A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat csereháti ingatlannal kapcsolatos második fellebbezését. A jogerőssé vált ítélet értelmében érvényben marad a csereháti árvaház ingatlanjának helyzetét meghatározó ajándékozási szerződés. Az 1996-ban indított alapperben azt szerették volna elérni, hogy állapítsák meg a koncessziós és ajándékozási szerződés semmisségét. A csereháti ügy 1993-ban kezdődött. Ekkor a székelyudvarhelyi önkormányzat elfogadta egy svájci segélyszervezet, a Basel Hilft Egyesület felajánlását, amely vállalta, hogy az udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára kisegítő iskolát építtet. Az intézmény a helybéli történelmi egyházak közös felügyelete alá került volna. A Basel Hilft nevében egy bukaresti cég, az Aris Industries Rt. járt el. 1994-ben a Basel Hilft vezetője, Cyrill Bürgell levélben közölte a város vezetésével, hogy nem az udvarhelyszéki fogyatékos gyerekek otthona lesz a csereháti épület, hanem a bukaresti görög katolikus Szeplőtelen Szív Kongregációnak adja át, akik árvaházat működtetnek majd benne. Az eredeti céloktól merőben eltérő fordulat a város etnikai összetétele megbontásának veszélyét villantotta fel Székelyudvarhelyen. Az önkormányzat peres úton igyekezett rábírni a svájciakat, illetve az Aris Rt. -t a bérbeadási feltételek, az eredeti elképzelések és a rendeltetés tiszteletben tartására, ezek kudarca után pedig a bérleti viszony felmondására – mindmáig sikertelenül. Az Aris 1996-ban a bukaresti görög katolikus apácarendnek adományozta az épületet, akik 1997-ben, az udvarhelyiek tiltakozása miatt karhatalom támogatásával vették birtokba az iskolát. – Kincses Előd ügyvéd szerint a legutóbbi fellebbezés elutasítása jogilag téves döntés volt. /Csereháti újrakezdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2008. március 4.
Hivatalos látogatáson Bukarestben járt március 3-án Abdullah Gül török államfő. Mind Traian Basescu államfő, mind Calin Popescu-Tariceanu arról biztosította a török államfőt, hogy Románia támogatja Ankara európai uniós csatlakozását. /Balogh Levente: Román támogatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2008. március 4.
A Nukleáris Tevékenységet Felügyelő Országos bizottság élére nevezték ki Vajda Borbála egykori RMDSZ-es szenátort. Kinevezését Calin Popescu Tariceanu kormányfő írta alá, a kormánynak alárendelt intézmény vezetője pedig államtitkári ranggal bír. A tisztség Zsombori Vilmos januári lemondását követően üresedett meg. Zsombori az európai parlamenti választásokat követően megüresedett szenátusi mandátumot foglalta el. A közgazdász és geofizikus mérnöki képesítéssel is rendelkező Vajda Borbála 1957-ben született Kínában, pályáját a jelenlegi Nemzeti Urántársaságnál kezdte, volt cégvezető, politikus, 2007. októberétől pedig a bukaresti Kis és Közepes Vállalatok Területi Hivatalának ügyvezető igazgatója. /Új magyar államtitkár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2008. március 5.
Rossz precedensnek tekinthető a román szenátus döntése, amellyel elutasította a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló államközi egyezményt ratifikálta volna – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. A két állam viszonyát illetően negatív jelzésnek minősül, hogy miután az Országgyűlés már közel három éve ratifikálta az egyezményt, Románia most visszalép a kezdeményezéstől. Az alapítvány létrehozásáról a román és a magyar kabinet 2005. október 20-i első együttes ülésén született egyezmény: budapesti székhellyel létrejön a Gozsdu Manó vagyonát kezelő Román–Magyar Gozsdu Közalapítvány, amely a magyar jogrend szerint működik. Az egyezményt megtámadta az ortodox egyház, emellett több lap arról cikkezett, hogy a bukaresti kormány a magyaroknak „játssza át” a román vagyont. /Nagy B. István: Igazságot szolgáltattak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2008. március 7.
Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2008. március 8.
