Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke kérte a román kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) novemberben Isztambulban esedékes csúcstalálkozóján. Petru Lucinschi és Emil Constantinescu román elnök a múlt héten telefonon beszéltek, megvitatták a Chisinau /Kisinyov/ és Tiraspol közötti viszály rendezésének módozatait. A Moldovai Köztársaság területének 12 százalékát kitevő "Dnyeszter menti köztársaság" függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres kofliktushoz is vezetett. /A moldovai elnök a román kormány segítségét kéri. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
1995. október 26.
Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./
1995. február 20.
Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1995. február 21.
A kétnapos látogatás végén a két kormányfő, Vacaroiu és Anghel Sangheli közös sajtóértekezletet tartott Chisinauban. Vacaroiu szerint a látogatás hozzájárult a bizalom megerősítéséhez. "Meg kell értetnünk a világgal: az adott történelmi körülmények között két erős román állam él egymás mellett" - jelentette ki Vacaroiu. /Új Magyarország, febr. 22./
1995. március 23.
Moldova nagyobb városaiban a diákok sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a chisinaui kormány döntése ellen, hogy a jövőben nem a románok, hanem a nemrég függetlenné vált ország történelmét oktatják. /Magyar Nemzet, márc. 23./
1995. március 27.
A "Dnyeszter menti Köztársaságban" állomásozó 14. orosz hadsereg maradása mellett voksoltak a hivatalosan a Moldvai Köztársasághoz tartozó terület lakosai márc. 26-án, a népszavazáson. Moszkva és Chisinau az elmúlt év közepén megegyezett a katonaság kivonásában. A szakadár köztársaság lakói azt szeretnék, ha Lebegy tábornok katonái maradnának. /Magyar Nemzet, márc. 28./
1995. március 29.
Mircea Geoana márc. 29-i sajtóértekezletén visszafogottan reagált Funar újabb, Iliescu elnökhöz intézett levelére, mondván, a külügyminisztérium dönt arról, hogy kik folytatnak tárgyalást azt alapszerződésről. Szergej Filatov látogatásáról elmondta, hogy az orosz küldöttséget fogadja Melescanu és az Olaszországból visszatérő Iliescu elnök is. Geoana cáfolta, hogy a Chisinauban folyó diáktüntetésekhez köze lenne Románia ottani nagykövetségének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. március 30.
Sztrájkoló dolgozók, tanulók és egyetemi hallgatók tömegei, mintegy százezren tüntettek márc. 30-án az előző napokhoz hasonlóan Chisinau utcáin, annak ellenére, hogy a kormány gazdasági követeléseik teljesítését ígérte. A román nyelvre vonatkozó követelést azonban a kormány a destabilizáló erők politikai manőverének minősítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. július 14.
Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./
1995. július 24.
Moldova igényt tart a Duna torkolatvidékén a folyó 100 méteres szakaszára. Chisinau tervezi, hogy szeptembertől saját kikötőt épít ezen a területen, ez derült ki a Moldova és Ukrajna határkijelölő bizottságának első ülésén. Leonyid Oszavoljuk, a bizottság ukrán elnöke elmondta, hogy a partvidék Ukrajna része. Moldova az említett partszakaszon kívül visszakövetel 100 olyan szanatóriumot Odessza körzetében, amelyet annak idején köztársasági forrásból építettek fel, továbbá igényt tart 19 ukrán területen levő vasútállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 24./
1995. augusztus 27.
Grigore Eremei nagykövet a Moldovai Köztársaság függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján, aug. 27-én, a bukaresti televízióban mondott beszédében cáfolta, hogy elhidegültek a Romániával való kapcsolatok. Etnikai kérdésekben Chisinau a párbeszéd híve, a nagykövet értékelte a gagauz autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 27.
Grigore Eremei nagykövet a Moldovai Köztársaság függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján, aug. 27-én, a bukaresti televízióban mondott beszédében cáfolta, hogy elhidegültek a Romániával való kapcsolatok. Etnikai kérdésekben Chisinau a párbeszéd híve, a nagykövet értékelte a gagauz autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. szeptember 12.
Moldova hajlandó autonóm köztársasági státuszt biztosítani a Dnyeszter menti Köztársaságnak, nyilatkozta szept. 12-én Mircea Snegur moldovai elnök. Szept. 11-én Moldovába érkezett Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízottja, Volodimir Furlako, hogy közvetítsen a Chisinau és Tiraszpol közötti viszályban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. szeptember 28.
