Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2006. április 26.
A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2006. április 27.
Olli Rehn uniós biztos április 26-i kikérdezése során háttérbe szorultak a kisebbségvédelmi kérdések, ehelyett többen is kimondták, nem lenne hasznos a romániai reformok szempontjából, ha életbe léptetnék a csatlakozást egy évvel kitoló védzáradékot. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke (Európai Néppárt) hangsúlyozta, hogy továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső piac biztonsága területén, és a vállalt kötelezettségek teljes végrehajtására van szükség. Pierre Moscovici, az EP romániai raportőre (Európai Néppárt) szerint Bukarest igen gyorsan hajtja végre a reformokat az igazságügy és a korrupció elleni harc területén. Hozzátette: a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. A kisebbségek helyzetéről szólva, Gál Kinga néppárti képviselő elmondta: a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell azok életbe léptetésének folyamatát. Úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. Arra kérte a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is. Kónya-Hamar Sándor, romániai európai parlamenti képviselő elmondta: sajnos, a kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdések csak a felszólalások során kerültek szóba. A „legkeményebben” Bastiaan Belder holland képviselő szólalt fel: a koppenhágai kritériumok figyelembe vételét kérte számon, illetve az iránt érdeklődött, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben Romániában a vallási jogokat, mi a helyzet az elkobzott egyházi ingatlanok jogorvoslata terén, valamint ki vannak-e téve zaklatásoknak a nemzeti kisebbségek. /P. A. M.: Borítékolt uniós csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2006. április 27.
Oroszország kezdeményezései között szerepel egy olyan útvonalgyűrű kialakítása, amely elősegítené a kereskedelmi tevékenységet és a szállítást a Fekete-tenger térségében – fejtette ki Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország átvette Romániától a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Szervezetének /OCEMN/ soros elnökségét. A OCEMN tizenkét tagállama külügyminisztereinek tanácsa Bukarestben megtartott találkozóján részt vett Traian Basescu román államfő, beszédében rámutatott, eljött az ideje az OCEMN átszervezésének és a saját döntések meghozatalának a térség ügyeiben. /Gujdár Gabriella: Új lendületet remélnek Oroszországtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2006. április 28.
A magyarok gáncsolnak minket az Európai Parlamentben címmel közölt vezércikket április 27-én az egyik tekintélyes bukaresti napilap annak kapcsán, hogy Olli Rehn bővítési biztos Románia és Bulgária csatlakozási esélyeivel kapcsolatos képviselői aggályokra válaszolt a testületben. A lap sérelmezte, hogy a napokban a bővítési biztos levelet kapott 15 magyar EU-képviselő aláírásával, amelyben arra kérték Olli Rehnt, hogy jelentéskészítése közben ne hagyja szőnyeg alá söpörni az erdélyi magyar kisebbség kérdését. Románia EU-ba való felvétele nem az ország valós felkészültsége miatt születik meg, hanem politikai okokból. /Kilin Sándor: Esély. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2006. április 28.
Az erdélyi magyarság számára létkérdés az autópálya megépítése – fejtette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Úgy látja, a nemzetpolitika is fontos, de az erdélyi magyarság számára az elsőrendű kérdések az egzisztenciához kapcsolódnak. Az RMDSZ most láthatóan a kormányzati munkára koncentrál, az ügyvezető elnökség több tagja, a szövetség szakértői gárdájának nagy része Bukarestben vállalt aktív szerepet. Ugyanakkor újak jöttek. Kovács Péternek több lett a feladata, Veress Emőd átvette az önkormányzatokért felelős főosztály vezetését, Lakatos András az oktatási főosztály vezetője. Karcsúsodott az ügyvezető elnökség, főosztályokat vontak össze. A volt alelnökök most államtitkárok, miniszterek Bukarestben, de hasonló területen végeznek munkát. Az RMDSZ szakmai, politikai döntéshozatalát az Ügyvezető Elnökség koordinálja. A gazdasági szférát illetően az ügyvezető elnök személyében helye van a koalíciós egyeztető tanácsban. Folytatják az „EU házhoz jön” felkészítő sorozatot gazdák, kisvállalkozók számára. Takács Csaba úgy látja, a kettős állampolgárság elutasítása frusztráltságot okoz a magyar-magyar kapcsolatokban. /Debreczeni Hajnal: Nemzet, politika, egzisztencia. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2006. április 29.
