Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2007. november 17.
November 16-17-én tartják a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét idéző és a magyar–német kultúrkapcsolatokat vizsgáló konferenciát. A megnyitón Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem két előadója, Gábor Csilla és Tar Gabriella-Nóra köszöntötte a résztvevőket. A Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet példája ma is vonzó címmel hirdetett pályázatot művészeti szakközépiskolás diákok számára. A beérkezett munkák javát, a díjazott festményeket, grafikákat és kisplasztikákat állították ki a Jakab Antal Tanulmányi Ház nagytermében. A konferencia keretében emlékeztek meg a fiatalon elhunyt Nemes Kovács Ernő restaurátorról, aki egy kis középkori ereklyetartó szobrot, Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát kutatta. A konferencia zárását Papp Kincses Emese Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriuma teszi ünnepélyessé. /Takács Éva: Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2007. november 24.
Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2007. december 4.
A Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség 6. születésnapja alkalmából december 4-én adventi koncert lesz a csíksomlyói kegytemplom kórusának előadásában a csíkszeredai Sapientia–EMTE nagyaulájában. /Hatéves a CSEL. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /
2007. december 18.
Fodor Sándor írót ünnepelték 80. születésnapján Szászrégenben. A házigazda Demeter József lelkész üdvözölte a marosvásárhelyi vendégeket: Nagy Pál szerkesztőt és Bölöni Domokos írót. A Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai nem először jöttek el. Nagy Pál elmondta, Fodor Sándor egészségi állapota miatt nem tudott eljönni, így nélküle ünnepelnek. Nagy Pál felolvasta a Csíksomlyóról indult, a Székelyföldhöz ezer szállal kötődő kolozsvári írót köszöntő írását (Kortársunk: Fodor Sándor), majd elhangzott Fodor Sándor egyik hangulatos anekdotája. Bölöni Domokos írói indulására utalva jegyzete meg: Fodor úrban pártfogóra lelt, nála nem ismer jóhiszeműbb, tisztességesebb embert. A találkozó második részében Nagy Pál az általa szerkesztett Megyünk és örülünk Erdélynek című kötetről szólt. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett tapasztalataival. Bölöni Domokos, akinek frissen jelent meg Széles utcán jár a bánat című rövidpróza-kötete, osztatlan elismerést váltott ki felolvasott, Kakukkvilág című friss szatirikus írásával. Ifj. Kovács János Chopin-noktürnje zárta a hangulatos találkozót, amelyről Bölöni jegyezte meg: – Felér egy Fodorúrnak küldött szászrégeni dísztávirattal. /Sárkány Kákonyi Iringó: Sajátos dísztávirat Fodorúrnak, Kolozsvárra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./
2007. december 21.
Megváltozott az árva gyermekek élete a nagyméretű otthonok megszüntetésével. Az ezredfordulón beindult reform keretében kialakított családi típusú intézményekben elhelyezett árva gyerekek élete könnyebbé vált. Hargita megyében 413 gyermeket nevelnek „pótszülők”. EU-s előírás volt a nagyméretű, még a kommunista rendszer idején meghonosított otthonok felszámolása. A folyamat 2003-ra lezárult. Hargita megyében, Székelykeresztúron és Csíksomlyón is megszüntették a nagyméretű árvaházakat, helyettük családi típusú otthonokat rendezve be, amelyekben 6–10-es létszámú csoportok laknak. Egyes esetekben családi házakban házaspárok nevelik a gyermekeket, máshol kisméretű otthonokba helyezték el őket, ahol nevelők felügyelik az életüket. Hargita megyében több mint 40 családi típusú otthon működik, de a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság információi szerint a megyében jelenleg mintegy 1700 gyermek él a gyermekvédelmi rendszer ellátásában – a fogyatékkal élő gyermekek számára külön elhelyező-központok működnek. A székelykeresztúri gyermekotthon 1955-től 2003-ig működött, felszámolásakor mintegy 450 lakója volt. A városban a németországi Ház a Holnapért Egyesület segített átszervezni a gondozást: 1998–2001 között négy házat építettek Székelykeresztúr környékén. Később külföldi és hazai támogatásból tömbházlakásokat és még egy házat vásároltak Hargita megye különböző városaiban. A gyerekek többnyire szakmát tanulnak, de több egyetemista is van köztük. Nyáron többen munka után néznek. /Székely Zita: Pótolni az otthon melegét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 25.
