Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2005. április 11.
Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 15.
Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György ferences szerzetes /Gyorok, 1916. szept. 26. – Dés, 2005. ápr. 6./ 89. évében elhunyt a dési ferences kolostorban. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust. A második világháború befejeztével a menekült magyarok lelkipásztora lett. 1948-ban érkezett Amerikába, ahol társaival együtt felvállalta a háborúban hazátlanná vált magyar háborús menekültek gondjait is. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népét, természetesen, a más nemzetiségű híveket is. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai ferences provincia javára. A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Életének utolsó hónapjait a dési rendházban töltötte. Désen temették el a temető ferences sírkertjében. A kolozsvári barátok templomában a gyászmisén Páll József Leó ferences rendtartományfőnök beszélt az elhunytról, aki a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe volt. /Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára: Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 18.
„Azt hiszem, a moldvai csángók kérdésében nem lehet már megkerülni azt, ami itt elhangzott” – jelentette ki Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány igazgatója annak a csángókonferenciának a záróbeszédében, amelyet az alapítvány az Európa Tanács védnöksége alatt tartott a hét végén. A Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángómagyar dialektusban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. Megvallotta, hogy a csángó megnevezéssel csak teológushallgatóként találkozott, és azt ugyanolyan megbélyegzőnek érezte, mint a magyarokra mondott „bozgor” kifejezést. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére. Petru Ghergheli iasi-i püspök korábban azt hangoztatta: csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű misét. A konferenciára őt is meghívták, de elfoglaltságai miatt Vladimir Peterca professzort a bukaresti katolikus teológia rektorát küldte Budapestre. Szerinte a magyar irodalmi nyelv bevezetése a csángó falvak templomaiba éppen azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. Utalt arra a iasi-i igényre, hogy tartsanak román nyelvű misét is a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával. A konferencián román, magyar és német kutatók tartottak előadásokat a moldvai csángó közösségről. Hegyeli Attila javasolta, hogy Bákóban tartsák a következő konferenciát. /Gazda Árpád, Budapest: Magyarul imádkozott a moldovai püspök a budapesti csángókonferencián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./ Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök Moldvában született, csángósorban felnőtt, Iasi-ban tanult egyházi vezető. A budapesti csángó-konferencián Cosa kiállt a csángó falvakban történő magyar nyelvű misézés mellett. /Gazda Árpád: Moldovai kopogtatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2005. április 26.
Gyalog zarándokol Tatabányáról Csíksomlyóra Bencsik János, a város polgármestere, így tiltakozva a tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca ellen. A polgármester április 24-én, vasárnap érkezett Nagyváradra. Útjának egyik célja, hogy összefogásra buzdítsa az anyaországiakat és a határon kívül rekedt magyarokat. /Balogh Levente: Engesztelő somlyói zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. április 26.
A Balaton melletti Zamárdiból indult el húsvétkor gyalog az 50 naposra tervezett Feltámadási menet, melynek végső célja a csíksomlyói búcsú, ahol a Ferences rendi könyvtárban helyeznék el a menet jelképét. A menet Szatmárnémetiben éri el Erdély területét, ahol a cserkészek biciklivel viszik el a jelvényt Kisbácsba, itt veszi át a kolozsvári Nagy Lajos és csapata, aki elviszi Csíksomlyóra. Az út hossza 2000 km. /Feltámadási menet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2005. április 27.
A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség továbbra is ragaszkodik a csíksomlyói búcsú imádságos-zarándoklat jellegéhez és semmilyen más ezzel ellenkező rendezvényt nem támogat – áll a Jakubinyi György érsek által aláírt közleményben. Az érsekség sajtóosztályán nem sikerült kideríteni, milyen konkrét rendezvényt szerveznének a búcsú napján Csíksomlyón. /Ragaszkodnak a csíksomlyói búcsú zarándoklat jellegéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. április 29.
Jakubinyi érsek nyilatkozatot adott ki, hogy elhatárolódik olyan kezdeményezésektől, amelyek nem egyeztethetők össze a csíksomlyói búcsú vallásos jellegével. Ferencz Imre újságíró szerint a december 5-én tartott népszavazás miatt egyesek szervezni kezdték az Erdélyből elszármazottak találkozóját május 15-re, pünkösdvasárnapra, Csíkszeredában, Hazavárás néven. Az újságíró felszólított: felejtsük el ezt és a hasonló kezdeményezéseket. /Ferencz Imre: A búcsú méltósága. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. április 29.
