Február 16-án a csíksomlyói 2-es számú iskola épületében megnyílt Csíkszereda első, fogyatékos gyermekek számára létrehozott iskolája. A teremben tizenegy 10–17 év közötti gyermekkel foglalkoznak. Hunyadi Erzsébet tanítónő már régebben ismeri őket, ősz óta jár ki a családokhoz. Nem megszokott dolog a februári iskolakezdés. A fogyatékos gyermekek osztálya a szülők és a gyulafehérvári Caritas fogyatékosokkal foglalkozó irodájának hosszas küzdelme eredményeként jött létre. /Takács Éva: Iskola sérült gyerekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2004. február 18.
A sok jeles írástudó esztelneki ferences atya közül egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevén Pater Benedek Fidél (Kézdiszentlélek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 máj. 25.). Történész, egyháztörténeti író és genealógus volt. 1945-ben doktorált történettudományból Kolozsváron. Tanulmányt írt a tatárok 1661-es csíki betöréséről (1945), a kolozsvári ferences templomról (1946). Munkássága, egyháztörténeti tudományos-kutatói tevékenysége és hagyatéka feldolgozatlan. Nevét – mint jeles székelyföldi egyháztörténészét – márvány emléktábla jelöli a csíksomlyói kegytemplomban. Az esztelneki rendháznak most csak három lakója van: a házfőnök Nagy István alias Pater Tarziciusz, Balázs Jenő alias P. Balázs Aba, vagyis a mindenki által ismert Aba atya, és egy még be nem öltözött jelölt, a nagyon fiatal Ambrus Zoltán. Fidél atya példájának hű követőjeként, a 82. életévébe lépő Aba atya évek óta beható egyháztörténeti kutatómunkát végez, eredményeit dolgozataiban, tanulmányaiban rögzíti. P. Balázs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hármas egyházközség kápolnái a XVI. századtól napjainkig című tanulmányát. P. Balázs Aba Gyergyóremetén született. Kényszerlakhelynek először Máriaradnát jelölték ki számára, majd Dézsen jelölték ki a kényszerlakhelyet, amely 17 évet tartott. Végül 1974-ben került Esztelnekre. /(kisgyörgy z.): Egyszemélyes műhely az esztelneki rendházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2004. március 16.
Julianus-díjat nyújtottak át a hét végén Csíksomlyón Wass Endre közgazdásznak az erdélyi szórványban élő magyarok érdekében végzett munkájáért. A németországi Hamburgban élő gazdasági szakember czegei gróf Wass Albert író legkisebb fia. Mivel a közgazdász nem vehetett részt a Julianus-díjak decemberi átadásán, most a csíksomlyói kegytemplomban lezajlott ünnepség keretében vette a kitüntetést. Wass Endre elmondta, hogy óvodát működtet a Wass-család ősi fészke, Vasasszentgotthárd melletti, magyarok által is lakott mezőségi Feketelakon, a marosvécsi vártól nem messze fekvő Holtmaroson árva gyermekeket neveltetnek családi jellegű otthonokban, Szászrégenben pedig kollégiumot tartanak fenn. /Julianus-díj Wass Endre hamburgi közgazdásznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2004. március 23.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen fogalmazódott meg a javaslat, hogy a közbirtokosságok támogassák a magyar nyelvű hazai felsőoktatást. Mátéffy Győző a csíksomlyói közbirtokosság elnöke arról tájékoztatott, hogy a közbirtokosság ösztöndíjat hoz létre egy, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) tanuló, hátrányos helyzetű, de jó tanulmányi eredményeket felmutató somlyói diák megsegítésére. Egyben a Székelyföldön működő közbirtokosságokhoz fordult azzal, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és járuljanak hozzá egy közbirtokossági ösztöndíjalap létrehozásához. /Daczó Dénes: Felhívás közbirtokossági ösztöndíj létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2004. április 6.
Debrecen főterén több ezren tekintették meg ápr. 4-én, vasárnap a Jézus szenvedésének és halálának történetét bemutató Csíksomlyói passiót. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debrecenből már tizenöt éve rendszeresen szervez zarándokutakat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Az idei virágvasárnapi debreceni szereplésre felkérték az együttest. A Passiót bemutató 53 táncos Csíksomlyóról érkezett. A csíksomlyói együttes 1996 óta Európa több országában nagy sikerrel mutatta be a passiót. /A Csíksomlyói passió Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2004. április 19.