– A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdéseket még nyíltabban és még bátrabban kell felvetni, hiszen ettől már nem függ Románia európai uniós felvétele – mondta április 28-án Bukarestben az MTI-nek Gál Kinga az Európai Parlament képviselője. A fideszes képviselőasszony a néppárti képviselőcsoport tagjaként tartózkodott Bukarestben, ahol több magas rangú politikus mellett fogadta őt Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Elmondta: Basescu elnök kijelentette: ellenzi a kisebbségi törvénytervezetet, kifogása éppen a kulturális autonómia lényegével szemben van. Az államfő elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, s ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt a román elnök szerint megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte. A képviselőnő jelezte: eltérés van az erdélyi magyarok által megfogalmazott elképzelések és a román politika hozzáállása között. Hozzátette: nem biztos, hogy a megoldás részét képezi önmagában az a tény, hogy az RMDSZ kormányon van. /A bukaresti valósággal szembesült Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2006. április 30.
Tempfli József nagyváradi püspök betöltötte 75. életévét. Munkavállalásáról, munkabírásáról legendák keringenek papi körökben. Tempfli József a bukaresti Maxim Gorkij Intézetben nyelvvizsgázott, ennek alapján taníthatott orosz nyelvet. Pappá szentelése után Tenkefürdőn, Tasnádon és Váradolasziban volt a plébánián, immár 16 éve a váradi egyházmegye püspöke. Örömmel emlékezik a templomépítésekre és a templomok rendbetételére: a vártemplomra, a Szent László menedékházra, a Váradhegyalján felépített első erdélyi ökumenikus templomra. A hosszantartó pereskedés után visszakapott püspöki palotában még sok a tennivaló, a felújítás rengeteg időbe telik. Más ügyekben még 44 perük van a román állammal. A nagyváradi Mária Rádió székházának avatóján Tempfli József felajánlotta lemondását. /Tüzes Bálint: Hetvenöt év tanúságtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./
2006. május 2.
A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdések nyíltabb és bátrabb felvetésére biztatott Gál Kinga europarlamenti képviselő. A fideszes politikus egy néppárti delegációval tartózkodott Bukarestben a hét végén. Találkozott Traian Basescu államfővel, és – többek között – Emil Boc demokrata párti elnökkel is. Mindkét politikusnak felvetette a kisebbségi törvény kérdését, de mindkettőtől elutasító választ kapott. Basescu nem ért egyet a tervezet jelenlegi formájával, Boc pedig nem szeretné, ha Románia a kisebbségi jogok kísérleti terepévé válna. Gál Kinga Bukarestben világossá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni. Basescu elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt szerinte megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte – mondta Gál Kinga. /I. I. Cs.: Gál Kinga-Basescu-Boc vita a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2006. május 2.
Háromszáz éves működése után főegyházmegyei rangra emelte XVI. Benedek pápa a balázsfalvi görög katolikus érsekséget. Lucian Muresan fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus mitropolita-érseket Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius szentelte fel „archiepiscopus major”-rá. Ezzel Balázsfalva ugyanazt a rangot kapta meg, amelyet az ukrajnai görög katolikus egyház, s amely gyakorlatilag önálló egyházi státust biztosít, saját zsinattal és autonóm jogkörökkel. Bullájával a pápa a kommunista időszak görög katolikus papjai, püspökei mártíromságának is emléket kívánt állítani. A hazai görög katolikusok úgy vélik, hogy a főegyházmegyei rang megszerzése ugyanolyan fontos esemény egyházuk életében, mint amikor azt 1853-ban mitropolitai provinciai rangra emelték. /Főegyházmegyei rang Balázsfalvának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2006. május 2.
A Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénye zsúfolt, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári színházigazgató. Május 4. és 13. között tizenegy előadást tekinthet meg a közönség. A kolozsvári társulat előadásai mellett (Az elveszett levél, Tanítványok, Oidipusz király, Woyzeck) itt lesz a bukaresti Odeon Színház Dorian Gray arcképével, az Újvidéki Színház két előadással, Euripidész nyomán a Médeia-körökkel és a Pogánytánccal. Becket Godot-ra várva című darabját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház előadásában is meg lehet tekinteni. Vetítések is lesznek, Harag György három legendás rendezését idézik fel majd a felvételek. Könyvbemutatók, beszélgetések, kiállítások szerepelnek még az emléknapok műsorában. /Debreczeni Hajnal: Maraton két Godot-val. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
2006. május 3.
Traian Basescu államfő május 2-án Bukarestben találkozott Heinz Fischer osztrák elnökkel, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, Románia és Bulgária EU- csatlakozásáról tárgyalt. Ausztria nemrég 8 milliárd eurót fektetett be Romániába, emlékeztetett Fischer. /Romániának és az EU-nak szüksége van egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2006. május 3.
Romániával szemben ugyanazokat a követeléseket kell támasztani a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően, mint a többi európai ország esetében, jelentette ki Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártja elnöke május 2-án Bukarestben. Azonban a vitatott kisebbségi törvénytervezetről nem volt hajlandó beszélni, illetve azokról a törekvésekről sem, miszerint a jogszabály elfogadását az EU-csatlakozás feltételeként szabják meg. /Európai szintű kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2006. május 3.
Markó Béla jobban keres költőként, mint politikusként, a szövetségi elnök ugyanis tavaly 900 millió régi lejt kapott szerzői jogdíjként, írt a Cotidianul című bukaresti lap. Az RMDSZ elnöke a lapnak azt nyilatkozta: ez az összeg azért ekkora, mert nem csak a már megírt könyveiért járó szerzői díjról van szó, hanem a még meg nem írt versei öt évre eladott kiadási jogdíjáról is. Hogy melyik kiadóval kötötte ezt az előnyös szerződést, azt Markó nem akarta megnevezni. A lap szerint a tavalyelőtti verseskötete és a tavalyi interjúkötete szerzői jogdíja azonban alig haladhatja meg a 30 millió régi lejt. Eszerint tehát a 900 millió lejes szerzői jogdíj csak akkor igazolható, ha Markó könyvei 45 000-es példányszámban kelnének el, ami kizárt. Markó tagadta, hogy az általa meg nem nevezett kiadó a Mentor vagy a Pallas-Akadémia lenne, amely az elmúlt 15 évben a költő-politikus köteteit gondozta. A szerződést tavaly ősszel írták alá, és erre azért került sor, mert Markónak – saját bevallása szerint – „pénzre volt szüksége” – írta a bukaresti lap. /Közel egymilliárd Markónak szerzői jogdíjakra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2006. május 5.
A román politikai élet „becalizálását” a választópolgárok elégedetlensége eredményezi, a koalíciós pártoknak pedig komolyan kell venni ezt a jelenséget – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elmondta: miután megalakul az új magyar kormány, RMDSZ-küldöttség utazik Budapestre. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára – mondta a szövetségi elnök, aki hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó fel fogja vetni a magyar miniszterelnöknek: vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Gigi Becali pártjának napról napra nő a támogatottsága. Markó „egyáltalán” nem örvend ennek. Ez jelzés arról, hogy a választópolgárok egy része alternatívát keres, mégpedig a szélsőséges pártok körében. Markó hiányolta, hogy hetek óta nem ül össze a koalíciós egyeztető tanács. Markó szerint sikerült eredményeket elérni az infrastrukturális fejlesztés terén. Gyergyószentmiklós-Parajd, valamint a Csíkszereda–Balavásár–Marosvásárhely útszakasz felújítását említette, iskolákat, óvodákat javítottak az elmúlt időszakban. /Becalizálódó” román közvélemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2006. május 5.
