Alaptörvényt sértett az Alkotmánybíróság: az igazságügyi miniszter kinevezésével kapcsolatos döntésével átírta az ország alkotmányát, és elnöki rendszerré változtatta Romániát – olvasható a Ziua és a Gandul című bukaresti lapok február 8-i számában. Az államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei a döntés ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet. Basescu tavaly megtagadta Adrian Cioroianu külügyminiszteri kinevezését, de akkor az Alkotmánybíróság Tariceanunak kormányfőnek adott igazat, leszögezve, hogy az államfő nem gyakorolhat vétójogot a miniszterek kinevezésében. /Az Alkotmánybíróság alaptörvényt sértett – vélekedik a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 9.
Február 8-án a bukaresti törvényszéken bejegyezték a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amely a Demokrata Párt és a Liberális-Demokrata Párt összevonásából keletkezett. Az új párt nagy részt átvette a demokraták statútumát. A PD-L belső választásaira 2009-ben kerül sor, legkésőbb hat hónappal az elnöki választások megtartása után. Addig két Állandó Országos Büró vezeti a politikai alakulatot. /Bejegyezték a PD-L-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 9.
A Romania Libera bukaresti napilapban titkot, rejtélyt üzenő írás jelent meg „Az ompolygyepűi földhalom titka" és „Rejtett sír az Erdélyi Szigethegységben" címmel. 1848 egyik csatájának többszáz halott katonája fekszik egy autóbuszmegálló melletti földhalom alatt – írta Dorin Timonea. A cikkíró történészekre hivatkozva állította, „nehéz harcok" voltak itt 1848-ban magyarok és románok között. Szerinte azok vannak itt eltemetve, akik az 1848. október 23-i „rajtaütéskor" vesztették életüket. Egyesek szerint magyarok, mások szerint románok. Itt van a magyarok által épített emlékmű, holott az újságíró szerint Ompolygyepű volt „az 1848-as forradalom egyik legfontosabb román győzelmének helyszíne. " A helyi polgármester szerint a sírban magyarok nyugszanak, mert a románokat hazavitték. A gyulafehérvári múzeum igazgatója szerint itt a zalatnai magyar nemzetőrség és a románok csaptak össze, mert a „magyarok nem tartották be a fegyverszünetet. " A fegyverszünet arról szólt, hogy „a magyarok hagyják el teljesen a zónát". A cikk taglalta, miként szegték meg a magyarok és németek és örmények a fegyverszünetet, és hogyan győzedelmeskedtek fölöttük a hős román seregek. Valójában ami itt történt, zalatnai mészárlás, avagy zalatnai vérfürdő névvel vonult be a magyar történelembe. Dél-Erdélyben több ilyen „győzelmet" arattak a románok. Zalatna város magyar polgárai egyezséget kötöttek a román csapatokkal: leteszik fegyvereiket, cserébe szabadon elvonulhatnak családjaikkal, vagyonukkal. Az alkut megszegték a románok, megtámadták a védteleneket és 640 embert mészároltak le, az akkori Zalatna teljes értelmiségét, nőket, aggokat, gyerekeket. A „hőstettektől", a válogatott kínzásoktól, az apróságok, csecsemők kivégzésétől még a cinkos osztrák tisztek is elborzadtak. Voltak túlélők. Köztük egy történelmi személyiség, Lukács Béla, aki egyéves volt, és román dajkája csak úgy tudta megmenteni, hogy azt hazudta: saját gyereke. Édesapja, édesanyja és öt testvére elpusztult a mészárlásban. Lukács Béla felnőtt, író, politikus lett, a tragédiát sosem tudta kiheverni. Miniszterként, a MÁV igazgatójaként megépíttette a Gyulafehérvár–Zalatna kisvasutat, valamint az egykori román dajkájának szülőotthona felé vezető almásvölgyi utat. Lukács Béla 1904-ben Zalatnán szobrot kapott, ezt később, Trianon után lerombolták. Az Avram Iancu „kulturális-hazafias" társaság lépéseket kíván tenni azért, hogy elismertessék: Ompolygyepűn románok is nyugszanak. /!/ /Szondy Zoltán: Sajtószűrő. Ompolygyepű titka. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./Emlékeztető: Valójában Ompolygyepűn is vérengzés volt, magyar lakosokat gyilkoltak meg. Alsó-Fehér vármegyében a vérengzésnek 4250 ártatlan magyar áldozata volt /Papp Gy. Attila: Az 1849-es áldozatokra emlékeztek. A béke koszorúit helyezték el a tömegsírt jelölő emlékműre. = Nyugati Jelen (Arad), 2003. jan. 13./
2008. február 9.
