A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2005. december 9.
A NATO tagállamai december 8-án megerősítették elkötelezettségüket az európai hagyományos haderőkről és fegyverzetekről kötött szerződés (CFE) iránt, amelynek felmondását Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter kilátásba helyezte arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO tovább közelíti csapatait határaihoz. Az 1990-ben aláírt CFE korlátozza a hagyományos fegyverek telepítését az európai színtéren. Orosz felfogás szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja e szerződést, ha támaszpontokat létesít Románia területén. „Oroszország eleget tett minden CFE-korlátozásnak. Ám ha más államok nem teljesítik a szerződést, akkor Moszkva levonja az ebből adódó következtetéseket” –jelentette ki az orosz védelmi miniszter. Arra reagált, hogy Traian Basescu és Condoleezza Rice december 6-án Bukarestben megállapodást írt alá négy amerikai bázis román területen való létrehozásáról. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint Oroszországnak nincs oka aggodalomra a román–amerikai megállapodás miatt, hiszen a dokumentumban tulajdonképpen nem is támaszpontok létesítéséről, csupán bizonyos Amerika által igényelt könnyítésekről van szó – nyilatkozta. Traian Basescu államfő bizonygatta: Románia messzemenően tiszteletben tartja Oroszországgal szemben vállalt kötelezettségeit. /Orosz aggodalmak a Romániában létesítendő amerikai támaszpontok miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2005. december 9.
Az Eörsi Mátyás vezette magyar parlamenti delegáció december 8-án Bukarestben tárgyalt Markó Béla államminiszterrel. A kisebbségi törvénytervezetről, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról és a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdéséről tárgyaltak. – Nekünk, magyaroknak az az érdekünk, hogy Erdély mielőbb az Európai Unió tagjává váljon – hangsúlyozta Markó. Azt is méltányolta, hogy lehetséges volt a magyar közéletben a konszenzus, és hogy a magyar európai parlamenti képviselők egyöntetűen állást foglaltak a kisebbségi törvény elfogadása mellett. /Magyarországiak Bukarestben Erdélyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2005. december 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének vezetősége székelyföldi látogatásra hívta Traian Basescu államfőt, hogy lássa „a reális térségbeli helyzetét”. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy „Basescu úr a Kárpátoktól nem látja Bukarestből a Székelyföldet”. „Ezért azt javasolom neki, hogy jöjjön el és álljon szóba a térség lakóival, a civil társadalom képviselőivel”, tette hozzá. /Székelyföldi látogatásra hívja Basescu elnököt az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2005. december 9.
Vekov Károly kolozsvári történész a vele készül beszélgetésben kifejtette, Jakó Zsigmond tanítványaként soha nem tudott szabadulni az igényességtől. Nem lehet kisebbségi politikát folytatni a kisebbségi múlt alapos ismerete nélkül. Az a revízió, amire szüksége lenne a két ország történetírásának – de különösképpen a románnak – még nem következett be. Vekov Károly 1971-ben kényszerűségből került Bukarestre, mert évfolyamelsőként maradhatott volna Kolozsvárott, de „eltanácsolt az egyetem fura ura”, emlékezett. Így került a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályára, amelyet Demény Lajos vezetett. Számkivetésnek érezte az ottlétet, annak ellenére, hogy sok barát került az évek során, és számos kapcsolatot sikerült kiépíteni románokkal is. A bukaresti Iorga-könyvtárnak nagyon jelentős magyar anyaga van, ott kutathatott. Az Akadémiai Könyvtárnak szintén igen jelentős történelmi tárgyú könyvállománya és magyar folyóirat-állománya van. Ekkor készítette el az erdélyi magyar művelődéstörténeti kronológiát, talán még megvan az intézetben. Fő témái egyikének – a gyulafehérvári káptalan és ezen belül hiteleshelye – érleléséhez számos más kérdés tisztázása volt szükséges, így például a középkori értelmiségtörténeté. Bukaresti indíttatású volt a székelyek középkori intézményrendszerét célzó kutatás, ez volt az első román nyelvű összefoglaló a sajátos székely intézményekről. Napjainkig a bukaresti évek alatt összegyűjtött anyagot próbálja feldolgozni. Vekov Bukarestben a Molnár Gusztáv által kezdeményezett Limes-körben vett részt. Emiatt 1988-ban házkutatást tartottak és elvitték Vekov magyar szakkönyveinek jelentős részét, valamint térképanyagot. Azóta sem sikerült visszaszereznie akkor elkobzott könyveket, térképeket. 1989 decemberében Vekov részt vett a politizálásban. Visszaköltözött Kolozsvárra. Vekov leszögezte, szükség van a teljes palettájú magyar nyelvű felsőoktatási intézményrendszerre. Kiemelten fontos a magyar történelem tanításának bevezetése minden magyar tannyelvű oktatási intézménybe, beleértve a felsőfokú egyetemi oktatást. Vekov Károly /sz. Budapest, 1947. szept. 26./ 1971-ben végzett a kolozsvári BBTE történelem-filozófia szakán. 1971–1990: kutató a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán. 1990–1995: az RMDSZ országos ügyvezető titkára, majd a politikai osztály referense. 1996–2000: történelemtanár a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban; óraadó tanár a BBTE Bölcsészkarán. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője a 2000–2004-es ciklusban. 2003-tól egyetemi docens a BBTE Történelem Karán. /Varga Andrea: A történésznek is van szerepe a politikában. Beszélgetés Vekov Károly kolozsvári történésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2005. december 9.