A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./
1997. május 7.
Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozott a máj. 7-én Dnyeszteren túli területekkel kapcsolatos memorandum fontosságát, ezzel megszűnne a feszültségkeltő tényező.A Kremlben ugyanis máj. 8-án aláírják a Primakov külügyminiszter áprilisi chisinaui látogatásakor kidolgozott memorandumot, ugyanakkor az orosz és ukrán elnök a Dnyeszteren túli terület státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá. Ciubuc hangsúlyozta, hogy el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát. Rendezik a vámproblémákat is. Jelenleg ugyanis a Dnyeszteren túli hatóságok külön vámot működtetnek és külön pénzt forgalmaznak. Az ott állomásozó orosz csapatok /14. hadsereg/ egyelőre maradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1997. május 17.
Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. október 3.
A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben fejezte ki felháborodását amiatt, hogy a moldovai testvérország parlamentjében szept. 29-én egy kommunista képviselő, Vlagyimir Voronyin a Kereszténydemokrata Párt nevében fasisztának nevezte a trikolórt. Az incidens után 26 képviselő kivonult a kisinyovi parlamentből, s bűnvádi eljárás megindítását követelt a honatya ellen /A trikolórgyalázás ellen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2000. október 9.
Kilenc éve annak, hogy a Szovjetunió megszűnését követően Moldova Köztársaság függetlenségét kikiáltották. A Prut és a Dnyeszter között elterülő országnak azonban mindmáig nem sikerült kiterjesztenie szuverenitását a Dnyeszter bal partján fekvő területre, amelyet túlnyomóan oroszok és ukránok laknak. A senki által el nem ismert, ám mégis évtizede létező európai államot, a Transzdnyeszteri Moldovai Köztársaságot ma is az "ott felejtett 14. szovjet hadsereg" védelmezi. Nem oldotta meg a transzdnyeszteri kérdést a néhány évvel ezelőtti háború sem, amelynek során mintegy hatszáz ember vesztette életét. Az utóbbi hónapokban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy orosz nyomásra Moldova Köztársaság két egyenlő rangú állam föderációjává alakul át. Dumitru Braghis miniszterelnökkel Tibori Szabó Zoltán készített interjút. A kormányfő cáfolta az ország föderalizálásáról szóló híreszteléseket, és leszögezte: országa egységes állam marad, a Dnyeszteren túliaknak pedig széles autonómiát biztosítanak. Braghis kifejtette, hogy az elmúlt években országa lényeges átalakuláson ment keresztül. Elfogadták az új, független Moldova Köztársaság alkotmányát. A bruttó nemzeti össztermék hatvan százalékát már a magánszektor állítja elő. Idén befejezik a föld tömegprivatizációját. 1991 óta a közvetlen külföldi befektetés 550 millió dollárra emelkedett. Júniusban Vlagyimir Putyin elnök Kisinyovba látogatott. Kidolgozták Transznyisztria statútumát, mind Ukrajna, mind pedig Oroszország különbizottságokat hozott létre a transznyisztriai helyzet rendezésére. Putyin megismételte, hogy Oroszország elismeri Moldova Köztársaság területi integritását, függetlenségét és oszthatatlanságát. Transznyisztriának széles autonómiát biztosítanak. Tibori megkérdezte: Románia idéntől alanyi jogon román állampolgárságot ad a moldovai románajkú állampolgároknak. Hogyan látja ezt a moldáviai kormány? A kormányfő megjegyezte: aláírták a moldovai-román alapszerződést. Románia néhány hónapja útlevelet követel a határon a moldovai állampolgároktól. A román állampolgárságot illetően: a moldáviai törvények csakis abban az esetben teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ha a szóban forgó országgal erre vonatkozó kormányközi egyezmény létezik. Romániával egy ilyen kormányközi megállapodás kidolgozása folyamatban van. A kormányfő elismerte, hogy több hónapos a késedelem, főképp a falusiak esetében a nyugdíjak kifizetésében, s az emberek nehéz körülmények között élnek. /Tibori Szabó Zoltán: Moldova egységes állam marad. Interjú Dumitru Braghissal, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. február 14.
Chisinauban megrohanták az emberek a konzulátusokat. Több százezer besszarábiai román állampolgárságot szeretne kapni, adta hírül a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2000. március 9.