Dr. Borcsa János irodalmi munkásságáról beszélt dr. Szőcs Gézának, a Siculus Rádió vezetőjének. Borcsa János a középiskolában az Ébredés iskolai irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Néhai Kiss Lázár magyartanára Kézdivásárhelyen példás tehetséggondozó tevékenységet folytatott a diákok körében. Gyakran fordultak meg írók és előadóművészek a líceumban. Kolozsváron Páskándi Géza költészetét választotta szakdolgozata témájának. Borcsa akkor kezdett közölni könyvismertetőket, később kritikákat különböző lapokban és folyóiratokban. Kritikusi hitvallása: a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján. Kölcsey Ferenc volt a magyar irodalomkritika egyik legszámottevőbb megalapozója. Ő fogalmazta meg Parainesisében: ,,Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is (…), de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. " Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). /Dr. Szőcs Géza: Őrzés és ébresztés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2008. február 11.
Február 11-én adja át Bukarestben Traian Basescu államfőnek azt az iratcsomót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelyről a decemberi találkozón állapodott meg Tőkés László az államelnökkel. Az EMNT által összeállított dokumentumokat Toró T. Tibor, a szervezet alelnöke viszi az államfőnek. A most átadott dokumentumok között szerepelnek majd a választási reformmal kapcsolatos magyar félelmek is, azaz, hogy az egyéni körzetes, kétfordulós rendszer hátrányt jelent a kisebbségek számára. Megoldásként Szilágyi Zsolt a szerb és a horvát modellt javasolná, ahol arányuknak megfelelő, fenntartott helyekre versenyeznek a nemzeti közösségek képviselői. Szilágyi Zsolt kifejtette, egy tervezet is helyet kapott a csomagban, a kommunizmus rémtetteit számba vevő Tismaneanu-jelentésben ugyan szerepeltek magyar vonatkozású részek is, de szükség lenne az ilyen irányú kutatások elmélyítésére, ezért külön kutatócsoport felállítását kérik, és nem hiányoznak a romániai magyar oktatással, a magyar egyetemek akkreditációjával kapcsolatos gondokról szóló beszámolók sem. /Farkas Réka: Javaslatcsomag Basescunak (Tőkés folytatná a párbeszédet az elnökkel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./
2008. február 13.
Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szavazza meg a kormány törvénytervezeteit, ez előbb-utóbb a kormány bukásához vezet – figyelmeztetett bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ elnök, aki beszámolt arról, hogy az RMDSZ politikusai egyeztettek a PSD-vel a kialakult politikai helyzetről. /PSD–RMDSZ egyeztetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2008. február 13.
Az egyik bukaresti napilapban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze azzal vádolta meg Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, hogy az ígéretet tett egy személynek, hogy megpróbálja számára kedvezően befolyásolni egy bírósági eljárás végkimenetelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attila védelmére kelt, mondván, a képviselőknek és szenátoroknak kötelességük véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatás, az ügyészségek, a bírói testület vagy a rendőrség működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem jelent beavatkozást, hanem „egyenesen a honatyák feladata. Kötelességük kifejteni a véleményüket minden egyes alkalommal, amikor valamilyen rendellenességre bukkannak, és bármely intézmény működése kapcsán módosító javaslatokkal állhatnak elő” – hangsúlyozta Markó. Daniel Morar értesítést küldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), amelyben megállapította, hogy Verestóy Attila és Markó Béla egyes cselekedetei befolyásolták a DNA ügyészeinek függetlenségét és pártatlanságát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elutasította a DNA vezetőjének folyamodványát, mivel arra a következtetésre jutottak, hogy „nincs szó az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozásról. ” A CSM egyúttal megjegyezte, hogy a lehallgatott beszélgetés kapcsán az elhangzottak sajátos értelmezése nyomán vontak le következtetéseket. /Balogh Levente: Verestóy Attila védelmére kelt Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2008. február 13.
