A tavalyi rekord után idén tovább bővült a román–magyar kereskedelmi forgalom, bizonyítékaként annak, hogy Románia a magyar áruk legnagyobb felvevő piaca s egyben Magyarország legjobb gazdasági partnere az Európai Unión kívül – jelentette Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. /Magyar–román gazdasági rekord. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./
2006. december 13.
Harmincezer dollárral támogatja a bukaresti amerikai nagykövetség a kulturális műemlékek megóvására létrehozott alapból a kolozsvári Bánffy-palota restaurálási munkálatait. A Bánffy-palota az első kolozsvári műemlék, amelynek felújítását nagykövetségünknek a műemlékvédelemre elkülönített alapjából támogatunk, nyilatkozta a művészetpártoló amerikai nagykövet, Nicholas F. Taubmann. A nagykövetségi alap 2002 és 2005 között ó-romániai, főleg bukaresti műemlékek felújításához nyújtott anyagi támogatást. /Nagy-Hintós Diana: Amerikai támogatás a Bánffy-palota felújítására. Dollárezrek a címer és az erkély kődíszeinek rendbehozatalára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2006. december 13.
Az erdélyi pasztell-reneszánsz képviselője, Kopacz Mária kiállítását nyitotta meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben Vida György műkritikus. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született, diplomáját a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Főiskolás korától rendszeresen illusztrált, rajzait, szövegképeit, önálló grafikai munkáit közölte az Utunk, Igaz Szó, A Hét, Új Élet és a Napsugár. /Bukarestben állít ki Kopacz Mária. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2006. december 14.
A csíkszeredai Máthé Zoltán gyergyóremetei terve nyerte Bukarestben a 2006-os Építészeti Biennálé egyik különdíját. Nyert egy másik erdélyi is, Kim Attila, belsőépítészet kategóriában. Máthé Zoltán egyetemi tanulmányait 1987-ben Bukarestben végezte, a Ion Mincu Építészeti Egyetemen. /Horváth István: Interjú Máthé Zoltánnal, a 2006-os Építészeti Biennálé különdíjasával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2006. december 16.
A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./
2006. december 18.
Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Vladimir Tismaneanu politológus vezette bizottság jelentését. A testületet az államfő kérésére hozták létre azt követően, hogy több civil szervezet is felszólította Basescut: hivatalosan ítélje el a kommunizmust. A Tismaneanu-bizottság feladata az volt, hogy olyan tudományos dolgozatot készítsen, amely tényeket felsorakoztatva mutassa be a kommunizmus bűncselekményeit a kezdetektől, azaz az 1947. december 30-i államcsínytől egészen annak 1989. decemberi megbuktatásáig. Néhány nappal a dokumentum hivatalos bemutatása előtt Tismaneanu a bukaresti Adevarul napilap szerkesztőségébe is eljuttatta a jelentést, amelyet az újság ismertetett. A bizottság azt kéri, hogy az elnök ítélje el a kommunista rendszert, nevezze meg a bűnösöket, továbbá támogassa a levéltárak anyagához való szabad hozzáférést. A 660 oldal egyebek mellett felsorolta azoknak a nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A törvénytelenségen alapuló rendszer létrehozásáért és fenntartásáért vétkesek című fejezetben, többek között, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu neve szerepel. A volt államfő /Iliescu/ neve egy másik fejezetben is megjelenik, amely a kommunista ideológia lakosság körében való erőszakos terjesztéséről szól. Ebbe a kategóriába sorolhatók: Mihai Roller, Paul Niculescu-Mizil, Walter Roman (Petre Roman édesapja), Silviu Brucan és mások. A Román Kommunista Párt (RKP) aktivistái között található Mihai Bujor Sion (fia 1990 után Iliescu tanácsadója volt) és Leonte Tismaneanu (a bizottság elnökének, Vladimir Tismaneanunak az édesapjáról van szó, aki az ötvenes években