Hét, kisebbségek nyelvén írt könyvet, köztük három magyar szerző munkáját jelölte díjára a Romániai Írószövetség. Szőcs István Félrejáró ingák, Balázs Imre József Mint egy úszó színház és Vida Gábor Fakusz három magányossága című, 2005-ös művéért – egy szlovák, két szerb és egy ukrán szerzőé mellett – május 15-én a bukaresti Nemzeti Színházban adják át a kitüntetéseket. /Román írószövetségi díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2006. május 6.
Az RMDSZ szervezésében május 5-én kezdődött meg Bukarestben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) küldötteinek 50. kongresszusa, melyre közel 150, különböző etnikum, nemzetközi civil és emberjogvédő szervezet képviselőjét várták. A FUEN 1949-ben jött létre, ma már 32 országban 76 tagszervezete működik; az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésében, ápolásában. Romedi Arquint, a FUEN svájci elnöke megnyitó beszédében kifejezte örömét, amiért Romániában rendezik meg a háromnapos konferenciát, mert ez – az EU-csatlakozási szerződés aláírása után – “szimbóluma az integrációnak és az együttélésnek”, és így a küldöttek tájékozódhatnak a romániai kisebbségek helyzetéről. Emlékeztetett arra, hogy az 1996-os temesvári FUEN-kongresszuson, például, az itteni magyarságnak még nem volt kidolgozott stratégiája, s Romániában általában véve a nacionalizmus uralkodott, de azóta változott a helyzet. Renate Weber, Traian Basescu román államfő tanácsosa szerint a kisebbségvédelem felfelé ível Romániában, de még mindig feladat a kisebbségellenesség gyökerének kiirtása. Markó Béla RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes a szövetség által kidolgozott, de a kormány által még nem tárgyalt kisebbségi törvény jelentőségét emelte ki beszédében. A romániai német kisebbség képviselője emlékeztetett arra, hogy 60 évvel ezelőtt kezdődött a szászok és svábok, német nevűek deportálás a Szovjetunióba. /Pataky Lehel Zsolt: Jubileumi FUEN-kongresszus A kisebbségvédelem több az emberi jogok védelménél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2006. május 9.
Az Európai Unió nem oldhatja meg a romániai nemzeti kisebbségek gondjait, e kérdést Bukarestnek kell rendeznie – nyilatkozta Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője az Új Magyar Szónak. Scheele szerint az integráció egyik legközvetlenebb eredménye a csatlakozó ország lakosságának életszínvonal-növekedése volt. Az EU eddig is és ezután is pénzügyi segítséget nyújt, és szakértői véleményekkel segíti Romániát a csatlakozás érdekében. Különböző szakosodott programjain – Phare, Ispa és Sapard – keresztül igen sok szakterület és projekt élvezett támogatást. E programok révén nyújtott térítésmentes támogatások évi összege elérte a 660 millió eurót 2003-ban, és meghaladta az egymilliárd eurót 2006-ban. Románia a csatlakozás nettó haszonélvezője lesz. Az EU bátorítja a csatlakozásra jelölt államokat, hogy saját maguk – belső tárgyalások útján, a demokratikus folyamatokon belül – találják meg a többség és kisebbség viszonyának mindenki számára megfelelő formáját. /Isán István Csongor: Scheele: önbizalmat ad az EU-tagság. Interjú Jonathan Scheelével, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2006. május 9.