Elfogták Markó Béla RMDSZ-elnök lányának két feltételezett támadóját. A 27 éves, jogász végzettségű Markó Esztert – aki egy fővárosi ügyvédi irodánál dolgozik – december 6-án este támadta meg bukaresti otthona előtt két személy, akik megfenyegették, és elrabolták Ford márkájú személygépkocsiját. A testi bántalmazásról látlelet is készült. Markó Eszter rablás ügyében bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, az áldozat bankkártyák, iratok és pénz eltűnését is jelezte. /Rablótámadás áldozata volt Bukarestben Markó Eszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Bírósági források szerint Markó Esztert a rablók meg is erőszakolták, ennek ellenére a bántalmazott a rendőrségen csak rablás vádjával tett panaszt. /Megtámadták Markó Béla lányát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2005. december 10.
– Az autonómia bármely formájáról a román koalíció pártjainak kell megállapodniuk. Szülessék bármilyen eredmény, amely elfogadható minden koalíciós tag és érintett számára, azt Magyarország is örömmel támogatja – fejtette ki Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a magyar parlament európai ügyek bizottságának elnöke december 8-án Bukarestben. Ugyanakkor adta át Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök személyes üzenetét Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. – A románok azt kérték tőlünk, hogy ez ügyben bízzunk meg bennük, ne kívülről gyakoroljanak nyomást rájuk – fűzte hozzá. Eörsi a kisebbségi törvény kapcsán elmondta, Magyarországon jól tudják – és ezt Gyurcsány Ferenc levelében megerősítette –, hogy a román miniszterelnök számára személyesen is fontos a törvény megszületése. Román részről azt a választ kapták: most folynak erről a koalíciós tárgyalások. A Velencei Bizottság véleményének a beépítésével a román kormánykoalíció olyan kompromisszum megteremtésén fáradozik, amely megfelel mind a többség, mind pedig a magyar kisebbség érdekeinek. Hörcsik Richárd, a háromtagú delegáció fideszes tagja kifejezte reményét, hogy a tervezett csatlakozásig hátralévő időszakban Románia teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket, mint például a kisebbségek védelmét és az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. Ez most már nemcsak belügy, hanem európai ügy is, hiszen Románia az európai standardokat kívánja átvenni, ilyen a kulturális autonómia – hangsúlyozta. Kocsi László, MSZP-s parlamenti képviselő elmondta: a delegáció bizakodóan mehet haza, hiszen látogatása idején kiderült, hogy a kisebbségek jogi státusának rendezését illetően a román politikai élet legfontosabb szereplőiben megvan a szándék e kérdés rendezésére. /Gyurcsány üzenete: a román koalíciónak kell megállapodni az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2005. december 12.