Ha a magyarországi politikusok Erdélybe jönnek, a romániai magyarság egységét kell támogatniuk, nem pedig e közösség megosztására kell törekedniük – mondta március 6-án Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélése után. A politikus az MSZP egyik vezetőjeként is tárgyalt Markóval. Szekeres kifejtette: aggodalommal tanulmányozza az új választási törvényt, az nagymértékben befolyásolja az egységes magyar parlamenti képviselet lehetőségeit. Szerinte emiatt még nagyobb szükség van arra, hogy a magyarság összefogjon. A magyar kormány és az MSZP minden támogatást megad ahhoz, hogy a romániai magyarság képes legyen szavatolni a megfelelő képviseletet mind az önkormányzatokban, mind az országos ügyek intézésében – mondta Szekeres. /Szekeres: a romániai magyarság egységét kell támogatni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ A magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatni fogja az RMDSZ-t abban, hogy az idei helyhatósági- és parlamenti választások nyomán megtartsa jelenlegi parlamenti képviseletét ― mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter Markó Béla RMDSZ-elnöknek bukaresti látogatásán. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./
2008. március 8.
Áprilisban távozik az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki tisztségéből Gáspárik Attila. Nyolc év után a színházi életbe tér vissza, és megpályázza a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektori tisztségét. Gáspárik 2000-ben került a CNA-hoz, miután 13 évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagjaként színészként tevékenykedett, ugyanakkor tanított is a Színművészeti Egyetemen. Hozzátette: belefáradt a bukaresti ingázásba, családja pedig soha nem akart Bukarestbe költözni. Gáspárik utódja Szász Attila, RMDSZ kormánytanácsos lesz. /(Mediafax): Távozik Gáspárik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2008. március 11.
Március 10-én a Kolozsváron megtartott Sapientia-EMTE sajtótájékoztatón Tonk Márton kolozsvári, valamint Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán válaszolt a sajtó kérdéseire. A felsőoktatási tanintézet tavaly hat szak akkreditálását kezdeményezte. Már akkreditálták a marosvásárhelyi karon az informatika szakot, s rövid időn belül sor kerül a csíkszeredai román-angol, valamint az agrár- és élelmiszerbiztonsági szak akkreditálására. A 370 végzős hallgató döntő többsége – 92 százalék – sikeresen államvizsgázott februárban. „Idén a július 10–30. között megrendezendő felvételi vizsgára 1040 helyet hirdet meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem” – kezdte beszámolóját Tonk Márton dékán. Ezek ötven százaléka tandíjmentes. A fennmaradó ötven százalék nagy része (hozzávetőlegesen negyven százalék) költségtérítéses hely, ami azt jelenti, hogy az évi 550–750 eurós összegű tandíjból a hallgatóknak csak 200–350 euró közötti összeget kell fizetniük. A maradék közel tíz százalék pedig teljes tandíjas hely. Új szakokat indítanak tandíjas helyeken, amennyiben a felvételi időpontjáig megérkezik a bukaresti jóváhagyás. Kolozsváron negyven tandíjas helyet hirdetnének meg leendő jogászoknak, Marosvásárhelyen pedig fordító-tolmács szakra gondoltak. A magyar nyelvű jogászképzés még gyerekcipőben jár, a fordító-tolmács szak szinkrontolmácsokat is képezne. Angol, német és román műszaki fordítókat is képeznek majd. A már akkreditált egyetemeken államvizsgázó Sapientia-hallgatók elé nem várt akadályok gördültek, de a legtöbben nagyon jó eredményt értek el. Hátrányos helyzetben van a Sapientia: míg a román állami egyetemek 10–20 millió eurós nagyságrendű EU-s támogatásra pályázhatnak, a Sapientia magánegyetemként ezt nem teheti meg. A kutatásprogramokat beépítették az egyetem Tudományos Kutatási Osztályába, a testület élére pedig Kása Zoltán egyetemi tanár került. A kuratórium döntött a távközlés, valamint számítógépes művelettervezés és gyártásbeállítás szakok majdani indításáról is. Az infrastrukturális beruházások értéke idén Kolozsváron eléri a négymillió eurót, Marosvásárhelyen pedig meghaladja a hárommilliót. Ezeket az összegeket újabb ingatlanok építésére, felszerelésére szánják. /Nagy-Hintós Diana: Végső szakaszához érkezett a Sapientia akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2008. március 11.