Megkapta a Magyar Polgári Párt a bukaresti bíróság döntését a párt bejegyzéséről, de a döntés nem tekinthető véglegesnek, mert megfellebbezte a Demokratikus Szolidaritás Pártja (DSZP). Január 10-én a DSZP beadványa miatt halasztotta a tárgyalást a bíróság, a bélyegilleték kifizetésére szólították fel az alakulatot. Mivel ezt nem tette meg, a január 29-i tárgyaláson nem vették figyelembe kifogásait, ám utólag kiderült, a bélyegilleték törlesztésének elmulasztása esetén is érdemben tárgyalni kellett volna felvetéseiket, így jogos a fellebbezés. A DSZP fellebbezése ugyan formai, de a Legfelsőbb Bíróságnak tárgyalnia kell az ügyet, hogy az MPP elnyerje a bejegyzést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke bízik benne, hogy hamarosan napirendre tűzik a fellebbezés tárgyalását, mert ha március 25-ig nem születik végleges döntés, nem indulhatnak a választásokon. Victor Roncea, a Ziua lap újságírója is nyilvánosságra hozta, hogy megtámadta az új magyar párt létrehozatalát, ám Gazda szerint ezt nem kell komolyan venni. /Farkas Réka: Megfellebbezték az MPP bejegyzését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2008. február 14.
Az EBESZ nemrég kinevezett kisebbségi főbiztosa sikertörténetként beszélt kolozsvári és bukaresti látogatásán a Babes–Bolyai Tudományegyetemről. A diplomatát Markó Béla RMDSZ-elnök tájékoztatta bukaresti hivatalában a magyar közösségnek az egyetem magyar tagozatának működésével kapcsolatos elégedetlenségéről. Markó kifejtette a főbiztosnak, hogy ugyan sok magyar diák tanul anyanyelvén a felsőoktatási intézményben, de a magyar oktatók nem rendelkeznek valós döntési lehetőségekkel. Szerinte az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásával lehetne biztosítani számukra a szélesebb döntési jogköröket. Az érveknek nem volt foganatjuk, ugyanis Vollebaek az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után Adrian Cioroianu külügyminiszterrel is találkozott. A tárgyalás után Vollebaek elmondta: a kolozsvári egyetem szerkezeti felépítése jó, és példája annak, hogyan valósítható meg az interkulturális illetve multikulturális együttműködés. A Markóval folytatott találkozón szóba került még a kisebbségi törvénytervezet ügye is. Az RMDSZ elnöke szerint a főbiztos felajánlotta segítségét ahhoz, hogy sikerüljön kimozdítani a holtpontról a kisebbségi törvénytervezet vitáját. /B. T. : EBESZ: Modellértékű a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2008. február 15.
Nem tartja hátrányosan megkülönböztetőnek sem a magyar gyerekek román oktatását, sem a számukra szervezett vizsgarendszert az Országos Diszkriminációellenes Tanács – ez áll az Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének jelzéseire küldött válaszban. Az RMDSZ által kinevezett Asztalos Csaba vezette testület határozatában több oldalon taglalta, hogy miért nem helytállóak az MPSZ felvetései. Az MPSZ tavaly júniusban fordult a bukaresti intézményhez: vizsgálják ki, diszkriminatív-e az, hogy a nem román nemzetiségű gyermekeknek nem idegen nyelvként tanítják a románt, és hogy a képességvizsgán és érettségin ugyanolyan kritériumrendszer szerint bírálják el őket, mint román anyanyelvű társaikat. Jelezték, igazságtalannak találják, hogy a kisebbségi diákoknak románul kell tanulniuk a földrajzot és a történelmet, s a vizsgarendszer ebben az esetben is azonos a román anyanyelvűekével. Kérték a testületet, elemezze, diszkriminatív-e, hogy a nem a többségi nemzethez tartozó diákoknak egy tantárggyal többől kell vizsgázniuk, mint a román anyanyelvűeknek, s míg a többségi nemzet diákjainak van egy pihenőnapjuk vizsga közben, addig a kisebbségek diákjainak az nem jár. /Farkas Réka: Nincs hátrányos megkülönböztetés? (Válaszolt az Országos Diszkriminációellenes Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./
2008. február 18.
