Szemet vetett Erdélyre a Magyar Gárda, amely a Magyarországtól elcsatolt területeken szeretne létrehozni helyi szervezeteket – írta március 19-i számában az Adevarul című bukaresti napilap. Az újság annak kapcsán írt erről, hogy a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért küldöttsége Nagyváradra látogatott március 15-én. Az Adevarul szerint a magyarországiak Lokodi Ferenc, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökének meghívására érkeztek a határ menti városba. – Az újfasiszta szervezet soha nem rejtette véka alá, hogy legfőbb célkitűzésük Nagy-Magyarország visszaállítása – olvasható az Adevarulban. /Erdélyben is terjeszkedne a Magyar Gárda? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2008. március 21.
Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Romániai magyar szakértők, politikai és civil szervezetek szerint átfogó lépésekre van szükség a magyar betegellátás biztosítása érdekében. Románia területén magyar nyelven is igénybe vehető a 112-es egységes sürgősségi hívószám, amelynek országos rendszere működéséről sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány. Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, a rendszert koordináló országos bizottság elnöke elmondta: nyolc erdélyi megyében immár 41 magyar nemzetiségű vagy a magyar nyelvet ismerő alkalmazott fogadja a sürgősségi bejelentéseket, amelyek többségét a székelyföldi megyékben rendszeresen magyarul kezdeményezik. Bónis István korábban Kerekes Károly képviselőtársával törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama romániai települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Az RMDSZ-es képviselők kezdeményezésének előírásait tételesen tartalmazza a Románia által nemrég ratifikált regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, tervezetük a képviselőházban mégis elbukott, de bekerült egy önálló törvénycsomagba, amely hamarosan ismét napirendre kerül a parlamentben. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz, kérve: kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. A fiatalok kezdeményezése mögött az áll, hogy az utóbbi években Erdélyben rendkívül lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Országos szinten a legaggasztóbb orvoshiány Fehér, Kovászna és Szilágy megyében tapasztalható. Az EMI szorgalmazza, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, ugyanakkor kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak. /Rostás Szabolcs: Betegpanasz anyanyelven. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
A román parlament elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány jóváhagyta a budapesti székhelyű Gozsdu Alapítványra vonatkozó magyar–román egyezményt. Bukarestben az ortodox egyház és néhány – közismerten legionárius és szélsőségesen magyarellenes beállítottságú – bukaresti román újságíró hatalmas nyomást gyakorolt a kormányra és a törvényhozásra. Azt hangoztatták, hogy a kormány „több milliárd eurót érő” vagyont engedett át jogellenesen Magyarországnak. Márpedig ha az erdélyi magyar egyházak visszakapják rendre elkobzott ingatlanjaikat, Magyarországnak kötelessége lenne Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) vagyonát a román ortodox egyháznak „visszaszolgáltatni”. Ebben csúsztatás van. Gozsdu alapítványi vagyonának igazgatását nem az ortodox egyházra, hanem világi kuratóriumra bízta. A vagyon jelentős része – a részvények és a készpénz elsősorban – már az első világháborúban elveszett. Megmaradtak viszont a pesti ingatlanok, amelyeket ma Gozsdu-udvarként ismerünk, s amelyeket a magyar állam – jogellenesen – a második világháborút követően államosított. Ugyanakkor Románia számtalan, a Gozsdu-vagyonnál nagyságrendekkel nagyobb értékű erdélyi magyar alapítványt vett állami tulajdonba, s ezeknek a vagyonoknak a visszaszolgáltatásáról mindmáig szó sem esett. A felek ugyanis 1953-ban ún. pénzügyi megállapodást kötöttek, amelyben egymás javára lemondtak mindenféle korábbi követelésről. Ha ezt az egyezményt valamelyik fél megkérdőjelezné, az azt jelentené, hogy a visszajáró Gozsdu-vagyon mellett a magyaroknak is vissza kellene szolgáltatni mindazokat a magánalapítványi vagyonokat, amelyeket az idők folyamán elvettek. /Tibori Szabó Zoltán: Kié Gozsdu Manó vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök édesapját sohasem látta. Apja ugyanis 1964 márciusában halt meg súlyos betegen, úgy jött ki a börtönből, miután az 1956-os magyar forradalom leverését követő megtorlásban őt is elítélték. A püspök 1964 áprilisában született. Nevelőapja is lelkész volt. A romániai evangélikus egyház mindössze 33 ezer tagot számlál, ebből 23–24 ezer között van az egyházfenntartók száma, a többiek gyermekek és nagyon idősek. A hívek eddig is fenn tudták tartani egyházat és annak intézményeit, de jól gazdálkodó egyházvezetésre továbbra is szükség lesz. Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. április. 8./ a bukaresti Ady Endre Gimnázium elvégzését követően a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója 1982 és 1988 között. Lelkészi pályáját Bukarestben kezdte, 1989–90-ben segédlelkészi, majd lelkészi állást töltött be. 1998-ban brassói esperesnek választották. 2000-től a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház püspök-helyettese, majd 2004 októberétől püspöke. 1997 óta a romániai Bibliatársulat elnöke. /Benkő Levente: A lezáratlan Krisztus-esemény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2008. március 21.