A tizedik alkalommal tartották meg a felcsíki egyházi kórustalálkozót Csíksomlyón 17 énekkar fellépésével. Befejezésül a több mint hatszáz résztvevő együttes előadásában hangzott el a Magnificat című kánon. /Székely Judit: Egyházi kórustalálkozó Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2004. április 26.
Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2004. április 28.
Tordára látogatott a csíksomlyói Csibész árvaház Árvácska nevű kórusa. A kórus járt már külföldön is, Magyarországon, Szlovákiában, de még Svájcban is megfordultak. Cd-lemezt is adtak már ki, ezelőtt négy évvel. Az Árvácska karácsonykor ünnepelte hatéves születésnapját. A kórusban jelenleg harminc gyerek van, ennek fele állami gondozott, fele pedig falubéli szegény gyerek. /Ladányi Emese Kinga: "Csibészek" Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. május 13.
Magyarországi szakorvosok csaknem másfél évtizede ingyenes orvosi ellátást biztosítanak évente kétszer Hargita megye hátrányos helyzetű gyermekei számára – közölte kedden a csíkszeredai megyei kórház vezetője. Bokor Márton igazgató. A magyarországi nemzetközi gyermekvédelmi szolgálat 15 szakorvosa ezen a héten székelyföldi városokban és falvakban /Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, Csíkszentdomokoson és Csíksomlyón/ szakellátásban részesíti az állami gondozásban levő vagy családokhoz kihelyezett árva gyermekeket. Az olyan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akik Romániában nem gyógyítható betegségekben szenvednek, ingyenes kórházi kezelést is nyújtanak Magyarországon. A magyar orvosok 1991 óta Hargita megyében több mint ötszáz gyermek számára szavatolták a szükséges egészségügyi ellátást. /Ingyenes anyaországi orvosi ellátás székely gyermekek számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2004. május 14.
Első nagybányai magyar civil fórumnak is lehetne nevezni: a Teleki Magyar Házban működő klubok, társaságok, egyesületek képviselői jöttek össze baráti találkozóra. Tizenöt civil alakulat képviselői jelentek meg. Többen javasoltak közös szervezet megalapítását a jobb együttműködés céljából. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem nevében Csoma György ismertette a nagybányai múzeum alapításának 100 éves jubileuma alkalmából előkészített programokat. A Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány vezetője, Simori Sándor felajánlotta a társulat kb. 800 kötetes könyvállományát a Tersánszky Könyvtárnak. A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete nevében Kishegyi Endre az üzletember-találkozóra hívta fel a figyelmet. Dudás Gyula festőművész beszámolt a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságáról (NMKT). A Teleki Magyar Házzal karöltve több mint 30 tárlatot szerveztek az elmúlt két esztendőben. A Teleki Blanka Nyugdíjas Klub nevében Barcsi Lajos elnöke beszélt a sokadjára megszervezésre kerülő Szépkorúak Szavalóversenyéről. Balogh E. Csaba Koltón tanító magyar nyelv és irodalom szakos tanár a Németh László Gimnázium tanulóiból verbuvált diákszínjátszó kör rendezőjeként-vezetőjeként vett részt a beszélgetésben. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon első helyezést nyert produkciójukat a nagybányaiak többször is láthatták. Kormos Sándor a Magányosok Klubjáról beszélt. A gr. Teleki Sándor cserkészcsapat legnagyobb idei rendezvénye a nyári csapattábor. Az EKE Gutin Osztályát Pál Teréz mutatta be. A Cimborák Gyermekszínjátszó és -bábcsoport a Lendvay Társulat keretében működik, Méhes Éva tanárnő irányításával. Történelmi vetélkedő, zarándoklat Csíksomlyóra, okt. 6-i és okt. 23-i megemlékezések – sorolta a Nagybányai Rákóczi Szövetség idei terveit Nagy Zoltán történelem szakos tanár. Nagy Zoltán a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelmi Köre, valamint a Turul Sas Lovagrend működését ismertette. A Teleki Magyar Házban a rendszeres programok mellett idén sem marad el a Bóbita Gyermeknap, lesz nyári játszóház és bábos tábor is. /(vásárhelyi): Fórum, tea, sütemény. Programokról beszélgettek a nagybányai civil szervezetek képviselői. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./
2004. május 22.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúra ismét megjelenik Csíkszereda város évkönyve, ezúttal a 2004-re szóló. Romániai viszonylatban egyedülálló kiadvány 2000-től folyamatosan napvilágot lát. Vonatkozási alapot a 2001 augusztusa óta rendszeresen megjelenő Csíkszeredai Panoráma c. ingyenes porgrammagazin ad. Szatmári László, az évkönyv szerkesztője, az egykori újságíró három éve a csíkszeredai önkormányzat művelődési irodájának vezetője. Hatókörébe esik a városi (megyei) könyvtár, a Csíki Játékszín, a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a csíki kamarazenekar és a különböző egyéni művelődési projektek támogatása. /Cseke Gábor: Érzik a város pulzusát. Megjelenés előtt Csíkszereda legújabb évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2004. május 27.