Március 2-án tartják a székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermében Orth István Kápolna a Kárpátokban című kiállításának megnyitóját. Az EMKE-díjas művész 1971-ben végezte a kolozsvári Református Teológiát, majd 1976-ban a bukaresti Szépművészeti Akadémián diplomázott. 1971-72-ben doktorjelöltként bizantinológiát tanult a bukaresti Ortodox Teológián, 1980-ban műemlékvédelem és restaurálás terén szerzett oklevelet. 25 éven át a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum grafikai restaurátora volt, az ezredfordulótól a Lucian Blaga Egyetem művésze. Alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek. Metszetei, pasztellrajzai, olajképei és reklámgrafikai munkái míves albumokban is megjelennek. A székelyudvarhelyi tárlat templomsorozatából nyújt ízelítőt. /Kápolna a Kárpátokban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 18./
2008. február 19.
Erdélyi magyar szemmel nézve örömhír Koszovó függetlenségének kikiáltása. Örömhír, mert azt üzeni: ha egy nemzeti közösség az önrendelkezés útjára akar térni, és szándékát határozottan, következetesen fenntartja, nem lehet tőle megtagadni. Azért is örömhír Koszovó függetlenedése, mert az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vezető államainak egyetértésével, támogatásával történik. Helyes volt az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása, illetve meglepő, hogy a szövetség versenytársai sokáig hallgattak a kérdésben. Egy kicsit az RMDSZ-nek is tulajdonítható, hogy a román politikai elit reagálása. Az RMDSZ ugyanis jó évtizede lemondott az önálló külpolitikáról, kifelé Bukarest csendes társaként nyilvánul meg. Elérkezett az idő, hogy az erdélyi magyarság felhagyjon a tájba simuló politikájával, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A tájba simulás vége. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2008. február 19.
Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2008. február 19.
Déván szórványkonferencia és MIÉRT küldöttgyűlés volt a brassói, kolozsi, krassó-szörényi, hunyadi, máramarosi, beszterce-naszódi és bukaresti ifjúsági küldöttek részvételével. A krassó-szörényi fiatalokat Costan Melánia és Bálint Adorján képviselték. A találkozón az ifjúsági tanácsok mutatkoztak be, illetve terjesztették elő a 2007-es tevékenységi beszámolóikat, majd a közös szórványvidéki gondok kerültek terítékre. A MIÉRT küldöttgyűlés fő témája a 2008-as esztendő, mint kampányév volt. /Makay Botond: Szórványkonferencia és küldöttgyűlés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2008. február 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben európai diplomatákkal találkozott. Beszámolt a kormányzati tevékenységről, eredményeiről, s tájékoztatta vendégeit az RMDSZ Koszovó függetlenségének kikiáltásával kapcsolatos álláspontjáról. hangsúlyozta: az RMDSZ kizárólag politikai, parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, elutasítva az erőszakos eszközöket. /Markó Béla tájékoztatta az EU-t Koszovó-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2008. február 22.
A NATO amerikai bizottságának elnöke, Bruce Jackson február 20-i bukaresti látogatása során kijelentette: az Egyesült Államok tiszteletben tartja Románia álláspontját Koszovó kapcsán, de reméli, hogy Románia újraértékeli az új állammal kapcsolatos politikáját. /Jackson: Romániának meg kell gondolnia magát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) január 26-i ülésén mutatta be az Ügyvezető Elnökség az RMDSZ önkormányzati stratégiáját a következő évekre. A dokumentum tervezetének elfogadásáról a következő ülésén dönt a testület. Az RMDSZ a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokhoz akar eljutni, erről szól ez a stratégia: élhető jövőkép állítása, írta Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az RMDSZ versenyképes, erős érdekképviselettel bíró, legitim önkormányzatokat akar az Európai Unióban. Erős kapcsolati háló kiépítése és működtetése szükséges Brüsszel, Bukarest, Budapest és a helyi közösségek között. Szükséges, hogy legyenek fejlesztési központok. Az önkormányzatoktól kell elindulnia a kezdeményezésnek. Kezdeményező, élelmes, rátermett jelölteket kell állítani a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ teljes mértékben támogatja a széleskörű decentralizációt. A mikrorégiók önkormányzatai ne egymásnak vetélytársai, hanem egymással együttműködő partnerei legyenek. A területfejlesztési koncepcióknak alulról építkezve kell hogy kialakulniuk. Fontos a régióban, mint közigazgatási egységben való gondolkodás kialakítása. Hosszabb távon a kulturális intézmények decentralizációja biztosította önálló művelődéspolitika szavatolhatja a tömb- és a szórványmagyarság kulturális identitásának erősítését. Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazását. /Cseke Attila, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke: Az RMDSZ önkormányzati stratégiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 22.