“Csudálatos a’ gyermek”… – olvasható Kájoni Cantionale Catholicum 57-ik számú, Régi ének című dallamának Magyar fordítása az 1600-as évek közepéről, a csíksomlyói kolostorból. Egy rendkívüli ember itt a 20. század vége felé újraélte Kájoni gyűjteményét, dallamokkal virágoztatta fel régi kódexek elsárgult lapjairól vagy a csángólakta világból hozta el számunkra ezt a nagyszerű zenét, írta Terényi Ede zeneszerző, méltatva Domokos Pál Péter teljesítményét. Kájoni csak nótajelzéssel látta el szövegeit, akkoriban még mindenki tudta a dallamokat. Azonban évszázadok során ez a tudás elveszett. Domokos Pál Péter sokéves felfedező munkája révén válik számunkra ismét élővé, közelivé ez „a zenéjében is oly sokszínű lelki birodalom. ” Domokos Pál Péter óriási munkájának egyik legcsodálatosabb eredménye éppen a népi dallamváltozatok megtalálása és beillesztése a gyűjteménybe. /Terényi Ede: Műhelyjegyzeteim – Puer Admirabilis. = Helikon (Kolozsvár), dec. 25./ Emlékeztető:Domokos Pál Péter említett könyve„... édes Hazámnak akartam szolgálni... ” /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ Domokos Pál Péter ebben a könyvében Kájoni Jánosnak /1629-1687/ Csíksomlyón, 1676-ban kiadott Cantionale Catholicum című, katolikus népénekeket tartalmazó énekeinek mindegyikéhez hozzátette a kutatásai alapján megtalált dallamok kottázott anyagát. /Több mint nyolcszáz énekről van szó/. Domokos Pál Péter könyvében emléket állított Petrás Incze Jánosnak /1813-1886/ is, aki a moldvai csángók egyik falujában, Klézsén volt pap. Megismerkedett Döbrentei Jánossal, akinek kérésére beszámolt a moldvai csángókról. Petrás Incze János ismertetését közölte a Tudománytár 1842-es évfolyama. Petrás Incze János összes tudósítását, levelét közölte Domokos Pál Péter.
2007. december 28.
A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola hagyományos karácsonyi koncertje idén is felcsendült a csíksomlyói kegytemplomban. /Karácsonyi koncert Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./
2008. január 5.
1950-ban világosan látható volt a magyar katolikusok elleni támadás. Beindították a csíki kultúrversenyeket, hogy senkinek még eszébe se jusson a csíksomlyói búcsú. A búcsú idejére hadgyakorlatot szerveztek Csíkszereda térségében, minden odautazót igazoltattak. A „békepapok” élén Ágotha Endre nyárádselyei plébános állt, kiáltványuk aláírását kötelezővé kívánták tenni a papok számára. Azonban a letartóztatott püspökök helyét betöltő püspöki helynökök nemcsak megtagadták ennek aláírását, hanem a papok számára megtiltották. Erre letartóztatták dr. Boga Alajos kanonokot, más főpapokkal együtt. A román külügyminisztérium kiutasította Patrick O’ Hara pápai nunciust. A román belügyminisztérium elrendelte, hogy 10 napon belül minden egyházközségnek és intézménynek be kell szolgáltatnia a régi egyházi anyagokat, iratokat, sőt műértéket képviselő kegytárgyakat. Jól átgondolt döntés volt ez, az egyházi anyakönyvekkel eltüntették a bizonyítékot arról, hogyan alakultak a nemzetiségi arányok az utóbbi évszázadban. A kommunista rendszer melletti agitálók egyike Gábosi Tamás ferences szerzetes volt, aki elhagyta a papságot, és egyházellenes cikkeket író, közismerten alkoholista újságíró lett. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet „A nagy hazugságok kora” című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Katona Szabó István önéletírásból a napilap 2006. dec. 9-e óta időnként közöl egy-egy részletet.
2008. január 11.
Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2008. január 15.
Árpád-házi Szent Erzsébet – Elisabeth von Thüringen – Magyar-német Kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára emlékező jubileumi év lezárásaként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, illetve Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Gyulafehérvári Caritas Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A cél: időszerűvé tenni a szentté lett magyar királylány életpéldáját a ma embere számára. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudományi Karának dékán-helyettese kiemelte, hogy amikor Szent Erzsébet „életét és hatását a legkülönfélébb szempontok szerint megvizsgáljuk, igazából az Isten művét, az Isten szépségét csodáljuk meg”. Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak felelőse szerint a teljes életet élő Szent Erzsébet példája ma is követendő indíttatásokat adhat. Bemutatták Prokopp Mária Árpád-házi Szent Erzsébet című könyvét, amely 21 ország 100 festőjének a szentről készült templomi műveit ismerteti a XIII. századtól napjainkig. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docens felvázolta a társadalmi védőháló szerepét betöltő kolozsvári Szent Erzsébet ispotály történetét. /Veress Elza-Emőke: Szent Erzsébet korszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
2008. február 11.