Márc. 2-4-e között a Moldovai Köztársaság Iparjogvédelmi Ügynöksége meghívására Varga Gábor, az Állami Szabadalmi- és Védjegyhivatal vezérigazgatója hivatalos küldöttség élén Kisinyovba látogatott. Áttekintették az utóbbi esztendők folyamán egyre szorosabbra fonódó együttműködés állomásait és ötéves távlatra szóló együttműködési szerződést írtak alá. /Varga Gábor Kisinyovban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2000. március 17.
Márc. 15-én a román és a moldovai külügyminisztérium szakértői tárgyalóasztalhoz ültek a kettős állampolgárság ügyében. Márc. 15-vel kezdődően nyolc romániai város rendőrparancsnokságán igényelhetik az állampolgárságot mindazok a moldovaiak, akik bizonyítani tudják, hogy ők maguk vagy valamely ősük 1940-1944 között román állampolgársággal rendelkezett. Bara Gyula államtitkár elmondta, hogy Moldova Köztársaság hivatalos tiltakozását követően Dudu Ionescu belügyminiszter tájékoztatta a kabinetet. Elmondta, hogy a moldovaiak román állampolgárságát egy korábbi rendelkezés szabályozza. A kettős állampolgárságról Romániában nem volt olyan vita mint Magyarországon. Jelenleg nem lehet tudni, hogy milyen kötelezettséggel jár ez a román államra, illetve az új állampolgárokra nézve. Nem tudni, hogy áttelepednek vagy kettős állampolgárként továbbra is Moldovában élnek. A román külügy jelenlegi álláspontja szerint a moldovai kormány túlreagálta az ügyet. - Számos kérdés van függőben. A keleti határ megerősítését és biztonságát vállalta Románia, és tiszteletben is kell tartania. Ezt a moldovaiak is tudják, és próbálják kihasználni a még adott lehetőségeket mielőtt intenzíven beindulna a folyamat. /Gál Mária: Sorba állnak a román állampolgárságért. Kisinyov túlreagálta az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2000. április 28.
Ápr. 28-án Chisinauban aláírták a Románia és Moldova Köztársaság közötti alapszerződést. Ez az utolsó a Románia és szomszédai közötti szerződések sorában. Románia Bulgáriával 1992. jan. 27-én, Jugoszláviával 1996. máj. 16-án, Magyarországgal 1996. szept. 16-án, Ukrajnával 1997. jún. 2-án Konstancán írta alá az alapszerződést. A román-moldován alapszerződés szövegét nem hozták nyilvánosságra, de kiszivárgott, hogy nyitva hagytak néhány kérdést, amelyet a két ország közötti "speciális" viszonnyal magyaráznak. A román politikai pártok vezetői nem kívánják felvállalni azt, hogy Moldova Köztársaságot más államokkal azonos státusúnak tekintsék. /Chisinauban aláírták a Románia és Moldova Köztársaság közötti alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2000. június 2.
Megbízatásának lejártával elutazott Chisinauból Hodicska Tibor, aki az elmúlt négy évben nagykövetként Magyarországot képviselte a Moldovai Köztársaságban. Elutazása előtt a nagykövet nyilatkozott az MTI-nek a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Moldovai Köztársaság belső helyzetéről. - Moldovának alapvetően meg kell oldania az energiafüggősség felszámolását - amit az energetikai szektor magánosítása, a monopóliumok felszámolása hozhat meg - és a mezőgazdaság átalakítását. Ezeken a területeken népszerűtlen intézkedéseket kell hozni, mert amíg ezek a kérdések meg nem oldódnak, addig az életszínvonal csökkenni fog. /A távozó moldovai magyar nagykövet helyzetelemzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2001. március 13.
Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2001. március 13.
Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./
2001. április 12.
A BASA-press nyilvánosságra hozta annak a nyilatkozatnak a szövegét, amelyet a Moldova Köztársaság elnöke és a szakadár Transznisztria vezetője - Vlagyimir Voronin és Igor Szmirnov - írtak alá ápr. 9-i találkozójukon Tiraszpolban. Eszerint a chisinaui és tiraszpoli hatóságok "elismerik, hogy az Orosz-Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik". A közlemény rámutat, hogy "a felek megbeszéléseket folytattak a szakértői szinten tartott tárgyalások újrafelvételéről" és "elismerik a korábban aláírt dokumentumokat". /Moldova csatlakozna az Orosz Föderációhoz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2001. április 29.
