Nem szabad engednünk magyarságunkból, hanem ezt erősen és érintetlenül meg kell tartanunk. - Teleki Pál ezen megállapításának jegyében szervezett a csíkszentkirályi Vitos Mózes Cserkészcsapat négynapos millecentenáriumi ünnepséget, melyre meghívta a vidék cserkészcsapatait. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20.6
1996. augusztus 20.
Nem szabad engednünk magyarságunkból, hanem ezt erősen és érintetlenül meg kell tartanunk. - Teleki Pál ezen megállapításának jegyében szervezett a csíkszentkirályi Vitos Mózes Cserkészcsapat négynapos millecentenáriumi ünnepséget, melyre meghívta a vidék cserkészcsapatait. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20.6
1996. október 9.
Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1998. január 17.
A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
1999. június 16.
Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
1999. július 5.
Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2000. november 8.
Csíkszentkirálynak belga testvérvárosa van. Mons városból 1990 óta évente kétszer érkeznek látogatók Monsból. A belga városnak erre a célra létrehozott civil szervezete, az ASBL rendezvényeket szervez, a gyűjtésből befolyó összeget pedig elhozzák Csíkszentkirályra. /Szondy Zoltán: Belga vendégek Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2000. november 16.
Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával 1930-ban megnyílt a Csíki Székely Múzeum Egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgyat állítottak ki. A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékezett vissza. "...művészeti kiállítást rendeztem. Fontosnak találtam a festékeseket - azokot a festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszonyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. Elvittem Demes nénit Szentkirályról és Ferencz Benjáminnak az édesanyját Pálfalváról. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki csinálta ott a korsót és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak először nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." 1937-ben a Csíki Lapok még említette a múzeum gyűjteményét, mely akkor Csíksomlyón volt. Ezután a római katolikus gimnázium különböző termében s padlásán hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység. 1946-ban Kovács Dénes festőművész-rajztanár hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, később hivatalosításához. - A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88 315 régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61 556 diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567 régi könyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti tétel található gyűjteményeiben. Nagy Imre festőművész végrendeletében minden alkotását, levelezését, kéziratait, könyvtárát azzal hagyta a múzeumra, hogy az legyen művészi tevékenységének emlékháza. A szabadtéri részleg faházakat és székely kapukat őriz. Az évforduló megünneplése nov. 17-én kezdődik ünnepi ülésszakkal. A következő két hétben négy kiállítás-megnyitó és egy rajzverseny lesz. Az ünnepi ülésszakon ismertetik a LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyvét. /Szabó András múzeumigazgató: Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2000. június 19.
Jún. 17-én Csíkszentdomokoson immár hetedik alkalommal zajlott le a Felsütött a Hold sugára folklórtalálkozó. A közös szentmise után a hagyományőrző csoportok felvonultak a faluban, majd sorra bemutatkoztak az együttesek, Kászonújfalu, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkdánfalva és házigazda népi zenekarai, népdalénekesei és tánccsoportjai. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Sajnos évről évre kevesebb a résztvevők száma. /Folklórtalálkozó Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./
2000. augusztus 20.
Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./
2001. február 19.
Ötödik alkalommal szervezték meg febr. 17-én az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A környék római katolikus egyházközségei kántorainak kezdeményezésére létrejött rendezvény helyszíne ez alkalommal a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi templom volt. A találkozót minden évben más községben tartják: az elsőt Csíkszentkirályon szervezték, majd Csíkszentimre, Csíkszentsimon következett, tavaly Csíkszentmárton volt a házigazda, jövőre pedig Csíkmenaság látja vendégül az énekkarokat. A Gloria nevet viselő találkozón sorshúzás alapján eldöntött sorrendben lépett színre az öt egyházi énekkar: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton és Csíkszentgyörgy-Bánkfalva. /Sarány István: Alcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2001. július 2.
Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2001. augusztus 9.
Botár László képzőművésznek, a falu szülöttének tárlatával kezdődnek aug. 17-én Csíkszentkirályon a falunapok. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a helyi kisiparosok termékeit is kiállítják. Különböző kulturális és sportvetélkedőket tartanak, másnap reggel a helyi fúvószenekar ébreszti a lakosságot, lovasversenyt láthatnak az érdeklődők. Aug. 19-én a templom udvarán kerül sor Nagy Ödön és Koszti István Miklós alkotása, a Szent István-szobor leleplezésére. Az eseményt ünnepi szentmise követi, majd a helyi, székely ruhába öltözött fiatalok lóháton vonulnak fel a falu utcáin. /Szent István-szobor Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./
2001. augusztus 21.