Húsz filmet vetítettek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban február 9-én, a középiskolás diákok egyperces filmjeiről van szó, amelyeket az elmúlt héten készítettek filmes szakemberek irányításával. A Signis – katolikus újságírók nemzetközi szövetsége harmadik éve szervezi meg Romániában is a diákok filmműhelyét. A tábor, tanfolyam így három nyelven, magyarul, románul és angolul zajlott. A Signis programkoordinátora, Rodica Buzoianu elmondta, céljuk elsősorban a diákok közötti kommunikáció fejlesztése, baráti kapcsolatok létrehozása volt. A diákok közül néhányan máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák folytatni a filmezést. /Takács Éva: Első filmes diákok Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2008. február 12.
Első alkalommal szerveztek zarándoklatot a plébánosok február 11-e, a betegek világnapja alkalmából, a lourdes-i jelenések évfordulóján Csíksomlyóra. Tamás József püspök ünnepi szentmisét celebrált, melyre szervezett formában érkeztek a zarándokok a környékről és távolabbi településekről. /Takács Éva: Idősek, betegek zarándoklata Csíksomlyóra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2008. február 21.
Névadó ünnepséget tart a Kájoni János Megyei Könyvtár Csíkszeredában. Az intézmény már a tavalyi év végén felvette a Kájoni János nevet, az ünnepség megszervezésére viszont csak most kerül sor. A névválasztást egyrészt Kájoni Jánosnak a vidékhez való kötődése indokolja, a névadó ferences szerzetes, humanista tudós ugyanis Csíksomlyón és Gyergyószárhegyen is tevékenykedett. A névadó ünnepségen P. Pap Leonárd ferences atya ismerteti Kájoni János életútját, és Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Tudományos Könyvtár könyvtárosa tart előadást Kájoninak a digitális világban való jelenlétéről. A Codex régizene-együttes koncertje Kájoni korának zenéjéből ad ízelítőt. /Székely Zita: Könyvtáravató Kájoni szellemében. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2008. február 26.
„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2008. február 27.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Felvincen élő Sipos László festőművész tárlata, egyúttal bemutatták a munkásságáról szóló albumot, megjelent Tőzsér József, az albumot kiadó csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója is. Tőzsér József szólt a tizenötödik évét ünneplő kiadóról, illetve a megjelenés előtt álló kötetekről: Nyirő József Elszántak és Havasok című regényeiről, Páter Benedek ferences atya kolostortörténetének második, többek között a csíksomlyói kolostort bemutató kötetéről, Natalie Kálnoky grófnő könyv formájában megjelenő doktorátusi dolgozatáról, illetve a Műterem-sorozat legutóbbi, Major Gizellát bemutató kötetéről. /Nagy Botond: Boszorkánykonyha az értéktelenség korából. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
2008. március 4.
Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas Péter. P. Benedek Fidél /1907-1979/ történetírói kutatómunkája során megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg kiadónál. A második kötet magában foglalja a csíksomlyói ferences kolostorról szóló tanulmányát, hatalmas jegyzetanyaggal, az ugyancsak csíksomlyói Szent Mihály-kápolna leírását, ezenkívül eddig ismeretlen adatokkal bővíti a kaplonyi és a szászvárosi ferences templom, valamint a kolozsvári, a mai főtéren egykor létezett Szent Jakab-kápolna alapításának, illetve építésének történetét. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2008. március 19.
