyi törvényt, amely rögzíti az anyanyelv használatához való jogot az oktatásban. Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt, amely biztosítja az anyanyelvhasználat jogát azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek részaránya meghaladja a 20%-ot. Ennek eredményeképpen országszerte 1057 település neve olvasható magyarul is a helységnévtáblákon. /Béres Katalin: A FUEN 50. kongresszusa Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
2005. május 6.
Miután egy hónapig nem kívánt nyilatkozni az Irakban túszul ejtett három román újságíró körüli történésekről, az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter május 5-én megtörte a csendet. A tárcavezető úgy nyilatkozott, fel sem merült az, hogy túszejtők kérésére Románia kivonná csapatait Irakból. A külügyminiszter arról nem kívánt beszélni, hogy a bukaresti hatóságok valóban közvetlen kapcsolatban állnak-e a túszejtőkkel. /B. B. E.: Ungureanu: nem vonjuk ki a csapatokat Irakból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2005. május 6.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) csak bizonyos irányban rendkívül éber: a magyarok irányában. Ezt a kolozsvári késeléshez való viszonyulása igazolta. Mikor román agresszorról és magyar áldozatról van szó, nyoma sincs a buzgalmának. Asztalos Csabának, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének eszébe sem jutott, hogy hivatalból indítson kivizsgálást. A bukaresti hokimeccsen a román szurkolók skandálása /Ki a magyarokkal az országból!/ kivizsgálására feljelentésre volt szükség. Azonban a csíki szurkolók ellen, a „Cigányok, cigányok!” skandálása miatt hivatalból indult eljárás. Hasonló volt az ODT reakciója Gigi Becali magyarellenes kijelentésére, illetve a Molnár József zsidóellenes kijelentésére. /Herédi Zsolt: Diszkriminációs üresjáratok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2005. május 7.
Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája elfogadott. A magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest igyekezett tisztázni. Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. Románia ugyanis megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel. /Magyar segítség a romániai árvízvédekezéshez. Cáfolja Bukarest a visszautasítást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. május 9.
Az arománok vagy makedónok, ahogy még nevezik őket, nem lehetnek kisebbség, mert a román nemzet részei, írta a Ziua című bukaresti lap /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2005. május 10.
A román–magyar kapcsolatok fejlesztése, a liberális pártközi együttműködés bővítése, az észak-erdélyi autópálya, a csíkszeredai főkonzulátus, valamint az integrációs tapasztalatok átadásának a kérdése szerepelt a Kuncze Gábor pártelnök vezette SZDSZ-es küldöttség és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök között Bukarestben május 9-én lezajlott megbeszélésen. A kormányfő rendkívül jónak ítélte a román–magyar kapcsolatokat. Megvitatták a pártközi kapcsolatokat érintő közös problémákat is, meghatároztak egy közös akciótervet. Szó esett arról is, hogy Tariceanu személyesen is részt vesz majd a jövő elején olyan találkozókon, amelyeket az SZDSZ szervez a választási kampány idején. A tárgyalásokon a magyar résztvevők felvetették az észak-erdélyi autópálya kérdését. Tariceanu szükségesnek ítélte az autópálya megépítését, ugyanakkor hangoztatta, hogy az meghaladja anyagi lehetőségeiket. Az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt a jövőben szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatait – állapodtak meg a felek a bukaresti találkozón. Az SZDSZ nyárra magyarországi látogatásra hívta meg az NLP ifjúsági szervezetét. /Szorosabbra fűzi viszonyát az SZDSZ és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2005. május 10.
