1944. október 8-án a "Maniu-gárdisták" Csíkszentdomokoson megöltek 11 ártatlan magyar embert. A román szabadcsapatok rémtettei a szárazajtai mészárlással kezdődtek, majd rablás és fosztogatás kíséretében tovább gyilkoltak, Csíkmadarason két, Csíkkarcfalván egy, Gyergyószentmiklóson három embert végeztek ki, utána érkeztek Csíkszentdomokosra. A magyar áldozatokra emlékezve okt. 8-án Csíkszentdomokoson emlékművet avattak, Bara Barnabás alkotását. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek celebrálta a misét, majd az emlékműnél többek között Magyari Lajos szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1994. november 23.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1999. szeptember 30.
A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
1997. február 2.
Kelemen Hunort, a kolozsvári rádió és a Korunk szerkesztőjét javasolta az RMDSZ a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe. A jelöléssel Ion Caramitru művelődési miniszter egyetértett, így személyében kinevezik az ország legfiatalabb, 30. életévét még be nem töltött államtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./ Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967/ állatorvosi diplomát szerzett, majd újságíróképzésben vett részt e bölcsészkaron, majd beiratkozott a filozófiai karra, most utolsó éves. 1991-től a kolozsvári rádió, 1995-től a Korunk szerkesztője. 1993-ban Soros-ösztöndíjjal eljutott Münchenbe, 1995-ben jelent meg Mínuszévek című verseskötete, 1996-ban egy éves alkotói ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól. Kelemen Hunor febr. 3-án találkozott a miniszterrel, akivel egyeztette a megoldásra váró feladatokat: létrehozzák a minisztériumon belül a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1997. március 9.
Kelemen Hunor /sz. Csíkkarcfalva, 1967. okt. 18./, az RMDSZ művelődésügyi államtitkára a vele készült interjúban elmondta, hogy a minisztériumban elsősorban a kisebbségi bizottság vezetésével, újjászervezésével bízták meg, ezenkívül a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a különleges kulturális igazgatóságok vezetésével. Õ fogja irányítani a létrehozandó, civil szférával kapcsolatos igazgatóságot is. Kinevezése óta több problémával találkozott, így az egyházak azon tárgyainak sorsával, amelyeket a bukaresti Nemzeti Múzeum 1971-en vett el. Semmiféle törvény nincs arra, hogy a múzeum ezeket eltulajdonítsa. További probléma a nagyváradi volt katolikus püspöki palota /jelenleg múzeum/ tulajdonjogának visszaállítása, a marosvásárhelyi Teleki Téka különálló intézményként való működtetése, az árkosi kastély helyzete, amelybe a Keleti Kárpátok Múzeumát akarják berendezni, ez előző miniszter rendelete szerint, de most más lehetőséget keresnek. - A kisebbségi kulturális folyóiratok munkatársai két hónapja nem kaptak fizetést.- A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. Az 1997-es költségvetés elfogadása után kiderül, mennyi pénzzel fog rendelkezni a minisztérium, a kisebbségi igazgatóság. A minisztérium decentralizációt kezd, visszakerülnek az önkormányzathoz, a városokhoz intézmények,. Arra a kérdésre, hogyan támogatják a lapokat, az államtitkár válasza: le akarják építeni, illetve átgondolni a lapok támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2000. október 11.
A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2000. november 22.
Két újabb füzettel gyarapodott a Csíki Műemlékek sorozat. Ezúttal a Szőcs-testvérek: Imre és Miriam két csíki műemléktemplom: a csíkkozmási és a csíkkarcfalvi bemutatására vállalkoznak. A Csíki Műemlékvédő Egyesület támogatásával, valamint a megyei tanács finanszírozásával újabb füzetet várhatók, a sorozatot 14 kiadványosra tervezték. /Kristó Tibor: Újabb műemlék-füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2000. március 18.