Tasnádszántó plébánosa, Jitaru-Szél Antal csángó származású. A Bákótól húsz kilométerre lévő Nagypatakon (Valea Mare) született. A falu egybeépült a községközponttal, Forrófalvával (Faraoani). A két településen legalább nyolcezer lélek él, két plébánia van, a két rendőrön és a közigazgatási személyeken kívül mindenki csángó. A katolikus pasztoráció Csángóföldön még a hagyományos alapokon nyugszik, az új irányzatok nem nagyon törtek még be, és ennek köszönhetően az emberek sokkal jobban irányíthatók. 1989 után egyre népszerűbb lett ez a vidék a nyugati szerzetesrendek körében. Megjelentek a falvakban a férfi és női szerzetesrendek, rengeteg szerzetesi házat építettek, és helyben felszippantották a hivatásokat, nagyon sok fiatal - akiknek számára nincs munkalehetőség - lépett és lép be ezekbe a rendekbe. Egyetlen faluból, a plébános szülőfalujából legalább tizenöt pap származott el különböző vidékekre, többek között Chisinau tavaly januárban felszentelt püspöke, Kósa Anti - vagy Anton. A Iasi-ból kikerült papok felkészültek, és őszintén, mélyen vallásosak, erős hivatástudattal rendelkeznek. A plébános reménytelen vállalkozásnak tartja a magyar nyelv megmentését, ugyanis a csángó kulturális értékek kiölése szisztematikusan folyt. /Fodor István: Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29.
2001. május 7.
A moldovai Dnyeszteren túli terület szeparatista hatóságai máj. 4-én szabadon engedtek a kilenc éve bebörtönzött Ilie Ilascut, aki azért küzd, hogy Moldova egyesüljön Romániával. A 48 éves közgazdász professzort 1992-ben tartóztatták le a szeparatista hatóságok Moldova keleti részén, és 1993-ban halálra ítélték az egykori Szovjetunió elleni terrorizmus vádjával. Ilascu vezette a Moldovai Népi Front nevű mozgalmat, amely Moldova Romániával történő egyesítését tűzte zászlajára. Ilascu szabadon engedésében szerepet játszott Vlagyimir Voronyin moldovai elnök, aki személyes befolyását is latba vetette a kiszabadításáért folytatott tárgyalásokon. A szeparatisták vezére, Igor Szmirnov, az Ilascu szabadon engedésével kapcsolatban szervezett sajtóértekezleten elmondta: ezek után megbékélési lépést vár Voronyintól. Ion Iliescu államfő üdvözölte Ilascu szabadulását, aki további terveivel kapcsolatban közölte: Chisinauban megvárja, amíg politikai mozgalmának három másik bebörtönzött tagját is szabadon engedik, majd Romániába megy, hogy ott a szenátusban dolgozzon, hiszen a 2000. novemberi választásokon képviselővé választották. /Szabadon engedték Ilie Ilascut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. június 1.
Az orosz törvényhozás külügyi bizottságának elnöke, Dimitrij Rogozin Bukarestbe látogatva egyértelműen Románia tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Az alaphang az volt, hogy Románia NATO-integrációja nem tenne jót Bukarest és Chisinau viszonyának. Az új moldovai vezetésnek, Voronyin elnökkel az élen már nem prioritása az euroatlanti integráció. Moldova Köztársaság az Orosz Föderációba fog integrálódni, s amennyiben Románia a NATO felé tart, ez problémássá teszi majd a két román állam viszonyát. Az orosz politikus javaslatot is tett: amennyiben Romániát nem fogadja a NATO, Oroszország kész a partneri viszony kialakítására, s hosszú távon azt sem tartja kizártnak, hogy ilyen körülmények között a két román állam egyesüljön. /Kelemen Hunor: Politikai zsarolás moszkvai módra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2001. július 2.
Románia és Moldova Köztársaság állampolgárainak útlevélre van szükségük július 1-től, ha egymás országába látogatnak. A Kisinyovban jún. 29-én megkötött egyezményt az Európai Unió követelményeinek megfelelő szigorításnak tekintik. Eddig a moldovaiak, akiknek kétharmada román származású, személyi igazolványukkal utazhattak Romániába. Moldovában az útlevél kb. 20 dollárba kerül, ez az átlagjövedelem fele. Éppen ezért Románia egymillió dolláros segélyt ad Moldovának, hogy segítse a kisjövedelműeket útlevelük kiváltásában. /Mi fizetjük a Pruton túliak útlevelét. Tegnaptól kötelező az útlevél Románia és Moldova között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