Nyilvánosságra hozták a szenátorok vagyonbevallását. Az év első négy hónapjában 5,26 millió eurónak megfelelő összeget helyezett banki letétbe Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Verestóy a leggazdagabb az RMDSZ szenátusi frakciójában. Eurós számláján 2,88 millió eurót helyezett el, az ugyanott vezetett lejes számláján 22 milliárd lejt kamatoztat. A monacói KLB bankban idén nyitott számlán Verestóy Attila 1,78 millió eurót helyezett el. A korábban nyitott számlákon elhelyezett összegek összértéke nem sokkal haladja meg a 250 ezer eurót. A szenátor vagyonának nagyobb részt az a tőke teszi ki, amit a vagyonbevallásban felsorolt 48 cégbe fektetett. Ezek közül a szenátor csak négy cégtől kapott 2004-ben a részvényei után osztalékot. Az 50,53 százalékban tulajdonolt sepsiszentgyörgyi Hungastro hozott a legtöbbet (83 milliárd lejt), annak ellenére, hogy 502 ezer euró értékben el is adott a Hungastro részvényekből. A székelyudvarhelyi Famostól, a SIF Munteniától és a SIN Bukaresttől összesen kevesebb mint egymilliárd lej osztalékot vett fel. A banki műveletek (feltehetően kamatok) a szenátornak tavaly több mint 24 milliárd lejt eredményeztek. Ezek mellett eltörpül az évi 396 milliós szenátori illetmény. A szenátor a feleségével közös tulajdonban lévő 76 négyzetméteres bukaresti lakás mellé 2002-ben vásárolt még egy kisebb bukaresti lakást, idén pedig örökölt egy székelyudvarhelyi lakást. Három évvel ezelőtt az Ilfov megyei Vladiceascán épített egy 155 négyzetméteres hétvégi házat. Az 1998-ban vásárolt 59 hektáros zetelaki termőföld mellé 2001-ben és 2002-ben Vladiceascán is vásárolt 11,4 hektárnyi beltelket. Frunda Györgynek tavaly közel hárommilliárd lejes jövedelme volt, amelynek csak 13 százalékát teszi ki a szenátori illetmény. Az összeg nagyobb részét a szenátor ügyvédi irodája termelte. Az ügyvéd-szenátor az 1994-ben adományként kapott 360 négyzetméteres marosvásárhelyi ház mellett 1996-ban a Maros megyei Vármezőn épített 80 négyzetméteres nyaralót. Emellett két marosvásárhelyi lakással is rendelkezik. Bankszámláin 87 ezer eurót, 50 ezer dollárt és 800 millió lejt helyezett el. A legnagyobb részesedése a Radio Ga-Gát működtető Alamo Impex Kft.-ben van. Ennek értékét a szenátor 27 513 dollárra becsülte. /Gazda Árpád: Nyilvánosságra hozták a felsőházi honatyák vagyonbevallását. Verestóy a leggazdagabb RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2005. május 11.
Rendkívül jól fejlődik a román–magyar informatikai együttműködés, ami mindkét ország közös érdeke, további konkrét programokat kell beindítani – állapította meg május 10-én Bukarestben Kuncze Gábor, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnöke és Nagy Zsolt RMDSZ-es hírközlési és informatikai miniszter. Nagy Zsolt nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet magyar kollégájától, Kovács Kálmántól kapott eddig. Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabaddemokrata elnöke, a Liberális Internacionálé alelnöke előadást tartott a bukaresti külpolitikai intézetben. /CS. P. T.: Befejeződött az SZDSZ-esek látogatása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 11.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke aggodalommal állapította meg, hogy a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) bukaresti kongresszusán cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával. A püspök közleményben emlékeztetett, hogy a kongresszuson a meghívottak elismerően értékelték Románia kisebbségvédelmi lépéseit. A testület a kisebbségi törvénytervezet kapcsán támogató nyilatkozatot fogadott el. Tőkés szerint „a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés.” /Elítéli Tőkés a kisebbségi törvénytervezetet támogató FUEN-nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 11.
Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 11.