A pünkösdi búcsún Csíksomlyón több mint 300 ezer résztvevő megfordul. Már IV. Jenő pápa 1444-ben kelt bullája szerint Csíksomlyón évről évre "megszámlálhatatlan sokaság", "immens multitudo" szokott ezen a kegyhelyen "ősidők óta" összegyűlni. Idén a pünkösdi búcsú ünnepi szónoka Erdő Péter lesz, a Krisztus Világossága című erdélyi katolikus folyóirat szerint "a katolikus összmagyarság bíborosa". A búcsút, a szentmisét közvetíti élő adásban a Duna Televízió. /Barlay Tamás: A csíksomlyói pünkösdi búcsú. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. május 28.
Május 23-án Szovátán a római katolikus templom előtt leleplezték P. Domokos Mihály Kázmér ferences püspök egészalakos, bronzba öntött szobrát, Sánta Csaba helyi képzőművész munkáját. P. Domokos Mihály Kázmér közel 400 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Nevéhez a mikházi kolostor építése és a tatárjárásban elpusztult csíksomlyói templom, valamint kolostor újjáépítése fűződik. Szintén ő alapította a Szovára első iskoláját és fatemplomát. A szobrot a Székelyudvarhelyről érkezett P. Bartók Albert ferences atya szentelte fel. /Szucher Ervin: A templomépítő főpásztornak emeltek szobrot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./
2004. május 29.
A Dosarele Istoriei folyóirat 85-ös számának témája: a vallás Romániában. Ovidiu Bozgan, a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karának adjunktusa A római katolikus egyház a kommunista Romániában című tanulmányával van jelen. Munkájában első ízben közölt a kultusz-államtitkárság irattáraiban mind ez ideig titokként kezelt kordokumentumokat, a római katolikus egyházról, Márton Áronról, Jakab Antalról, Csíksomlyóról a tények alapján szólt. Gondosan összehangolt hadjáratról volt szó, bizonyítják a szocialista országokban alkalmazott, azonos módszerek: a püspökök börtönbe vetése, a kolostorok, felekezeti iskolák felszámolása, az egyházi ingatlanok államosítása, próbálkozások a Szentszéktől független, ún. nemzeti egyházak létrehozására stb. A szerző ezek után rátért az erdélyi, moldvai és bukaresti katolicizmus történetére. Bemutatta, hogyan alakultak meg a nagyváradi, a gyulafehérvári, a csanádi, a szatmári püspökségek, majd a bukaresti (1883) és iasi-i (1884) érsekség létrejöttét. 1948-tól 1988-ig az 1111 katolikus parókiából 637 maradt meg, a hat püspökségből kettő (Gyulafehérváron Erdély és Bukarestben a Regát számára). 1948-ban 1317, míg 1982-ben már csak 685 katolikus pap szolgált, 1950 és 1976 között összesen 24 templom épült; 1988-ban hivatalos adatok szerint a katolikusok lélekszáma Romániában kevés híján másfél millió volt, ebből 850 ezer magyar. (A csángókat a hivatalos statisztika nem számította közéjük.) A diktatúra ösztönzésére áruló papok a romániai független katolikus egyház megteremtésén fáradoztak, például az 1950. szeptember 5-i gyergyószentmiklósi alakuló ülésen. (A kísérlet az állam lelkes támogatása ellenére, épp Márton Áron és körének ellenállásán bukott meg.) A bukaresti román történész korrektségét mutatja, hogy ugyanakkor Valeriu Anania (jelenleg Bartolomeu néven Kolozs és Rév érseke) Pro memoria című, 1992-ben, a Román Ortodox Egyház kiadásában megjelent könyvében – Teoctist pátriárka lelkes előszava után – bemutatja az erdélyi katolikus egyház Trianon utáni történetét, de oly módon, mint a revizionizmus fellegvárát, Márton Áront pedig a magyar sovén-nacionalizmus élharcosaként tünteti fel. A 81. oldalon Anania így összegzi véleményét: „A magyar revizionizmus a katolikus vallás közvetítésével és ennek védelme alatt a román nemzeti szuverenitás alapjainak aláásására törekedett." /Barabás István: Kétféle tükörben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 29.
