A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.
2005. május 20.
Május 23-án a bukaresti Petőfi Házban Herczeg Ferenc Pro Libertate! című regényének Kováts László által egyfelvonásos színdarabbá sűrített változatát mutatja be a bukaresti Petőfi Színkör. A rendező Kováts László. /II. Rákóczi Ferenc a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 21.
Kolozsváron könyvkiállítás nyílt a Sétatéren, a kiállítók között kolozsvári, erdélyi és bukaresti kiadók találhatók. /Enyedi Sarolta: Kolozsvár. Gaudeamus könyvkiállítás a Sétatéren. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 23.
A magyar–román jogsegélyegyezmény módosítandó elemeiről folytatott megbeszéléseket a hét végén Bukarestben Petrétei József magyarországi igazságügyi miniszter romániai kollégájával, Monica Macovei-jel. A tárgyaláson a két tárcavezető elsősorban az 1958-ban kötött jogsegélyegyezmény módosításra szoruló elemeiről tárgyalt. Petrétei hangsúlyozta: az egyezmény bizonyos pontjai automatikusan meg fognak oldódni Románia teljes EU-tagságával, de lesznek olyan területek, amelyekre nem terjednek ki az uniós jogforrások. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 26.
Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Az amerikai csapatok a Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot, valamint a 34-es hadtest kaszárnyáját, illetve a babadagi lőteret és a kogalniceanui kikötői lehetőségeket használják majd – közölte Valeriu Nicut tábornok. Az amerikai támaszpontok romániai elhelyezéséről megszületett a döntés, a bázisok előkészítése azonban elhúzódik – mondta a tábornok a Globális biztonsági tervezés konferencián Bukarestben. /Jönnek az amerikaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2005. május 27.
– Az Irakban elrabolt újságírók kiszabadításának ügye a szigorúan bizalmas kategóriába tartozik, legfennebb 50 év múlva lehet majd nyilvánosságra hozni, de senki ne higgye, hogy valaha is közismertté válik a teljes igazság, jelentette ki Traian Basescu elnök. Két dosszié van: az egyik az újságírók elrablásáról és kiszabadításukról, a másik a terrorista akció kivizsgálásáról szól, ami az ügyészség dolga, mondotta. Basescu élesen bírálta a sajtót a túszok ügyében. – Ősszel kellene megtartani az előrehozott választásokat– fejtette ki az államfő, hozzátette, ha nem lehetséges, akkor nem fogja erőltetni. Az államfő méltányolta a kormány tevékenységét, de arról is beszélt, hogy nem minden szaktárca vezető tökéletes, a miniszterelnök majd eldönti, „szükség esetén” melyik minisztert kell lecserélni. – A Gayfest, vagyis a homoszexuálisok bukaresti parádájénak betiltása nem helyes – vélekedett az államfő. – Régóta nincs már szükségem az olyanok szolgálatára, mint Ioan Talpes, az SZDP-ból nemrég kivált szenátor – hangsúlyozta az államfő. Talpessel ellentétben Basescu továbbra is ragaszkodik tanácsosához, Elena Udreához. Basescu szerint a Demokrata Párt egy kicsit jobbra húz majd, de csak éppen annyira, hogy kiegyensúlyozza a „járművet” – mondotta. /Basescu – finom vegyes túszokról, kormányról, gay-partiról és Elena Udreáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2005. május 27.