A 15 éves Mentor Kiadó történész szerzőit köszöntötték Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, az est témája nagyrészt az erdélyi történetírás újjászületése volt. A hitelesen megírt történelem bizonyos mértékig képes összefogni egy társadalmat, ezért egy kisebbségi helyzetben lévő nemzetnek nagyobb szüksége van rá, mint bárki másnak – mondta Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület-elnöke. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi múlt csakis az összmagyar történelmen belül vizsgálható. Pál Antal Sándor Székelyföld közigazgatási területeihez kapcsolódó forrásköteteivel az elmúlt másfél évtizedben a Mentor háziszerzőjévé vált. – A 20. század magyar történelméből kimaradt a külső magyar világ. Az erdélyi múlt egy olyan titkos tudás tárgyát képezte, amely legfeljebb függelék formájában létezett az ekkori kézikönyvekben. A kisebbségtörténelmet maradéktalanul vissza kell csempészni a magyar történelembe, az Erdélyben intézményesült történetírást az összmagyarság közkincsévé kell tenni – mondta Szarka László, a budapesti Kisebbségtörténeti Intézet igazgatója. Szabó Miklós marosvásárhelyi történész a helytörténet fontosságáról értekezett. Marosvásárhely vonzásterületén az utóbbi időszakban megjelent 50-nél több kiadvány mutatja, hogy születnek a falumonográfiák. Sebestyén Spielmann Mihály Erdély emlékezete című, a Mentor 1997-ben indított sorozatát mutatta be. A sorozat a 35. kiadványához érkezett. 2008-ban ebben a sorozatban jelenik meg többek között Berekméri Róbertnek a Székely Hadosztályról szóló munkája. Pál Antal Sándor Marosszék 1701–1722 között című munkája az ötrészesre tervezett Székely székek a XVIII. században sorozat első kötete, amely név szerinti és falvankénti katonai és adóösszeírások által ismerteti a térség lakosságának nemzeti és vagyoni megoszlását, illetve társadalmi rétegződését. Az Erdélyi testamentumok sorozat harmadik köteteként megjelenő Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei 1600–1660 között című kiadványt Tüdős Kinga, a bukaresti Történeti Intézet munkatársa rendezte sajtó alá. /Nagy Székely Ildikó: Tisztánlátó gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2008. március 11.
Kenyerüket féltik a magyar vándortársulatoktól a román artisták. A magyar és bolgár vándorcirkuszosok elveszik a román kollégáik kenyerét, szégyent hoznak az artista szakmára alacsony színvonalú előadásaikkal, és meglopják a román államot – fakadt ki Cristian Prisecaru, a szabadfoglalkozású művészek érdekeit védő ARTIS szakszervezet elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. A magyar vándortársulatok „portyázásairól” tudnak a magyarországi szakmabeliek is. „Ismerősek a román kollégák panaszai, hiszen ugyanúgy járunk mi Magyarországon az olasz vándorcirkuszokkal, mint önök a magyarokkal” – mondta a Magyar Cirkusz és Varieté KHT (MACIVA) igazgatója, Varjasi László. A cirkuszi szakember szerint nem könnyű kivédeni a magántársulatok „garázdálkodását”, amióta Magyarország és Románia is az EU tagja. /Oborocea Mónika, Cseke Péter Tamás: Cirkusz a cirkuszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2008. március 12.
A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./
2008. március 12.
Bács Lajos bukaresti karmester legutóbb zeneszerzőként szerepelt, a Román Rádió nagytermében mutatták be Márton Áron püspökről szóló miséjének három, eddig még nem játszott tételét. A mise címe röviden: Missa Márton Á. /Tóth István: Márton Áron megidézője. Beszélgetés Bács Lajos Bukarestben élő karmester-zeneszerzővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2008. március 13.
1993-ban Bukarestben létrejött a Kisebbségi Tanács, 1997-ben ezt alakították át Nemzeti Kisebbségek Tanácsává, és a testület a román költségvetésből a kisebbségek számára elkülönített pénzeket osztott szét. A Communitas 2001-ben vált a magyar kisebbség számára kiutalt, egyre jelentősebb mértékű hazai pénzösszegek kezelőjévé. Lévén az egész romániai magyarságnak szánt közpénzekről szó, a Communitast az utóbbi években olyan vádak érték, miszerint testületei politikai rokonszenv alapján osztogatják a pénzeket, jelentős összegeket használnak fel nem a Communitas, hanem az RMDSZ-irodák működtetésére. /Székedi Ferenc: Közhasznúan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2008. március 14.