„Székelyföld mindig is román föld volt és lesz” feliratú plakátok bukkantak fel Kolozsvár forgalmasabb utcáinak hirdető oszlopain, az Új Igazság Fórum (FND) indítványára. A FND kolozsvári vezetője, Alexandru Santu közölte, rendelkeztek a polgármesteri hivatal engedélyével. Hozzátette: országszerte indítanak hasonló ellenkampányt, amelyet egy bukaresti pro-Szerbia tüntetéssel zárnak majd. Raimonda Boian, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint azonban a plakátolásra nem volt engedély, így rövid időn belül eltüntetik a kiragasztott plakátokat. /Autonómia-ellenes plakátok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2008. február 23.
Lázba hozta a színházakat az új színházi törvény reformelképzeléseinek sorozata. Bukarestben a nyugati gyakorlatra emlékeztető reform életbeléptetésének módszertanáról tartottak tanácskozást. Demeter Andrásnak, a Kulturális Minisztérium államtitkárának és csapatának a tervek szerint március 30-ig kell véglegesítenie a színházi törvényt. A legnagyobb probléma továbbra is a színházak nehéz helyzete, a reform a színészek alacsony bérét próbálja megfelelően rendezni, de nem világos, miként. Az a rendelkezés, amely kivonta az állami költségvetésből a színházakat, átadva azokat az önkormányzatoknak, feszültséget eredményezett. Demeter András ,,karcsúsításról" is beszél, amely a színházigazgatóknak baljósan cseng. Egyesek szerint az új helyzetben a kilenc hazai magyar társulat közül kettő-három maradhat talpon. /Bogdán László: A színházi ,,reform”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2008. február 23.
Február 15-én a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság rendhagyó összejövetelén az alakulat egyik vezető mindenese, Fülöp Géza volt főszerepben új kötete, a Hol keressem? Hogy keressem? /Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest/ bemutatása alkalmából. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, majd a KZST elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző előadóművészeket jelentett be. Iordache Beatrix énekművész a zongorista Nyágai István kíséretével Láni Oszkár egyik szép dalát szólaltatta meg. Láni Marosvásárhely zenei életének hőskorában vált a város egyik jelesévé. Fülöp Géza szokásához híven fontos könyvet írt, tankönyvvel rukkolt elő. Hol keressem? Hogy keressem? címmel az információkeresés kulcskönyve, egy művészeti értekezés és a szakirodalom-kutatás bányászati útmutatója egyszerre. Fülöp Géza könyve elméleti segédkönyv, rendszerező tankönyv. /Sebestyén Mihály: KZST-esten az információ nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
2008. február 25.
Élesen reagált a hét végén több román politikus Sógor Csaba kijelentéseire, miután az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 23-án Besztercén úgy vélekedett: Koszovó függetlenségének kikiáltása precedensértékű lesz a Székelyföld tekintetében, ha Románia a Moszkva felé mutató balkáni tengelyt választja. „Precedens jön létre, ha Románia a nyugati, európai tengelyről átvált egy balkáni tengelyre, amely nem ismeri el a kisebbségek jogait” – jelentette ki Sógor. Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint Sógor „homályos és abszurd” kijelentései nem alkalmazhatók Bukarest külpolitikájában. Párttársa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szerint Sógor fölöslegesen aggódik, mivel a románság ugyanazokat az európai célkitűzéseket követi, mint a magyarok. Zavarosnak, egyben veszélyesnek nevezte az RMDSZ-es politikus kijelentéseit Rares Niculescu, a Liberális-Demokrata Párt EP-képviselője. /Össztűz Sógor Csabára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 25.