tisztséget töltött be az RKP-ban). A kommunizmus eszméinek propagálásában fontos szerepet játszott Paul Niculescu-Mizil, Leonte Radu, Eugen Florescu és Ion Iliescu. A jelentés tartalmazza azoknak a művészeknek, íróknak és költőknek a nevét is, akik műveikben és alkotásaikban a rendszert dicsőítették, mint például Eugen Barbu, Corneliu V. Tudor, Dan Zamfirescu, Ion Dodu Balan, Dinu Sararu, Adrian Paunescu, Ilie Badescu, Mihai Ungheanu, Nicolae Dan Fruntelata, Ilie Purcaru és Arthur Silvestri. A külpolitikáról szóló fejezetben, többek között, Vass Gizella (Bogdan Oltenau liberális képviselőházi elnök nagyanyja) és Andrei Stefan neve szerepel. Tismaneanu jelezte, hogy a kutatás során legnehezebben a Külügyi Hírszerző Szolgálattal (SIE) tudtak együttműködni. Elsőként a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu V. Tudor reagált a Tismaneanu-bizottság megállapításaira. Vadim azzal fenyegetőzött, hogy a szociáldemokratákkal karöltve bojkottálni és szabotálni fogják Basescu beszédét, bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfő felszólalását. Tudor cáfolta, hogy személyesen ismerte volna a néhai diktátort, akit különben „nagy román hazafinak” és „az egyik legnagyobb államférfinak” tekint. A Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökévé választott Ion Iliescu exállamfőt ért vádakról a párt etikai bizottságának elnöke, Valer Dorneanu úgy vélekedett: a PSD nem hajlandó részt venni az elnöki bizottság „politikai játszmájában”, amelynek célja Iliescu lejáratása. /Papp Annamária: Basescu ma mutatja be Tismaneanu jelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2006. december 18.
A bukaresti rádió hangversenytermében hétvégén felhangzott Terényi Ede Epitaph – in memoriam Henry Purcell című orgonakoncertje, melyet egyenes adásban közvetítettek. Orgonán közreműködött Molnár Tünde, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia népszerű orgonaművésznője. A Bartók- és Enescu-díjas kolozsvári zeneszerző, Terényi Ede a hagyományt újraértelmező művei közül való ez a darabja. Terényi művei Londontól Moszkváig Európa számos városában szólaltak meg, rádió- és tévéfelvételek rögzítették kompozícióit. /Lokodi Imre: Erdélyi zeneszerző és előadóművész Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2006. december 19.
A Tismaneanu-jelentés nem az egyetlen, amely megbélyegezte a kommunizmust, az elmúlt 17 évben történészek és politikusok többször is megkísérelték ugyanezt: Gabriel Liiceanu 1990. december 30-án megjelent Felhívás a talpnyalókhoz c. írásában kezdeményezte A kommunizmus pere című kötetsorozatot; A Hadsereg Demokratizálásáért Kezdeményező Bizottság (CADA) a volt párttagok kizárását javasolta a katonaság soraiból; 1990 márciusában jelent meg a legjelentősebb antikommunista dokumentum, a temesvári kiáltvány, amely követelte, hogy vonják meg a jelölési jogot a volt aktivistáktól, és a Szekuritáte volt tisztjeitől; ugyancsak 1990 tavaszán kezdődött a bukaresti Egyetem téren a bányászjárásba torkollt kommunistaellenes tüntetés; hét évvel később 35 képviselő véglegesítette az átvilágítási törvény tervezetét; 1999-ben fogadták el a Ticu-törvényt, amely létrehozta az átvilágító bizottságot (CNSAS) és hozzáférést biztosított a Szekuritáte irattárához; 2005-ben Cozmin Gusa, Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) képviselői nyújtották be a „nomenklatúra elleni” törvénytervezetet; ugyanabban az évben liberálisok egy csoportja újabb átvilágítási törvénytervezetet nyújtott be a szenátusnak; 2006 tavaszán több civil szervezet nyílt levélben követelte Traian Basescutól, hogy ítélje el a kommunista rendszert. Röviddel ezután az államelnök bejelentette a Tismaneanu-bizottság létrehozását. /Tíz korábbi kísérlet a kommunizmus elítélésére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2006. december 19.
Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája. A Bukarestben tartott ünnepségen, amelyen a csendőrséghez és a Sürgősségi Esetek Országos Felügyelőségéhez (IGSU) besorozott egyenruhások utoljára tisztelegtek feletteseik előtt, Vasile Blaga belügyminiszter is részt vett. A tárcavezető arra biztatta a fiatalokat, hogy válasszák hivatásként a katonai pályát, vagy vállaljanak önkéntesen feladatot helyi közösségük illetékes szolgálatánál. 2007-ben a csendőrség 1600 állást hirdet meg, míg az IGSU, az első negyedévben 12 400 hivatásos tűzoltót alkalmaz majd. Január elsejétől a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnik. /Leszerelt a Belügyminisztérium utolsó ötezer sorkatonája is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2006. december 19.
Bukarestben adott koncertet a Pannonia Klezmer Band, a Zsákai Ferenc Gyula vezette együttes. Az Állami Zsidó Színházban tartott Hanuka-ünnepen fellépő zenekar 1997-ben alakult, Zsákai Ferenc Gyula vezetésével. /G. E.: Virtuóz klezmer Hanukára. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
2006. december 21.
Méltányolta a kisebbségek parlamenti tevékenységét, ugyanakkor nehezményezte az utóbbi időben fokozódó nacionalista retorikát Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a nemzeti kisebbségek képviselőinek december 20-án megtartott év végi találkozóján. A rendezvényt a Markó Attila államtitkár vezette Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezésére második alkalommal szervezték meg Bukarestben. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes képviselte. Beszédében a szövetségi elnök hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek integrációs folyamatban vállalt szerepét, kiemelve, hogy valamennyi kisebbség számára fontos célkitűzés volt Románia EU-csatlakozása. A találkozó második részében a kisebbségek képviselői ismertették közösségük sajátos problémáit. /A nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozott a kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2006. december 22.
December 20-án Bukarestben aláírták azt a Magyarország és Románia közötti kétoldalú megállapodást, amelynek értelmében január 1-től bevezetik az egymegállásos ellenőrzést a román-magyar határon. A dokumentumot Vasile Blaga román belügyminiszter és Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete látta el kézjegyével. A két ország határrendőrei közös helyiségben dolgoznak majd január 1-től, külön-külön saját államuk adatbázisait használva. /Egymegállásos határellenőrzés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2006. december 22.
Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2006. december 22.
A Magyarországon munkavállalási célból tartózkodó román állampolgárok igényelte szakmák többsége számára nyitott marad a magyar munkaerőpiac – jelentette ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Elmondta, hogy idén több mint 35 magas szintű delegációt fogadtak, szervezték itteni programjukat, közöttük az Erdélyben többször is megforduló Szili Katalin országgyűlési elnök, miniszterek, államtitkárok látogatását. A főkonzulátus számára az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése bizonyult a legfontosabb eseménynek, Kolozsváron az RMDSZ-szel közösen rendezték az erdélyi központi ünnepséget. Erdélyi ’56-osoknak adtak át állami kitüntetéseket Szili Katalin és Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes jelenlétében. Erdély számos régiójában megünnepelték a Bartók Béla emlékévet, emellett mintegy száz erdélyi kulturális rendezvényen képviselték Magyarországot. A vízumforgalom csökkent: a korábbi években kibocsátott 22 ezerhez képest idén 16 400 vízumot bocsátottak ki (ebből 12 550-et munkavállalás céljából igényeltek), az apadás a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának tudható be. A három – kolozsvári, csíkszeredai és bukaresti – magyar külképviseleten idén is mintegy 23 ezer román állampolgár kért tartós vízumot Magyarországra. Az Európai Unióhoz csatlakozás után már nem lesz szükség vízumra a hosszan tartó magyarországi tartózkodáshoz, megszűnik a vámvizsgálat, és már útlevélre sem lesz szükségük a román állampolgároknak a Magyarországra történő belépéshez. Ez az első lépés a határok fölötti, békés nemzetegyesítés felé. A határok légiesítése Romániának a schengeni övezethez történő, 2012-re tervezett csatlakozása, a határellenőrzés teljes megszűnése révén valósul meg. Magyarországon a román állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak turistaként, az ennél hosszabb időre szóló tartózkodást már legalizálni kell. /Rostás Szabolcs: Légiesített határok. Interjú Cseh Áronnal, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljával. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2006. december 27.
Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása 2006. október 30-tól heti rendszerességgel sugároz színdarabrészleteket. A rádiószínház előszobájává válhat annak a másik színháznak, amelyben eddig ezeket a darabokat nem mutatták be. Sütő András darabját, az Advent a Hargitánt Erdélyben egyetlen magyar hivatásos színtársulat sem volt képes bemutatni. Magyarországon nagy siker volt ez a darab. A budapesti Nemzeti Színház játszotta, közel 300 előadást ért meg. Turnéztak is vele Erdélyben. Be kellene mutatni, mert „rólunk szól – az Erdélyben elsüllyedő Magyar Atlantiszról”. Pár évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett a többségiekben a Hagymakupolás honfoglalás című tévéfilm. Ez már a végjáték... Bálint Tibor darabja, Az elátkozott ház e honfoglalás korábbi, nemzeti-kommunista fázisát mutatja be. A román apparátus honfoglalását Erdélyben: a szekusokét, őrmesterekét, a magyar kommunistákat lecserélő román aktivistákét. /Zs. I.: Rendetlen feltámadás. Rádiószínház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2006. december 28.
Jeles európai személyiségek szilvesztereznek az idén Bukarestben, hogy együtt ünnepeljük a csatlakozást. Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter képviseli. Margot Wallström intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági alelnök és Olli Rehn bővítési biztos családostul Bukarestben tölti szilveszter éjszakáját. Az Európai Unió soros elnökségét Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, az Európa Tanács vezetője képviseli majd. /Bukarestben szilveszterezik Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2006. december 28.
Idén márciusban alakult meg kolozsvári székhellyel a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek célja a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ápolása, a tagszervezetek gazdasági érdekeinek előmozdítása. Koós Ferenc, a kamara ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 16 romániai és 10 magyarországi alapító taggal indultak. Azóta a tagszervezetek száma megközelíti a hatvanat. Megszületett a kamara alapszabályzata, amely az intézmény működési feltételeit, céljait tartalmazza: naprakész információk, különböző szolgáltatások biztosítása a tagság számára, adatbázisok kiépítése. Szeptember 8-án Aradon gazdasági fórumot rendeztek, október 4-én Bukarestben nemzetközi gazdasági konferenciát, más városokban is volt tanácskozás. /Ördög I. Béla: Mérlegen a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2006. december 28.
Kérdés, hogyan politizáljon majd az RMDSZ egy uniós tagország parlamenti alakulataként? A szövetségnek eddig három fronton kellett helytállnia: Bukarestben, a román politikai közegben, Budapesten, az anyaországi politikai csatatereken, illetve Erdélyben, ahol szavazóbázisa felé kellett bizonyítania. Az RMDSZ-nek a Brüsszelben megnyíló negyedik fronton is helyt kell állnia. Az RMDSZ a rendszerváltás óta eltelt 15 év alatt lezajlott öt parlamenti választáson mindannyiszor kényelmesen elérte a parlamenti bejutási küszöböt. Bekövetkezhet az, hogy magyar politikai formációk egymást semlegesítő módon lépnek fel a parlamenti választásokon. Ez viszont évekkel visszavetheti a romániai magyar közösségi törekvéseket. /Salamon Márton László: RMDSZ 2007: hogyan tovább? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2006. december 29.