A hivatalos program szerint Vlagyimir Voronin elnök elsősorban azért jött Bukarestbe, hogy megnyissa a moldvai borok fesztiválját. Alkalmat kerített arra, hogy román kollégájával a transznisztriai helyzetről – ezzel kapcsolatban az EBESZ külügyminiszteri értekezletének múlt heti sikertelenségéről, illetve a moldáv-ukrán határ nemzetközi felügyeletéről tárgyaljon. A két ország több mint egy évtizeden keresztül meglehetősen hideg, már-már ellenséges viszonyban volt. A moldáv-román viszont hanyatlása 2001-ben kezdődött el, azután, hogy Bukarestben és Chisinauban a volt kommunisták kerültek hatalomra. A lavinát a Tarlev-kormány igazságügyi minisztere indította el, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében expanziós politikával vádolta meg Romániát. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását. Az újabb vitát az váltotta ki, hogy Bukarest nem volt hajlandó aláírni az alapszerződés-tervezetet, amelyet azonos formában román, illetve „moldovai” nyelven terjesztett elő Chisinau. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé, illetve tették kötelezővé a Moldova Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. 2002 második felében a Voronyin-adminisztráció beszüntette a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását. A Tarlev-kormány felmondta a diákcsere-egyezményt, amelynek alapján évente 2000 moldovai fiatal tanulhatott ösztöndíjjal román egyetemeken. Románia időközben folytatta a „testvérállam” támogatását. Egyebek mellett, a Nastase-kormány egymillió dollárt utalt ki azoknak a moldovai polgároknak, akik saját erőből nem tudták előteremteni az útlevél kiváltásához szükséges összeget. Ugyanakkor, a román állami áramszolgáltató folytatta az energiaszállítást Moldovának annak ellenére, hogy Chisinau hatalmas hátralékot halmozott fel. A hét végén a román államfő arra biztatta moldáv kollégáját, hogy forduljon bizalommal Bukaresthez, ha nehézségekkel találja magát szemben, „legyen szó bármiről, beleértve a földgáz és a villanyáram árának túlzott növekedéséről”. Az oroszbarát Voronyin és a Kreml kapcsolatai időközben megromlottak. /Szőcs Levente: Moldáv-román viszony: elolvadt a jég? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2005. december 12.
Az Egyesült Államok minden eddiginél erőteljesebb nyomást gyakorol a román kormányra a nemzetközi örökbefogadások ügyében. Az amerikai külügyminisztérium „aggodalmát” fejezte ki amiatt. Az ügy szálai a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Az első éveiben bárki örökbe vehetett egy romániai gyereket, ha sikerült megállapodnia a családdal. 1996-ig a kiskorúakat mindenféle bürokratikus akadályok nélkül szabályosan adták-vették. Ekkor létrejött az örökbefogadási hatóság, a helyzet azonban nem javult számottevően. Adrian Nastase akkori miniszterelnök 2002 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a román árvákat interneten 20 és 50 ezer dollár közötti összegért „vesztegették”. Az évek során Románia számos nemzetközi bírálatot kapott a visszaélések miatt. A leghangosabb Emma Nicholson bárónő, Románia Európai parlamenti raportőre volt, aki felemelte szavát a „gyermekkereskedelem” ellen. A nyomásnak engedve, 2001. májusában az Országos Gyermekjogvédő Hatóság úgy döntött, a felmerült korrupciós vádak tisztázásáig felfüggeszti a külföldi örökbeadásokat. A hatóság rendeletét egy örökbefogadásokkal foglalkozó alapítvány kérésére a bíróság hatálytalanította. A kormány közbelépésére volt szükség. A miniszterelnök kijelentette, az örökbeadások ügye politikai kérdés, ezért a bíróság döntésére adott válasz is politikai lesz. A következő héten újabb tiltó rendelet látott napvilágot. Főként amerikai politikusok tiltakoztak, de akadt néhány európai vezető is – Lionel Jospin francia, Silvio Berlusconi olasz kormányfő -, akik saját állampolgáraik jogainak csorbításaként értékelték a bukaresti zárlatot. A román örökbefogadási törvény nagy késéssel, 2004-ben született meg. A moratórium mindvégig érvényben maradt, ennek ellenére – egyes források szerint – a nemzetközi örökbefogadások folytatódtak. A mostani kormány tovább szigorította a szabályokat. Ezek szerint romániai árva csak akkor hagyhatja el az országot, ha a pótszülőkkel másodfokú rokoni kapcsolatban áll. Azonban egyre erőteljesebb amerikai nyomás. /Uncle Sam román gyereket akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2005. december 12.