A bukaresti Adevarul, a legtekintélyesebb román napilap a sovinizmus felé kezd tájolódni, állapította meg Barabás István. Május 21-én a lap első oldalán nagyméretű fénykép jelent meg: vastag rácsok mögül gyermekek néznek szembe az olvasóval, szalagcím ad magyarázatot: A kormány jóváhagyta az óvodák, iskolák, líceumok és egyetemek etnikai különválását. A rácsoktól határolt gettó tehát az önálló magyar iskolát jelképezi. Május 25-én az Adevarul vezércikkben figyelmeztetett: ha a magyar gyermek külön iskolában tanul, nem sajátíthatja el az állam nyelvét, miáltal a későbbiekben megfosztja magát az érvényesülés lehetőségétől. A vezércikk címe: Az RMDSZ pótvizsgára bukik toleranciából. A kisebbségi törvénytervezetről van szó. Eszményi megoldásnak az Adevarul a multikulturalitást, vagyis az etnikumok együttélését tartja. Tizenöt évvel ezelőtt Ion Iliescu akkori államelnök, ugyancsak az iskola kapcsán, előszeretettel emlegette a bantusztanizálódás veszélyét, sugallván általa, hogy afrikai törzsek sorsa vár a magyarságra, ha külön iskolákra áhítozik. A George Pruteanu és Selejan ortodox püspök vezette rohamosztag nyolc évvel ezelőtt székelyföldi munkalátogatása alkalmával szörnyülködve tette közzé a Romania Mare hasábjain, hogy a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymással, az iskolák folyosóin magyar feliratok láthatók, a könyvtárakban magyarországi kiadványok sorakoznak. Innen már csak egy lépés, hogy elveszítsük Erdélyt! – sugallták a szerzők. Az Adevarul egyik elriasztónak szánt példája a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, ahová 2002 óta románok nem felvételizhetnek. A vezércikk csak azt hallgatja el, hogy ez az iskola 400 éven át, még a két világháború között is önálló magyar intézmény volt, míg a román tanulók számára ott volt – és van – a Papiu Ilarian Líceum. Trianon előtt is Magyarország területén, többek között Brassóban, Szebenben, Naszódon hírneves önálló román gimnáziumok működtek zavartalanul. /Barabás István: Az Adevarul multikulturális étrendet javasol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
2005. május 27.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Tőzsér Józsefet, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatóját. A magas állami elismerést a bukaresti magyar nagykövetségen adták át. Terényi János bukaresti magyar nagykövet laudációjában elmondta: a kitüntetést a magyar nyelv és kultúra ápolásáért, terjesztéséért és népszerűsítéséért adományozták a neves könyvkiadónak. A nagykövet felidézte a hatvanas évek végének időszakát, amikor a gyergyószentmiklósi Szövetkezeti Könyvhálózat keretében Tőzsér József létrehozta a “Könyvet postán” hálózatot, amely a hetvenes évek elejétől működött Csíkszeredában. Tőzsér munkássága 1993-ban teljesedett ki, amikor Csíkszeredában létrehozta a Pallas-Akadémia Könyvkiadót, amely azóta az erdélyi, de általában a magyar nyelvű könyvkiadás egyik meghatározó könyvműhelyének rangjára emelkedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2005. május 30.
Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án folytatódott a Dr. Bernády György Alapítvány által szervezett szeminárium a kisebbségek jogállásáról. Márton Árpád parlamenti képviselő a kulturális autonómiáról tartott előadást.. Nem fordulhat elő a jövőben az, ami néhány éve a Bukarestben a közszolgálati rádióban megtörtént: a kisebbségi adások vezetője egy olyan személy lett, aki nem beszélt egyik kisebbség nyelvén sem, nem ismerte azok kultúráját, sajátosságait. Heizer Antal, a magyarországi Kisebbségi Hivatal képviselője az anyaországban 1993-ban elfogadott, s azóta folyamatosan kiegészített kisebbségi törvényről számolt be. A kisebbségi törvény alapján a 3300 településből 1300-on hozták létre a kisebbségi önkormányzati tanácsokat. A tanácsok választott tagjai direkt módon beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe. A jelenleg elfogadásra váró új kisebbségi törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatoknak még nagyobb joguk lesz, hiszen képviselője kötelező módon a települési önkormányzat tagja lesz, s részt vesz minden döntéshozásban. /Simon Virág: A kulturális autonómia és ami ezzel jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2005. május 31.