Autonómiáról szó sem lehet, jelentette ki Traian Basescu államfő Gáll Kinga európai parlamenti néppárti képviselőnek, aki Bukarestben a romániai magyarság autonómiatörekvésének ügyében kilincselt. Az erdélyi magyarság szempontjából a koalíció a múlt héten ismét meghalt. A kisebbségi törvény elfogadása is várat magára. Ha az RMDSZ valóban a romániai magyarság érdekérvényesítését szolgálná, akkor a koalícióból emelt fővel távozna, hiszen a magyarság kívánsága nem teljesült, és remény sincs teljesülésére. Az RMDSZ kivonulásával összeomlana a kormány. Gáll Kinga szóvá is tette Bukarestben, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele nem garancia a kisebbségi jogok kiharcolására. Néhány évvel Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője előző munkahelyén, a Szabadság napilapnál egy internetes újsággal közösen azt akarták elérni, hogy az erdélyi magyar közéleti személyiségeket megszólaltató interjúsorozatban (amelynek kérdéseit olvasók tették fel) Verestóy Attila is megnyilatkozzék. Verestóy azonban nem akart válaszolni megkeresésre. (Szinte minden kérdés feltételezett szekuritátés múltjára és jelentős vagyonának eredetére vonatkozott.) Makkayt akkori méltatlankodásakor egy RMDSZ-hivatalnok kioktatta, mondván, alkalmazkodni kell a „romániai realitásokhoz”. A román újságírók nem annyira szemérmesek, mint a romániai magyarok. A román lapok saját politikusaik viselt dolgainak kiteregetésével párhuzamosan, nem kímélik a magyarokat sem. /Makkay József: Halott a kormánykoalíció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./
2006. május 10.
A Szekuritáté közvetítői szerepet játszott Aldo Moro olasz kereszténydemokrata vezető 28 évvel ezelőtti elrablásának és meggyilkolásának történetében – mesélte el az Adevarul című bukaresti lap május 9-i számában megjelent interjújában Ion Mihai Pacepa, a Ceausescu rendszer hírhedt titkosszolgálatának volt vezetője. Pacepa szerint a Szekuritáté „mellékszereplője” volt e történetnek, Moro 1978. május 9-i elrablásának és későbbi meggyilkolásának. Pacepa azt állítja, hogy Moszkva éppen a Szekuritáté csatornáin keresztül pénzelte 1959-től egészen a Ceausescu-rendszer 1989-es bukásáig az Olasz Kommunista Pártot. Ez a csatorna tette lehetővé az említett közvetítői szerepet is. /Közvetített a Szekuritáté Aldo Moro elrablásában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2006. május 11.
Több mint ötszáz aláírást tartalmazó nyílt levelet juttattak el Mihail Hardau oktatási miniszterhez a kolozsvári, bukaresti, jászvásári és temesvári egyetemek kutatói. Ebben azt kérik, tartsa tiszteletben azon előírásokat, melyek kötelezik, hogy az oktatási tárca költségvetéséből biztosítsa a tudományos kutatásnak szánt három százalékot. /Nagy-Hintós Diana: Elégedetlenek a kutatók. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2006. május 15.
Cuza fejedelemnek egy dicstelen palotaforradalom után le kellett mondania 1866. február 28-án, a parlament hirtelen elhatározással idegen uralkodó után nézett. A Hohenzollern-Sigmaringen család huszonhét éves hercegére, Károlyra esett a választás. Az akkor lovassági ezredparancsnok jelölt örömmel fogadta a váratlan megtiszteltetést, május 10-én megérkezett Bukarestbe. „Mikor e szent földre léptem, románná váltam” – jelentette ki parlamenti beszédében, és ettől kezdve tizenöt éven át hercegi rangban uralkodott, majd az 1881. május 10-i koronázás után román király volt 1914-ben bekövetkezett haláláig. Május 10. tehát ennek a két eseménynek az emlékét őrzi, ezért volt a kommunista hatalomváltásig nemzeti ünnep, ezt követte augusztus 23., majd 1990-től december 1. Hetven év leforgása alatt tehát Romániának három nemzeti ünnepe volt. A jelek szerint december 1. évről évre devalválódik. Az Adevarul megírta, hogy rossz választás volt december 1-jét választani nemzeti ünnepnek, mert a magyarok számára egészen más jelentősége van, mint a románoknak. A művelődési tárca 2006-ot I. Károly évének nyilvánította azzal az indokkal, hogy május 10-én volt 140. éve a herceg bukaresti bevonulásának és 125 éve királlyá koronázásának. Újraéled a monarchiakultusz. Egyre gyakrabban javasolják: május 10. legyen ismét Románia nemzeti ünnepe. /Barabás István: Volt egyszer egy ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2006. május 16.