Nincs a világon – beleértve Magyarországot is – még egy rendezvény, amely olyan nagy számú magyart gyűjt egybe, mint pünkösdkor a csíksomlyói búcsú. A kommunizmus idején sok támadás érte a katolikus egyházat. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága 1949. május 16-án azért ült össze, hogy megvitassa A katolikus agitáció problémái című vitaindítót. Az előzmények: Románia 1948. július 17-én felmondta a Vatikánnal 1927-ben kötött konkordátumot, ettől kezdve kénye-kedve szerint üldözte a római és a görög katolikus egyházat. 1949. augusztus 3-án a tanügyi reform felszámolta a felekezeti oktatást, egyben valamennyi iskoláját államosította. 1949. augusztus 4-én megjelent az egyházak tevékenységét szabályozó 177-es számú dekrétum. Ez legsúlyosabban a katolikusokat érintette, amennyiben tollvonással megszüntette a nagyváradi, szatmári, temesvári és iasi-i püspökségeket, minden felekezetnek megtiltotta, hogy külföldi egyházfőnek rendelje alá magát. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a romániai két katolikus egyháznak meg kellett volna szakítania kapcsolatát a Szentszékkel. Ezt Márton Áron, majd példája nyomán a többi püspök egyhangúlag megtagadta, és ezzel kezdetét vette közismert kálváriájuk: koncepciós perek, börtönévek, zsarolások, a katolikus egység megbontására szervezett „békemozgalom" stb. A pártvezetőség 1948. szeptemberi ülése kötelezte az Oktatási Minisztériumot, hogy az iskolákból távolíttassa el a vallási jelképeket, kegytárgyakat. Két hónap múlva, 1948. november 25-én a titkárság újabb ülésen mérte fel az „eredményeket". Az előterjesztett jelentés több példát hozott fel arra, hogy túlbuzgó káderek „tisztogatása" kiváltotta a lakosság, főképp szülők és tanítók tiltakozását. Kiderült, hogy az ellenállás legfőbb hadállásai a keresztény ünnepi tömegrendezvények, a pártvezetőség elsőnek ezek meghiúsítását vette tervbe. Az 1949. május 16-i pártvezetőségi ülésen jelentést hallgattak meg a közelgő csíksomlyói búcsúval kapcsolatban, az ennek ellensúlyozására a tervezett, úgymond kulturális és sportrendezvények előkészületeiről. A csíksomlyói búcsú idejére motorkerékpár-versenyeket, egyéb sportvetélkedőket, hangosítókkal ellátott folklórműsorokat, filmvetítéseket határoztak el, valamennyit az oltár közelében, hogy minél „hatékonyabban" zavarják a szertartások áhítatát. Anna Pauker javasolta, hogy katolikus papok ellen mint közbűntényesek ellen indítsanak pereket. Gheorghiu-Dej konkrétabb útmutatásokkal zárta a „haditanácsot", a papokat el kell szigetelni vezető személyiségeiktől; a katolikus egyház egységét első lépésként úgy kell megbontani, hogy a papoknak csak egy része kapjon fizetést, később ezeket az irigyelt kiváltságosokat fel lehet használni, hogy belülről kezdeményezzék a Szentszékkel való szakítást. 1949. június 20-án a Securitate őrizetbe vette Márton Áront, majd következtek Alexandru Todea görög katolikus, Anton Durcovici iasi-i, Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspökök és a katolikus hierarchia sok más tagja, de rövidesen sorra került a református, unitárius, evangélikus felekezetek megtizedelése is. /Barabás István: Magyarnak lenni Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2004. május 29.