Új felállásban kezdi a 2007-es évet az Új Magyar Szó bukaresti napilap. Távozik a szerkesztőség éléről Salamon Márton László, akinek – vezető szerkesztőként, majd felelős szerkesztőként – meghatározó szerepe volt a lap készítésében. „Főmunkatársként továbbra is a lap kötelékében maradok, és reményeim szerint gyakran jelentkezem publicisztikával, de az operatív munkában már nem vállalhatok szerepet” – nyilatkozta. Salamon Márton László az amerikai Joint Alapítvány által létrehozandó közösségi központ igazgatói tisztségét foglalja el. Mint mondta, az alapítvány 80 éve támogatja a diaszpóra zsidóságát. A távozó felelős szerkesztő teendőit Cseke Péter Tamás, a lap aktuális és társadalmi rovatainak szerkesztője veszi át vezető szerkesztői tisztségben. A Krónika arról értesült, hogy Králik Lóránd, a gazdasági rovat szerkesztője és Ágoston Hugó volt főszerkesztő, jelenlegi vezető publicista is távozik a laptól. Ágoston Hugó csak annyit kívánt hozzáfűzni értesülésünkhöz, hogy ezt még egyáltalán nem lehet ténynek tekinteni. A laptól december elején távozott Debreceni Hajnalka kolozsvári tudósító és Vincze Lóránt korábbi marketingigazgató is visszatért a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának szerkesztőségébe, de marketingképviselőként továbbra is a lap kötelékében maradt. A Bukarestben szerkesztett lapot egyébként a Transindex hírportál az év negatív legjei között vette számba. Mint fogalmazott, „a Romániai Magyar Szó hűlt hamvaira kitalált RMDSZ-barát médiaprojekt csúfosan megbukott példányszám tekintetében is.” A Transindex értékelése szerint az Új Magyar Szó „RMDSZ-témákban dogmatikus, és már azok számára is kellemetlen, akiket fényez”. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lap igazgató-főszerkesztője, Stanik István sem a Transindex minősítésére, sem a szerkesztőségi változásokról szóló értesüléseinkre nem kívánt reagálni. Csak annyit jegyzett meg: „ellendrukkereink korán örvendenek”. /Gazda Árpád: Változik a felállás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2007. január 3.
Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./
2007. január 5.
A román kormány intézkedéseket kíván hozni a bevándorlás előmozdítására, hogy ellensúlyozza a lakosság lélekszámának folyamatos apadását és a számos iparágban – főként textiliparban és építőiparban – jelentkező munkaerőhiányt, írta a Cotidianul című bukaresti napilap. Bukarest elsősorban a szomszédos országokban – így Moldovában és Ukrajnában – élő román kisebbség tagjait kívánja áttelepülésre ösztönözni. A Belügyminisztérium előrejelzése értelmében a lakosság lélekszáma 2050-ig akár 16 millióra is apadhat, ennek a fele pedig nyugdíjas korú lenne. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./
2007. január 5.
Az újprotestáns felekezetek elégedetlenségét váltotta ki a tavaly elfogadott romániai kultusztörvény, mivel hivatalos elismerésük és állami támogatásuk szinte lehetetlenné válik. A romániai neoprotestáns felekezetek védelmére kelt a Washingtonban élő Joseph K. Grieboski emberjogi harcos, valamint az általa alapított és vezetett amerikai Vallás és Közpolitikák Intézete. A washingtoni intézet szerint a bukaresti törvényhozás által elfogadott jogszabály „Európa legrosszabb kultusztörvénye”. „A törvény érvénybe lépése a vallásszabadság és az emberi jogok elleni támadást jelenti” – szögezte le Grieboski. Az amerikaiak azt sérelmezik leginkább, miszerint az államilag támogatható felekezetek közé csak azok a vallási közösségek tartozhatnak, amelyek legkevesebb 23 ezer tagot számlálnak, vagyis Románia lakosságának 0,1 százalékát teszik ki. A kultusztörvényt több romániai civil szervezet is bírálta, főleg azt a szakaszát, amely tiltja az egyházak becsmérlését. /B. T.: Washingtoni bírálat a kultusztörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2007. január 6.