A 65 éves András Csabának március 22-én nyílik az első tárlata szülővárosában, Székelyudvarhelyen, holott ez a művész huszonkettedik egyéni kiállítása. András Csabának esetleg oka is lenne, hogy rossz emlékekkel gondoljon szülővárosára, származása okán már a középiskolában büntették, kicsapták, az egyetemre is csak a 10-es felvételi eredménye után, másodszori próbálkozásra vették fel. Elvégezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, majd ugyancsak kitűnő eredménnyel a bukaresti Nicolae Grigorescu Festészeti Akadémiát is. A főiskola elvégzése után Máramarosszigetre került, a nagybányai művésztelep kései utódjának tartja magát. /Lőrincz György: Északi színek…= Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2008. március 22.
László Ferenc pályáját kimagasló szellemi képességei mellett akaratereje és szilárd keresztény hite határozta meg. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevele szerint fuvolaművészként kezdte a tevékenységét, és több romániai városban, illetve kelet-európai országban hangversenyezett. Néhány év múltán azonban a kamarazene-tanári hivatást választotta. Előbb Kolozsváron a Zenei Líceumban tanított, majd a Bukaresti Zeneakadémián, vállalva a heti rendszerességgel tett utazások fáradalmait, s végül, 1991-től a Kolozsvári Zeneakadémián. Az egyetemen az adjunktusi beosztástól a professzoriig ért el. Kolozsváron tanszék- és doktorátusvezető tanárrá nevezték ki. Jelenleg ugyanitt konzulens professzor. Zenetudósként főleg zenetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több mint húsz könyvének java részét Bartóknak szentelte. Zenetudományi művek mellett konferenciákon tartott előadásokat, de jelentős publicisztikai munkássága is. Éveken át szerkesztette A Hét című lap zenei oldalát. Románul és németül ugyanolyan tökéletességgel, gazdag szókinccsel, magas irodalmi színvonalon beszél és ír, mint magyarul. A Romániai Mozart Társaságnak tíz évig elnöke volt. /Almási István: László Ferenc laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2008. március 26.
Nagy horderejű kezdeményezés, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a bukaresti csúcs alkalmából a NATO-tagországokhoz és a szervezethez fordul: tegyék megfontolás tárgyává az autonómiatörekvések támogatását. Tőkés László már ezzel az indítványával megszolgálta a bizalmat, vele ezentúl a nemzetközi színtéren is számolni kell, írta B. Kovács András, a lap munkatársa. /B. Kovács András: Ki a nemzetközi színtérre! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./
2008. március 27.
Precedenst teremthet a szerbek koszovói autonómiája a határon túli magyarok szempontjából – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülése után. Az ülésnek két témája volt, tájékoztatott Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke: Koszovó függetlensége a vajdasági magyarok biztonsága szempontjából, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális autonómiatervezete. Az MKP nem tagja a tanácsnak, Duray csak megfigyelőként vett részt rajta. „Az ülésre Csáky Pál kapott meghívót, de megegyeztünk, hogy én veszek rajta részt” – mondta Duray Miklós a pozsonyi Új Szónak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a közelgő bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul, kérve, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását, összhangban a koszovói helyzet rendezésének alapjául szolgáló Ahtisaari-tervvel – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő tanács elnöke. /Székelyföld–Koszovó párhuzam. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2008. március 27.