Nem halad előre a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatása. – Legnagyobb gondunk a magánjavak ügyintézése kellene legyen, mégis ott tartunk, hogy nincs amit adminisztráljunk – foglalta össze a jelenlegi helyzetet Hajdu Gábor ügyvéd, a Csíki Magánjavak elnöke. A volt egészségügyi miniszter állítása szerint minden követ megmozgattak. A vagyon körüli vita 1923-ban kezdődött, amikor egyik napról a másikra a román állam képviselői felszólították az akkori vezetőséget, hogy a Csíki Magánjavakat teljes egészében adják át. 1934-ben visszaadtak 6704 hektár erdős területet, a Mikó várat, a hajdani Vármegyeházát, a Vigadót és a régi kórházat, amely csupán a vagyon egy töredéke volt. Azután jött az államosítás. Az 1989 utáni időszak a második államosítás volt. A Csíki Magánjavak – a szocializmus időszakában állami kézen lévő – ingatlanjainak jelentős részét, a tulajdonjog tisztázása nélkül kereskedelmi társaságok kezére játszották át. Visszaszolgáltatás tekintetében csak két pozitív példát lehet említeni: a csíksomlyói árvaház épületét és a közel háromezer hektáros kászoni erdőt. A kászonaltíziek visszaszereztek ugyan 2796 hektár erdőt, ám az erdészet jogi úton támadta meg az intézkedést, s az igazságszolgáltatás neki adott igazat. A Csíki Magánjavak legutóbb egy éve tartott közgyűlést, de a résztvevő polgármesterek és közbirtokossági vezetők nem jutottak egyről a kettőre. /Kozán István: Csíki Magánjavak – Ki bírja a hatalmas vagyont? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2008. március 22.
Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2008. március 27.
Március 30-án, Csíksomlyón rendezvénysorozattal ünneplik a Mária Rádió második születésnapját. Jelen lesz dr. Jakubinyi György érsek, valamint az erdélyi egyházmegyék püspökei, a pápai nuncius és számos meghívott. A Mária Rádió, amelynek szerkesztősége Nagyváradon van, a 89,7 FM-en fogható. A műsorok a www.mariaradio.ro internetes honlapon is hallgathatók. /(m. s.): Kétéves a Mária Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
2008. április 6.
A ferences rend erdélyi rendtartományának, a Szent István királyról nevezett provinciának két ifjú tagját szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek Csíksomlyón, március 29-én. Utoljára két évvel ezelőtt volt papszentelés a ferenceseknél. /Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM: Ferences papszentelés Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./
2008. április 11.
Fontos üzenet, hogy Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke lehetővé tette Románia és Magyarország házelnökének csángóföldi találkozását – mondta április 9-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A megbeszélések témái között szerepel a romániai magyar nyelvoktatás kérdésére. A magyar házelnök felkereste a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, majd Erdély neves művészeivel is beszélgethetett, így Páll Lajos festőművésszel, akinek 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását megtekintette Csíkszeredában, valamint Böjte Csaba ferences szerzetessel is. Csíkszeredában Szili Katalin a Sapientia Egyetemen tett látogatást, ahol Dávid László rektor és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja mellett fogadták őt a csíkszeredai karokon dolgozó településkutatók, szociológusok, csángó népcsoporttal foglalkozó kutatók és diákok. A házelnök csángó diákokkal találkozott, majd a csíksomlyói kegytemplom melletti kolostorban látták vendégül. /Szili–Olteanu találkozó Csángóföldön. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Szili Katalin Marosvásárhelyen és Szovátán találkozott értelmiségiekkel, művészekkel, Korondon, Farkaslakán és Szentegyházán járt, majd Csíkszeredában felkereste a Csíki Székely Múzeumot, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a csángó diákok bentlakását és a csíksomlyói ferences barátokat. A Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai oktatási helyszínén előbb a Sapientia Alapítvány és az egyetem vezetőivel tárgyalt, majd az egyetem könyvtárában az oktatók és a hallgatók jelenlétében meghallgatta az intézményt, annak programjait bemutató előadásokat. – Ez az egyetem legyen garancia arra, hogy az itteni magyarság hosszú távon is megőrzi identitását – mondta az Országgyűlés elnöke. Este Sepsiszentgyörgyön színházi előadást tekintett meg. /Sarány István: Hargita megyében járt Szili Katalin – Minőségi oktatásért szállt síkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2008. április 11.
Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./
2008. április 19.
Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhető Hajdó István főesperes Uram, jó nekünk itt lenni /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete. Hajdó Istvánt /sz. Bogárfalva, 1942. dec. 18./ Márton Áron püspök szentelte pappá 1968-ban. Gyergyószentmiklóson volt plébános 1985-től 2006-ig, azóta a székelylengyelfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait. Hajdó István a Gyilkostónál Szent Kristóf kápolnát álmodott, a gyergyószentmiklósi öregotthon alapkövét áldotta meg, a Pricske tetején keresztet szentelt. 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett. /Balázs Katalin: Uram, jó nekünk itt lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2008. május 2.