A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált, A világ és vége című, Magyarországon sikerrel játszott drámát készül bemutatni Erdély több városában január 7-13-a között. A turné még el sem kezdődött, a bukaresti Gardianul című lap, illetve a marosvásárhelyi Cuvantul Liber gyűlölettől csöpögő kampányt indított Wass Albert és a szervezők ellen. Az utóbbi lap szerint a darab „frusztrálja a románokat és a zsidókat”. „Hogy miért? Mivel Erdély szent földje sebektől vérzik, és tovább folyik a könny, amelyért részben Wass Albert felelős.” A cikkíró szerint a szervezők autonomista és revizionista szamárságokkal táplálnak és felhívta a hatóságok figyelmét, hogy törvény tiltja a háborús bűnökért elítélt személyek, köztük Wass Albert kultuszát. Az eredmény nem maradt el. Marosvásárhelyen új helyszínt keresnek, ami nem könnyű, mert valamennyi állami intézményben meghatározó a prefektus szava, aki a megfélemlítés eszközével kívánja megakadályozni az előadást. A Guardianul „neohorthysta-revizionista nácinak” nevezve Soós Sándort, akinek szerintük bűnügyi iratcsomója van a Wass-felolvasómaraton miatt (ami szemen szedett hazugság) – olvasható az EMI közleményében, amely a következőképpen zárul: „Az igazság ezzel szemben az, hogy éppen a felolvasómaraton után elrendelt vizsgálat során ismerte el az esetet vizsgáló ügyész, hogy az 1946-os ítéletre nem lehet alapozni, mivel az kirakatper eredménye. Ajánljuk ezt az elismerést a Wass Albert-üldözést ismét zászlójukra tűzők figyelmébe, azzal a ténnyel, hogy mind az akkori, mind a két évre rá indított Trianon film ellenes össztűz során megvédtük igazunkat, és ebben az esetben sem történik másként. Ugyanakkor megköszönjük ugyanezen magyarellenes erőknek, hogy intézkedéseikkel – ahogy többek között a BKB meghurcolásával is – maguk rombolják le a kisebbségek megoldott helyzetének hazug képét és segítik hozzá ezáltal nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságot is az öntudatra ébredéshez. Az EMI elnöksége kénytelen megállapítani, mindössze három nappal Románia EU-csatlakozása után, hogy hiába erőltet ki néha magából európai szólamokat egynémely román politikus, az ország vezetése nem tud vagy nem akar megszabadulni egyes szokásaitól, amelyek végigkísérték a magyarsághoz való viszonyulást majdnem az egész XX. század során.” /Újabb offenzíva Wass Albert ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2007. január 6.
A Munkácsy-díjas erdélyi festő, Vilhelm Károly munkásságának java már a Budapestre települt művészé, de témáiban visszaköszön a szülőhelye. Párját ritkító indulás egy pályakezdő festőművész számára, hogy 15–17. századi festett fakazettákból álló templomi mennyezeteket kutasson fel hosszú esztendőkön át, és erről a fáradhatatlan felfedező munkáról utólag még tudományos monográfiát is írjon. Márpedig Vilhelm Károly ezt tette, még 1975-ben, amikor erdélyi barangolásainak lezárásaként – saját rajzaival illusztrálva – publikálta Festett famennyezetek című könyvét Bukarestben, a Kriterion Kiadónál. Jó három évtizeddel ezelőtt áttelepült Marosvásárhelyről Budapestre, festészetében pedig ezeket a népies ihletésű szimbólumokat felváltották a kollázs-technika következetes alkalmazásai. Kegyelmi állapot című kiállítása Budapesten látható, az Aulich Art Galériában. /Wagner István: Templomi fakazettáktól az expresszivitásig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./
2007. január 8.