Nagyszabású politikai rendezvényt tervezett a csíksomlyói búcsú idején a magát Székelyföldi Nemzeti Bizottmánynak nevező szervezet, de a gyulafehérvári katolikus egyházmegye hivatalos nyilatkozatát követően visszaléptek. A búcsú időpontjára tervezett székely nemzetgyűlés célja lett volna kikiáltani a székelyföldi autonómiát és felállítani a székely kormányt, az akcióról azonban szinte senki nem tudott érdemben nyilatkozni. A hírek szerint a Székelyföldi Nemzeti Bizottmány létrehozását magyarországiak kezdeményezték, az erdélyi nevek közül a Süket Leventéé, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai főtitkáráé ismert, ő próbálta megszervezni a reprezentatív székelyföldi jelenlétet. Nyilatkozata szerint próbáltak valamit szervezni, de időhiány és szervezési gondok miatt letettek róla. A Székely Nemzeti Bizottmányról egyébként nem lehet hallani. A hírek szerint földalatti mozgalomszerűen szervezkedtek, titokban kerestek fel embereket. Többen egyértelmű diverziónak tekintik kezdeményezésüket, amelynek az a veszélye, hogy lejáratja a székelyföldi autonómia eszméjét. /(-kas): Politikamentes marad a csíksomlyói búcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2005. május 5.
Most jelent meg Csíksomlyó 2005 címmel, Székelyföldön és Magyarországon egyszerre, egy 60 oldalas színes, magazin-szerkesztésű, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány. A magazin átfogó képet ad Csíksomlyó és környéke vallási, kulturális és társadalmi életéről. /Csíksomlyó 2005. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2005. május 11.
Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 12.
Május 12-én nyílik a csíkszeredai iskolatörténeti kiállítás a csíksomlyói KALOT épületében. A huszadik század iskola- és oktatástörténetének tárgyi emlékeibe a palatábla és a számítógép egyaránt belefért. A több mint kétezer darabból álló tárlat szervezői: a Csíki Műemlékvédő Egyesület, a város polgármesteri hivatala és a Jakab Antal Tanulmányi Ház. /Ma nyílik az Emlékképek a XX. századból iskola-tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2005. május 12.
Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában címmel Miklós József európai utazásai nyelvi szempontból való feldolgozását, a csíksomlyói pünkösdi Mária-búcsú múltjának és jelenének bemutatását tartalmazza a ProPOS Kiadónál megjelent, május 11-én a Csíkszeredában bemutatott könyv. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./ A csíkszeredai ProPOS Könyvkiadó felvállalta néhai Miklós József nyelvész tanár irodalmi, nyelvészeti, művészettörténeti, helytörténeti, történelmi és földrajzi írott hagyatékának kiadását, közkinccsé tételét. A Nyelves Világ a szerző immár harmadik könyve az Európai nyelvek és a Csíki Lexikon után. /Miklós József: Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2005. május 13.
A helyi román hatalom belátta: nagy horderejű kezdeményezés a rekecsini csángó iskolaközpont – nyilatkozta Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) alelnöke. A Béke Királynője Gimnázium alapkőletételén Rekecsin község polgármestere, Vasile Ichim és Gabriel Berca Bákó megyei prefektus is beszédet mond, valamint több megyei liberális képviselő is jelezte részvételét az ünnepségen. A május 15-i, pünkösd vasárnapi alapkőletételre jeles külföldi közszereplőket várnak a szervezők, jelen lesz Mádl Dalma asszony is, a magyar köztársasági elnök felesége. A csíksomlyói búcsú után – amelyre minden évben hagyományosan elzarándokolnak a moldvai csángók – az ünneplő tömeg elindul Rekecsinbe, „hazakísérve” a csángókat; útjukat egy délelőtti szentmise erejéig megszakítják Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán. „Minden vendégünket arra kérjük, hogy hozzon magával településének temploma, iskolája vagy más jeles helyének tövéből egy követ. Ezek a messzi földről hozott kövek fogják – jelképes módon – az iskola alapját képezni” – fogalmazott körlevelében Böjte Csaba atya. A leendő iskolaudvaron kis teret alakítanak ki a Petrás Mária csángó képzőművész alkotta Mária-szobor körül, az összegyűlt kövekkel ezt a teret fogják beburkolni. Jótékonysági rendezvényt szervez május 14-én Csíkszereda főterén a rekecsini iskola felépítésének támogatására a csíkszeredai Agora Alapítvány és a Szent Kereszt Főplébánia. A nagyszabású szabadtéri koncerten 19 órától a helyi Role együttes bemutatja a Pille című rockballadát. /Bakk-Dávid Tímea: „Köveket hozzatok Rekecsinbe!’’ = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2005. május 13.