Máj. 28-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban nyitották meg a 10 éves a Reménység Szigete – az Erdélyi Gyülekezet története elnevezésű kiállítást, mely 2002 tavaszán készült, a központ 10 éves jubileumára. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Zalatnay István református lelkész, a Reménység Szigete jelenlegi vezetője emlékezett Németh Gézára, az intézmény megalapítójára. /A Reménység Szigete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./
2004. május 31.
Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2004. június 4.
A napokban jelent meg A Csíki Székely Múzeum gyűjteményei című kismonográfia, nemrég pedig a Múzeumi séták című képeslapgyűjtemény. Mindkét mű a Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala által fenntartott Csíkszereda Kiadóhivatal munkáját dicséri. A Csíki Székely Múzeum gyűjteményei című kötet a múzeumnak otthont adó késő reneszánsz kori vár történetét, a múzeumi intézmény létrejöttének és fejlődésének eseménysorát, a gyűjteményeket magukat ismerteti. Domokos Pál Péter, Nagy Imre, Vámszer Géza, Gál Ferenc, meg a többi lelkes szervező munkájának köszönhetően, a Csíksomlyón kiállított több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgy jelentette a csíki múzeumalapítás kezdetét. A csíkszeredai múzeumot mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre. A Csíki Székely Múzeum a vegyes gyűjteményű múzeumok közé tartozik: állandó kiállításain, raktáraiban régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, természetrajzi tárgyak, ékszerek, fegyverek, érmék és pénzfajták, diapozitívek, fotók és fotónegatívok, képzőművészeti és díszítőművészeti alkotások, régikönyvek és levéltári hagyatékok, néprajzi, népi építészeti tételek találhatók. A könyvgyűjtemény törzsanyagát a Csíksomlyói Ferences Rendház és a Csíkszeredai (volt csíksomlyói) Katolikus Gimnázium könyvtárának régi állománya képezi. /Szatmári Cecília: Múzeumi séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
2004. június 8.
Dobos Attila /Budapest/ a hatvanas évek sikeres táncdalszerzőjeként nagy népszerűségnek örvendett nemcsak Magyarországon, hanem az egész magyar nyelvterületen. Dobos Attila: 1970-ben disszidált, azután a honvágy hazahozta, 1985-ben hazatért. 2002. aug. 20-án indította a Nemzetőr című hetilapját, az olvasók részéről kedvező fogadtatásban részesült. A csíksomlyói búcsún kettős minőségében volt jelen, egyrészt zeneszerzőként és előadóként, másrészt pedig a most indult Székely Nemzetőr című hetilap kiadójaként és szerkesztőjeként. A csíksomlyói búcsún jelent meg a Székely Nemzetőr első, bemutatkozó lapszáma. Úgy gondolja, hogy Székelyföld magyarjai is megérdemelnek egy konzervatív, pártsemleges, független lapot. /Szentgyörgyi László: Nincs visszaút? Beszélgetés Dobos Attila táncdalszerzővel, lapkiadóval. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./
2004. július 3.
A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió. A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető. Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették. Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget. 1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt. Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./
2004. július 5.
Idén nemzetközivé terebélyesedett az Ezer Székely Leány Napja rendezvény Csíksomlyón. Júl. 3-án a csíki, székelyföldi hagyományőrző csoportok mellett magyarországi és burgenlandi műkedvelő együttesek is felléptek a seregszemlén. A hagyományokhoz híven, a találkozóra érkezett csoportok tagjai szentmisén vettek részt. /Sarány István: Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2004. július 6.
Júl. 6-án kezdődik az egy hetes Régizene Fesztivál Hargita megyében. Az idei több helyszínen zajlik, koncertek, előadások lesznek a csíkszeredai Mikó-várban, a csíksomlyói ferences templomban, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a székelyudvarhelyi Városháza udvarán és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. /(Szatmári Cecília): Kezdődik a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2004. július 7.