Gyalog, kerékpáron is érkeznek magyarországi zarándokok a csíksomlyói búcsúra. A Mária út elnevezésű program keretében gyalogos és kerékpáros zarándokok indultak útnak április közepén, hogy Erdély több települését bejárva május 10-ére odaérjenek. A csíksomlyói búcsú története 1567 pünkösdjére nyúlik vissza, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert a székelyek Hargita Tolvajos-hágójában legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította, és a templomnál lévő felirat szerint hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. Azóta gyarapodik az ide zarándoklók száma. /Mária úton a pünkösdi búcsúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./
2008. május 3.
Különvonat indul Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra – tájékoztatott Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. A Keleti pályaudvarról induló szerelvény végállomása várhatóan Csíkrákos lesz. A mintegy ötszáz zarándokot szállító szerelvényt a gyergyószárhegyi állomáson maga Tánczos Barna és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke fogadja. Az RMDSZ-es államtitkár a csíksomlyói búcsúhoz kötődő eseményként kiemelte a gyimesbükki vasútállomás kétnyelvű (magyar–román) emléktábla-avató ünnepségének fontosságát, hiszen ezt a román hatóságok évekig megakadályozták. A helyi önkormányzat és a magyarországi alapítványok kezdeményezésére márványtáblával adóznak Pfaff Ferenc mohácsi származású építész, műegyetemi tanár emlékének, akinek nevéhez számos jelentős vasútállomás tervezése fűződik, többek között a gyimesbükkié is. /Különvonat és emléktábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2008. május 5.
Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas PéterP. Benedek Fidél megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2008. május 7.
A magyarországi „gójmotorosok” csapata utazott át május 6-án Kolozsváron, a csíksomlyói búcsúra több éve ellátogatnak, fontosnak tartják Erdély tájainak felfedezését, a történelmi emlékek megtekintését is. /Varga Melinda: „Erőszakmentes” gójmotorosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2008. május 8.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, RMDSZ-es polgármesterjelöltje hangsúlyozta, a törvénynek szeretne érvényt szerezni a városban, a tervek megvalósításához két mandátum kell. Szeretné elérni, hogy a város Székelyföld oktatási, kulturális és közigazgatási centruma legyen, az erdélyi magyarság legfontosabb vallási központja, Csíksomlyó is itt található. Ráduly az RMDSZ-en belül a konzervatív, keresztény értékeket tartja szem előtt. A két székely megyét, Kovásznát és Hargitát egyesíteni kell, nem Csíkszereda-központú megyeegyesítés volna a cél, csak eszköze lenne a térség közigazgatási összenyalábolásának, mutatott rá. /Horváth István: „A törvény és rend híve vagyok” . = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2008. május 12.
Százezrek jelenlétében kezdődött május 10-én a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „nyerget”, ahol Erdélyből és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepi szónok idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron. Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell hogy vezérelje. A tömeg az idén is „ellepte” a hegy oldalát. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a dísz egyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak a keresztalják. /Százezrek vettek részt a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Az egyházi szervezők mindent megtettek azért, hogy távol tartsák a politikát, a lap szerint mégis rányomta bélyegét a hét végén zajlott csíksomlyói búcsúra az a tény, hogy az idei pünkösd a romániai helyhatósági választási kampány kellős közepére esett. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott: tekintettel a választási évre, a politikai esemény alól az erdélyi magyarság sem mentesül. Az érsek felszólította a jelen levő katolikus és nem katolikus egyházak híveit, éljenek keresztényi kötelességükkel, de ugyanúgy állampolgári jogaikkal is, és ki-ki belátása szerint döntse el, kire, milyen politikai szervezetre adja szavazatát. A főpap szerint az erdélyi magyarok további sorsának alakulását meghatározóan befolyásolja a politikai jelenlét. Többször is eleredt az eső Az idei búcsú különlegességének számító, magyarországi zarándokokat szállító különvonatot a gyergyószárhegyi állomáson sajtósok és politikusok csoportja is várta. A rendőrök – attól tartva, hogy valakik kövekkel dobálhatják a vonatot – arra kérték az utasokat, menet közben csukják be az ablakokat. A román többségű Maros megyei település, Gödemesterháza állomásán vízágyút vezényeltek a szerelvény érkezéséhez. Az állomásokon székely ruhás lánykák kínálták végig kürtőskaláccsal és köményespálinkával a fülkéket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökjelölt kampánystábjával mézespogácsákat osztogatott. /Horváth István, Lokodi Imre: Politikától nem búcsúztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