E hónap elején Bukarestben Ion Caramitru kultuszminiszter bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius templom felkerült a világörökség listájára. Mihály Zita műemlékvédő muzeológus kifejtette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom (egyedüli megyénkben, sokan tévesen a csíkkarcfalvit is ide sorolják, holott vártemplomnak számít) első olyan műemlékünk, amely immár a világörökség listáján szerepel. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és moldvai kolostorok mellett a székelyderzsi templomot is a világörökség részévé nyilvánították. A múlt év végén döntött így a Világörökségi Bizottság. /Kristó Tibor: A derzsi templom a világörökség listáján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./
2000. július 12.
Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./
2000. augusztus 12.
Az 1997 óta Csíkkarcfalván működő Nagyboldogasszony Egyesület első ízben szervezi meg a falu védőszentjéről - Nagyboldogasszonyról - elnevezett falunapokat augusztus 13-15-e között. A csíkkarcfalvi iskola aug. 14-én Martonffi György püspök, a falu szülötte nevét veszi fel, majd a kolozsvári Tarisznyás népi- és a Minium régizene együttes, valamint a csíkszeredai Művészeti Líceum előadása következik. Délután ismertetik Csíkjenőfalva készülő monográfiáját, a jenőfalvi Tájház alapkövének letétele, valamint a felcsíki zenészek találkozója várja az érdeklődőket. Aug. 15-én, Karcfalva búcsús ünnepén fogadják a keresztekkel érkező zarándokokat, majd ünnepi szentmisére kerül sor. Délután fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Nagyboldogasszony-Napok Felcsíkon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2000. szeptember 13.
Kelemen Hunor államtitkár a választáson Hargita megyében indul. Azzal indokolta döntését, hogy Kolozsváron dolgozott ugyan, de Csíkkarcfalván születte 1967-ben, ott is van az állandó lakhelye. 1997 óta az állami közigazgatásban gyakorlatot szerzett. 1993-ban végezte Kolozsváron az állatorvosit, 1997-ben filozófiából államvizsgázott, most pedig másodéves a jogon. Elmondta, hogy Hargita megyében hihetetlenül rosszak az utak, a legrosszabbak az országban. Ezen kell változtatni. A másik gond, hogy bevezessék a földgázt valamennyi csíki faluba. Ugyancsak fontos az erdők visszaadásának ügye. Szükséges, hogy az oktatási intézmények piacorientáltak legyenek. Székelyföldnek szüksége van helyi egyetemi szintű oktatásra is. /Cseke Gábor: Hasznosítani a megszerzett tapasztalatot. Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral, a csíki előválasztások képviselőjelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2001. augusztus 15.
Immár második alkalommal szervezték meg a falunapokat Csíkkarcfalván és Jenőfalván. A szervezők - Karcfalva Községi Tanácsa, a Nagyboldogasszony Egyesület, a Csíkjenőfalváért Egyesület, valamint a Csorgó Ifjúsági Szervezet -gazdag programot állítottak össze. Csíkkarcfalván köszöntötték a vendégeket, köztük a testvértelepülések (a magyarországi Helvécia és Mernye) küldöttségeit, valamint a megyei tanács képviselőit, aztán a helybeli Mártonffy György Általános Iskola tanulói Kőműves Kelemen balladáját mutatták be. Bemutatták Pál-Antal Sándor főlevéltáros-kutató Csíkkarcfalva múltjából című könyvét. A szerző monográfia-előzetesnek nevezte a kiadványt. Volt hittanvetélkedő, gyermektáncok és játékok a parkban, majd a Csorgó Ifjúsági Szervezet bemutatta Tamási Énekes madár című színművét. Aug. 15-én felszentelik a papilak udvarán emelt új kápolnát, valamint azt a házat, mely vendégek fogadására alkalmas. /Kristó Tibor: Nagyboldogasszony-napok Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2001. szeptember 1.
/ Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen élő és dolgozó levéltáros-történésznek két szülőfaluja van. Apai ágon Csíkmadarasról, anyai ágon Karcfalváról származik. Csíkmadaras történetét már megírta. Csíkkarcfalva múltját idéző dolgozatát (Alutus Kiadó, Csíkszereda 2001.) nemrég mutatta be dr. Balázs Lajos tanár, a falu napján. A falutörténet felidézte, mit írt a Romániai Magyar Szó 1950 nyarán az akkor ott szolgáló Léstyán Ferencről /Léstyán Ferenc úr a zsírosparasztok koronázatlan királya címmel/. Idézet: "Ők a hit és a vallás erkölcs bajnokai, templomi elölülők, a perselypénzek felosztói, az imperialista politika egyházi lepelbe burkolózó gazfickói. Ez a banda lelt hűséges cinkostársra Léstyán Ferenc plébánosban, aki kényelmesen berendezett plébániáján velük együtt agyalta ki, hogyan kell a vallásosság cégére alatt végrehajtani a háborúra uszító imperialisták parancsait. A plébános úrnak kenetteljes szavakkal hosszú ideig sikerült palástolnia, hogy az amerikai fegyvergyárosok osztalékaiból részesülő Vatikán egyik legmegátalkodottabb székelyföldi ügynöke." A mából visszapillantva az újságíró megjegyezte: nekik, Erdély koronázatlan királyainak, a nehéz börtönöket, Duna-csatornát megjárt papjainknak, igaz embereinknek köszönhetjük, hogy emelt fővel járhatunk az utcán. /B.D.: Koronázatlan királyok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2002. október 7.
Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2002. november 5.
A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./
2002. november 26.
Szabó Kázmérnak két év alatt sikerült a kulturális életet kimozdítani a holtpontról Karcfalván, s a kultúrotthonban újraindítani a közművelődési tevékenységet. A mindössze 26 éves könyvtáros és kultúrigazgató beszámolt arról, hogy először színjátszó csoportot hozott létre. Bejegyeztettek egy egyesületet Csorgó Fiatalok Szervezete néven. Falunapokat szerveztek, megemlékező ünnepségeket március 15-én, lovas felvonulással, filmklubot indítottak. Néptánccsoportot is alakítottak. Jelenleg 50-60 fiatal tevékenykedik a különböző közművelődési csoportokban. /Kristó Tibor: Karcfalvi pálfordulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./
2002. december 11.
Szeretik a néptáncot és a népdalokat a gyermekek, és szívből örülnek annak, ha színpadra is vihetik azokat a koreográfiákat, amelyeket oktatóik heti rendszeres foglalkozással és hozzáértéssel állítanak össze - ezt mutatta az idén negyedik alkalommal megszervezett gyermeksokadalom. Dec. 6-án Csíkszeredán, a Művelődési Házban a csoportok kizárólag székelyföldi táncokkal és gyermekjáték-összeállításokkal léptek fel. Most mutatkozott be a városban először a csíkmindszenti hagyományőrző csoport, de eljöttek Csíkkarcfalváról és Csíkjenőfalváról (140 gyereket számláló csoport), Borzsovából, Csíkcsicsóból, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Csíkszeredából, Csíkdánfalváról és Csíksomlyóról is. A fellépő csoportok oktatói a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt művészeiből kerültek ki. Egy ilyen rendezvény alkalmával újra előkerülnek a népviseletek, sőt ha nincs, varratnak. /János Enikő, Csíkszereda: Van utánpótlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2003. január 28.
Sikeresnek bizonyult a Csíkszenttamás önállósodásáról Csíkkarcfalva községben tartott helyi népszavazás. Csíkszenttamás tehát visszakaphatja az 1968-ban elvesztett községi rangját, bár ehhez még hosszú adminisztrációs út vezet. /Csíkszenttamás önállósodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2003. május 10.
