Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 748 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 721-748
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 16.

A csíksomlyói Szent Anna Iskola, az ország egyetlen magyar nyelvű kisegítő szakiskolája kilátástalan helyzetben van. A tulajdonképpen Hargita és Kovászna megyei enyhén és közepesen értelmi fogyatékos gyerekek tanítására hivatott iskola már évek óta nem tudja fogadni a háromszékieket, helyhiány miatt. A 136 diák így is eléggé nyomorúságos körülmények között lakik, étkezik. A Szent Anna Iskola gondja, hogy öt épületben szétforgácsoltan működik. A tanügy általános pénztelensége őket is komolyan érinti. Nincs miből élelmet venni a gyerekeknek, nincs ahol lakniuk, nincs műhely, ahol a szakmát tanulják. Gergely Borbála igazgatónő nagy szeretettel beszélt tanítványairól. Mindenki elsősorban Cserehátra /Székelyudvarhely/ gondol, arra az épületre, amely ilyen iskola számára épült, és amelyben most néhány apáca teng-leng. A kormány segítsége nélkül ez nem megy. /Adósságok és helyhiány hálójában. Túlélési gondok a csíksomlyói Szent Anna iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. június 19.

Csíksomlyón jún. 23-án felavatják a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban a névadó néprajzkutató szobrát. A csíksomlyói kegytemplom mellett álló Domokos Pál Péter szobor közelében fog állni a másik, így a jövőben Csíksomlyón két Domokos Pál Péter-szobor lesz. /Szoboravatás Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1999. június 24.

Csíkszeredában jún. 24-én leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát a Márton Áron Gimnázium előtt. Az egykori csíksomlyói gimnázium Csíkszeredába költöztetésének gondolata a néhai püspöktől származik. A szobor Bodó Levente szentegyházi képzőművész alkotása, és az Ausztriában élő Ambrus Zoltán és felesége adományából készült. /Szobor az Alma Maternak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

1999. június 25.

Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

1999. július 7.

A Sóvidék és a Csomád-Bálványos kistérségi társulások után Gyimes-völgye és Csík peremközségei kezdeményezték a kistérségi társulás alakítását. Július 5-én Csíkpálfalván az érintett községek polgármesterei megvitatták a szervezeti alapszabályt, elhatározták, hogy a társulás székhelye Csíksomlyón lesz és neve Pogány-havas Kistérségi Társulás. A kisrégiók megalakulása egyfelől a regionális európai fejlesztési terv, az ISPA, másfelől a vidékfejlesztést támogató SAPARD, EU-s program támogatási feltételei közé tartozik. /Kistérségi kezdeményezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

1999. július 8.

A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1999. augusztus 7.

Aug. 7-én ünnepi szentmisével - melyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált - és a csíksomlyói passió bemutatásával ért véget Csíksomlyón Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a Háló egyhetes homoródfürdői tábora. A Kárpát-medence minden tájáról összesereglett 600 katolikus hívő egynegyede az anyaországból, több mint harmada Erdélyből érkezett, Kárpátaljáról nyolcvanan, Felvidékről és Délvidékről 60-60-an jöttek el Homoródfürdőre, képviselve azt a csaknem 700 közösséget, amelyek a Háló segítségével építettek ki kapcsolatot egymással. Puchard Zoltán, a Háló vezetője elmondta, hogy az elmúlt években már több országban szerveztek hasonló összejövetelt, így a felvidéki Párkány melletti Kovácspatakon, a székelyföldi Csíksomlyón, a délvidéki Horgoson, valamint a Szeged közeli Domaszéken. A mostani táborozásnak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek volt a fővédnöke. //botlik/ [Botlik József]: Hálósok találkozója Homoródfürdőn. Kárpát-medencei közösségépítés. = Magyar Nemzet, aug. 9./

1999. augusztus 24.

