A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2009. január 31.
A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeum fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. (Erdély FM) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2009. május 31.
A Feltámadási menet a magyarországi zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezésére született 2005-ben. Célja, hogy megújítsa az emberek szövetségét a feltámadt Krisztussal, valamint nemzeti újjászületés vágya. A körülbelül 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a Feltámadási menet jelvényét. Ez egy fából faragott, ősi motívumú, húsvét és pünkösd (szárny) szimbolikáját egyaránt hordozó kereszt. A részt vevő közösségek egy-egy szalagot kötnek rá, a zarándokkönyvbe pedig beírják a mindnyájunknak szánt üzenetüket, élményeiket. Az idei útvonal (is) mintegy „szívet rajzolt” a Kárpát-medencébe. A menet egyik ága Zamárdiból dél-nyugati irányba indult, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyén lépett be Erdélybe s haladt Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé haladt és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot és Kárpátalját kötötte össze Csíksomlyóval. Főszervező Gál Péter József, a zamárdi egyházközség képviselője. Kolozsváron május 19-én, a Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében fogadták ünnepélyesen a Feltámadási menetjelvényét. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: az ősök és a hősök szent hitére épül a jövő. Majd megáldotta a kolozsváriak szalagját, melyet Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kötött fel a jelvényre. Ezt másnap reggel továbbvitték Tordatúrra, onnan Tordára. Innen haladt az összetartozás útvonalán a csíksomlyói úti cél felé. A Feltámadási menet pünkösd szombatján úgy ért véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felvitte a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében celebrált búcsús nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítették őket. Az újra eggyé lett jelvényt azután a csobotfalvi közösség tagjai vitték le a plébániatemplomba a csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyükre. /Fodor György: A Feltámadási menet jelvénye Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./
2009. május 31.
A Feltámadási menet a magyarországi zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezésére született 2005-ben. Célja, hogy megújítsa az emberek szövetségét a feltámadt Krisztussal, valamint nemzeti újjászületés vágya. A körülbelül 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a Feltámadási menet jelvényét. Ez egy fából faragott, ősi motívumú, húsvét és pünkösd (szárny) szimbolikáját egyaránt hordozó kereszt. A részt vevő közösségek egy-egy szalagot kötnek rá, a zarándokkönyvbe pedig beírják a mindnyájunknak szánt üzenetüket, élményeiket. Az idei útvonal (is) mintegy „szívet rajzolt” a Kárpát-medencébe. A menet egyik ága Zamárdiból dél-nyugati irányba indult, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyén lépett be Erdélybe s haladt Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé haladt és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot és Kárpátalját kötötte össze Csíksomlyóval. Főszervező Gál Péter József, a zamárdi egyházközség képviselője. Kolozsváron május 19-én, a Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében fogadták ünnepélyesen a Feltámadási menetjelvényét. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: az ősök és a hősök szent hitére épül a jövő. Majd megáldotta a kolozsváriak szalagját, melyet Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kötött fel a jelvényre. Ezt másnap reggel továbbvitték Tordatúrra, onnan Tordára. Innen haladt az összetartozás útvonalán a csíksomlyói úti cél felé. A Feltámadási menet pünkösd szombatján úgy ért véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felvitte a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében celebrált búcsús nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítették őket. Az újra eggyé lett jelvényt azután a csobotfalvi közösség tagjai vitték le a plébániatemplomba a csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyükre. /Fodor György: A Feltámadási menet jelvénye Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./
2009. augusztus 7.
Augusztus 7-én kezdődik Jászberényben a Csángó Fesztivál. Jászberény már 19. alkalommal ad otthont a Csángó Fesztiválnak. E hagyomány 1990-ben, egy utazással kezdődött. Ekkor látogatott el ugyanis a magyar élő néptánc gyökereit kutató Jászság Népi Együttes Moldvába, hogy felfedezze az ott élő népcsoport különleges kultúráját. A látogatás olyan jól sikerült, hogy még abban az évben meghívtak egy autóbusznyi erdélyi és moldvai táncost, zenészt Jászberénybe. Az idei rendezvény a magyarországi Zagyva Banda és az erdélyi csíkcsobotfalvi Antal Banda koncertjével kezdődik. A fesztivál immár harmadik alkalommal magyar–magyar konferenciával egészül ki, a téma a felcsíki székelység megmaradásának, továbbélésének lehetősége lesz. /Kánya Gyöngyvér: A csángó hagyaték megőrzése. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