Nem egy esetben a helyi hatóságok gördítenek akadályt a törvény alkalmazásuk útjába – áll a Szabó Árpád unitárius püspök és Mikó Lőrinc egyháztanácsos által aláírt levélben, amelyet az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségéhez intéztek az egyházi ingatlanok viszontagságos visszaszolgáltatása kapcsán. Az állítás alátámasztására kolozsvári példát említettek: 2004 decemberében az Országos Restitúciós Bizottság (ORB) határozott három épület sorsáról, és úgy döntöttek, hogy vissza kell azokat szolgáltatni az unitárius egyháznak. Ennek ellenére Emil Boc bíróságon támadta meg a bizottság döntését. /Ellenszegül Emil Boc a visszaszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2005. május 31.
A hét végén Gyergyószentmiklóson újabb rangos történészkonferenciát rendezett Garda Dezső, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókja – amelynek vezetője is – támogatásával. Körmendi Tamás (ELTE) az erdélyi és magyarországi várak építésének okáról kialakult tévhitről beszélt. Tüdős Kinga főkutató (N. Iorga Történeti Intézet – Bukarest) Bekes Gáspár Báthory István elleni küzdelmét, majd a fejedelem és Lengyelország királya hadvezéreként kiérdemelt elismerésről tartott előadást Bekes végrendelete kapcsán. Horn Ildikó (ELTE) Bocskai István fejedelemről, Kármán Gábor (ELTE) II. Rákóczi Ferencről, Fogarassi Enikő (BBTE – Kolozsvár) az erdélyi fejedelemségek alatt kialakult szociális gondoskodásról, Plihál Katalin (Országos Széchényi Könyvtár) az erdélyi térképészetről beszélt, Demény Lajos tanulmányát pedig Gyergyószentmiklós katonáskodó lakosságáról az akadémikus távollétében Tüdős Kinga olvasta fel. Garda Dezső (BBTE – Gyergyószentmiklós) a gyergyószentmiklósi örmény kereskedőkről, Egyed Ákos pedig Mikó Imre életútjáról értekezett. Csapó Csaba (ELTE) a csendőrség történetét ismertette, Boér Hunor (Székely Nemzeti Múzeum) Orbán Balázsról szolgáltatott számos, eddig ismeretlen adatot. /Bajna György: Történészkonferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2005. június 1.
Elsőként a Bukarestet Temesvárral összekötő autópálya készül el, jelentette ki május 28-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Hozzátette, a következő a Brassó- Bors autópálya lesz, „a lehetőségek függvényében”, ezt követően a Moldovát az ország déli részével összekötő autópálya építése kezdődik el. /Elsőként a Bukarest- Temesvár autópálya készül el. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Politikai puccsal tért vissza a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki székébe a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor, a márciusban néppárttá átkeresztelt alakulat tiszteletbeli elnöke. Cornel Ciontu, a márciusban Nagy-Románia Néppárttá (PPRM) átkeresztelt formáció elnöke sajtóértekezleten tiltakozott amiatt, hogy nagy-romániás parlamenti képviselők és Vadim Tudor testőrei megakadályozták őt magát és a bukaresti pártszékházban működő szenátori irodájának személyzetét abban, hogy bemenjen hivatalába. Corneliu Vadim Tudor bejelentette: visszatér a párt elnöki székébe, az alakulat nevéből pedig törlik a néppárti jelzőt, továbbá kizárta a PRM-ből Cornel Ciontut és Anghel Stanciut, a szenátus oktatási bizottságának elnökét. Azzal vádolta őket, hogy állítólag Adrian Nastase volt kormányfő és jelenlegi képviselőházi elnök biztatására „puccsot szerveztek a pártban”. /C V Tudor botrányos visszatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2005. június 1.
Bukarestben tartották Az EU házhoz jön című vándorrendezvényt. A szervezők: a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány valamint a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetsége. A két nyelven – románul és magyarul – zajló konferenciát Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági- és európai integrációs főosztályának vezetője nyitotta meg, utána Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke beszélt. Az EU házhoz jön rendezvénysorozat célja a vállalkozók felkészítése. Markó leszögezte, Románia sokkal többet tanulhat Magyarországtól, Szlovákiától, Csehországtól vagy Lengyelországtól, mint a nyugatabbra fekvő országoktól, mert ezek az országok ugyanúgy egy totalitárius rendszerből léptek ki, és hasonló problémákkal néztek szembe. /Béres Katalin: Az EU házhoz jön – Konferencia Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 2.
Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Egy független civil szervezet, a Kultúráért, Emberekért, Barátságért Társaság szervezésében zajló LicArt, 2005 művészeti fesztiválon a Mikes Kelemen Líceum Osonó Diákszínházának és a Művészeti Líceum Dráma- és Tánctanszékének közös produkciója, a Farsang kiérdemelte a szakmai zsűri elismerését: a társulatot a legjobb hazai diákszínház címre jelölték. Június 4-én Bukarestben, a Nottara Színházban lesz a döntő. /(vop): Az Osonó a legjobb diákszínház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 3.
Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2005. június 3.
Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 3.
Bukarestben megnyílt a Nemzetközi Vásár, a TIBCO. A magyar pavilonban a megnyitón Markó Béla miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. A népművészek mellett az erdélyi magyar cégek is megjelentek. /Béres Katalin: TIBCO – Romániai Magyar Közösség Pavilonja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2005. június 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Berlinben találkozott Gerhard Schröder német kancellárral, valamint németországi gazdasági, művelődési és társadalmi körök képviselőivel, akiket a bukaresti kormány integrációs intézkedéseiről tájékoztatott. Németország támogatja Románia EU-csatlakozását. A Keresztény-demokraták Szövetségének (CDU) szóvivője közölte: a CDU javasolni fogja, hogy Románia csatlakozási szerződését Berlin hagyja jóvá, de csak az Európai Bizottság (EB) novemberre tervezett országjelentése után. /Csak év végén ratifikálnák Románia csatlakozási szerződését a német keresztény-demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2005. június 4.
A területi autonómiát sem kellene eleve visszautasítani azzal érvelve, hogy alkotmányellenes – mondta június 3-án Monica Macovei igazságügyi miniszter az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták (EPP-ED) európai parlamenti képviselőcsoportja bukaresti ülésén. Egy német európai parlamenti képviselő emlékeztette Monica Macovei igazságügyi minisztert arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet több alkalommal visszautasította a törvényhozás. Válaszában a miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy a gondok megoldásához hozzásegít majd a kisebbségi törvény tervezete. A területi autonómiára vonatkozó tervezetek elutasításáról Macovei elmondta: az egységes román állam szempontjából kell megvitatni a kérdéseket. /Macovei: nem kell elutasítani a területi autonómia vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2005. június 4.
Romániába látogatott Szanyi Tibor, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára. Június 3-án a román kormány több miniszterével és államtitkárával folytatott megbeszéléseket, azokon számos magyar vállalat képviselője is részt vett. Borbély László területfejlesztési és középítkezési megbízott miniszterrel folytatott eszmecserén arról beszéltek, miként lehet a határokon átnyúló közlekedési folyosók fejlesztését összehangolni a magyarországi hálózatokkal, biztosítani a magyarországi kapcsolódást. Demeter Attila, a Kereskedelmi és Gazdasági Minisztérium államtitkára is fogadta a delegációt, e találkozó témája volt, hogy a magyar vállalatok milyen formában vehetnének részt az energiaszektor és a vegyipar privatizációjában, az erőmű-felújításokban. Csutak István integrációs államtitkárral a magyar küldöttség áttekintette Románia eddigi fejlődését, integrációs felkészülését. Bukarestben Szanyi Tibor találkozott Koródi Attila környezetvédelmi államtitkárral, Tánczos Barnával, a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségének vezetőjével és Szabó Sámuellel, a romániai Sapard-ügynökség vezérigazgatójával is. /(Garzó Ferenc /MTI): Bukarestben a magyar GKM politikai államtitkára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2005. június 7.