Tavaly több mint 7500 magyar tőkerészesedésű vegyes vállalat működött Romániában, a befektetett tőke értéke meghaladja a 360 millió eurót, ami azonban csak a törzstőkét jelenti, a valós befektetési érték hozzávetőlegesen egymilliárd euró – közölte Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. Számos vállalat bővítette tevékenységét. /Egymilliárd eurónyi magyar befektetés Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/
2008. március 14.
Vitát váltott ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter bejelentésével, hogy 18 állatkertet zárhatnak be, ha azok nem eszközölnek sürgősen beruházásokat az uniós normák teljesítése érdekében. A tárcavezetőt magyar ingatlan-befektetőknek tett szolgálattal vádolják. A Ziua című bukaresti napilap szerint a bukaresti állatkert bezárása egy magyar vállalkozásnak kedvezne. Korodi hangsúlyozta: nyilatkozatával mindössze a figyelmet akarta felhívni a romániai állatkertek siralmas állapotára. Hangsúlyozta: nem zárhatják be azonnal a 18 intézményt. /Állatkerti viták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/
2008. március 14.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az RMDSZ mocskos kampányt folytat az MPP ellen, az RMDSZ megbízottjai több személyt felkerestek a Kárpátokon túli megyékben, akiket anyagi juttatás fejében megpróbáltak meggyőzni, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést az ügyészségen, amelyben azt nyilatkozzák: az alakulat beleegyezésük nélkül használta fel személyi adataikat. A politikus úgy tudja, a rivális politikai szervezet előre megszerkesztett formanyomtatványokat bocsátott az MPP Neamt és Galac megyei, valamint bukaresti támogatóinak rendelkezésére, az akciót pedig Fekete Emőke, az RMDSZ államtanácsosi rangú jogásza irányítja. „Hangfelvétel megvásárlására kaptam ajánlatot, amely bizonyítja, hogy Fekete Emőke utasításokat adott az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Erkölcsi okokból visszautasítottam a vásárt, mert nem kívánok leereszkedni az RMDSZ mocskos módszereinek színvonalára” – nyilatkozta Szász. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította az MPP-elnök vádjait. Fekete Emőke államtanácsos azt nyilatkozta, értetlenül szemléli Szász állítását. „Mi kizárólag korrekt eszközökkel ütköztetjük elképzelésünket az MPP-ével” – mondotta az RMDSZ-tisztviselő. Fekete Emőke a bukaresti törvényszékhez fordult az MPP bejegyzési dossziéjának tanulmányozása végett. Elismerte: a dosszié áttanulmányozásakor betekintést nyert az MPP-támogatók aláírását tartalmazó ívekbe is. /R. Sz. : Manipulált aláírók? = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Az RMDSZ-t vádolja Szász Jenő MPP-elnök amiatt, hogy az MPP bejegyzése húzódik. Szerinte az RMDSZ nyomást gyakorol MPP-listákat aláíró személyekre: ne ismerjék el aláírásuk hitelességét. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította Szász vádjait, mondván: „az MPP bejegyzése nem az RMDSZ dolga”. „Szász alighanem valami disznóságot művelt, és most az RMDSZ-re keni” – tette hozzá. /Az RMDSZ-t támadja Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2008. március 14.
Tiltakozó akciót rendeznek az MPP szimpatizánsai Bukarestben és Erdély nagyobb városaiban, ha a fővárosi táblabíróság nem hoz mihamarabb végleges döntést a pártbejegyzés ügyében. Fazakas Tibor, az alakulat sepsiszentgyörgyi alelnöke szerint megengedhetetlen, hogy a táblabíróság tovább halogatja az ügyet. Így ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet jelöltjei lekésik a júniusi helyhatósági választások jelentkezési határidejét. /Rostás Szabolcs: Tüntetni készülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2008. március 15.
Korábban alapfokon a bukaresti törvényszék az MPP számára kedvező döntést hozott. Az ítélet ellen azonban fellebbezett az ügyész, és több magánszemély, ami elodázhatta volna a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett MPP bejegyzését. A március 14-i tárgyaláson jogerősen engedélyezték az MPP bejegyzését. Előtte az ügyész azt kifogásolta, hogy a párt hivatalos neve magyarul is szerepel a szervezetalapító iratokban. Emellett azt állította, hogy a bejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláíró névsorában több olyan személy szerepel, akiknek a nevét tudtuk nélkül használták fel az aláírásgyűjtők. Az MPP ügyvédje szerint megalapozatlanok az ügyész állításai, ugyanis alapfokon a bíróság megállapította, hogy az aláírások rendben vannak. Szász Jenő, az MPP elnöke a romániai magyarság demokratikus berendezkedésének első napjának tartja március 14-ét. Örül, hogy megteremtették a választás szabadságát a romániai magyarok számára. Rámutatott: nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más régióiban is indítanak polgármester-, illetve községi, városi és megyei tanácsosjelölteket. /Borbély Tamás: Indulhat a választáson a Magyar Polgári Párt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2008. március 15.
