A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
1996. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./
1996. március 15.
Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.
1996. március 19.
A sajtónak kiemelt szerepet szánnak a helyhatósági választási kampány során, számítanak a magyar újságokra, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban. Kitért a csíkszeredai SZKT-ülés vitájára, amely a Markó Béla szövetségi elnök elleni "sorozatos támadások kicsúcsosodását" jelentette. A szövetségi elnök rágalmazása, támadása "az egész szövetségre káros." Akik mindenképpen a szövetség munkájának megzavarását próbálják elérni, "azoknak el kell gondolkodniuk, hogy kinek a malmára hajtják a vizet." - állapította meg Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19./
1996. március 21.
Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
1996. március 23.
Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./
1996. március 27.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./
1996. március 27.
A csíkszeredai SZKT-n "nyilvánosan rontott egymásnak az a két vonal, amelyeket radikális és mérsékelt jelzőkkel szokták megkülönböztetni" - állapította meg Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. Tisztázni kell a sokszor felhozott anyagi visszaéléseket. "Mondják ki, ki a hibás azért, hogy az RMDSZ-nek ingatlanja van Budapesten, de azt soha nem kívánta birtokba venni." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14. - átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./
1996. április 1.
Ápr. 1-jén Borbély Imre választ kapott a belügyminisztertől márc. 20-i interpellációjára, melyben a csíkszeredai márc. 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Balcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázása és ellopása ügyében érdeklődött. A válasz szerint a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak. Ugyanaznap Melescanu külügyminiszter válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolíttatott kétnyelvű helységnévtáblák ügyében tett interpellációjára. Melescanu szerint amíg az ET Kisebbségi Keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, az egyezmény nem lép érvénybe, ezért Románia aláírta ugyan ezt az egyezményt, de nem köteles tiszteletben tartani. Bárányi Ferenc a megye magyar lakosai közadakozásából a harmincas években épült temesvári Magyar Ház ügyében interpellált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A házat ugyanis nem kapták vissza a magyarok.
1996. április 2.
Szabadság tér helyett Márton Áron tér lesz ezután Csíkszereda egykori "tapsterének" a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1996. április 3.
RMDSZ SZKT csíkszeredai ülésének /márc. 9-10/ vitái tovább gyűrűznek, ezért az Orient Expressz kisebb kihagyásokkal közölte Markó Béla, Szőcs Géza és Tőkés László felszólalását. Markó Béla ismertette Szőcs Gézának a Duna Tv ellenőrző testületébe való jelölésével kapcsolatban Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét. Markó Béla azért nem támogatja a jelölést, mert Szőcs Gézával szemben egyelőre tisztázatlan sorsú, el nem számolt adományokról van szó. Azt javasolta, hogy tisztázzák ezt Szőcs Gézával. Szőcs Géza maga kérte felszólalásában az RMDSZ ellenőrző bizottságának vizsgálatát. 1995 tavaszán a HTMH és az Illyés Alapítvány, az RMDSZ részvételével már vizsgálta a pénzadományok helyzetét, azonban az eredményről az "RMDSZ vezetősége nem volt hajlandó a megállapodás tényéről tájékoztatni a közvéleményt." Szőcs Géza szerint az RMDSZ vezetőségének kényelmesebb volt továbbra is suttogó rágalmakat terjeszteni. Takács Csabával annak idején megfogalmazta a vizsgálat eredményét, Takács Csaba megígérte, hogy az RMDSZ májusi kongresszusán ismerteti, de ez nem történt meg. - Szőcs Géza a Bem rakparti épületbe elhívta Markó Bélát, megbeszélték, hogy melyik részét veszi át az RMDSZ, azonban többet nem jelent meg Markó, nem tárgyalt erről, viszont újra hallhatta, hogy Szőcs Géza nem teljesítette a megállapodást. - Szőcs Géza a Fidesztől megtudta, hogy az RMDSZ vezetői febr. 27-i budapesti tárgyalásuk alkalmával azt mondták: minden mocskot ráborítanak, az összes tisztázatlan ügyet előrántják. Szőcs Géza elmondta a Fidesz képviselőinek, hogy ennek ellenére nem lép vissza, nincsenek tisztázatlan anyagi ügyei. - Tőkés László kifejtette, hogy a Transsylvania Alapítványnak elnökségi tagja volt, mégis csak most tudta meg, hogy feloszlott az alapítvány 1995. nov. 14-én. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 3./
1996. április 3.
Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./
1996. április 4.
Borbély Imre hargitai képviselő interpellált a parlamentben, azt tette szóvá, hogy a márc. 15-i ünnepségek után Csíkszeredán Petőfi és Nicolae Bãlcescu szobrairól letéptek három zászlót, és elvittek két koszorút. Doru Ioan Taracila miniszter a zászlók ügyében a tényállás tisztázatlanságát hangoztatta, a koszorúkkal kapcsolatban pedig közölte, hogy a tetteseket azonosították. Egy gépkocsivezető és egy rendőrszázados személyében, akik ellen eljárás indult, a koszorúkat pedig visszahelyezték oda, ahonnan elvitték őket. Bárányi Ferenc képviselő interpellációjában, amelyre később esedékes a válasz, a jogtalanul állami tulajdonba jutott, az 1930-ban a helyi magyar közösség közadakozásából építtetett temesvári magyar ház visszaszolgáltatását sürgette a kormánytól a megye 65 ezer magyar nemzetiségű lakosa nevében. A szenátusban Hajdú Gábor szenátor Chiuzbaian igazságügy-minisztertől kért választ arra, miként véleményezte tárcája az Iliescu elnökhöz 1995 novemberében hét zetelaki elítélt ügyében benyújtott kegyelmi kérvényeket. /RMDSZ-interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1996. április 6.
Demeter János Zsilava odúiban című, börtönéveire emlékező írását Demeter Zayzon Mária tette közzé. Az első rész az embertelen börtönkörülményeket írta le, a zárkában, Venczel Józseftől tudta meg, hogy testvére, Demeter Béla 1951. dec. 8-án a börtönben meghalt. Demeter Bélát a magyar kormány kiadta Romániának, hogy ott vizsgálják: Demeter Béla a párizsi magyar békedelegáció tagjaként kitől milyen adatot kapott Erdélyből. Demeter József Venczel Józsefnek a cellában köszönetet mondott korrekt viselkedéséért, ahogy a kihallgatásokon helytállt. A zsúfolt cellában többen a cementpadlón nyúltak el, alig lehetett mozogni. Néhányan az ágy alá feküdtek. A cellában voltak néhányan az ún. "tasnádi csoport"-hoz tartozók is. Perük fővádlottja egy Kónya nevű ifjú volt, akinek kezdeményezésére aláírtak egy nyilatkozatot: belépnek egy demokratikus nemzetközi ifjúsági szervezetbe. Tevékenységet nem fejtettek ki, mégis letartóztatták őket. Csőgör elmondta, egy ideig olyan cellában is volt, ahol 160-an voltak. A börtöncellában közölték velük az ítéletet, miután már negyedik éve voltak rabok: Jordáky Lajos 12 évi kényszermunka, Demeter János 10 év, Balogh Edgár 7 év, Csőgör Lajos 5 év. Balogh Edgár most már reálisabban látta a helyzetet. "Valószínűleg addig titokban remélte, hogy menekül s az ügye elválik a mienktől. Mintha az lett volna az érzése, hogy ő csak formailag szerepel a vádlottak padján és csupán a per sikere érdekében. Mihelyt elítélnek bennünket, az ő szerepe véget ér, s majd megtalálják a formát a hazaengedésére." - emlékezett Demeter János. A börtönben Jordáky Lajos elmesélte, hogy a letartóztatását megelőző hónapokban gyakran meglátogatta őt Bányai László és barátságosan elbeszélgetve bizalmasan érdeklődött különböző történetek és személyek felől. Közvetlenül letartóztatása előtt magához hívatta Csordás Sári, aki a pártközpont káderosztályán dolgozott és azt kérte, minden általa ismert aktivistáról írjon le minden rosszat, amit csak hallott az illetőről. Jordáky kb. 120 oldalt írt össze, ezután letartóztatták. Csőgör Lajost 1949 ősszén tartóztatták le fantasztikus vádakat tálaltak elé: Erdélyben nagy összeesküvést lepleztek le, és azt kérték, segítsen ennek felgöngyölítésében. A kihallgatók szerint minden szál Márton Áron püspökhöz vezetett, tőle ágaztak el a