Máj. 9-én Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban került sor Pál-Antal Sándor legújabb könyveinek bemutatójára. A Csíkkarcfalván született marosvásárhelyi levéltáros ezúttal három könyvvel jelentkezett: A székelyföldi erdészet és faipar, Székely önkormányzat-történet, Székelyföld és városai. A dokumentumértékű munkákat Koszta Nagy István méltatta, majd a szerző dedikálta műveit. /Pál-Antal Sándor könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2003. május 16.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bemutatták Pál-Antal Sándor csíkkarcfalvi születésű marosvásárhelyi levéltáros A Székelyföld és városai című könyvét, továbbá ismertették két korábban megjelent kötetét (Székely önkormányzat-történet; A székelyföldi erdészet és faipar) is. Mindhármat a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentette meg az Erdély emlékezete sorozatban. A Székelyföld és városai több tanulmányt és rövidebb közleményt tartalmaz. Az írások zöme Marosvásárhely és Csíkszereda, illetve környékük történetéhez kapcsolódik. Pál-Antal Sándor másik két könyve manapság foglalkoztatja a közvéleményt. Előbbiről a szerző elmondta, hogy könyvében négyszáz éven át vezeti az önkormányzatiság alakulását egészen 1849-ig, amikor a székely székeket felszámolták. A székelyföldi erdészetről és faiparról szóló könyv társszerzője Kádár Zsombor erdőmérnök. Tanulságos olvasmány, hasznos forrásmunka az újdonsült erdőtulajdonosoknak. - A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek című tanulmányában a szerző jelezte, hogy megoldatlan a magyar levéltáros képzés, nincs utánpótlás. Jelen pillanatban az országban 4-5 magyar levéltáros tevékenykedik, mindenikük nyugdíjazás előtt áll. /Borbély László: Történelmi tanulmányok és közlemények. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
2003. május 30.
Újabb otthoni idős- és beteggondozó központot avattak fel máj. 29-én Csíkkarcfalván. A megyei tanács és a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas együttműködésével, az Európai Unió Phare-programjának támogatásával bővülő intézményhálózat újabb láncszeme ez a központ, amely a legnagyobb a meglévők közül, tevékenysége egész Felcsíkra kiterjed - hangsúlyozta a megnyitón Miklós Árpád, a község polgármestere. Jelen volt Szász János, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas igazgatója is. /Idős- és beteggondozó központ Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2003. augusztus 15.
Aug. 15-16-án Karcfalván negyedszer tartanak falunapot, a Csorgó Fiatalok Szervezete és Karcfalva Község Tanácsa szervezésében, melyen a Csíki Játékszín művészei a Stílusgyakorlatok c. előadással lépnek fel. Este Felcsíki Népzene- és Néptánc találkozó keretében a felcsíki régió néptánc- és népi zenekarai mutatkoznak be. Másnap Fiatalok és közösségi szerepvállalás címmel tartanak tanácskozást a helyi kultúrotthonban. Csíkszentkirályon a falunapok megnyitója aug. 15-én lesz, majd megnyílik Botár László festőművész, Szabó András designer, grafikus és G. Benedek Éva fotókiállítása. Bemutatják a Csíkszentkirályról szóló információs lapot is. Másnap lesz főzőverseny, lovasbemutató, kisállat kiállítás, este az István, a király rockoperát a kaposfüredi rockszínkör adja elő. Aug. 17-én, vasárnap a templomkertben Rákóczi emlékére tartanak ünnepséget. /Falunapok Karcfalván és Szentkirályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2003. október 8.
