Szentháromság vasárnapján, jún. 18-án tartják Gyergyóalfaluban a búcsút, azért - mondják az öregek-, mert ez a búcsú esik a csíksomlyói után elsőnek, s megérdemlik e kitüntetést az alfalviak mindazért, amit papjuk, István vezetésével a Tolvajos-tetőn tettek 433 esztendővel ezelőtt hitük védelméért. Jún. 18-án szobrot avattak a legendás hírű István pap emlékére. A szobor Kiss Elek /Marosvásárhely/ alfalvi születésű szobrászművész alkotása, melyet az avatáson Bálint Lajos nyugalmazott érsek szentelt meg. /Bajna György: Szobrot emeltek István papnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2000. június 19.
Jún. 17-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a gyógyszerészek II. Román-magyar Továbbképző előadóülését. Először 1997-ben szervezték meg a továbbképzőt, hogy a magyarországi és romániai gyógyszerészeti szakma között párbeszéd alakuljon ki. Jelentős erkölcsi hozadéka volt a rendezvénynek - értékelte Pál Ágota, az Országos Gyógyszerész Kollégium Hargita megyei fiókjának elnöke. A rendezvényt romániai részről dr. Zágoni Elemér csíkszeredai gyógyszerész, valamint dr. Csedő Károly professzor szervezte. Közel negyven gyakorló gyógyszerész vehetett részt az előadásokon, melyeket neves szegedi és pécsi szakemberek vezettek. A rendezvény jún. 18-án Marosvásárhelyen folytatódott. /Gyógyszerész-továbbképző Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2000. június 22.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elindult a Hannoveri Világkiállításra, ahol képviselni fogják a Kárpát-medence magyarságát. Jún. 23-25-e között a Magyar Pavilonban csak a csíkszeredai együttes fog fellépni, jún. 26-án - a Magyar Napon - a Szolnoki Táncszínházzal és a Gyimes Együttessel együtt. A Magyar Napon a Hargita Székely Népi Együttes fogadja az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttséget. A székely együttes jún. 27-én indul haza Hannoverből, következő fellépésük a csíksomlyói Ezer Székely Leány Napján lesz, júl. 2-án. /(Hátsekné Kovács Kinga): Székely együttes Hannoverben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2000. július 3.
Júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartották meg a csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napja műsorát. Boros Károly, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A szentmisét Gergely István plébános tartotta. A néptánc, népzene és népviselet ünnepén először Szentkeresztbánya hagyományápolói léptek fel. Nem hiányzott a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes, végül a sikeres hannoveri szereplésről hazatért csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Emlékezetes marad a szárazajtai Lármafa együttes és a rekecsini moldvai csángók tánca. Idén első alkalommal szervezte az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány a néhai Domokos Pál Péter által megálmodott ünnepet. /Bajna György: Ezer székely leány napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2000. július 10.
Tőkés László püspökkel készített interjút a Szatmári Friss Újság munkatársa. A püspök a világtalálkozókról elmondta: egy műfajt kellett kikísérletezni, így kialakul egy többtényezős világtalálkozó-minta: "sok helyen, sokféleképpen, sokan találkoznak. Az a kétszázezer hívő, aki Csíksomlyón összegyűl, az a mi "református búcsúnkban" sok helyütt, sokféleképpen gyűl össze." Fel lehet majd becsülni, hogy a százötven rendezvény körülbelül hány embert mozgatott meg. 1991-ben ők kezdtük el ezt a láncreakciószerű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő világtalálkozó elindítását, azóta ebből általános gyakorlat lett. - Nagy kihívás a jelenlegi egyháznak és a kommunizmus utáni társadalmi helyzetnek, hogy tudja megszólítani azokat, akiket alig lehet elérni. Szemléletváltásra, életforma-változásra van szükség. /Fodor István: Református Világtalálkozó: "Egy műfajt kellett kikísérletezni" - Interjú Ft. Tőkés Lászlóval, a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2000. július 10.