Boc, Kolozsvár polgármesterénél a Szabadság munkatársa arról érdeklődött, hogy az elöljáró hetente mennyi időt tölt Bukarestben, lévén, hogy a Demokrata Párt megbízott elnöke. Boc kijelentette: Nem vagyok hajlandó válaszolni! Hozzátette: – Pontosan utána nézek a dolognak, lefordítom a választ magyar nyelvre, hogy Ön is megértse, és elküldöm. /K. O.: Pimaszkodik Boc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 11.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Közgazdász Klubja (ismertebb nevén KGK) minden évben megszervezi Torockón a pénzügyi-tábort, amely a Széchenyi István Szakkollégium által szervezett Nyári Pénzügyi Egyetem és Diáktábor folytatása. Részt vettek pénzügyre szakosodott közgazdász egyetemi hallgatók Erdély minden részéről (a kolozsvári és bukaresti kar révén), magyarországi hallgatók a Széchenyi István, Heller Farkas szakkollégiumokból, valamint a szlovákiai Harsányi Szakkollégiumból. Az előadókat Magyarországról hívták. Az előadók között volt Bokros Lajos. /E. S.: A torockói Pénzügy-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 12.
– Demokrácia, stabilitás és felvirágzás nélkül nem lehet szó regionális szolidaritásról – hangoztatta Traian Basescu államelnök a dél-kelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, amely május 11-én ült össze Bukarestben. Az Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Macedóniát, Horvátországot, Romániát, Szerbia-Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Moldáviát (2004 októberétől megfigyelői státusú) és Törökországot tömörítő regionális testület ülésén a résztvevők együttműködésük problémakörét vitatják meg, s a térség országainak EU- és NATO-integrációs esélyeit mérlegelték. /Basescu: regionális szolidaritás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2005. május 12.
Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./
2005. május 12.
Szabó Sámuel, a mezőgazdasági SAPARD-program vezérigazgatója előadást tartott Bukarestben az RMDSZ-színekben megválasztott, vagy kinevezett prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, szakértők előtt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD-Ügynöksége jelenleg az előcsatlakozási program szervezésével és lebonyolításával foglalkozik. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-program keretében az önkormányzatok és mezőgazdasági vállalkozók egyaránt nyújthatnak be pályázati kérelmet. /Béres Katalin: A SAPARD segít, csak kérni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2005. május 12.
Dinu Zamfirescut, a román kulturális minisztérium államtitkárát, a romániai demokratikus mozgalom neves személyiségét a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Bukarestben. Dinu Zamfirescu annak idején bírálta a romániai magyar felsőfokú tanintézmények felszámolását. A kilencvenes években Zamfirescu a Horia Rusu Alapítvány elnökeként folytatta munkáját, melynek elmaradhatatlan része volt a magyar–román párbeszéd folytatása. /Magyar kitüntetés Dinu Zamfirescunak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2005. május 12.
Május 20-án kezdődik Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Szabó Tibor fesztiváligazgató jelezte, jelen lesz a bukaresti Zsidó Színház, valamint a két német társulat, a temesvári és a szebeni, továbbá a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház is. A város részéről nem támogatják a rendezvényt. /Köllő Katalin: Május 20-án rajtol a kollokvium Gyergyószentmiklóson. A város vezetősége nem támogatja a fesztivált. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2005. május 14.
A Társadalmi Párbeszédért Csoport és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében tartottak Bukarestben „A magyar és német kisebbség a népi Európa szemléletében” címmel kerekasztal-megbeszélést. A rendezvény díszvendége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint a Német Demokrata Fórum alelnöke, Ovidiu Ganz parlamenti képviselő volt. Markó Béla az RMDSZ megalakulásának és fejlődésének néhány fontos pillanatát elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ volt az a politikai alakulat, amely elsőként lépett be nemzetközi szervezetbe. 1993-ban az RMDSZ tagja lett az Európai Demokrata Szövetségnek (EDU), amely a későbbiekben az Európai Parlamentben legtöbb képviselővel rendelkező Európai Néppárttal fuzionált. Markó Béla jelezte, hogy jelenleg az RMDSZ az egyedüli jobbközép alakulat a parlamentben. A Pro Európa Ligát képviselő Smaranda Enache a hozzászólások alkalmával kijelentette, hogy Románia legeurópaibb, legjobb szerkezettel rendelkező politikai szervezete az RMDSZ. /Romániában egyedül. Sem nevet, sem programot nem változtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. május 14.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) minden évben Kovásznán megszervezi a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. Ebben az esztendőben húsz csapat, közel száz általános és középiskolás diák mérte össze anyanyelvi tudását. Kötelességünk megemlékezni József Attiláról – mondta megnyitóbeszédében Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke. A középiskolások feladatlapjait Zsigmond Győző, a bukaresti tudományegyetem hungarológiai tanszékének vezetője állította össze. /Nagy Zsuzsanna: Kötelességünk megemlékezni József Attiláról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./
2005. május 16.
Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Botrányba fulladt márciusi kolozsvári látogatása után Eörsi Mátyás most a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ) küldöttségével Bukarestbe látogatott. Eörsi Mátyás kijelentette, azzal, hogy a magukat radikálisnak hívő magyarok Gyurcsány Ferenc március 15-i üzenetét kifütyülték, a román miniszterelnökét viszont megtapsolták, igazi liberális politikát valósítanak meg, mert tudomásul veszik, hogy miközben a romániai politikai nemzet tagjai, kulturális önazonosságuk magyar. Asztalos Lajos kifejtette, „mi nem hisszük magunkat sem úgynevezett radikálisnak, sem fasisztának – ahogyan egyes elvtársai a velük egyet nem értőket nevezik –, még kevésbé nyilasnak – ahogyan kolozsvári látogatásakor az ez ellen tiltakozókat ő vagy egyik cimborája minősítette –, hanem egyszerűen olyan magyarul beszélő magyarnak, aki ragaszkodik önazonosságához, aki nem akar Magyarországra telepedni, aki szülőföldjén akarja nyelvét, hagyományait, anyanyelvi műveltségét megőrizni”. Eörsi nem akarja tudni, miért fütyülték ki Erdély-szerte Gyurcsány Ferenc üzenetét. Azért, mert az, aki december 5-e előtt minősíthetetlen kampányt folytat a magyarországi szavazók meggyőzésére, március 15-én ne üzenjen semmit, mintha mi sem történt volna. Eörsi Mátyás „ne akarjon bennünket magyarul beszélő románnak minősíteni, mert nem megy. Mi a magyar nemzet része vagyunk!” – írta Asztalos. A politikai nemzet fogalma az egységes nemzetállam velejárója. Eörsi Mátyás, a magyar miniszterelnök tanácsadója ezt tudja. mégis ennek a híve. /Asztalos Lajos: Eörsi Mátyás és mi, „magyarul beszélő románok”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Lemondott a hétvégén a román írószövetség elnöke, Eugen Uricaru, miután a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Szekuritáté besúgója volt. Az 58 éves Uricaru közölte: azért mond le, mert a vádaskodások miatt kialakult légkör nem használ az írószövetségnek. Tagadta, hogy a Szekuritáté informátora lett volna, cáfolta, hogy megfigyelte volna Doinea Cornea kolozsvári emberjogi harcost és Nicolae Steinhardt antikommunista írót, szerzetest, és jelentéseket írt volna róluk. Doina Cornea megkapott több rá vonatkozó aktát a Szekuritáté egykori irattárából, ezekből szerzett tudomást Uricaru ellene irányuló tevékenységéről. Cornea előbb magánlevélben szólította fel lemondásra az írószövetség elnökét, majd amikor nem kapott választ, nyilvánosságra hozta az iratokat. Uricaru számos fontos pozíciót foglalt el a rendszerváltás után a bukaresti külügyminisztériumban. Később a közszolgálati rádió egyik vezetője lett, majd 2001-ben megválasztották az írószövetség elnökévé. /S. M. L.: Lemondott a román írószövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 17.