A Szentmihály, Ajnád, Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) megszervezte a II. Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót, amely a tavalyi évhez képest községi szintről Csík területi szintre terebélyesedett. A csíki falvak csaknem mindegyikében működik ugyanis valamilyen formában, színjátszó csoport. A találkozón hat csoport jelent meg. A műsor szentmiklósi és borzsovai fiatalok fellépésével kezdődött (Víg Ifjak Szentmiklósi Egyesülete), majd fellépett a csíkszentimrei Havasi Meggy néptáncegyüttes /a 2002-ben alakult a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület (CSIKISZ) segíti az együttest/, a Vacsárcsi Ifjúsági Amatőr Színjátszó csoport, a csíkszentgyörgyi Gátkötők csapata, a karcfalvi Csorgó Ifjúsági Szervezet színjátszó csoportja, végül a SZAVISZ színjátszó csoportja. /Fodor Zoltán, SZAVISZ-elnök: Ifjúsági színjátszó találkozó Csíkszentmihályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./
2003. október 9.
A Hivatalos Közlönyben megjelent: létrejön Csíkszenttamás község, Csíkkarcfalva község átszervezése révén. (Ez utóbbihoz tartozik továbbra is Csíkjenőfalva.) /Új község: Csíkszenttamás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./
2003. december 13.
Dec. 14-én lesz Karcfalva kultúrotthonában a Csorgó Fiatalok Szervezete által működtetett közösségi ház megnyitója. A felszerelést nyertes pályázatok útján sikerült előteremteni. Az irodát nyolc számítógéppel szerelik fel, lehetőség lesz internethasználatra, nyomtatásra, fénymásolásra. Ugyanakkor itt különböző képzéseket szerveznek majd. /Közösségi házat avatnak Karcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./
2002. január 31.
Jan. 30-án a Hargita Állami Székely Népi Együttes utánpótlás-csoportjai lépnek színre a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az utánpótláscsoportok teljes taglétszáma 700, ebből az előadás során több mint 500 személy lép fel Dánfalváról, Karcfalváról, Jenőfalváról, Szentegyházáról, Csíkszentkirályról, Csíkcsicsóból, Borzsovából, Csíkmadarasról. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik legfontosabb célkitűzésének tartja, hogy táncosait oktatói feladatok ellátására ösztönözze. Ezzel kívánják biztosítani az együttes utánpótlását, azt, hogy a táncosok közösségébe újabb és újabb tehetséges fiatalok kerüljenek. Ennek a gyümölcse a mostani előadás. /László Z. Csaba: Utánpótláscsoportok előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./
2002. április 6.
Tíz éve hunyt el Domokos Pál Péter /Csíksomlyó, 1901. jún. 28. ? Budapest, 1992. febr. Előbb Csíkkarcfalván és Vulkánban volt tanító, majd Csíkszeredában tanár, aztán Kézdivásárhelyen és Kolozsvárt a tanítóképző intézet igazgatói feladatait töltötte be sikerrel. 1944 után Budapesten élt. Szabó T. Attila professzor írta róla: "... vándorapostol módjára járta be a moldvai falvakat és összegyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot." Többek között, gazdag dokumentációval kiadta Kájoni János Cantionale Catholicum és Petrás Incze János Tudósítások munkáját, ...édes Hazámnak akartam szolgálni címen. Rendületlenül című könyvében Erdély szentéletű püspökének, Márton Áronnak állított örök emléket. Lejegyezte a csángók dalait és szokásait, levéltári és könyvtári kutatásait egybevetette a helyszíni tapasztalatokkal. /Fodor György: Tíz éve hunyt el a csángók vándorapostola. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. április 13.
Kelemen Hunor képviselő ápr. 12-i sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy Csíkkarcfalván vasútállomás melletti kockaköveket kezdték felszedni és elszállítani a Brassói Területi Vasúti Igazgatóság emberei, anélkül, hogy a helyi tanácstól engedélyt kértek volna. A képviselő értesítette Miron Mitrea szállításügyi minisztert, aki a helyszínre küldte a vasúti igazgatóság képviselőjét. Miután 500 négyzetméternyi kockakövet felszedtek, a munkát leállították. Kiderült, hogy a kockakövet a marosfői ortodox kolostor udvarára szállították. A képviselő politikai nyilatkozatra készül a parlamentben az ügy kapcsán. /Törvénysértés Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2002. április 15.
Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