A 17. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál júl. 6-án kezdődött Csíkszeredában, majd Csíksomlyón folytatódott. Fellépett a kolozsvári Minium csoport, a tasnádi Maestoso kórus, a nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Lőrinczi György mutatta be saját készítésű lantjait. A Régizene Fesztivál a júl. 9-én Gyergyószárhegyen ért véget. Mészáros Márta és Virágh László Kobzos Kiss Tamás, valamint a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Amaryllis lépett a közönség elé. A Régizene Fesztiváltól függetlenül rendezték meg a júl. 9-én a csíksomlyói kegytemplomban a Kelet-Európai Ifjúsági Fesztiválzenekar szimfonikus hangversenyét, fellépett Murvai Márta és Ruha István érdemes művész. /Véget ért a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./
2000. július 11.
A Kelet-európai ifjúsági tíznapos fesztiválzenekar-tábor színhelye a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ volt. A Kárpát-medence különböző helységeiből érkezett középiskolás diákokból alakult zenekar a táborozás alatt fellépett Marosvásárhelyen és Csíksomlyón, és Székelyudvarhelyen. /Komoróczy György: Hangverseny a plébániatemplomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2000. július 11.
Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2000. július 14.
Többnapos erdélyi táborozáson vettek részt a magyarországi Országos Széchenyi Kör ifjúsági szárnyának tagjai. A napokban Csíksomlyón megtartott közgyűlésükön elnökké választották a gyergyószentmiklósi Ősz Elődöt. Ugyanakkor megalakították a Széchenyi Kör hatáskörébe tartozó egyetemista szárnyat. Az egyetemista szárny elnöksége négytagú, elnök Hegel Zsófia Budapestről, a titkár Tusa Cecília Veszprémből, az erdélyi alelnök Daczó Dénes Csíkszeredából, a vajdasági alelnököt a közeljövőben választják meg. A szárny központja pedig Veszprém lesz. /Bálint Eszter: Megalakult az Országos Széchenyi Kör egyetemista szárnya. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./
2000. július 15.
1993-ban Budapesten megalakították az ekkor már tíz éve működő Országos Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnyát. Minden év nyarán megszervezik saját táboraikat a fiatal széchenyisek. Az elmúlt nyolc évben több száz diák nyaralt együtt a Kárpát-medence minden régiójából. Volt már tábor Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Óbecsén, Sepsiszentgyörgyön, Sopronban és most Csíkszeredában, Csíksomlyón. Erdélyszerte is több középiskolában működnek Széchenyi körök, többek között Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. A fiatal Széchenyisek jövőre Szekszárdon találkoznak. /Daczó Dénes: Széchenyis találkozó Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2000. július 24.
Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. augusztus 1.
Júl. 31-én Csíkszeredában a Csíki Játékszín művészei színre vitték a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című zenés mesejátékot. A társulat a mesejátékot bemutatja a csíksomlyói árvaházban, Szentegyházán, Csíkszépvízen, Marosvásárhelyen, a Millenniumi sokaság rendezvényen, valamint a Csíki Napok alkalmából is. /Kulcsár Edit: Bemutató előadás a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2000. augusztus 1.
Nemzedéki találkozót szerveznek aug. 28-án, Márton Áron születésnapján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a gyulafehérvári Majláth főgimnázium volt tanárai és növendékei számára. /Nemzedéki találkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2000. augusztus 14.
Aug. 11-én szentelték fel a Csíksomlyón a Csíksomlyó Ágacskája nevet viselő klarissza-kolostort. A kegytemplomban az ünnepi szentmisén Maria-Beatrix nővér, a csíksomlyói kolostor vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a rendház létrehozásában: a ferences atyáknak, dr. Jakubinyi György érseknek, Tamás József segédpüspöknek és a helyi közösségnek. A Csíksomlyóra telepedett nővérek legfőbb feladata a Krisztustól kapott szeretet átadása, ez az imádság háza lesz. Dr. Jakubinyi György érsek jelentős eseménynek nevezte a XVI. század óta először történő kolostor szentelését Csíksomlyón. A szentmisét követően dr. Jakubinyi György érsek megáldotta a kegytemplom mögötti kolostort. /(Hátsekné Kovács Kinga): Klarissza-kolostor Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2000. augusztus 26.