Február 23-án Kolozsváron a Bánffy-palotában a XVI. Mátyás Napok keretében megnyitották a Bibliotheca Corviniana című vándorkiállítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának napjainkig fennmaradt darabjainak egy részét mutatja be. A kolozsvári Amaryllis Társaság (AT) és a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) szervezésében tizenkilenc kódexből falra akasztott, illetve több asztalon elhelyezett, műszakilag kiválóan elkészített fakszimile látható. A tárlat anyagát az OSZK adományozta az Amaryllis Társaságnak. A látványos kiállítást még ebben az évben több romániai városban – Bukarestben, Marosvásárhelyen, Szilágysomlyón, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és Nagyszebenben – is megcsodálhatja a közönség. A tárlat anyagát véglegesen Mátyás király szülőházában helyeznék el. Maczalik Arnold, az AT elnöke beszélt, majd László Bakk Anikó (AT), a Mátyás Napok fáradhatatlan szervezője segítséget kért abban, hogy amikor a vándorkiállítás decemberben visszatér Kolozsvárra, az anyag bekerülhessen végleges otthonába, a Mátyás király szülőházában berendezendő emlékhelyre. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi román–magyar kormányülésen határozat született, miszerint a két ország támogatja a Mátyás szoborcsoport restaurálását, következésképpen a polgármesteri hivatal tegye meg a szükséges lépéseket a munkálatok megkezdésére, még ebben az évben. A tárlatnyitót tudományos ülésszak követte, Mátyás király Corvinái címmel. Ezen több előadások hangzott el, köztük volt: Újabb adatok a Corvina kutatástörténethez (Emődi András, nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár). Este Lupescu Radu Vajdahunyad vára a Hunyadiak korában című előadását hallhatta a közönség. /Musca Szabolcs, Ördög I. Béla: Corvinák tárlata a kolozsvári Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2008. február 26.
„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2008. február 26.
A bukaresti nettó átlagbér elérte a magyarországi átlagot, Hargita megyében viszont visszaesett a fizetések szintje. A legfrissebb adatok szerint a székelyföldi megyében az országban a legalacsonyabb a nettó átlagbér. Hargita megyében a havi nettó átlagbér 210 euró, kevesebb, mint a bukaresti fele, és az országos átlag hatvanhét százaléka. „Nyitottabbaknak kell lenniük a megye településeinek, be kell kapcsolódniuk a gazdasági körforgásba” – vélte Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. A falun élők számára az ingázás egyre nehezebb, egyre kevesebb és egyre drágább a rendszeres autóbuszjárat a városok felé, így egyre többen maradnak otthon. A fiatalok jó része még mindig külföldön, főleg szezonmunkán dolgozik. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: Sereghajtó Hargita. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2008. február 28.
Közel két évtizeddel a rendszerváltás után elmondható: az elmúlt két évben tényleg tett valamit a törvényhozás a romániai közoktatás javítása érdekében. Kezdődött azzal, hogy 2006-ban tízszeresét kapta a tárca a beruházások megvalósítására. Ez a szándék 2007-ben is tetten érhető volt. Az más kérdés, hogy sem tavaly, sem tavalyelőtt bürokratikus huzavona miatt ezeket a pénzösszegeket nem sikerült időben elkölteni. A 2005-ös őszi pedagógussztrájk egyik fő követelése – a tanerők jogállását és bérezését taglaló törvény kidolgozása – még most sem valósult meg. Bukarestben ismeretlen fogalom a szavatartó, következetes politizálás. /Nagy-Hintós Diana: Paktum? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2008. február 28.
Az ügyészség fellebbezett, ezért a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése másodfokon, a bukaresti táblabíróságon folytatódik. Az első tárgyalást március 14-ére tűzték ki. /Kovács Csaba: Másodfokon az MPP bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2008. február 28.
Szlovákia elutasítja minden elképzelhető csoport, párt vagy mozgalom autonómiatörekvéseit, és ez a jövőben sem lesz másképp ― jelentett ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter a Székely Autonómiatanács hét végi állásfoglalását kommentálva. Kubis szerint az SZNT döntése ,,elsősorban Románia ügye", és Bukarest biztosan kinyilvánítja majd álláspontját. Szlovákia azonban máris kimondja, hogy minden kollektív kisebbségi jogokra alapozott autonómiakoncepciót elutasít. Robert Fico kormányfő azt mondta, lehet, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni Koszovót. /Szlovákia minden autonómiatörekvést elutasít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./
2008. február 29.