Halmos György zeneakadémiai tanárra és előadóművészre emlékeztek volt tanítványai december 10-én Kolozsváron, a rádióstúdió koncerttermében. Ezt követően a tanítványok a Házsongárdi temetőben virágot helyeztek mesterük sírjára, este pedig a zeneakadémia stúdiótermében hangversenyre került sor. Selmeczi György – a találkozó ötletének elindítója –hangsúlyozta: Halmos György még most is elképesztő jelentőséggel bír életünkben. Rónai István az 1956-os magyarországi forradalmat követő „nehéz” időszakban volt Halmos György tanítványa. A tanár úr óráin viszont sikerült elfelejtenie a környező valóságot, hiszen nem csak zongoratudását tökéletesíthette, hanem zenei és általános műveltségét is. Papp Tibor Halmos fenomenális emlékezőtehetségére, humorára és óráinak interdiszciplináris jellegére emlékezett. Radó Judit is a bukaresti zeneakadémián volt Halmos-növendék. Halmos Györgyre emlékezett még többek között Grossmann Péter Marius Tabacu ismertette Halmos György életútját: a nagyváradi polgári családból hosszú volt az út a kolozsvári zeneakadémiai tanárságig: magába foglalta a bécsi egyetemi tanulmányokat, a második világháború alatt Ukrajnában eltöltött munkaszolgálat megpróbáltatásait, és az ezt követő csodálatos karriert. Ezt követően a volt tanítványok színvonalas hangversenyt adtak. /Nagy-Hintós Diana: Halmos György-emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2005. december 13.
Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2005. december 13.
Exkluzív interjút közölt az Adevarul című bukaresti lap Gál Kingával, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnökével. Meg tudná magyarázni a Moscovici-jelentés főleg a nemzeti kisebbségek autonómiájához kapcsolódó módosításainak főbb műszavait? – hangzott a kérdés. Gál Kinga leszögezte, hogy „e műszavakat Romániában sosem magyarázták meg. Tabuk, vannak, hamis magyarázatok, meg nem értett szakszók. E szavak nem okozhatnak semmi bajt, és az Európai Unióban helyesen értelmezik őket, Romániában azonban veszélyeseknek tartják és bizonyos értelemben misztifikálják.” „Például a szubszidiaritás az EU alapelvei közé tartozik és azt jelenti, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol létrejönnek, hiszen az ott élő emberek tudják a legjobban, hogy mik a gondok és miként lehet őket megoldani.” „Egy másik elv az önkormányzás, azt jelenti, hogy a szerveket, intézményeket, amelyek a magyar közösségek ügyében döntenek, a választás demokratikus elve alapján kell létrehozni, miután kikérik a magyar kisebbség véleményét, hiszen ilyen dolgokban konzultálni kell velük.” – Mit kell tennie Bukarestnek, hogy a Moscovici-jelentésben lévő módosító javaslatok teljesüljenek? – kérdésre Gál Kinga kifejtette, Léteznie kell a központi kormány által pénzelt magyar egyetemnek. „A kisebbségi törvény azért került előtérbe, mert az Európa Bizottság megdicsérte Romániát”, Románia ugyanis kijelentette, hogy elfogadják a tervezetet, amelyben szerepel a kulturális autonómia koncepciója. Valójában másnap a szenátusban elutasították a tervezetet. /R. Gy.: Román sajtószemle. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./
2005. december 14.