Csíksomlyón katolikus ifjúsági találkozót tartottak. A legtöbben erdélyiek, voltak, de jöttek máriás nővérek Felvidékről és kamilliánusok Magyarországról. Jakubinyi György érsek misézett, majd előadást tartott és kérdésekre válaszolt. /Csíksomlyói ifjúsági találkozó. Szentségimádás gitárral és hálózsákkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./
2000. szeptember 1.
Megjelent Daczó Árpád, azaz P. Lukács dési ferencrendi szerzetes Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyve, alcíme: Mária-tisztelet a középkorban. A szerző visszament a kereszténység előtti korokig, a Babba Mária körüli misztériumot vizsgálta, azt kutatva, mi lelhető fel a székely és csángó néphitben az ősmagyar hitvilágból. Pogány őseink napkultuszukban az Áldott Napot, holdtiszteletükben pedig az Ősi Boldogasszonyt imádták. Utóbbi Babba volt, ami szépet jelent, belőle lett a krisztusi tanok elterjedésével Babba Mária, vagyis a Szép Szűz Mária, aki Szent István korától a Patrona Hungariae, a magyarság nagyasszonya. A szerző más égtájak felé is tekintett, ahol Babba istenasszonyt tisztelte a lakosság. Következtetéseivel eljutott a sumirokhoz is. Vallástudományi kérdések mellett a magyar történelem is helyet kap az értékes könyvben. Daczó Árpádot közel hatvan éve foglalkoztatja Csíksomlyó titka. "Most, vén fejjel látom - írta könyvében - , hogy Mária milyen nyilvánvalóan és módszeresen vezetett el titkának megoldásához." /Huber András: Csíksomlyó titka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2000. szeptember 13.
Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész munkásságának meghatározó darabjaiból nyílt emlékkiállítás Budapesten, az V. kerületi Vármegye Galériában. Szervátiusz Jenő 1903. július 4-én született Kolozsváron. 1933-tól állított ki egyéni és csoportos, honi és külföldi tárlatokon. Bejárta Erdélyt, élt és dolgozott Nagybányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkmenaságon és Csíksomlyón. Szervátiusz Jenő műveit múzeumok és magángyűjtemények őrzik. Köztéri szobrai állnak Farkaslakán, Csíkmenaságon, Székelyudvarhelyen, Pápán. Műveinek száma ezernél többre tehető. /Szervátiusz Jenő Emlékkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./
2000. szeptember 17.
Az idei csíksomlyói katolikus ifjúsági találkozót aug. 25-27. között rendezték. Hetvenhat helységből - a gyulafehérvári főegyházmegyéből, főleg Székelyföldről, a szatmári, nagyváradi és temesvári egyházmegyéből mintegy hatszáz fiatal gyűlt össze. Magyarországról kevesen jöttek, képviseltették magukat a felvidéki magyar fiatalok is. Az első napon dr. Jakubinyi György celebrálta a szentmisét, majd az érsek előadást tartott. Jakubinyi érsek a fiatalokkal való találkozás miatt jött Csíksomlyóra. Másnap Bicskey Zsolt (Magyarország) őstörténész tartott előadást a magyarok őstörténetéről. /A 24. CSIT. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./
2000. szeptember 21.
Csíksomlyón, a kegytemplom tőszomszédságában van a Szent Anna Iskola, melyben szellemi fogyatékos gyerekeket oktatnak. Új igazgatója van az iskolának, a 32 éves Burus Csaba személyében. Hangsúlyozta, hogy családias hangulatot próbálnak teremteni a gyerekeknek, 138, 15-18 év körüli szellemi fogyatékos gyerekről van szó. Az iskolának 97 millió lejre rúgó tartozása van, emiatt kikapcsolták a telefont, a villanyt, gázt pedig kéthetes engedéllyel adják meg, minden két hét után kikapcsolják és könyörögni kell, hogy adják vissza. A tető nincs szigetelve, amikor esik az eső, minden beázik. A lányok meg túlzsúfolt bentlakásban vannak, kétszer több gyerek lakik ott, mint amennyi engedélyezett. Ezeknek a nehéz helyzetű gyerekeknek az iskola utáni elhelyezkedése megoldatlan. /Van Csíksomlyón egy szakiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./
2000. szeptember 22.