Az aug. 20-i központi állami megemlékezés, egyben a millenniumi év zárónapja, a magyar lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött Budapesten, a Parlament előtt, a Kossuth téren. A Magyar Köztársaság Közép- és Kis Kereszt kitüntetéseit átadták át a Parlamentben. Tíz órától a Margit híd és Szabadság híd közötti Duna-szakasz felett légiparádét rendeztek, ejtőernyős bemutatóval. Délután három órától a Kossuth téren a tisztek tettek esküt, majd a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa előadta a Millenniumi Óda első három tételét. Ezt követte Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszéde, majd öt órától ünnepi szentmise a Szent István Bazilika előtt, ahonnan fél hétkor indult a Szent Jobb körmenet. Az ünnepségsorozat fénypontjának számító tűzijátékot kilenc órára tervezték. Fél tíztől a budai felső rakparton szerveztek utcabált. Aug. 20-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen részt vettek a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A találkozót követően Németh Zsolt újságíróknak elmondta: megvitatták a magyar-magyar kapcsolatok "forró kérdéseit", különös hangsúlyt fektetve a státustörvényre. "A törvénnyel kapcsolatban teljes az egyetértés a magyar-magyar kapcsolatokban, a jogszabályt végre fogjuk hajtani" - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. A hétvégén Erdély-szerte is elkezdődtek az aug. 20-ai ünnepségek: Szent István király, valamint az államalapítás emlékére szobrokat állítanak, kopjafát avatnak, koszorúznak, irodalmi esteket, tudományos-történelmi és színielőadásokat tartottak. Csíkszeredában, de Sepsiszentgyörgyön is először ünnepeltek. Szentgyörgyön körmenettel, emlékműavatással adóztak Szent István emlékének, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszeredában koszorúkat helyeztek el, Marosszentkirályon szobrot avattak az államalapító király tiszteletére. Csíkszentkirályon a település napjai keretében ünnepeltek, egészalakos bronzszobrot emelve Szent Istvánnak. A jó ideje a hazai Szent István-ünnepségek központjának tekintett Székelyszentistvánon Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte az ünneplőket. Az ünnepség a héten is folytatódik. /Kiemelkedő nemzeti ünnep Magyarországon. Erdély-szerte Szent Istvánra emlékeznek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2001. augusztus 21.
A Kárpát-medence népművészetének, hagyományainak és népi kismesterségeinek ünnepét, a Millenniumi Sokadalom című a határokon is átnyúló rendezvény záró programjai aug. 17-én, a budapesti Hősök terén kezdődtek. A négynapos kulturális eseménysorozat a Szent István királyról való megemlékezés mellett a népművészek, népzenészek, néptáncosok, népi játékkészítők, az utcaszínházak és a magyar konyha mestereinek találkozója volt. Az idei sokadalmat a tavalyinál több helyszínen rendezték meg, így Szentendrén, Diósgyőrött, Abádszalókon, Tatán, Gyulán, Pécsett, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Zentán is bemutatták az ezeréves magyar kultúra örökségeit, kincseit. - Erdély-szerte megemlékeztek István királyról, így Szatmárnémetiben, Nagybányán, Csíkszentkirályon. Csíkszeredában például a rendszerváltás óta először ünnepelték meg Szent István-napját. A rendezvény a belvárosi katolikus plébániánál kezdődött, volt szabadtéri néptáncelőadás és rockkoncert, este pedig irodalmi est a Szakszervezetek Művelődési Házában Ferenczes István költő és Molnár Vilmos író részvételével. /Ünnepségek Zentától Csíkszentkirályig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./
2002. július 8.
Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2002. július 19.
Csíkszentkirályon a katolikus templom nagyjavítása közben érdekes felfedezést tettek a régészek: a templom déli falán egy XIV-XV. századi gótikus ablakkeretet bontottak ki a vakolat alól. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi barokk stílusú templom helyén egy jóval korábbi állt, melynek egyes darabjait (gyámköveit stb.) az idők során beépítették, a keleti irányba kibővített templom falaiba. Egy olyan szoborrészlet - szintén a falba beépített - töredéke is előbukkant, mely a renoválás során sérülést szenvedett. /Kristó Tibor: Értékes lelet feltárása Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2002. augusztus 19.