A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2008. március 15.
Négy szobrász, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola 1980-as végzettje csoportos tárlatot nyitott Bukarest legrangosabb kiállítóhelyén, az Apollo Galériában. Marosvásárhelyről Gyarmathy János, Nyárádszereda szülötte három román társával állított ki. Évfolyamtársak voltak. Gyarmathy János kisplasztikáit Bukarestben is sokan ismerik, sikerük volt ezelőtt két évvel is, amikor a Magyarország ottani Kulturális Központjában vásárhelyi kolléganőjével, Csíky Ágnes textilművésszel jelentkeztek együttes tárlaton. /Interferenciák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2008. március 17.
Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 17.
Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 17.
Az idei március 15-i rendezvényekből kiemelkedő a Sepsiszentgyörgyön felújított Lábas Ház, melyet a város lakói birtokba vettek. Az itt élők két évszázad múltán először tudhatják magukénak azt az építményt. Röviddel 1848 után a Huszárezred Parancsnoki Székháza Siralomházzá nyomorodott, Bartalis Ferenc és Váradi József ennek az épületnek a börtönpincéiben töltötte utolsó éjszakáját. Ez az érzelmi kötődés az alapja annak a féltésnek is, amely az épületet övezte. A Lábas Ház 2000-ben a város tulajdonába került, és elkezdődött az a nyolc évig tartó, akadályokat hárító munka. Az épület felújítása Háromszéktől Bukarestig és Kiskunhalason át Budapestig terjedő rendkívüli szakmai, anyagi és politikai összefogást feltételezett. Így lehetett Siralomházból a szellemi építkezés, a Jóreménység Házává. /Sylvester Lajos: A Jóreménység Háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2008. március 17.
Az interkulturális párbeszéd éve, valamint a magyar szabadságharc emléke alkalmából a kecskeméti és a nagybányai művésztelep a közös festmény- és szoborkiállítást rendezett a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A tárlatmegnyitón jelen volt Banner Zoltán előadóművész és kritikus, valamint Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is. „Nem lennék pedagógus, ha nem adnék az itt jelen lévőknek egy házi feladatot. Tudva azt, hogy itt nemcsak a képeket állították ki, hanem minket is a kép elé, tegyük fel magunknak a kérdést: lehet-e valami közöm a képhez, a képekhez, együtt tudnánk-e élni valamelyikkel. Engedjük, hogy megszólítsanak az alkotások!” – fogalmazott Lezsák Sándor március 13-án Bukarestben, a tárlatnyitón. Banner Zoltán művészetkritikus hangsúlyozva: annak ellenére, hogy a kiállított képeken egyetlen forradalmi jelenet, forradalmár arca sem látható, mégis az 1848-as forradalomnak köszönhető közvetve, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után megszülethetett a magyar nemzeti kultúra, festészet. Ekkor döntötték el, hogy létrehozzák a nagybányai művésztelepet. A nagybányai telep létrehozása után nem sokkal néhány művész Kecskeméten alakított ki egy másik festőiskolát. Azóta a két iskola külön utakon járt, de az utóbbi időben a két telep képzőművészei együtt állítanak ki, rendeznek nyári táborokat, gyakorlatokat. /Oborocea Mónika: Festőiskolák metszete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2008. március 18.
Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2008. március 18.
Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2008. március 18.