Május 12-én indult el Székelyudvarhelyről Szentegyházára a Csíksomlyóra tartó Feltámadás-menet, amely húsvét vasárnapján Tihanyból indult. A nemzeti együvé tartozást kifejezni kívánó akció jelvénye Magyarországot és több ország magyarlakta vidékeit is bejárta, több mint 2000 kilométert megtéve, és minden állomásról magával hozta az ott lakók üzenetét. A Siófok melletti Zamárdi katolikus közössége és a polgári körök által kezdeményezett akció keretében a Feltámadás-menet jelvénye stafétaként több ország magyarlakta településeit és Magyarországot járta be, több mint 2.000 kilométert megtéve. A Feltámadás-menet keretében mindegyik település egy szalagot akasztott a jelvényre, egy-egy szép gondolattal. Ugyanakkor beírtak egy oldalt a szintén körbejáró nagy füzetbe. A jelvényt egyik település adta át a másiknak, gyalogosan, autóval, de még kerékpárral is szállították. Kolozsvári állomása óta a szervezést biztosító Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja elmondta, az ötven nappal ezelőtt elindított akció egyfajta visszhangja a december 5-ei magyarországi népszavazásnak, és célja a nemzet újjászületésének előmozdítása. Erdélybe érkezése előtt a jelvény, melyet Csíksomlyón fognak őrizni, Magyarország mellett megjárta a Vajdaságot, Kárpátalját, eljutott Horvátország, Szlovénia, Burgenland és Szlovákia magyarlakta vidékeire is. /Kiss Edit: Nálunk járt a Feltámadás-menet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./
2005. május 13.
Fodor Sándor betegsége miatt nem lehet jelen Mária lábától a sündisznóállásig /Székelyföld Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, legfontosabbnak vélt könyve bemutatóján. A könyv Csíkszeredáról, szülővárosáról, a hozzá tartozó Csíksomlyóról, gyermekkoráról és fiatal éveiről szól. /Fodor Sándor: Kedves Barátaim! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2005. május 14.
Gyalog tette meg a körülbelül hétszáz kilométeres távot Bencsik János, Tatabánya polgármestere, aki négy héttel ezelőtt indult a városból Csíksomlyóra. Zarándoklatával engesztelni kívánja a Nagyboldogasszonyt a magyarság hibáiért, az erdélyi magyarokat a december 5-ei népszavazásért. Szerinte az idősebbeket sértette inkább lélekben a decemberi népszavazás, a fiatalok egy része dühös és méltatlannak tartja az elutasítást, más csak legyint... /A tatabányai zarándok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. május 14.
Megjelent Daczó Árpád (P. Lukács O.F.M.): Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, a 2000-ben napvilágot látott nagysikerű mű változatlan újrakiadása. Daczó Árpád ferences szerzetes (páter Lukács) több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet, és amely a mai napig meghatározza a keresztény világnézetet. A pünkösdi búcsú alkalmával, a kegytemplom előtt az atya dedikálja a könyvet. /Csíksomlyó titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. május 16.
Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2005. május 16.