Csíkszeredán negyedik éve rendszeresen megrendezik az Erdélyi Orvosnapokat. Idén a tudományos konferencia témája a klinikai neuropatológia volt. Szept. 21-én kezdődött a konferencia dr. Kelemen József főszervező, dr. Majtényi Katalin társszervező /a budapesti Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezetője/, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester és Sarca Mihai alprefektus köszöntői után két szekcióban rögtön nekiláttak a munkának. Este a csíksomlyói orgonakoncert hasznos kikapcsolódást nyújtott a vendégeknek. /Rédai Attila: IV. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./
2000. szeptember 26.
A II. Vatikáni Zsinat határozata újjáélesztette helyi szinódusokat és zsinatokat. Ennek megfelelően 1996 húsvétján dr. Jakubinyi György érsek meghirdette a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatát, erre vonatkozó körlevelében rámutatva: "Meg kell találnunk az utat, hogy a keresztény ezredfordulón sajátos erdélyi viszonyok között hogyan élhetjük meg az evangéliumot". Az előkészítő munkálatokat 1997. március 9-én nyitották meg. Amint dr. Czirják Árpád érseki helynök, zsinati megbízott hangsúlyozta, 22 dokumentumtervezetet állítottak össze munkaközösségek, ezeket azután megvitatták a gyulafehérvári főegyházmegyében, és valamennyi egyházközségben. A hívek javaslatait, véleményét beépítették a zsinat elé terjesztendő szövegekbe. A zsinat befejező munkálatai szept. 24-én kezdődtek meg Csíksomlyón és szeptember 28-ig tartanak. A főegyházmegyei zsinat szept. 29-én bemutatandó szentmisével zárul a gyulafehérvári székesegyházban. Az ünnepi főpásztori szentmise keretében dr. Czirják Árpád zsinati megbízott átadja a főegyházmegye érsekének az elfogadott és megszavazott végleges zsinati dokumentumot. Ez alkalommal megemlékeznek Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Záró mozzanatként Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára átadja dr. Jakubinyi György érseknek a millenniumi emlékzászlót. /Fodor György: Megkezdődtek a gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat befejező munkálatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 28.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Magyar Kollégium (Budapest) szervezésében Kárpát-medencei turnéra indult szeptember 7-én, s most visszaérkezett a megyeszékhelyre. Körútjuk során meglátogatták a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit (Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna); műsorukon a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. /Hazaérkeztek Kárpát-medencei turnéjukról a csíkszeredai táncosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./ Ötezer kilométer megtétele után tartották meg szept. 27-én Csíkszeredán a Hargita 2000 nevet viselő turné záróelőadását. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt hetekben hét országban tizennégy előadást tartott. Az együttes tagjai turnéjuk során bár jelképesen, megpróbálták összefogni a Kárpát-medence magyar lakosságát. Budapesten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mintegy ezerhatszáz fős közönség előtt lépett fel. Zentán az együttes több mint ötezres közönség előtt mutathatta be előadását, szabadtéri színpadon. Nagy élményt jelentett a táncosoknak, hogy felkeresték a vereckei hágót és itt is elhangzottak a székely és a magyar himnusz dallamai. A koszorúzások során az egyetlen incidensre Kolozsvárott került sor, amikor a Mátyás király szülőházánál koszorúzott az együttes. Itt az épület gondnoka bejelentette az együttes tagjainak, hogy nem szabad koszorúzniuk. Ennek ellenére elhelyezték a koszorút, amit aztán rövid időn belül ismeretlen egyének el is távolítottak. A koszorút azonban az együttes végül is visszakapta: az esti előadás során a színpadra felvitte egy lelkes néző, aki vissza tudta ezt szerezni. A csíkszeredai záró előadást megelőzően az együttes tagjai a csíksomlyói Domokos Pál Péter szobornál koszorúztak, majd a kegytemplomban hálaadásképpen imádkoztak a sikeres turné után. /(Daczó Dénes): Befejeződött a hét országra szóló turné. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2001. január 25.