különböző összeesküvő vonalak: a Magyar Népi Szövetség, az EMGE, a Hangya Szövetkezet és a Bolyai Tudományegyetem. Õt az egyetemi vonal élére állították, ebben szerepelt Demeter János is. Csőgör elképesztőnek találta a vádat és ellenállt. De meddig lehetett ellenállni? Százharmincöt órán át tartották fönt egyfolytában, álmatlanul, éjjel, nappal. Az utolsó napokban összeroppant. Akkor végleg megtört, amikor megfenyegették, behozzák a feleségét. Ezután aláírt mindent, még egy olyan nyilatkozatot is, hogy pénzt fogadott el Magyarországtól az erdélyi reakció finanszírozására, s arra, hogy az egyetemet a reakció fellegvárává tegye. 1949-ben, Rajk László letartóztatása után Balogh Edgárt felhívatták Bukarestbe, a Magyar Népi Szövetség központjába, és közölték vele, a párt utasítására ki kell nyomozni a Rajk-ügy erdélyi szálait. Balog Edgár akkor Rávi Ilussal, Juhásszal és Bányai Lászlóval tárgyalt. Balogh Edgár ezért kérdőíveket osztott szét a magyar közélet kommunista vezetői között, saját tevékenységükről kérve beszámolót. Ezután őt is letartóztatták. /Demeter János: Zsilava odúiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., 2. folytatás: ápr. 6-7, mindkét alkalommal a lap Szabad szombat mellékletében/ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy az emlékirat-részletet a budapesti Honismeret folyóiratból vette át, ott közölte eredetileg Demeter János lánya, Demeter Zayzon Mária. A Honismeret rövid életrajzi összefoglalót is adott: Demeter János /Kerlés, 1908. júl. 6. - Budapest, 1988. júl. 6./ kolozsvári jogtudós a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt, alapító tagja az Erdélyi Fiatalok folyóiratnak, majd 1932-ben elindította a Falvak Népét, amely betiltásáig, csak egy fél évig létezett. Testvérével, Demeter Bélával együtt szerepe volt abban, hogy Kolozsvár nem vált utcai harcok színterévé. Demeter János vezető szerepet játszott a Magyar Népi Szövetségben, emellett a Bolyai Tudományegyetem professzora volt. Hamis vádak alapján Demeter Jánost 1952. aug. 30-án bebörtönözték, 1955 májusában engedték ki a börtönből. Ezután Demeter János a kolozsvári egyetem professzoraként működött, az egyetem prorektora volt és országgyűlési képviselő. Önéletírása Századunk sodrában /Kriterion, 1975/ címen jelent meg. Jogtörténeti munkája feldolgozta az 1944-1948-as időszak forrásait: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján /Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal, Kossuth Kiadó, Budapest, 1983./ - Kiadásra vár többszáz oldalas börtönnaplója és a nemzetiségek kollektív jogairól írt tanulmánya. A Honismeretben szerepelnek - lábjegyzetben - Venczel József és Demeter Béla életrajzi adatai is. Venczel József /Csíkszereda, 1913-Kolozsvár, 1972/ 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-éig volt börtönben. Szabadulása után kisegítő munkákat végzett, majd 1969-től újra visszakerülhetett az egyetemre. Demeter Béla /Somkerék, 1910- Vacaresti börtön, 1952/ 1930-1933 között az Erdélyi Fiatalok Faluszemináriumának elnöke, 1936-1944 között az Esti Lapok /Kolozsvár/ főszerkesztője. 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök erdélyi szakértőjeként részt vett a magyar kormány békeelőkészítő tevékenységében, a párizsi értekezleten a román és kisebbségi kérdés referenseként a magyar békedelegáció tagja. 1951-ben az ÁVH letartóztatta és kiadta a román hatóságoknak. /Zsilava odúiban. Részletek Demeter János börtönnaplójából. = Honismeret (Budapest), 1. sz./
1996. április 9.