Dr. Steiner Pál, Budapest belváros polgármestere: Most már hagyományosan részt veszek a búcsúkon. Korábban is voltam. A magyarság olyan ünnepe ez, amelyen nem számít a felekezeti hovatartozás. Itt a nemzet egységét is érezni lehet. Martonyi János volt magyar külügyminiszter: Ilyen csodálatos élményben nem nagyon volt részem. Az ünnepi beszéd különösen megragadott, minden benne volt, amit most el lehetett és el is kellett mondani. A magyarság összetartozásának egy nagyon nagy ünnepén voltam. Ezt viszem magammal, mint velem együtt az a félmilliónyi zarándok, aki feljött a Hegyre. Csoóri Sándor költő: Csíksomlyó a jelenkori magyar történelem egyik legizgalmasabb helye. Egy nép olyan vallomását ismerhetem itt meg, amelyik nem szóban igazol. Ide senki nem küldi az embereket, se pártok, se szakszervezetek. Nagy vallomás, mert úgy látszik, hogy a magyarság lelke mélyén vannak olyan erők, amelyek itt tudnak igazából kifejeződni. E nagy erejű vallomásnál szebbet nem tudok elképzelni. /Bajna György: Búcsúfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
2005. május 17.
A Duna Televízió beszámolt a Csíkszeredán, a Sapientia Tudományegyetemen szervezetett konferenciáról. Közben megtörtént a moldvai Béke Királynője Gimnázium, az első csángómagyar tanintézet alapkövének ünnepélyes letétele. A rendezvényeket összekapcsolja a székelymagyar küldetéstudat. Sylvester Lajos a székely küldetéstudat sérülése kapcsán csíkszeredai hozzászólóként kifejtette, hogy Székelyföld a Kárpát-medencei magyarság keleti kapuja. A Kárpátok előterében találhatók a moldvai magyarok, a mai magyar népcsoportok közül az egyedüli közösség, amely pozitív népszaporulatával a magyarság biológiai fogyatkozásának mérséklésére lenne képes. A magyar nemzetstratégiának – ha volna ilyen – alapvető feladata lenne, hogy kormányzati szinten is vállalja ennek a népcsoportnak a magyar nemzethez való visszakapcsolását. Ehelyett félszáz esztendeje egyetlen kormány sem vállalta a moldvai csángómagyarság ilyenféle gyámolítását. Helyettük egyházi és világi személyek, egyesületek, alapítványok vállalták fel a moldvai iskolaügyet is. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes-plébános a csíksomlyói búcsú ünnepi szentbeszédében is nyomatékkal kérdezett rá: miért kellett hogy éppen egy finn asszony emelje fel szavát az Európa Tanácsban a csángómagyarok jogaiért? A Kárpát-medence előterében lévő moldvai magyarság az előerdők szerepkörét tölti be. Védi a hegyek koszorúin belül lévőket. /Sylvester Lajos: Előerdősors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
2005. május 18.
A Magyarság feltámadása elnevezésű menet március 27-én, húsvét vasárnapján indult el a Balaton partjáról, Zamárdiból, a helybeli római katolikus közösség kezdeményezésére, hogy pünkösdre a csíksomlyói búcsúra érkezhessen. A menet Zamárdiból átment Horvátországba és Szlovéniába, majd visszatért Magyarországra, hogy újból átkeljen a határon, és Ausztriát, Szlovákiát, Kárpátalját érintve belépjen Erdélybe. Az ötven napig tartó, 2000 km-es út során „a szélekre kiköltözött haza” számos helységét érintette a menet, szimbólumát mindenhol felszalagozták. A május 7-én Kolozsvárra érkezett Feltámadás menet szimbóluma már szinte nem is látszott ki a rákötözött szalagoktól, de azért a kolozsvári civil szervezetek – így az EKE is – elhelyezték rajta igenlő üzenetüket hordozó szalagjukat. A bensőséges ünnepségre a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában került sor. A Feltámadás menet szimbólumát a kolozsvári EKE tagjai vitték tovább május 8-án, Nagy Lajos vezetésével. /K. Zs.: Ébredjetek, Árpád fiai! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. május 18.