Második alkalommal szervezték meg a hét végén a Csíkszentkirályi Napokat. Aug. 17-én, a megnyitón Balló István polgármester Szent István örökségét, a megmaradás, az itthonmaradás fontosságát hangsúlyozta. A csíkszentkirályi születésű Botár László képzőművész festészeti kiállítását Szatmári László nyitotta meg. Szintén Szentkirályról származik Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár, akinek eddig öt kötete jelent meg magyarul, egy pedig német nyelven. Tánczos Vilmos munkásságát és emberi magatartását Mirk László tanár ismertette. A rendezvénysorozat első napján mutatták be A Csíkszentkirályi és Krasznahorkai Andrássy család nyomában című monográfiát, melyet Gál Mária és Russu Tibor szerkesztett. Aug. 18-án megtartották a kispályás futballbajnokságot, a lovaskocsi-hajtási versenyt, a tűzoltóparádét. Leleplezték az Andrássyak tiszteletére állított emléktáblát. /Takács Éva: Csíkszentkirályi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2002. augusztus 21.
Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2003. február 13.
Febr. 12-én sportvetélkedőkkel kezdődtek a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában az iskolanapok. Febr. 13-án Vitos Mózesre, az iskola névadójára emlékeznek a pedagógusok és tanítványaik, akik helytörténeti, népdal-, rajz-, anyanyelvi és általános műveltségi vetélkedőkön is összemérhetik tudásukat, tehetségüket. /Iskolanapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./
2003. február 25.
Érvényes volt a népszavazás febr. 23-án Csíkszentkirály falvaiban, ennek eredményeképpen Csíkszentimre önálló lesz, Csíkszentlélek község újraalakul. Csíkszentlélek Fitóddal és Csíkmindszenttel alkot egy községet, Csíkszentkirály ugyancsak különálló község lesz. Mindez akkor történhet meg, ha a népszavazás eredményét törvényesíti a parlament két háza is. /Kristó Tibor: Egy helyett három község lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2003. augusztus 4.
Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2003. augusztus 15.
Aug. 15-16-án Karcfalván negyedszer tartanak falunapot, a Csorgó Fiatalok Szervezete és Karcfalva Község Tanácsa szervezésében, melyen a Csíki Játékszín művészei a Stílusgyakorlatok c. előadással lépnek fel. Este Felcsíki Népzene- és Néptánc találkozó keretében a felcsíki régió néptánc- és népi zenekarai mutatkoznak be. Másnap Fiatalok és közösségi szerepvállalás címmel tartanak tanácskozást a helyi kultúrotthonban. Csíkszentkirályon a falunapok megnyitója aug. 15-én lesz, majd megnyílik Botár László festőművész, Szabó András designer, grafikus és G. Benedek Éva fotókiállítása. Bemutatják a Csíkszentkirályról szóló információs lapot is. Másnap lesz főzőverseny, lovasbemutató, kisállat kiállítás, este az István, a király rockoperát a kaposfüredi rockszínkör adja elő. Aug. 17-én, vasárnap a templomkertben Rákóczi emlékére tartanak ünnepséget. /Falunapok Karcfalván és Szentkirályon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1997. november 25.
Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./
2002. január 29.
Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2002. január 31.
Jan. 30-án a Hargita Állami Székely Népi Együttes utánpótlás-csoportjai lépnek színre a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az utánpótláscsoportok teljes taglétszáma 700, ebből az előadás során több mint 500 személy lép fel Dánfalváról, Karcfalváról, Jenőfalváról, Szentegyházáról, Csíkszentkirályról, Csíkcsicsóból, Borzsovából, Csíkmadarasról. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik legfontosabb célkitűzésének tartja, hogy táncosait oktatói feladatok ellátására ösztönözze. Ezzel kívánják biztosítani az együttes utánpótlását, azt, hogy a táncosok közösségébe újabb és újabb tehetséges fiatalok kerüljenek. Ennek a gyümölcse a mostani előadás. /László Z. Csaba: Utánpótláscsoportok előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./
2002. február 11.