Valóban Omar Hayssam szíriai-román üzletember rendezte meg Bukarestből a román újságírók iraki elrablását – erősítette meg hivatalosan Traian Basescu államfő a nyilvánosság előtt. A szíriai üzletembernek az volt a célja, hogy valamilyen módon kijusson Romániából, Hayssamnak ugyanis nem volt szabad elhagyni az országot az ellene folyó vizsgálat miatt. Felajánlotta, ha elmehet szabadon Bagdadba a válságdíjjal, kiszabadítja az újságírókat, akiknek őrizetbe vételét korábban ő tervelte ki. /Hayssam és Munaf rendezte meg az elrablást – ismerte el Traian Basescu államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Soros György magyar származású amerikai üzletember Bukarestbe látogatott. A roma gyerekek oktatásában az egyik legnagyobb probléma a gyerekek elkülönítése speciális osztályokba, vagy értelmi fogyatékos osztályokba. A romák integrációjának évtizede című kezdeményezés egyik célja pedig ennek megszüntetése, jelentette ki. „A román vezetés világosan jelezte: az szeretné, hogy a romák integrációjának évtizede eredményes legyen”, mondta Soros, aki a Nyílt Társadalomért Intézet révén a program egyik finanszírozója. /Soros Basescunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Visszakapja az ortodoxoktól egykori székesegyházát a nagyváradi görög katolikus püspökség. Erről és két másik görög katolikus ingatlan – a szamosújvári katedrális és a bukaresti Polonia utcai templom – visszaszolgáltatásáról Teoctist pátriárka, a román görögkeleti egyház feje döntött, miután megbeszéléseket folytatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel. A kormányfő közölte, a kormány hajlandó finanszírozni a nagyváradi és a szamosújvári templomok felújítását. Florin Jula, a nagyváradi görög katolikus püspökség szóvivője elmondta, örömmel fogadták az ortodox egyházfő döntését. „Pontosan nem tudom, minek köszönhető a határozat, annyi bizonyos, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását az Európai Unió is csatlakozási feltételül szabta” – fejtette ki a szóvivő. „Remélem, hamarosan folytatódik a visszaszolgáltatási folyamat, hiszen csak Nagyváradon hét templomunkat igényeljük vissza az ortodoxoktól” – fejezte ki reményét Jula. /Balogh Levente: Visszakapják székesegyházukat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Lányi Szabolcs professzor bukaresti állását feladva vállalta, hogy Csíkszeredába jön, és egyetemet épít. Elmondta, hogy versenyhelyzet alakult ki az erdélyi lehetséges központok között. A hagyományos nagy központ, Kolozsvár emberei ma sem tudják elképzelni, hogy egy új tudásközpont még meg is előzheti Kolozsvárt. Marosvásárhely és Kolozsvár olyan bástyák, amelyeket nem lehet feladni. Az akkor magyar politikai vezetés, személyesen Orbán Viktor elfogadta, hogy a határon kívül rekedt magyarok is a nemzet részeként fontos nemzetpolitikai szerepet kapjanak. A magyar egyetem volt az első nagy akció, amikor sikerült a határon kívül rekedt magyarságot helyzetbe hozni. Nem segítségről van szó, hanem befektetésről, amit a magyar nemzetnek egy aktívabb és jobb helyzetben levő tagja tesz ugyancsak a magyar nemzetbe, hogy az tíz, ötven, száz év múlva is erős maradjon, fejtette ki Lányi Szabolcs. /Kovács Attila: Befektetés a magyar nemzetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2005. június 7.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Osonó Diákszínháza és a Művészeti Gimnázium dráma- és tánc tanszékének diákjai érdemelték ki közös előadásukkal a legjobb csapatnak járó díjat a LicArt 2005 országos diákszínjátszó fesztiválon, Bukarestben. A fesztiválra idén 68 diákcsapat nevezett be az országból, köztük az egyetlen magyar társulatként a sepsiszentgyörgyi Osonó. /Bíró Blanka: Országos sikert aratott az Osonó diákszínpad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 8.
A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