Egyedül a vajdasági magyarok tudtak reális, létező autonómiát kivívni maguknak a környező országokban, másutt egyelőre csak koncepciók vannak – állapította meg március 26-án Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány elnöke Budapesten, a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A konferencián részt vett Korhecz Tamás, a Vajdasági Tartományi Kormány államtitkára is, aki a beszélgetést követő sajtótájékoztatón az említetteket három okra vezette vissza. Egyrészt Szerbiában több évtizedes hagyománya van a területi autonómiának, továbbá a vajdasági vezetőknek az elmúlt nyolc évben sikerült bizalmon alapuló összefogást létrehozniuk a szerb politikai erőkkel, illetve a történelmi, politikai körülmények is kedvezőek voltak. Ez a fajta autonómia a romániai magyarság számára Varga Attila, bukaresti parlamenti képviselő (RMDSZ) szerint ugyan tanulságos lehet, de a törvényi és egyéb környezet miatt teljes egészében nem alkalmazható. /Egyedül a Vajdaságban valósult meg reális autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./
2008. március 27.
Erőszakkal levágták egyik iskolatársnőjük haját, cigarettával égették meg az arcát Bukarestben az egyik iskola diáklányai. Az oktatási-nevelési intézményekben a kortársak közt tapasztalható agresszivitás egyre elterjedtebb jelenség, mondta el Wolf Rudolf, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatója. Egyfelől a családi fészek elhidegülése felelős az ügyben, a szülők elfoglaltsága vagy külföldi munkavállalása, másfelől a média negatív hatása a fiatalokra. Az iskolai erőszak reális probléma. „Nem gyakoribb a jelenség, mint eddig, csak a megnyilvánulása extrémebb” – mondta el Róth Szamosközi Mária gyermekpszichológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociális Munkás Tanszékének vezetője. /(T. A.): Dzsungeltörvény uralkodik az iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. március 28.
Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi festőművészt Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki március 15-én Budapesten. Eddigi díjai közül ez a legnagyobb megtiszteltetés számára, mondta a művész. Szeret kísérletezni és megújulni, vallja. Párhuzamosan a festészettel, grafikával, szobrászattal is foglalkozik. Emlékezett indulására. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán kizáró jellegű volt a román nyelvvizsga. Sok nagyon tehetséges embert zártak ki, mert nem tudott jól románul. Az ő román vizsgája sem sikerült, mehetett haza. Elment a pedagógiai főiskolára. Zágonba ment rajztanárnak, ott is maradt tíz esztendeig. Majd bekerült Sepsiszentgyörgyre a múzeumba, ahonnan három évre elküldték, hogy Bukarestben tanulja ki a restaurátor mesterséget. Bukarestben rengeteg nemzetközi kiállításon vett részt. Restaurátorként is nagy sikereket ért el, Barabás Miklós-, Gyárfás Jenő-festményeket újított fel. Vinczeffy László /sz. Atyha, 1946. márc. 21./ a kolozsvári Pedagógiai Főiskolát (1970) és a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola restaurátorképző tanfolyamát (1979–83) végezte. 1979-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képrestaurátora. /Kovács Zsolt: Erdélyiség az állandó megújulás jegyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./
2008. március 29.
Ki tudja, hányadszor az utóbbi tizennyolc esztendőben, Kolozsváron friss falfirkák jelentek meg, amelyek az állam hivatalos nyelvén tudatták a világgal az üzenetet: „Halál a magyarokra!” Három napja a kolozsvári Zsidó Hitközség székhelyének épületét „díszítették” ki antiszemita feliratokkal. Erdély fővárosa az ultranacionalista Új Jobboldal egyik központjaként aktivizálódott az utóbbi időben, most ünnepelték a kilencven évvel ezelőtti román-besszaráb egyesülést. A feliratok értelmi szerzői ugyanazon, a hatóságok által megtűrt társaság tagjai. A feliratokat lemeszelték. Az akció kitervelői nem vették figyelembe azt a példátlan elővigyázatossági kampányt, amely a jövő heti bukaresti NATO-csúcstalálkozót előzi meg. /Ördög I. Béla: Világba kiáltott üzenetek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2008. március 29.
Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke nyílt levelet intézett a NATO tagországainak vezetőihez a szervezet bukaresti csúcstalálkozója alkalmából. „A Magyarországgal szomszédos országokban számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek politikai érdekképviseleti szervezeteit – Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Magyar Polgári Pártot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártját, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséget, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget és Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét – tömörítő Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megbízásából fordulok Önökhöz” – kezdődött levele. A 20. század geopolitikai átrendeződéseinek egyik sajátos következménye, hogy ebben a régióban a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe. Ez azt jelenti, hogy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek kollektív identitásmegőrző törekvései az elmúlt száz évben többször szembekerültek a többség homogén nemzetállam-építő politikájával. Erre a helyzetre sem a NATO, sem az Európai Unió mindeddig nem talált megnyugtató megoldást. A népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. A múlt század világháborúit lezáró békeszerződések alapján Magyarország határain kívülre került, de szülőföldjükön megmaradni akaró őshonos magyar közösségek a megoldást a kulturális, sajátos jogállású települési és területi autonómiák közjogi rendszerében látják. Azt kérik a NATO csúcstalálkozó résztvevőitől, tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését. /Tőkés nyílt levele. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2008. március 29.
Majdnem két évvel azután, hogy a Lugos önkormányzata díszpolgári címet adományozott Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a kitüntetett március 31-én személyesen fogja átvenni az oklevelet. A város szülöttét 2006 májusában választotta díszpolgárnak a képviselőtestület. Kurtág György /sz. Lugos, 1926. febr. 19./ zenei tanulmányait 14 évesen kezdte Lugoson, majd Temesváron folytatta. A második világháború után Magyarországra települt, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora lett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt. A művészt március 27-én díszdoktori címmel tüntette ki a kolozsvári zeneakadémia, és hasonló elismerésben részesíti a bukaresti egyetem is. /Pataky Lehel Zsolt: Kurtág György átveszi Lugos díszpolgára címet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2008. március 31.
Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2008. április 1.
Gyergyószentmiklóson Weil Gyula, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója nyerte meg az RMDSZ-es előválasztásokat Konstesveller József alpolgármesterrel szemben. „Bár bizonyítékok nincsenek kampánysértésre vonatkozóan, három tanácsos jelenlétében nem menetrend szerinti járattal romákat vittek a szavazó központokhoz – érdekes színfoltja ez az előválasztásoknak”, nyilatkozta az eredményhirdetés után Konstesveller József. A romákat toborzó Stefan Pui állítása szerint Bukarestből, a roma szövetségtől kapott költségtérítést. /Busz szállított romákat Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2008. április 1.
Brassóban ismeretlen tettesek eltüntették a Bem József brassói tartózkodását megörökítő két márványtábla egyikét, jelezte Szente László brassói RMDSZ-elnök, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság helyi titkára. A március 15-én felszerelt táblát lefeszítették a falról. Bem tábornoknak két emlékjelet állítottak az évtizedek során a brassóiak. Az eredeti, német nyelvű táblát az 1930-as évek végén eltávolították, miután 2002 februárjában a brassói Történeti Múzeumban rátaláltak, újra elhelyezték a ház falán. Ez a márványtábla érintetlen, viszont az idén március 15-én a Jacek Paliszewski bukaresti lengyel nagykövet és Kisvári Tamás bukaresti magyar katonai attasé jelenlétében leleplezett, román, magyar, német és francia nyelvű tábla már nincs. „Újat készítünk, a korábbi feliratok mellett pedig Bem anyanyelvén, azaz lengyelül, illetve törökül is megszövegezzük azt” – mondta Szente László. /Benkő Levente: Eltűnt a két hete felszerelt Bem-tábla. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./
2008. április 1.
Magyar állami érdemrendeket adtak át március 31-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére a romániai magyar közösségek érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszternek, illetve Winkler Gyula EP-képviselőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta. Eckstein-Kovács Péter és Varga Attila szenátor, illetve Varga Gábor, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapták, Varga Andrea történész pedig a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vette át. A kitüntetettek életpályáját Terényi János, Magyaroszág bukaresti nagykövete méltatta, személyesen nyújtva át a díjakat. /Király K. László: Magyar állami kitüntetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
2008. április 2.