Bálint András Hargita megyében az egyik legtartásosabb újságíró volt, aki magatartásával, a szakmához való viszonyulásával a diktatúra legkeményebb éveiben is példaként szolgált. 1995 karácsonyán tragikus hirtelenséggel halt meg. A Bálint András-díjat az ő emlékére alapította a Székelyföld folyóirat, s azóta minden évben kiosztják egy vagy két tehetséges fiatal székelyföldi újságírónak, tájékoztatott Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője. A Székelyföld folyóirat 1997 októbere óta jelenik meg, az első két évben a Szárhegyi Alkotóközpont adminisztrálta a lapot, s voltak bizonyos nézeteltérések, nem volt eléggé átlátható pénzügyileg, hogy mennyi is jár a Székelyföldnek. Ezért is kellett létrehozni a kiadó: a Hargita Kiadóvállalatot 1999-ben hozta létre a megyei tanács. Feladatai közé tartozik a Székelyföld című folyóirat, a Moldvai Magyarság, valamint a megyei tanács kétnyelvű havilapjának megjelentetése. Ezenkívül évente három-négy könyvet is kiad, amely erkölcsi, társadalmi hatása mellett a vállalat anyagi javait is gyarapítja. Tavaly megjelentették egy Csíkszeredában élő román prózaíró román nyelvű könyvét. Idén lesz száz éve annak, hogy Tusnádfürdőn megtartották a Székely Kongresszust, ennek teljes anyagát szedték kötetbe. Kiadták a Csíki Székely Krónika eredeti szövegét, megjelenés előtt állnak a Csángó Téka című kötetek. Ezek kétnyelvű, csángókról szóló történelmi dokumentumok. Idén Zágoni Attila hajdani fiatal kolozsvári humorista hátrahagyott írásaiból adnak ki egy könyvet, továbbá egy, a múlt századelőn élt, nagy tudású kézdivásárhelyi ember munkáját szeretnék megjelentetni /A székelység története/. A csíkszentkirályi Vitos Mózes a múlt század végén egy hatalmas munkát adott ki, ezt jelentetik meg négy kötetben. /(n. i.): A csángók Európa legveszélyeztetettebb kisebbsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./
2002. május 14.
Az 1968-as megyésítés jelentősen megváltoztatta Csíkszék közigazgatási térképét. Jómódúvá vált községek, kistérségi struktúrák tűntek el, zilálódtak szét, kerültek új függőségi helyzetekbe. Az újonnan létrehozott Hargita megye keleti határán kiszakították a természetes közegből és Bákónak ajándékozták Gyimesbükköt. Csíkszenttamás Csíkkarcfalvába olvadva vesztette el községi rangját, és ugyanígy járt Csíkmadaras is, Csíkdánfalvához csapva. Az összevonások alól Alcsík sem mentesült. Ott Csíkszentkirály alá rendelték Csíkszentimrét, illetve Csíkszentmárton községközpont rendelkezhetett Csíkkozmás és Csíklázárfalva fölött. Az 1989 után a települések lakosai megkezdték önállóságuk alapjainak letételét. Néhányuknak évtizednyi bukaresti kopogtatás, győzködés és küszködés után sikerült kimozdulni a holtpontról. Csíkkozmáson 2000-ben referendumot tartottak. Ekkor Kozmás és Lázárfalva 2400 lakosának akaratába a szentmártoniak is beleegyeztek, hogy a két község a jövőben önálló legyen. A kozmási községháza két hete kopott és elhanyagolt állapotban vette fel régi/új szerepét. A községet jelenleg négy ember vezeti, a polgármester és helyettese, a számvivő és a jegyző. A két utóbbi szakember eddig a szentmártoni hivatalban dolgozott. - Amióta Szentmártonhoz csatoltak minket, csak visszafejlődtünk, mondják Csíkkozmáson. Minden pénz odament, a középületeket és a jegyzői lakást eladták, ami olyan volt, lebontották, mindent értékesítettek. Fel akarják újítani az orvosi rendelőt és az iskolát, illetve be akarják illeszteni a társadalomba azt a közel félezer lelket számláló roma közösséget. Csíkmadaras is önálló község lett, Csíkdánfalvától elszakadva. /Kristály Lehel: Önállóság három évtized után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
2004. január 22.
Megélénkült az ifjúsági tevékenység a csíki községekben. Csíkkarcfalván teleházat avattak, ifjúsági fórum, közgyűlés is volt, és megalakult egy új ifjúsági szervezet. Január 17-én a Csorgó Fiatalok Szervezete felavatta azt a csíkkarcfalvi teleházat, amelyet az ifjúsági szervezet önerőből és partnerei segítségével hozott létre. A fiatalok szeretnék, hogy a teleház legyen igazi értelemben vett közösségi ház. Csíkszentkirályon szintén az elmúlt hét végén tartottak ifjúsági fórumot a Csíkszentkirályi Ifjúsági Egyesület szervezésében. Várható, hogy a szervezet a közeljövőben székházhoz jut. Január 17-én tartotta éves közgyűlését a Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ). A tisztújítás eredményeként Izsák Lórántot újraválasztották elnöki tisztségébe, ugyanakkor legfontosabb tevékenységnek a szervezet székhelyének javítását és a teleház létrehozását jelölték meg. /Teleházavató, ifjúsági fórum és közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./
2004. február 16.
Február 14-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Kászonújfaluban az Alcsík– Kászon főesperesi kerület katolikus kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar /Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu/ mutatkozott be. A mintegy 250 kórustagot, a vendégeket a találkozó után a helyi művelődési otthonban látta vendégül a helyi közbirtokosság. /Ferencz Imre: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16