A politikusokkal szembeni bizalom teljesen kihalt az emberekből – mutatott rá Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az Új Magyar Szónak adott interjúban. Huszonöt évig tanított Lakiteleken. Kezdetben egy tanyasi iskolában. Szerinte egy magyar pedagógus nem csak magyarországi iskolában, hanem határon túl, szórványban is képes arra, hogy magyar iskolában tanítson. Az utóbbi időben több olyan kollégával találkozott, akinek kifejezetten célja, hogy valahol a szórványban, vagy akár valamelyik nemzetrész területén, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken vagy éppen Erdélyben tanítson magyar iskolában. Az unió ezt a lehetőséget is felkínálja, Sok fiatalban van ilyen missziós, vállalási kedv. Lezsák most Bukarestben tartott mintaórát, de tartott már órát Kárpátalján, Felvidéken is, Délvidéken is. Volt ismerete a bukaresti magyarság életéről, még a hetvenes évek elejéről, Beke György irodalmi riportjai révén. Lezsák a hetvenes–nyolcvanas években, a tilalom és a tűrés határán sokat járt Délvidéken, Erdélyben, sőt Bukarestben is, a történészekkel, írókkal, idősebb pályatársakkal rendkívül jó kapcsolata volt. Nagyon sok találkozót szervezett Lakiteleken. Romániában a veszélytudatban, az emberek gondolkodásmódjában nehezebb változásokat elérni, mint az intézményrendszerben. Jelenleg nagy tömegek nem érzik magukat a rendszerváltás győzteseinek. Magyarországon érezni azt, hogy a rendszerváltás vesztesei többen vannak, mint a győztesek. A politikusokkal szembeni bizalom elszállt az emberekből. Ebben jelenthet most egy fordulatot a március 8-i népszavazás, hisz talán most sejlett fel először, hogy van mit veszíteni. A rendszerváltásnak egy olyan formája jelent meg, amely ad esélyt, hogy talán a nemzeti összefogás, és egy új többség létrejöjjön. Sok-sok nevelőmunkára van szükség a politikában, és főleg gyógypedagógiára. /Salamon Márton László: Gyógypedagógia kell a politikában. Bukaresti beszélgetés Lezsák Sándorral, a magyar Országgyűlés alelnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2008. március 19.
A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2008. március 20.
Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. március 20.
Egy hónappal ezelőtt meggyalázták Marosvásárhelyen a Vár körüli Rákóczi Ferenc- és a Borsos Tamás-mellszobrokat. Március 20-a körül újabb magyarellenes falfirkák jelentek meg a város különböző pontjain. A Moarte bozgorilor! felirat a város szívében, az egykori Egressy Gábor utcából a volt Baross Gábor (ma Horea) utcába vezető átjáró falán jelent meg, egy másik, Fara bozgori a Ballada utca egyik házfalán. A jelenség a Marosvásárhely fekete márciusára való emlékezés előestéjén annál is inkább súlyosabb, mivel az 1990-es események is közvetlenül kapcsolódnak bizonyos feliratokhoz, még akkor is, ha ezek – a magyar közösség részéről teljesen jogos – kétnyelvűséget, anyanyelvhasználatot követeltek. Kincses Előd, aki egyike azoknak, akik akkor is kiálltak a magyarok ügyéért, a mostani falfirkákról elmondta: az ifjúság egy részének ez az ultranacionalista megnyilvánulása – amelynek az utóbbi napokban Kolozsváron és Bukarestben is tanúi voltunk, s amely oda vezetett, hogy egyre több fiatal ma már nyíltan Hitlerjugend-pólókat vesz fel, és tiltott fasiszta jelvényeket használ – a román oktatási rendszernek a bűne, annak a romantikus történelemszemléletnek, amelynek semmi köze a valósághoz. A nem túl intelligens fiatalok beveszik ezeket a szövegeket, és mindenkiben, aki nem román és nem ortodox, ellenséget látnak. Emlékeztetett: 1990. március 19-én vasvillával, botokkal felfegyverzett, leitatott Görgény-völgyi parasztokat hoztak be teherautókkal Marosvásárhelyre. A megvadult tömeg megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, és az ott tartózkodó Sütő Andrást mintegy 70 társával együtt előbb a padlásra szorította, majd a katonai vezetők és rendőrök szeme láttára megtámadta őket, és kiverte az azóta végképp eltávozott európai hírű író egyik szemét. „Megengedhetetlen, hogy az akkori véres eseményekért senki se feleljen” – hangsúlyozta a fekete március egyik főszereplője. – Erélyesen elítéli a falfeliratokat Csegzi Sándor alpolgármester is. Livia Popa rendőrségi szóvivő a Vásárhelyi Hírlaptól értesült a falfirkákról, s megígérte: megpróbálják minél hamarabb kézre keríteni a tetteseket, de az egy hónappal ezelőtti szoborrongálás kapcsán tett hasonló jellegű ígéretének sincs semmiféle kézzelfogható eredménye. /Bögözi Attila: A magyarellenes falfirkákban a fekete március szelleme kísért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./