Brüsszelben és Bukarestben aggódnak amiatt, hogy Románia képtelen felhasználni az európai uniós pénzeket. Az Euractiv szerint tavaly decemberben 266 millió eurót már elveszített az ország amiatt, hogy a pályázatokon elosztható pénzt nem tudták elkölteni. A legújabb adatok szerint az ország az EU-támogatásnak még a 40 százalékát is alig képes felhasználni. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter figyelmeztetett: „van olyan borúlátó forgatókönyv”, amely szerint Brüsszel visszavonja a nagy infrastrukturális beruházásokra szánt PHARE-támogatást (több mint 100 millió eurót), s elhalaszthatják a PHARE 2006 folyósítási egyezmény aláírását is. /Ha sok van, az sem jó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./
2006. május 16.
Vida Gábor írót ezer eurós jutalommal járó díjjal tüntette ki május 15-én Bukarestben a Romániai Írók Szövetsége Fakusz három magányossága című regényéért. Az író előzőleg megkapta a Magyar Írószövetség Arany János-díját. Vida elmondta, hogy Erdélyben az egy Communitas-ösztöndíjat leszámítva, nincs semmi olyan irodalmat vagy írott kultúrát támogató szervezet, amely az embert az irodalmi munkában hathatósan támogatná. Vida könyve Budapesten jelent meg. Azoknak az erdélyi magyar szerzőknek, akiknek Magyarországon jelenik meg könyve, munkájuk erdélyi könyvesboltokban alig-alig kapható. Az Erdélyben megjelent könyv pedig sokszor Magyarországra nem jut el. Akadozik ez a fajta kommunikáció, a légies határok mentén furcsa kereskedelmi megszorítások vannak. Nagyobb baj, hogy a közkönyvtárakban, a kölcsönkönyvtárakban sincsenek meg ezek a művek. Erdélyben hiányoznak a modern közkönyvtárak. A Teleki Tékában Marosvásárhelyen minden megvan, ami fontosat az európai irodalomban, kultúrában írtak, a modern anyag azonban hiányzik belőle, a XX. századi magyar irodalom vagy az újabb magyar irodalom háromnegyed része Marosvásárhelyen nem hozzáférhető. /Gergely Edit: Fakusz és Vida regénytrófeája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2006. május 16.
Romániában a történetírást a kelet-európai átlagnál jóval nagyobb mértékben fertőzte meg a mítosz, az egyoldalúság, a manipulatív érdek. Amikor e mítoszok közül egyiket-másikat román tudósok megpróbálták lebontani, a felhördülés hatalmasnak bizonyult. Jó példa volt erre Lucian Boia Istorie si mit in constiinta romaneasca (Történelem és mítosz a románság tudatában. Editura Humanitas, Bukarest, 1997.) című könyve, ugyanígy a romániai holokausztnak a román történelemírás által tagadott valóságait összegező ún. Wiesel-bizottság jelentése (Comisia Internationala pentru Studierea Holocaustului in Romania [A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság], Raport final [Zárójelentés]. Editura Polirom, Iasi, 2005.). Ellentmondásos a román történetírásban dr. Petru Groza megítélése. Magyarul is remekül beszélt, Budapesten szerzett doktorátust, miniszter volt a Trianont követő időszak több román kormányában, képviselő a bukaresti parlamentben Dúsgazdag volt az 1930-as években. Később balra sodródott, az Ekés Frontnak nevezett, a kommunistákhoz közel álló parasztmozgalom vezére lett, baloldali és zsidókat pártoló tevékenységéért 1943-ban bukaresti börtönbe került, onnan 1945. március 6-án egyenesen „az első demokratikus román kormány” kormányfői székébe ült, majd 1952-től 1958-ban bekövetkezett haláláig a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének elnöke, azaz államfő lett. Két könyv jelent meg róla az elmúlt években a bukaresti Compania Kiadónál. Az első könyv (Petru Groza, Adio lumii vechi! [Agyő, régi világ!]