Románia január elsejei uniós csatlakozásával egy időben vezetett be vízumkényszert a 4,5 millió lélekszámú Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben. A bukaresti külügyminisztérium már korábban megígérte a Moldovai Köztársaságban élőknek, hogy az okmány ingyenes lesz, megszerzésére pedig mindössze néhány napot kell várni. Az új év beköszöntével moldovaiak százai özönlik el naponta a chisinaui román nagykövetség épületét, amelynek személyzete képtelen rövid idő alatt kielégíteni valamennyi ügyfél igényét. /Rostás Szabolcs: Moldvai vízumroham. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2007. január 9.
Nagylaknál a „magyar vámosok” kiürítik a románok gépkocsijainak csomagtartóit, állítólag tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, munkahelyükre visszatérni akaró románokat – írta január 8-án a bukaresti Romania Libera, de a cikk állításait a bukaresti magyar vámattasé cáfolta az MTI-nek. A határátkelőhelyekről már elvonultak a magyar vám- és pénzügyőrség tagjai. Jövedéki ellenőrzés viszont folyik a jövedéki termékek (cigaretta és alkoholtermékek) esetében. Az ellenőrző hatósági emberek pénzügyőrök, akik szúrópróbaszerű jövedéki ellenőrzéssel foglalkoznak. Élelmiszert ezek az alkalmazottak nem ellenőriznek. /Ellentmondó állítások a nagylaki „vámellenőrzésről”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2007. január 10.
A kormányzás jelentőségéről és az uniós támogatások megszerzésének a fontosságáról esett szó többek között a január 9-én tartott, RMDSZ-es kormány-tisztségviselőkkel folytatott konzultáción. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy hétvégeken minél több erdélyi rendezvényen vegyenek részt, és beszámoljanak bukaresti tevékenységükről. „Az az érzésem, hogy az RMDSZ-t azért ütik-vágják annyit az utóbbi időben, és azért próbálnak minket kiszorítani, mert nagyon jól tudják, ez az időszak milyen fontos, hogy most beleszólhatunk ezeknek az alapoknak az elosztásába – nyilatkozta Markó. /G. G.: Kongresszus előtt: „zsinatoló” RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2007. január 12.
Románia uniós csatlakozásával „sok évtizedes őrület ért véget, amit mi úgy hívunk, hogy Trianon szindróma” – ezzel az üzenettel érkezett Bukarestbe a Nemzeti Liberális Párt /PNL/ hétvégi kongresszusára Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Az Országgyűlés európai ügyi bizottsági elnöke úgy látja, az RMDSZ is nyerne azzal, ha szabadelvű jelöltje is lenne az EP-listán. Eörsi szerint nem tesz jót Romániának a megosztottság, ahogyan például éppen a csatlakozást ünnepelték. Eörsi jelezte, a kongresszuson bírálni fogja Magyarországot is, mert nem nyitja meg teljes egészében munkaerőpiacát Románia előtt. Eörsi Mátyás kifejtette: Minden etnikai pártnak óhatatlanul népfront jellege van. Az RMDSZ-ben vannak szociáldemokraták, kereszténydemokraták és liberálisok is. Szerinte minden liberálisnak az az érdeke, hogy akár egy ilyen pártban, mint az RMDSZ, a liberális eszmék teret nyerjenek. Reméli, hogy Eckstein-Kovács Péter felkerül az RMDSZ EP-jelöltjeinek listájára. /Cs. P. T. : Bukaresti interjú Eörsi Mátyás magyar szabad demokrata képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2007. január 12.