Füzesi Magda beregszászi költő a csíksomlyói búcsú alkalmával nemcsak Csíkszeredában dedikált a könyvfesztivál alkalmával, de fölkereste régi barátait, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjait is. Beszélt a kárpátaljai magyar sorsról, a 150 000 nyilvántartott magyar lélek életéről. Bemutatta az ottani magyar irodalom jelesebb képviselőit is. A nyolckötetes költő, számos gyűjteményes kiadvány szereplője, esetenként szerkesztője, végül a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 2003-ban megjelent Ketten a kabátban című gyermekverskötetét dedikálta. /Bajna György: Vendég Beregszászból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./ Füzesi Magda, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője a találkozón ismertette a kárpátaljai magyar irodalom helyzetét, majd kitért a Pánsíp és Hatodik Síp folyóiratok szerepére. Ma Kárpátaljának 10 magyar írószövetségi tagja van, ebből 3 József Attila-díjas. Kárpátalján összesen 96 magyar iskola működik, három református, egy római katolikus és egy görög katolikus magyar tannyelvű gimnázium is, amelynek végzettjei 90 %-ban tovább tanulnak. A magyar tannyelvű iskolákban hátrány a nem megfelelő tankönyv, s az, hogy az ukrán ajkú tanár gyakran nem tud magyarul, ezért jó lenne, ha a Beregszászon 8 éve működő tanárképző főiskolán magyar gyermekeknek ukrán nyelvet tanító tanárokat is kiképeznének. A mai felnőtt generáció még orosz nyelvet tanult az iskolában, nem ukránt, és ma is ezzel a nyelvtudással kényszerül boldogulni Ukrajnában. Az életszínvonal a romániainál alacsonyabb, az átlagfizetés 300 hrivnya, ami 12 000 forintnak felel meg, 26 ezer fő a munkanélküliek száma. Sokan vállalnak vendégmunkát Magyarországon, és számosan munkavállalási engedély nélkül. Azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak és szereznek főiskolai vagy egyetemi diplomát, ritkán térnek vissza szülőföldjükre, részben azért, mert diplomájukat ott nem ismerik el. A kis fizetések mellett a kárpátaljaiak megélhetési forrása a háztáji kisgazdaság. A nehéz sorban élő kárpátaljai magyarság gondjait tetézi a vízumkényszer, amely elszakítja őket a többi magyar nyelvterülettől. /Gál Éva Emese: Füzesi Magda a kárpátaljai magyarságról hozott hírt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2005. május 24.
Megjelent a Csíki Székely Múzeum első önálló évkönyve. Az Acta Hargitaensia (1980), a múzeumi évkönyvek sorában csupán epizódnak bizonyult, a rendszerváltás után pedig a Székely Nemzeti Múzeummal közösen adták ki az ACTA évkönyvet. Az évkönyvben csíki szerzők mellett több magyarországi kutató tanulmánya is olvasható. A fiatal régészek a csíkszenttamási Csonkatorony környékén végzett kutatási eredményeiket közölték. A csíksomlyói könyvlelet feltárásáról, restaurálásáról, csíki falutörvényről, Csík vármegye társadalmi folyamatairól és a csíki bútorfestésről is szó van a tanulmányokban. /Kristó Tibor: A csíki múzeum első önálló évkönyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2005. május 26.
Mikházán, a Maros megyei kis római katolikus falu apraja-nagyja ott volt május 22-én, vasárnap a templomszentelési ünnepségen, amelyet abból az alkalomból szerveztek, hogy befejeződtek a csaknem öt éve tartó restaurálási munkálatok. A restaurálást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta, hathatós segítséget kaptak a hívektől is, főként a Kanadába, Magyarországra, valamint Erdély más településeire elszármazott, tehetősebb mikházi polgároktól. A felújítás irányítását a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vállalta magára. – A megmaradást, az itthonmaradást jelképezik műemlékeink, mondotta Tamás József püspök. Emődi Tamás műépítész elmondta, hogy az alapító Toldalagi Mihály végrendeletében előírta: a ferences templom, ahová a szerzeteseket behívta, az erdélyi katolikus nemesi családok számára temetkezési helyül szolgáljon. Abban a korszakban a csíksomlyói, kolozsmonostori temetkezési helyek mellett ez volt a legjelentősebb ilyen helyszín. A templom belső berendezése szinte teljes épségében megmaradt az utókor számára. A mikházi ferences templomhoz több olyan épület tartozik, melyekben jelenleg fogyatékos, krónikus beteg férfiakat gondozó szociális, rehabilitációs központ működik. /Máthé Éva: Templomszentelési ünnepség Mikházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
2005. május 26.