A fellebbezési idő lejárta után hárman emeltek kifogást a Magyar Polgári Párt bejegyzése ellen: az ügyész, a Demokratikus Szolidaritás Pártja, illetve egy bukaresti magánszemély, jelezte Szász Jenő, az MPP elnöke. Mindhárom óvást március 14-én tárgyalják a bukaresti táblabíróságon. /Bágyi Bencze Jakab: Három vétó az MPP ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2008. február 29.
Február 28-án hivatalosan is megnyitotta kapuit a Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) Kolozsváron. A parlament már 2001-ben elfogadta azt a törvényt, amely elrendeli az intézet létesítését, de csak tavaly utalták ki a működéséhez szükséges összegeket. Horváth István elnök kifejtette: a fő célkitűzés összefogni az eddig szétszórtan, és az esetleges finanszírozás függvényében tevékenykedő szakembereket, megteremteni a tevékenységükhöz szükséges intézményes hátteret. Az intézet munkatársainak tevékenysége nem szorítkozik a romániai magyarságra. Tervezik, hogy a közeljövőben a Bukarestben működő Interetnikus Kapcsolatok Ügyosztályához fordulnak a kettős önazonosság bevezetése érdekében. „Már a kilencvenes években elkezdődött a nemzeti kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal, és az interetnikus kapcsolatokkal foglalkozó kutatás, ám ezek esetlegesek voltak. Az ezredfordulóra a figyelem a roma közösségek irányába fordult”, magyarázta Horváth István szociológus. Jelenleg 31 alkalmazottja van az intézetnek, és további hat szakembert fognak alkalmazni. Kutatásaik eredményeit jelentésekbe foglalják. Ingyenes dokumentációs központot kívánnak felállítani. Adatbázisuk és fényképarchívumuk is lesz. Kiss Tamás tudományos titkár, szociológus a magyarság demográfiai kilátásairól értekezett. „Most 1,4 milliós lélekszámú magyar közösségről beszélhetünk, ez a szám 2022-re 1,1 millióra, 2032-ben pedig egymillióra csökken. A csökkenés okai köztudottak: a termékenységi mutató 1,3 gyerek/nő a 2,1 helyett, magas a halandóság és a migráció aránya is. A romániai magyarság csökkenésével párhuzamosan a románság létszáma is apad: 2022-re alig 18 millió lesz a román nemzetiségűek száma. A népességcsökkenés egyik következménye a korfa romlása: a 65 éven felüli generáció aránya 16,2%-ról 23%-ra emelkedik 2032-ben, a 0–19 évesek körében ez a tendencia fordított lesz, 21,6%-ról 17,2%-ra csökken majd”, hangsúlyozta Kiss Tamás, majd kitért a vegyes házasságok kérdéskörére is. Az ilyen házastársi kapcsolatból származó gyerekeknek mindössze 33 százaléka vallja magát magyarnak, a többiek asszimilálódnak a többségi román nemzethez. „A román és a magyar politikai elit feladata, hogy megoldást találjon a népességcsökkenésre”, vélekedett a szociológus. Az intézet idei költségvetése 4,6 millió lej. Ebből nyolcvan százalékot biztosítanak a központi költségvetésből, húsz százalékot pedig az intézetnek kell biztosítania. /Nagy-Hintós Diana: Megnyitotta kapuit a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
2008. február 29.
Tavaly több mint 7500 magyar tőkerészesedésű vegyesvállalat működött már Romániában, a befektetett tőke értéke meghaladja a 360 millió eurót, ami csak a törzstőkét jelenti, a valós befektetési érték hozzávetőlegesen egymilliárd euró – mondta Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. A becslések szerint a törzstőke értéke az idén várhatóan 400 millió euróra emelkedik. Valamennyi meghatározó nagy magyar cég már jelen van a román piacon, így a Mol, az OTP, a Richter Gedeon vagy a Fornetti. /Egymilliárd eurós magyar befektetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./