Csíkszerdában 1995 novemberében hozták létre az éjjeli menhelyt. Többnyire 30-50 közötti férfiak jönnek, akik elváltak, lakás és munkahely nélkül maradtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
1996. április 10.
A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./
1996. április 10.
Ápr. 10-én a csíkszeredai Mikó várban mutatták be Domokos Géza Esély /Pallas Akadémia, 1996/ című könyvét, visszaemlékezéseinek első kötetét. Domokos Géza 1993 januárjáig volt az RMDSZ elnöke. /Magyar Nemzet, ápr. 12./
1996. április 12.
Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./
1996. április 19.
Csíkszeredában, az általa alapított múzeumban, a Csíki Székely Múzeumban szimpóziumon emlékeztek meg a száz éve született Vámszer Gézáról /Nagyszeben, 1896-Kolozsvár, 1976/. Vámszer Géza 1929-ben került Csíkszeredába, ahol a tizenkét éve át a város helyi közművelődési tevékenységének egyik vezéralakja lett, miközben a főgimnáziumban nemzedékek sorát nevelte a népművészet szeretetére, a hagyományok ápolására. Domokos Pál Péterrel és a festő Nagy Imrével együtt 1930-ban ő létesítette azt a közgyűjteményt, amely a későbbi múzeum alapját képezte. Vámszer Géza 1941-től haláláig Kolozsváron élt, ahol Csíkban készült gyűjtését dolgozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1996. április 23.
A csíkszeredai iskola 1990. máj. 25-én vette fel a Márton Áron Gimnázium nevet. Az intézmény az 1948-as államosításig Római Katolikus Főgimnázium volt. A ferencesek alapították 1668-ban /más források szerint 1629-ben/. A gimnázium a csíksomlyói kegytemplom mellett állt 1911-ig, amikor Mailáth Gusztáv püspök és Csík vármegye hozzájárulásának köszönhetően jelenlegi helyére, Csíkszeredába költözött, akkor átadott új épületébe. Jelenleg a gimnázium 28 osztályában 886 diák tanul, a tantestület létszáma 75 fő. Ehhez járul még a Segítő Mára Római Katolikus Gimnázium 8 osztállyal, amely 1991-ben kezdte meg működését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1996. április 24.
Horia Rusu, a Liberális Párt '93 egyik pártvezére kijelentette, hogy Csíkszeredában Bíró Imre mérnök-vállalkozó a párt polgármester-jelöltje. Jelentkezett a város szakembereinek Tömörülés Csíkszeredáért elnevezésû csoportja. Közleményük szerint közös programmal épnek fel a választásokon, elsõsorban az RMDSZ-szel szeretnének együttmûködni. Az RMDSZ még nem nevezte meg jelöltjét. Rákosi Zoltán mérnök pedig függetlenként indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1996. április 26.
Az Erdélyi Könyves Céhet huszonhárom kiadó alapította, nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Káli Király István, a Céh elnöke, közülük tizenegy lesz jelen a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon: a marosvásárhelyi Mentor, a kolozsvári Polisz, Komp-Press, Tinivár és Nis, a bukaresti Kriterion, a csíkszerdai Pallas Akadémia, a Pro Print és Kájoni, a vajdahunyadi Corvin, a sepsiszentgyörgyi Bonami, valamint a nagyváradi Literátor. Egyedül a Kriterion és a Literátor mögött van állami tőke, a többi magánvállalkozás. Az erdélyi kiadók munkáját pénzhiány akadályozza. Csak azok a könyvek jelenhetnek meg, amelyek támogatást kapnak. Nincs esély arra, hogy a kiadók nyereségesek legyenek, mert kicsi a piac. A magyar kiadók az elkészült műveknek csak töredékét tudják megjelentetni. Az erdélyi kiadók munkájához nélkülözhetetlen a magyarországi támogatás, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítsége.A Magyarországon megjelent könyvek egyre nagyobb számban jutnak el Erdélybe, az anyaországi nagykereskedők viszont nem nagyon vesznek tudomást az erdélyi kiadók tevékenységéről. /Magyar Nemzet, ápr. 26./
1996. április 27.