. Editura Compania, Bukarest, 2003. – a következőkben: Groza, 2003.) Petru Groza memoárjait tartalmazza. A második könyv Dorin-Liviu Bîtfoi fiatal történész munkája, Groza politikai életrajza (Dorin-Liviu Bitfoi, Petru Groza, ultimul burghez. O biografie [Petru Groza, az utolsó nagypolgár. Egy életrajz]. Editura Compania, Bucuresti, 2004. – a következőkben: Groza, 2004.). A hatvanas években azt mondták, róla: kommunista. Később, a kilencvenes évek elején, pedig: nem volt kimondott kommunista. Petru Groza a Piskihez nagyon közel fekvő Bácsi faluban született 1884-ben, régi ortodox (görög keleti) papcsaládban. A szászvárosi Református Gimnáziumban magyar tanult, ahol 1903-ban érettségizett. Ezt követően jog- és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott Budapesten, Berlinben és Lipcsében, s 1907-ben Budapesten szerzett jogi doktorátust. Később az erdélyi románok autonómiájáért küzdő Román Nemzeti Pártban politizált, részvevője volt az Erdély Romániával történő egyesítésével végződő politikai akcióknak. Román nemzetisége miatt a magyarok sokszor megalázták, ezt soha nem tudta elfelejteni. Mégis vallotta, hogy a két nép megbékéléséért harcol. Groza 1919 végén utazott Bukarestbe, hogy az egyesülés utáni Nagy-Románia első, alkotmányozó nemzetgyűlésében képviselője legyen. Megdöbbentette a regáti korrupció, az erkölcstelen élet, a mocsok és a szegénység. Fő céljának tekintette, hogy a Regátot a „nyugatias” erdélyi szintre felemelje. Erőfeszítései sikertelennek bizonyultak, ezért kivonult a politikából, évekre visszavonult dévai ízlésű villájába. A baloldali eszmék híve lett, 1933-ban a dévai központú Ekés Front elnökévé választották, s így közelebb került a Kommunista Párthoz. Ion Antonescu marsall, a román diktátor idején őrizetbe vették, ezután lett az új rendszerben miniszterelnök. A kommunisták nem szerették: benne az osztályát eláruló nagypolgárt látták. Groza kijelentette: az erdélyi magyarok legyenek nyugodtak, mert Románia és Magyarország között nemsokára létrejön a vámunió, és a határokat el fogják törölni. Groza miniszterelnökként 1947 után aktívan részt vett a történelmi román pártok felszámolásában, a magyarokkal történt leszámolásban, a kommunisták választási csalása fölött szemet hunyt. A kommunista vezetők nem mozdították el Grozát, mert tudták, hogy az erdélyi tömegek tisztelik, ezért fölfelé, a pusztán dekoratív államfői székbe buktatták. Maradék befolyását az egykori polgári osztály azon exponenseinek börtönből való kiszabadítására fordította, akik iránt valamennyi tiszteletet érzett. Szobrait 1990-ben Románia-szerte ledöntötték, a dévait és a székelyudvarhelyit is, a róla elnevezett erdélyi város pedig visszakapta régi nevét: Stei (Vaskohsziklás). /Tibori Szabó Zoltán: A nagypolgárság kommunistája, a kommunisták nagypolgára. Petru Groza történelmi szerepének átértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12., folyt.:15., 16./
2006. május 17.
A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. május 17.
A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2006. május 18.
A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2006. május 19.
„Én is meglepődtem, milyen sok magyar fiatal szakember dolgozik jelenleg a különböző bukaresti kormányhivatalokban, s jó volt látni, hogy itt csapatmunka zajlik” – számolt be tapasztalatáról Schlett István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem másodéves jogászhallgatója, aki a Jurátus Kör tagjaként Bukarestben járt. A Jurátus Kör 25 tagja először a Victoria-palotát látogatta meg, majd Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. „Közvetlenség, nyitottság jellemezte ezt a találkozót, akárcsak az RMDSZ honatyáival és kormány hivatalnokaival folytatott beszélgetéseinket” – összegzett Schlett István. /Ifjú jurátusok jártak a kormánypalotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2006. május 19.
A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