Megérkezett Bukarestbe, az április 2-án kezdődő NATO-csúcsnak George W. Bush amerikai elnök, elkísérte őt Condoleezza Rice külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is. Bush előzőleg Kijevben tárgyalt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, megbeszélésük fő témája Ukrajna NATO-csatlakozása volt. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította Kijevet. Bushnak ez a második romániai látogatása, korábban 2004-ben járt Bukarestben, az ország NATO-csatlakozása alkalmával. Bush látogatására rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor. Románia hatalmas erőket mozgósított, hogy a NATO-csúcstalálkozót semmi se zavarja meg: hatvan állam- és kormányfő, illetve csaknem háromezer meghívott biztonságát kell szavatolni. A bukaresti csúcson részt vesz Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. /Világpolitikai témák a ma kezdődő bukaresti NATO-csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 2.
Vitát keltett Bukarestben a NATO-csúcs előestéjén az államfői televíziós nyilatkozat, amely szerint az Ukrajnával 1997-ben kötött alapszerződést aláíró román politikusok „szemrebbenés nélkül” elárulták Románia érdekeit. Traian Basescu államfő azt mondta: Románia akkori vezetői elsietett, előnytelen megállapodást kötöttek Kijevvel, s ennek levét issza az ország. Szerinte a rossz alapszerződés miatt most Bukarestnek a hágai nemzetközi bíróságon kell keresnie igazát Ukrajnával szemben több vitás kérdésben. Az államfő neveket nem említett, de Emil Constantinescu akkori elnökre és Adrian Severin külügyminiszterre utalt a nyilatkozatában. Mindketten reagáltak kijelentéseire. Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy az államfői nyilatkozatok ártanak a két szomszédos ország viszonyának. /Elődeit bírálja Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. április 2.
Újabb részletet közölt a lap Katona Szabó István A nagy hazugságok kora című önéletírásból. Romániában az 1940-es évek végén a leszámolások folytatódtak, több írót elhallgattattak, illetve üldöztek. A magyar irodalomban hasonló volt a helyzet, ismertek voltak főleg Méliusz József kirohanásai, aki szerint még Sinka Istvánt is ki kell ebrudalni Erdélyi Józseffel együtt az irodalomból. Méliusz Kodolányi János, Németh László, Szabó Lőrinc művei indexre helyezését is helyeselte Szabó Dezsővel és Nyírő Józseffel együtt. Bözödi György meghurcolásának Katona Szabó István is tanúja volt Kolozsváron. A „szelektálók” között jeleskedett Földes László is, aki féltette Nyírőtől, de általában a népi íróktól a magyar olvasókat, Földes ekkor az Állami és Irodalmi Kiadó kolozsvári szerkesztőségét vezette. Mint marxista esztéta, az Andreeseu Intézetre nevesített egykori Magyar Művészeti Intézetben tartott előadásokat. Ebben az időben a nagy román költő, Tudor Arghezi cipőfűzőt árult Bukarestben. Sadoveanut kiáltották ki a román irodalom legjelentősebb alakjának. Sadoveanu halála után, a Sztálin halála utáni „olvadás” idején vették elő Arghezit, beültették egy írószövetségi kongresszuson ünnepélyesen az elnökségbe azok, akik, addig gyalázták. Arghezi anyja magyar volt, de görcsösen igyekeztek, nehogy a közismert Eminovics-Eminescu után kiderüljön, hogy a XX. század legnagyobb román költője nem tiszta román. József Attila pedig maga írta: „apám félig székely, félig román vagy talán egészen az”, de ez benne van minden magyar iskoláskönyvben, és senkiben nem okozott kisebbrendűségi érzést a magyar kultúra vagy a költő értékével kapcsolatban. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2008. április 3.
Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 4.