Az Egyesült Államokban működő Hungarian Catholic Community tagjai úgy döntöttek, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium nyolc tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő tanulóját évi 200 dolláros ösztöndíjjal támogatják. A díjat a Márton Áron Alapítvány kuratóriuma ítéli oda. Ugyancsak amerikai a Kulturális Alapítvány Erdélyért, amelynek lelke az egykor Csíkszeredában dolgozó Győrffy Ilona. Az ő ügybuzgalmának eredménye Marosvásárhelyen a többezer angol nyelvű kötetet tartalmazó Bay Zoltán Könyvtár, amely hamarosan önellátó lesz. Az alapítvány támogat több amerikai tanulmányutat, képzőművészeti kiállításokat szervez. - A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium tíz diákja szintén részesül évi 200 dolláros ösztöndíjban. /Székedi Ferenc: Alapítvány a jövőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. április 30.
Csíkszeredában ápr. 30-án hajnalig tartott a vita arról, hogy ki legyen az RMDSZ polgármester-jelöltje. Először holtversenyben Buzás Lászlót és dr. Csedő Csaba jelenlegi polgármestert jelölték , végül Buzás László lett az RMDSZ jelöltje. Buzás László közgazdász, 1983. febr. 28-án államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, a vád az volt, hogy az előzőleg letartóztatott Borbély Ernővel együtt kisebbségi jogvédelmi szerveztet akartak létrehozni. Buzás 1987. febr. 25-én szabadult, majd 1989-ben - Borbély Ernőt követve - Magyarországra települt. Mindketten 1990 tavaszán tértek vissza. A városban más magyar jelöltek is vannak: Rákosi Zoltán a Tömörülés Csíkszeredáért jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1996. április folyamán
A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/
1996. április folyamán
Második éve jelenik meg a Pulzus gazdasági hetilap. Kiadja a Pandion Ktf, igazgatója Vass Dénes. A székelyudvarhelyi lap vezető szerkesztője Koszta Nagy István, az olvasószerkesztő Fábián Lajos. A lapot Csíkszeredában nyomtatja az Alutus Rt. Ebből a számból megtudhatjuk, hogy a lej tovább romlik, ezt mutatja a dollárhoz visznyított aránya. 1995 október elején egy dollár 2128 lejt ért, 1996 áprilisában már 2924 lejt. /Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 18-24. - II. évf., 15. sz./
1996. május 1.
Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1996. május 7.
A Klézsén született, Csíkszeredában élő történelemtanár, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kétnyelvű ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére, ebből több faluba eljuttattak több száz példányt. Nagyon kevés helyen sikerült megszervezni, hogy magyarul jól tudó ember oktassa őket. Sokan félnek, mert elbocsáthatják munkahelyükről. Sok moldvai tájszólásban használt szóalakot belevett a könyvbe. Szeretne a lokálpatriotizmusra és egy újfajta öntudatra építeni. nem mindegyik csángó tud azonosulni az erdélyi magyarság értékrendjével, amely tőlük eléggé távol áll. A csángóknak nem márc. 15-e a nagy ünnep, hanem aug. 20-a, Szent István ünnepe. - Néptánc- és népdalmozgalmat akar elindítani a falvakban .- Táborozások szükségesek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban
1996. május 7.
Csíkszeredában a polgármesteri címért hatan indulnak, Buzás László az RMDSZ jelöltje a kormánypárté Bogdan Iulia, függetlenként dr. Csedő Csaba /jelenlegi polgármester/, Rákosi Zoltán és György Béla Zsolt. A legtöbb támogatóval dr. Csedő Csaba jelentkezett /1332/, őt követi Rákosi Zoltán /1183/ és György Béla Zsolt /364/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