A román–magyar partnerségi viszonyt és a romániai magyar kisebbség helyzetének javulását említette Traian Basescu államfő az Európa Tanács varsói csúcsértekezletén Románia egyik legjelentősebb megvalósításaként. A 46 tagország állam- és kormányfőinek, illetve minisztereinek részvételével rendezett találkozón Basescu eredményként könyvelte el, hogy sikerült egy új, az állampolgárhoz közelálló kormányzási elképzelést meghonosítania. Rámutatott: Bukarest állandó párbeszédet folytat a nemzeti kisebbségekkel. /Büszke Basescu a román–magyar partnerségi viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. május 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja (KGK) az idén ismét megszervezte gazdasági témájú bukaresti útját. A múlt héten 26 egyetemista látogatta meg a Bukaresti Román Értéktőzsdét, a Román Nemzeti Bankot és a parlamentet. /Kovács Imola: Magyar közgazdászok a román fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
A Bethlen Napokon apadó diáklétszámmal, egyre gyatrább anyagi körülmények között (a kollégium épületei siralmasak) a tanárok, tanítók most is kitettek magukért. Egyre gyakrabban hangzanak el aggódó hangok Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban, mert a Déván anyaországi támogatással épülő korszerű iskolaközpont méginkább megapasztja a nagyenyedi diákok számát. A beígért anyaországi, bukaresti támogatások csak ígéretek maradtak, miközben a kollégium régi-új tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyházkerület egymagában nem tud segíteni. /(Ferencz L. Imre): Napok, remények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2005. máj. 18./
2005. május 19.
A visegrádi négyek bukaresti EU-konferenciáján a strukturális és kohéziós alapok kezelésének, illetve a határokon átnyúló együttműködésnek a tapasztalatait osztják meg Romániával a magyar résztvevők, amelyet a visegrádi négyek szerveztek a román integrációs minisztériummal együtt a bukaresti magyar nagykövetség kezdeményezésére. A bukaresti konferencián legmagasabb – miniszterelnök-helyettesi – szinten Románia és Szlovákia képviseltette magát, Markó Béla, illetve Csáky Pál személyében. A konferencián a négy ország EU-tagságának egyéves tapasztalatait osztotta meg Romániával. /Megosztják integrációs tapasztalataikat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2005. május 20.
Az RMDSZ „véres csatát” vív a bukaresti kormánypartnereivel, hogy elfogadtassa a kisebbségi törvénytervezet azon előírásait, amely a román központosított politikai gyakorlattól merően elütő logikát igyekszik becsempészni a jogrendszerbe. A tervezet RMDSZ által elképzelt formája ugyanis a tervezett autonómia tanácsoknak kvázi döntési jogkört biztosít, a hatóságoknak ki kell kérniük a tanácsok véleményét. Ez jó garancia lehet arra, hogy a kisebbségek testületei megkerülhetetlen tényezőkké váljanak az őket megillető kérdésekben. Ezzel párhuzamosan a Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy döntöttek, hogy ismét a parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint naivságról tesz tanúbizonyságot Ferencz Csaba, SZNT-alelnök azon megállapítása, miszerint a testület vezetői nem mehetnek a kormánnyal tárgyalni, és egyezkedni az autonómiatervezet tartalmát illetően, mivel a nemzeti tanács közképviseleti testület, ezért nekik, vezetőknek nem lehet joguk módosítani az SZNT által elfogadott dokumentumot. Az erdélyi magyarságnak nem szabad hermetikusan elzárkóznia az őt körülvevő román kulturális, politikai és gazdasági élettől. Az újságíró szerint Székelyföld autonómiatervezete által várhatóan kiváltott hisztéria ártani fog majd a kisebbségi törvénytervezetnek. Ezért az erdélyi magyarság „különböző nemzeti tanácsokba és pártocskába szakadt vezetői” és az RMDSZ politikusai közötti egyeztetés halaszthatatlan. /Borbély Tamás: Gyakorlatiasság nélküli elvek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