Ebben az évben a kormány is támogatja a régizene fesztivált. A 26. alkalommal júl. 6-11-e között Csíkszeredában, Csíksomlyón, Gyergyószárhegyen, valamint Székelyudvarhelyen megrendezett régizene fesztiválon 27 együttes vesz részt. A csíkszeredai régizene fesztivál ötlete 1979-ben fogalmazódott meg a Barozda együttes Mikó várban tartott előadásán. Ezt követően folyamatosan megrendezték a fesztivált, azonban 1986-ban rendelettel leállították azt. /(Daczó Dénes): Régizene fesztivál 26. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2004. július 14.
Huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Régizene Fesztivált Csíkszeredában a Mikó vár udvarán és a csíksomlyói kegytemplomban, Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószárhegyen a Lázár kastélyban. Magyarországi együttesek is megjelentek. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes olyan tánckoreográfiával szerepelt, amelyet röpke három nap alatt gyakoroltak be. /Nyulas Ferenc: Huszonhatodik Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2004. július 27.
Csíkszeredai és kolozsvári beruházásokról döntött a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla kuratóriumi elnök közölte, a testület döntése alapján az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a csíkszeredai mérnöki kartól különválik a közgazdasági kar. A bővülő csíkszeredai egyetemnek több oktatásra alkalmas helyiségre van szüksége, ezért döntöttek a Csíki Magánjavak által az egyetem céljaira felajánlott csíksomlyói épület ügyében. A Csíki Magánjavak természetben visszakapta a sokáig kisegítő iskolának otthont adó ingatlant, és ötven évre bérmentve a Sapientia rendelkezésére bocsátotta. Az egyetem már az ősszel használatba vehet néhány termet. A beruházásokra fordítandó költségvetési összeg nem áll rendelkezésükre, ezért a működési költségekből kell félretenni, illetve adományokból előteremteni azt a pluszösszeget. A kuratórium a Kolozsváron működő szakok számára is tervez beruházásokat: a már meglévő, a Monostor negyedi Kálvária-templom mögött egyhektáros telek árából az egyetem belvárosi telket vásárolna, amelyen felépülhet a majdani három kolozsvári szaknak megfelelő székhely. Nincs lehetőségük az eredeti terveknek megfelelő nagy egyetemi campus megépítésére Kolozsváron, inkább megvásárolnak egy területet a belvárosban. Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem leendő marosvásárhelyi campusát látogatta meg, ahol elhárította Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékánnak az egyetem infrastrukturális beruházásaira vonatkozó támogatási kérését. A 300 millió forintos igénnyel előálló Hollandát elutasító Medgyessy arra ösztönözte az erdélyi egyetem vezetőit, próbálkozzanak inkább uniós források felkutatásával. /Salamon Márton László: Elfogadták az adományt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. július 28.
Elhunyt Mészáros József /Székelyhíd, 1928. aug. 1. Marosvásárhely, 2004. júl. 26./ nyugalmazott főkönyvtáros, bibliográfus, irodalomtörténész. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Vörös Zászló című napilapnál kulturális rovatot szerkesztett, aztán 1956-tal kapcsolatban menesztették a laptól. 1958-tól a Maros Autonóm Tartomány könyvtárában dolgozott, 1960-tól a tartomány több mint 900 (!) közkönyvtárának volt a módszertani irányítója. Élete „fő műve", hogy szakosította, korszerűsítette a marosvásárhelyi közkönyvtárat. Megmentette a csíksomlyói és gyergyószárhegyi ferencrendiek, a zilahi Wesselényi Kollégium és a székelykeresztúri unitárius gimnázium könyvtárát. Az utóbbi fás-szemetesládájában felfedezte Orbán Balázs több mint száz éve eltűnt 164 eredeti fényképét. Ugyanott felfedezte a jeles szentgericei pedagógus, tréfamester és folklorista Tiboldi István kallódó népköltészeti gyűjteményét. Számos vers- és tanulmánykötethez írt előszót, könyvészetet, szerkesztette azokat, miközben verseket írt. Kós Károllyal, Szilágyi Domokossal behatóan foglalkozott. Éveken át irodalmi műsorokkal volt jelen a marosvásárhelyi rádió műsorában. /Máthé Éva: Jóska bácsi elment... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2004. július 30.