A gazdasági együttműködés erősítéséről – mindenekelőtt az infrastruktúra és az energiaipar területén – tárgyaltak a fekete-tengeri országok gazdasági miniszterei és nagykövetei a múlt héten Bukarestben. A tizennégy résztvevő ország – köztük Magyarország – miniszterei és nagykövetei egyebek között a Nabucco-gázvezeték építéséről a regionális energiapiac fejlesztéséről, és a fekete-tengeri olajkitermelés együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak. Elhangzott, hogy a korábban csatlakozott Bulgária, Románia és Horvátország mellett a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával és Moldovával bővül ki, és mint ilyen, az EU „előszobája” lehet. Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Románia kiterjesztette az orosz Gazprommal korábban kötött földgázszállítási egyezmény hatályát 2020-ig. Románia jelenleg hazai szükségletének 60 százalékát fedezi saját termeléséből, 40 százalékot importál. /Gazdasági együttműködésről tanácskoztak a fekete-tengeri országok gazdasági miniszterei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2005. december 14.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elítélte Ion Iliescunak a homoszexuálisokra vonatkozó kijelentéseit. A testület megvizsgálja az esetet, és ha szükségesnek tartja, eljárást indít a politikus ellen. A volt államfő egy bukaresti lapban megjelent interjúban felháborodottan elítélte a homoszexualitásokat, mind orvosi, mind fiziológiai, mind pedig erkölcsi szempontból, a vallás, a Biblia tanításaira hivatkozva. A közismerten ateista államfő hirtelen retorikát váltott, és túlbuzgó ortodoxként ítélkezik. /Diszkriminációval vádolják Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2005. december 14.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992. december 18-án elfogadott egy, a nemzeti kisebbségek nyelvi, vallási, etnikai jogairól szóló határozatot. A nyilatkozat aláírásának napját a nemzeti kisebbségek napjává nyilvánították, 1998-ban Románia is ratifikálta a határozatot, azóta itt is megünneplik december 18-át. Az Etnikumközi Hivatal szervezésében, Markó Béla miniszterelnök-helyettes védnöksége alatt Bukarestben december 9-e és 14-e között számos rendezvényre kerül sor. Markó Béla elmondta, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít a kisebbségvédelemre. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy kisebbségi törvény tervezete körüli vita lelassította annak elfogadási folyamatát. Markó Béla jelezte, hogy várható a regionális kisebbségi nyelvek európai chartájának román parlament általi ratifikálása. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kisebbségek napja alkalmából december 14-én népművészeti tárgyak kiállítása nyílik Bukarestben. Bemutatják a Romániai sokszínűség hete – A sokszínűség varázsa című DVD-t is. /Kisebbségek napja Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2005. december 15.
Felavatták és ezzel megnyitották a nyilvánosság előtt Bukarestben az egykori kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak az iratait tartalmazó archívumokat. Az említett dossziékat Traian Basescu államfő utasítására a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) kezelésébe adták. Meghatározatlan mennyiségű dokumentum még nem kutatható. A volt Securitate iratainak egy részét állítólag a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazságügyi minisztérium is őrzi. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nemrég jelentette be, hogy több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. A hírszerző hivatal azzal érvel, hogy ezek az iratok az állambiztonságot érintik. /Megnyitották a nyilvánosság előtt a Securitate-archívumot. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./
2005. december 15.
Első alkalommal adta át Kisebbségi Díját a Bukaresti Írók Társasága: Erdélyi lórum, Bökversek és öltemények című kötetéért Balogh József Bukarestben élő 76 éves költő, műfordító vehette át az elismerést. Balogh József ukrán, orosz és román versek fordításáról, hét verseskötetéről ismert. Kevesen tudják róla, hogy történelmi kalandregényeket is írt. /Orosz Anna: Balogh József líra-díja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2005. december 16.
Elégedetlenségét fejezi ki az Európai Parlament a romániai kisebbségi törvénytervezet folyamatos késése miatt – olvasható Pierre Moscovici francia szocialista raportőr által készített és december 15-én elfogadott, Romániáról szóló jelentésében. A képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”. Az EP nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz az érvényben lévő romániai választási törvény. Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót foglalta volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”. A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a két jelentés „kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát”. Gál Kinga (Fidesz) beszédében „kirakatpolitikának” nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. A bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy „a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától” – mondta a képviselőnő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelentés segíthet a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. Megbukott az önkormányzatiság, maradt a kulturális autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az EP-képviselők – liberális javaslatra – a Moscovici-jelentés korábbi változatában szereplő „self-governance” kifejezést a kulturális autonómia fogalmára cserélték. Az angol „self-governance”-t kétféleképpen fordították: hol önkormányzatiságra, hol önrendelkezésre. Az európai liberálisok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kulturális autonómia terminussal helyettesítik a többféleképpen értelmezhető „self-governance-t”. A Moscovici-jelentés szövegének ugyanazon bekezdésében említés történik a szubszidiaritás Romániában méltánytalanul elhanyagolt elvéről is. kulturális autonómia immár EU-s követelmény. A helyzet érdekessége, hogy a közösségi jogok kategóriájába tartozó kulturális autonómia fogalmát éppen a személyi jogok mindenekfelettiségét valló liberálisok viszik be az immár európai ajánlássá váló Moscovici-jelentésbe. /Salamon Márton László: Terminológiai kártyajáték. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2005. december 16.