A 81 éves Dánielisz Endre irodalom- és helytörténész a vele készült beszélgetésében összegezte pályafutását. Szinte az egész Nagyszalontát tanította, 23 könyvet írt, kilencet szerkesztett. Itt született 1925-ben, kisiparos szülők gyermekeként. Nemrég jelent meg a Biharország népi világa című kötete, amelyben helyet kapott az a ballada- és folklórgyűjtemény, amit a negyvenes évek végén jegyzett föl a belényesi medencében. A Bolyai Egyetemen végzett, majd Aradra került, a pedagógusképzőbe. Az aradi magyar pedagógusképzést megszüntették, így 1955-ben visszajött Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia részéről megkereste őt Keresztury Dezső akadémikus, korábbi magyar kulturális miniszter, aki megbízta őt Arany addig ismeretlen jegyzői múltjának felkutatásával. Munkája eredménye, az első általa szerkesztett kötet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt jelent meg, Arany János összes művei 13. köteteként, Arany jegyzői iratait tartalmazta. Dánielisz Endre a helyi Arany János Irodalmi Kör első elnökeként budapesti útjai során Sinka Istvánnal, 1962-ben pedig Illyés Gyulával is találkozott. A Szekuritáté a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak Romániába való érkezésére felkészült. Gábor Ferenc költő, az akkori levélkihordó önéletrajzi írásából kiderült, hogy őt bízták meg az érkezők és Dánielisz megfigyelésével. 1965-ben az irodalmi múzeumok vezetőinek kétnapos bukaresti tudományos tanácskozásán vett részt, onnan hazaérkezve Dánieliszt egyenesen a Szekuritátéra vitték. Kihallgatása után a szekusok megállapították, hogy Dánielisz a párt és a román állam ellensége, magyar nacionalista, ezért le kellett mondania a múzeumi vezetőségről meg az irodalmi körben betöltött funkciójáról is. Áthelyezték a Pionírházba, ahol a bélyeggyűjtő kört meg a bábszínházat bízták rá. Néhány év múlva átkerülhetett az Arany János Gimnáziumba. 1977-ben újrakezdődött a szeku érdeklődése. Felajánlották az iskola aligazgatói állását, ha jelentéseket ír, de ő ebbe nem ment bele, így lett belőle újra elemi iskolai tanító, onnan ment nyugdíjbaA Dánielisz által írt 23 kötetből 5 Aranyhoz kapcsolódik, egy a nyelvészethez, a többi helytörténet. Felesége orvos, ketten összefogtak, és megírták a szalontai egészségügy történetét az 1700-as évektől napjainkig. Összegyűjtötte egy kiadványban azokat a helyi születésű hírességeket, akik valóban letettek valamit a magyarság asztalára. Nagyszalontának három Kossuth-díjasa van: dr. Kiss Ferenc anatómus professzor, a párizsi akadémia tagja, post mortem kapta meg a díjat Sinka István költő, és még életében megkapta a híres szobrász, Kiss István is, aki a szoborparkban álló Arany-emlékszobrot is alkotta. Dánielisz Endre kitüntetései: Pro Lingua Hungariae Díj (1992), az EMKE Kun Kocsárd Díja (1977), a Magyar Kultúra Lovagja (2004). /Gergely Gizella: A múlt kutatása: kötelesség. Beszélgetés Dánielisz Endre irodalom- és helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 12.
A test helye a térben – ezt a témát adta osztályának a bukaresti Képzőművészeti Akadémia tanársegéde, Dup-Csapó Réka. Tanáraikkal együtt mutatkozhatnak be a kiállításon. „Amikor idejöttem Bukarestbe, meglepetésemre a grafikán és a szobrász szakon is roppant hagyománytisztelő irányzat uralkodott a képzésen” – emlékezett vissza a kezdetre. Dup-Csapó Réka /sz. Kolozsvár, 1967/ 1992-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakán, majd 1997-ben a bukaresti Művészeti Akadémia szobrász szakán diplomázott. 1995-ben elnyerte az intézmény rektorának díját, ösztöndíjat kapott a Berlini Művészeti Akadémiára. 1997-ben Ludwig-ösztöndíjas volt Aachenben. /Gergely Edit: Testünk a térben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