Az erdélyi magyarságnak nincs humorérzéke, szögezte le Jakab-Benke Nándor. Szerinte csak akkor van humorérzéke, amikor valaki máson kell „röhögni: románokon, cigányokon, zsidókon, amerikaiakon…”. A Transindex internetes portálon megjelent egy pamflet jellegű fotóriport a csíksomlyói búcsúról, a fotós, Egyed Ufó Zoltán láttatni engedte azt, hogy „ki futtatja a Szűzmáriát”. Erre egyesek egyházból való kiátkozással, veréssel fenyegették a fotóst. A cikkíró szerint ha a fotós más vallás belső gépezetét tárta volna fel, „vihogtunk volna” az ortodoxokon, vagy a buddhistákon. /Jakab-Benke Nándor: Kikacaghatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. június 5.
Daczó Árpád P. Lukács /sz. Déda, 1921. máj. 16./ ferences szerzetest 60 évvel ezelőtt szentelték pappá. Május 27-én, a dési ferences templomban tartott gyémántmiséjén visszaemlékezett életútjára. 1940-ben lett ferences novícius. Vajdahunyadon, a ferences rendi teológián folytatta tanulmányait. Elvégezte a teológiát. 1950-ben elvitte a Securitate, de hónapok múlva kiengedték. Hat év kényszerlakhely következett Máriaradnán, Esztelneken. 1957-ben feloldották a kényszerlakhelyet. Úgy érezte, meg kell írnia Csíksomlyó történetét, mindinkább foglalkoztatta a Babba Mária név. Négy évtizedes kutatómunka után megszületett könyve, a 2000-ben megjelent Csíksomlyó titka. /Schuller Mária: 60 éve hű szolga. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 5./
2005. június 27.
A Magyar Rádió Énekkara 1950-es megalakulás óta koncertezett Európa legnevesebb hangversenytermeiben, fesztiváljain. Székelyföldre másodszor látogatnak. Mostani koncertkörútjukra elkísérte Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke is az ének- és zenekart. Június 25-én a csíksomlyói kegytemplomban léptek fel Lajtha László Magnificatjával és Mozart C-dúr (Koronázási) miséjével. A ráadást követően együtt énekelte kórus, zenekar és közönség a magyar és székely himnuszt. /Székely Judit: Csíksomlyón a Magyar Rádió Énekkara. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2005. július 1.
Koltay Gábor rendező, Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál, „A Megfeszített” című rockopera főszereplői tartottak sajtótájékoztatót Csíksomlyón. Készülnek a rockopera erdélyi ősbemutatójára, lemondtak a fellépésért járó tiszteletdíjról. Koltay Gábor nem érti, hogy a Duna Televízió miért szakított eddigi hagyományával, és miért nem közvetíti a darabot Csíksomlyóról. Koltay szerint a darab a magyarság összetartozásáról is szól, a Duna TV-nek pedig elsődleges küldetése ez lenne, hogy az együvé tartozást kifejezze. /(Daczó Dénes): Ősbemutatóra készülnek Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2005. július 2.
Daczó Árpád ferences pap, rendi nevén P. Lukács 60 éves papi jubileumát ünnepelte. Fiatal papként internálták rendtársaival együtt, majd kényszerlakhelyen élt, végül a Gondviselés Csíksomlyóra vezérelte. Itt a Boldogságos Szűz bűvöletébe került. Korát, a II. Vatikáni Zsinat döntéseit megelőlegezve székely varrottasokkal és szőttesekkel díszítette a templomot. Csíksomlyó után Kóstelek volt Lukács atya állomáshelye. Mint írta Népünk hitvilága című tanulmányában, e zárt világ lakói maguk voltak az „eleven hagyomány”, „hiszik szentírásként, amit az Egyház – papjai által – tanít, de hiszik rendületlenül azt is, amit hagyományosan az ősöktől örököltek, nemzedékről nemzedékre”. Úgy hiszik, hogy a „tudó ember” addig nem tud meghalni, amíg át nem adja tudományát valakinek, akiről azt reméli, hogy az tovább viszi. Lukács atya vallja: „Amit tud a népünk, az évezredes tudás, és amit hisz a népünk, az ugyancsak oda nyúlik vissza, ahol az ősi kinyilatkoztatás forrásai csörgedezni kezdtek. Csak éppen le kell hántani róla az útközben rárakódott sokféle hatás rétegeit. Erre aztán ráépíthetjük a krisztusi életszentség hitvilágát!” Ezen munkálkodott hatvanéves papsága során Lukács atya. /Sarány István: Az eleven hagyomány papja. Daczó Árpád P. Lukács OFM 60 éves papi jubileuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