Elhunyt Huszár Sándor /Kolozsvár, 1929. ápr. 15. – Békéscsaba, 2005. dec. 13./ szerkesztő, író, „főembereink” egyike volt a hetvenes-nyolcvanas években, írta róla Horváth Andor. Utolsó éveiben terjedelmes naplóján dolgozott, amelyből eddig csupán részletek láttak napvilágot. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot. Első főszerkesztője, Gáll Ernő egy táviratot lobogtatva közölte vele: „Jöjjön, nézze! Kinevezték írónak!” Huszár Sándor a kolozsvári Igazság, majd az Utunk szerkesztője volt 1964-ig, akkor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója lett. Írótársaival készített interjú-kötete Az író asztalánál /1969/ címmel jelent meg. Az 1970-ben Bukarestben induló új hetilap, az A Hét főszerkesztője lett, 1983 októberében leváltották. 1982-ben megjelent könyvének ezt a címet adta: Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. 1983-tól 1988-ig az Előre napilap szerkesztője volt, majd áttelepült Magyarországra. Szegeden élt, majd az utolsó időben Békéscsabán. /Horváth Andor: A szerződő ember. Huszár Sándor (1929-2005). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2005. december 17.
December 16-án ünnepelhették volna a temesvári forradalom kezdetének tizenhatodik évfordulóját, ha lett volna erre méltó akarat Bukarestben is, amely a volt Ceausescu-diktatúra második vezető vonalának segítségével nem piszkította volna be e reménykeltő történelmi eseményt egy véres és hazugságokkal teli államcsínnyel, állapította meg Kilin Sándor, a lap munkatársa. Mérleget kellett volna készíteni arról, mi történt az elmúlt tizenhat esztendőben. Ha az 1989-es események szikrája nem magyar lett volna, ezekben a napokban történelmi kerekasztal-megbeszéléseket, koszorúzásokat szerveznének, s talán már az igazságot is kimondanák a korabeli eseményekről. Ehelyett tovább folytatódik a ködösítés. Így történhetett meg a felháborító sajtóértekezlet Temesváron, ahol egy kétes értékű politikai párt az évforduló kapcsán Tőkés Lászlónak, a forradalom szikracsiholójának úgynevezett “Sarló és Kalapács” díjat adományozott, akárcsak Ion Iliescunak, tehát egy kalap alá vette őket. Ugyanolyan diverzió ez a “kitüntetés”, mint amilyen tizenhat évvel ezelőtt a sehol sem elfogott terroristák meséje. /Kilin Sándor: Diverziók. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2005. december 19.
Dániel Károly emlékezett nemrég elhunyt barátjára, Huszár Sándorra. Hajdani lakása Kolozsváron kicsit etnográfiai múzeum jellegű volt. Azután az A Hét főszerkesztője lett, bukaresti lakása bármelyik folkloristának dicséretére válhatott volna. A csergék, guzsalyok, festett bútorok, varrottasok paradicsoma volt. Miután leváltották, nehezebb lett az élete. 1988-ban Szegedre távozott, ahol nem akartak tudomást venni róla. Orvosnő lánya, Ildikó átköltöztette végnapjaira Szegedről Békéscsabára. /Dániel Károly: Huszár úr – a mimózalelkű. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2005. december 21.
A parlament ünnepi ülésén – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és más városokban meghaltak emlékének. Ezt követően a parlamenti pártok egy-egy képviselője emlékezett az 1989. decemberi eseményekre. Az RMDSZ részéről Máté András parlamenti képviselő szólalt fel. A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló Dan Voinea tábornok-ügyész leszögezte, hogy az 1989. decemberi fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és hazafias gárdák tagjai lőttek akkor az emberekre. „A kommunisták lőttek, hogy hatalmon maradjanak. S maradtak is!” – jelentette ki a tábornok, aki szerint a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zűrzavar légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt. Dan Voinea tábornok vezetése alatt a forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek az idén áprilisban emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen. /Iliescut vádolják a forradalom rejtélyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2005. december 21.