Sikeresek voltak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a tanári állásokra meghirdetett versenyvizsgái, folytatják az infrastrukturális beruházásokat, egyes szakokon háromszoros túljelentkezést tapasztaltak, máshol azonban aggasztóan alacsony volt az érdeklődők száma. A csíkszeredai karon működő környezetgazdaságtan szakon meghirdetett 50 helyre alig 15-en jelentkeztek, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon pedig az 50 helyre csupán 11-en. A mezőgazdasági szakokat elsősorban a székelyföldi alapfoglalkozás támogatása céljából indították Csíkszeredában. Kolozsváron a fotóművészet-média szakon 20 helyre 64-en, Marosvásárhelyen a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak 40 helyére 169-en jelentkeztek. A következő tanévben több mint 2000 fiatal tanul majd a Sapientián. Az egyetemen 49 sikeres tanári versenyvizsga zajlott. Az oktatók fele már az egyetem keretén belül tevékenykedett. Egyesek magasabb fokozatba léptek, mások pedig új oktatói az intézménynek. Csíkszeredában a tanév kezdetéig a volt csíksomolyói árvaház épületének egyik szárnyát már a tanév kezdetétől használatba veheti az egyetem, Marosvásárhelyen november folyamán tervezik átadni az új campus épületét, Kolozsváron pedig három szak működtetéséhez szükséges kari székhelyt építenek fel. Ebben az évben a Sapientiának 1 milliárd 450 millió forintból kell gazdálkodnia. Korábban 1,8-2 milliárd forint állt az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény rendelkezésére. /Kiss Olivér: Infrastrukturális beruházások a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2004. augusztus 6.
Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./
2004. augusztus 7.
A Csíki Magánjavak az egykori csíksomlyói gimnázium épületét a Sapientia Egyetem rendelkezésére bocsátja. Ezzel középtávra megoldódnak a csíkszeredai karok fejlesztésével járó gondok – fogalmazott Kató Béla elnök. A csíkszeredai egyetem eddig a város központjában, az egykori Hargita szállóban folytatta tevékenységét, azonban az új tanévtől több helyre van szükség. A csíksomlyói gimnázium épületének tatarozására 50 ezer eurót fordítanak. Az épület átvételéről szóló tárgyalások megkezdése óta, azonban igen sokat romlott az épület állapota, hiszen a gyermekotthon kiköltöztetése során mindent elvittek, ami mozgatható volt: letépték a falburkolatot, kitépték a villany vezetékeket, leszerelték a fűtőtesteket, valamint a csapokat. Kató Béla szerint, hasonló ingatlan visszaadásokat már élt meg az egyház, azonban megengedhetetlen, hogy itt Csíkszeredában is ilyen történjen. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke a Csíki Magánjavak történetét ismertette, ami a székelység elmúlt másfél évszázados történetét híven tükrözi. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán több határozat született, hogy a szövetség mindent megtesz a Magánjavak vagyonának visszaszerzésére, azonban eddig nem történt semmi. A csíksomlyói gimnázium épületén kívül nem sikerült semmit sem visszaszerezni. Az erdős területek visszaszerzése per tárgyát képezi, a csíkszeredai magánjavakat megillető épületeket sem adták vissza, ezért az akkori polgármester is felelős – fogalmazott Hajdu. /(Daczó Dénes): A Sapienta használhatja 49 évig a csíksomlyói gimnázium épületét. Hazatér a tudomány az ősi skólába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2004. augusztus 9.
Huszonhetedik alkalommal tartották meg a korondi fazekasvásárt Árcsón. Az idei vásáron 14 fazekasmester mutatta be termékeit. A kétnapos rendezvényen jelen voltak Korond öt anyaországi testvértelepülésének képviselői is. Fellépett a helyi Üvegharang ének- és versmondó csoport, a csíksomlyói, a mezőbándi, a szovátai és az ákosfalvi tánccsoport, a helyi fúvósok, majd megbeszélés volt a fazekasság történetéről. /Hecser Zoltán: Fazekasvásár huszonhetedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./