Tánczos Vilmos Keletnek megnyílt kapuja /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/ című néprajzi esszékötetében a magyar civilizációs ütközőzónák senkiföldjéről, a határzónákról írt. A bevezető írásokban a szerző meghúzta az első határokat: a magyarországi magyar - erdélyi magyar, az erdélyi magyar - budapesti magyar, a székely - magyarországi (pesti) magyar élettereket elválasztó vonalakat. Tánczos Vilmos már óvatosabb, tudományosabb a Búcsú Csíksomlyón - egy rituális dráma katarzisa című tanulmányában. A kötetben a moldvai csángók közötti trabantos kószálást megörökítő néprajzi riportsorozatban aztán újra felszínre kerülnek a magyar Huntington-vonalak, civilizációs ütközők, azaz clash-zónák. /Szabó Csaba: Könyvespolc. Tánc a magyar Huntington-határokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2001. február 9.
A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2001. február 15.
A csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon infrastrukturális fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a jelenleg folyó, 180 ezer német márkás beruházásról volt szó. Németországi anyagi segítség tette lehetővé a korszerűsítést: új kazánház, hőközpont épült, felújították a már életveszélyes mosdókat, zuhanyzókat és toaletteket. /Orbán Ferenc: 180 ezer márkás beruházás Csíksomlyón. Megújul a Domokos Pál Péter Gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2001. február 28.
A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2001. március 10.
A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2001. március 11.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek febr. 9-15-e között Rómába látogatott. Felkereste a római kongregációkat. A Hittudományi Kongregációnál Ratzinger bíborossal tárgyalt a szőkefalvi állítólagos Mária-jelenések ügyében. Az érsek további kongregációkkal tárgyalt az erdélyi katolikus örmény kormányzóságról, a klérus helyzetéről, a májusban Csíksomlyón tartandó szimpóziumról, a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáról, több püspökkel együtt a Szentatyát is köszönthette. /(A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Sajtóirodája). = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./
2001. március 20.
Márc. 17-én Aradon, a minorita rendházban találkoztak a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózatának romániai közösségei. Megnyitó beszédében Molnár Melinda, romániai fő szervező rendkívüli fontosságot tulajdonított annak, hogy a HÁLÓ segítségével a Kárpát-medence közel 700 magyar közössége talált egymásra. /Aradon először. HÁLÓ-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./ Molnár Melinda /Székelyudvarhely/ katolikus újságíró a Háló Egyesület alelnökeke, Kárpát-medencei összekötője elmondta, hogy a Háló a katolikus magyar lelkiségi csoportokat, szervezeteket fogja össze. Évente egy alkalommal Kárpát-medencei találkozót szerveznek, mindig más országban. Legutóbb Magyarországon, Pannonhalmán találkoztak, a következő összejövetel október 26-29-én Székelyudvarhelyen lesz, ahova főként a Háló-szervezőket várják. A táborhoz szükséges anyagiakat a magyarországi Háló Egyesület pályázta össze. A Háló Magyarországon indult el, a nyolcvanas években. Erdélyben az áttörés 1996 októberében történt Csíksomlyón, a Kárpát-medencei találkozó megszervezésével. "Mindez azt bizonyítja: ha a Mester fogja a Hálót, közelebb jutunk a parthoz, a táplálékhoz, egymáshoz. Ez a legfontosabb" - állapította meg Molnár Melinda. /Ha a Mester fogja a Hálót... = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./
2001. március 23.
Fodor Sándor erdélyi magyar írót március 14-én József Attila-díjjal tüntették ki. Ez a negyedik írói díja. 1966-ban román írószövetségi díjat, majd 1983-ban román akadémiai díjat, a közelmúltban pedig kolozsvári íróegyleti díjat kapott. Későn, de persze nem túl későn jött ez a díj - jelentette ki Fodor Sándor, aki ötven éve él Kolozsváron, de a szíve Csíkszereda, Csíksomlyó fele húzza. - Még sok terve van, többek között újraírja majd megcenzúrázott régi könyveit. /"Későn, de nem túl későn" = Brassói Lapok (Brassó), 2001. márc. 23./