Frunda György szenátor cáfolta a Gandul bukaresti napilapban megjelent információt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított volna ellene Andreea Ciuca marosvásárhelyi bírónő megvesztegetési perével kapcsolatosan. Ciuca, a Maros megyei törvényszék volt elnöke ellen 2003 júniusában indult bírósági eljárás korrupciós vádak miatt. A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság idén júniusban első fokon felmentette Ciucát valamennyi vádpont alól. A szenátor elmondta, Rodica Stanoiu minisztert annak idején arra kérte, hogy tájékozódjon megfelelően Andreea Ciuca személye felől, akit ő gyanún felül álló, kiváló szakembernek tart. Felháborította ugyanis az, ahogyan Andreea Ciucával bántak: őrizetbe vették és kihallgatták az éjszaka kellős közepén. Frunda úgy vélekedett, a Gandulban megjelentek időzítése nem véletlen: közeledik a Ciuca-per fellebbezésének tárgyalása. /S.M. L.: Frunda elleni vádak a Ciuca-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2005. december 22.
Az ifjú dühösöknek nem tetszik a liberalizmus. „Nekik aztán ne jöjjön ide egy senkiházi liberális, ide Váradra, csak ne akarjon nekik az európai perspektívákról beszélni, mikor ők már a saját hét fejükkel kigondolták, milyen lesz majd az ifjú konzervatív diktatúra, amiben mindenki kötelezően és klónozottan szabad lesz és elkötelezetten Wass Albert- i, a gyűlöletes liberális politikusok ellen naponta végtelen felolvasóesteket fognak szervezni Guinness-rekordok könyvébe belépendő (más könyv nem is kell nekijek, legfennebb néhány a diktátor kiskönyvtára kézikönyvei közül: „Így gondozd kisebbségi érzetedet” és „Hogyan hallgattassuk el ellenfeleinket?”, „Belepofázási stratégiák és technikák a 21. században”, „Fog-e a liberálisokon az idő és a gépfegyver?” stb.)” – írta Sebestyén Mihály. Szerinte az Orbán-ifjúság csak a bűnös budapesti parlament Erdélybe látogató képviselői ellen randalírozik. Az Erdélyi Magyar Ifjakat Budapestről vezérli „Inger Viktor és pártja”. A cikkíró szerint nem a liberálisok hiúsították meg a múlt decemberi népszavazást., mert „a fél Magyarországnak nem kellünk”. „Az erdélyi magyar ifjak odaát hamar hivatalhoz, tollakhoz, babérokhoz fognak jutni, ha győz OV, de mi itt maradunk, és fizetést, hivatalt, nyugdíjat is Bukarest oszt majd továbbra is.” – tudható meg a cikkből. /Sebestyén Mihály: Pottyondiék vaksága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./
2005. december 28.
A legsötétebb Funar-korszakra emlékeztető incidens történt a hét végén: valamelyik kolozsvári vállalat alkalmazottai román lobogót helyeztek el a kolozsvári magyar főkonzulátus főtéri épületére december 24-ről 25-re virradóra. Az ünnepek előtt Emil Boc polgármester utasítást adott a belvárosban lévő kopott zászlók kicserélésére, arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogyan került román zászló a külképviselet második emeletén lévő üres zászlótartóba. Boros János alpolgármester szerint az Electrica munkatársairól van szó, de a vállalat képviselői tagadták, hogy ők okolhatók a diplomáciai botrányt is eredményezhető tettért. Pár évvel ezelőtt Gheorghe Funar expolgármester sugallatára Alexandru Dima városházi igazgató közreműködésével a magyar főkonzulátus épületéről eltávolították a magyar zászlót. Ugyanakkor a volt városvezető tartókat és zászlókat helyeztetett el a konzulátus tőszomszédságában lévő városi művelődési ház és a főkonzulátus bal oldalán levő ingatlan eresze alá, és minden alkalmat megragadott arra, hogy kellemetlenkedjen Alföldi László volt főkonzulnak és munkatársainak. Boros szerint nem véletlenről van szó. Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Amennyiben nem kerül le a zászló, a bukaresti magyar nagykövetség diplomáciai tiltakozására kerül sor. Szokatlan, udvariatlan gesztusról van szó. Az érvényben levő nemzetközi szerződések szerint a fogadó ország zászlóját nem tűzik ki az épületre – jegyezte meg a főkonzul. A konzuli tiltakozásra december 27-én végül levették a főkonzulátus homlokzatáról a román zászlót. /Kiss Olivér: Román zászlót tűztek ki a magyar főkonzulátusra. Csupán konzuli tiltakozásra távolították el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2005. december 28.