Albániával és Horvátországgal bővül a NATO a szövetség bukaresti csúcstalálkozója után, Macedónia azonban nem kapott meghívást mindaddig, amíg nem rendezi a névvitát Görögországgal. Jaap Hoop de Scheffer NATO-főtitkár üdvözölte az Ukrajnában és Grúziában végrehajtott reformokat, de a két országot csak később vonják be az atlanti szövetség tagsági akciótervébe (MAP). Április 3-án Bukarestbe érkezett Vlagyimir Putyin orosz államfő, tárgyalásokat fog folytatni a NATO-vezetőkkel. /Horvátország és Albánia meghívást kapott, Macedónia nem. Ukrajnát és Grúziát is csak később vonják be a tagsági akciótervbe. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. április 4.
Az autonómiák rendszerének differenciált bevezetése nemcsak a kisebbségi magyarság, hanem a délkelet-európai térség stabilitása szempontjából is fontos lenne, fejtette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő az Európai Parlament délkelet-európai országokkal való kapcsolatokért felelős küldöttségének április 2-i ülésén. Tőkés László közleménye szerint az ülésen Becsey Zsolt néppárti EP-képviselő a délvidéki magyarok és a koszovói szerbek helyzetének azonos mérték szerinti rendezése mellett foglalt állást. Jean Marinescu román képviselő a kisebbségi autonómia „veszélyes” voltára hívta fel a figyelmet. Tőkés ismertette a tanácskozás résztvevőivel a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nevében a Bukarestben zajló NATO-csúcsértekezlet alkalmából megfogalmazott nyílt levelet. Tőkés a kisebbségi kérdés meghatározó fontosságára mutatott rá a volt Jugoszlávia összeomlásában. A szerb nép újkori tragédiájának egyik legfőbb előidézője a kisebbségek és az együtt élő más nemzetek nacionalista elnyomása – mondta. Mint leszögezte, ugyanazokat a hibákat és vétkeket a mai Szerbiában és az egyesült Európában nem szabad megismételni. /Autonómiákat szorgalmaz Tőkés Délkelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2008. április 5.
Románia legnagyobb sikere a bukaresti NATO-csúcson az, hogy az Észak-atlanti Szövetség kiegészíti az amerikai rakétavédelmi rendszert, így Románia is védelem alá kerül – olvasható a román sajtóban. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2008. április 5.
1942 augusztusában az erdélyi írók marosvécsi találkozóján néhány író nyilatkozatot fogalmazott, amelyet a helikoni közösség elfogadott. Szövege az Erdélyi Helikonban megjelent 1942 őszén, az erdélyi magyar írók nyilatkozataként. A szöveg az erdélyi népek közti békesség, a kultúra és a humanizmus értékeinek védelmében írott valóságos himnusz. Elítéli a Budapestről Erdélybe ejtőernyőzött hivatalnokokat, intézményeket és kormányzati szerveket, szembefordul a náci ideológiával és hatalmi gyakorlatával. Az aláírók között volt Wass Albert. Szőcs Géza kiállt Wass Albert mellett, aki irodalmunk jelesei között van, akkor is, ha felfogásában és eszközeiben egy anakronisztikusabb, 19. századi eszményt látszik folytatni. A funtineli boszorkány című regénye a román nép iránti szimpátiának, a vele való mélységes együttérzésnek olyan dokumentuma, amelyet a jobb érzésű románok is elismernek. Szőcs Géza sérelmesnek tartja az egész magyar kultúra nevében, hogy valaki azért számítson mind a mai napig stigmatizáltnak, mert 60 évvel ezelőtt Bukarestben valaki kiagyalt egy azóta sem bizonyított vádat. Mások azt mondják, nem Wass Alberttel van baj, hanem azokkal, akik nevét a zászlójukra tűzték. Akkor azokkal tessék vitatkozni, hangsúlyozta Szőcs Géza. (Szőcs Géza: A százéves Wass Albert. Erdélyi Napló, 2008. március 5.) /(bölöni): Mit üzen a sírból? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2008. április 7.
Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2008. április 8.
A nettó átlagbér több mint háromszorosára nőtt az utóbbi tíz évben, a következő 5 esztendőben azonban a növekedés mértéke mindössze másfélszeres lesz – olvasható ki a Bukarestben kiadott statisztikai adatokból és előrejelzésekből. A Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint 1998-tól 104 euróról 325 euróra növekedett az átlagbér a gazdaság egészét tekintve. /Triplájára nőtt a bér az utóbbi tíz évben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2008. április 8.
Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