A mikházi kolostor falain belül támadt ferences szellemiség meghatározóan bejárta az országot, a rendháznak híre eljutott Rómáig. Volt idő, amikor fejedelmi tiltások miatt Erdélyben, a ferencesek Szent István rendtartományában mindössze a csíksomlyói és a mikházi kolostorok működhettek. A negyvenes évek végén kényszerlakhelyekre: Máriaradnára, Esztelnekre hurcolták valamennyi ferences szerzetest, jobb esetben, hiszen többen börtönben végezték. A most aranymisés P. Kádár Kálmán Páter István hűséges maradt hitéhez, rendjéhez, népéhez akkor is, amikor kényszerlakhelyre hurcolták, de hűséges maradt népéhez, amikor később a börtönből szabadult Márton Áron püspök közbenjárására a barátok a felszámolt kolostorokban újrakezdhették hivatásukat, az atya is visszatért Mikházára. /Lokodi Imre: Erdélyi franciskánusok aranyünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

1999. szeptember 9.

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

1999. szeptember 14.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

1999. október 5.

Okt. 5-én tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Három téma volt: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése, végül az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása. Markó Béla szerint az, hogy az EPP társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismerését jelenti. Az október 6-i aradi megemlékezésnek külön jelentőséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkőletételére. - Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán megállapodtak törvényhozási és cselekvési prioritásokban, amelyeket az RMDSZ a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztető tanácskozáson terjesztene elő. Az Adevarul munkatársa kérdésére, hogy az RMDSZ az aradi Szabadságszobor visszaállításának szorgalmazásakor számolt-e a románok érzékenységével, Markó Béla kifejtette, számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ők is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. - A román közvélemény manipulálása, magyarellenes hangulatszítás folyik. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségű, még magyarul sem tudott. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A Jurnalul National újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idéző emlékművet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ő történelmük, múltjuk, hagyományaik, műemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélyből. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. - 1572. szám/

1999. október 8.

Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1999. október 8.

Okt. 8-án az örmény kisebbség történelmi múltjának ismertették A nemzeti kisebbségek bemutatkoznak című rendezvénysorozat keretében, a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezésében. Az Arménia Alapítvány, valamint az Arménia Örmény-Magyar Baráti Társaság képviselője is jelen volt. Varduca Azaduhi festőnő felelevenítette az örmény történelem több tragikus eseményét, Dr. Berdj Asgian akadémikus az örmény művészetről, Parasca Olivér pedig az örmények kulturális és művelődési életéről beszélt. Kiss Ferenc emlékeztetett I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghívására. 1669-től Moldvából több hullámban mintegy 3000 örmény család kelt át a Kárpátokon és telepedett le Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíksomlyón, Petelén, Görgényszentimrén, Szépvízen, Szamosújváron és Ebesfalván. /Papp Annamária: Bemutatkozott az örmény kisebbség. Emlékezés a két magyar-örmény vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1999. október 10.

Három évvel ezelőtt, 1996. szept. 17-én nyílt meg Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Ház, amely külföldi segélyszervezetek támogatásával épült föl és katolikus egyházi személyek konferenciákat, tanulmányi hétvégéket, tanfolyamokat rendeznek benne. Az idők folyamán a ház önellátó lett, nem terheli a gyulafehérvári főegyházmegye költségvetését. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

1999. december 10.

Dec. 9-én kezdődött Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában A jövő iskolája témájú nemzetközi konferencia, amelyen Kárpát-medencei előadók értekeznek a témakörben. Köszöntőbeszédet Kötő József államtitkár és Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke mondott. A jövő iskolája címmel Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője /egyben a Jövő Iskolája Alapítvány elnöke/ tartott előadást, majd Kabarcz Zoltán, a Jövő Iskolája Alapítvány munkatársa Öt ország - öt város címmel értekezett. Dec. 10-én Csíkszentdomokoson folytatódik a konferencia. Megtekintették a csíkszentdomokosi mintaiskolát. Dec. 11-én pályázati értékelés lesz, a megjelentek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt Csíksomlyóban, a kegytemplomban, ezt követi a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Julianus Alapítvány idei díjkiosztó ünnepsége. /Konferencia a jövő iskolájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Beder Tibor Gondolatok a Jövő Iskolájáról című, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza által kiadott ismertetőjét is kézbe lehetett venni. /Becsengettek a Jövő Iskolájában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 10.

A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

1999. december 11.

Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

1999. december 11.

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1995. október 7.

Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1995. november 3.

A Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom negyedik országos találkozóját Illyefalván tartotta meg, okt. 19-22-e között. Az ifjúsággal való vallásos foglalkozás volt a téma. Székelyudvarhelyi, csíksomlyói, széki, dévai, szatmári, temesvári, kolozsvári, zernyesti, és brassói ifjúsági csoportok beszámoltak eddigi eredményeikről. Felmerült az RM Pax Romana és az Aggornamento Katolikus Kör munkájának szorosabbra fűzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1995. április 16.

P. Réthy Apollinár ferences pap összegyűjtötte és kiadta a régi búcsús imádságokat, ősi Mária-énekeket Csíksomlyói kalauz címen. Az első kiadás 1924-ben hagyta el a nyomdát, majd újabbak követték. A hetedik kiadás márciustól áll az érdeklődők rendelkezésére /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995/, átdolgozott, bővített kiadás. Átdolgozták: P. Márk József ferences szerzetes és Borsofi László, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium tanára. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./

1995. április 16.

Megjelent a Búzamag /Déva/, az erdélyi katolikus ifjúsági lelkészség értesítőjének második száma. Az első 1994. dec. 25-én látott napvilágot. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./

1995. június 3.

Hatalmas tömegek vettek részt a csíksomlyói búcsún, mintegy kétszázezer ember jött el, voltak köztük mindenhonnan, nemcsak Moldvából a csángók, hanem sokan Magyarországról, a Vajdaságból és máshonnan is. Sorra érkeztek a "keresztalják", egy-egy falu népe, saját templomi zászlójukkal. A hagyományhoz híven nagyon sok székelyföldi falu népe gyalog érkezett Csíksomlyóra. Fél évezred után is megtartják pünkösdkor a csíksomlyói búcsút. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A Duna TV egyenes adásban adott közvetítést. Az RMDSZ vezetői is ott voltak a pünkösdi búcsún. A zarándokok tömegei egész éjszaka virrasztottak, hogy hajnalban a nap első sugaraiban köszönthessék Szűz Máriát. A Román Televízió tudósítói a magyar nemzeti zászlót hordozó fiatalokat kérdezték ki, számonkérően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad),jún. 7., Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 6./

1995. július 2.

Csíksomlyón júl. 2-án tartották meg az Ezer székely leány napját. Domokos Pál Péter javaslatára 1931. júl. 7-én hívták először Csíksomlyóra a székely lányokat, hogy figyelmeztessék őket arra az örökségre, amelyet ezen a vidéken legteljesebben Csíksomlyó hordoz. A néphez, a viselethez, a hithez és az erkölcshöz való ragaszkodás parancsát akarták felidézni a székely ifjúságban. A hagyomány szerint az ünnepség a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével kezdődött, majd a somlyói nyeregben felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Idén elsősorban a Maros megyei fiatalok mutatták be viseletüket, dalaikat, táncaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./

1995. július 2.

Csíksomlyón júl. 2-án tartották meg az Ezer székely leány napját. Domokos Pál Péter javaslatára 1931. júl. 7-én hívták először Csíksomlyóra a székely lányokat, hogy figyelmeztessék őket arra az örökségre, amelyet ezen a vidéken legteljesebben Csíksomlyó hordoz. A néphez, a viselethez, a hithez és az erkölcshöz való ragaszkodás parancsát akarták felidézni a székely ifjúságban. A hagyomány szerint az ünnepség a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével kezdődött, majd a somlyói nyeregben felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Idén elsősorban a Maros megyei fiatalok mutatták be viseletüket, dalaikat, táncaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./

1995. augusztus 11.

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az anyanyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért a következő tiltakozó akciókat tervezi: aug. 13-án szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, tiltakozó levelek küldése az Európa Tanácshoz, a kormányhoz és a parlamenthez, könyvgyűjtés Csíkszereda főterén a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért /aug. 18.- szept. 5./, tiltakozó nagygyűlés Csíkszeredában szept. 8-án, lakossági fórum Csíkszeredán /okt. 2-7-e között, lármafa rendezvények okt. 7-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 594. sz./

1995. augusztus 12.

Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 721-748




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998