A szociális biztonságról szóló magyar-román egyezmény nemcsak a nyugdíjakról rendelkezik, kiemelten szabályozza az egészségbiztosítás kérdéseit, az egyenlő elbánás alapelvén, az Európai Uniós koordinációs szabályozásnak megfelelően. Ha mindkét fél ratifikálta az egyezményt és erről értesítik egymást, ezt követően három hónap múlva lép hatályba. A magyar parlament már ratifikálta, a román parlament két háza még nem. Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint Romániát semmi sem kötelezi a gyors ratifikálásra. „Bukarest számára ez csak a román EU-csatlakozás után válik elengedhetetlenné” – mondta. /Guther M. Ilona, Budapest: Késhet a magyar-román szociális egyezmény romániai ratifikációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. december 28.
Brüsszelben azt fontolgatják, hogy esetleg közvetlenül az Európai Bizottság veszi át a Romániának szánt pénzösszegek kezelését. A legsúlyosabb a helyzet az ifjúsági programok terén, amelyek támogatását az észlelt szabálytalanságok miatt fel is függesztették. 2007-től kezdődően évente négymilliárd euróval támogatna az Európai Unió különféle romániai programokat, ám a pénzalapok kezelését illetően Brüsszel nem bízik a románokban. A napokban jelentették be, hogy egymillió eurót visszakér Romániától az Európai Bizottság. A pénzt ifjúsági programokra szánták, ám az összegek előírásszerű elköltését Bukarest nem tudja megfelelően igazolni. Román részről viszont azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak kellene még mintegy 2,5 millió eurót fizetnie a 2003–2005-ös, Brüsszel által elfogadott ifjúsági programok finanszírozására. Ebben az évben negyven vizsgálatot végeztek az EU-pénzek romániai felhasználása ügyében, és 27 külföldi támogatású program esetében találtak szabálytalanságokat. /Brüsszel akarja kezelni a Romániának szánt pénzeket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./
2005. december 29.
Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. Az MPSZ Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyűjtés megszervezését, jelezte Tőkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag. Arad megyében a gyűjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán Aradon létesül az MPSZ helyi szervezete. – A román anyanyelvűek körében könnyebb az aláírásgyűjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tőkés András. Az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid műsorral és ajándékokkal lepte meg Marosvásárhelyen az Eminescu utcai öregek otthonban élőket. /(mr): Folyamatban az MPSZ aláírásgyűjtő akciója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./
2005. december 30.
A magyar lobogó felvonásával indul az új év Csíkszeredában: január 3-án Szabó Béla, az új magyar főkonzul jelenlétében megnyitják Magyarország első székelyföldi külképviseletét. Erről az Új Magyar Szót a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, Drávucz Herbert tájékoztatta. Január 6-án Szabó Vilmos határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkár, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és a konzulátus hatáskörébe tartozó hét megye prefektusának, megyei tanácselnökének jelenlétében állófogadást tartanak a Csíkszeredai Városházán. „Rendkívüli öröm és megtiszteltetés Csíkszereda számára, hogy végre a magyar főkonzulátus megnyitja kapuit itt Székelyföld szívében. Azt hiszem, hogy ez az esemény világosan jelzi: újabb régi kívánságunk valósulhat meg a 2006-os esztendőben. Ez nem jöhetett volna létre a Székelyföld polgárainak ilyen jellegű kérése és az RMDSZ közbenjárása nélkül. Ez mindnyájunk munkájának eredménye” – nyilatkozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. /Daczó Dénes: A magyar zászló felvonásával indul az új év Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2005. december 30.
A román katonák Irakban maradnak mindaddig, amíg szükség van rájuk – jelentette ki Traian Basescu elnök. A hadsereg főparancsnoki tisztségét is betöltő román államfő a BBC-nek nyilatkozva hazája külpolitikájáról a többi között kifejtette: az Irakba küldött román katonákat csak két feltétellel vonja ki Bukarest. A kivonulás egyik feltétele az, hogy az iraki kormány kérje távozásukat, ha úgy gondolja, hogy az ország biztonságát maga is szavatolni tudja. Az esetleges kivonás másik feltétele pedig a szövetségesekkel való ilyen értelmű előzetes megállapodás. /Románia nem vonja ki katonáit Irakból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./
